Németh Zsolt: Megroppant az egységes határon túli magyar politika az elmúlt nyolc évben
A határon túli magyar és a magyarországi politikai szervezetek közötti egyeztetési mechanizmusnak az újjáalakítását tartja szükségesnek Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának az elnöke a Krónika című napilap hétfői beszámolója szerint.
A politikus Kolozsváron tartott előadást az erdélyi evangélikus-lutheránus püspökség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének a meghívására. Németh Zsolt szerint az utóbbi nyolc évben megroppant az egységes határon túli magyar politika, a kormányzásra készülő polgári-nemzeti oldal számára azonban fontos kiindulási pont a Kárpát-medencei magyarság együttműködése.
A lap szerint Németh úgy fogalmazott, hogy az egész anyaországi államigazgatást át kell hatnia a nemzetpolitikai szemléletnek. A Kárpát-medencei magyar–magyar párbeszéd tekintetében sikertörténetnek nevezte az Orbán-kormány idején létrehozott Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amelyet szerinte a Magyar Szocialista Párt azért szüntetett meg 2004 novemberében - írja a Krónika -, mert tarthatatlannak tartotta, hogy a határon túli szervezetek támogatják a kettős állampolgárság megadását.
„Még nincsenek leülepedett elképzeléseink a határon túli szervezetek kapcsolatrendszere ügyében, de mindenképpen újjá kell alakítani az egyeztetési mechanizmust, mégpedig egy Máért típusú, minden legitim magyar szervezetet befogadó fórum keretében” - mondta a fideszes politikus.
Üdvözölte Románia és a Moldovai Köztársaság közeledését, az amerikai rakétapajzs Romániába telepítéséről pedig úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarság hosszú távú biztonságát is szolgálja - olvasható a Krónikában. Forrás: Paraméter.sk

Új magyar–magyar egyeztetési mechanizmus várható?
A határon túli magyar és a magyarországi politikai szervezetek közötti egyeztetési mechanizmusnak az újjáalakítását tartja szükségesnek Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke.
A politikus Kolozsváron tartott előadást az erdélyi evangélikus-lutheránus püspökség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének meghívására. Németh Zsolt szerint az utóbbi nyolc évben megroppant az egységes határon túli magyar politika, a kormányzásra készülő polgári-nemzeti oldal számára azonban fontos kiindulási pont a Kárpát-medencei magyarság együttműködése.
Németh úgy fogalmazott, hogy az egész anyaországi államigazgatást át kell hatnia a nemzetpolitikai szemléletnek. A Kárpát-medencei magyar–magyar párbeszéd tekintetében sikertörténetnek nevezte az Orbán-kormány idején létrehozott Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amelyet szerinte a Magyar Szocialista Párt azért szüntetett meg 2004 novemberében, mert tarthatatlannak tartotta, hogy a határon túli szervezetek támogatják a kettős állampolgárság megadását.
"Még nincsenek leülepedett elképzeléseink a határon túli szervezetek kapcsolatrendszere ügyében, de mindenképpen újjá kell alakítani az egyeztetési mechanizmust, mégpedig egy Máért- típusú, minden legitim magyar szervezetet befogadó fórum keretében" – mondta a fideszes politikus egy sajtónyilatkozatban.
Üdvözölte Románia és a Moldovai Köztársaság közeledését, az amerikai rakétapajzs Romániába telepítéséről pedig úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarság hosszú távú biztonságát is szolgálja. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Új magyar-magyar fórumot
A határon túli magyar és a magyarországi politikai szervezetek közötti egyeztetési mechanizmusnak az újjáalakítását tartja szükségesnek Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának az elnöke. A politikus Kolozsváron tartott előadást az erdélyi evangélikus-lutheránus püspökség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács meghívására.
Németh Zsolt szerint az utóbbi nyolc évben megroppant az egységes határon túli magyar politika, a kormányzásra készülő polgári-nemzeti oldal számára azonban fontos kiindulási pont a Kárpát-medencei magyarság együttműködése. Németh sikertörténetnek nevezte az Orbán-kormány idején létrehozott Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amelyet szerinte az MSZP azért szüntetett meg 2004 novemberében, mert tarthatatlannak tartotta, hogy a határon túli szervezetek támogatják a kettős állampolgárság megadását. Üdvözölte Románia és a Moldovai Köztársaság közeledését, az amerikai rakétapajzs Romániába telepítéséről pedig úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarság hosszú távú biztonságát is szolgálja.
Háromszék. Forrás: Erdély.ma

Megadnák az állampolgárságot a határon túli magyaroknak az országos listát állító pártok
- Bizonyos feltételekkel mindegyik országos listát állító párt megadná a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak - derült ki a pártok képviselőinek nyilatkozatából vasárnap a Duna TV Heti Hírmondó című műsorában.
A szocialista Szabó Vilmos a nemzetpolitikáról tartott választási kerekasztalon közölte: az MSZP nyitott arra, hogy kettős állampolgárságot megadja a határon túli magyaroknak. Ugyanakkor felhívta arra figyelmet, jelenleg is létezik a kettős állampolgárság intézménye Magyarországon, illetve a kedvezményes honosítás is.
A kormánypárti képviselő hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság megadása nem lehet a belpolitika eszköze, meg kell vizsgálni a következményeit a szociális és a nyugdíjrendszert, valamint a munkavállalást illetően.
Simon Zsolt, a Civil Mozgalom képviselője elmondta, a csúfosan végződött 2004-es népszavazás miatt is meg kell adni az állampolgárságot, de erről a határon túli magyaroknak kell döntenie.
Szegedi Csanád, a Jobbik politikusa hangsúlyozta: pártja be szeretné vezetni a kettős állampolgárság intézményét, ezért első tíz törvényjavaslatuk között fogják ezt kezdeményezni. Úgy fogalmazott: nem a kettős állampolgárság megadásáról, hanem a magyar állampolgárság "visszaadásáról" van szó, mivel a határon túli magyaroktól erőszakosan vették el azt.
Hozzátette: Magyarországnak kötelessége állami védnökséget nyújtania a határon túli magyarságnak.
Az MDF-es Kerék-Bárczy Szabolcs szerint nemcsak a Kárpát-medencei, hanem a nyugati magyarságnak is meg kellene adni a kettős állampolgárságot. Mint mondta, az MDF külön kezelné a szavazati jogot és az állampolgárságot, azok kapnának szavazati jogot, akik Magyarországon állandó lakhellyel rendelkeznek, és itt fizetik a közterheket.
A Lehet Más a Politika (LMP) képviseletében felszólaló Mile Lajos arról beszélt, hogy a határon túli közösségek véleménye a meghatározó ebben a dologban. Utalt arra, hogy míg a nyugati államokban jogi kérdésként merül fel a kettős állampolgárság kérdése, addig Magyarországon ez identitásbeli kérdés.
A fideszes Németh Zsolt közölte: támogatják a kettős állampolgárságot, a Fidesz és a KDNP már korábban benyújtotta ezzel kapcsolatos törvényjavaslatát a parlamentnek. Kifejtette: a magyar állampolgárságot egyéni kérelem alapján azok kaphatnák meg, akiknek magyarok a felmenői, illetve tudnak magyarul.
Elmondta: a szavazati jog egy másik törvény hatálya alá tartozna. Németh Zsolt szerint a világ magyarságát összetartó intézmény az állampolgárság, amelynek megadásához nincs szükség népszavazásra. Forrás: MTI

Az erdélyi magyar politikai-közéleti alakulatok is készülnek az anyaországi választásokra
A nemzetpolitikai törekvések hatékony képviseletét, az intézményes magyar–magyar kapcsolatok fellendítését, kiszámítható partneri viszonyt remélnek az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek a külképviseleteken a hét végén kezdődő magyar országgyűlési választásoktól.
Izsák Balázs, az SZNT vezetője A külhoni magyarság erős, jövőképét világosan meghatározó magyarországi politikai életben és olyan kormányban érdekelt, amely kiszámítható, megbízható körülmények között képes működtetni a partneri kapcsolatokat a határon túli magyar szervezetekkel – nyilatkozta a Krónikának Takács Csaba. Az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke elmondta, a többi határon túli szervezethez hasonlóan a szövetség számára is jelentős eseménynek számít a magyar országgyűlési választás, hiszen az anyaország politikai élete jelentősen befolyásolja a környező országokkal és az ottani politikai-társadalmi szervezetekkel ápolt kapcsolatrendszert.
A politikus úgy véli, a megmérettetést követően remélhetőleg stabilizálódik az anyaország gazdasági helyzete, és újra kialakulhatnak a magyar–magyar kapcsolatok, amelyek keretében a külhoni szervezetek tervezhetnek és megvalósíthatják programjukat. „Mindig jó kapcsolatokra törekedtünk a mindenkori magyar kormánnyal – annak politikai beágyazottságától függetlenül –, hogy hasznosítani tudjuk a kormányzati eszközöket az erdélyi magyarság érdekében. A nemzetpolitika valamennyi budapesti kormány elmaradhatatlan eleme kell hogy legyen, és meggyőződésem, hogy ez várható az új kabinettől is” – jelentette ki a politikus. Az intézményes kapcsolatok szintjén emlékeztetett: a határon túli szervezetek nemrég szükségesnek és fontosnak nevezték a magyar–magyar csúcs, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) működtetését.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy látja: a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben élő nemzeti közösségek képviselői fontosnak tartják, hogy stabilak és jók legyenek az állam- és kormányközi kapcsolatok, hiszen ezek hozzájárulnak célkitűzéseik eléréséhez. „Amikor Magyarország és Románia között feszült, kiegyensúlyozatlan a viszony, akkor nemzetpolitikai, parlamenti, kormányzati és önkormányzati szinten sem tudunk könnyen előrelépni” – állapította meg Takács. Hozzátette: az RMDSZ politikai erőforrásai hatékonyabban tudnak érvényesülni, amikor ezekhez társul a Fidesz és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) közötti jó kapcsolat, az ugyanazon politikai családba – Európai Néppárt – való tartozás.
Tőkés László szerint az áprilisi megmérettetés nyomán olyan nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, amely egyaránt szolgálja az anyaországi és a határon túli magyarság javát, és a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében cselekszik. „A politikusok hajlamosak elfeledni, hogy nem a nép van értük, hanem ők vannak a népért, és hogy a népet nem lehet leváltani, legfeljebb őket lehet kicserélni. Ezen gyökeresen változtatni kell. Azt tapasztalni Erdélyben is, hogy az RMDSZ vezetői mindig meg akarják mondani a tutit a magyaroknak, ahelyett hogy inkább odafigyelnének, mit akar a közösség tőlük. Üdvözlendő az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti konzultáció, hiszen szóba kell állni az emberekkel. Ugyanígy meg kell kérdezni a határon túli magyarokat is, mit akarnak, hogy ne akaratunk ellenére, hanem a saját magunk érdekében próbáljanak „üdvözíteni” – nyilatkozta lapunknak az európai parlamenti képviselő.
Vasárnapi nyitány a külképviseleteken
Miközben az országgyűlési választások első fordulóját a magyarországi szavazókörökben április 11-én, a másodikat pedig április 25-én tartják, a külképviseleteken (Romániában a bukaresti nagykövetségen, a kolozsvári főkonzulátuson és a csíkszeredai főkonzulátuson) most vasárnap rendezik az első fordulót.
Az itt voksoló magyar állampolgárnak a személyazonosságot igazoló érvényes okmányok egyikével kell rendelkeznie: útlevél, személyazonosító igazolvány, 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formájú) jogosítvány, egy évig érvényes ideiglenes magánútlevél (a hat hónapig vagy ennél rövidebb ideig érvényes ideiglenes magánútlevél nem elfogadható).
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemzetpolitikai rendszerváltozásra számít, szerinte ugyanis az 1989-ben megkezdődött rendszerváltásnak sajátja kell legyen a kisebbségpolitikai, a határon túli politikában megmutatkozó rendszerváltozás is. Hozzátette: folytatódni fog a határok fölötti nemzetegyesítés, a kettős állampolgárságról rendezett 2004. december 5-i népszavazás korrekciója. „Miután a szocialista-liberális kormányok a kádári kor internacionalista, valamint az álliberálisok kozmopolita szemléletét gyakorolták, végre visszatérhet a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás. Éppen ezért pontosan akkora a tétje a mostani választásnak, mint a húsz évvel ezelőtti félresikerült rendszerváltozásnak” – vélekedik az EP-képviselő.
Tőkés reméli, az új kormány egyik első intézkedése lesz a Máért összehívása, és hogy a magyar intézményi költségvetési támogatás visszatér az eredeti medrébe. „Nem akarok ebben a válságos gazdasági helyzetben vérmes reményeket táplálni, de gondolom, hogy a támogatások visszatérnek a normalitás szintjére, és nem fognak bennünket megalázni azzal, hogy hódolatot várjanak tőlünk. Az első Orbán-kormány idején ez soha nem volt probléma” – állapította meg az EMNT elnöke, aki kérdésünkre, miszerint hány párti lesz az új magyar Országgyűlés, tömören úgy válaszolt: „nemzeti párti lesz”.
Hárompárti, a Fideszből, az MSZP-ből és a Jobbikból álló Országgyűlést jósol Szász Jenő, aki annak szurkol, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat megszerezze a kétharmados többséget. Erre a Magyar Polgári Párt elnöke szerint azért van szüksége a Fidesznek, hogy mindenfajta kényszertől, „nehéz alkutól” mentesen tudja megvalósítani a nemzeti integráció új intézményes hátterét.
„Olyan nemzeti integrációt várunk, amelynek keretében a tizenötmillió magyarban gondolkodás mellett az eljövendő magyar kormányzat egységes gazdasági térként kezeli a Kárpát-medencét. Korábban egyesek azt próbálták elhitetni velünk, hogy a NATO- és az európai integráció megoldja a kisebbségi kérdéseket, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek sorsa mégis rendezetlen maradt” – nyilatkozta Szász, aki szerint az intézményes kapcsolattartás terén olyan testületet kell felállítani, amelybe nincs „belekódolva a születése pillanatától a különböző nehéz kompromisszumoknak a lehetősége”. „Az MPP azt fogja javasolni a Fidesznek a kormányalakítást követően, hogy olyan fórumot, intézményt hozzon létre, amely valóban elkötelezett a nemzeti integráció mellett, anélkül, hogy nehezen vállalható egyezségeket vállalna magára. Fontos, hogy olyan határon túli szövetségesekre építsen az új kormány, akik a nemzet sorsa iránt elkötelezettek” – szögezte le az MPP elnöke.
Izsák Balázs abban bízik, Magyarországnak olyan nemzeti elkötelezettségű kormánya lesz, amely – túllépve a határon túli magyar autonómiatörekvések támogatása kinyilatkoztatásán – tételesen kimondja, hogy támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését. „Reméljük, ezen túlmenően megteszi a Székelyföld önrendelkezéséért mindazt, amit Ausztria megtett a dél-tiroli autonómia érdekében. Hasznosnak tartanám, ha a következő magyar kormány is felvállalná a Székelyföld érdekében azt a jellegű védőhatalmi státust, amelyet Ausztria felvállalt Dél-Tirol esetében” – jelentette ki kérdésünkre a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyarságot nem lehet ideológiai alapon ide vagy oda taszítani a magyarországi pártkapcsolatokban - mondta a bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) adott interjújában Markó Béla.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a szövetségnek változatlanul az az elve, hogy a mindenkori magyar kormánnyal a lehető legjobb viszonyt alakítsa ki az erdélyi magyar közösség érdekében.
Az erdélyi Krónika pénteki számában megállapítja: a nemzetpolitikai törekvések hatékony képviseletét, az intézményes magyar–magyar kapcsolatok fellendítését, kiszámítható partneri viszonyt remélnek az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek a magyar országgyűlési választásoktól.
A külhoni magyarság egy erős, jövőképét világosan meghatározó magyarországi politikai életben és olyan kormányban érdekelt, amely kiszámítható, megbízható körülmények között képes működtetni a partneri kapcsolatokat a határon túli magyar szervezetekkel – mondta a lapnak Takács Csaba, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke. A politikus kifejezte reményét, hogy stabilizálódik az anyaország gazdasági helyzete, és újra kialakulhatnak a magyar–magyar kapcsolatok, amelyek keretében a külhoni szervezetek tervezhetnek és megvalósíthatják programjukat.
"Mindig jó kapcsolatokra törekedtünk a mindenkori magyar kormánnyal – annak politikai beágyazottságától függetlenül –, hogy hasznosítani tudjuk a kormányzati eszközöket az erdélyi magyarság érdekében" – jelentette ki a politikus. Emlékeztetett: a határon túli szervezetek nemrég szükségesnek és fontosnak nevezték a magyar–magyar csúcs, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) működtetését.
Takács Csaba úgy látja: a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben élő nemzeti közösségek képviselői fontosnak tartják, hogy stabilak és jók legyenek az állam- és kormányközi kapcsolatok, hiszen ezek hozzájárulnak célkitűzéseik eléréséhez. "Amikor Magyarország és Románia között feszült, kiegyensúlyozatlan a viszony, akkor nemzetpolitikai, parlamenti, kormányzati és önkormányzati szinten sem tudunk könnyen előrelépni" – állapította meg Takács. Hozzátette: az RMDSZ politikai erőforrásai hatékonyabban érvényesülhetnek, amikor ezekhez társul a Fidesz és a román Demokrata-Liberális Párt (PDL) közötti jó kapcsolat, akárcsak az ugyanazon politikai családba – Európai Néppártba – való tartozás.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő szerint az áprilisi megmérettetés nyomán olyan nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, amely egyaránt szolgálja az anyaországi és a határon túli magyarság javát, és a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében cselekszik. Üdvözlendőnek tartja az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti konzultációt. Szerinte meg kell kérdezni a határon túli magyarokat is, mit akarnak. Tőkés László nemzetpolitikai rendszerváltozásra számít. Szerinte folytatódni fog a határok fölötti nemzetegyesítés, a kettős állampolgárságról rendezett 2004. december 5-i népszavazás korrekciója. Tőkés reméli, hogy az új kormány egyik első intézkedése lesz a Máért összehívása, és hogy a magyar intézményi költségvetési támogatás visszatér az eredeti medrébe.
Hárompárti, a Fideszből, az MSZP-ből és a Jobbikból álló Országgyűlést jósol Szász Jenő, aki annak szurkol, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat megszerezze a kétharmados többséget. Erre a Magyar Polgári Párt elnöke szerint azért van szüksége a Fidesznek, hogy mindenfajta kényszertől, "nehéz alkutól" mentesen tudja megvalósítani a nemzeti integráció új intézményes hátterét. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olyan nemzeti elkötelezettségű magyar kormányt szeretne, amely tételesen kimondja, hogy támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését.
A Krónika pénteki vezércikkében kifejti: a Fidesznek úgy kell majd lavíroznia a nemzetpolitikai ügyekben, hogy a határon túliaknak se okozzon csalódást, a szomszédoknak se hagyjon támadási felületet, és a nyugati közvéleményt is megnyugtassa.
MTI

