Veszélyes kór ütötte fel fejét Budapesten, a turulmadár-influenza. Annyi bizonyos, madárról emberre terjed, a médiumok máris jeleztek néhány megbetegedést. A vírusgazdák között némely SZDSZ-es politikust találunk, köztük országgyűlési képviselőjelöltet és posztján lévő kerületi tanácsost is, akik mindent elkövetnek, hogy a Böszörményi út és az Istenhegyi út sarkán október 22-én felállított, csaknem ötméteres szárnytávolságú turulmadaras emlékművet eltávolíttassák. Ungár Klára és Kecskés Márton, a két SZDSZ-es politikus attól fél, hogy a neonácik beállnak majd a turulmadár szárnya alá. Kecskés Márton szerint ,,ízléstelen és gyalázatos” az, hogy ,,turulmadár szobra alá akarják bevésni a második világháborúban meghaltaknak a nevét”. Újabban Demszky Gábor főpolgármestert is zavarja a turulmadár. A turulinfluenza azért is veszélyes, mert Erdély címerében is őrködik ez a madár. Félő, hogy ha a maradék Magyarországon a turulmadarak ellen bevezetik a statáriális állapotot, és lebontatják az összes turulos emlékművet meg szobrot, a címermezőkből kikapartatják, a zászlókról letépetik ezeknek a madaraknak a festett-rajzolt képét, s a történelemből, a mítoszokból és mondákból is kitakaríttatják őket, a magyarországi után Erdély turultalanítására is sor kerül. Akkor viszont jaj például a pávai pincében negyven évig rejtegetett s ma újra a zabola-pávai emlékmű csúcsán ülő madárnak, öntödébe kerül a sepsisbükszádi emlékmű turulmadara is, a lemhényivel együtt. – ,,Megújulva és Magyarországot védelmezve tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyait Árpád fejedelem törzsének madara. A hit és küldetés népünk oltalmának szimbóluma” – idézték 1992-ben Göncz Árpádot a tatabányai turulszobor újraavatásán. Ugyanő 1992. december 12-én a Magyar Rádióban elhangzott élő műsorban azt mondta: ,,…egy ország nem irthatja saját hagyományaiból ősi mítoszait”. – Egyébként a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal szimbólummadara a turul. /Sylvester Lajos: Turulinfluenza, papagáj- és kergemarhakór. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Törvénybe ütközőnek, ezért semmisnek nyilvánította a Magyar Rádió (MR) kuratóriuma december 12-én a testület elnökségének egy héttel ezelőtti határozatát, amelyben a közszolgálati médium két alelnöke munkáltatói jogok gyakorlására kapott felhatalmazást. A kuratórium a nyilvános ülésen – a 17 igen és négy nem szavazattal, két tartózkodás mellett elfogadott határozatban – egyúttal felszólította az elnökséget döntése visszavonására. A Magyar Rádió két alelnöke, Hollós János és Göblyös István ugyanis azonnali hatállyal elbocsátotta a Kossuth adó főszerkesztőjét, Perjés Klárát és még számos rádiós munkatársat. Az intézkedések nyomán több civil és szakmai szervezet – többek között az Országos Sajtószolgálat is – tiltakozását fejezte ki ez ellen, az „önkényes intézkedések” ellen. Az elbocsátások joga az elnököt illeti, jelenleg azonban ez a poszt betöltetlen, így kerülhetett sor az MSZP-s vezetésű két alelnök lépéseire. /Marad a Magyar Rádió szerkesztősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Csíkszeredában vasárnap zárult az ifjúsági rövidpályás gyorskorcsolya világbajnokság. A Magyar Rádió honlapján az egyik almenüben, a hétvége sporteseményei között megjelent: Junior rövidpályás gyorskorcsolya világbajnokság, Miercurea-Ciuc. Mellette ott volt egy másik rendezvénysorozat: Jégkorong Bajnokok Kupája, Szentpétervár. A rádió hosszú évek óta határok nélkül közvetít műsorokat a határokon túli magyarságról a nemzet egysége jegyében, és Csíkszeredából is megrendel tudósításokat. A politikával leginkább szimbiózisban élő magyarországi média egy részéből hiányzik a helyzet- és tárgyismeret. /Székedi Ferenc: Sankt Petersburg. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Visky András a legtöbbet játszott erdélyi drámaíró. Az évad elején Kolozsváron bemutatott Tanítványokat néhány éve a debreceni színház felkérésére írta, de az ottani ősbemutató és a romániai országos bemutató közé beékelődik a Júlia premierje a budapesti Thália Színház és a kolozsvári sétatéri színház közös produkciójaként. A Párbeszéd a szerelemről alcímű monodráma első díjat nyert a Magyar Rádió hangjátékpályázatán, az elmúlt évadban pedig a Román Rádió is bemutatta, a kolozsvári román színház pedig ebben az évadban tűzte műsorára. 2006-ban sor kerül a Júlia amerikai bemutatójára is. A vasárnapi iskola című bibliai elbeszélést bemutatták Kolozsváron, A meg nem született (kaddis) című Kertész-adaptáció a 2004. évi Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik legnépszerűbb eseménye volt, Kulka János felolvasásában. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Visky-bemutatója, A szökés, akárcsak a Sepsiszentgyörgyön nemsokára sorra kerülő Alkoholisták – a Katona József produkciós pályázat nyertes alkotása. Visky András színpadi műveinek közös vonása, hogy szerzőjük egy-egy alcímben: nem csak egyértelmű, konkrét helyzetekkel kell számolni a darabban. Nagybetűs fogalmak játszanak darabjaiban – A szökés alcíme például: Játék a Szerelemmel, a Szabadsággal és a Történelemmel. A Tanítványok a Színház folyóirat 2001. novemberi számának mellékletében megjelent szövegváltozatban még Játék az Írással és a Színházzal alcímet viseli. A szerzőt kétévesen édesanyjával és hat idősebb testvérével együtt deportálták a Baraganba. Közös motívuma majdnem minden Visky-színdarabnak, hogy a színház a színházban, a színház mint hétköznapi, szorult és konkrét helyzetből való szabadulás motívumát folyamatosan meg tudja újítani. /Hegyi Réka: Szabadulástörténettől szabadulástörténetig. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

