Ápr. 21-én megkezdődött a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója Budapesten. A Magyar Professzorok Világtanácsának megalakítását, valamint a hazai felsőoktatás és tudományos kutatás színvonalának emelését szolgáló ajánlások kidolgozását tűzték célul a szervezők a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója elé - mondta Kecskés Mihály professzor a háromnapos konferenciája résztvevőit köszöntve a Magyar Tudományos Akadémián. A professzor leszögezte: Magyarország külföldi megítélésében jelentős mértékben a szellemi tőke játszik szerepet, ehhez pedig nagyban hozzájárulnak a felsőoktatásban dolgozók. Magyarországon 1250, a világban szétszórtan 600 magyar professzor él, közülük kétszázan a környező országokban. Elmondta: a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Tanárok Egyesülete és az MTA Szabolcs megyei testülete tavaly novemberben Nyíregyházán rendezte meg a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Első Találkozóját. A nyíregyházi és a budapesti találkozó tapasztalatait ajánlásokban összegzik, s azokat a kormány elé terjesztik. Tervezik, hogy a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Bizottságához hasonlóan megalakítanák a Különböző Kontinensek Magyar Professzorainak Bizottságát is. Glatz Ferenc, az MTA elnöke a világtalálkozót megnyitó beszédében annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásból nem következik a nemzeti kultúrák egyesülése. Meggyőződése - mondta -, hogy a tanárértelmiség az első számú letéteményese ma a kultúrnemzet megtartásának. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a Széchenyi István házában - a Magyar Tudományos Akadémián - rendezett világtalálkozó Széchenyi álmát álmodhatja tovább a kiművelt emberfők sokaságáról. /MTI, ápr. 21./

A Magyar Professzorok Világtanácsa és a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja mutatkozott be közös rendezvényen Pozsonyban, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. A találkozó célja az 1300 magyarországi és a külföldön eddig számba vett 800 magyar egyetemi tanár együttműködésének kimunkálása volt. Dr. Kecskés Mihály, a Világtanács elnöke elmondta: igaz, még egy éve sincs, hogy a munkát elkezdték, de máris találkozókat tartottak a Kárpát-medence országaiban élő magyar professzorokkal. A nyáron Genfben rendezik meg az Európában élő magyar professzorok találkozóját, 2000-ben pedig világtalálkozót rendeznek. A világtanácsnak egyelőre két szlovákiai magyar tagja van. Egyikük, Bauer Győző akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) tagja éppen a napokban tartotta székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián, melynek első szlovákiai magyar tagja lett. Bauer Győző, aki a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubjának elnöke is, elsődleges célnak a megfelelő szakmai felkészültséggel bíró egyetemi oktatók felkutatását tartja. Olyan magyar tudósokat hívnak egy fedél alá, akik közösen tudnak tenni azért, hogy a lehető legtöbb magyar fiatal végezze el az egyetemet. Az sem mellékes cél, hogy a tudományos tevékenységet folytató emberek a saját anyanyelvükön tudják megszerezni a szaktudást. /Magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A Partiumi Közlöny közölte Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédét, melyet a püspök a Magyar Professzorok Világtanácsa szervezésében zajló Kárpát-medencei Professzorok III. Találkozóján mondott el Miskolcon, szept. 10-én. A püspök Útkeresés és útkészítés az önálló erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása érdekében című előadásban összegezte a Sulyok István Református Főiskola megalakítását és Partiumi Egyetem helyzetét. 1990 májusában határozták el a főiskola megalapítását. Az erdélyi magyar egyházfők 1994. ápr. 26-án Nagyváradon létrehozták a Felekezetközi Iskolaalapítványt. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja), okt. 2. - 12. sz./ A Partiumi Közlöny közölte a főiskolával kapcsolatos dokumentumokat, köztük az egyházkerületnek a Sulyok István Református Főiskola megalakítására vonatkozó 1990. máj. 14-i határozatát. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja), okt. 2. - 12. sz./

