Az MTV Átjáró című, október 15-i adásának vendége Stefano Bottoni történész lesz, akinek nemrég jelent meg a Sztálin a székelyeknél című könyve, amely az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány múltját tárja fel /Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm tartomány története (1952–1960), Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/. Emellett Pál-Antal Sándor, Albert Dénes és Mártha Ivor emlékezését is figyelemmel kísérhetik a műsorban a Magyar Autonóm Tartományról. /Sztálin a székelyeknél. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

Az 1970-es évek második felében a nyugat támogatását élvező Románia vezetői az anyanyelvű oktatás, a könyv- és lapkiadás, valamint a közművelődés rohamos visszaszorítását tűzték ki céljául. E politika áldozatai voltak azok az egyetemet végzett magyar fiatalok is, akiket szisztematikusan anyanyelvi környezetüktől távolra helyeztek dolgozni. A Magyar Autonóm Tartomány megszüntetése a tömbben élő magyarság egységét morzsolta szét, a falurombolás terve pedig a jobbára magyar közösségek teljes asszimilációját szolgálta. A magyar értelmiség megtörésére az egyetem utáni kihelyezések gyakorlatát vezették be: az erdélyi egyetemeken végzett magyar diákokat a Kárpátokon túlra helyezték, a legeldugottabb moldvai, olténiai, baragani román kisvárosokba, de többnyire falvakba. A kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakán diplomázott fiatalokat német, angol, orosz nyelvi tanulmányaik alapján Regát isten háta mögötti vidékeire száműzték. Aki nem foglalta el katedráját, nemcsak pénzbüntetésre számíthatott, hanem gyakran még fizikai munkát sem kaphatott: a teljes munkanélküliség várta. A Magyar Televízió Száműzött pályakezdők címmel október 16-tól kezdte sugározni a kolozsvári Video-Pontes stúdió négyrészes dokumentumfilm-sorozatát a kihelyezettek megpróbáltatásairól. „A teljes fizikai és lelki kiszolgáltatottság kafkai világában éltünk – emlékezik vissza e nehéz időkre Maksay Ágnes, a film rendezője, aki maga is megszenvedte az embertelen intézkedéseket. A film készítői nyolc magyar nemzetiségű tanárral látogattak vissza azokra a helyszínekre, ahol pályafutásukat kezdeni kényszerültek. A dokumentumfilm-sorozat további három része csütörtökönként, október 23-án, 30-án és november 6-án 10 órakor látható az m2 csatornán. /Ceausescu száműzöttjei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

Sipos Beáta „rendhagyó eset”: tehetségével nevet szerzett magának a magyarországi televíziózásban, aztán hagyott csapot-papot, és idén januárban áttelepedett Erdélybe, pontosabban „szerelmetes” városába, Csíkszeredába. Nincsenek erdélyi kötődései, vallja. 31 évesen itt akar élni és dolgozni. Színháztörténész-, bölcsészdiplomája van. Az RTL Klubnál rendező asszisztensként kezdte, majd a későbbiekben öt tévécsatornánál dolgozott szerkesztőként: Duna TV, ViaSat, ATV, Viva, TV2. Áttelepedése előtt hívták a Mindentudás Egyeteme műsorba – ez volt az álma –, de ő a csíkszeredai tévés felkérést választotta. Nem azt kapta, amit ígértek – nagy csalódás volt. Most az udvarhelyi Aves Media produkciós irodánál dolgozik. Elsősorban magyar tévés csatornának dolgoznak, főként az MTV-nek. /Lázár Emese: A Szerkesztő-riporter. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./