Április 7-én az Ópusztaszer Nemzeti Történelmi Emlékparkban két újabb emlékfát avattak. A két kitüntetett: Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Kondor Katalint a Magyar Rádió élén végzett kimagasló munkássága elismeréseként tüntette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a Magyar Nemzeti Ezüstéremmel, amelyet a kitüntetett még mint a rádió elnöke 2005-ben át is vett. Az emlékfa elültetésére most került sor. Tempfli József megyéspüspököt az MVSZ elnöke azokkal az egyházfőkkel együtt tüntette ki, akik a kettős állampolgárságért folytatott népszavazás során határozottan kiálltak a nemzet új egységét megteremteni hivatott igen-szavazatok mellett. Húzsvár László, Pénzes János, Csete Szemesi István, Dolinszky Árpád délvidéki püspökök valamint Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök emlékfáját 2005. április 21-én avatták az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban. /Kondor Katalin és Tempfli József emlékfája Ópusztaszeren. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 16./

A Marosvásárhelyi Rádióban május 28-án hangzott el a népszerű Szól a nóta című műsor 300. adása. A szerkesztőpáros, a Kacsó házaspár, Tibor és Ildikó, hasznosítani igyekezett az aranyszalagtár értékes anyagait, és a még élő dalosokat, muzsikusokat felkeresve beszéltették őket emlékeikről, munkásságukról. A Magyar Rádióval való kitűnő kapcsolatnak köszönhetően anyaországi előadók vagy szalagok, kazetták is a közönség szórakoztatását szolgálják. /(bölöni): Szólt a nóta – háromszázadszor. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/

A jövőben nem hangozhat el jegyzet a Magyar Rádió műsoraiban a frissen kinevezett elnök, Such György döntése szerint, írta a Népszava. Az elnöki rendelet értelmében alaposan megváltozik a közrádió legtöbbet bírált műsora, a Vasárnapi Újság tematikája. E döntés miatt az ismert jobboldali közíró, Lovas István véleménye már nem hangzott el a legutóbbi Vasárnapi Újságban. Lovas Istvánt ezentúl egyéb műsorokban sem hallhatják a rádióhallgatók. Az elnöki rendelkezés nagy felháborodást keltett jobboldali körökben, több internetes honlap tanúsága szerint. Nincs helye a jegyzet műfajának a közszolgálati rádióban – nyilatkozott Such György a Népszavának. A rádióelnök azt állította: a döntés nem Lovas Istvánról szól, hanem arról, hogy a hír- és a háttérműsorokban nem szerepelhet vélemény. Az elnök azt is közölte: a továbbiakban nem tart igényt Lovas munkájára. /Nem lesz többé Lovas-jegyzet a Vasárnapi Újságban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 15./

A korábbi napokhoz hasonlóan szeptember 20-án este mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a budapesti Kossuth téri demonstráción. A tüntetők Gyurcsány Ferenc és a kormány leváltását követelték. Takács András, a demonstráció egyik vezéralakja, a Szabad Magyarországért Mozgalom elnöke eltanácsolta a demonstráció résztvevőit attól, hogy a Magyar Rádió épületéhez vagy bármelyik másik közintézményhez vonuljanak. Takács András bejelentette, hogy a tüntetők akarata alapján megalakult a Nemzeti Kerekasztal. Egyes tüntető csoportok éjjel különböző utcákban összecsaptak a rohamrendőrökkel, akik a Blaha Lujza térig szorították a tüntetőket. Hatvankét embert állított elő az éjszakai budapesti rendbontások során a rendőrség. A Kossuth tér szeptember 17-e, vasárnap este óta folyamatosan kormányellenes tüntetések színtere. A téren a Gyurcsány-kormánynak koporsót állítottak. A kormány nem módosít politikáján és a kabinet összetételén – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Napok óta többnyire békés kitüntetések zajlanak Magyarország több nagyobb településén, Kecskeméten, Szegeden, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Pécsett és máshol. /Kitartanak a Gyurcsány Ferenc lemondásáért tüntetők. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Szeptember 17-én valami megváltozott Magyarországon. A cinikus és nyílt beismerés hatására néhány óra alatt több ezres indulatos tömeg gyűlt össze az Országháznál. „Mondjon le!”, „Gyurcsány, takarodj!”- zúgott a tömeg. A hazudozás nyílt beismerése által kiváltott budapesti megmozduláshoz több vidéki városban is csatlakoztak. Gyurcsány Ferenc azonban nem ijedt meg a következményektől, sőt, internetes köznaplójában büszkén vállalta balatonőszödi mondatait. A cinikus és trágár szöveg példa nélkül való a magyar politikatörténetben. Szeptember 19-én az Európai Néppárt lemondásra szólította fel a Gyurcsány-kormányt. Egyre több vidéki városban volt tüntetés, szimpátiatüntetés volt ezen kívül Szabadkán, később Zentán, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, de tüntettek New Yorkban és Londonban is az ott élő magyarok. A Kossuth téren fölolvasták az Erdélyi Magyar Ifjak üzenetét. Ugyancsak támogató nyilatkozatot adott ki az erdélyi és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség. Petrétei József rendvédelmi miniszter bejelentette, hogy „az elmúlt napokban a fegyverhasználat is jogos lett volna”. A rendőrök számos ártatlan járókelőt is brutálisan megvertek és letartóztattak. Elhurcolt a rendőrség például egy tizennégy év körüli gyereket a saját házuk kapujából. Édesanyja hiába szaladt utána sírva, hogy a fiú ott lakik, és semmi köze az eseményekhez. Számos újságírót bántalmaztak munkavégzés közben. A Gyurcsány-beszéd a közszolgálati Magyar Rádióban hangzott el először. Ennek az intézménynek az SZDSZ-es kötődéséről ismert Such György az elnöke. Valószínű, hogy az Gyurcsány Ferenc beleegyezésével, netán kezdeményezésére történt a beszéd közlése. /Ágoston Balázs: Forradalom van a mi utcánkban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./

