Hargita megye prefektusa kifogásolja a megyezászlóvá választott székely zászlót
Adrian-Jean Andrei, Hargita megye prefektusa szombaton kifogásolta, hogy a megye önkormányzata az előző napon a székely zászlót fogadta el a megye zászlajának.
A prefektus az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elsősorban azt kifogásolta, hogy a zászlóba nem foglalták bele a székelyföldi megye román közösségének a jelképeit is.
„Megengedhetetlen, hogy a megyei tanács határozata ne legyen tekintettel Hargita megye valamennyi lakosának az érdekére" – nyomatékosította a prefektus. Hozzátette, a megyezászlóról szóló határozatot egyelőre csak tervezetnek kell tekinteni. A törvény értelmében a közigazgatási egységek által elfogadott zászló azt követően válik hivatalossá, hogy a Román Akadémia heraldikai bizottsága véleményezi, és a kormány határozatot fogad el róla.
A prefektus azt is kifogásolta, hogy Hargita megye „ugyanazt a zászlót fogadta el megyezászlónak, amelyről egyszer már egy törvényerővel bíró, jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy nem Hargita megye zászlaja".
A Hargita Megyei Tanács korábban 2009-ben nyilvánította a megye zászlajává a székely zászlót. A határozatot román civil szervezetek támadták meg a bíróságon, először arra hivatkozva, hogy a jelkép diszkriminálja a román közösséget. Miután ezt a pert elvesztették, arra hivatkoztak, hogy egy megyének nem lehet saját zászlaja. Az utóbbi per végén, 2012 szeptemberében a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a megyei tanács határozatát. A helyi zászlókról szóló, júniusban elfogadott törvény azonban lehetővé tette és szabályozta az önkormányzatok zászlóhasználatát. A Hargita megyei önkormányzat pénteki zetelaki kihelyezett ülésén fogadta el a székely zászlót a megye zászlajának. A tanácsban többséggel rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) frakciói támogatták a döntést, a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői tartózkodtak a voksoláson. A székelyföldi megye döntéshozó testületében kisebbségben lévő román képviselők azt kérték, hogy a – világoskék alapon arany sávot és a székely nap-hold jelképeket tartalmazó – lobogóra egy piros színű tölgyfalevél is kerüljön fel a románság jelképeként, javaslatukat azonban leszavazták.
Az MPP-frakció azért tartózkodott a szavazásnál, mert nem értenek egyet azzal, hogy a székely zászlót bármely település is kisajátítsa. A helyi zászlók használatáról májusban elfogadott törvény szerint ugyanis két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja.
MTI
Erdély.ma

A közelgő ünnepek apropóján
Szombaton a déli órákban a hajdúvárosba látogatott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Európai Parlamenti képviselő. Tőkés László, püspöki minőségben, a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmával tette tiszteletét a nagyszalontai Arany János általános iskola kisdiákjai előtt. Az ünnepélyes találkozás, az említett iskola tornatermében zajlott, ahol Tőkés László a kisdiákokat, valamint nevelőit köszöntötte. Az Úr Jézus születésének apropóján mondott üdvözlő beszédet, és elénekelt egy, az Urat dicsőítő énekszámot. A találkozás betetőzéseként Nagy József Barnával, a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület elnökével ünnepi csomagokat osztottak szét a kisdiákoknak ünnepélyes pillanatokat szerezve számukra.
Sára Péter
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Újabb vitát szít a kék-arany lobogó
A székely lobogót fogadta el a megyei önkormányzat képviselő-testülete Hargita megye hivatalos zászlajaként pénteken Zetelakán tartott ülésén. A Magyar Polgári Párt frakciója nem támogatta a kezdeményezést, és a Gyergyószéki Székely Tanács is jelezte már: nem értenek egyet azzal, hogy a Hargita megyei önkormányzat kisajátítsa a kék-arany lobogót. Adrian-Jean Andrei prefektus a román közösség jelképeit hiányolja a zászlóról.
A székely lobogót fogadta el a megyei önkormányzat képviselő-testülete Hargita megye hivatalos zászlajaként pénteken Zetelakán tartott ülésén.
A tanácsban többséggel rendelkező RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) frakciói támogatták a döntést, a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői tartózkodtak a voksoláson. A székelyföldi megye döntéshozó testületében kisebbségben lévő román tanácsosok azt kérték, hogy a – világoskék alapon arany sávot és a székely nap-hold jelképeket tartalmazó – lobogóra egy piros színű tölgyfalevél is kerüljön fel a románság jelképeként, javaslatukat azonban leszavazták.
A székely zászlót még pénteken ismét kitűzték Csíkszeredában a megyeházára. A jelkép korábban is ott lobogott az épület homlokzatán, de két hete eltűnt anélkül, hogy erre az önkormányzat vezetői magyarázattal szolgáltak volna. Incze Csongor, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke elmondta: nem tartja kizártnak, hogy a prefektus megtámadja a zászlóval kapcsolatos megyei határozatot, azonban mindaddig a székely lobogó ott marad a megyeházán.
A zetelaki ülésen a képviselők ötféle elképzelés közül találták a székely lobogót a legmegfelelőbbnek arra, hogy Hargita megye hivatalos zászlója legyen. Az MPP-frakció tartózkodását Thamó Csaba képviselő azzal indokolta: nem értenek egyet azzal, hogy a székely zászlót bármely település is kisajátítsa. A helyi zászlók használatáról májusban elfogadott törvény szerint ugyanis két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja. Thamó szerint a törvényhozók ezzel azt akarták meggátolni, hogy a Székelyföldön mindenhol a székely lobogót fogadják el hivatalos zászlónak.
Nem tetszik a zetelaki döntés a Gyergyószéki Székely Tanácsnak sem: a szervezet közleménye szerint a Hargita Megyei Tanács ismét kisajátította és megyezászlóvá fokozta le a székely lobogót. „A Székely Nemzeti Tanács már jelezte, hogy ez a lépés elfogadhatatlan, illetve annak ellenére, hogy ez a kísérlet is nyilvánvaló kudarcra van ítélve, a kezdeményezőnek egyetlen célja van vele, a saját politikai karrierjének az építése” – olvasható a közleményben.
Adrian-Jean Andrei, Hargita megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva szombaton azt kifogásolta, hogy a zászlóba nem foglalták bele a székelyföldi megye román közösségének a jelképeit is. „Megengedhetetlen, hogy a megyei tanács határozata ne legyen tekintettel Hargita megye valamennyi lakosának az érdekére” – nyomatékosította a prefektus. Hozzátette, a megyezászlóról szóló határozatot egyelőre csak tervezetnek kell tekinteni.