Legendák keringtek arról, hogy milyen körülmények között mondott le I. Mihály román király 1947-ben a trónról, illetve hogyan hagyta el az országot. Magyar nyelven eddig egyetlen könyv jelent meg az 1947-es év végi eseményekről, Sugár András És mit mond a román király című kötete, amely a Magyar Televízió Panoráma című adásában 1989 júliusában sugárzott interjú anyagát tartalmazza. Ez a könyv a történéseket I. Mihály szemszögéből mutatja be. László-Herbert Márk könyve /És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/, alcíme: Végjáték I. Mihály román király körül amerikai, brit és francia dokumentumok tükrében/ egy másik oldalról világít rá az eseményekre: miként látták, érzékelték a király lemondatását és száműzetésbe vonulását az európai kancelláriák, a nagyhatalmak követei, s észrevételeik miként tükröződnek a diplomáciai levelezésben, a jelentésekben, jegyzékekben. A szintén szovjet megszállás alatt álló Bulgáriában már 1946 szeptemberében menesztették II. Szimeon cárt, így előrelátható volt, hogy hamarosan I. Mihályon a sor. A rendszerváltás után utazhatott haza I. Mihály, akárcsak II. Szimeon. Kettejük otthoni pályafutása azonban kevés hasonlóságot mutat. Szimeon visszakapta vagyona egy részét, bekapcsolódott a politikába, és egy cikluson át Bulgária miniszterelnöke volt, ezzel szemben Mihály beutazását többször megakadályozták, megalázták, javainak visszaadása pedig korlátozott mértékben történt meg. Az első román király, I. Károly, akárcsak unokaöccse és utóda, I. Ferdinánd Sigmaringenben született. I. Károly még német érzelmű volt, de I. Ferdinánd 1916-ban szembefordult – az ugyancsak a Hohenzollern-ház által vezetett – Németországgal. László-Herbert Márk könyve a nemrégiben indult csíkszeredai Gutenberg Nyomda első könyve. /Sarány István: Királyi legendák helyett. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban kihirdették a Film―Szabadság―56 című forgatókönyvíró- és ötletpályázat eredményét. A szakmai zsűri 220 filmötletből hetet választott ki, amelyeket a Magyar Televízió megfilmesít és 2009. október 23-án bemutat. A sepsiszentgyörgyi Zsók Enikő Fekete füzet című pályamunkáját a zsűri dicséretben részesítette. Filmvázlata egy, a forradalom eszméivel szimpatizáló temesvári osztály diákjainak meghurcolását ülteti át képi nyelvre. /Sepsiszentgyörgyi díjazott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Másfél évtizede indultak a Kárpát-medencei magyarsághoz szóló tematikus műsorok a Magyar Televízióban (MTV). A Határon Túli Műsorok Szerkesztősége november 7-én Budapesten ünnepelte az évfordulót. /Tizenöt éve indultak a határon túli magyaroknak szóló műsorok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Másfél évtizede indultak a Kárpát-medencei magyarsághoz szóló tematikus műsorok a Magyar Televízióban. A Határon Túli Műsorok Szerkesztősége kétnapos ünnepséget szervezett a jubileum alkalmából. A budapesti találkozóra Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából és Délvidékről több mint száz riporter, szerkesztő érkezett. Az ünnepségen magyarországi és határon túli politikusok is részt vettek, köztük Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Elismerésre méltó, hogy a Magyar Televízió tizenöt éve segíti a határon túli magyarságot, bemutatja életüket, problémáikat. A médiának hatalmas felelőssége van abban, hogy a megosztottságon túllépve bemutassa az összmagyarság sokszínűségét, és erősítse a nemzet tagjai közötti párbeszédet” – mondta el Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke. Peták István, az MTV volt elnöke, a határon túli műsorok alapítója kifejtette, korábban számos alkalommal megkérdőjelezték az MTV ilyen jellegű műsorainak létjogosultságát. Mint elmondta, azóta megszületett a magyar médiatörvény, amely a nemzeti jelleg megjelenítésének feladatáról is rendelkezik. „Ha már a történelem így alakult, érthetetlen számomra, hogy egyáltalán felmerül: a nemzeti közszolgálati televíziónak feladata-e a nemzet minden egyes tagjához szólni, felkínálni a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon kultúrájával?” – tette fel a kérdést Peták István. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsor a 25 perces Kárpát Expresszt is a Kárpát-medencei tudósítóhálózat teszi naprakésszé. A Magyar Televízió 1993-ban indította el a határon túli magyarság életét bemutató első önálló műsorsorozatát. Az MTV létrehozta Kisebbségi Szerkesztőségét. /Határon túli tévések ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

A Magyar Televízió határon túli műsorai az elmúlt évben ünnepelték 15. születésnapjukat. A Kárpát Expressz, az Átjáró, a Kézfogás és a Sírjaik hol domborulnak? a nézői visszajelzések alapján egyre markánsabb, véleményformáló hírforrássá váltak az anyaországban és a határokon túl is. Az elmúlt év egyik kiemelkedő eseménye volt november 7-én, amikor a határon túl élőknek készített műsorok másfél évtizedes fennállását ünnepelte a Magyar Televízió. A jubileumi találkozót számos Kárpát-medencei politikus és újságíró mellett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is megjelent és megköszönte, hogy a közszolgálati televízió felelősségteljes módon segíti a határokon innen és túl élők közötti párbeszédet. Az elmúlt év ismét sikereket hozott a Határon túli műsorok szerkesztőség számára. A Kárpát Expressz a hiteles hírek iránt érdeklődőket, az Átjáró az igényes beszélgetések és dokumentumfilmek kedvelőit, a Kézfogás a vállalkozó szellemű honfitársakat, a Sírjaik hol domborulnak? pedig a múlt és az elődök örökét keresőket szólítja meg. Jelentős előrelépés a határon túli televíziós csatornákkal kötött szerződés. A közösségi műsorszolgáltatók ugyanis díjmentesen vehetik át a Magyar Televízió határon túli műsorait. Az Este 2008-ban több alkalommal látott vendégül határon túli magyar politikusokat, és Az Unokáink sem fogják látni című városvédő műsor is szívesen látott vendég a Kárpát-medence minden pontján. /MTV: 15 éve a magyar közösségért. Közszolgálat határon innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Marosvásárhelyen járt és a közszolgálati televíziózás magyarországi, valamint határon túli helyzetéről, illetve hagyományairól beszélt Sipos Pál, a Magyar Televízió kulturális főszerkesztője. – Nem azt mondom, hogy meg kell szüntetni a Duna TV-t vagy az MTV-t, azt kell eldönteni, hogy milyen magyar közszolgálati televíziókra van szüksége Magyarországnak az elkövetkezendő húsz évben. Olyan tévé kell, amelynek van egy fő adója és legalább három másik csatornája, amely tematizáltabb, regionálisabb. Csakhogy Magyarországon senki nem beszél erről, így aztán a Duna Televíziónak folyamatos védettsége van, amit immáron több mint 15 éve élvez. Olyan mint egy szent tehén, amelyhez senki nem mer hozzányúlni – mondta. A Magyar Televízió műsorrendje 2009-ben gyakorlatilag ugyanolyan, mint 1995-ben. Sipos Pál szerint ha Erdélyről készül egy műsor, „akkor meg kell keresni a vele kapcsolatos irodalmat, azokat az alkotásokat, műveket, amelyek élményt nyújtanak. A romániai politikai hercehurca nyilván nem érdekli a magyarországiakat, ezért a kultúra terén kellene szervesíteni azt, hogy itt valóban egyetlen kultúráról van szó. ” „Nekem a Duna TV-vel mindig az volt a legnagyobb bajom, hogy gettót csinált és erre még rá is játszott, anyáskodott, apáskodott is. Véleményem szerint, ami magyar, az magyar. ” /Antal Erika: Szent tehén a Duna tévé? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A Duna Tv-t már sok éve támadják.