Budapesten negyedik alkalommal adták át a Szervátiusz Jenő-díjat, a kitüntetést Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművésztől vehette át Petrás Mária kerámiaművész és Perjés Klára, a Magyar Rádió főmunkatársa. Petrás Mária 1990 óta folyamatosan és aktívan részt vesz a csángó ügyeket szolgáló anyaországi és határon túli szervezetek munkájában. „A pusztuló magyar közösségi életforma küldötte, különös tehetségű énekes és szobrász. Visszavezeti képzeletünket abba a reménységgel és szeretettel átszőtt világba, amelyben a nap minden munkáját, kötelességét, kínját és örömét a Boldogasszony nevében és kegyelmével végezte, viselte mindenki” – mondta Banner Zoltán művészettörténész. „Perjés Klára műsoraival a rádión keresztül is közösséget teremt” – méltatta a rádió főmunkatársát Mádl Dalma. Hozzátette, Perjés Klára gyakran utazik Felvidékre, Erdélybe és Csángóföldre. /Frigyesy Ágnes: „A csángók küldötte” . = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

Kiss Pál /Marosvásárhely, 1911. júl. 27. – Budapest, 2001/ egyetemi tanulmányait Kolozsváron a történelem- és földrajztanári szakon 1932-ben summa cum laude eredménnyel végezte. Tanári működését a marosvásárhelyi kollégiumban kezdte el. Minden órán a tananyaghoz kapcsolódó képzőművészeti ismeretekkel bővítette magyarázatait. 1943-ban jelent meg a Marosvásárhely és a Közművelődési ház képtárának magyar értékei című két kisméretű kötete, ugyanebben az évben Marosvásárhely története című könyve. Az 1944. évi államváltozáskor köteteit elkobozták s tanári működését Budapesten folytathatta. Budapesten a Lónyai utcai gimnáziumban, majd 1951–1976 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban a történelmet és a művészetek történelmét oktatta. 1946-ban summa cum laude eredménnyel szerezte meg a művészettörténész doktori címet. 1946-tól kezdve művészettörténeti írásait M (Marosvásárhely) előnévvel jegyezte. Művészettörténeti előadásokat tartott a József Attila Szabadegyetemen Budapesten és vidéken (Szeged, Sopron, Győr, Kalocsa, Baja, Miskolc stb.). A Magyar Rádió Szabadegyeteme műsora keretében éveken át előadásokat tartott az erdélyi székely művészekről. Ismeretterjesztő előadásainak és nyomtatásban megjelent írásainak anyagát nagyrészt – az erdélyi képzőművészek életéről, alkotásairól – könyvtárak, múzeumok és magángyűjtemények felkutatása révén gyűjtötte össze. Számos ismertető cikket tett közzé Marosvásárhely műemlékeiről, valamint az erdélyi magyar festőkről és kiállításaikról. (Dósa Géza, Boér Márton, Szabó János, Vida Árpád, Bikfalvi Koréh Zsigmond, Nagy István, Nagy Imre, Gy. Szabó Béla, Berde Amál, Gámentzi Zoltán, Karácsony János, Ferencz Júlia). A Művészettörténeti Értesítőben jelentek meg ismertető írásai. Az 1990-ben megjelent, az Erdélyi magyar művészek a XVIII–XX. században című nagy kötetében foglalta össze az alig ismert, vagy méltatlanul elfelejtett magyar festők és szobrászok életrajzi adatait és művészeti alkotásait. Társszerzőként írt a Művészeti Lexikon I–IV. köteteiben is. M. Kiss Pál 2001-ben Budapesten halt meg, a marosvásárhelyi református temetőben alussza örök álmát. /Keresztes Gyula: Dr. M. Kiss Pál tanár, művészettörténész. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

A Versünnep vetélkedőt idén Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére hirdette meg a Versünnep Alapítvány Zenéről a magyar költészetben alcímmel. Az erdélyi elődöntőt a hét végén Marosvásárhelyen tartották. A Duna Televízió, a Katolikus Rádió és a Magyar Rádió társzervezésében létrejött rendezvényre mintegy harmincan jelentkeztek magyar költők műveivel. Kolti Helga színművész, a Versünnep Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, a Versünnep iránt nagy az érdeklődés. A marosvásárhelyi megmérettetésen valamennyi erdélyi színház képviseltette magát. A középdöntőt április 13–14-én tartják Balatonfüreden, a döntőt Szatmárnémetiben rendezik meg április 27-én. /Antal Erika: Versmondók versenye. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

Az öt éve elhunyt író élete és munkássága előtt tisztelgő kétnapos tanácskozás kezdődött május 21-én a Kolozsvár Társaság székhelyén, A zokogó majom könnyei – Bálint Tibor emlékkonferencia címmel. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a most hetvenöt éve született, több nyelvterületen is ismert irodalmi nagyságról kijelentette: ha ma élne Bálint Tibor (1932–2002), alternatív Nobel-díjra jogosulna, annyival egyénibb, egyetemesebb másoknál. Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke azt a tavaly novemberben született írását olvasta fel, amellyel Bálint Tibort post mortem eredménytelenül ajánlották a Pro Cultura Hungarica-díjra. Török Katalin színművész a prózaírónak a kolozsvári szülőföldről szóló vallomását tolmácsolta. Jakab Gábor pápai káplán, Egyed Emese költő, esszéíró Antall István irodalmi szerkesztő (Magyar Rádió) és Láng Gusztáv irodalomtörténész (Szombathely) tartott előadást. Délután az EME-székhelyén Zsehránszky István műkritikus és Csép Sándor tévészerkesztő, író értekezett, majd levetítették a Sánta angyalok utcája színdarab 1972-es kolozsvári előadását. /Ördög I. Béla: Emlékezés Bálint Tiborra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Bálint Tibor Zokogó majom című nagyregényében a közép-kelet-európai kisember léttapasztalatának egész megrendítő mélységében tárulkozik föl” – fejtette ki Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész előadásában. A Bálint Tiborról könyvet is írt Bertha Zoltán részletesebben elemezte a Forrás-nemzedék egyik kiemelkedő alakjának életművét. /Stanik Bence: A zokogó majom könnyei. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Böszörményi Zoltán elmondta, újabb regényén dolgozik. Egészen más, mint a Vanda örök volt. A Magyar Rádió két vele készített interjút is sugárzott, a Magyar Televízió pedig portréfilmet vetített róla. Kifejtette, hogy az IJ-találkozók nem korteskörutak, hanem az Irodalmi Jelen létezésének jele a térségben. Tavaly és tavalyelőtt bejárták már Magyarország nagy részét, voltak Szlovákiában, sőt Norvégiában is. Erdélyben pedig állandóan jelen vannak két munkatársuk, Orbán János Dénes és Karácsonyi Zsolt jóvoltából. Új formában jelenik meg az Irodalmi Jelen folyóirat. Koncepciója nem változott, nem írnak politikáról, nem tartoznak egyik politikai szekértáborhoz sem, az irodalmat, a művészeteket szeretnék visszavinni, újra megszerettetni a falvakon, kisvárosokban élőkkel. Ugyanakkor fontos feladatuk a fiatal írók felkarolása és támogatása. Az Irodalmi Jelen a történelmi Magyarország területén élő magyar írástudók munkáit közli. /Hevesi Mónár József: Beszélgetés Böszörményi Zoltán költővel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