A törvény értelmében a közigazgatási egységek által elfogadott zászló azt követően válik hivatalossá, hogy a Román Akadémia heraldikai bizottsága véleményezi, és a kormány határozatot fogad el róla. A prefektus azt is kifogásolta, hogy Hargita megye „ugyanazt a zászlót fogadta el megyezászlónak, amelyről egyszer már egy törvényerővel bíró, jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy nem Hargita megye zászlaja”.
A Hargita megyei önkormányzat – mint ismeretes – nem először hozott ilyen döntést: a testület már 2009-ben határozatba foglalta, hogy a székely zászló a megye jelképe, a Maros megyei táblabíróság azonban ezt a döntést 2012 szeptemberében jogerősen megsemmisítette.
A világoskék tónusú, hosszanti arany sávot, valamint a holdat és a csillagot ábrázoló székely zászlót 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) fogadta el saját szimbólumaként. A lobogó oly sikeresnek bizonyult, hogy az SZNT 2009-ben tartott székelyföldi önkormányzati nagygyűlésén egész Székelyföld szimbólumává nyilvánították. A román hatóságok az utóbbi években perek tucatjait indítva igyekeztek megakadályozni, hogy a közösségi jelképet a székelyföldi intézményekre is kitűzzék.
Fülöp-Székely Botond, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyar szervezetek szolidárisak az SZNT-vel az EB ellen indított perben
Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek szolidárisak a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) abban a perben, amelyet az SZNT-nek a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésének elutasítása miatt indítottak a kezdeményezők – Izsák Balázs és Dabis Attila – az Európai Unió luxembourgi bíróságán.
Erről a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kolozsváron folytatott hétfői megbeszélésen fogadott el közös nyilatkozatot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az SZNT, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) küldöttei a per luxembourgi tárgyalásának előestéjén.
Az aláírók szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor hatáskörének korlátait értelmezi. Ezt az eljárást az aláírók elutasítják.
A nyilatkozatban rámutatnak: az EB novemberben nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake up Europe című európai polgári kezdeményezését, miközben az EB mind az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, mind pedig az RMDSZ és partnerei Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését arra hivatkozva utasította el, hogy az EU alapító szerződései állítólag nem nyújtanak jogalapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz.
„Amennyiben ezt a megszorító joggyakorlatot a Bizottság következetesen kívánja alkalmazni, akkor miként vehette nyilvántartásba a Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkét, azaz az európai értékek betartásának kikényszerítését szolgáló eljárás életbe léptetéséről szóló indítványt" – hívták fel a figyelmet az EB jogalkalmazásának visszásságaira az erdélyi magyar szervezetek. Hozzáteszik: az uniós intézmények személyzeti szabálya már tiltja a nemzeti kisebbségek diszkriminálását, amit álláspontjuk szerint az Európai Unió más politikái és rendelkezései terén is érvényesíteni kellene.
Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az RMDSZ uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazott európai polgári kezdeményezésében.
Az erdélyi magyarok mindkét európai polgári kezdeményezését elutasította az Európai Bizottság. Mindkét elutasító határozatot az EU luxembourgi bíróságán támadták meg a kezdeményezők. Románia mindkét perbe az EB oldalán lépett be, Magyarország mindkét esetben a kezdeményezők oldalán avatkozott be.
MTI
Székelyhon.ro

Meggyalázott magyar feliratok ( Helységnévtáblákat fújtak le Háromszéken)
Minden jel szerint összehangolt akció során több háromszéki helységnévtábla magyar feliratát meggyalázták a hétvégén. Egy szemtanú szerint az elkövetők a szélsőséges Új Jobboldal Párt tagjai lehettek.
Vasárnap fényes nappal gyalázták meg a Bikfalva uzoni kijáratánál álló falutáblát. Eddig ismeretlen tettesek fekete festékkel húzták át a Bikfalva feliratot, sértetlenül hagyva a román Bicfalău megnevezést. A megyecímert is lefestették, viszont nem bántották Uzon címerét. A székely kapura emlékeztető falutábla alsó részén Bikfalva testvértelepülése, a magyarországi Alsótold nevére is fekete festék került, de az alkalmi művészek odafigyeltek, hogy a Localităţi infrăţite szövegrész ne tűnjön el. Dr. Ráduly István uzoni polgármester szóban és írásban is panaszt emelt ismeretlen elkövetők ellen a rendőrségen. Ő maga vasárnap kora délután szembesült az esettel. Reggel már járt Bikfalván, akkor nem volt lefestve a tábla, így feltételezi, hogy a rongálást kilenc és 13 óra között követték el. A falujelző táblákat tíz évvel ezelőtt helyezték el a községhez tartozó minden településen, román és magyar felirattal, a testvértelepülések megnevezésével. „Tíz évig senkit nem bántottak a táblák, meggyőződésem, hogy az elkövető nem helybeli, se nem megyebeli” – jelentette ki a polgármester. Feltételezése szerint az Uzon–Bikfalva útvonalon Brassó megye felé tartó személy vagy személyek lehetnek a táblarongálók. Mivel Felső-Háromszéken is történt hasonló eset, úgy véli, megeshet, hogy összehangolt akcióról van szó.
