Az MSZP programjában éles kritika fogalmazódott meg a Határon Túli Magyarok Hivatalával /HTMH/ kapcsolatban, kimondták a HTMH gyökeres átszervezésének szükségességét, fejtette ki Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértője. A HTMH jövője ma bizonytalan. /Pesti Hírlap, máj. 30./

Az MSZP jún. 2-ára tanácskozásra hívta meg a határokon túli legitim magyar szervezetek vezetőit, máj. 30-án azonban úgy döntöttek, hogy elhalasztják a találkozót. Tabajdi Csaba a halasztást azzal indokolta, hogy az MSZP-nek a vártnál nagyobb sikere új helyzetet teremtett és fel kell készülniük a koalíciós tárgyalásokra. A kormányalakítás után megtartják a találkozót. /Magyar Nemzet, máj. 31./

Gratulálnak a győztes MSZP-nek, nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, egyben köszönetet mondanak a távozó MDF-nek mindazért, amit az elmúlt négy évben a határon túli magyarságért tett. Az RMDSZ jó kapcsolatot kíván kiépíteni a mindenkori magyar kormánnyal, szükségük van az anyaország támogatására. Téves lenne a mindenáron megkötendő alapszerződésre, a magyar közösség érdekeit kívül hagyó dokumentumra alapozni. /Magyar Hírlap, máj. 31./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke gratulált Horn Gyulának, az MSZP elnökének a választási eredményhez. Bízik abban, hogy mielőbb találkoznak és véleményt cserélnek az MSZP és az RMDSZ együttműködéséről. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 295. sz., jún. 1./

Tőkés László püspök Horn Gyulának, az MSZP elnökének írott levelében jókívánságait küldte választási győzelme alkalmából. Reméli, hogy az új kormány folytatni fogja az Antall József nevével fémjelzett nemzetpolitikát. Az erdélyi magyarság elvárásai változatlanok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Erdélyben érezhető egyfajta szorongás a magyarországi választások kimenetele miatt, mondta Szőcs Géza. Ugyanakkor megjelent Erdélyben a karrieristák egy kis csapata, amely bizonygatja, hogy hűséges és lojális híve az új kormánynak. A legtöbbször hallható aggodalmak: államközi szerződés megkötése az erdélyi magyarok feje fölött, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Duna Televíziónak a megszüntetése. Szőcs Géza bízik benne, hogy az MSZP-ben végül azok véleménye fog érvényesülni, akik évek óta bizonyították felelősségérzetüket: Szűrös Mátyásé, Tabajdi Csabáé. /Pesti Hírlap, jún. 4./

"Szekeres Imre, az MSZP alelnöke jún. 8-án Pozsonyban tárgyalt Jozef Moravcík miniszterelnökkel, a találkozó után tárgyalásáról az MTI-nek elmondta, hogy "az új kormány tíz és félmillió magyar állampolgár kormánya lesz, de természetesen felelősséget érez a határon túli magyar kisebbség sorsa iránt." /Magyar Hírlap, jún. 9./"

Farkas Árpád kijelentette, hogy eddig semminemű vitája nem volt Szász Jánossal, ezét visszautasítja Szász János azon megállapítását, hogy ő a magyarországi választások győzteseinek üdvözlését üldözné. Farkas Árpád bizonyításul idézi saját cikkét is /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./. Ebben az MSZP-ben levő három vonalról beszélt: a Hajdú János-féle bíborvörösről, a Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Kósa Ferenc egész nemzetre figyeléséről és a karrierista siserehadról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ Szász János írása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12.

Hamarosan szakértői tárgyalások kezdődnek a két ország közötti nyitott kérdésekről, elvi megállapodás született a két külügyminiszter találkozójáról is, nyilatkozta Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője bukaresti útja után. Hosszú és tartalmas beszélgetést folytatott román politikusokkal. A látogatás célja az volt, hogy első kézből nyújtson tájékoztatást az új magyar kormánykoalíció terveiről. Hárs biztosította az RMDSZ vezetőit, hogy az új koalíció semmit sem kíván visszalépni a romániai magyarság támogatásától. /Magyar Nemzet, júl. 1./

Jún. 29-én Bukarestben tárgyalt Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője, találkozott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, Sergiu Cunescuval, a Román Szociáldemokrata Párt elnökével, Nicolae Manolescuval, a Polgári Szövetség Pártja vezetőjével és Oliviu Ghermannal, a kormányon levő Szociális Demokrácia elnökével. Jún. 30-án Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció elnökével és az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést. A magyar külpolitika nem állít fel sorrendet a szomszédos országokkal való kapcsolat javítása és a határon túli magyarság sorsával való törődés között, mondta Hárs Gábor. A magyar kormány nem vár politikai lojalitást az RMDSZ-től, nem kíván az erdélyi magyarság feje fölött tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi szakértője nem tartotta szerencsésnek Antall József kijelentését, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, ugyanígy szerencsétlennek tartja, Horn Gyula leendő kormányfőét is, aki 10,4 millió magyarországi állampolgár miniszterelnöke kíván lenni. A megalakuló kormánynak meg kell nyugtatni a határon túli magyarokat. Az alapszerződésben rögzíteni kívánják a kisebbségi jogok biztosítását is. - A kisebbségi megmaradás elemi feltétele az autonómia. /Vasárnap (Budapest), júl. 3./