Változás
Vasárnap egy nyolcéves korszak zárul le Magyarországon. Sötét korszak. Mely alatt Magyarország többnyire rossz irányba változott.
Közép-Kelet-Európa egykori éltanulója jóformán sereghajtó lett, a korábbi látványos fejlődés helyét átvette a recesszió, a társadalmat pedig súlyos feszültségek jellemzik. Míg korábban az eltérő politikai véleményeket párbeszéd és együttműködés révén igyekeztek közös nevezőre hozni, mára a kölcsönös bizalmatlanság és merev szembenállás uralkodik. Az ellenfelek ellenségekké váltak, nemcsak a politikai pártok, hanem támogatóik táborai is. A megoldatlan problémák a társadalom radikalizálódásához, s a szélsőségek megerősödéséhez vezettek. A korábban a balkáni és dél/európai országok „országmárkája”, az elburjánzott korrupció immár Magyarországon is kiemelkedő problémává vált. Az anyaország és a határon túli magyarság között pedig mélységes szellemi és érzelmi törés következett be.
Valahogy így fest a nyolcéves szocialista kormányzás öröksége.
Nem csoda hát, hogy változás ígérkezik. Noha a választás számos ismeretlent rejteget, annak legfontosabb tétje, a kormányzás jogának megszerzése borítékolható.
A Fidesz abszolút többséget szerez, csupán az kérdéses, hogy eléri-e az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmadot.
Szintén vasárnap dől el, hogy a felmérésekben többnyire fej-fej mellett lévő MSZP és Jobbik közül melyik lesz a második. Azt sem tudni, bejut-e még más párt is az országgyűlésbe. A tavaly alakult Lehet más a politika (LMP) esélyes az 5%-os küszöb elérésére, de a szebb napokat megélt MDF sem írható le teljes biztonsággal.
Vasárnap választ kapunk mindezekre a kérdésekre. Magyarország választópolgárai adják meg. Az ő kezükben az ország sorsa. A felelősség is őket terheli.
2002-ben bedőltek a populizmusnak, s 2006-ban újráztak: az MSZP nem az égből pottyant, hanem a lakosság választása révén került – illetve maradt – hatalomra.
Most sem lesz másképp: a következő 4 évben azt eszik, amit vasárnap főznek. Saját kezűleg.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Országgyűlési választásokat tartanak vasárnap Magyarországon
ÚMSZ-összeállítás
A vasárnapi magyarországi választások előtt két nappal a parlamenti bejutásra esélyes pártok kampányzáró rendezvényeiket tartották tegnap. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette: „hétfőn reggel egy más országban ébredhetünk”. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke szerint három érv is szól a szocialistákra adott voksok mellett.
Megkezdte a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák bontását tegnap délutáni ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB). Az amerikai kontinensen múlt szombaton, a többi külképviseleten vasárnap tartották az áprilisi országgyűlési választás első fordulóját. Eközben tegnap a parlamenti bejutásra esélyes pártok kampányzáró rendezvényeiket tartották.
Orbán: hétfőn egy más országban ébredhetünk
Ha vasárnap cselekszünk, akkor hétfőn reggel egy más országban ébredhetünk, az életünk minden területén megkezdődhet a változás - jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz–KDNP tegnapi fővárosi kampányzáróján. A Fidesz elnöke leszögezte: elmegy szavazni, elviszi szavazni a családját, szól a barátainak, a szomszédainak, az ismerőseinek, hogy menjenek el szavazni.
A vasárnap a cselekvés vasárnapja, „nagyszerű vasárnap előtt állunk, nagy dolgok vannak készülőben, ne maradjanak ki belőle” – fogalmazott Orbán Viktor, aki az „Itt az idő, Magyarország, itt az idő, magyarok” fordulattal zárta beszédét.
MSZP: a Tisztesség napja
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) Miskolcon tartotta tegnap országos kampányzáróját. Az MSZP Tisztesség napja elnevezésű kampányzáró rendezvényén Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt mellett beszédet mondott Káli Sándor, Miskolc polgármestere is. A polgármester szerint azért ez a Tisztesség napja, mert tisztességgel szólni kell azon emberekhez, akik élni, megélni próbálnak ebben a „zűrzavaros világban”, és „most baleknek érzik magukat”.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke szerint három érv is amellett szól, hogy a vasárnapi országgyűlési választáson rájuk adják voksukat a választópolgárok. Lendvai közölte: azért érdemes az MSZP-re szavazni, mert pártja kész felelős gazdaságpolitikát folytatni, de azért is, mert soha nem fogja senki jogát csorbítani, nem listáz, nem bélyegez senki hazaárulónak, és azért is, mert nem erőszakot akar, hanem békés párbeszédet és értelmes vitát.
A Jobbik „magabiztosan” várja a vasárnapot
Vona Gábor szerint a Jobbik „az esélyesek magabiztosságával” várja a vasárnapi választást. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje a párt tegnapi budapesti kampányzáró rendezvényén hangsúlyozta: a Jobbik nem fog „felpuhulni” a parlamentben. Vona megerősítette korábbi ígéretét, amely szerint az új Országgyűlés alakuló ülésén a jogerősen betiltott Magyar Gárda mellényében jelenik meg.
LMP: csoda történik
„Három nap múlva megtörténik a csoda, és az LMP-t választók visszanyerhetik a húsz éve elvesztegetett szavazataikat” – mondta a Lehet Más a Politika tegnapi kampányrendezvényén a párt listavezetője. Schiffer András a Parlament előtt összegyűlt szimpatizánsokhoz beszélt, akik egy mosolygó arcot – a párt kampányjelképét – formálták, majd a tér közepére dobták a nekik kiosztott 3000 citromsárga labdát.
Kétharmados Fidesz?
Egyébként a legfrissebb, tegnap közzétett Gallup-felmérés szerint kétharmados Fidesz-győzelem várható a választásokon, a Jobbik a szocialistákat megelőzve a második legnagyobb erő lehet, és az LMP is bekerülhet a parlamentbe. A Gallup 58 százalék körüli részvételre számít az országgyűlési választások első fordulójában.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés: magyar nemzetpolitikában kell gondolkodni
(MTI) – Magyarországon a pártpolitika és a szűken vett országpolitika helyett magyar nemzetpolitikában kell gondolkodni, mégpedig egy nemzetpolitikai rendszerváltozás és a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében – állapítja meg pénteken közzétett nyilatkozatában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Az EMNT nevében Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott nyilatkozatában a vasárnapi magyarországi választások előtt két nappal leszögezi: "A húsz évvel ezelőtt elkezdődött rendszerváltozást folytatnunk kell, és be kell tetőznünk". Úgy vélekednek: bebizonyosodott, hogy a kommunizmus visszahúzó örökségétől szabadulni képtelen MSZP-SZDSZ "utódkommunista kormányzat" alkalmatlan erre a történelmi-politikai feladatra. A bukásra ítélt magyarországi posztkommunista rezsim nemcsak saját országát döntötte romba, de az egész Kárpát-medencei magyarságot sorsára hagyta – olvasható a nyilatkozatban.
"Pártpolitika és szűken vett országpolitika helyett magyar nemzetpolitikában gondolkozunk – egy nemzetpolitikai rendszerváltozás és a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében. Ebben a vonatkozásban az április 11-i választásoknak éppen akkora a tétjük, mint a húsz évvel ezelőtti – félresikerült – rendszerváltozásnak" – hangsúlyozza Tőkés és Toró.
Azt vallják: az európai integrációval egyirányú magyar integráció viszonyai közepette, az európai kisebbségpolitikai szemléletváltozással párhuzamosan a külhoni magyar politika gyökeres megváltoztatására van szükség, melynek legfőbb letéteményese a Fidesz-KDNP választási szövetség. Aki ma Magyarországon a Fideszt választja, az nem csupán a pártok egyikére, hanem a nemzetre szavaz – vélik a nyilatkozók.
A határon túli magyar közösségek viszonylatában a Fidesz választási győzelme és kormányra kerülése a pártpolitikán fölül álló nemzeti összefogás és az erre irányuló magyarországi támogatáspolitika megvalósulásának ígéretét hordozza – állapítja meg a dokumentumban Tőkés László és Toró T. Tibor.
Népújság (Marosvásárhely)