Egy nevét nem vállaló személy gyanús, bukaresti rendszámú autót tart az elkövető(k) járművének. Uzonban a polgármesteri hivatal melletti parkban felszerelt térfigyelő kamera rögzíti a bikfalvi út forgalmát, a polgármester elrendelte, írják össze a vasárnapi forgalomban részt vevő járművek rendszámát – talán az autók között lesz az elkövetők járműve is. „Nem akarok provokációt a községben, az emberek máris mindenfélét beszélnek. Nincs szükség arra, hogy az ilyen esetek más szélsőséges megnyilvánulásokat vonjanak maguk után” – szögezte le a községvezető. Ugyancsak vasárnap délután 15 óra körül fekete festékpermettel lefújták Kézdiszárazpatak Katrosa bejáratánál álló helységnévtábla magyar feliratát és az alatta lévő testvérközség, Piliscsaba táblát. A felső táblára magyarokat szidalmazó szöveget írtak („muie Ungaria”). Kézdiszentléleken nem firkáltak, ellenben a Kézdivásárhely Kézdiszentlélek felőli bejáratánál lévő két helységtábla magyar feliratát ugyanazzal a fekete festékpermettel fújták le. Az elkövetőket „munkájukban” megzavarta egy szemtanú, aki mobiltelefonjával rögzítette a három jármű rendszámát, és követte őket a céhes városba is. Tegnap a szemtanú megkereste Szigethy Kálmánt, a Magyar Polgári Párt kézdivásárhelyi szervezetének elnökét. Az önkormányzati képviselői tisztséget is betöltő politikus elmondta: a fotók alapján két Dacia Logan és egy furgon érkezett Katrosa irányából Kézdivásárhelyre. Megálltak a céhes város végén, és az egyik járműből kiszállók lefújták a két helységtáblát. A nevét nem vállaló szemtanú szerint az elkövetők a szélsőséges, magyarellenes Új Jobboldal Párt tagjai lehettek, és saját magukat is lefilmezték, amikor lefújták a táblákat. A bukaresti rendszámú járművek a városi rendőrség épülete előtt is megálltak – állította a szemtanú, aki követte őket. A két Dacia Logan rendszáma: B 200 DNO és B 201 DNO.
Szigethy Kálmán azt is elmondta, ők azért vonulnak fel naponta Kézdivásárhelyen, hogy derüljön ki az igazság, a román néppel a békés együttélést keresik, és elítélik a szélsőséges megnyilvánulásokat. Nem tett feljelentést a rendőrségen, de reményét fejezte ki, hogy a rendőrség pontosan úgy jár el, mint más esetekben, amikor a sajtóból értesült az eseményekről, azaz kivizsgálást indít. Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere arról számolt be, hogy tegnap délelőtt a bűnügyi rendőrség munkatársai kiszálltak a helyszínre, és kivizsgálás indult egyelőre ismeretlen tettes ellen. Kézdivásárhelyen a város öt kijárata közül csak a Kézdiszentlélek felőli helységtáblákat festették le.
Bokor Gábor, Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elutasítják a brüsszeli kettős mércét
Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek szolidárisak a Székely Nemzeti Tanáccsal abban a perben, amelyet az SZNT nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésének elutasítása miatt indítottak a kezdeményezők – Izsák Balázs és Dabis Attila – az Európai Unió luxembourgi bíróságán. Erről a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kolozsváron folytatott tegnapi megbeszélésen fogadtak el közös nyilatkozatot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az SZNT, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) küldöttei a per luxembourgi tárgyalásának előestéjén.
Az aláírók szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor hatáskörének korlátait értelmezi, ezt az eljárást pedig az aláírók elutasítják. Nyilatkozatukban rámutatnak: az EB novemberben nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake up Europe című európai polgári kezdeményezését, miközben az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, valamint az RMDSZ és partnerei Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését is arra hivatkozva utasította el, hogy az EU alapító szerződései állítólag nem nyújtanak alapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz. Hozzáteszik: az uniós intézmények személyzeti szabálya már tiltja a nemzeti kisebbségek diszkriminálását, amit álláspontjuk szerint az Európai Unió más politikái és rendelkezései terén is érvényesíteni kellene.
Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az RMDSZ uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazott európai polgári kezdeményezésében. Az EB mindkét európai polgári kezdeményezést elutasította, a kezdeményezők az elutasító határozatokat az EU luxembourgi bíróságán támadták meg. Románia mindkét perbe az EB oldalán lépett be, Magyarország mindkét esetben a kezdeményezők oldalán avatkozott be.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Luxemburgi SZNT-per: várni kell az ítéletre
Megtartották kedden az Európai Unió luxemburgi bíróságán annak a pernek a tárgyalását, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott európai polgári kezdeményezés bejegyezésének elutasítása miatt indítottak az Európai Bizottság (EB) ellen a kezdeményezők – tájékoztatta az MTI-t Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
A bíróság ítélete egy-két hónapon belül várható. A kezdeményezők annak a határozatnak a megsemmisítését kérték a bíróságtól, amellyel az EB „nyilvánvaló” kompetenciahiányra hivatkozva elutasította a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét.
Izsák Balázs elmondta, nemcsak Magyarországnak hálás, amiért támogatólag beavatkozott a perbe, hanem az EB oldalán beavatkozó Romániának és Szlovákiának is, mert ezzel elismerték a kérdés súlyát, segítettek bebizonyítani, hogy az EB kompetenciahiánya egyáltalán nem nyilvánvaló.
Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek egyébként hétfőn szolidáritásukat fejezték ki az SZNT-vel a luxembourgi perben. Erről a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kolozsváron folytatak megbeszélésen fogadott el közös nyilatkozatot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az SZNT, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttei a tárgyalás előestéjén.
Az aláírók szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor hatáskörének korlátait értelmezi. Ezt az eljárást az aláírók elutasítják. A nyilatkozatban rámutatnak: az EB novemberben nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake Up Europe című európai polgári kezdeményezését, miközben az EB mind az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, mind pedig az RMDSZ és partnerei Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését arra hivatkozva utasította el, hogy az EU alapító szerződései állítólag nem nyújtanak jogalapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz.
„Amennyiben ezt a megszorító joggyakorlatot a Bizottság következetesen kívánja alkalmazni, akkor miként vehette nyilvántartásba a Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét, azaz az európai értékek betartásának kikényszerítését szolgáló eljárás életbe léptetéséről szóló indítványt” – mutat rá a nyilatkozat.
Mint ismeretes, az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az RMDSZ uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazott európai polgári kezdeményezésében. Az erdélyi magyarok mindkét európai polgári kezdeményezését elutasította az Európai Bizottság.
Krónika (Kolozsvár)

Közös listát kér az EMNP Kolozs megyében
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is nyitott az RMDSZ-szel való egyeztetésre a koalíciós listák kialakításáról Kolozsváron és Kolozs megyében – jelentették ki a néppárt helyi képviselői a csütörtöki, évértékelő sajtótájékoztatón – adja hírül Kiss Előd-Gergely a kronika.ro-n.
Soós Sándor, az alakulat megyei elnöke emlékeztetett: legutóbb az augusztusban lezajlott Kolozsvári Magyar Napok alkalmával tárgyaltak a szövetség és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel, azóta azonban az RMDSZ elzárkózott az egyeztetéstől.