Ápr. 28-30-a között a Magyar Professzorok Világtanácsa a MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületével együtt megrendezte Kolozsvárott a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. A találkozó célja volt a romániai magyar felsőoktatás - állami és magánegyetem - kérdéskörének megvitatása, a romániai magyar professzorok és intézmények együttműködése az anyaországi és más államokban lévő professzorokkal, intézményekkel, illetve a külhoni doktorandusz- és felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók magyarországi oktatásának időszerű gondjai. A rendezvényen ünnepélyes együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak a MPV, illetve az Erdélyi Múzeum Egyesület (Benkő Samu) és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (Bíró Károly) között. /Megtartották a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Kecskés Mihály, a MPV elnöke elmondotta, hogy a szervezetnek 439 tagja van, akik 21 országban tevékenykednek. A több mint 150 romániai magyar professzorból 30-an a tanács tagjai. Jelezte: minden, Magyarországon rendezendő tudományos értekezleten szívesen látott vendégek a romániai magyar professzorok. Benkő Samu arról értekezett, hogy a történelmi Magyarország második egyeteme jött létre Kolozsváron. Itt létezett olyan háttér, tudományos intézetek, EME, könyvtárak, gyűjtemények, amikre ráépülhetett. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára elmondta, hogy a magyar kutatóközösségek éltek a lehetőséggel, s az EU-s programokból még egy annyit pályáztak vissza, mint amennyit tagdíjként az ország befizetett. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Professzorok Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Szilágyi Pál professzor azt kérte a magyar kormánytól, hogy olyan mértékben támogassa a különböző egyetemeket, amilyen mértékben hozzájárulnak a magyar értelmiség képzéséhez. A romániai magyar professzorok felszólalásaiból az derült ki, hogy legtöbbjük csapdának érzi a magánegyetem létesítését. Vanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke és Szilágyi Pál professzor egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a romániai magyar felsőoktatásnak egy kultúrát kell megmentenie, annak továbbélését kell biztosítania, épp ezért azonnali mentőövre, vagyis a meglévő oktatási formák elsődleges támogatására kell összpontosítani. Gyímesi Éva, Vanek Ferenc, Szilágyi N. Sándor kifogásolták a magyar kormány egyetem-politikáját, valamint a rendezvény során megnyilvánuló "paternalista magyarországi magatartást". Szilágyi N. Sándor és Gyímesi Éva azt hangsúlyozták, hogy nem lehet politikai határozatokkal, a szakma megkérdezése nélkül egyetemet létesíteni. "Azért vagyunk megsértődve, mert mi, akik egyetemi ügyekkel foglalkozunk, utólag értesültünk, hogy a magyar kormány mennyivel és mit támogat. Később a szakmát is megkérdezték, de véleményünk pusztába kiáltott szó maradt" - mondta Szilágyi N. Sándor. A végezetül megfogalmazott ajánlásban a professzorok elsődlegesen az önálló állami magyar egyetem támogatását kérték a budapesti kormányzattól. A magyar professzorok a következő prioritási sorrendet állították fel: a Bolyai Egyetem jogi-politikai rehabilitációja, a létező magyar tanszékek és karok megerősítése, és a komplementaritás elvén épülő új intézmények támogatása. /Gál Mária: Romániai magyar professzorok találkozója. Csapdának érzik a magánegyetemet? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

"Állásfoglalások elfogadásával ért véget júl. 4-én a Magyar Professzorok II. Millenniumi Világtalálkozója Balatonföldváron. Színvonalas kutatás nélkül nincs hiteles oktatás - áll a professzorok által jóváhagyott ajánlásban. A Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) egy olyan háttérinformációs bázis felállítását tervezi, amelyben tagjainak az igényei, a készségei és a lehetőségei is szerepelnek. Fontos lenne, hogy a kutatóhelyekre a határainkon túlról is lehessen pályázni - szögezik le a dokumentumban. Egy javaslat szerint létre kellene hozni a Kárpát-medencére kiterjedő távoktatási hálózatot. A professzorok szorgalmazzák a romániai magyar tannyelvű önálló állami egyetem és az Erdélyi Magyar Magánegyetem létrehozását, és a magyar nyelvű felsőfokú mezőgazdasági oktatás mielőbbi beindítását Romániában. A dokumentum felveti, hogy nem csak a külföldi, hanem a magyar professzorok számára is korlátozottak a pályázati lehetőségek. Gyakran a pályázatokkal elnyert pénz jelentős részét az intézmények működtetésére fordítják. A professzorok szerint a mindenkori kormány adókedvezményekkel is segíthetné a kutatók munkáját. A környezetvédelmi munkabizottság egy alapítvány és intézet felállítását javasolja, amely a Kárpát-medence vízgyűjtő területein lévő országok környezetvédelmi módszertani, kutatási és oktatási tevékenységét fogná össze. Az ajánlások között szerepel, hogy a külföldi tudósok az eddigieknél nagyobb szerepet vállaljanak a magyar tudományos közéletben. "Szaknyelvében él a művelt nemzet" - szögezi le a MPV állásfoglalása. Az egyetemi tanároknak pozitív, de reális nemzettudatot kellene közvetíteniük - állapítják meg ezzel is összefüggésben. /Véget ért a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11-én rendezi meg Nyíregyházán, a Millennium jegyében, a Kárpát medencei Magyar Professzorok 4. Találkozóját. A rendezvénynek 3 kiemelkedő témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatása, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv - idegen nyelv). Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően Budapesten tartott sajtótájékoztatót. A Világtanácsnak jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Szerte a világban e számnál lényegesen több, a becslések szerint 2500-3000 magyar professzor tevékenykedik, több mint 40 országban. Például Amerikában több mint 300-an vannak, de közülük egyelőre csak 25-en jelentkeztek. /Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11. között rendezi meg Nyíregyházán, a millennium jegyében, a Kárpát-medencei Magyar Professzorok 4.Találkozóját. A találkozó három kiemelt témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatására, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv-idegen nyelv). Ez alkalommal átadják a Fehér Dániel Emlékérmet is. Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Elkészült az első szaknévsor, mely félezernél több magyar professzor adatait tartalmazza. Kiemelten fogják megvitatni a vendégprofesszorok biztosítását a romániai magyar magánegyetemek egyre növekvő karai számára. A vendégprofesszorok tömbösített formában, két hét alatt adnák le egy félév anyagát. Szívesen tanítanának Erdélyben nemcsak magyarországi, hanem nyugat-európai, szlovákiai vagy tengerentúli magyar egyetemi tanárok is. A Külföldi Magyar Tudományosság MTA Elnöki Bizottsága részéről Berényi Dénes professzor felvázolja a magyarok tudományos együttműködést a Kárpát-medencében. Szilágyi Pál professzor /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ ismerteti a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. Önálló magyar egyetem Romániában címmel tart előadást Kulcsár László professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő). A magyar nyelvű agrár-felsőoktatás helyzetét ismerteti Heszky László professzor, ezt követően pedig a romániai magyar nyelvű agrár-felsőoktatás kérdéseit veti fel Füleky György professzor, mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen tanítanak. A Ph. D.-képzés külföldi tapasztalatairól számol be Imreh István professzor (Karolinska Institut, Stockholm). Tőkés László püspök és Kovács Béla a Partiumi Keresztyén Egyetem aktuális helyzetéről tartanak beszámolót, Zsombori Vilmos (Hargita Megyei Tanács) a csíkszeredai felsőfokú oktatás kérdéseit ismerteti. A kárpátaljai magyarok továbbtanulási lehetőségeiről a Beregszászon működő Kárpátaljai Tanárképző Főiskola igazgatója, Orosz Ildikó számol be. /Guther M. Ilona: Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