Az unokáink sem fogják látni stábja ismét Nagyváradon forgatott. A műemlékvédelem eredményeiről és tennivalóiról szóló filmet január 18-án mutatják be az M1-en. Ráday Mihálynak, a Magyar Televízió főmunkatársának kedves városa Nagyvárad. A neves városvédő immár ötödször forgatott a szecessziós építészet és a dekoratív művészet fellegvárában. A Tegnap városa – Ady és Nagyvárad című, korábban készült kétrészes alkotása az anyaországban és a Partiumban is felkeltette a műemlékek sorsáért aggódók figyelmét. /Unokáinkért a Pece partján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Véget ért az a magyarországi a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagtoborzó sorozata, amelyet Erdély magyarlakta városaiban tartott. Az ÚMSZ munkatársai Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen követték a rendezvényeket, amelyekre jobbára idősödő emberek és néhány fiatal ment el. Toroczkai László, a mozgalom tiszteletbeli elnöke eljött Csíkszeredára, megérkezett a belügyes is, aki kamerájával végigpásztázta a jelenlévőket. Csibi Barna, a csíkszeredai, jogilag nem létező Székely Gárda vezetője is ott volt. Torockai gunyorosan a román titkosszolgálat munkatársait és csíkiakat is köszöntötte, beszélt ifjúkoráról, MIÉP-es múltjáról és az MTV székházának feldúlásáról is. Hangsúlyozta, hogy ők nem soviniszták. A lap munkatársának elmondta, hogy harcolni kell. Kik ellen, hát a támadók ellen. A HVIM tagsága hat csíki fiatallal bővült. Gyergyószentmiklóson a szervezetnek hét-nyolc tagja van. Alacsony a támogatottsága a HVIM-nek az erdélyi ifjúság körében – mondta Kovács Péter ifjúságpolitikus, az Országos Ifjúsági Hatóság volt elnöke. Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári székhelyű Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint a magyar szélsőjobbos mozgalmaknak Erdélyben nincs jelentős társadalmi támogatottságuk. /Egészséges fejbőr, beteg gondolatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

A Magyar Televízió immár harmadik éve adja át az intézményről legtöbb írást megjelentető szerkesztőség részére a közszolgálati televízió köszönő oklevelét. 2008-ban a Krónika szerkesztősége foglalkozott kiemelten az MTV-vel. Kósa Somogyi György programigazgató az Átjáró című műsorban mondott köszönetet a lap kollektívájának, s a Krónika vezető szerkesztőjének, Rostás Szabolcsnak. /Elismerés a Krónikának. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Május 9-én mutatják be a Kádár című filmet Cirkó József producer és Muszatics Péter rendező gondozásában; az egykori pártfőtitkár halálának huszadik évfordulóján készült az MTI fotótárából és a Magyar Televízió archívumából válogattak korabeli híradófelvételeket, sajtófotókat. A filmet gyártó produkciós iroda szerint „a Kádár-korszakról még ma sem él tiszta kép sokakban. ” A film nem vállalkozik az egész ellentmondásos korszak ábrázolására. A film készítői Pók Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főigazgató-helyettesével, a film szakértőjével kijelölték az interjúalanyok körét. Az interjúalanyok között szerepel Berecz János, Kádár János egykori munkatársa, Huszár Tibor, a Kádár-életrajz szerzője, Valuch Tibor, az 1956-os Intézet fiatal történésze, a Hétköznapi élet Kádár János korában című kötet írója, M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora, Takács Ferenc irodalomtörténész, Miszlivetz Ferenc szociológus, Zinner Tibor A kádári megtorlás rendszere című könyv szerzője, valamint Pók Attila. /Kádár János árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