„Már akkor is kijelentettük: Kolozsváron és Kolozs megyében is közös listát szeretnénk állítani a 2016-os önkormányzati választásokra, a további Kolozs megyei településeken pedig meg kell vizsgálnunk, hogy az összefogás a célravezetőbb – a minél erősebb magyar érdekképviselet megteremtésére –, vagy a magyar pártok versenyére is lehetőség nyílik. Egyelőre úgy tűnik, az RMDSZ-ben nincs meg az együttműködéshez szükséges szándék, s ha ez így is marad, készek leszünk saját listákat állítani” – jelentette kis Soós.
Ehhez kapcsolódva Fancsali Ernő, az EMNP kolozsvári elnöke elmondta: ő is az összefogás híve, s személyesen is megkereste Horváth Annát, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterét, akitől másfél hónapja vár egy időpontot a további egyeztetésre. „Az egyértelmű, hogy a helyi RMDSZ-en van egy nyomás a párt országos vezetése részéről, akik akadályozzák a magyarság érdekeit szolgáló együttműködést. Ha rajtunk kívül álló okokból nem jöhet létre az összefogás, nem hagyjuk cserben szavazóinkat” – nyilatkozta Fancsali.
A néppárt kolozsvári szervezetének elnöke ugyanakkor arról számolt be, a még nyáron megkezdett konzultáció eredményei alapján, a közel kétezer választó megkérdezéséből egyértelműen kitűnik, hogy a választók 96 százaléka támogatna egy magyar koalíciós listát, s amennyiben nem lesz magyar összefogás, úgy vagy román pártra szavaznának, vagy nem vennének részt a voksoláson.
A néppárt elkészítette a város és a megye problématérképét is, amelyből kiderül: a magyar közösség hiányolja a magyar helységnévtáblákat, a kerékpárutakat, valamint több magyar alkalmazottat szeretnének az önkormányzatokban, s a közbiztonsággal és a köztisztasággal kapcsolatban is komoly kritikát fogalmaztak meg – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Kelemen Hunor: Románia visszalépett a kisebbségi jogok terén
A kisebbségi jogok érvényesítése terén 2015 a visszalépés évének tekinthető Romániában, amely ebben a vonatkozásban továbbra is következmények nélküli országnak bizonyult – hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtöki évértékelő sajtóértekezletén Kolozsváron.
Felidézte: 2015 azzal kezdődött, hogy a bukaresti belügyminisztérium közvitára bocsátott stratégiájában minden autonómiatörekvést közbiztonsági veszélynek nyilvánított, és a kézdivásárhelyi „össznemzeti hisztériával" fejeződött be, amikor az egész magyarságot a kollektív bűnösség elvén felelőssé tették az állítólagos merényletkísérletért.
Kelemen Hunor közölte, hogy a magyar közösség megbélyegzését az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, és erre a román vezetők és nyugati nagykövetek figyelmét egyaránt felhívta. Hozzátette: román politikusok számos esetben tettek a többség és kisebbség közti feszültséget szító gesztusokat, és „egyesek" az igazságszolgáltatás eszközeivel is a megszerzett jogok megvonására, karcsúsítására törekedtek.
Megjegyezte: a politikai pártoknak nincsenek eszközei a bírósági döntésekkel szemben, de az RMDSZ nem hagyhatta szó nélkül, ha a törvényeket nem alkalmazzák, vagy alkalmazásukat próbálja visszaszorítani a bíróság, a himnuszénekléstől a közösségi jelképekig és a különböző magyar feliratok eltüntetéséig. Ezért javasolta az RMDSZ az év eleji államfői konzultáción egy olyan paktum megkötését, amely rendezné a többség és kisebbség viszonyát, szavatolná a megszerzett jogokat. Kelemen Hunor szerint a kezdeményezés továbbra is jogos és időszerű.
A pozitív fejlemények között említette, hogy a bukaresti parlament Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánította november 18-át, és azt az RMDSZ-kezdeményezést is elfogadta, amely feloldotta a helyhatósági intézményeknél öt éve bevezetett létszámstopot.
Külpolitikai vonatkozásban Kelemen Hunor az Egyesült Államokban tett látogatását emelte ki, ahol azt kérte az amerikai kormányzattól és törvényhozóktól, hogy a román-amerikai stratégiai partnerség keretében kövessék nyomon a kisebbségi jogok érvényesülését is, mert ez kihat a biztonságra. Megjegyezte, örömmel látta, hogy az amerikai jelentésekben visszaköszöntek észrevételei és washingtoni találkozói nem volt hiábavalóak.
Kelemen Hunor szerint az idei áprilisi RMDSZ-kongresszuson meghirdetett „újratervezés" a 2016-os választásokon fog kiteljesedni, amikor a szövetség „sok új arccal, más politikai stílussal" próbál majd megfelelni a magyar közösség elvárásainak.
A magyar összefogás lehetőségét firtató kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy az RMDSZ „szinte biztosan" 2016-ra is – mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokra – meghosszabbítja együttműködését a Magyar Polgári Párttal (MPP). Erről pénteken terveznek keretmegállapodást kötni Biró Zsolttal, az MPP elnökével, de a részleteket „településről településre" jövőre dolgozzák ki. Kelemen Hunor megemlítette: hétfőn Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével is találkozik.
MTI
Erdély.ma

Az autonómiából nem szabad kiábrándulni
Noha az erdélyi magyar politikából kiábrándult, meggyőződése, hogy a Székelyföld autonómiájáért indított mozgalom sikerre van ítélve. Gazda Zoltánnal, a Székely Nemzeti Tanács több autonómia-megmozdulásának főszervezőjével beszélgettünk.
– Legutóbb Székelyföld 750 km-es határának a kivilágítását célul kitűző SZNT-akció főszervezője volt. Mennyire elégedett a rendezvény visszhangjával?
– Úgy gondolom, csak részleges sikert arattunk. Sikerült felhívni az emberek figyelmét a rendezvény fontosságára, ugyanakkor számba kell venni azt is, hogy adottságából kifolyólag nem mozgathatott meg annyi embert, mint a Székelyek Nagy Menetelése. Azért sem volt igazán sikeres, mert nem értük el sem a román, sem a nemzetközi média ingerküszöbét.
– Mi kell ahhoz, hogy a román média a székelyföldi autonómiatörekvésekről tudósítson?