Újrakezdések
Az újrakezdések ideje következik a magyarországi belpolitikában, ahol a tegnapi választások eredményeként várhatóan több gyökeres változás áll elő. A hivatalos és a becsült eredmények ismerete nélkül is megállapítható, hogy eltűnik a magyarországi rendszerváltást levezető és meghatározó két párt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), valamint a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). A Magyar Szocialista Párt (MSZP) várhatóan megalázó vereséget szenved, és történelmi mélypontra kerül. Tagja lehet viszont a magyar Országgyűlésnek a Lehet Más a Politika (LMP) civil kezdeményezésként létrejött párt, amely baloldali zöldpártként határozza meg magát.
A tegnapi választásnak csak egy nyertese lesz, a szélsőjobboldali nézeteket valló Jobbik, amely minden bizonnyal fennállása óta a legjobb eredményt produkálja. A megmérettetés abszolút győzteseként beharangozott Fidesz elsöprő győzelmére is számítani lehetett, de a nyolc éve ellenzékben lévő jobboldali erő fényes diadalát beárnyékolja, hogy a mostani választáson nem is volt ellenfele, hiszen az MSZP önmaga árnyékává zsugorodott.
Elsősorban a szocialistáknak kell újrakezdeniük az építkezést, hiszen meglehetősen kérdésessé vált, hogy a mostani megalázó pozícióból fel tud-e még állni valaha a Magyarországot az elmúlt húsz évből tizenkét évig irányító MSZP, vagy az SZDSZ-szel és az MDF-el együtt a román parasztpárt sorsára jut, és eltűnik a történelem süllyesztőjében. A magyarországi pártstruktúra szétzilálódása azt vetíti előre, hogy újabb politikai erők jelennek meg a következő időszakban, és nem kizárt, hogy visszatérnek a frontvonalba az elmúlt időszakban háttérbe vonult egyes tapasztalt politikusok. Egyelőre az is kérdés, hogy viharvert egykori pártjuk fedélzetére jönnek vissza, vagy újabb politikai konstrukció keretében kezdenek ismét politizálni. A nagy visszatérők között emlegetik többek között Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és Kuncze Gábor egykori liberális pártvezért.
A politikai pártpalettán várható mozgások intenzitását elsősorban a Jobbik választási szereplése fogja befolyásolni. A szélsőjobboldali párt sikerének esetleges megdöbbentően magas arányai ugyanis fokozott mozgósító jelleggel hathatnak a demokrácia iránt elkötelezett magyarországi politikai és civil társadalmi körökben, amelyeket politikailag aktivizálhat a szélsőjobb riasztó előretörése. Az is meghatározó lesz e tekintetben, hogy mit kezd a Fidesz az ölébe hullt egyeduralmával. Hiszen még a kétharmados győzelem híján is kényelmes többségben kormányozhat majd Orbán Viktor, akit hatalmas felelősség terhel a következő négy évben, hogy milyen irányba vezeti Magyarországot.
Az újrakezdés kényszerétől a Fidesz sem szabadul meg, amelynek várhatóan a kormányzás egyedüli felelőseként újból elő kell kotornia naftalinszagúvá vált pragmatikus énjét. A Magyarországgal szomszédos országok vezető politikai köreiben tartanak a Fidesz győzelmétől, még ha Bukarestben ezt egyelőre csak az ellenzéki pártok fogalmazzák meg nyíltan. A román és a szlovák politikai elit által nacionalista pártnak tartott Fidesztől elszoktak ugyanis Bukarestben és Pozsonyban, és többnyire csak az elmúlt nyolc év ellenzékiségére emlékeznek. Viszont a Fidesz legutóbbi kormányzása alatt, 1998 és 2002 között bizonyította, képes racionálisan politizálni, hiszen akkor meglehetősen pragmatikusan alakította Magyarország és szomszédjai diplomáciai kapcsolatait. A Fidesznek ismét rá kell térnie erre az útra, s erre kényszeríti a Jobbik megerősödése is, hiszen Orbánéknak muszáj lesz markánsan érzékeltetniük a közvéleménnyel, főleg Nyugattal, hogy alapjában véve különböznek az ordas eszméket felkaroló Jobbiktól. Ma Bukarestben és Pozsonyban is gyakran egybemossák a két alakulatot, ami a Fidesznek, Magyarországnak és a határon túli magyarságnak egyaránt káros.
A Fidesz egyeduralma az erdélyi magyar politizálásra is minden bizonnyal kihat majd, hiszen az RMDSZ, az MPP és az EMNT tevékenységét mindig Bukarest és Budapest koordinátái határozták meg. Az MPP és az EMNT mindig is a Fidesz csatlósaként működött. Ez a két szervezet eleve meg sem kísérelt önálló erdélyi magyar politizálást folytatni, amit az RMDSZ sikeresen tett az elmúlt húsz évben. A jelek szerint azonban a romániai magyarság legreprezentatívabb érdekvédelmi szervezete is belefáradt az önállóságba, és főként a fiatal vezető nemzedéke révén hajlik a magyarországi pártokkal szemben képviselt egyenlő közelség elvének a feladására. Úgy tűnik, már csak az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége képviseli töretlenül ezt az elvet, amit azért is lenne kár feláldozni, mert a történelem során bebizonyosodott, hogy a sorsfordító pillanatokban a Magyarországot vezető politikai elit soha nem volt képes megfelelő árnyalt víziót képviselni az erdélyi magyarság sorsának kedvező alakítása érdekében. A Fidesznek elsősorban azt a csapdát kell elkerülnie, hogy magyarországi belpolitikai érdekeknek vesse alá a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Hangok és hangulatok
Sokan beszélnek, de a pénznek mindennél és mindenkinél erősebben cseng a hangja.
Április 14-én éppen tíz esztendeje, hogy a Sapientia Alapítvány erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló kuratóriuma elhatározta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását Csíkszeredában, Kolozsváron valamint Marosvásárhelyen létesítendő karokkal.
A csíkszeredai oktatás 2001. október 8-án indult Németh Zsoltnak, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága jelenlegi elnökének rövid és tömör emlékezetes mondatával: győztünk! Az EMTE, más magánegyetemekhez hasonlóan, ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, az utóbbi három esztendőben már több szakot akkreditáltak.
Jelenleg megkezdődött az egész egyetem akkreditálási folyamata, Csíkszeredában például éppen ezen a héten vizsgálódik a parlamentnek az ajánlatot benyújtó szakbizottság. Az akkor kormányon levő Fidesz kezdeményezésére valamennyi magyarországi párt egyetértett az egyetem támogatásával, ez nem változott az MSZP-SZDSZ kormányzás alatt sem, noha a romló gazdasági viszonyok között az egyetem vezetői közül többen is szóvá tették a támogatások viszonylagos csökkenését.
Németh Zsoltnak a székelység számára mindenképpen oktatástörténetet jelző mondata – hiszen az egyetemi távoktatás, a különböző romániai és magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatai mellett ez jelentette Székelyföldön az első, úgymond önálló felsőoktatási intézményt – azóta többször is felbukkant a különböző szintű székelyföldi intézményvezetők beszédeiben; különösképpen az akkor még Magyar Polgári Szövetség, később Magyar Polgári Párt irányítói és a székelyföldi polgármesterek használták előszeretettel, mivel a hatásos szófordulatok – szerencsére – nem köthetők semmiféle szabadalomhoz.
A Fidesz székelyföldi kapcsolataihoz azonban az elmúlt évtizedben nem csupán az egyetem vagy éppen az MPSZ, illetve az MPP köthető – a magyarországi politikai pártoktól az egyenlő távolság betartását mindig is szorgalmazó RMDSZ-ről nem is beszélve –, hanem hullámzó, kormányzati pozícióktól függő személyi kapcsolatok mellett a média- és gazdasági érdekeltségek sem megvetendők.
Hogyan alakulnak most, a választási győzelem után a Fidesz székelyföldi kapcsolatai?
Tekintettel arra, hogy Orbán Viktor, a leendő magyar miniszterelnök többször is személyesen biztosította Traian Băsescut, Románia elnökét a két ország szoros együttműködéséről, és nem feledve, hogy az RMDSZ ott van a kormányban, egyértelmű, hogy az RMDSZ és a Fidesz politika kapcsolatai erősödnek mind a román-magyar közvetítés, mind a magyar nemzetpolitika tekintetében.
Az is valószínűnek tűnik, hogy Szász Jenő, a frakciókra egyre jobban széteső MPP elnöke szombaton hiába választatta újra magát az alapszabályzat bebetonozásával és ellenzéke egyes tagjainak a pártból történő kizárásával, mert a Fidesz szemében leszálló ágba került, és a folyamatot csak gyorsítja az Orbán Viktor barátjával, Tőkés Lászlóval való éles szembekerülése. A szócsata azonban nem marad csupán a felszínen, hanem más típusú következményei is lesznek.
Németh Zsolt alig néhány nappal ezelőtt, a magyarság európai uniós lehetőségeiről beszélve, megint elfeledte egykori kedvenc szófordulatát, a Székelyföld „belső anyaországi” szerepét, és a jövőt az egyre erősödő határmenti együttműködésben látja, mivel a külhoni magyarság hetven százaléka ott él. Ami összecseng az önmagát végre-valahára civil egyesületként bejegyeztető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak azzal a meglehetősen ritka megfogalmazásával, miszerint a nemzeti integrációban igen nagy szerepe van az élénkülő gazdasági kapcsolatoknak.
Aki pedig ért a szóból, az jól tudja, hogy mit rejt ez a mondat, és az elkövetkező években leginkább milyen régiókat céloznak meg a magyarországi támogatások. Ami viszont nem jelenti egyben azt is, hogy bizonyos ágazatok – útfeljavítások, közüzemi tevékenység, hulladékgazdálkodás, turizmus stb. – Székelyföldön tevékenykedő, főként Magyarországról, Fidesz-közelből tőkésített cégei ne örvendenének a kormánycserének, hiszen a demokráciában és piacgazdaságban sokan beszélnek, de a pénznek mindennél és mindenkinél erősebben cseng a hangja.
Székedi Ferenc
Új Magyar Szó (Bukarest)

Bodó Barna a magyar támogatáspolitika jövőjéről
Bodó Barna, aki egyébként a kolozsvári Sapientia egyetem tanára, úgy értékeli a magyarországi választások első fordulós eredményét, hogy közben megfogalmazza elvárásait a civil szervezetek szempontjából is, hiszen ő maga aktívan részt vesz az erdélyi magyar civil szféra szervezésében és nem mellesleg ő a temesvári Szórvány alapítvány elnöke is. Lehőcz László beszélgetett a politológus Bodó Barnával.
„A civil társadalom számára meghatározó, hogy azt a támogatáspolitikát, amelyet az MSZP kormányok újragondoltak és intézményileg átszerveztek, azt nemcsak az intézményrendszer, nemcsak a struktúra vonatkozásában gondolják át és szervezzék újra, hanem olyanként is, hogy miként kívánják a határon túli magyarság civil oldalát bevenni ebbe a folyamatba, hiszen Magyarországon a támogatáspolitikának a folyamatába már az előkészítés és a döntések szintjén is a magyar civil társadalom részt vesz. Miközben a határon túli magyar társadalom vonatkozásában a civil társadalomnak juttatandó támogatásokat egyértelműen a határon túli politikai tényezők határozzák meg, ők döntenek ebben a kérdésben és ezt újra kell gondolni."
Erdély.ma