A Magyar Televízió tudósítani fog május 22-én az alkotmányozó zsinatról, az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányának debreceni aláírásáról. A Kárpát-medencei protestáns egyházak egyesülésének gondolata öt évvel ezelőtt született meg. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás után a történelmi egyházak, ezen belül a református egyház különösen fontos feladatuknak tekintették az országhatárokkal elválasztott magyarság szellemi egyesítését. Ennek a munkának az eredménye, hogy az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és a magyarországi reformátusok vezetői május 22-én kézjegyükkel látják el a dokumentumot. „Az egyesítés szimbolikus tett és cselekedet” – nyilatkozta Pap Géza erdélyi református püspök. Az ünnepélyes aktust több évig tartó szakmai munka előzte meg. A felvidéki reformátusok – tekintettel az államtól való anyagi függésükre és a nagyszámú szlovák anyanyelvű hívükre – megfigyelőként vesznek részt a tanácskozáson és a ceremónián. A Kárpát-medence református templomaiban egyszerre kondulnak meg a harangok. /A magyar reformátusság történelmi pillanata az MTV-ben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

A rendszerváltás nemcsak politikai-gazdasági fordulat, hanem a nyilvánosság forradalma is volt. Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére az 1989-es közvetítések ismétlésével és ritkán látható dokumentumfilmekkel emlékezik június 16-án a Magyar Televízió. Történelemformáló műsorfolyamnak számított az MTV 1989. június 16-i adása, mikor a köztévé négyórás élő közvetítése számolt be Nagy Imre és mártírtársai ravatalozásáról a Hősök terén. A történelmi felvételeket a miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 51., illetve újratemetésének 20. évfordulója alkalmából június 16-án, teljes terjedelmében ismét levetíti a Magyar Televízió. Az Ötvenhatos vértanúk emléknapján értékes dokumentumfilmeket is vetít a köztévé, amelyek Nagy Imre forradalmi szerepvállalását, elítélésének és kivégzésének történetét, valamint a mártír miniszterelnök kultuszának kialakulását mutatják be. Rainer M. János és Bohó Róbert Nagy Imre élete és halhatatlansága című kétrészes dokumentumfilmje a forradalmi eseményekre, a koncepciós perre és az újratemetésére koncentrál. /Emléknap Nagy Imre és társai tiszteletére. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

A Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója a hét végén tartotta összejövetelét Szegeden. A III. Szegedi Fórumon a Kárpát-medencéből mintegy harminc újságíró vett részt. A neves előadók között Daróczi János, a Magyar Televízió kiemelt szerkesztője Romák a médiában címmel tartott előadást, amelyet vita követett. A konferencia keretében adták át a határon túli sajtóért az adott évben legtöbbet tevő személy munkáját értékelő Messzelátó-díjat. A Sándorov Péter, vajdasági újságíró munkásságának emlékére alapított kitüntetést idén Havasi János, a Magyar Televízió Határon Túli Műsorok Szerkesztőségének vezetője kapta. Léphaft Pál, a délvidéki Magyar Szó újságírója mondott laudációt. A fórumon a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között foglalkoztak a médiumok állami támogatásával, a szlovák nyelvtörvénnyel, valamint a sajtó felelősségével a helyi romakonfliktusok megjelenítésében. /Kárpát-medencei újságíró-találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Három évvel ezelőtt, szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferencnek – az akkor magyar miniszterelnöknek – az őszödi kormányüdülőben, az MSZP-frakció előtt, zárt körben elmondott beszéde, amelynek kiszivárogtatása után tüntetéssorozat kezdődött, és sokan a tévészékházat is megostromolták. Gyurcsány 2006. május 26-án az MSZP frakció balatonőszödi zárt ülésén próbálta meggyőzni a szocialista képviselőket a bevezetendő reformokról. A beszédet máig ismeretlen személyek három évvel ezelőtt több szerkesztőségnek is elküldték. A beszéd kiszivárgása után Budapesten és több vidéki nagyvárosban is tüntetéssorozat kezdődött. A tüntetők a miniszterelnök lemondását követelték. 2006. szeptember 18-án este a Kossuth téri demonstráción részt vevők egy csoportja a Magyar Televízió székháza elé vonult, majd mivel nem vette át senki petíciójukat, többen megrohamozták és megrongálták az épületet. /Három éve ismertük meg az őszödi beszédet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke és Nagy Zsolt, az Erdélyi Magyar Televíziót működtető Janovits Jenő Alapítvány elnöke szeptember 24-én együttműködési szerződést írt alá Marosvásárhelyen, amelynek értelmében ezentúl műsorokat cserél ki egymás között a két televízió. Az együttműködés nem jár majd azzal, hogy az MTV felbontja szerződését azzal a több mint 10 erdélyi és partiumi stúdióval, amelyek eddig kisriportokkal látták el a Kárpát Expressz, az Átjáró, a Kézfogások és a Sírjaik hol domborulnak... című, a határon túli magyarsággal foglalkozó műsorokat. /Együttműködés az MTV és az ETV között. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

„Dúl a médiaháború” a Magyar Televízió (MTV) körül, és ennek elszenvedője, nem pedig résztvevője az intézmény – jelentette ki Medveczky Balázs, az MTV ügyvezetője. Az MTV szerint azért nem ment át a hiteltender, mert szeptemberben hatodik alkalommal sem sikerült olyan elnököt választani, akit az MSZP és SZDSZ-delegáltak akartak. /Medveczky: dúl a médiaháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