"Júl. 10-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ SZKT. Markó Béla elnök helyzetértékelésében a politikai stratégiaváltás szükségességéről szólt, ugyanerről beszélt felszólalásában Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Tanácskoztak a romániai magyarság közösségi kataszterének összeállításáról, a belső választások kérdéseiről és a tanügyi törvényről. Az SZKT határozatot fogadott el, hangsúlyozva az automómia igényét és a stratégiaváltás szükségességét, a polgári engedetlenség útjára lépést. A tanügyi törvénytervezet visszalépést jelent a Ceausescu-rendszerhez képest, a tervezetből világosan kiderül az asszimilációs szándék, hiszen megakadályozza az önálló anyanyelvi iskolahálózat létrehozását, gátolja a szakértelmiségi utánpótlást. A tervezet elleni tiltakozásul élni fognak a polgári engedetlenség különböző formáival, szeptemberre iskolabojkottot szerveznek. Az RMDSZ kidolgozza saját oktatási stratégiáját és külön törvényt terjeszt elő, a benyújtásához összegyűjti a 250 ezer aláírást, kezdeményezi a magyar nyelvű feliratok alkalmazását. A határozatban garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. /RMDSZ Tájékoztató, 323. sz., júl. 11./ Tőkés László bírálta a Gyulán tartott Kézfogások rendezvényt, továbbá Hárs Gábornak, az MSZP nemzetközi titkársága vezetőjének Oliviu Germannal, a román kormánypárt elnökével lezajlott találkozója utáni bizakodó kijelentését. A jogunkat, létünket veszélyeztető romániai kurzus megszüntetése nélkül nem lehet szó alapszerződés megkötéséről, jelentette ki Tőkés László. Kántor Lajos lemondott SZKT-tagságáról tiltakozásul a "kézfogás-politika" megbélyegzés ellen. Tudatában van a manipuláció veszélyével, de ez nem vezethet az elszigetelődés politikájához. Verestóy Attila hasonlóképpen vélekedett, mondván, a párbeszédnek nincs alternatívája. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: a szövetség dolgozik a román-magyar alapszerződésnek a kisebbségek jogait megfogalmazó szövegjavaslatán, erre mindkét oldalról kapott felkérést az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., MTI/ "

Talán nem kellett volna siettetni az alapszerződések megkötését, de a történelmi kiegyezés lehetőségét a választási kampány idején az MSZP csillantotta meg. Ebben a kérdésben alapkövetelmény az óvatosság. Helyénvaló lenne az okmány életbe lépését népszavazáshoz kötni, ajánlja Kis Tibor. /Meddig lehet elmenni? = Népszabadság, júl. 25./ Ugyanez a szerző ítélte más ország belügyeibe való beavatkozásnak Tőkés László magyarországi pártokhoz írt nyílt levelét /Népszabadság, ápr. 28./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról. Fontosnak tekinti a kapcsolattartást, jelezte Markó Béla. Az "alapszerződés kérdésében kívánatosnak tartjuk, hogy mind a magyar, mind a román külügyminisztérium partnernek tekintsen bennünket." Egyértelműen kijelentettük, hogy szükség van a Határon Túli Magyarok Hivatalára, mondta. "Horn Gyula a találkozón jelezte, hogy mi nem vagyunk kellőképpen informálva. Ez igaz, hiszen például arról sem volt információnk, mi hangzott el a román parlamenti küldöttséggel folytatott szegedi megbeszélésen." Arra a kérdésre, hogy eddig érvényesültek-e politikai szempontok a magyarországi támogatások esetében, azt válaszolta: "Nincs tudomásom róla, hogy eddig politikai vagy pártérdekek szerint történt a támogatás." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./ Szegedi találkozó: Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke 1994. ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. ápr. 16-17./"

A választások előtt Kovács László, jelenlegi magyar külügyminiszter szemére vetette az előző magyar kormánynak, hogy felelős az alapszerződés megkötésének halogatásáért. A Magyar Szocialista Párt győzelme után megszaporodtak a magyarsággal szembeni támadások Romániában. A szegedi Horn-Gherman találkozó szellemének megfelelő gesztusok helyett folynak a magyarellenes provokációk, írja a kolozsvári Gajdos Balogh Attila. /Magyar Nemzet, aug. 15./