Elsöprő Fidesz–KDNP győzelem
(MTI) – Elsöprő Fidesz–KDNP győzelmet hozott a magyarországi parlamenti választás első fordulója vasárnap, az eddigi ellenzéki pártszövetség már 206 biztos mandátummal rendelkezik, a kormányzóképes többséghez 194 kell. Az MSZP eddig 28, a Jobbik 26, az LMP 5 mandátumhoz jutott. Még 121 mandátum sorsa kérdéses.
A választás első fordulójában 64,29 százalékos volt a részvételi arány (5,1 millió szavazó), ez valamennyivel elmarad a négy évvel ezelőttitől.
A Fidesz–KDNP pártszövetség mind a 20 területi választókerületben az első helyen végzett.
Az összesített – nem végleges – eredmény szerint a választók 52,76 százaléka (2.666.727 szavazó) a Fidesz–KDNP-re szavazott. Az MSZP 19,3 százalékkal (975.292) a második helyen végzett. A Jobbik 16,7 százalékkal (844.169) a harmadik. Az LMP 7,43 százalékkal (375.310) a negyedik, parlamentbe jutó párt. Az MDF (2,65 százalék, 134.157 szavazat) és a Civil Mozgalom (0,9 százalék, 45.246 voks) nem került be az Országgyűlésbe.
A választás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, így az április 25-re kitűzött második fordulóban már csak 57 helyen lesz választás.
Sólyom László köztársasági elnök szerint a rendszerváltás óta még soha nem volt olyan egyértelmű és széles a győztes párt támogatása, mint most, ám – mint mondta – ez a bizalom óriási felelősséget ruház a győztes pártra.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke bejelentette: a következő kormány megalakításához szükséges parlamenti többség már rendelkezésre áll. A szikár és prózai tény úgy hangzik: ezt a választást megnyertük – fogalmazott, hozzátéve: "nem egy szokványos választást nyertünk meg, ne féljünk kimondani, ne ijedjünk meg a szavak jelentésétől és komolyságától. Ez a választás egy történelmi választás volt".
Az eredmények azt mutatják, az emberek gyors, mélyreható, megrendítő változást akarnak – mondta Orbán Viktor. "Életem legnagyobb feladata előtt állok" – jelentette ki. Úgy értékelte: a magyar emberek a választás első fordulójának napján ítéletet mondtak, legyőzték a reménytelenséget.
"Ez a győzelem nem a Fideszé, ez a győzelem az önöké, ez a győzelem Magyarországé" – fogalmazott.
Magyarország munkát, rendet, biztonságot akar – értékelte Orbán Viktor, hozzátéve: ez a feladat megoldható, de ehhez szüksége van kivétel nélkül minden magyar emberre.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila telefonon gratulált Orbán Viktornak. Azt kérte tőle: a nemzet érdekében használja fel a felhatalmazását, ne pedig a megosztásra.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kijelentette: pártja elvesztette a kormányzás lehetőségét, de nem vesztette el azt a lehetőséget, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen. Az MSZP megóvja a választási eredményt, ahol alapos okot lát arra; emellett vizsgálatot követel az igazolással szavazók ügyében, továbbá felülvizsgálná a választási eljárási törvény vonatkozó módosítását.
Az MSZP elnöke elmondta: nem lehet kizárni a gyanút, szervezett akció volt az igazolással szavazók voksolása, ezért meg kell vizsgálni, véletlen-e, hogy éppen az urnazárásokhoz közeli időpontban jelentek meg ilyen nagy számban a szavazókörökben.
Elmondta: a párt "él azzal a lehetőséggel és kötelességgel, hogy demokratikus ellenerőt biztosítson". Lendvai Ildikó hangsúlyozta: a két forduló között azon lesznek, hogy ez az erő minél nagyobb támogatást érjen el. Közölte: ahhoz, hogy az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt legyen, megvan a kiinduló pont, vannak támogatóik, van programjuk és van eltökéltsége aziránt, hogy "ne hagyja a törvénytelenül készült listákat elővenni".
Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: a magyar emberek kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla. A pártelnök kiemelte, hogy amit elértek, az "nagyon sok": a Jobbik "totális, soha nem látott ellenszélben" megduplázta szavazóinak számát, s ezt a jövőre nézve nagyon biztatónak tartják.
Vona Gábor úgy fogalmazott: voltak közöttük, akik jobb eredményre számítottak, szerették volna megelőzni az MSZP-t. Mint hozzátette, az MSZP "koporsójába" az utolsó szöget ugyan még nem verték be, de még néhány hónap, és őket is "saját halottuknak" fogják tekinteni – tette hozzá.
A Jobbikra szavazóknak üzenve úgy fogalmazott, ez a mintegy egymillió ember biztosítékot kaphat arról, hogy "Magyarország fel fog támadni".
Schiffer András, a Lehet Más a Politika listavezetője kijelentette: a csoda bekövetkezett, mert nemcsak a negyedik legnagyobb pártként bekerültek a parlamentbe, de felülmúlták a közvélemény-kutatók várakozásait. Úgy fogalmazott, amit az LMP elért, az reményt jelent az ország számára, hogy lehet tisztességgel politizálni. Hozzátette, hogy parlamentbe jutásukkal egy új generáció lépett be a politikába, hiszen ők voltak azok, akik a legfiatalabb jelölti gárdával vitték végig a kampányt. Leszögezte, hogy Magyarországon először egy ökopolitikai erő is bejutott a parlamentbe.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette lemondását, miután pártja nem jutott be a parlamentbe. Azt mondta, "súlyos vereségnek" tartja a pártja által elért eredményt, amelyet a pártját az elmúlt időszakban ért támadásoknak tulajdonított. Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket, amelynek következtében a demokratikus közép, a konzervatív-liberális összefogás nem nyerte el a választók öt százalékának támogatását – mondta Retkes Attila, az SZDSZ elnöke az MTI-nek.
Seres Mária, a Civil Mozgalom elnöke azt mondta: nincs elkeseredve az eredmény miatt, mert a 0,9 százalékos támogatottság azt mutatja, hogy sok és hatékony munkát végeztek a párt lelkes aktivistái.
Politológusok szerint történelmi siker a Fidesz választási győzelme. A magyar pártrendszerben tektonikus változások indultak el. A Fidesz megszerezheti a kétharmados többséget, ehhez 52 mandátumra van még szüksége.
Népújság (Marosvásárhely)

Elkergetett baloldal
Földesi Gyula (Krónika (Kolozsvár)) 47,92 százalék; Hiller István (MSZP) 30,60 százalék; Balog Barna (Jobbik) 14,95 százalék. Íme egy azoknak a magyarországi képviselői körzeteknek a választási eredményei közül, amelyekben a második fordulóra maradt a mandátum kiosztása.
A fideszes Földesinek mindössze 2,08 százalék, azaz 653 szavazat hiányzott ahhoz, hogy már az első fordulóban elnyerje e hagyományosan szocialista többségű pesterzsébeti kerület képviselői mandátumát, és – hacsak valami súlyos hibát nem követ el – ő bonthatja a pezsgőt a második forduló után. Csak a százalékokat nézvén átlagosnak tűnhet a történet.
Ha azonban azt is megemlítjük, hogy Földesi Gyula egy 26 éves budapesti önkormányzati képviselő, aki a Corvinus Egyetem levelezői tagozatán végzi a kertészmérnök–marketing szakot, Hiller István pedig a jelenlegi oktatási és művelődési miniszter, történész, egyetemi docens, a Magyar Szocialista Párt volt elnöke, beláthatjuk, egyáltalán nem hétköznapi az állás. Hogyan lehetséges, hogy a pesterzsébeti választók alkalmasabbnak találták képviseletükre e szép reményű fiatalembert, mint a hivatalban lévő tudós-minisztert?
Mi teszi a különbséget egy elismert egyetemi oktató, volt pártelnök, és egy levelező tagozatos egyetemi hallgató között az utóbbi javára? Alighanem a párt, melynek logója a nevük mellett szerepel a választási lapon. És úgy tűnik, nem a Fidesz győzte meg a választókat arról, hogy mindenáron a jelöltjeire kell szavazni. A Magyar Szocialista Párt meggyőzőereje volt elsöprő. Utóbbi kormányzása érlelte meg a magyar társadalomban azt az érzést, hogy ezt a csapatot a hatalom közeléből is el kell kergetni, meg kell büntetni.
A felhalmozódott csalódás, elutasítás, harag vezetett oda, hogy az MSZP-től, és csatlósaitól tömegesen elforduló szavazók minden idők legjelentősebb választási győzelméhez juttatták a Fideszt, és még két újonc pártot is beemeltek az Országgyűlésbe. Csak remélni tudjuk, hogy a történetnek határon átívelő tanulságai is lesznek. Az egész térségben tudatosul, hogy nem kerülheti el büntetését az a párt, mely saját céljait a nép, az ország céljai fölé emeli, mely nem löki ki magából a korrupt politikusokat, mely nem érzi meg időben, hogy a megtisztulás kötelező.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)

Csak az a „csak”…
Mélyen hiszem: ha minden jól megy, lesz erős kormány, lesz egységes nemzet, lesz felemelt főnek méltósága.
A Fidesz-KDNP választási kampánya a korábbiakhoz viszonyítva üdítően visszafogott volt. Igaz, a jelöltek jobbára veszedelmes ellenfél nélkül, kényelmesen kocoghattak be a célba. A szocialisták önmagukat győzték le. Ráadásul a Fidesz számára a Jobbik is inkább szerencsének, semmint csapásnak bizonyult.
Legalábbis a kampány tartamára. Az előretörő szélsőjobb a Fideszt erőteljesen középre szorította, s lehetővé tette, hogy a Fidesz korábbi kampányainak néhány kellékéről (Székely Himnusz, Tőkés László, Trianon stb.) lemondhasson.
A választás előtt Orbán Viktor azt ígérte, hogy minden magyar nevében és érdekében fogja gyakorolni a hatalmat, azok nevében és érdekében is, akik nem őrá adták szavazatukat. Szövegeiben nyoma sem volt annak a nacionalizmusnak, amelynek emlegetését a nyugati médiák mindazonáltal továbbra sem mulasztják el.
Az első megszólalás „határokon innen és túl” formulája, aligha tekinthető annak. Vagy ha igen, akkor a szomszédos államok zöme Magyarországnál csak nacionalistábbnak tekinthető. Azt persze nem tudni, hogy a visszafogottságban mennyi az okos számítás és mennyi a meggyőződéssé érett államfői bölcsesség.
Orbán Viktor számára a nyíltan irredenta szólamokkal operáló Jobbik megjelenése mindenképpen kitűnő alkalmat szolgáltathat arra, hogy a józan jobboldal (amelyet a Fidesznek kell képviselnie) megszabaduljon a nacionalizmus bélyegétől. Ráadásul a Fidesz a Jobbik erősödésének veszélyét a nemzetközi közvéleményben hatásosan vetheti be a magyar nemzeti kérdések európai segítséggel történő megoldásának érdekében.
Ahhoz azonban, hogy mindez sikerrel járhasson, nem csak arra van szükség, hogy a Fidesz, a kétharmad birtokában, adott esetben akár az Alkotmány módosításával is kísérletet tehessen a magyar politikai rendszer működőképességének visszaállítására, hanem arra is, hogy a szocialistákból kiábrándult, de alapvetően baloldali-liberális beállítottságú magyar értelmiségi elittel is megpróbáljon szót érteni. Erőteljes hatalmi pozíciójából ezt könnyűszerrel megteheti.
Ha azonban a szocialisták által úgymond „kiéheztetett” jobboldali értelmiségi elitet maga is pusztán pártpolitikai kötődései, nem pedig intellektuális képességei és szakmai alkalmassága alapján segítené hozzá azokhoz a pozíciókhoz, amelyektől a szocialista-liberális hatalom – gyakran politikai megfontolásoktól vezettetve – távol tartotta, az újabb katasztrófának bizonyulhatna.
A pályázati rendszernek nem az éppen aktuális divatokhoz való alkalmazkodás kritériumait manipulálva, hanem az intellektuális-szakmai pluralizmus követelményrendszerének érvényesítésével kell lehetőséget teremtenie a gondolati eredetiség és sajátos látásmód kibontakoztatására. Annak, ha a szelekciós mechanizmusokba világnézeti vagy éppenséggel politikai kritériumok keverednek, egyetlen „eredménye” lehet: a jobboldal ugyanazt teszi majd, mint a bal – fordított előjellel.
S akkor a következő választások Országos Választási Bizottságának értelmiségi kiválóságai ismét a vasárnap esti választási kabaré valamelyik változatát fogják előadni. (Láthattuk, intelligens emberek, ahelyett, hogy a konkrét feladat megoldásán törnék a fejüket, a kampánycsend meghosszabbításának lehetőségéről folytattak sok órás hitvitákat. Pedig csak azt kellett volna eldönteni, hogyan lehet másutt fölöslegessé vált szavazóurnák áttelepítésével, a választói jegyzék feldarabolásával, néhány adminisztratív ügyekben járatos rendőr, illetve egyéb alkalmas személy bevetésével-bevonásával felgyorsítani a szavazás menetét.)
Ha a Fidesz, csak a saját igazságait lesz képes látni, ahogyan azt a MSZP-SZDSZ koalíció tette, maga sem kerülheti el a sorsát. A kampányzárón némely pártkatonák sorozatgyártott minitranszparensek forgatásával tették dinamikusabbá az eseményt. Egyik oldalán az ismert jelszót olvashattuk: „Itt az idő!” A másikon egy új is szerepelt: „Csak a Fidesz!”
Mélyen hiszem: ha minden jól megy, lesz erős kormány, lesz egységes nemzet, lesz felemelt főnek méltósága.
Csak az a „csak”! – csak azt tudnám feledni!
Bíró Béla
Új Magyar Szó (Bukarest)