A kommunista diktatúrát megdöntő 1989-s forradalmi események sorozata Temesvárott kezdődött december 15-én. A láng fellobbantója Tőkés László lelkész volt. December 15-én terjedt el a temesvári református hívek között a híre annak, hogy a Szekuritáté előkészületeket tett Tőkés László kilakoltatására. Az őt és családját sújtó hatósági intézkedésről Tőkés december 11-én beszámolt a Magyar Televízió Panoráma című műsorában, amelyben bírálta a Ceausescu-rendszert és a nemzetközi közvélemény támogatását kérte. Tőkés László hívei december 15-én kezdtek gyülekezni a parókia körül, az épületet mintegy 200 személy fogta védőgyűrűjébe. Később több járókelő, közöttük románok is csatlakoztak hozzájuk. A sötétedés beálltával a belügyi alakulatok rátámadtak az egybegyűltekre. Behatoltak a parókiára, majd a templomba, Tőkést tettlegesen bántalmazták, majd feleségével együtt a Szilágy megyei Menyőbe hurcolták. Ekkor már Temesvár több pontján is népes csoportok gyűltek össze, Ceausescu-ellenes jelszavakat skandálva, a tiltakozás tüntetéssé alakult át. A tömeggel szemben felvonultatták a rendőrség és a Szekuritáté embereit, de a tüntetés feltartóztathatatlanul terjedt tovább. A tüntetések december 17-én reggel újult erővel újrakezdődtek. Éjfél után a harc alábbhagyott, 258 ember vesztette életét. December 18-a a Szekuritáté és a hadsereg belelőtt a tömegbe, majd tömeges letartóztatások kezdődtek el, több mint 10 ezer személyt vetettek börtönbe, ahol több személyt meggyilkoltak, a városban kihirdették a rendkívüli állapotot. A kegyetlen megtorlás ellenére december 19-én a városban újabb tüntetések voltak. A hatalom rögtönítélő bíróságokat hozott létre, a Szekuritáté tisztjei több sebesültet agyonlőttek a kórházakban. December 20-án a város üzemeiből a munkások tömött oszlopokban megindultak a városközpont felé, ahol mintegy 100 ezer ember gyűlt össze. A hadsereg nem lépett fel velük szemben. A helyszínre több tábornok kíséretében megérkezett Constantin Dascalescu miniszterelnök és Emil Bobu KB-titkár, akik tárgyalni kezdtek a tüntetőkkel, beleegyezve a bebörtönzöttek szabadon engedésébe, a fő követelést, Ceausescu lemondását azonban nem fogadták el. Estére már a városközpontot a felkelők ellenőrizték, akik megalakították a Román Demokratikus Frontot, és Temesvárt az „első kommunizmustól szabad várossá” nyilvánították. /Temesvár 1989: a szabadság íze. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

„Hátborzongató hidegháborús történet a véres romániai forradalom 1989. december 15-i kitöréséről, amikor Tőkés László akkori temesvári lelkész hívei a templom köré csoportosultak, hogy védelmet nyújtsanak számára a katonaság és a román titkosrendőrség, a Szekuritáté ellen” – Szőczi Árpád rendező így foglalta össze A Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című filmjét, amelynek december 15-én Temesváron, a romániai forradalom kitörésének huszadik évfordulójának napján tartották az ősbemutatóját, 16-án pedig Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban díszbemutató keretében vetítik a közönségnek. „A filmben megszólaltatom Radu Tinut, Temesvár második legrangosabb szekus tisztjét, aki kulcsfontosságú szerepet játszott a Tőkéssel és a temesvári forradalommal kapcsolatos eseményekben” – mondta el a rendező. Szőczi elmondta: ha nincs a Panoráma (1989 nyarán kanadai csoport készített interjút Tőkés Lászlóval, amelynek a Magyar Televízió Panoráma című műsorában való sugárzása gyakorlatilag elindította a Tőkés elleni retorziót) minden bizonnyal másképp alakultak voltak a temesvári vagy akár a bukaresti események. /Farkas István: Megrázó kordokumentum. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Harmadszor díjazott a Budapesti Román Kulturális Intézet (BRKI): Rév István történész nívó-, Alföldi Róbert színész-rendező kultúra-, míg négy újságíró – Orbán Györgyi, Klein Judit, Kaupert Edit Júlia és Hegedűs István – jubileumi médiadíjjal lett gazdagabb. „Ezzel a 2007-ben alapított díjjal szeretnénk bizonyítani, hogy mi a befogadó országot és az annak értékeit képviselő személyeket tiszteljük. Ezzel a díjjal a magyar kultúrát szeretnénk honorálni, szorosabbra fűzni a kapcsolatot Románia és Magyarország ultúrája között” – mondta nyitóbeszédében Brindusa Armanca, a BRKI igazgatója, majd rátért az este főszereplőinek, azaz a díjazottaknak a bemutatására. Rév István történész professzor, a budapesti Open Society Archives (OSA Archívum) kutatóintézet igazgatója példaértékű erkölcsi magatartásáért, valamint a kelet- és közép-európai demokráciák megerősítése érdekében kifejtett munkája elismeréseként nívódíjat vehetett át. Kimagasló színvonalú újságírói munkájuk elismeréseként Orbán Györgyit, a Magyar Távirati Iroda munkatársát, Klein Juditot, a Magyar Televízió kisebbségi műsorok szerkesztőségének szerkesztőségvezetőjét, Kaupert Edit Júliát, a Magyar Rádió szegedi stúdiója román nyelvű szerkesztőségének vezetőjét, valamint a Csíkszeredában született Hegedűs Istvánt, a Magyar Televízió Kárpát Expressz című műsorának kiemelt szerkesztőjét részesítette jubileumi (1989–2009) médiadíjban. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj az értékmegőrzésért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Házon belül rögzítették Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hírhedt balatonőszödi beszédét; azonban a nemzetbiztonsági vizsgálat után sem nyilvános, hogyan jutott el a sajtóhoz, számolt be az MTV december 22-i esti Híradója. Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A kormányszóvivő nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre. Az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették. Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja elmondta, válaszolni kell arra az alapvető kérdésre, hogy használták-e pártpolitikai manipulációra a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A hírműsorban emlékeztettek, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő többször is cáfolta, hogy neki köze lenne a kiszivárogtatáshoz. A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én honlapján tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. /”Házon belüli” az őszödi beszéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