"A magyar oktatási piac szempontjából döntő jelentőségű, hogy világszínvonalú távoktatási intézmények alakuljanak ki, amelyek felveszik a versenyt a nagy nemzetközi távoktatási intézményekkel is - mondta Gál András Levente a Magyar Professzorok Világtanácsa Távoktatás a Kárpát-medencében című konferenciáján máj. 11-én, Budapesten. Az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára a tárca fejlesztési törekvései kapcsán kiemelte az Apertus Közalapítvány létrehozását, amelyen keresztül jelentős anyagi forrásokat biztosítanak a távoktatási fejlesztésekre. Rámutatott: a kormányzatnak határozott elképzelései vannak a Kárpát-medencei magyar érdekeltségű felsőoktatás fejlesztésére, amelyben jelentős szerepet kaphat a távoktatás. /Távoktatás a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./"

"Közel hatvan magyar, román, szlovák, bolgár és ukrán egyetemi tanár, kutató, akadémikus vett részt máj. 25-én azon az interdiszciplináris konferencián, amelyet negyedik alkalommal tartottak meg Nagybányán. A nagybányai Északi Egyetem, valamint a Magyar Professzorok Világtanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testülete és a nyíregyházi főiskola Kárpát-medencei tudományos konferenciát szervezett Nagybányán. A bemutatott előadások többek között a gépgyártás-technológia, a mikrobiológia, elektrotechnika, súrlódástan, államigazgatás, fizika, közgazdaság, kémia, agrártudomány és környezetvédelem területeit érintették. Kecskés Mihály professzor, az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületének elnöke javaslatára szervezték meg 1996-ban az első hasonló, Kárpát-medencei összejövetelt a különböző területeken tevékenykedő szakemberekkel. Öt ország egyetemeinek elitje jött össze, mellettük sok fiatal doktorandus szakember is eljött. A konferencia alkalmából, akárcsak az elmúlt években, egy Tudományos Közlönyt is kiadtak, amely 350 oldalon 101 szerző 51 angol nyelvű szakdolgozatát tartalmazza. /Fiatal kutatók újdonságai. Kárpát-medencei tudományos konferenciát szerveztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"A Magyar Professzorok Világtanácsának több mint harminctagú küldöttsége, köztük Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke vett részt jún. 12-én a Magyar Szakírók Szövetségének alakuló ülésén Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott tudományos ülés egyik főszervezője a Partiumi Keresztény Egyetem volt. Az új szövetség megalakulásának alkalmából Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Szövetségének elnöke tartott köszöntőbeszédet. Tempfli József római katolikus megyés püspök úgy értékelte: Nagy megtiszteltetés a számunkra, hogy itt Váradon tartja alakuló ülését a Magyar Szakírók Szövetsége, mert fontos, hogy halljon rólunk a világ. Fontosak ezek a találkozások, hiszen az összetartozás érzését erősítenünk kell. Vizi E. Szilveszter A magyar nyelv szerepe a tudományban és az ismeretterjesztésben címmel tartott előadást. - Az anyaország határain kívül rekedt magyarok számára a legfontosabb a nyelv megőrzése, hiszen ez a biztosítéka annak, hogy a Kárpát-medence magyarsága együtt lépjen be Európába. Európaiságunk a magyarságunkkal együtt biztosítja helyünket a sokszínű unióban - szögezte le beszédében Vizi E. Szilveszter. Szilágyi Pál kolozsvári egyetemi tanár a nyelvet az idegen környezetben veszélyeztető tényezőkre hívta fel a figyelmet. Tőkés László református püspök hangsúlyozta: "...az asszimiláció miatt nemcsak a köznyelv, hanem a szaknyelv is kárt szenvedett. Az önazonosság-vesztés szerves részét képezi az egyes szaknyelvek terén történő térvesztés." /Tudományos szövetség alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./"