A küszöbönálló kormányváltás nyertese az egész nemzet – Magáénak érzi a Fidesz szép győzelmét az EMNT
Magyarország polgárainak jelentős többsége egyértelmű felhatalmazást adott a választottainak arra, hogy lezárjanak egy korszakot – írja csütörtöki közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Úgy fogalmaznak: magukénak érzik a Fidesz győzelmét, „hiszen ezáltal egy olyan értékrend válik meghatározóvá az ország- és nemzetépítésben, amely a Fidesz és az erdélyi polgári-nemzeti erők húszéves, termékeny együttműködésének eredménye”.
2010. április 11-én a Fidesz–KDNP választási koalíció elsöprő – európai szinten is úgymond példa nélküli – győzelmet aratott a magyarországi országgyűlési választások első fordulójában. „A győzelem várható volt, mégis örülünk a bizonyosságnak, aránya pedig egy ügydöntő népszavazás erejével bír” – olvasható a közleményben. Mint fogalmaznak, Magyarország polgárainak jelentős többsége egyértelmű felhatalmazást adott a választottainak arra, hogy lezárjanak egy korszakot, és a nemzeti gondolatra érzéketlen posztkommunista internacionalizmust (MSZP), valamint a kozmopolita modernizációt (SZDSZ) képviselő, az országot a térség éllovasából sereghajtóvá silányító politikai garnitúrát eltávolítsák a döntéshozatal közeléből, és a húsz évvel ezelőtt elmulasztott valódi rendszerváltozást végre kikényszerítsék.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács magáénak érzi a Fidesz szép győzelmét, hiszen ezáltal egy olyan értékrend válik meghatározóvá az ország- és nemzetépítésben, amely a Fidesz és az erdélyi polgári-nemzeti erők húszéves, termékeny együttműködésének eredménye a bálványosi folyamat keretében. „Meggyőződésünk, hogy a küszöbönálló kormányváltás nyertese nem csupán a szűken vett ország és annak polgárai, hanem az egész nemzet, annak külhoni közösségeivel együtt” – írja a közlemény.
A határokon átívelő, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés nagy lélegzetű programjának gyakorlatba ültetése a nemzet ügyeit felvállaló kormány és a vele stratégiai partnerséget vállaló külhoni magyar érdek-képviseleti szervezetek közös feladata és felelőssége. Győztes csata után sok a „szövetséges”. Ilyenkor még azok is „barátokká” válnak, akik még a választást megelőző napokban is a Markó-doktrína – „tartsunk egyenlő távolságot minden magyarországi párttal” – értéksemleges elvét hirdették – fogalmaz az EMNT közleménye.
Az EMNT nem kíván részt venni a politikai helyezkedések versenyfutásában. Mint írják, „több éve azon munkálkodunk, hogy a szűkkeblű pártpolitikai meggondolásokat a nemzetpolitikai látásmód váltsa fel. Sokkal nagyobb a tét annál, mintsem hogy kisstílű, egyéni érdekeket előtérbe helyező politikai akarnoksággal vesztegessük el az előttünk álló történelmi esélyt”. Rendezni kell végre közös dolgainkat – írja a közlemény. Rengeteg munka vár reánk, mindenekelőtt pedig „Trianon gyógyítása” – teszik hozzá.
Kilencven év után a szétszakítottság állapotát végre a közösségvállalás cselekvő öntudata válthatná fel. Ne csak mondjuk, hogy „egy a nemzet”, hanem gondolkodjunk is ebben, és eszerint is cselekedjünk – hangsúlyozza az EMNT. Itt az idő arra, hogy a kommunista vétetésű „be nem avatkozás politikájának” elvével végképp leszámoljunk. Az egész Kárpát-medencei magyarság érdekeiért kell összefognunk mindannyiunknak – teszik hozzá.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) keretében a nemzet ügyeiért felelősséget érző szervezetek eddig is ezt szorgalmazták, de mindezt az eddigieknél is eredményesebben tehetnék, hogyha ezt az újraalakuló – a magyarországi pártokat és a kormány képviselőit is magába foglaló – Magyar Állandó Értekezlet keretében tehetnék. Példaértékű, ahogyan Magyarországon a Fidesz–KDNP néppárti koalíciónak sikerült egy táborba gyűjtenie az ország nemzetben gondolkodó – immár többséget alkotó – részét. Ezt szorgalmazza Erdélyben az EMNT is az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében.
„Nemzetpolitikai téren csak együtt lehetünk eredményesek” – írja az EMNT. Hozzáteszik: reméljük, hogy a példából az erdélyi magyar politikai és közélet szereplői is érteni fognak. A magyar nemzeti érdekek hatékony képviselete csak olyanképpen alakítható ki, hogyha a parlamenti képviselet monopóliumából, valamint kormánybéli tagságából eredő kizárólagossági törekvéseit az RMDSZ önként korlátozza, a Magyar Polgári Párt vezetői pedig az oktalan elszigetelődéshez vezető politikai tisztogatás politikájával végre felhagynak. Amint az elmúlt közel egy évszázadnyi kisebbségi lét tapasztalatai bizonyítják: a magyar összefogásnak nincs valós alternatívája.
Magyarországon a választások második fordulójának lejártával az Orbán Viktor, a „nemzet miniszterelnöke” által vezetett nemzeti kormány ideje jön. Legyünk azon, hogy az „ország” szép győzelmét közös erővel fordítsuk át a „nemzet”, egész Kárpát-medencei magyarságunk nyereségére – írja a közlemény. Hozzáteszik: megalapozottnak látjuk azt a reményünket, hogy a nemzeti minimum olyan sarkalatos kérdéseiben, mint amilyenek a kettős állampolgárság, az elszakadt nemzetrészek többszintű autonómiája, oktatási, kulturális, tudományos és egyházi intézményeink összeillesztése, integrált magyar gazdasági stratégia kimunkálása, sikerül előrelépnünk. Erős Magyarországot, szervesen fejlődő régiókat és hét határon átívelő nemzeti uniót akarunk az Európai Unióban – áll a kommünikében.
A magyar választópolgárok elsöprő többsége erre szavazott: legyen jó magyarnak lenni Magyarországon, és legyen jó magyarnak lenni Európában. Ehhez viszont az is szükséges, hogy ahol magyarok élnek a szülőföldjükön, mindenütt jó legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében – olvasható a közleményben, amely úgy zárul: „Anyaországi testvéreinket arra kérjük, hogy a második fordulóban ne pártokra, hanem a nemzetre szavazzanak”.
MNO.hu

Legyen jó magyarnak lenni Magyarországon, legyen jó magyarnak lenni Európában
Tőkés László sajtótájékoztatót tartott Budapesten
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EP-képviselő 2010. április 15-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: – A FIDESZ–KDNP választási koalíció elsöprő – európai szinten is példa nélküli – győzelmet aratott a magyarországi országgyűlési választások első fordulóján. A győzelem várható volt, mégis örülünk a bizonyosságnak. Aránya pedig egy ügydöntő népszavazás erejével bír, hiszen Magyarország polgárainak jelentős többsége egyértelmű felhatalmazást adott választottainak arra, hogy lezárjanak egy korszakot, és a nemzeti gondolatra érzéketlen posztkommunista internacionalizmust (MSZP), valamint a kozmopolita modernizációt (SZDSZ) képviselő, az országot a térség éllovasából sereghajtóvá silányító politikai garnitúrát eltávolítsák a döntéshozatal közeléből, és a húsz évvel ezelőtt elmulasztott valódi rendszerváltozást végre kikényszerítsék.
Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács magáénak érzi a FIDESZ győzelmét, hiszen ezáltal olyan értékrend válik meghatározóvá az ország- és nemzetépítésben, mely a FIDESZ és az erdélyi polgári-nemzeti erők húsz éves termékeny együttműködésének eredménye. A győzelmet az igazságszolgáltatás szép példájaként említette.
Az EP-képviselő hangsúlyozta, a küszöbön álló kormányváltás nyertese nem csupán a szűken vett ország és annak polgárai, hanem az egész nemzet, annak külhoni közösségeivel együtt. A határokon átívelő, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés nagylélegzetű programjának gyakorlatba ültetése a nemzet ügyeit felvállaló kormány és a vele stratégiai partnerséget vállaló külhoni magyar érdekképviseleti szervezetek közös feladata és felelőssége.
Orbán Viktort nagy államférfiként méltatta, aki vesztett helyzetből emelkedett fel, a bibliai magatartásra utalva pedig hangsúlyozta: Ti gonoszt gondoltatok ellenem, de a Jóisten jóra fordította!
Győztes csata után sok a „szövetséges” – jelentette ki Tőkés László, bírálva Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki egyenlő távolságot kíván fenntartani Bajnai- és Orbán Viktor pártjával.
Tőkés László szerint rendezni kell végre közös dolgainkat, mindenekelőtt „Trianon gyógyítása” a cél. Kilencven év után a szétszakítottság állapotát a közösségvállalás cselekvő öntudata válthatná fel. Ne csak mondjuk, hogy „egy a nemzet”, hanem gondolkodjunk is ebben, és eszerint cselekedjünk.
Az EMNT elnöke példaértékűnek tartja, hogy Magyarországon a FIDESZ-KDNP néppárti koalíciónak sikerült egy táborba gyűjtenie az ország nemzetben gondolkodó – immár többséget alkotó – részét. Ezt szorgalmazza Erdélyben az EMNT is az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében. Nemzetpolitikai téren csak együtt lehetünk eredményesek!
Tőkés szerint hamarosan meg kell oldani a kettős állampolgárság kérdését, az elszakadt nemzetrészek többszintű autonómiáját, az oktatási, kulturális, tudományos és egyházi intézményeink összeillesztését. Erős Magyarországot, szervesen fejlődő régiókat és hét határon átívelő Nemzeti Uniót akar az Európai Unióban.
Ismét legyen jó magyarnak lenni Magyarországon, és legyen jó magyarnak lenni Európában. Ehhez viszont az is szükséges, hogy ahol magyarok élnek a szülőföldjükön, mindenütt jó legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében.
Tőkés László szerint az országgyűlési választások második fordulóján mindenki gondoljon arra, hogy hatékony kormányzáshoz erős kormánynak kell megalakulnia. Az pedig akkor lehet sikeres, ha meglesz a 2/3-d. Tőkés nemzetpolitikai döntés részvételére szólította fel nemzettársait.
Az EP-képviselő örömét fejezte ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által kiadott egyértelmű állásfoglalása miatt, mert mint mondta: az egyház nem sumákolhat, nem bújhat a semlegesség álarca mögé. Mi is ezt tesszük 20 év óta, nem lehetünk a meghátrálás emberei.
Arra a vádra, mely szerint elárulta volna a nemzeti oldalt, amikor összefogott az RMDSZ-szel az EP-választások idején, kijelentette, képtelen a vád, ugyanis széleskörű konszenzus született a közös indulás vonatkozásában. Nem egyszemélyes árulás történt, hanem jól átgondolt nemzetpolitikai egyezség születetett.
Végezetül összefogásra szólította fel nemzettársait Ady Endre gondolatával:„Most perc-emberkék dáridója tart, De építésre készen a kövünk, Nagyot végezni mégis mi jövünk. Nagyot és szépet, emberit s magyart.”
Frigyesy Ágnes
kikelet.ro

Romániai magyar sajtó: indokolt a magyar állampolgárság kiterjesztése
A Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Basescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében - írta pénteki számában a Krónika.
Az erdélyi napilap kommentátora emlékeztet a magyarországi "balliberális oldal" ellenérveire, amelyek közé tartozik az is - mint írja -, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet. Ezek az érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba - állapítja meg a szerző.
Kifejti: az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. "Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet" - írja a kommentátor, egyben utalva Traian Basescu román államfő legutóbbi felvetésére, amely szerint tízszázalékosra kellene emelni Romániában a parlamenti küszöböt. Ez nyilvánvalóan kiiktatná a magyar parlamenti képviseletet - írja a Krónika.
Ennek alapján a szerző úgy véli: a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Basescu legújabb felvetése jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében. Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga - fűzi hozzá.
A Basescu-javaslat tükrében vizsgálja a magyarországi politikai berendezkedést a kolozsvári Szabadság is. A kommentátor szerint Basescu arról álmodozik, hogy két nagypárt tölti majd ki a politikai életet amerikai és a brit modell szerint. Csakhogy a magyarországi belpolitika elmúlt nyolc évének történései azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai társadalmak, így a pártok és a politikusok sem értek meg a kétpárti rendszerre - állapítja meg a szerző, A Fidesz és az MSZP irracionális szembenállása mélyen elhintette a gyűlölet magvát a két tábor politikusai között, akik már pusztán egymás jelenlétét sem viselték el ugyanabban a helyiségben. Az értelmes eszmecsere híján lehetetlenné vált a társadalom problémáira való megoldáskeresés - írja a Szabadság.
A kolozsvári lap szerint Magyarországon két új párt jelent meg az Országgyűlésben, másik két bejáratott párt kihullt a parlamentből. A szerző szerint ezekben a mozgásokban nagy szerepet játszott a két nagypárt, a Fidesz és az MSZP esztelen szembenállása. Ez arra kényszerítette a kétségbeesett választókat, hogy ők maguk változtassanak az áldatlan helyzeten, és nagy valószínűség szerint kétharmados többséggel ruházták fel a Fideszt. Térségünkben még nem vagyunk képesek két politikai erő alkotta, kiegyensúlyozott politikai rendszert működtetni - olvasható a Szabadság cikkében.
Garzó Ferenc
MTI