– A román médián belül óriási a versengés, ami azt feltételezné, hogy a hírversenyben mindenkinek érdeke valamilyen módon tálalni egy ekkora horderejű eseményt. Egy-két tv-adó vérszegény híradásán kívül azonban az audiovizuális média elhallgatta akciónkat. Noha erre bizonyítékom nincs, feltételezem, titokban összebeszéltek, hogy lehetőleg senki ne tudósítson a kivilágításról. Amikor magyar ügyről van szó, nagyon is egy húron pendül a román média. A román nyelvű írott sajtó a két nagy román hírügynökség hírét közölte.
– Érdekes jelenség, hogy miközben az RMDSZ csúcsvezetősége kihátrált az SZNT akciója mögül, a székelyföldi polgármesterek és önkormányzatok mégis támogatták.
– Ez a szervezés zömében a székelyföldi RMDSZ-es önkormányzatok részvételével jöhetett létre: legtöbb helyen ők biztosították a helyszínt, a tűzifát vagy a távolról érkezettek megvendégelését. A háromszéki és a csíkszéki RMDSZ-szel jó viszony alakult ki, Udvarhelyszéken és Marosszéken adódtak ugyan gondok, de összességében jó, hogy az akciót mindenhol sikerült zökkenőmentesen lebonyolítani.
– Eljutott-e az üzenet a román hatóságokhoz?
– Egyértelmű, hogy a román politikum az első, aki értesült róla, hiszen minden mozdulatunkat figyelik. A bukaresti politikum visszaigazolását mutatja, hogy a rendezvényt követő napokban a Székely Nemzeti Tanács akcióinak jogi és anyagi hátterét biztosító két alapítványnál, a marosvásárhelyi Siculitasnál és a sepsiszentgyörgyi Sepsireformnál a pénzügyminisztérium keretében tevékenykedő nagyszebeni Regionális Csalásellenes Hatóság ellenőrei folytattak átfogó ellenőrzést.
– A román hatalom által el nem ismert Székelyföld területi autonómiájáért harcoló SZNT vezetősége számára, gondolom, ez nem meglepő.
– Jogállamban az kellene meglepő legyen, hogy az ellenőrök minden áron büntethető hibát keresnek. A Sepsireform esetében mindenféle igyekezetük ellenére sem sikerült. Marosvásárhelyen egy vitatható adminisztrációs procedúra miatt büntették meg az alapítványt tízezer lejre, amit természetesen nem fizettünk ki, hanem megfellebbeztük. Szentgyörgyön hiába kutattak pénzek után, mert a kasszában mindössze 168 lejt találtak. Amikor a jegyzőkönyv tanúsága szerint dolgavégezetlenül kellett távozzanak – merthogy mindent rendben találtak –, megkértem az ellenőröket, hallgassanak végig, és egy kiselőadást tartottam az autonómiáról. Elmondtam, azért is fontos a székelyföldi autonómia, hogy az itt élő románokat illesse meg pozitív diszkrimináció, és ne az a gyakorlat, mint most minket a bukaresti hatóságok részéről.
– Milyen az együttműködése a román hatóságokkal?
– Háromszéken a csendőrséggel a Székelyek Nagy Menetelése és a mostani akció alkalmából jó kapcsolatok alakultak ki. Ugyanez nem mondható el Marosvásárhelyről: a Székelyföld határának kivilágítása kapcsán az ottani megyei csendőrségtől egy nagyon durva hangvételű, fenyegető levelet kaptunk, amiben három oldalon sorjázták, mire számíthatunk kihágások esetén. Az akció ilyen szempontból különös próbatétel volt, hiszen fel kellett készülnünk provokációkra is, ha a mi nyakunkba akarnak sózni egy esetleges tűzesetet. A megyei csendőrség, a rendőrség, a helyi polgármesteri hivatalok és a megyei tanács részletes tájékoztatót kaptak a helyszínenként sorra kerülő akciókról és azok felelőseiről. Mindenhol igénybe vettük a helyi önkéntes tűzoltóságot is. A legellenségesebben viselkedő Maros megyei hatóságoknak sem adtunk támadási felületet.
– Az SZNT iránt érdeklődő titkosügynökök mennyire zaklatják?
– A nagy menetelés megszervezése előtt már nem is titokban dolgoztak. Beállt a rendőrkocsi a székház elé és onnan követtek, bármerre mozdultam. Nem leplezték a megfigyelésemet. Mondanom sem kell, hogy telefonjainkat lehallgatják. Mivel a román titkosszolgálat lehallgató-készülékei valószínűleg nem utolsó generációsak, a lehallgatást nem tudják nyomtalanul megtenni. Sokszor hallom, amint bekapcsol a szerkezet. De olyan trükkjük is van, hogy éjnek idején felhívnak, és senki nem szól bele a kagylóba. Nyilvánvaló, hogy itt hemzsegnek, figyelnek, minden lépésünket követik. Nagyon is érdekli őket Székelyföld autonómiája!
– Gyakran hallok olyan véleményt, hogy ez a fajta civil tiltakozás nem vezet sehova...
– A Székely Nemzeti Tanácsnak nincs más útja. Nekünk nincsenek fegyvereink, csak a szánk van. A román törvényeket betartva, alkotmányos jogainkat érvényesítve tiltakozhatunk. Tudom, hogy sokan türelmetlenek, ezért is egyre nehezebb önkénteseket találni. Az emberekben egy idő után tompul, majd letörik a lelkesedés. Még emlékszem az alakuló települési székely tanácsok gyűléseire, ahol csillogó szemű emberek ajánlották fel önzetlen segítésüket. De hát emberi tulajdonság a türelmetlenség és a fásultság, ha azt érezzük, hogy látszólag potyára dolgozunk. Nekem mégis meggyőződésem, hogy ha egy porszemet is tovább tettünk az ügy érdekében, azzal is előbbre vagyunk.
– Önt sokféle csalódás érte már az erdélyi magyar politizálásban...
– Először az RMDSZ-ben csalódtam, pedig 1989-ben alapító tagja voltam a szövetségnek. Erdélyben elsőként függesztettem fel nyilvánosan a tagságom 1998-ban, jelezve, hogyha a szövetség visszatér igazi medrébe, visszavonom a beadványomat. De csalódnom kellett a Magyar Polgári Pártban is. A sepsiszentgyörgyi önkormányzatban, 2008-ban, az RMDSZ-es képviselők számához képest eggyel több, 9 képviselői mandátumát az MPP-nek négy év alatt sikerült lenulláznia, a következő választásokon egyetlen önkormányzati képviselőjük maradt... Mindenre rányomta a bélyegét a szakmaiatlanság és az esetlegesség. Az ellenzék minden szinten lejáratta magát belső perpatvaraival, szakmaiatlanságával és lustaságával. Egyértelmű, hogy csalódtam az erdélyi magyar politikában. Ma már ott tartunk, hogy az RMDSZ és az ellenzéki magyar pártok egyformán padlón vannak. Ebből a helyzetből a magyarság feleszmélése, egy belső „forradalma” mutathat kiutat.