A Magyar Rádió új műsorstruktúrájáról vitáztak Budapesten; az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának ülésén szinte minden felszólaló képviselő talált kifogásolnivalót a változtatásokban. A június elejétől bevezetett módosítások értelmében Magyarország legnagyobb közszolgálati adója, a Kossuth Rádió leegyszerűsített műsorráccsal, hír- és információ-központú ajánlattal várja hallgatóit, a Petőfi Rádió a legfrissebb zenei összeállításokat kínálja, a Bartók Rádió komolyzenei programja változatlan, de hallgatottsága továbbra is alacsony. A vitában főként a Kárpát-medencei identitás megtartásához hozzájáruló műsorok hiányát érintették. /Vita a Magyar Rádióról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Közel kétszáz alkalmazottól válik meg rövid időn belül a Magyar Rádió, a létszámcsökkentés gyakorlatilag a teljes munkaközösséget érinti, a műszaki területen dolgozóktól a műsorszerkesztőkig. Az alkalmazottak csoportos, négy ütemben történő elbocsátásáról a Magyar Rádió vezetősége döntött. /Elbocsátások „enyhítéssel”. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Júliustól felszámolja romániai tudósítói pontját a Magyar Rádió. A Bukarestben állomásozó tudósító, Moszkovits János helyett júliustól főállású tudósító nem közvetít híreket a Kossuth Rádió mintegy 350 ezer romániai hallgatójának. A lépés a Magyar Rádióban zajló leépítésekkel függ össze. A Magyar Rádió bukaresti tudósítói posztjának megszüntetését az RMDSZ is nehezményezte a napokban a magyar kormánynál. /G. E. : „Hazatelepít” a Magyar Rádió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A Kossuth Rádió műsorrendjének módosításával kapcsolatban fogalmaztak meg nyílt levelet az erdélyi történelmi egyházak vezetői. A Such Györgynek, a Magyar Rádió Zrt. elnökének címzett levél aláírói – Jakubinyi György római katolikus érsek, Pap Géza és Tőkés László református püspök, Tempfli József és Schönberger Jenő római katolikus püspök, valamint Szabó Árpád unitárius püspök – elsősorban arra kérik a rádió vezetőségét, állítsa vissza a határon túli magyarsággal foglalkozó, Határok nélkül című műsor reggeli ismétlését. „Erdély-szerte híveink többsége számára a Kossuth Rádió az egyetlen folyamatosan magyar nyelven sugárzó adó” – indokolták a múlt hónap elején bevezetett új műsorrend módosítására vonatkozó kérésüket az egyházfők. „Ugyanakkor a Magyar Rádió bukaresti tudósítói tisztségének a megszüntetését is sajnálattal tesszük kifogás tárgyává. Megítélésünk szerint ez az intézkedés a határon túli magyarság irányában éppen olyan rossz üzenetet hordoz, mint például a Duna Televízió határon túli műsorainak a korlátozása” – áll a dokumentumban. /Egyházfők tiltakozása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ), a rendezvényen a régió kiemelkedő személyiségeiről hangzottak el előadások. A szövetség elnöke a Budapesten élő Medvigy Endre, aki főként a kommunizmus idején mellőzött írók – Sinka István, Nyirő József, Wass Albert – munkásságát kutatja. Az irodalomtörténész nemcsak a munkája révén kötődik a Partiumhoz: szülei Nagyváradon születtek. Medvigy Endre a vele készült interjúban kifejtette, a szövetség elnevezése egy ernyőszervezetet takar, amely közel negyven tagszervezetet számlál a Kárpát-medence minden régiójában. Egyetemes magyarságban gondolkodó, határokat, politikai megosztottságot figyelmen kívül hagyó szervezetről van szó, amely a Kárpát-medence egy-egy szeletének értékeit igyekszik felmutatni a vándorgyűléseken. Korábban többek között Kassán, Gyulán, Gyergyószentmiklóson tartottak rendezvényeket. Sok előadás hangzott el a mostani vándorgyűlés három napja alatt, Partium neves személyiségeiről olyan szaktekintélyek értekeztek, mint Jankovics Marcell vagy Andor Csaba. Dsida-évforduló van, ezért hívták meg Lisztóczky László irodalomtörténészt, az egri Dsida Jenő Baráti Kör elnökét. Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet Nagyvádon hunyt el, Andor Csaba tartott előadást róla. Hlatky Endre főispánnak rendkívül fontos szerepe volt nemcsak a nagyváradi, de az egyetemes magyarság életében is. A magyar rádió igazgatójaként József Attilát szerepeltette, és 1944-ben ő olvastatta be Horthy Miklós fegyverszüneti proklamációját. Hlatky nevéhez főződik továbbá az Ady-emlékmúzeum létrehozása is, hiszen ő vásárolta fel 1940 után a múzeum törzsanyagának számító gyűjteményeket. Medvigy Endre Sinka Istvánról tartott előadást, akinek a munkásságával régóta foglalkozik. Sinka István költészete sokkal nagyobb értéket képvisel a magyar irodalomban, mint amennyire ma elismerik, hangsúlyozta. /Gergely Gizella: Repülőgépről a Partium. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./ Július 15-én ért véget Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének XVI. Vándorgyűlése. Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész Hollósy Simon festőművész és a nagybányai művésztelep címen beszélt Hollósy életéről, művészi hitvallásáról, Urbán László irodalomtörténész Nagyvárad egykori szerelmes trubadúrjáról, Nadányi Zoltánról. Bertha Zoltán irodalomtörténész Németh László partiumi gyökerei és nagyváradi beszéde című előadásában felidézte azokat gondolatokat, melyeket az író figyelmeztetésként szánt a magyar nemzetnek. Németh László nagyváradi beszédében fogalmazta meg: „Magyar az, aki az érdekei ellen is magyar akar maradni”. A Bihar megyei poéták közül Gellért Sándor költészetébe kalauzolta a jelenlévőket Gellért Gyula református esperes, a költő fia. Lipcsey Ildikó történész Páskándi Géza munkásságáról tartott előadást. Az előadásokat Bálint István János szerkesztő zárta Boldog Várad címmel. /Szőke Mária: Kis ízelítő szellemi kincseinkből. = Reggeli Újság (Nagyvárad), 2006. júl. 16./