Ismét terítéken a kettős állampolgárság kérdése
Politológusok értékelték a vasárnapi választások eredményét
A választások első fordulóját kiértékelő kerekasztal-beszélgetést szervezett szerdán délután Kolozsváron a Jakabffy Alapítvány székházában a Transindex hírportál. Az est meghívottjai Szász Alpár Zoltán, Székely István és Bognár Zoltán politológusok voltak, a beszélgetést Sipos Zoltán, a Transindex felelős szerkesztője moderálta. A közvélemény-kutatások előrejelzései nem bizonyultak helytelennek: a magyarországi politikai paletta teljesen megváltozott, ugyanis az eddigi két nagy, illetve két kis párt helyét a választások első fordulója után egy nagy, két közepes és egy kis párt vette át. A politológusok megtárgyalták a FIDESZ–KDNP esélyeit a kétharmados parlamenti többség megszerzésére, ennek elnyerésének következményeit, valamint a Jobbik előretörésének ok-okozati összefüggéseit.
A FIDESZ az országgyűlési választások első fordulójában 206 mandátumot szerzett, ezáltal az abszolút parlamenti többséghez szükséges helyek számát 12-vel haladta meg. A kétharmados többség elnyeréséhez 258 mandátum kell, a kérdéses 57 egyéni választókerületből mintegy 20 tekinthető biztosnak a győztes párt számára. A FIDESZ a második fordulóban is nagy valószínűséggel tartózkodik majd a túlságosan mediatizált kampánytól, amellyel támadási felületet nyújthat ellenfeleinek, és a személyközi kommunikációra fektet majd az eldöntetlen választókörzetekben hangsúlyt – jelentette ki Bognár Zoltán.
Kétharmados többség: igen vagy nem
Székely István politológus kiemelte azt a tényt, hogy a kétharmados parlamenti többség megszerzése megnyitja majd az önkormányzatok átcsoportosításának, a kisebb parlament létrehozásának, vagy akár a választási- vagy a médiatörvény módosításának lehetőségét a kormánypárt számára. Mindemellett az alkotmánybírák kinevezése és a képviselők mentelmi jogának felfüggesztése is kétharmadot szükségeltet. Nyilván, ha ezt a többséget a FIDESZ eléri, jobboldali állami berendezkedésre kerülhet sor, vélekedett Székely István, aki szerint ellenkező esetben ilyen nagymérvű változtatások csak egy másik párttal kötött kompromisszum nyomán valósíthatók meg. Kérdésünkre a politológus elmondta, hogy bár kétesélyes a dolog, nagyobb a valószínűsége, hogy a FIDESZ megszerzi a kétharmados többséget a második választási fordulóban, mint annak, hogy nem.
A második fordulót azzal a szlogennel lehetne leírni, hogy mindenki mindenki ellen – mondta Szász Alpár Zoltán. Szerinte a FIDESZ riválisainak nincs sok esélyük egymásnak passzolgatni választóikat: aki eddig nem szavazott a Jobbikra, ezután sem fogja megtenni, az LMP-nek és MSZP-nek pedig ez idáig nem sikerült komoly egyezségre jutniuk. Ilyen körülmények között elég nagy a valószínűsége annak, hogy az állampolgárok választása a kétharmados többség túllépését fogja eredményezni.
Bognár Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az 57 egyéni választókerületből, amely még nem eredményezett mandátumot, a FIDESZ-nek 52-t kell megszereznie a kétharmad eléréséhez. Abban az esetben, ha a FIDESZ minden egyéni választókörzetben viszi a pálmát, s csak a 20-as budapesti kerületben nem, ahol az MSZP jelöltje 44,71%-ot ért el a FIDESZ–KDNP jelöltjével szemben (6,37%), akkor két mandátum jár még neki az országos lista kompenzációs szavazataiból. Ha a kérdéses körzetekből tízet elveszt, akkor is nyer öt mandátumot az országos listáról, amely elegendő a minősített többség megszerzéséhez.
Stratégiaváltás a határon túli magyar politikában
A FIDESZ határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról Székely István a Szabadságnak elmondta: ismét beindul majd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tevékenysége, amely a magyar kormány és a határon túli magyar közösségek közötti rendszeres és intézményesített kapcsolatok biztosítása érdekében jött létre 1998-ban, de a szocialista kormánypárt nem működtette. Úgy véli, erősíteni fogják a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és általában a már létező határon túli programokhoz rendelt intézményi kereteket. Ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a leendő kormánypárt az év végén lehetővé teszi majd a kettős állampolgárság leegyszerűsített megszerzését, bár szerinte ez a téma már nem bír akkora jelentőséggel, mint a 90-es évek végén.
Kérdésünkre Bognár Zoltán elmondta, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyekért a külképviseletek lesznek majd felelősek, illetőleg a státusirodák vállalják majd magukra a folyamodványok intézését, így az állampolgárságot igénylőknek nem kell majd Magyarországra utazniuk. Szász Alpár Zoltán politológus szintén úgy véli: a kettős állampolgárság kérdése még ebben az évben vagy a jövő év elején napirendre kerül, de prioritással a kormányalakítás, az államfőválasztás és a gazdasági problémák kezelése bír majd.
Vélemények a Jobbik erdélyi előretöréséről
Székely István szerint a Jobbik politikai előretörése, szavazóbázisának hirtelen növekedése olyan aktuális problémákkal függ össze, mint például a gazdasági válság, a munkanélküliség, a roma kérdés, a leszakadó régiók, a bűnbakkeresés. Kifejtette: a Jobbik egy behatárolt politikai közeg, amelynek mandátumszerzési sikere ideiglenes konjunkturális okoknak tulajdonítható, de igazi társadalmi tartalékai nincsenek. Bognár Zoltán úgy véli: a szélsőjobboldali vonal intézményesülésének Erdélyben is következményei lesznek. Valószínűsíti, hogy a hasonló irányultságú szervezetek felé új csatornák nyílnak meg, s a határon túl is átnyúló intézmények épülnek majd ki.
Ezzel szemben Szász Alpár Zoltán véleménye az, hogy ezek az előrejelzések nem következhetnek be, mert ahhoz, hogy a Jobbik bázist építsen ki magának Erdélyben, olyan politikai támpontokra kellene alapoznia, amelyekhez legalábbis hasonló élet- és egyéb körülmények szükségesek. Székely István szerint sem egyszerű egy politikai érdekeltségű mozgalom szervezése, az erdélyi magyar pártok nagy valószínűséggel a magyar kormány barátságát keresik majd, amely élesen el fog határolódni a Jobbiktól, a különféle szélsőséges megmozdulásokat pedig Romániában igen hatékonyan tudják kezelni.
ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

Kiterjesztés
A határon túliak magyar állampolgársága kapcsán immár a megadás ténye nem, csupán időpontja kérdéses – legalábbis ezt lehet kihámozni a Fidesz vezetői által tett nyilatkozatokból. A balliberális oldal ugyanakkor továbbra is ellenzi a kezdeményezést, amely politikusai és sajtójának főállású aggodalmaskodói szerint konfliktusokat szít a szomszédos országok és Magyarország között. Az ellenérvek közé tartozik az is, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az Unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet.
Ezen érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba. Az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet.
Ráadásul Pozsony máris jelezte, hogy meg kívánja akadályozni a magyar kezdeményezést – ezt ugyanakkor írjuk inkább a közelgő választások számlájára, és könyveljük el kampányszövegként. Mégis, a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Băsescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében.
Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga. Ráadásul zömmel uniós országok polgárairól van szó, tehát még „lájtosabb” intézkedés is, mint a hasonló román gyakorlat, amely a moldovaiaknak biztosított állampolgársággal Unión kívüli polgárok százezreinek ad EU-útlevelet. És hogy az MSZP is megnyugodjon: a szavazati jogot az életvitelszerű magyarországi tartózkodáshoz kell kötni. Hiszen sokan nem örültek itt sem, amikor az évek óta Spanyolországban és Olaszországban élő románok szavazatai döntötték el a romániai államfőválasztást.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Romániai magyar sajtó: indokolt a magyar állampolgárság kiterjesztése A Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Basescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében - írta pénteki számában a Krónika.
Az erdélyi napilap kommentátora emlékeztet a magyarországi "balliberális oldal" ellenérveire, amelyek közé tartozik az is - mint írja -, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet. Ezek az érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba - állapítja meg a szerző.
Kifejti: az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. "Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet" - írja a kommentátor, egyben utalva Traian Basescu román államfő legutóbbi felvetésére, amely szerint tízszázalékosra kellene emelni Romániában a parlamenti küszöböt. Ez nyilvánvalóan kiiktatná a magyar parlamenti képviseletet - írja a Krónika.
Ennek alapján a szerző úgy véli: a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Basescu legújabb felvetése jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében. Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga - fűzi hozzá.
A Basescu-javaslat tükrében vizsgálja a magyarországi politikai berendezkedést a kolozsvári Szabadság is. A kommentátor szerint Basescu arról álmodozik, hogy két nagypárt tölti majd ki a politikai életet amerikai és a brit modell szerint. Csakhogy a magyarországi belpolitika elmúlt nyolc évének történései azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai társadalmak, így a pártok és a politikusok sem értek meg a kétpárti rendszerre - állapítja meg a szerző. A Fidesz és az MSZP irracionális szembenállása mélyen elhintette a gyűlölet magvát a két tábor politikusai között, akik már pusztán egymás jelenlétét sem viselték el ugyanabban a helyiségben. Az értelmes eszmecsere híján lehetetlenné vált a társadalom problémáira való megoldáskeresés - írja a Szabadság.
A kolozsvári lap szerint Magyarországon két új párt jelent meg az Országgyűlésben, másik két bejáratott párt kihullt a parlamentből. A szerző szerint ezekben a mozgásokban nagy szerepet játszott a két nagypárt, a Fidesz és az MSZP esztelen szembenállása. Ez arra kényszerítette a kétségbeesett választókat, hogy ők maguk változtassanak az áldatlan helyzeten, és nagy valószínűség szerint kétharmados többséggel ruházták fel a Fideszt. Térségünkben még nem vagyunk képesek két politikai erő alkotta, kiegyensúlyozott politikai rendszert működtetni - olvasható a Szabadság cikkében.
Garzó Ferenc
MTI