– Ön 24 évig volt a Tamási Áron Színház művésze. Nem hiányzik a színpad?
– A színháztól öt évvel ezelőtt azért távoztam, mert megromlott a viszonyom a színházvezetéssel. Irodalmi, művészeti titkárként sok gondom volt a műsorpolitikával, és azzal büntettek, hogy nem kaptam feladatot. A színház vezetőségi tagjaként naponta kényszerültem konfrontációra. Azt mondtam, hogy egy kőszínháznak sok műfajban és sokkal szélesebb rétegekhez kellene szólnia igényesen. Egy idő után aztán eljöttem.
– Két mandátumban volt városi önkormányzati képviselő, és dolgozott egy önkormányzati hatáskörbe tartozó turisztikai egyesületben. Ellenzéki képviselői mandátuma megszűntével önt jogellenesen kirúgták állásából...
– A megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó turisztikai céghez úgy kerültem, hogy az RMDSZ nyomására nem lehettem MPP-s alpolgármester, viszont Sepsiszentgyörgy új polgármestere, Antal Árpád – akivel mai napig jó viszonyt ápolok – és a megyei közgyűlés elnöke, Tamás Sándor cserébe felajánlott egy turisztikai állást, amit három év alatt megszerettem, a szívemhez nőtt. A 2012-es helyhatósági választások éjszakáján – amikor kiderült, hogy az MPP elveszítette a választásokat – Tamás Sándor SMS-ben közölte velem, hogy ki vagyok rúgva.
– Immár a román fináncok is bebizonyították, hogy az SZNT-ét nem veti fel a pénz. Hogyan lehet megélni pártfüggetlen autonómiaharcosként Székelyföldön?
– Nehezen. Amíg volt állandó állásom, önkéntesként végeztem az SZNT irodájának az ügyintézését. Miután a turisztikából utcára kerültem, egy igen nehéz periódus következett, pár hónapig sehol nem kaptam állást. Azt fontolgattam, hogy elmegyek Sepsiszentgyörgyön utcaseprőnek, hadd lássák az emberek, én dolgozni akarok. Mentőövként pályázatokból sikerült előteremteni annyi pénzt, hogy az SZNT-iroda ügyintézéséért valamennyi fizetést kaphassak, és emellett versenyvizsgával bekerültem olvasószerkesztőnek a Háromszék című laphoz, részmunkaidős állásba. Két egyetemista gyerekünk van, a feleségem a színháznál súgó.
– Elismeri, hogy az emberek türelmetlenek, miközben a saját bőrén tapasztalja, hogy magyar politikusaink egy része nem veszi komolyan a székelyföldi autonómiaküzdelmet. Hogyan lehet hitet adni a tömegeknek, hogy mégis érdemes a küzdelmet folytatni?
– A Székely Nemzeti Tanács nem sűrűn tart megmozdulásokat. Amikor viszont tartunk, elvárjuk a székelyektől, az erdélyi magyarságtól és a magyarországi magyaroktól is, hogy álljon mellénk, és egyként lélegezzünk, egyként mozduljunk. Csak ez a fajta összefogás adhat hitet egy olyan mozgalom számára, amely sikerre van ítélve.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Választások: új arcokat ígér Kelemen Hunor
Marosvásárhelyen a polgármesteri szék megszerzése a fontos, ami jelen pillanatban semmiféle összefüggésben nincs azzal, hogy a jelenlegi elöljáró ellen folyik-e eljárás, illetve indul-e a jövő évi választáson – jelentette ki csütörtökön a Krónikának Kelemen Hunor.
Kolozsvári évértékelő sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke egyértelművé tette, továbbra sem híve az EMNP által javasolt helyi magyar koalíciónak az önkormányzati megmérettetés tekintetében. Arra azonban lehetőséget lát, hogy Soós Zoltán ne az RMDSZ, hanem a magyar összefogás jelöltjeként, akár mindhárom alakulat jele alatt pályázza meg a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget.
Kelemen Hunor tudomása szerint Dorin Florea fontolgatja, hogy 2016-ban függetlenként indul ötödik mandátumáért, és elképzelhető az is, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hallgatólagosan támogatni fogja. Mint megírtuk, Marian Petrache, a PNL első alelnöke lapunknak elmondta, az alakulat által frissen elfogadott feddhetetlenségi feltételek értelmében az ellene foganatosított vádemelés miatt Florea nem indulhat liberális színekben.
Kérdésünkre, miszerint ez az eshetőség növeli-e az RMDSZ összefogási kényszerét, Kelemen közölte: a szövetségnek nem szabad ilyen körülményekhez igazítania az álláspontját, mert abból szerinte rossz döntések fognak születni. „A legfontosabb, hogy a magyar emberekkel megértessük: van esély magyar polgármestert választani Marosvásárhelyen. Annál is inkább, mivel egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint a város magyarságának 54 százaléka úgy gondolja, hogy mindegy a polgármester nemzetisége. Őket kell meggyőzni, hogy a magyar jelöltre szavazzanak, aki nem RMDSZ-es, nem a néppárté, hanem magyar" – jelentette ki a politikus.
Aki egyébként Soós Zoltán lehetséges közös jelölésének formájáról a napokban szélesebb körben is egyeztet, pénteken ugyanis Biró Zsolt MPP-, hétfőn pedig Szilágyi Zsolt EMNP-elnökkel ül tárgyalóasztalhoz. (A szövetség meghosszabbítani készül együttműködését a polgáriakkal az önkormányzati és a parlamenti választásokra, pénteken ennek feltételeit rögzítő megállapodást ír alá a két alakulat vezetője).
Tasnádi tiltakozás
Nincs rendben – válaszolta tömören kérdésünkre Kelemen Hunor, amikor arról faggattuk: helyénvaló-e, hogy a bukaresti belügyminisztérium a helyi lakosok és elöljárók megkérdezése nélkül döntöttek egy menekülttábor létrehozásáról a Szatmár megyei Tasnádon.