A forradalmár költő tragédiája
Moyses Márton önkéntes tűzhalálára emlékezik az MTV
Az 1956-os forradalomnak egy kevésbé ismert epizódját dolgozza fel az Átjáró pénteki adása: Moyses Márton költő életét áthatotta a szabadság eszméje, amiért még az életét is feláldozta.
Egy negyven évvel ezelőtti tragikus eseményre emlékezik a Magyar Televízió határon túli tematikájú műsora, az Átjáró. 1970. április 13-án Brassóban, a kommunista párt székháza előtt – tiltakozásul Románia diktatórikus rendszere ellen – egy magyar fiatalember meggyújtotta magát. Moyses Márton, a tehetséges fiatal költő már 1956-ban jelét adta igazságszeretetének, amikor forradalmi eszméktől fűtve elindult Magyarország felé. Missziója nem ért célt, a román hatóságok társaival együtt elfogták. Moyses Márton, félve, hogy a kínzások hatására vallani fog, önnön kezével vágta ki a saját nyelvét.
A kolozsvári tudományegyetem elsőéves magyar irodalom szakos hallgatójának kálváriája e tettel nem ért véget. 1960-ban forradalmi versei miatt kellett bűnhődnie, a szekuritáté emberei megrémült évfolyamtársai mellől, a tanteremből vitték el a fiatalembert. A 19 éves poéta verseit elkobozták, rá hét év börtön várt.
Moyses Márton emberi roncsként szabadult a fegyházból, okulásul a helybelieknek, kényszerlakhelyül egykori szülőfaluját jelölték ki. Márton idegei nem sokáig viselték el a földi poklot: Brassóban, a Román Kommunista Párt székháza előtt Jan Palach prágai és Bauer Sándor budapesti mártírtársai példáját követte. Három hónap múlva, őrizet alatt, a baróti kórházban halt meg.
A Magyar Televízió Átjáró című műsorának ma 12.30-kor kezdődő adását Moyses Márton emlékének szenteli. Debreceni Mihály műsorvezető az adásban részleteket mutat be Tófalvi Zoltán Életem… mint égő fáklya című dokumentumfilmjéből. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Az MTV a legkedveltebb köztelevízió Erdélyben
Hiteles adatok a magyar televíziók romániai nézettségéről
Erdélyben is az MTV a legkedveltebb közszolgálati médium a romániai televíziós piacot elektronikusan mérő TNS 2009-es adatai alapján. A teljes magyar közösség tévézési szokásait reprezentáló adatokból az derül ki, hogy a legtöbbet az RTL Klub adását nézik a határon túl is.
Az elmúlt hetekben a sajtóban több cikk jelent meg a magyarországi csatornák erdélyi népszerűségéről, hivatkozva egy felmérésre. A kutatást végző szervezet azonban az elektronikus média területén ismeretlen, és arról sincs kielégítő információ, milyen metodikával készítette a felmérést. A hiányos, nem megbízható adatok pótlására a Magyar Televízió bekérte a műszeres mérést végző TNS kutatási eredményeit, hogy hiteles számok alapján a tényleges helyzetet ismerhesse meg. A román televíziós piac hivatalos adatait szolgáltató TNS a világ legnagyobb kutatócégének leányvállalata, amely a Magyarországon és Európa más országaiban is elfogadott módszertani standardokat alkalmazza.
A TNS eredményei gyökeresen eltérnek a sajtóban napvilágot látott adatoktól, de a televíziós piacot ismerők számára nem tartogatnak igazi meglepetést. A magyarországi nézettségi szokásokhoz hasonlóan 2009-ben a romániai magyarok körében is azRTL Klub volt a legnagyobb közönségaránnyal rendelkező csatorna, amely éves átlagban 11,7%-os piaci részesedést ért el. A második helyet is magyar kereskedelmi adó, a TV2 foglalja el 9,8%-kal. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a román nyelvű Pro TV áll, amely a tévézésre fordított idő 7,4%-át tudhatja magáénak. Egyértelmű tehát, hogy – a korábban publikált információkkal ellentétben –a három legnézettebb csatorna kereskedelmi adó, ami azt a teljesen természetes tényt illusztrálja, hogy a Romániában élő magyarok tévénézési szokásai megegyeznek az Európa többi országában mértekkel. A tévénézők elsődleges célja ugyanis a napi információszerzésen túl a kikapcsolódás, amit leginkább az általános szórakoztató csatornák szolgálnak ki. A három kereskedelmi televíziót a Magyar Televízió két csatornájának együttes nézettsége követi (7,3%), a sorban mögötte a Duna TV és Duna Autonómia (6%) található. Ha a kedveltséget a nézettség függvényében vizsgáljuk, akkor a számok alapján a Magyar Televízió Erdélyben is a legkedveltebb közszolgálati médium. Mint arról korábban a sajtó hírt adott, az MTV díjmentesen átadja műsorát számos közösségi televíziónak, amelyeket a TNS az egyéb magyar nyelvű csatornák közé sorol. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Televízió műsorai a valóságban még több nézőhöz jutnak el.
A Magyar Televízió büszke a határon túli magyarság körében – főleg az elmúlt fél évtizedben elért eredményeire. Az MTV vezetése nagy súlyt fektetett a nemzeti főadó Kárpát-medencei foghatóságának elterjesztésére, a műsorok színvonalának javítására és a kommunikációra. A felmérés tanúsága szerint a munka gyümölcsei egyre markánsabban, immár a statisztikákban is jelentkeznek. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