Moszkovits János, a Magyar Rádió volt bukaresti tudósítója elmondta, hogy be kellett zárni az irodát, mert költségtakarékossági megfontolásokból a Kossuth Rádió felszámolta a bukaresti tudósítói posztot. Moszkovits hiába próbálta meggyőzni a feletteseit az iroda fontosságáról. Felmérések is igazolják, a Kossuth rádió erdélyi hallgatottsága magas. Ez lesz az első év, amikor a romániai nemzeti össztermék nagyobb lesz, mint a magyarországi. Moszkovits Erdélyben született, itt tanult, de Budapestről, magyar állampolgárként került Bukarestbe, 2001 májusától volt a rádió tudósítója. A romániai magyar sajtóról elmondta, látszik, hogy egy-egy szerkesztőség honnan kapja a pénzt. A román sajtó érdekcsoportokhoz kötődik. Mára már világosan látszik, hogy melyik lap melyik érdekcsoportnak a szócsöve /Gazda Árpád: A hírek kásahegye. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Egy éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra a magyar miniszterelnök őszödi beszéde, aminek hatására utcai demonstrációk kezdődtek országszerte. A beszéd a 2006-os választási győzelem után, az MSZP-frakció május 25–26-i balatonőszödi zárt ülésén hangzott el, de azt máig nem tudni, ki szivárogtatta ki a hangfelvételt. A Magyar Rádió szeptember 17-én közölt részleteket a beszédből, többek között azt, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondja: „nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. ” Gyurcsány Ferenc még aznap elismerte, a hangfelvétel eredeti, és azt mondta: szavai jelentését, üzenetét vállalhatónak tartja, nem mond le. Szeptember 17-én estére spontán tüntetés kezdődött a Kossuth téren, a Parlament előtt, a miniszterelnök távozását követelve. Szeptember 18-án Sólyom László köztársasági elnök is megszólalt, és bár nem szólította fel lemondásra a miniszterelnököt, rámutatott morális felelősségére. Addigra már országszerte alakultak ki kormányellenes tüntetések. Budapesten a Kossuth téren folytatódtak a demonstrációk, késő este tüntetők egy csoportja megindult a Magyar Televízió Szabadság téri székházához azzal a szándékkal, hogy a beolvastatják kiáltványukat. Ezt nem engedték, ezért a tüntetők elkezdték kővel dobálni épületet, több autót felgyújtottak, a székház védelmére kirendelt rendőrök pedig többször is sikertelenül próbálták kiszorítani a térről a tüntetőket, akik végül „elfoglalták” az épületet. Az MTV éjjel megszakította adását. Másnap, szeptember 19-én az öt parlamenti párt az Erőszak ellen és a békességért címmel fogadott el nyilatkozatot, a köztársasági elnök és a miniszterelnök pedig köztörvényes bűncselekménynek nyilvánította az MTV székháza előtt történteket. Szeptember 19-én és 20-án éjjel tovább folytatódtak a tüntetések a Parlament előtt, valamint a fővárosban utcai harcok alakultak ki a demonstrálók és a rendőrök között. A Fidesz szeptember 21-én bejelentette, hogy elhalasztja a 23-ára tervezett nagygyűlését, mert készülő robbantásos merényletekről kaptak tájékoztatást az állami szervektől. Október 1-én a jelentős fideszes sikert hozó önkormányzati választások urnazárása után Sólyom László arról beszélt, hogy a társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van, másnap pedig a miniszterelnök bizalmi szavazást kért programjáról és saját személyéről. A Fidesz október 6-ától október 19-ig minden nap nagygyűlést tartott a Kossuth téren, de ezt követően is maradtak a téren tüntetők, akik addigra lényegében oda is költöztek, sátrakban laktak. Október 23-án hajnalra, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából tartott központi megemlékezésre hivatkozva kiürítették a teret, napközben és este azonban újabb atrocitások történtek, a tüntetőket és a Fidesz Astoriánál tartott gyűléséről távozókat együtt oszlatta fel a rendőrség, amely éjszakáig tartó összecsapásokat folytatott a demonstrálókkal. Az október 23-i erőszakos rendőri fellépést a Fidesz és civil jogvédők is kifogásolták, több feljelentés is született az ügyben, rendőrök és tüntetők ellen is. – Orbán Viktor az október 23-i Fidesz-nagygyűlésén jelentette be, hogy népszavazásokat kezdeményeznek több témában. /Egy éve vált nyilvánossá az őszödi beszéd. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Morvai Krisztina büntető jogász, a magyarországi Civil Jogász Bizottság társelnöke e vele készült beszélgetésben elmondta, a Civil Jogász Bizottság kezdetben csak a 2006. október 23-i eseményeket szerette volna kivizsgálni. Azonban gyorsan rájöttek: vissza kell menni szeptember 17-ig, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerüléséig. Ugyanis szeptember 19-én és 20-án éjszaka már elkezdődött az emberek összeverése, a könnygáz- és gumilövedék használata, s már földön fekvő, védtelen embereket rugdostak, gumibotoztak a rendőrök. Erre a magatartásra mondta másnap Demszky Gábor polgármester, illetőleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy példamutatóan jártak el a rendőrök, és a továbbiakban ehhez hasonló viselkedést várnak el tőlük. Ezért viselkedtek október 23-án úgy a rendőrök. Október 23-án sokan megsérültek, még mindig nem tudják, mennyien. Folyamatosan derült ki: újabb és újabb emberek jelentkeztek, akik nem mertek kórházba menni, vagy nem mertek mentőt hívni, mert féltek a retorziótól. Morvai most találkozott valakivel, aki elmondta: a Madách térnél letérdelt a rendőr, és célzott gumilövedéket adott le egy hölgy mellébe, mely miatt mai napig rákellenőrzésekre kell járnia. A hölgy fiát hátba lőtte a rendőr. Elképesztő dolgok történtek. A rendőrök csupán egy szemkilövést vállaltak magukra, de ez egyszerűen nem igaz. Tizennégy szemsérülés keletkezett csak október 23-án! Legalább négy ember megvakult. A történések másik csoportja a koncepciós eljárások. Szeptember 19-én és 20-án éjszaka a Kossuth térről békésen hazafelé menő demonstrálókat összeverték, rabszállító autóba tették, beszállították a börtönbe, majd megkínozták, és eljárást indítottak ellenük. Ezek a bűnvádi eljárások hosszú hónapokon át folytak. A Civil Jogász Bizottság készíttetett egy DVD-felvételt a sértettek meghallgatásairól, ahol az emberek nagyobb csoportja megszólalt. Nevüket vállalták, arcukat adták a filmhez. Azokkal az emberekkel szemben, akik vállalták a nyilvánosságot, vállalták az arcukat, a nevüket, kénytelen volt a hatalom megszüntetni a koncepciós eljárásokat. Akiket viszont lebeszéltek arról, hogy vállalják a nyilvánosságot, ne legyenek bátrak, ellenük még mindig folyik az eljárás. Illetőleg már ítéletet hoztak velük szemben. A napokban szólalt meg Fodor Gábor bölcsészhallgató, akit két hetet kínoztak a börtönben. Két szép, szőke kislány, a 45 kilóikkal, most érettségiztek, elmondták, hogy ,,csoportosan felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal” vádolták őket. Őket is összeverték, megkínozták a Magyar Rádió udvarán. A 2006. október 23-i esemény első számú felelőse Gyurcsány Ferenc. Hozzá kell tenni, az őszödi beszédet egy szó nélkül az egész MSZP-frakció végighallgatta, és nem volt egyetlenegy parlamenti képviselő sem, aki tiltakozott volna. Október 23-ával kapcsolatban sem volt egyetlenegy kormánytag vagy kormánypárti országgyűlési képviselő, aki megkérdezte volna, mi történik itt? Egy jogállamban és demokráciában az emberi jogokat védeni kell! Minden áron akadályozták a kivizsgálási eljárásokat szeptember 19–20. között, pedig az akkor történt események feltárásával meg lehetett volna akadályozni az október 23-i tragédiát. Az országgyűlési képviselők, az Emberjogi Bizottság MSZP-s és SZDSZ-es tagjai obstruálták a gyűléseket. Gyurcsány felelőssége mellett megvan a felelsőssége a szemkilövető törpepártnak, az SZDSZ-nek, Demszky Gábornak, Budapest főpolgármesterének is. Az erőszak, a szeptember 18-i MTV-székház előtti ostrom azért tudta kinőni magát, mert nem avatkoztak be a hatalom részéről. Nem küldtek erősítést a helyszínre, hogy megvédjék a rendőrök a bajtársaikat, hanem ellenkezőleg, megakadályozták őket ebben. Azért volt akkora erőszak a rendőrökkel szemben az MTV-ostromnál, mert funkciója volt a hatalom számára. A másik nagy funkció a bűnös nemzet gondolatának újraépítése. Ha azt mondogathatják: Nézzétek, micsoda csőcselék, micsoda randalírozó nácik, fasiszták, antiszemiták, és ezt a külföldi hírügynökségeknek is nyomhatják, elérték céljukat. Morvai Krisztina azt tartja a legfontosabbnak az életben, hogy a küldetést, melyre az Isten szánta az embert a világra, be tudja teljesíteni. /Frigyesy Ágnes: Jogfosztottságtól legalább annyi ember szenved, mint a különböző betegségektől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