A partiumi kisvárosban egyre nagyobb az elégedetlenség a tervezett létesítmény miatt. Adrian Ştef megyei tanácselnök felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a kormány illetékesei a döntés előtt nem konzultált a helyiekkel. Leszögezte, mindent elkövetnek a termálfürdő közelében helyet kapó, hatszáz férőhelyes menekülttábor megnyitása ellen, amely Vasile Mitraşcă polgármester szerint veszélybe sodorhatja a fürdőváros turizmusát. A szatmári RMDSZ bejelentette, lakossági konzultációt indít az ügyben.
Évértékelőjében Kelemen Hunor politikai értelemben atipikusnak nevezte az idei esztendőt amiatt, hogy a bukaresti Colectiv-tűzvész után kirobbant utcai tüntetések nyomására a Ponta-kabinet lemondott, „román találmányként" pedig technokrata kormány alakult, amelynek se többsége, se ellenzéke.
A politikus szerint a kisebbségi jogok érvényesítése terén 2015 a visszalépés évének tekinthető Romániában, amely ebben a vonatkozásban továbbra is következmények nélküli országnak számít. Emlékeztetett: az év elején a belügyminisztérium közvitára bocsátott stratégiájában minden autonómiatörekvést közbiztonsági veszélynek nyilvánított, majd két héttel ezelőtt jött a kézdivásárhelyi „össznemzeti hisztéria", amelynek során az egész magyarságot a kollektív bűnösség elvén felelőssé tették az állítólagos merényletkísérletért.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy számos, a parlament által megszavazott törvényeket nem alkalmazzák, vagy bírósági ítéletekkel korlátozzák a végrehajtását, többek között a himnuszénekléstől a közösségi jelképekig és a különböző magyar feliratok eltüntetéséig.
Kelemen a jövő év prioritásai közé sorolta az idei áprilisi RMDSZ-kongresszuson meghirdetett újratervezés végrehajtását egészen a jövő évi parlamenti választásokig. Közölte, az alakulat jövőre sok új arccal, más politikai megközelítéssel, stílussal próbál majd megfelelni a magyar közösség elvárásainak. Az önkormányzati megmérettetés tekintetében áprilisban véglegesítik a jelöltlistákat, a cél pedig a jelenlegi 203 polgármesteri tisztség megőrzése, illetve a korábban elveszített elöljárói székek visszaszerzése.
Kelemen elmondta, nem szavazta meg a honatyák számára különnyugdíjat biztosító törvényjavaslatot, és azt javasolta RMDSZ-es képviselő- és szenátortársainak, hogy ők se támogassák. Hozzátette, nem örül, hogy ennek ellenére néhány magyar honatya támogatta a jogszabályt, ám szerinte nem a szövetség frakcióinak többsége.
Kérdésünkre tiszteletreméltó gesztusnak nevezte Mircea Ionescu Quintusnak, a PNL tiszteletbeli elnökének szándékát, miszerint nem kér a speciális illetményből, amelyet vissza fog utasítani. Kelemen úgy véli, a jövőben valamilyen megoldást kell találni az olyan honatyák esetére, akik parlamenti mandátumuk lejárta után nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, szerinte azonban a mostani nem megfelelő ennek a kérdésnek a rendezésére.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Közös listát kér az EMNP Kolozs megyében
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is nyitott az RMDSZ-szel való egyeztetésre a koalíciós listák kialakításáról Kolozsváron és Kolozs megyében – jelentették ki a néppárt helyi képviselői a csütörtöki, évértékelő sajtótájékoztatón.
Soós Sándor, az alakulat megyei elnöke emlékeztetett: legutóbb az augusztusban lezajlott Kolozsvári Magyar Napok alkalmával tárgyaltak a szövetség és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel, azóta azonban az RMDSZ elzárkózott az egyeztetéstől.
„Már akkor is kijelentettük: Kolozsváron és Kolozs megyében is közös listát szeretnénk állítani a 2016-os önkormányzati választásokra, a további Kolozs megyei településeken pedig meg kell vizsgálnunk, hogy az összefogás a célravezetőbb – a minél erősebb magyar érdekképviselet megteremtésére –, vagy a magyar pártok versenyére is lehetőség nyílik. Egyelőre úgy tűnik, az RMDSZ-ben nincs meg az együttműködéshez szükséges szándék, s ha ez így is marad, készek leszünk saját listákat állítani” – jelentette kis Soós.
Ehhez kapcsolódva Fancsali Ernő, az EMNP kolozsvári elnöke elmondta: ő is az összefogás híve, s személyesen is megkereste Horváth Annát, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterét, akitől másfél hónapja vár egy időpontot a további egyeztetésre. „Az egyértelmű, hogy a helyi RMDSZ-en van egy nyomás a párt országos vezetése részéről, akik akadályozzák a magyarság érdekeit szolgáló együttműködést. Ha rajtunk kívül álló okokból nem jöhet létre az összefogás, nem hagyjuk cserben szavazóinkat” – nyilatkozta Fancsali.
A néppárt kolozsvári szervezetének elnöke ugyanakkor arról számolt be, a még nyáron megkezdett konzultáció eredményei alapján, a közel kétezer választó megkérdezéséből egyértelműen kitűnik, hogy a választók 96 százaléka támogatna egy magyar koalíciós listát, s amennyiben nem lesz magyar összefogás, úgy vagy román pártra szavaznának, vagy nem vennének részt a voksoláson.
A néppárt elkészítette a város és a megye problématérképét is, amelyből kiderül: a magyar közösség hiányolja a magyar helységnévtáblákat, a kerékpárutakat, valamint több magyar alkalmazottat szeretnének az önkormányzatokban, s a közbiztonsággal és a köztisztasággal kapcsolatban is komoly kritikát fogalmaztak meg.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ-színekben indulnak MPP-sek a parlamenti választáson
A jövő évi választásokra vonatkozó paktummal hosszabbította meg a Magyar Polgári Párttal (MPP) tavaly kötött együttműködési megállapodását az RMDSZ. A szövetség polgáriaknak is helyet biztosít parlamenti jelöltlistáján.
A politikai együttműködési megállapodást pénteken Kolozsváron – a sajtó számára nem nyilvános eseményen – szentesítette a két alakulat elnöke. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a dokumentum annak bizonyítéka, hogy az eddigi együttgondolkodás, a közös tervezés és cselekvés sikeres volt. „Úgy gondoltuk, hogy a 2016-os esztendő két választására olyan megállapodást írunk alá, amely egyetlen szempontot vesz figyelembe: a magyar érdek minél szélesebb körű érvényesítését" – idézte a politikust a szövetség hírlevele.