"A Magyar Professzorok Világtanácsa, a Sapientia EMTE csíkszeredai karainak közreműködésével és a Hargita Megyei Önkormányzat támogatásával kerül sor a "Romániai magyar felsőfokú oktatás" c. konferenciára, szept. 7-8 között. A megbeszélések témái között szerepel: A romániai felsőfokú oktatás helyzetének áttekintése, a csíkszeredai magyar nyelvű egyetemi oktatás, a romániai (és csíkszeredai) magyar professzorok együttműködési lehetőségeinek felmérése az anyaországi és más államokban élő magyar professzorokkal és intézményekkel. A konferencia célja egy együttműködési szándéknyilatkozat aláírása is. /(Daczó Dénes): Professzorok tanácskoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./"

"Szept. 8-án befejeződött Csíkszeredában A romániai magyar felsőfokú oktatás címmel rendezett konferencia. Több ajánlást dolgoztak ki a magyar kormány számára. Többek között kérték, hogy a különböző intézményeknek adott támogatások mértéke a minőség függvénye legyen, és részesüljenek támogatásban a román állami oktatási intézményekben működő magyar karok, tanszékek, tagozatok is. Azt ajánlották, hogy a magyar állami segítséggel létrehozott oktatási formák feleljenek meg a romániai elvárásoknak, honosítható diplomákat nyújtsanak; a kutatók támogatásának feltétele pedig a szülőföldön maradás legyen. A dokumentum szerint a különböző magyar felsőfokú oktatási intézmények már működő kihelyezett tagozatait le kell telepíteni, és integrálni kell a magánegyetemi struktúrába. A tanácskozás résztvevői olyan vendégprofesszori ösztöndíjak létesítését kérik a magyar kormányzattól, amelyek vonzóvá tehetik neves professzorok számára is a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) való oktatást. Meg kell honosítani a magyar nyelvű agrár felsőoktatást Erdélyben is. Ugyanakkor feltérképezték az erdélyi egyetemek tanszékei és az anyaországi, illetve más államokban lévő tanszékek közötti együttműködés lehetőségeit. A konferencián a Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) az EMTE csíkszeredai karaival kötött együttműködési megállapodást. Kecskés Mihály, az MPV elnöke elmondta, hogy november 9-én Nyíregyházán, a kárpát-medencei magyar professzorok találkozóján a Sapientia - EMTE egészével szeretnének hasonló megállapodást kötni. /Felsőoktatási konferencia Csíkszeredában. A kutatók támogatásának feltétele a szülőföldön maradás legyen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"A Magyar Professzorok Világtanácsa Agrártudományi Szekciójának legutóbbi konferenciáján szóvá tették, sajnálatos, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem indultak be az agrárgazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó szakok, olvasható az Erdélyi Gazda októberi számában. Ezek szervezését és beindítását az MPV Agrártudományi Szekciójának professzorai a legfontosabb és legsürgősebb teendőknek tartják. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy a 2002-2003-as tanévben Marosvásárhelyen kertészeti, Csíkszeredában pedig általános agrármérnöki felsőfokú oktatás indul. /(ferencz): A jövő tanévben beindul az agrárszakember-képzés is a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 17./"

Várhatóan mintegy 130 magyar professzor vesz részt a Kárpát-medence különböző országaiból azon a háromnapos találkozón, amely máj. 17-én kezdődik a kárpátaljai Munkácson - tájékoztatott Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának (MPV) elnöke. A találkozó célja, hogy áttekintse a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás és felsőoktatás helyzetét, valamint a magyar tudományosság és a nemzetközi kapcsolatok jellemzőit, alakulását. A tanácskozás a megvitatott témákat illetően ajánlásokat dolgoz ki a magyar kormány számára. A rendezvényen szó lesz egyebek mellett az erdélyi magyar egyetem eredményeiről, a távoktatás szerepéről, valamint az ukrajnai hungarológiai kutatásokról. A munkabizottsági üléseken a "Kárpátaljai magyar tudományosság és nemzetközi kapcsolatok" témakörben fejtik ki véleményüket a résztvevők. /Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

"Szept. 6-án Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székhelyén megkezdődött a Magyar Professzorok III. Világtalálkozója. A háromnapos találkozót az 1998-ban alakult Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) rendezi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületének közreműködésével. A megnyitón Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök köszöntötte a világ három kontinensének 14 országából érkezett mintegy 180 professzort. Az eddigi találkozók hagyományainak megfelelően a nyitónapon kitüntetéseket adtak át. A magyar nyelvű felsőoktatásért végzett tevékenységet elismerő Nagy Lajos-érmet idén Tőkés Lászlónak és Tempfli Józsefnek ítélték, az oktatói és a tudományos munkásságot elismerő Fehér Dániel-érmet pedig hét professzor vehette át. A plenáris előadások és a munkabizottsági ülések tapasztalatai nyomán a résztvevők ajánlásokat fogalmaznak meg Mádl Ferenc köztársasági elnök, a magyar kormány, valamint az MTA, az egyetemek és a kutatóhelyek számára. /Magyar Professzorok III. Világtalálkozója. 14 országból 180-an jöttek el. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"Megalakulásának ötödik évfordulóját ünnepli ápr. 25-26-án Budapesten a felsőoktatás és tudományos kutatás fejlesztését, szolgálatát céljának tekintő Magyar Professzorok Világtanácsa, melynek több mint 700 tagja van öt kontinens 26 országában, jelentette be dr. Kecskés Mihály, az MPV elnöke. Erdélyben kétszáz, Kárpátalján húsz, Délvidéken negyven professzor vesz részt az együttműködésben. Becslések szerint 2500-3000 magyar professzor tevékenykedik, több mint 40 országban. Az MPV évenként 8-10 rendezvényt tart, tevékenységét az Oktatási Minisztérium évente 8 millió forinttal támogatja. Az MPV lehetőséget nyújt a szomszéd országokban élő magyar professzoroknak a szorosabb kapcsolatok kiépítésére. /(Guther M. Ilona): Öt éves a Magyar Professzorok Világtanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"