A marosvásárhelyi Vártemplomban tartották meg hét végén a magyarországi Kráter Műhely Egyesület által meghirdetett Wass Albert-emlékév nyitóünnepségét. A rendezvényen Wass Albert a magyar jövő iránytűje címmel Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, továbbá Szakács István Péter irodalomtörténész és Ötvös József, a marosi egyházmegye esperese tartott előadást, illetve mondott beszédet. A Wass Albert Védnöki Kör megalakulásával – 2007. november 15-én Budapesten – a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában folytatódik az emlékév programsorozata. A Wass Albert Védnöki Kör tagjai között szerepel Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke, Jankovics Marcell Kossuth-díjas könyvillusztrátor, Szörényi László irodalomtörténész, az MTA tagja és Bánffy György színművész. A jövő év februárjában kerül a könyvesboltokba Turcsány Péter tollából a Boldog szomorú ember című Wass Albert-monográfia. /Wass Albert-centenárium. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

A Magyar Rádió sok évtizedes hagyományainak gyors „átkeresztelése” nem nyelvi szempontok miatt következett be. A rádió vezetőségének kicserélése pártpolitikai vonatkozásban megbízható káderekre, lehetővé tette nemcsak az arculat megváltoztatását az új név, a semmitmondó új szignál, az új műsorszerkezet által, de egy jól megszokott „biztos pont” felszámolását is a magyarlakta vidékeken. A hivatalos változat szerint a Kossuth rádiót modernizálni kell. A hagyomány erőssé teheti az embert, talán a társadalmat is, olyan időkben, amikor az értékek viszonylagossá válnak. A hagyományba fogódzó ember akár gondolkodhat is, nem kizárólag a készre rágott szöveget nyelheti le. Ezért a Kossuth-nóta helyére csempésznek három tökéletesen jellegtelen hangot, a magyar hazát, a magyar szabadságot sem éltetik, mely egyre inkább ellensége a haszonelvű internacionalizmusnak. Minek ma a lázító Petőfi, a forradalmár Kossuth… Bartók politikailag érdektelen, ő maradhat. A másik kettő legyen emeregy és emerkettő. Most mégis úgy tűnik, van remény. A közrádiót felügyelő kuratórium döntésére visszatérnek az eredeti elnevezésekhez. /Kercsó Alpár: A Magyar Rádió átkereszteléséről... = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