A nemzet rivalizáló televíziói

Fehér könyv a fekete márciusról
Az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatos évfordulós megemlékezéseket rendeztek a hét végén.
Március 19-én az RMDSZ vezetősége megkoszorúzta Sütő András síremlékét, majd a szövetségi elnöki hivatalban Markó Béla az összetűzés kárvallottjaival, az áldozatok hozzátartozóival: az események során elhunyt Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán családtagjaival, az egykor börtönbe zárt Cseresznyés Pállal, a súlyosan bántalmazott Szabadi Ferenccel, illetve Juhász Ilonával találkozott.
Markó kifejtette: annak idején a vásárhelyi és a környékbeli magyarság egyfajta szabadságharcot vívott a letűnt rendszer retrográd erőivel szemben, akik a háttérből irányították az eseményeket. Úgy véli: húsz évvel ezelőtt ellenforradalmi kísérlet történt, amelyet a magyar közösség bátorsága meghiúsított.
Ellentmondásos vallomások
A művészeti egyetem stúdiótermében vetítették azt a 12 órás dokumentumfilmet, amely a húsz évvel ezelőtti eseményeknek állít emléket. Szerzője, Miholcsa Gyula, az RTV munkatársa a Krónikának elmondta: hároméves munka eredményét láthattuk. A film megrendelője a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány volt, amelyet Borbély László miniszter, parlamenti képviselő vezet. Miholcsa szerint a legértékesebb anyag a néhai Schnedarek Ervintől származott. Ő és munkatársai szinte percről percre megörökítették mindazt, ami 1989 decemberének utolsó napjaitól kezdve Vásárhelyen történt.
A többi, nem kevésbé értékes anyag a Román Televíziótól, a Magyar Televízió Fekete Doboz című műsorából, és a temesvári forradalmárok egyesületétől származik, a film alapötlete pedig az volt, hogy rekonstruálják a helyes és pontos kronológiát. „Rengeteg meglepő dologgal szembesültem. Egyesek önmaguknak mondtak ellent különböző pillanatokban: általában román megszólalókkal fordult ez elő, mert ők akarták elkerülni, hogy a valóságot kimondják” – mesélte Miholcsa.
A legvérmesebb, 1990 februárjában szervezett vásárhelyi Vatra Românescă rendezvényről nincs felvétel, oda annakidején nem engedték be a magyar újságírókat, az RTV archívuma sem őriz erről dokumentumot. A Fekete Doboz munkatársaitól valóságos harctéri jeleneteket kaptak, kameráikkal egészen közel kerültek a verekedő csoportokhoz – ezek a szerkesztők szólaltatták meg március 19-én a cigányokat is, akik a magyarság mellé álltak.
Profi provokáció volt
„Nekem erkölcsi kötelességem volt Sütő Andrással szemben az, hogy a filmet elkészítessem. Három év munkája van benne. Most is végigfut a hátamon a hideg, ha megnézem. Ne feledjük: az események a jugoszláviai folyamat előtt zajlottak. Mindenki számára egyértelmű ma már az, hogy profi provokációról volt szó – akik kirobbantották, azoknak a tervei között talán az is szerepelt, hogy Romániában, Erdélyben katonai diktatúrát vezessenek be. Annak idején a tankok egy hónapon át a város határában állomásoztak” – fejtette ki lapunknak Borbély László, aki a film vetítése előtt köszönetet mondott azoknak, akik fényképeket, videofelvételeket, dokumentumokat vittek be az alapítványhoz.
„1500 dokumentum van a birtokunkban, ezek húsz év alatt gyűltek össze. Jó részüket már 1990-ben átadtuk az ügyészségnek, és azok alapján fel lehetett volna göngyölíteni az ügyet” – tette hozzá Borbély, aki bejelentette, hamarosan elkészül az átfogó Fehér könyv a húsz évvel ezelőtti eseményekről. A filmvetítés kezdetén Tőkés László is jelen volt, viszont az RMDSZ vezetősége, a szövetségi politikusok távol maradtak az EMNT által szervezett, péntek esti tüntetéstől. Tőkés László a Krónikának elmondta: „Nem kaptam meghívást a filmvetítésre, de erre nem is volt szükség, hiszen a sajtóban többször megjelent, hogy erre sor kerül. Úgy gondolom, hogy a megemlékezésben együtt kell lennünk.”
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Az egységes fellépésre megvan a lehetőség - Interjú Izsák Balázzsal
Az ezredforduló óta új szelek fújnak Székelyföldön, ami az autonómia kérdését illeti. A székely városok az elmúlt években egyre szorosabb együttműködést építettek ki egymással, megalkották saját címerüket, zászlajukat, és levédették a székely termék védjegyet. Összeült a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amely szervezői szerint előfutára lehet a 140 település küldötteiből álló Székely Nemzeti Parlamentnek.
A tanács nyíltan autonómiát követel, amely önálló oktatást, adópolitikát, környezet- és rendvédelmet jelentene.
Az SZNT elnöke, Izsák Balázs a Magyar Televíziónak nyilatkozott arról, hol tart ma a székelyföldi autonómia ügye, amelyet szerinte előbb el kellett fogadtatni a közvéleménnyel, így most már nem tabu téma.
Székelyföld számbeli fogyatkozását az elnök szerint csak úgy lehet megfékezni, ha a székely nép a saját sorsának irányítását a kezébe veszi, hisz a román hatalom sokáig úgy kezelte ezt a területet, mintha gyarmat lenne, ma is folyamatban lévő gazdasági kifosztása, hátrányos megkülönböztetése, az elvándorlás egyik oka. Ezt az önrendelkezés intézményeivel lehet megakadályozni – mondta többek között a tanács elnöke. Erdély.ma