"A Magyar Professzorok Világtanácsa, megalakulásának ötödik évfordulóján, ápr. 25-én és 26-án Budapesten rendezték meg a Magyar Professzorok Találkozóját. A résztvevőket, a világ minden tájáról érkezett több száz professzort Mádl Ferenc köztársasági elnök és Magyar Bálint oktatási miniszter köszöntötte. A tanácskozás egyik legfontosabb témaköre az európai uniós csatlakozás nyomán várható feladatokat és elvárásokat érintette. Elhangzott, hogy gyökeres szemléletváltás várható a magyarországi felsőoktatásban, amelynek egyre inkább a tömegoktatás funkcióját kell betöltenie. A fejlett országokban ugyanis a fiatalságnak több mint fele szerez képesítést valamilyen felsőfokú tanintézményben. Az unió országaiban általános a háromszintű oktatási rendszer, amelynek bevezetése elkerülhetetlenné válik Magyarországon is. A világtanácsnak sokkal aktívabban kell részt vennie az oktatási reformfolyamat kidolgozásában, véleményezésében - hangzott el végkövetkeztetésként. /(-h): Ülésezett a Magyar Professzorok Világtanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./"

"Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Nov. 28-án Miskolcon megkezdődött a Kárpát-medencei professzorok 7. találkozója százhúsz magyar professzor, köztük több világhírű tudós, akadémikus, kutató részvételével. Kecskés Mihály, a társrendező Magyar Professzorok Világtanácsának (MPV) elnöke a részt vevő tudósokat köszöntve emlékeztetett arra, öt évvel ezelőtt azzal a céllal alakult az MPV, hogy összefogja a világ különböző országaiban élő magyar professzorokat, együttműködési lehetőséget biztosítson a tudomány és a kutatás területén. Az MPV-nek jelenleg 711 tagja van, akik a világ valamennyi kontinenséről, 26 országból segítik a szervezet munkáját. A kétnapos találkozón a résztvevők mintegy húsz előadáson és munkabizottsági ülésen tekintik át a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás időszerű kérdéseit, a határon túli magyar felsőoktatási intézményeknek nyújtott támogatási lehetőséget, valamint a kormány számára előkészített ajánlásokat. /Professzori találkozó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./"

"Százhúsz, a Kárpát-medence országaiban élő magyar professzor, köztük több világhírű tudós, akadémikus, kutató részvételével Miskolcon megtartották a Kárpát-medencei professzorok 7. találkozóját. Kecskés Mihály, a társrendező Magyar Professzorok Világtanácsának (MPV) elnöke a résztvevő tudósokat köszöntve emlékeztetett arra, öt évvel ezelőtt azzal a céllal alakult az MPV, hogy összefogja a világ különböző országaiban élő magyar professzorokat, együttműködési lehetőséget biztosítson a tudomány és a kutatás területén. Az MPV-nek jelenleg 711 tagja van, akik a világ valamennyi kontinenséről, 26 országból segítik a szervezet munkáját. A kétnapos találkozón a résztvevők mintegy húsz előadáson és munkabizottsági ülésen tekintették át a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás időszerű kérdéseit, a határon túli magyar felsőoktatási intézményeknek nyújtott támogatási lehetőséget, valamint a magyar kormány számára előkészített ajánlásokat. /Kárpát-medencei magyar professzorok tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"