Új időszámítás a magyar politikai életben?
Általában minden választás átrajzolja a korábbi politikai palettát, de a mostani magyarországi eredmények a szokásosnál is drasztikusabb váltást hoznak, egyúttal megjelent néhány sajátos jelenség is. Ha valaki ezeket az irányváltásokat, pár évvel ezelőtt megjósolta volna, valószínűleg senki nem hitt volna neki. Azokat, akik az elmúlt időszakban figyelemmel követték a közvélemény-kutató intézetek előrejelzéseit, nem érte óriási meglepetés, bár még így is, az eredmények kihirdetése után is ezek egy része nehezen volt hihető, emészthető sokak számára.
Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy a rendszerváltozás óta ennyire még nem voltak felkapottak a politikai elemzők. Bár általában nagyot csökkent a politika iránti érdeklődés, mégis, még főműsoridőben is állandóan visszatérő téma volt nemcsak a „hogyan tovább?” (ami két forduló közt természetes), hanem hogy mi vezetett ide, hogyan történhetett mindez meg. Valószínűleg, hogy ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása hálás téma lesz még jó egy ideig néhány politológus számára.
Melyek is ezek a radikális változások? Az eredmények szinte minden eleme annak számíthat. A radikális szóra persze egyből a Jobbik jut sokaknak eszébe, erről a politikai alakulatról sokan nem hitték, hogy ilyen jó eredményt ér el. (Az európai parlamenti választások előtt a közvélemény-kutató intézetek nagy része nem is mérte népszerűségüket, de azóta már mindenki számol velük). Még nagyobb meglepetés volt a Legyen Más a Politika (LMP) eredménye, amely még fiatalabb párt, kevésbé letisztult ideológiával. Sokan csak „médiapárt”-nak titulálták – nem minden ok nélkül.
Új pártok gyors sikerei, radikalizmus és a zöld ideológia térhódítása, mindez nem magyar sajátosság, beillik a nyugat-európai trendekbe. (Sőt, az LMP esetében – a Véleményvezér blogot idézve – „egyszerűen arról van szó, hogy megérkezett Magyarországra [a régióba először és elsőként!] a nyugat-európai baloldal, annak minden bájával és agyrémével együtt.”) A külföldi sajtó nagy része nem rágódik már a Jobbik népszerűségének eredetén és ideológiáján sem, a nyugat-európai radikális pártok közt sok az éles különbség. Hasonlóképpen az LMP sikere is inkább a más pártokból kiábrándultak nagy számában keresendő, és nem annyira a meggyőződéses zöldek ugrás-szerű megnövekedésében.
A másik meglepetés, amit pár éve még senki nem hitt volna el, az a két fő rendszerváltó párt (jelenleg véglegesnek látszó) eltűnése. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) furcsa, tagjai számára nehezen megmagyarázható helyezkedéseivel, döntéseivel, állandó belső botrányaival elvesztette identitását, profilját, lassan leszalámizta magát. Az SZDSZ eltűnésének és a Jobbik népszerűségének néhány okát a későbbiekben megpróbálom bővebben kifejteni. Most már a Fidesz egyre biztosabbnak tűnő kétharmados eredményét emeli ki a nyugati sajtó is, mint egyik sajátos jelenséget.
Változó baloldal
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) lassan, de biztosan dolgozta le népszerűségét az elmúlt négy év alatt. Kormányzásukat a legtöbb elemző, publicista általában a katasztrófális jelzővel illeti. Az őszödi beszéd mérföldkőnek számított a lejtő elején, amit csak tetézett, hogy az akkori ellentüntetésekre mit sem reagált a miniszterelnök, a kormány. Azaz reagált, csak nem az ilyenkor szokásos és elvárt módon, lemondással, hanem banánköztársaságok diktatúrájára emlékeztető brutalitással és törvénytelen módon verette szét a tüntetőket. A brutalitásokért felelősöket sem kutatták fel, büntették meg, sőt volt a budapesti rendőrfőnököt ki is tüntették. Ritka nagy volt – még kelet-európai mércével is mérve – a választási ígéretek és a teljesítmények közti eltérés, ekkora gazdasági hanyatlást, ennyi korrupciós botrányt, a közbiztonság ilyen szintű leromlását, mint az elmúlt négy (vagy ha úgy tetszik nyolc) év alatt még nem produkált egyetlen demokratikus magyar kormány sem. Az sem mentette már a pártot, hogy profi kampányba kezdtek, számos új arcot indítottak, akár a miniszterelnökjelölt Mesterházy Attilát is. Veszteségminimalizálásra rendezkedtek be a kampány során is, mindez az elmúlt hónapokban javított ugyan a helyzetükön, de csodát már ezek a lépések sem hozhattak, mert magyar választók az elmúlt négy év „teljesítményeit” értékelték a mostani választásokon.
A jelenlegi eredmények tükrében elképzelhető, hogy sok baloldali szavazó a továbbiakban az MSZP kárára az LMP-hez igazol át, miután bebizonyosodott, hogy a kispártra leadott szavazat nem vész el. Ezt fogja segíteni a média szimpátiája (a korábban SZDSZ-t támogató média, amelynek az MSZP vállalhatatlanul ósdi volt), újszerű ötletei is. Hátrányára válhat, hogy túlságosan azonosítják az SZDSZ-szel (oktatási programja, roma ügyekben fellelhető az azonosság) valamint, hogy bizonyos szempontból ideológiája egy konglomerátum, ami eltér a hagyományos bal-jobb témáktól. Nagy feladat lesz e témákat ismertetni, köztudatba vinni, de a tét is nagy, mert ha ez sikerül, akkor egy újfajta erős baloldali párttá nőheti ki magát, a küszöbön álló generációs váltás nyomán akár átveheti az MSZP helyét is a baloldalon.
Kétharmad – kísértés és lehetőség
Az MSZP ámokfutása a Fidesz, – illetve a másik két új kis párt – malmára hajtotta a vizet. A Fidesz eredménye abból a szempontból is óriási, hogy szinte minimális erőbedobással nyertek maximálisan. Kampányuk is visszafogott volt, még a szokásos miniszterelnöki vita megtartásában sem voltak érdekeltek, konfliktuskerülő kampányra rendezkedtek be, hiszen a zászló amúgy is nekik állt (programjukat is későn dobták be, kevés részletezéssel, nehogy eltávolítsanak egyes potenciális szavazórétegeket, amelyek érdekeit sértették volna egyes pontok). Ekkora többség, mint a Fideszé, mint említettem, már ritkaságszámba megy Európában és ennek megítélése váltakozó. Mindenesetre nagy potenciált rejt magában. Potenciál abból a szempontból, hogy – mondhatni – szinte teljhatalma lesz ekkora többséggel a pártnak. Nem kell egyeztetnie, egyezkednie, szinte bármit átvihet a parlamenten. Ekkora teljhatalom megrészegítheti a hatalom birtokosait. Ennél jóval kevesebb hatalomtól is sokan megrészegedtek már a 1998–2002-es kormányzási ciklus idején a Fidesz politikusai, ezért is csappant meg a támogatók tábora az akkori négy év alatt.
Itthon ez sokaknak nem tűnt fel, nem volt téma, mert a demokratikus szabályok betartására, kiskirálykodó viselkedésre amúgy is kevésbé érzékeny az erdélyi magyar közvélemény (másképp fogalmazva: hozzászokott a balkáni mintákhoz), s főleg ha a szimpatikus pártról van szó, észre sem veszik sokan. A Fidesz már akkor is a legnépszerűbb párt volt Erdélyben, és ezirányú tapasztalatai kevésbé voltak az erdélyi magyarságnak. Nekünk szinte csak az ideáramló pénzek révén volt/van konkrét, adminisztratív kapcsolatunk a magyar kormányokkal, de ezen az egy téren is volt jó néhány pályázati botrány, amely a nyilvános verseny megkerülesével a saját klientúra, baráti kör támogatásáról szólt és/vagy egyértelműen hamis elszámolásokról. A Magyarországon élő lakosság viszont számos más területen tapasztalhatta meg ezt a jelenséget, amit akkor is büntetett a társadalom a négy év lejártával.
Másfelől az is igaz, hogy a Fidesz úgy került annak idején hatalomra, hogy a társadalom minden szegmensét a baloldal dominálta. Az élet minden területén, a médiától a piacon és a szakszervezeteken át a bankszektorig az MSZP és SZDSZ emberei voltak döntéshozói pozicíóban. Vagy a kommunista rendszer relikviáiként, a bársonyos forradalomnak köszönhetően vagy a korábbi Horn-kormánynak. Érthető, hogy ezen változtatni akartak, de a módszereket illetően nem mindig sikerült, néha a demokrácia látszatára sem adtak. Ez a balos dominancia most is fennáll, a nagy fokú politikai támogatottság most sem jelent társadalmi támogatottságot is (vagy legalábbis nem fedi a kettő egymást, jelentős az eltolódás, médiát, gazdaságot, stb. most is baloldali dominancia jellemzi). A gazdaságot, az adórendszert, közszférát, stb. újra akarják építeni, ami érthető, hiszen katasztrófális az állami intézmények hatékonysága, a gazdasági hanyatlik és a sor még folytatható. A kérdés: hogyan fogja gyakorlatba ültetni mindezt a kormány. Mennyire tudja visszafogni önmagát, hogy valóban a hatékonyság legyen a mérvadó az új struktúrák kiépítésénél, a kompetencia az új alkalmazottak kinevezésénél és nem a klientúraépítés. Egy ekkora többség elvileg kellene adjon akkora önbizalmat egy pártnak, hogy tagjai ellenálljanak a hatalmi visszaélések kísértésének, önmérsékletet gyakoroljon, és végre ne a saját hatalmának bebiztosítását kövesse.
Ugyanakkor meg kell jegyezni: olyan súlyos állapotban van ma Magyarország, hogy nagyon nagy és gyors változtatásokra van szükség számos területen. (Ez a visszaesés főleg akkor szembetűnő, ha arra gondolunk, hogy a rendszerváltás idején sok szempontból Magyarország a térség éllovasa volt. Például az első két évben több nyugati tőke áramlott e kis országba, mint a volt KGST összes államába együttvéve, beleértve a volt Szovjetuniót is.) Ezen váloztatások mértékének és gyorsaságának pedig csak hasznára válik egy ilyen nagy parlamenti többség. A sok parlamenti alku, kompromisszum csak csorbítaná a törvénycsomagokat, és meghosszabítaná a jelenlegi válság idejét. Mint néhány elemző már kifejtette, emiatt nem vevő a nyugati befektetők jó része az MSZP riogatására, miszerint a Fidesz kétharmada diktatórikus állapotokhoz vezetne. Határozott, gyors lépéseket várnak. Remélhetően ezt a forgatókönyvet fogja szolgálni a körvonalazódó kétharmados többség.
A továbbiakban megpróbálok a Jobbik már említett gyors felemelkedésére az SZDSZ hanyatlására vonatkozóan néhány szempontot felsorolni. A kettő összefügg, hiszen a baloldali kormányzás teremtette meg a Jobbik felemelkedésének táptalaját.
HERÉDI ZSOLT
FOLYTATJUK
Szabadság (Kolozsvár)

Németh Zsolt: Elsők közt módosul az állampolgársági törvény – A szlovákiai magyar párt az ottani választások utánra tenné a magyar jogszabály-módosítást
Nincs alternatívája a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásának, a jogszabályt az első törvényalkotási csomagban kívánja benyújtani a Fidesz. Elképzelhető, hogy már nyár elejére megszületik az új szabályozás – nyilatkozta Németh Zsolt fideszes szakpolitikus, a külügyi államtitkári poszt várományosa a Duna Televízió Heti Hírmondó című vasárnap esti műsorában.
Egyéni kérelem alapján állítjuk helyre a magyar állampolgárságát a határon túli magyar kérelmezőknek, akiknek ehhez – a mostani szabályokkal ellentétben – nem kell majd letelepedniük Magyarországon – vázolta a tervezett intézkedéseket Németh Zsolt. Megerősítette: a benyújtandó törvénytervezet lényegében azonos lesz azzal, amit egyszer már az Országgyűlés elé terjesztettek – Németh Zsolt, Simicskó István és Semjén Zsolt aláírásával.
Az egyéni igényléses eljárás további javaslatokkal megkönnyíthetővé teszi majd az állampolgárság minél könnyebb és gyorsabb megszerzését.
Az MSZP korábban támogatta volna a fideszes javaslatot, azzal a megkötéssel, hogy szavazati jog ne járjon a külhoni magyar állampolgársággal. A kétharmados többség birtokában mit lép ebben a kérdésben a Fidesz? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése. Németh Zsolt úgy reagált: most az állampolgársági törvényt kívánják módosítják, ami nem érinti a szavazati jogot. A szavazati jog ma a magyarországi lakhellyel bíró magyar állampolgárokat illeti meg. „A Fidesz indítványa az állampolgársági törvény módosítására irányul ebben a jelen helyzetben. A szavazati jog egy külön kérdés, amit egyébként – azt gondolom – a parlamentben komoly vita fog övezni” – hangzott a fideszes politikus szó szerinti reakciója.
A Duna Televízió műsorában megszólaló határon túli magyar vezető politikusok üdvözölték a kettős állampolgárság intézményének lehetőségét.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta: a határon túli magyarok állampolgárságát lehetővé tevő törvénymódosítás általa ismert verziója EU-konform és minden színen vállalható. Emellett is előzetese konzultációkat javasol azonban a magyar diplomáciának a jogszabályról elsősorban Brüsszellel, valamint a szomszédos országokkal. A szlovákiai magyarok szempontjából fontosnak tartaná, hogy az ottani parlamenti választások időpontja, azaz június 12-e előtt ne szülessen meg az új törvény (Szlovákiában a nacionalista erők minden bizonnyal saját javukra használnák fel a választási kampányban a kettős állampolgárságról szóló jogszabály-módosítást - a szerk.).
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy nyilatkozott: szervezetük 2004-ben is támogatta és kampányolt is a kettős állampolgárság mellett. Markó szerint a magyar parlament várható döntése 2010-ben már nem vált ki feszültséget Romániában. „Ultranacionalisták fogják támadni a kettős állampolgárságot, de mindkét ország EU-tag, Románia pedig a moldovai románoknak könnyített módszerrel, már-már automatikusan adja meg a román állampolgárságot. Nem lesz erkölcsi alapja megkérdőjelezni, ha Magyarország hasonlóan lép fel” – szögezte le Markó Béla.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy reagált a magyar állampolgársági törvény rövid távon tervezett módosítására, hogy az a választásokon nyertes Fidesz-KDNP hitelességét bizonyítja. „Bizonyítása ez annak, hogy amit a kampány előtt és alatt politikai retorikában megfogalmaztak, azt meg tudják-e, meg akarják-e valósítani” – vélte a vajdasági politikus. Ebben a vonatkozásban megnyugvást jelent számára, hogy rövid időtávon belül megvalósulhat a jogszabály-változás.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kijelentette: örül annak, hogy a Fidesz „teljes felhatalmazást” kapott a kormányzásra. Szerinte a nemzetpolitikában szükséges komoly nemzeti fordulathoz is szükség volt a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti súlyára.
Németh Zsolt a Duna Televízió stúdiójában elmondta: a következő időszak legfőbb feladata lesz egyensúlyt teremteni a szomszédságpolitika és a nemzetpolitika között. Az elmúlt években sem nemzetpolitikája, sem térségpolitikája nem volt Magyarországnak. Határozott nemzetpolitikát, és együttműködő, pragmatikus térségpolitikát kell folytatni – vázolta a magyar külpolitika várható hangsúlyait a Fidesz szakpolitikusa.
Pintér Attila
DunaTV.hu