Értékmentés és az értékteremtés
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának tegnap elkezdődött csókai találkozóján a határon túli magyar újságírók egyik legfontosabb feladataként az értékmentést és az értékteremtést emelték ki az összejövetel résztvevői.
A Móra Ferenc Művelődési Egyesület épületében megrendezett találkozó elején a KMÚEK konvenciójának képviselői beszámoltak arról, hogy legutóbbi, lendvai találkozójuk óta mennyire sikerült elvégezni az ott megbeszélt feladatokat. Ott ugyanis többek között egy külhoni magyar médiatár elkészítéséről döntöttek a találkozó résztvevői. Az összejövetel folytatása során Kókai Péter, a Magyar Nemzeti Tanács korábbi összetételének tájékoztatási megbízottja az MNT által elkészített vajdasági magyar médiastratégia-tervezetet ismertette az egybegyűltekkel. Tóth Lívia, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, egyben az összejövetel házigazdája az előadáshoz kapcsolódva elmondta, ebből az anyagból a részvevők ötleteket meríthetnek a külhoni magyar médiastratégia elkészítéséhez. Az előadást követő vita során a hangsúly a szakmai továbbképzés fontosságán volt. Ennek során elhangzott az is, hogy a KMÚEK öt évvel ezelőtt már elkészített egy tervet a témával kapcsolatban, de ezt anyagi okok miatt mindeddig nem sikerült megvalósítani. Tóth Lívia elmondta, hogy a közeljövőben felelevenítik ezt a projektumot és a konvenció egyik elkövetkező találkozóján az újságírók képzésével kapcsolatos kérdéseket vitatják meg.
A délutáni órákban a találkozó résztvevői Csermák Zoltánnak, az MTV PR-igazgatójának, és Ambrus Attilának, a Brassói Lapok főszerkesztőjének az előadását hallgathatták meg, végül pedig Klemm József a kisebbségi újságírás buktatóit ecsetelte.
Hzsolt. Magyar Szó (Újvidék)

Korlátozzák a kisebbségi nyelvű közvetítéseket
A dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság közvetítése kapcsán a nemzeti kisebbségek nyelvén történő televíziós sugárzás korlátozásának problémája is felmerült az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának e heti ülésén – közölte csütörtökön Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a munkacsoport vezetője.
Az ülésen a dél-tiroli német csatorna (RAS) képviselői elmondták, hogy Olaszország egyetlen kisebbségi nyelven, németül sugárzó csatornája nem közvetítheti a világbajnokságot. A nemzetközi szövetség (FIFA) ugyanis csak az adott ország nemzeti csatornájának adott közvetítési jogokat.
Ugyanez a probléma merült fel Erdélyben is, ahol a Román Televízió kizárólagos jogára hivatkozva felfüggesztették az MTV1 sugárzását a meccsek idejére. Ennek eredményeként a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzó helyi adók nem közvetíthetik a mérkőzéseket, az anyaország csatornáit pedig a mérkőzések közvetítésének ideje alatt „felfüggesztik".
A dél-tiroli szakemberek arról is tájékoztatták a munkacsoport tagjait, hogy beadványban fordultak a FIFÁ-hoz, de azt a szervezet elutasította arra hivatkozva, hogy a műsorszolgáltatás jogait nem régiók, hanem államok szerint adják.
Paradox módon ugyanakkor a műholdon keresztül közvetítő német társaságok adásai – így például a ZDF és ARD – egész Európában foghatóak. Erdély.ma