Az elmúlt egy év alatt több mint 600 értékes hanganyag vált elérhetővé a határon túli magyar rádiószerkesztőségek számára jogdíjmentesen a Magyar Rádió (MR) Kultúrkincs, Közkincs! elnevezésű kezdeményezésének eredményeként. „A Kárpát-medence magyarságát a közös magyar nyelv és kultúra tartja össze. Ebben kulcsszerepet játszanak a határon túli közszolgálati rádiók magyar szerkesztőségei, amelyek igen szerény anyagi körülmények között tartják ébren a magyarságtudatot, és csak akkor tudják műsorra tűzni az MR-ben készült műveket, ha a sugárzás jogdíjai nem terhelik őket” – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. A rádió az évvégéig szeretné megduplázni a letölthető hanganyagok számát. /Több mint hatszáz hanganyag a határon túli magyar rádióknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Április 23-án a Kolozsvári Magyar Opera társulata jó fél évszázad után újból bemutatja Farkas Ferenc zeneszerző Csínom Palkó című daljátékát. A mű a kuruc korban játszódik. Első bemutatója a Magyar Rádióban volt 1949-ben, ami természetesen csak a mű zenei anyagára vonatkozott. A teljes dalmű színpadi bemutatójára 1951. február 20-án került sor a budapesti Erkel Színházban. A kolozsvári opera a Csínom Palkót először 1957. június 8-án tűzte műsorára Horváth Béla rendezésében, Selmeczi János zenei vezetésével. /Turánitz J. Lajos: Csínom Palkó-bemutató a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A Magyar Rádió „Kultúrkincs, Közkincs!” kezdeményezésének keretében a határon túli magyar nyelvű adásokat sugárzó rádiószerkesztőségek részére jogdíjmentesen elérhető hanganyagai több órányi tartalommal bővülnek az idei évben, többek közt klasszikus- és kortárs irodalmi művek feldolgozásaival, a XX. század magyar– és világirodalom legjelentősebb alkotóinak műveiből készült rádiós adaptációkkal, illetve hangjátékokkal. /Sajtóanyag. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Folytatódik a Várad kulturális folyóirat Törzsasztal nevű beszélgetéssorozata, amelynek szezonnyitó első vendége Karafiáth Orsolya költő, publicista, énekesnő lesz szeptember 4-én Nagyváradon. Az idei évadban vendégül látják még a Selyem Zsuzsa szépíró-novellistát, Kőrösi Zoltán írót, a Magyar Rádió művészeti szerkesztőségének egykori főszerkesztőjét, Borbély Szilárd debreceni költőt, novellistát, valamint Grecsó Krisztián írót, az Élet és Irodalom hetilap prózarovatának vezetőjét. Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszámolt arról is, hogy a lap hamarosan különkiadásokkal is jelentkezik, melyekben a Törzsasztal beszélgetései nyomtatott formában olvashatóak, valamint hozzáférhetőek lesznek a rendezvény meghívottjaival készült interjúk és városismerkedő anyagok is. /Totka László: Friss menü a Törzsasztalon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

„1956. október 23-a örökre be van jegyezve a szabad emberek, a szabad népek krónikáiba. A bátorság, az öntudat, a diadal napja volt” – méltatta 1960. október 23-án J. F. Kennedy, Amerika elnöke, a magyar ‘56-os forradalmat. 1956-ban a forradalom és szabadságharcban a barikádnak csak két oldala volt. Az egyik oldalon a nemzet küzdött a szabadságáért, a másik oldalon azok voltak, akik saját hatalmuk biztosítása érdekében idegen megszállókat hívtak a magyar nemzet ellen segítségül, akikből a megszállók hű kiszolgálói lettek évtizedeken keresztül. 1956-ban a magyar nemzet szabadságharcát vívta a szovjet megszállók és kiszolgálóik ellen. Miközben a nyugati világ kitartásra bíztatott, Amerika elnöke, Eisenhower a szovjet vezetők tudomására hozta, hogy szabad kezet kapnak a magyar szabadságharc leverésében. Október 22-én Budapesten a Műszaki Egyetemen éjszakába nyúló vita után egységes szövegbe foglalták a 14 ill. 16 pontot. Elhatározták a lengyelek melletti tüntetést másnap, 1956. október 23-án. Október 23-án a hatalom bizonytalanná vált, hol engedélyezte, hol betiltotta a tüntetést. 15 órakor indult a tüntetés a Petőfi-szobortól, ahonnan a Bem-szoborhoz vonultak. A Bem-szobornál Veres Péter felolvasta az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc szavalta el a Szózatot. Megszülettek az első lyukas zászlók, kivágták a Rákosi-címert a nemzeti zászlókból. Megindult a hatalmas tömeg a Kossuth térre. Estére mintegy kétszázezres tömeg gyűlt össze. A tömegben már hangosan szólt a forradalom majd szabadságharc leglényegesebb követelése: „Ruszkik haza!” A tüntetők egy része a Rádióhoz ment, hogy felolvassák a hírekben a követeléseket, mások a Városligetbe indultak, a Sztálin-szoborhoz. Jelszavakat skandáltak: „Vesszen Gerő! Vesszen Piros! Vesszen az ÁVO!” Nagy Imre a Parlament erkélyén szerencsétlen beszédét „Elvtársak!” megszólítással kezdte, mely a tömegből ellenszenvet váltott ki. „Nem vagyunk elvtársak!” Nagy Imre kénytelen volt „Magyarok! Barátaim!”-ra változtatni a megszólítást. A Dózsa György úton volt a hírhedt Sztálin téren a Sztálin-szobor. A szobor felállítása előtt itt állt a híres Regnum Marianum templom, a magyarok Nagyasszonyának temploma, melyet 1951-ben leromboltak. Október 23-án a hatalmas Sztálin-szobrot ledöntötték. Elterjedt a hír, hogy a Rádiónál az ávósók lövik a népet, és már áldozatok is vannak. Az emberek elindultak a Rádióhoz. A Rádióhoz kirendelt katonák átálltak a tüntetők oldalára. A tüntetés spontán felkeléssé alakult. A tüntetők fegyvereket szereztek, és a magyar nép felkelt a szovjet elnyomás és kiszolgálóik, az ávósok uralma ellen. A tüntetők elfoglalták a központi pártlap, a Szabad Nép székházát. Debrecenben október 23-án szintén nagy tömeg tüntetett, az ávósok a fegyvertelen tüntetőkre vezényelték az első sortüzet, mielőtt még Budapesten az első puskalövések eldördültek a Rádió ostroma előtt. Ilyen egységes talán még soha nem volt a nemzet. A fegyverrel küzdő fővárosi és vidéki felkelők mögött ott állt az egész ország a hatalmon lévő törpe kisebbség kivételével. Október 23-án éjszaka Gerő Ernő pártvezető kérésére az országban állomásozó szovjet egységek bevonultak a fővárosba. Megkezdődtek az összecsapások a felkelők és a szovjet csapatok között. /Emlékezzünk 1956. október 23-ára! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./