A Magyar Professzorok Világtanácsa dr. Kozma Dezső és dr. Péntek János egyetemi tanárokat "kimagasló oktató, kutató, tudományos, valamint oktatás- és tudományszervező munkásságuknak elismeréseként a Pro Universitate et Scientia kitüntetést adományozza". A kitüntetéseket a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Találkozóján, decemberben, Miskolcon nyújtották át. /Kolozsvári tanárokat tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Máj. 3-án a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává avatta Gyenge Csabát, a műszaki tudományok doktorát, a Kolozsvári Műegyetem Gépészmérnöki Karának professzorát, aki 2003-tól az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke. A nevéhez fűződik az első román elektronikus számítógép, a Dacic-1 első ipari alkalmazása 1967-ben, Maros professzorral közösen. Elmondta, hogy vezetése alatt eddig nyolc doktor végzett, közülük három magyar nemzetiségű. Jelenleg tizenkét doktorandust vezet, ebből öt magyar. Közben Budapesten és Miskolcon volt vendégprofesszor. Elnökségi tagja a Magyar Professzorok Világtanácsának. Gyenge Csaba professzor anyanyelvén kívül angol, francia, orosz és román nyelven tárgyaló- és előadóképes. Szívügye a hazai magyar nyelvű műszaki szakemberképzés megvalósítása. /Ördög I. Béla: Gyenge Csaba az MTA külső tagja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Júl. 26-án nyílt meg a Magyar Professzorok Világtanácsa – Kárpát-medencei Magyar Professzorok VIII. találkozója Csíkszeredában. A találkozón magyarországi, felvidéki valamint romániai magyar professzorok vesznek részt, akik a magyar felsőoktatás helyzetéről tanácskoznak. Az immár második alkalommal Csíkszeredában megrendezett tanácskozást Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke nyitotta meg. Kecskés Mihály elnök köszöntőjében rámutatott: Magyarországon közel 2000 professzor, míg Romániában 150 magyar professzor van, azonban ezekhez a számokhoz viszonyítva a mostani találkozóra kevesen jöttek el. A találkozón Tőkés László a Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként köszöntötte a jelenlévőket, beszámolt arról, hogy akkreditálták a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet. Tőkés László rámutatott: román adófizetőkként joguk lenne az állami magyar egyetemhez, ennek ellenére ez máig sem jött létre. Tőkés László hangsúlyozta, szükség van a magyar kormány támogatására is, azonban a csökkentett költségvetés csak a fenntartási költségekre futja, de a következő tanévre már erre sem lesz elég. /(Daczó Dénes): Professzorok tanácskoznak a felsőoktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Szeptember 16-án kezdődött a magyar professzorok világtalálkozója Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE új épületében. Több mint 60 előadás hangzik el a találkozón. – E jelentős megvalósításra szeretnénk felhívni a figyelmet, s lehetőséget teremteni a 15 országból érkezett több mint 20 rektornak és professzortársaiknak, hogy előadják, ami a legérdekesebb lehet a hallgatóságnak, majd közösen ajánlást fogalmazzunk meg a magyar kormánynak – hangsúlyozta Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke. Megvitatják a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, ugyanúgy a Kárpát-medencei orvos- és állatorvos szakember-utánpótlás gondjait is. Kecskés Mihály elnök beszámolt a 26 országból 750 tagot számláló Magyar Professzorok Világtanácsának munkájáról, amelynek során kiemelt feladatként kezelik az anyanyelv, a környezetvédelem valamint az informatika témakörét. A Magyar Professzorok Világtanácsa szívügyének tekinti a Kárpát-medencei magyar professzorok támogatását, akiket minden találkozón vendégül látnak. Miklós László professzor, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere a tudat fejlesztésének fontosságára építette előadását. Beszédének végén a szerkesztésében megjelent Szlovákia tájatlaszát nyújtotta át a marosvásárhelyi kar dékánjának, Hollanda Dénesnek. A magyarországi felsőoktatási reformról nyújtott átfogó képet Mang Béla professzor, a budapesti Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki többek között a kétciklusú képzésre való áttérés nehézségeiről és a magántőke bevonásával megvalósított fejlesztésről szólt. Magyarországon 421.520 egyetemi index van kézben, ami azt jelenti, hogy a 18-25 év közötti korosztály 42-44 százaléka folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. A négy éve megnyílt Sapientia előtt álló feladatokat ismertette Szilágyi Pál, az egyetem rektora, majd Hollanda professzor szólt arról az erőfeszítésről, amelynek nyomán a marosvásárhelyi műszaki egyetem felépült. Idén 45 szakon indul magyar nyelvű alapképzés a Babes-Bolyai Egyetemen, ahol 10.124 magyar hallgatót iskoláztak be – hangzott el Benedek Józsefnek a Babes-Bolyai Egyetemen történt szerkezeti változásáról szóló előadásában. Hét egyetemi tanárnak nyújtották át a Magyar Professzorok Világtanácsának kitüntetéseit (Szilágyi Pál, Hollanda Dénes, Geréb Zsolt, Rácz Olivér, Éva Erzsébet, Fekete László, Varga Zoltán), majd aláírták a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara és a Professzorok Világtanácsa közötti együttműködési megállapodást. /Bodolai Gyöngyi: Magyar nyelvű felsőoktatás a Kárpát-medencében. Professzorok világtalálkozója a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