Duray: A gyenge MSZP-SZDSZ kormányzás bátorította a szlovák nacionalizmust. Ennek véget kell vetni!
Nemzetpolitika a Magyarország határain kívül élő magyarok nélkül nem alakítható ki. Azt a magyarországi magyarok közösen alakíthatja ki a határon túl élő hárommilliós magyarsággal. A nemzetpolitika egyszerre országpolitika, kormánypolitika, állampolitika és határon átnyúló politika is, de nem külpolitika - mondta Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, azzal összefüggésben, hogy a magyarországi országgyűlési választások második fordulója éjszakáján Orbán Viktor leendő magyar miniszterelnök leszögezte: a nemzeti együttműködés természetes részesei a határon túli magyarok.
„Nagyon fontos üzenet lenne, ha a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ismét elkezdené működését. Össze kellene jönnünk, hogy értékeljük az elmúlt nyolc év veszteségeit, és hogy elindítsuk újra a közös gondolkodást. Úgy gondolom, ha majd a magyar Országgyűlés elfogadja az állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvényt, akkor ezzel párhuzamosan meg kell majd változtatni a státustörvényt és a Szülőföld Alapról szóló törvényt is. De az új magyar parlamentnek és kormánynak sürgősebb teendői is vannak. Ha a közigazgatásra vonatkozó törvénymódosításokat és más új jogszabályokat elfogadja majd az Országgyűlés, akkor ezek kihatással lesznek a nemzetpolitika strukturális felépítésére is" – vélte Duray Miklós.
Nem elég az eddigi nemzetpolitikán változtatni? Újat kell kialakítani?
– A kérdés az, hogy szabad-e foltozni, vagy sem? Vannak alapok, amelyekre építkezhetünk. Már az, amit az első Orbán-kormány idején megfogalmaztunk, egy jó alap. De azóta eltelt nyolc év, az Európai Unió tagja lett Magyarország és a vele szomszédos országok egy része is. És ez egy új helyzetet teremt. Megváltoztak a gazdasági viszonyok és a gazdasági együttműködés feltételei is. Ma már olyan gazdasági stratégiákban gondolkodhatunk, amilyenekről a 2004-es EU-csatlakozás előtt még szó sem lehetett. Nagyon fontosnak tartom, hogy a határmenti régiók gazdasági tevékenységét egy közös stratégiai rálátással szemléljük. Nagyon fontos, hogy olyan gazdasági stratégiákat próbáljunk megvalósítani, amelyek a határ mindkét oldalán megvalósíthatók. Ez talán még a kultúránál és az oktatásnál is fontosabb, ugyanis, ha ezeket a magyarok által lakott régiókat nem tudjuk megerősíteni, akkor azokból elmenekülnek az emberek, és így ezek a régiók nem lesznek önfenntartóak, csak a dotációkat fogják emészteni. Viszont nekünk az a célunk, hogy meg tudják termelni a működésükhöz szükséges javakat. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség támogatásokra, hanem a támogatások rendszerét is újra kell fogalmazni. Azt az ügynökrendszerű támogatás, amely az elmúlt években az MSZ-SZDSZ kormány idején megvalósult, el kell felejtenünk. Tudatosítanunk kell a stratégiailag fontos feladatokat, és ahhoz kell társítani a támogatási rendszereket.
Igen, de az egyes határon túli magyar kisebbségek más körülmények között élnek. Teljesen más fázisban vannak a Nyugat-Balkánon élők, teljesen máshol tartanak az erdélyi magyarok, a szlovákiai magyarság, a Burgerlandban élők, vagy a kárpátaljaiak...
– Vannak olyan gondok, amelyek mindenütt megjelennek. Például a szórványkérdés, ez egységesen is lehet kezelni. Olyan rendszereket lehet alkotni, melyek ugyanúgy működtethetők bármelyik országban. Ilyen lehet a távoktatás megszervezése. Ez segíti a magyar műveltségi körben való megmaradást azoknak, akik egyébként ehhez nem juthatnak hozzá. De ugyanakkor ki kell dolgozni ehhez a motivációs rendszert is, hogy a szórványban élőknek érdekükben álljon részt venni a távoktatási rendszerben.
A Kárpát-medencei magyarság közül a szlovákiai magyarság van a legbonyolultabb helyzetben...
– Az a helyzet, amely az elmúlt években Szlovákiában kialakult, és az a fajta magyarellenesség, amely 2006-tól jelen van a kormánypolitikában, az nem csupán annak a következménye, hogy Szlovákiában egy nemzeti-szocialista kormány működik, hanem annak is, hogy Magyarországon egy gyenge és rosszul kormányzó kormány működött. A szlovák-magyar államközi viszony úgy alakult, hogy szlovák részről folyamatosan sértegették a magyarokat. A magyar kormányt is. Ugyanakkor ez a helyzet a szlovák nacionalizmust bátorította. Úgy látták, bármit csinálhatnak, úgysem lesz annak semmilyen következménye! Ennek véget kell vetni, így nem lehet szomszédsági kapcsolatokat ápolni! Tehát óriási feladat hárul a magyar külpolitikára is.
Felvidék.ma

A pünkösdi gyászgyertya kifehéredése
A magyar állampolgárság ügyében a magyar Országgyűlésben nem volt még zárószavazás, de a parlament épületének általános hangulata alapján bizonyosra vehető, hogy a csíksomlyói búcsú résztvevői az öt évvel ezelőtt a magyar parlamentbe küldött gyászgyertya helyett máris elküldhetik jelképes üzenetként a fehér gyertyát ,,az egyetemes magyarság közös házába".
Csütörtökön éjfél utánig közvetlen tévéadásban követhettük nyomon a magyar Országgyűlés 2004. december 5-i gyalázatot lemosó, a magyar nemzethez tartozók szolidaritását helyreállító és ezt megerősítő, erkölcsi tartásában és általános atmoszférájában felemelő, a tavaszköszöntő pünkösd ünnepéhez méltó állampolgársági törvény vitáját.
A tervezet szerint az állampolgárság odaítélése egyedi kérelemre történik, egyszerűsített, gyorsított eljárásban, és azok kérhetik, akiknek felmenői magyarok voltak, vagy Magyarországról származtak el — természetesen a történelmi Magyarországról és nem a megcsonkítottról van szó —, s akik valamilyen szinten beszélnek magyarul.
A törvénytervezet vitájában a magyar Országgyűlésben rég nem tapasztalt egységnek lehettünk tanúi. A törvényt üdvözölték a Jobbik és a Lehet Más a Politika vezérszónokai is. Szánalmas, hamis és disszonáns volt viszont az MSZP erőlködése, hogy a zárószavazás időpontját halasszák a szlovákiai parlamenti választások utáni időre, hogy ,,ne ártsanak" a felvidéki magyaroknak, holott mindenki számára evidenciának kellene lennie, a magyarellenességben tobzódó szlovák nacionalizmus otthon és Európában is jó úton halad, hogy a gyurcsányisták sorsára jussanak, akik főembere a magyar parlamentnek ezen az ülésén nem tekergette nyakát. Nem lehettek jelen a ballib héroszok sem, akik alól a varázsszőnyeget már a választások előtt kifújta a szél.
És ne keressük a csíksomlyói búcsún se őket, mert az ő különvonatuk mozdonya már a fűtőházban kisiklott.
Az áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje és Trianon tíz híján százéves évfordulója közé helyezett állampolgárság-vita annak a történelmi igazságszolgáltatásnak része, amelyet a magyar Országgyűlés a nemzetépítésben maga elé tűzött.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elfogadta az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényt
Elfogadta az Országgyűlés szerdán a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot.
A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor, a tartózkodók között MSZP-s és LMP-s képviselők voltak.
Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a "kettős állampolgárságról" szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kelljen alkalmazni.
Bumm.sk

Martonyi: fel kell lépni a magyarellenesség ellen
A kormány egyetlen alkalommal sem fogja szó nélkül hagyni a magyarellenességet - jelentette ki Martonyi János, a külügyi tárca várományosa az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága előtt csütörtökön. A politikus elmondta: véleménye szerint alkotmánysértő a pozsonyi parlament azon döntése, amely a magyar állampolgárságot kérelmezőket automatikusan megfosztja a szlovák állampolgárságtól.
A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szólva Martonyi János közölte: az elmúlt kilencven év történetében szinte példátlan, hogy egy ilyen fontos nemzetpolitikai döntést a hét közül csak egy szomszédos állam kifogásoljon.
Bizottsági meghallgatásán a külügyi tárca várományosa az állam és a nemzet érdekeinek összeegyeztetését nevezte a külpolitika fő feladatának. Elmondta, hogy a kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: ne bántsd a magyart.
Martonyi János egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása nyomán "Szlovákiában ismét felszínre jött a magyarellenesség". Hangsúlyozta, hogy ez ellen fel fognak lépni, a fellépéshez azonban nemzeti konszenzus szükséges.
A leendő külügyminiszter elmondta: helyesli, hogy a Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai alkotmánybírósághoz fordul a pozsonyi parlament szerdai döntését kifogásolva. Martonyi János hangsúlyozta, a magyar állampolgárságot kérelmezőket a szlováktól automatikusan megfosztó határozat véleménye szerint - a szlovákiai nyelvtörvényhez hasonlóan - alkotmányellenes, és az 1997-es strasbourgi állampolgársági egyezményt is sérti.
Mint mondta, világos, hogy a pozsonyi törvénymódosítás egyetlen célja az volt, hogy "ellentámadást" hajtson végre a szlovákiai magyar közösség ellen. Arra is kitért, hogy aggályairól tájékoztatta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát. A leendő kormány arra törekszik majd - tette hozzá -, hogy az ügyet nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács, napirendjükre vegyék, illetve ott tarsák
A közelmúlt ismeretében nem meglepő, hogy a szlovák politikai elit többsége ellenzi a felvidéki magyarok kettős állampolgárságát - mondta Martonyi János, hozzátéve, hogy Szlovákia a javaslattal kapcsolatban azonnal az állam biztonságáról, területi integritásáról kezdett beszélni, noha ezeket senki sem vonta kétségbe.
"Mi nem beszélünk területről, emberi jogokról beszélünk" - mondta, megemlítve, hogy amíg a két állam ilyen ellentétesen közelít ehhez a témához, lesznek vitáik. "Állunk elébe" - jelentette ki.
Kovács Lászlónak, a bizottság MSZP-s alelnökének felvetésére, amely szerint a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását nem előzte meg érdemi konzultáció Szlovákiával, Martonyi János úgy felelt: köztudott volt, hogy a választásokon győztes pártszövetség első intézkedéseinek egyike a határon túl élő magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény elfogadása lesz.
Hozzátette, hiába tárgyaltak volna hónapokon át, a két ország ellentétes felfogása miatt nem sikerült volna egyezségre jutni.
Martonyi János arra is kitért, hogy folytatni kell kétoldalú tárgyalásokat Szlovákiával, amint előbb Magyarországon, majd Szlovákiában is megalakul az új kormány.
MTI

A trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a Nemzeti Összetartozás Napja - döntött a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatának hétfői elfogadásával az Országgyűlés többsége.
A jogszabályra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
A képviselők csupán egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt fogadtak el, amellyel azzal egészítette ki a törvényjavaslat első paragrafusát, miszerint "az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal".
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.
Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.
Az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve emlékük előtt, akik 1920. június 4-e, "a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után" áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is.
Kövér László a parlamenti vitában azzal indokolta a törvényjavaslat benyújtását, hogy ideje szembe nézni a magyar nemzet legmeghatározóbb és legösszetettebb következményekkel járó tragédiájával, a trianonival. Mint mondta, a dokumentum az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum által okozott nemzeti tragédia kilencvenedik évfordulójáról hivatott megemlékezni. Beszélt arról is, hogy a 90 évvel ezelőtt történtek nem tudtak történelemmé sűrűsödni, hanem feldolgozhatatlan kollektív traumaként nehezednek a magyarság és szomszéd népek közgondolkodására.
Az Országgyűlés döntött arról, hogy kéri a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. A jogszabály 2010. június 4-én lép hatályba.
/szövege:/
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről
Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:
1.§ A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.
2.§ A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei - mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések - kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének - a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló - szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.
3.§ A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
4.§ A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.
5. § Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.
MTI

Trianon-emléknap
Június 4. a nemzeti összetartozás napja
(MTI) – A trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja – döntött a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatának hétfői elfogadásával a magyar Országgyűlés többsége.
A jogszabályra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
A képviselők csupán egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt fogadtak el, amely a következőképpen egészítette ki a törvényjavaslat első paragrafusát: "az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal".
A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.
Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.
Az Országgyűlés döntött arról, hogy kéri a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. A jogszabály 2010. június 4-én lép hatályba.
Parlamenti emlékülésen is megemlékeznek majd június 4-én az évfordulóról, amelyen Sólyom László köztársasági elnök is felszólal.
Népújság (Marosvásárhely)

Egynapos nemzeti összetartozás
Újabb szimbolikus gesztust tett a határon túli magyarok felé tegnap az Országgyűlés: a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A jogszabály kinyilvánítja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja az egységes magyar nemzetnek”. A kedvezményesen állampolgárságot biztosító törvényt múlt héten fogadta el az Országgyűlés, a jogszabályt Sólyom László tegnap írta alá.
A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Magyar Országgyűlés tegnap a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A javaslatra 302-en szavaztak igennel, a Fidesz és KDNP mellett a Jobbik, az MSZP-s Juhász Ferenc és az LMP-s Schiffer András, míg 55 MSZP-s képviselő nemmel voksolt, az LMP-ből pedig 12-en tartózkodtak.
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel a Magyar Országgyűlés kinyilvánítja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A képviselők tegnap a jogszabály sürgős kihirdetését is kérték, mint ahogy azt a múlt szerdán elfogadott kettős állampolgárságról szóló törvénnyel kapcsolatban is megtették.
Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyaroknak kedvezményesen állampolgárságot biztosító törvényt tegnap írta alá, a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazható. Az új törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát, de a honosítás csak egyéni kérelem alapján történhet.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a jövőben olcsóbb lesz-e az állampolgárság megszerzése, de az már biztos, hogy gyorsabb. Eddig ugyanis egy-másfél évig is húzódhatott egy adott kérelem elbírálása, míg az új állampolgársági törvény szerint – ha az igénylő megfelel a feltételeknek – a kérelem benyújtásától számítva három hónapon belül megkaphatja a magyar állampolgárságot.
Lezajlott az átadás-átvétel
Fazekas Sándor már szombaton átvette elődjétől, Gráf Józseftől a vidékfejlesztési tárcát, míg a többi hét minisztériumban tegnap zajlott le az átadás-átvétel. A több ezer oldalas dokumentációkat szakértők vizsgálják át, és a lehetőségekhez képest minél előbb szeretnének végezni, illetve pontos képet kapni a tárcák helyzetéről. Navracsics Tibor bejelentette, egy hét alatt kiépül az új kormányzati apparátus, az államtitkárok még a héten hivatalba léphetnek. Tegnap az Orbán-kormány is megtartotta első ülését, amelyen az eddigi kétszeresére emelték az árvíz elleni védekezésre és a segítségre szoruló családok megsegítésére fordítható összeget.
Kánya Gyöngyvér, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)