Budapesten a rádió székházánál 1956. október 23-án eldördülő fegyverek és az első halottak kirobbantották a forradalmat, ami polgárháborúnak is nevezhető, mivel a szovjet beavatkozással a felkelés kettős jellegű volt: a belső diktatúra elleni forradalom, a megszálló szovjet hadsereggel szembeni szabadságharc. A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok Gerő Ernő 23-án küldött segítségkérő telefonhívására már 23–24-én elindultak, és megérkeztek Budapestre: öt hadosztály 31 550 katonával és tiszttel, 1130 harckocsival (tankkal), 600 ágyúval és aknavetővel, 400 csapatszállító lövészpáncélossal, 4000 teherautóval, 159 vadászrepülővel és 122 bombázóval! Ugyanakkor 24-én Magyarország keleti határainál a főerő is bevonult. A szovjet tankok súlyos veszteségeket szenvedtek, és 30-án, megalázva a kénytelen hátrálás miatt, kivonultak Budapestről. A magyar forradalmi erők szervezettebbek és erősebbek lettek. Nagy Imre kilépett a Varsói Szerződésből, és kihirdette Magyarország semlegességét. Csakhogy ebbe sem a Szovjetunió, sem a csatlósai és Kína nem nyugodott bele. A magyar szabadságharc letörését Zsukov marsallra és tizenhét hadosztályára bízta a szovjet vezetés. Zsukov jelentette a KB-nek a Vihar hadművelet kezdetét: ,,Folyó év november 4-én 6 óra (moszkvai időszámítás, valójában 4 óra) 15 perckor a szovjet csapatok elkezdték végrehajtani a közrend és a népi-demokrata államrend Magyarországon történő helyreállítását... ” A csapatok főparancsnoka Konyev marsall, a vezérkar élén Malinyin tábornok állt, míg Budapest ostromát Malasenko tábornok vezette. (Ezek a II. világháborús hadseregparancsnokok az akkori Szovjetunió legképzettebb és legsikeresebb hadvezérei voltak. Ők kellettek ahhoz, hogy ne ismétlődjék meg a kezdeti kudarc!) Ami a veszteségeket illeti, még napjainkban is sok a bizonytalanság. Sok halottat helyben hantoltak el, nevük feledésbe merült. Továbbá: szovjet katonák számos forradalmárt kivégeztek, ítélet nélkül, amellett saját átállt katonáikat is kivégezték. Beszélnek 200 000 magyarról, aki elhagyta hazáját. Ma sem tudjuk a pontos számot (többen az amnesztia hírére visszatértek, néhányan ezzel aláírták a szószegő Kádár halálos ítéletét...). A legutolsó ellenállási gócokat csak november 11-én számolták fel. Szervezetten legtovább Csepel harcolt (november 10-ig). Zsukov szerint október 24. és november 6. között a szovjet hadsereg vesztesége 377 halott és 881 sebesült, Mást tüntet fel Vagyim Arisztov, a KB titkára. Szerinte 670 a halott és 1540 a sebesült. Rajtuk kívül 51 ,,eltűnt”. Megsemmisült 52 harckocsi (tank) és önjáró löveg, 29 ágyú, 29 csapatszállító lövészpáncélos, 112 gépkocsi, 2 repülő (a csepeliek lőtték le) és egy helikopter. A 2001-ben megjelent hivatalos (?) adatok már 720 halottról és 1540 sebesültről szólnak, de jóval kevesebb haditechnikáról (pl. csak 25 tank elvesztéséről). A galád november 3-i esti letartóztatást (Maléter Pál honvédelmi minisztert és társait) is eszközlő KGB-főnök, Szerov tábornok tetteivel a Kutuzov-érdemrend I. fokozatát ,,érdemelte ki”. A magyar veszteségek felmérése még nehezebb, mint a mégis reguláris szovjet hadseregé. Az 1963. március 21-én kihirdetett (részleges) amnesztiáig 35 000 magyar állampolgár ellen indítottak eljárást politikai bűncselekményekért, akik közül 22 000-et jogerősen elítéltek, 13 000-et internálótáborba küldtek, 10 000-et elbocsátottak állásából. A halálraítéltek számát 480-ra teszik (sok esetben nem is tudtak a hozzátartozók évekig szeretteik kivégzéséről). Szerov tábornok jelentése szerint november 10-ig 3773 személyt tartóztattak le a szovjetek, és 700-at katonai fedezet mellett a Szovjetunióba, Kárpátalja börtöneibe vittek. A magyar és külföldi tiltakozások eredményeképpen december 10–20. között visszaszállították az elhurcoltakat. A harcok közben elesett magyarok számát a Központi Statisztikai Hivatal 2502 főre teszi (ebből Budapesten 1945), 19 226-an megsebesültek (Budapesten 16 700), akiknek negyede 18 évesnél fiatalabb, fele 19–30 év közötti. Budapesten októberben 757, novemberben 926, decemberben 36, januárban 6 ember halt meg fegyveres harcban. Magyarország legjobbjait vesztette el harcokban és a börtönökben. A szovjet ítélethozók és magyar cinkosaik bosszútól fűtve kreálták a pereket. /Puskás Attila: 1956: veszteségeink, veszteségeik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./