Szeptember 17-én a magyar kormánynak címzett ajánlások megfogalmazásával ért véget a Magyar Professzorok Világtalálkozója, amelyet a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi új épületében tartottak. Erősíteni kell a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát a határon túli régiókban. Ehhez többletfinanszírozás szükséges egy határon túli magyar felsőoktatási alap létrehozásával. Nagyobb figyelmet kell fordítani e régióban az oktatói utánpótlás rendszeres biztosítására, törvényes lehetőséget kell teremteni a végzett orvosok és gyógyszerészek magyarországi szakintézetekben való továbbképzésére s a diplomák kölcsönös elismerésére. Több választási cikluson átnyúló, hosszú távú tudománypolitikai stratégia kidolgozása szükséges, olvasható az ajánlásban. Csath Magdolna, a gödöllői Szent István Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, hogy egy nemzet versenyképességét nem az alacsonyan tartott bérekkel, a legyengített nemzeti valutával és a külföldi cégeknek kínált támogatásokkal lehet javítani, sokkal inkább azzal, hogy egy ország mennyit áldoz a képességek, az általános tudásszint emelésére és az infrastruktúrára. Kósa András gödöllői matematikaprofesszor tette fel a kérdést, hogy az oktatásban le szabad-e mondani a régi korok értékeit is őrző hagyományokról? A világtalálkozón Markó Béla miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyar felsőoktatás 15 éves mérlegét vonta meg. Ez idő alatt sikerült egy olyan felsőoktatási rendszert felépíteni, amelyről már lehet kritikusan szólni. Ezt a rendszert versenyképessé kell tenni, mondotta. El kell érni azt, hogy a Sapientia Egyetem fenntartásában a román állam is szerepet vállaljon. Markó Bélát a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia-díjjal tüntette ki. Ezt követően a Világtanács oklevelét és emlékérmét vehette át Kásler Miklós, a budapesti Országos Onkológiai Intézet professzora, valamint a MOGYE egyetemi tanárai: Csedő Károly, Jung János és Nagy Örs rektor-helyettes. /Bodolai Gyöngyi: Ajánlások megfogalmazásával zárult a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Jelenleg a világ különböző országaiban 2100 magyar egyetemi tanár él, 1300-an magyarországi egyetemeken és főiskolákon, 800-an pedig a határokon túl az öt kontinens közel 40 országában. Együttműködésük megteremtését Kecskés Mihály egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár Megyei Tudományos Testületének elnöke kezdeményezte az 1997 januárjában tartott elnökségi ülésen. 1997-ben volt a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója. Az együttműködés rendszeresítése határozták el a Magyar Professzorok Világtanácsának a megalakítását. A Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt megtartott világtalálkozón 17 országból 300 professzor vett részt, akik az alapszabály-tervezet megvitatását követően a Világtanács díszelnökének Oláh György Nobel-díjas akadémikust választották, a Világtanács élére pedig Kecskés Mihály professzort. Kecskés Mihály elmondta, ernyőként összefogják a magyar szellemi tőke jelentős részét képviselő egyetemi tanárokat, akik számára fórumot biztosítanak a felsőoktatás (oktatás) és tudományos kutatás terén való folyamatos együttműködésre. Először adatbankot létesítettek. – A marosvásárhelyi orvosi egyetem végzőseinek többsége ma Magyarországra távozik, miközben Erdélyben nincs, aki betöltse elsősorban a vidéki állásokat. Magyarországról pedig Nyugatra mennek tovább az itt végzett orvosok. Elgondolkoztató, hogy Kárpátaljáról átjön Magyarországra 300 orvos, de valamennyien tovább akarnak menni. – Kecskés Mihály szerint a szakirodalomban egyeduralkodóvá váló angol nyelvnek a magyar szaknyelvbe való betörése ellen tenni kell valamit. A jövőben fórumot szentelnek ennek a kérdéskörnek. /Bodolai Gyöngyi: A Magyar Professzorok Világtanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