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke szept. 2-án Budapesten tárgyalt Szent-Iványi István külügyi államtitkárral, fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Szekeres Imre az MSZP és Pető Iván az SZDSZ frakcióvezetője /Magyar Hírlap, szept. 3./ és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Constantinescu a német-francia kiegyezéshez hasonló megoldást, közös infrastrukturális fejlesztést javasolt. /Magyar Nemzet, szept. 3./

"A választási kampány idején a Magyar Szocialista Párt részéről "az alapszerződések föltétlen sürgetését elgaloppírozottnak ítéltem meg" - nyilatkozta Tőkés László püspök. Aug. 29-én találkozott először az új magyar kormány tagjaival. Úgy látja, hogy a román hatalomnak nehezebb lesz megegyeznie az MSZP-vel, mert ez a magyar kormány nem lesz hajlandó alárendelni a nemzeti érdekeket semmilyen pártpolitikai szempontoknak. - Sokszor bírálják Tőkés Lászlót, hogy pesszimista képet ad. "A romániai valóságot lesújtónak tartom." Ennek ellenére azért bírál, hogy mindez egy katarktikus igenben oldódjék fel. És úgy véli, ez történik Erdélyben. Az emberek a kellő pillanatban összefognak, aláírnak, vállalkoznak. /Orient Expressz (Bukarest), szept. 14./"

"Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója."

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke meghívására okt. 13-án Budapestre látogattak az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai. Találkoztak meghívójukkal és Tabajdi Csaba államtitkárral, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőivel, továbbá a szenátusi és képviselőházi frakció vezetői Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Tompa Sándorral, az MSZP frakcióvezető-helyettesével. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása, az egyházi vagyon visszaadása és a Duna Televízió helyzete szerepelt. Az RMDSZ delegációja találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságával, a megbeszélésen a román-magyar kapcsolatokról volt szó, továbbá arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Magyarországnak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen a romániai magyarság érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16., RMDSZ Tájékoztató, 390. sz., okt. 14./ A tárgyalás után Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője kijelentette, hogy az alapszerződés megkötése az alapja annak, hogy mindkét ország az Európai Unió tagja legyen. Tokay György a problémák között felsorolta az anyanyelvi oktatás nehézségeit, a kétnyelvű feliratok kérdését. Egyetértenek azzal, hogy a magyarság támogatási rendszerét úgy kell átalakítani, hogy ellenőrizhető legyen. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője fontosnak tartja, hogy a szakbizottságok legalább kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. /Új Magyarország, okt. 14./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy tisztázzák a Szociáldemokrata Tömörüléssel kapcsolatos problémákat, ezt tükrözte az is, hogy Dáné Tibor is tagja volt az MSZP kongresszusán részt vett RMDSZ-küldöttségnek. Az SZKT legközelebbi ülésén megállapodnak a platformokról, ez érinti a szociáldemokraták problémáját is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./

Nov. 4-én és 5-én az MSZP küldöttsége látogatást tett Marosvásárhelyen, a megyei RMDSZ meghívására. A találkozón jelen volt Markó Béla is. A delegáció felkereste Sütő András írót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8., Új Magyarország, nov. 7./

A határon túli magyarság egzisztenciateremtésének gazdasági feltételeiről tanácskozott nov. 11.-én az MSZP Közép-és Kelet-Európai Tagozata Budapesten, ahol Tabajdi Csaba államtitkár, a tagozat titkára kifejtette, hogy a legfontosabb feladat a kisebbségi magyarság polgárosodásának elősegítése. Az anyaországi magyarság nem pénztőkével, hanem információs tőkével tud segíteni. Az Illyés Alapítvány és a Kézfogás Alapítvány kettévált, az előbbi megmarad nonprofit szervezetnek, elsősorban a szellemi életet támogatja, az utóbbi alapítvány 1995-ben 200 millió forintot kap a költségvetésből. A fórumon György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke az erdélyi magyarság helyzetéről szólt. /Magyar Nemzet, nov. 12./ Tabajdi Csaba elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala gazdasági adatbank felállítását tervezi a határon túli magyarság számára. /Magyar Hírlap, nov. 12./

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

"Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./ "

"Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője felteszi a kérdést, kinek használ, kinek jó az alapszerződés. Nem fogadja el a kormánykörökből származó érvelést: Nyugat nyomása miatt szükséges. Nyugat józan és higgadt külpolitikát vár el, nem üres mosolydiplomáciát. A román és a szlovák fél nem mutat megértést a magyar népcsoportok jogaira irányuló követelések iránt. "Ebben a helyzetben csak rossz alapszerződést lehet kötni. Az MSZP és az SZDSZ nagy súlyt fektetett a történelmi megbékélésre, ez a kategória hidat képezhetett az elmúlt évtizedek proletár nemzetköziségéhez. Mindez arra a csúsztatásra-tévedésre épült, hogy az elmúlt négy év kormánya tehető felelőssé az ún. szomszédsági kapcsolatok állapotáért. "Ma már egyre világosabb, hogy a Románia és Szlovákia felé irányuló diplomácia elhibázott, eredménytelen és felelőtlen." Érthetetlen, hogy a kormányzat miért nem tett semmit azért, hogy az ellenzéki pártokat időben bevonja az alapszerződések előkészítésébe. - "Horn Gyula 1995. január 25-én bejelentette, hogy a határon túli magyar szervezeteknek nincs vétójoguk az alapszerződések tárgyában." Végül a két országnak sem érdeke az alapszerződés, mert ezekben az országokban a nacionalizmus része a hatalmi legitimációnak. - Németh Zsolt úgy látja, hogy a kormánynak nincs koncepciója ebben az ügyben. /Alapszerződések. Cui prodest? = Magyar Nemzet, márc. 6./ "

A Fidesz-MDF-KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva Horn Gyula miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák-magyar alapszerződést, mert az ellentétben áll a szlovák kormányprogrammal. Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány a nemzeti érdekek feladására készül. A három párt számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a szlovákiai magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződést úgy kell módosítani, hogy az tartalmazza a szlovákiai magyarság kollektív bűnösségét kimondó benesi dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését, továbbá a bősi vízierőművel kapcsolatos kérdések tisztázását. /Új Magyarország, márc. 20./

"Az Országgyűlés márc. 20-i ülésén az ellenzék élesen bírálta a márc. 19-én Párizsban Horn Gyula és Vladimír Meciar által parafált magyar-szlovák szerződést. Németh Zsolt /Fidesz/ kifogásolta, hogy a szerződés szlovák értelmezés szerint csak egyéni és nem kollektív jogokat tesz lehetővé. Németh Zsolt "kishitű, hamiskás összekacsintásként" jellemezte a szerződést, bejelentve, hogy a Fidesz nem vállal közösséget a szerződés megkötőivel. Kónya Imre /MDF/ hasonlóan bírálóan szólalt fel. Szekeres Imre /MSZP/ védelmébe vette a szerződést, Szabó Iván /MDF/ hiányolta, hogy az alapszerződés nem rendezi a hírhedt benesi dekrétumok visszavonásának kérdését. Torgyán József /kisgazda/ szégyennek és hazaárulásnak nevezte a szerződést, Eörsi Mátyás /SZDSZ, a külügyi bizottság és Pető Iván /SZDSZ/ viszont pozitívnak minősítette. Isépy Tamás /KDNP/ a garanciákat hiányolta. /Magyar Nemzet, márc. 21./"

Márc. 23-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a kongresszus előkészítéséről volt szó. Megállapodtak abban, hogy ápr. 2-án Szovátán ugyanebben a témában tartanak tanácskozást a területi elnökök, platformok, parlamenti frakcióvezetők és szakértők részvételével. Beszámoló hangzott el az Illyés Alapítvány márc. 22-i, Budapesten tartott kuratóriumi üléséről. Az RMDSZ meghívására ápr. 11-15-e között Erdélybe látogat az MSZP küldöttsége, Csintalan Sándor vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Márc. 24-én Vacaroiu miniszterelnök tájékoztatta a parlamenti pártokat a román küldöttségnek az európai stabilitási paktum párizsi értekezleten való részvételéről. Az RMDSZ-t Tokay György képviselte. A miniszterelnök kifejtette, hogy nem fogadják el az ET 1201-es ajánlását. Vacaroiu érvelése mellett a Liberális Párt`93 és az RMDSZ kivételével valamennyi párt felsorakozott. Tokay György kifejtette, hogy Románia ezzel a merev állásponttal távolabb került az euroatlanti integrációtól. Két éve a román kormány és a pártok elfogadták az 1201-est, ez a román külpolitika szavahihetőségét befolyásolja. - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja közleményében felhívást intézett az MSZP-hez: vállalják fel ők is a történelmi felelősséget annak érdekében, hogy a két ország közötti kapcsolatok megszilárduljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Ápr. 5-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök találkozott a Demokrata Párt meghívására Romániába érkezett MSZP-küldöttséggel. A delegációt fogadja Petre Roman, a DP elnöke, találkoznak a Román Szociáldemokrata Párt vezetőivel is. Szabó Vilmos, a delegáció vezetője elmondta, hogy a jövő héten Csintalan Sándor vezetésével érkezik MSZP-küldöttség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./