Kozma Dezső irodalomtörténész, egyetemi tanár november 6-án lett hetvenéves. Munkásságát jelzi 19 önálló kötete, 17 bevezetővel, jegyzetekkel ellátott válogatása magyar írók, költők műveiből és mintegy 300, romániai és magyarországi lapokban, folyóiratokban megjelent tanulmánya, szakcikke. Fő kutatási területe a XIX. század második felének magyar irodalma, magyar klasszikusok (Petőfi, Arany, Madách, Mikszáth, Petelei, Ady, Krúdy) utóélete Erdélyben, illetve az erdélyi századforduló irodalmi és művelődési élete. 2000-ben a Madách Irodalmi Társaság Madách Imre-díjjal tüntette ki, ugyanabban az évben lett a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, 2003-ban pedig a Magyar Professzorok Világtanácsa a Pro Universitate et Scientia kitüntetésben részesítette. Kozma Dezső a Szilágy (egykor Kolozs) megyei Középlak faluban született. A Bolyai Egyetem elvégzése után rövid kitérővel 1959 februárjától immár oktatóként folytathatta tevékenységét az egyetemen. 1970-ben védte meg a XIX. század végi Kolozsvár szellemi életéről írott doktori értekezését. Több mint négy évtizeden át oktatta a magyar irodalomtörténet különböző korszakait. Jelenleg konzulens professzorként tevékenykedik a BBE-en, ugyanakkor a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzora és dékánja. A Szabadságban 1991-től 1994-ig heti rendszerességgel látott napvilágot Régi kolozsvári arcok című portrésorozata. /(-eth): Kozma Dezső, a „jeles hetvenes”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Kecskés Mihály egyetemi tanár, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke kifejtette: „Ha minket mindig csak az anyagiak vezéreltek volna, már rég nem Magyarországon tanítanánk vagy kutatnánk.” Az agyelszívás erdélyi szemszögből rendkívül súlyos jelenség. Azonban nagyon sok diák, oktató vagy akár professzor Magyarországot csak ugródeszkának használja: ők a távolabbi tájakat, az anyaországi bérezésnél lényegesen jobb fizetéssel kecsegtető nyugati országokat választják. Az utóbbi időben a Kárpátaljáról Magyarországra érkezett háromszáz orvos hetven százaléka már valamelyik nyugat-európai ország klinikáján dolgozik. Tehát nem Magyarország zsákmányolja ki a Kárpát-medencei magyarságot, hanem az itteni magyarság egy bizonyos rétege szeretne magának más életkörülményeket teremteni. Amikor Kecskés Mihály több mint négy évtizeddel ezelőtt, 1964-ben elnyerte a sydneyi egyetem ösztöndíját, a tizennégy hónapos ott-tartózkodás után az ausztrálok természetesnek tekintették, hogy ott maradjon. Ugyanígy történt húsz évvel később, amikor osztályvezetői állást ajánlottak fel Oxfordban. Azonban Kecskés Mihály számára természetes volt a hazatérés. Mára viszont ez a szemlélet teljesen megváltozott. Aggasztó, hogy Magyarországon – éppen az agyelszívásnak tulajdoníthatóan – bizonyos területeken felére vagy akár harmadára csökkent a professzori gárda. És miként legyen utánpótlás, ha az ő tizenhárom doktorandusa között is több olyan határon túli magyar van, aki saját otthonában a doktori címmel is csupán harmincezer forintnak megfelelő pénzösszeget keresne? A vasfüggöny eltűnt, az életvitel megváltozott. A magyar szakembereket világszerte szívesen látták és látják ma is. Az eltávozók igyekeznek helytállni, és a lehető legmagasabb szinten teljesíteni. Magyarországon mintegy harminc százaléka „hiányzik” az orvosoknak, s a legjobban képzettek néhány év múlva nyugdíjba vonulnak. Jelentős eredmény, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának sikerült „felleltároznia” a világ öt földrészén élő magyar professzorokat. A Magyar Professzorok Világtanácsának ernyőként fogja össze a magyar szellemi tőke jelentős részét képviselő magyarországi és a Föld különböző országaiban élő magyar egyetemi tanárokat, fórumot biztosít a felsőoktatás és tudományos kutatás fejlesztése terén kifejtett intenzív együttműködésükhöz. A környezetvédelem és az informatika mellett kiemelt feladatnak tekintik az anyanyelv ápolását is. Ez azért vált szükségszerűvé, mert az utóbbi évtizedben a magyar nyelvű szakelőadásokban egyre több idegen – főként a divatosnak számító angol – kifejezés jelent meg. Kecskés Mihály biológus, a budapesti Szent István Egyetem tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületének elnöke. Vizi E. Szilveszter javaslatára 1997-ben választották a Magyar Professzorok Világtanácsának elnökévé. Az MPV a világ öt kontinensén és negyven országában élő mintegy 2100 magyar nemzetiségű egyetemi tanárt tart számon. A professzor kezdeményezésére szervezték meg 1997-ben a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Első Találkozóját, majd fél évre rá a Magyar Professzorok Első Világtalálkozóját. /Szucher Ervin: Magyar kutatók exodusa – és hazatérése. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

Tizenkettedik alkalommal szervezett nemzetközi vegyészkonferenciát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kémia Szakosztálya. A rendezvényen dr. Mezey Pál Kanadában élő egyetemi tanár is tartott előadást. Elmondta, hogy Nagyváradon született, Budapesten szerzett egyetemi oklevelet, majd 1973-ban meghívták egy évre Kanadába, és nem tért vissza. Kanadában az új-fundlandi egyetemen tanít, ugyanakkor Magyarországon is dolgozik mint vendégprofesszor, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen is betanít. Mezey Pál a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, részt vett Sapientia Egyetem létrehozásában és megszervezésében. /Kozán István: Kanada és Erdély között félúton. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

Dávid László /Marosvásárhely/ egyetemi tanár, a Sapientia-EMTE rektora a vele készült beszélgetésben elmondta, a kezdet kezdetétől élete központjában állt a magyar egyetem ügye. Eleinte sokan tagadták a hálózatos egyetem létjogosultságát, de a Székelyföldnek szüksége van egyetemre, amely egyrészt értelmiségieket termel, másrészt megtartja ezeket az értékeket a régiónak. Az egyetem vezetése egész embert igényel, hiányérzetet jelent neki a szakmai gyakorlat takaréklángra helyezése. A Sapientia nem egyik vagy másik egyetem ellenében jött létre, hanem annak kiegészítéseként. Ezt mindenkinek el kell fogadnia. A bolognai folyamatnak van egy jó oldala is: az egyetemek közötti átjárhatóság biztosítása. A hagyományos Kolozsvár és Marosvásárhely közötti rivalizálás kezelése nem egyszerű. Dávid László /sz. Csíkszereda, 1956/ 1981-ben szerzett diplomát Temesváron, automatizálás és számítástechnika szakon, majd 1997-ben doktori fokozatot Brassóban. Tagja a Magyar Professzorok Világtanácsának, a Kolozsvári Akadémiai Bizottságnak, az MTA köztestületének, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaságnak és a Román Automatika és Informatika Társaságnak. Több könyv és számos tudományos cikk szerzője. Részt vett a Sapientia-EMTE megalapításában, a villamosmérnöki tanszék vezetője, majd rektor-helyettes volt. Jelenleg az egyetem rektora /Szucher Ervin: Állandó szakmai készenlétben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./