Kelemen szerint a megállapodás kiterjed minden olyan erdélyi településre, ahol szükséges a két alakulat összefogása, közös fellépése ahhoz, hogy az önkormányzatokban megmaradjon, megerősödjön, vagy visszaszerezhető legyen a magyar közösség képviselete. „Az önkormányzati mellett a parlamenti választásokra is vonatkozik ez a megállapodás. Itt az a cél, hogy a szövetség színeiben, a Magyar Polgári Párttal való együttműködés révén erős parlamenti frakciónk legyen" – szögezte le az RMDSZ elnöke, aki a magyar közmédiának ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a parlamenti választások után az MPP törvényhozói megőrizhetik politikai arcélüket és önállóságukat a frakción belül.
Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tulipános listán szereplő polgári képviselő- és szenátorjelölteknek le kell mondaniuk párttagságukról. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke októberben a Krónikának úgy nyilatkozott: a szövetség csak olyan jelöltet indít a törvényhozási választáson, aki tagja a szervezetnek, viszont ezzel egy időben nem tagja valamely más pártnak. Vagyis a szövetség színeiben induló képviselő- vagy szenátorjelölteknek be kell iratkozniuk az RMDSZ-be, amelynek alapszabálya ugyanakkor kimondja: az alakulat egyéni tagja lehet bármely romániai állampolgár, aki nem tagja Romániában pártként bejegyzett szervezetnek. Biró Zsolt MPP-elnök akkor lapunknak azt mondta: egy esetleges választási összefogás esetén az alakulat politikusainak nem kell megválniuk párttagságuktól.
Kelemen pénteken közölte azt is: mindkét alakulat tudatában van annak, hogy Székelyföldön lesznek olyan települések, amelyeken továbbra is fennáll majd a versenyhelyzet. „Ez nem jelent bajt, hiszen az előző választásokon hozzászoktunk már ahhoz, hogy verseny van. Úgy gondoljuk, ha a verseny tisztességes és a jelöltek nem sértik egymást, nem tesznek olyat, ami a másik becsületét, méltóságát bántja, akkor a megmérettetés mindenképp a közösség előnyére válhat" – hangsúlyozta a szövetségi elnök, és azt is elmondta: a tisztességes versenyre vonatkozó kitételeket is belefoglalták a most aláírt megállapodásba, amelyet a jövő év elején pontszerű, településekre lebontott együttműködésekkel egészítenek majd ki. „Lesznek olyan települések is, ahol egymás jelöltjét támogatjuk, és erre biztatjuk a választóinkat is azért, hogy a legesélyesebb magyar jelölt szerezze meg a polgármesteri tisztséget" – nyomatékosította az RMDSZ elnöke.
Biró Zsolt a dokumentum aláírását követően arra emlékeztetett, hogy a 2014-ben elindított együttműködési folyamat során pártja fontos célja volt a „többpártrendszer megteremtése az erdélyi magyar közösségen belül". „Az eltelt másfél esztendő igazolta azt, hogy a felelős politika jegyében megvannak már azok a pontok, amelyekben együtt tudunk működni – akár önkormányzati, akár külpolitikai mozgástérre gondolok. Közös célunk az, hogy a magyar közösséget hatékonyan képviseljük. A politikai verseny ilyen értelemben is természetes dolog kell hogy legyen, a megmérettetésnek pedig nem kell megmérgeznie egy egész település hangulatát" – idézte az RMDSZ közleménye az MPP elnökét.
Biró szerint a másfél évvel korábban aláírt dokumentum egy lépés volt a normalitás irányába, a mostani keretegyezmény pedig az akkori döntést szavatolja, a választási együttműködés „optimális formáját" foglalja magába.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Újabb politikai együttműködési megállapodást kötött az RMDSZ és az MPP
Újabb politikai együttműködési megállapodást kötött pénteken Kolozsváron az RMDSZ és az MPP, amely a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokra is kiterjed.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a magyar közmédiának elmondta: a magyar érdek érvényesítése a cél, ezért lesznek olyan települések – főleg Székelyföldön – ahol a két politikai alakulat versengeni fog egymással, „és minden bizonnyal az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is", de ahol a magyar képviselet megőrzése, vagy visszaszerzése a tét, ott összefognak és az esélyesebb jelöltet támogatják. Az őszi parlamenti választásokon az RMDSZ befutó helyeket biztosít az MPP-nek.
Biró Zsolt, az MPP elnöke elmondta, a 2014-es első megállapodás szentesítette, a mostani pedig továbbviszi az erdélyi magyar politikai pluralizmust.
MTI
Erdély.ma

Befutó helyek az MPP-nek az RMDSZ parlamenti listáin
Újabb politikai együttműködési megállapodást kötött pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP), amely a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokra is kiterjed.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: a magyar érdek érvényesítése a cél, ezért lesznek olyan települések – főleg Székelyföldön – ahol a két politikai alakulat versengeni fog egymással, „és minden bizonnyal az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is”, de ahol a magyar képviselet megőrzése, vagy visszaszerzése a tét, ott összefognak és az esélyesebb jelöltet támogatják. 
Az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség hozzászokott a politikai versenyhez, nincs kifogása ellene, hiszen előnyére válhat a közösségnek, ha a verseny tisztességes, és a jelöltek nem sértik egymás becsületét, méltóságát. Megjegyezte, „nincs semmi baj azzal”, hogy a székelyföldi megyei és települési önkormányzatokban az MPP is jelen van: ha magyar ügyről volt szó, mindig megtalálták velük a közös fellépés módját.
Szabadság (Kolozsvár)

Az RMDSZ nagyon szeretné, hogy az EMNP ne induljon a parlamenti választáson
Részeredménnyel zárult hétfőn az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ országos vezetőségének kolozsvári találkozója.
A két alakulat megállapodott abban, hogy Soós Zoltán, az októberi marosvásárhelyi előválasztás győztese nem az RMDSZ jelöltjeként, hanem mindhárom magyar politikai alakulat képviseletében indul a polgármesteri tisztségért. Más kérdésekben eltérnek az álláspontok, az RMDSZ ugyanis csak akkor hajlandó a közös tanácsosi listáról tárgyalni Marosvásárhelyen, ha az EMNP nem indul jövőre a parlamenti választáson.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök a megbeszélést követően a Krónikának elmondta, alakulata továbbra is tartja magát a néppárt és az RMDSZ helyi szervezete által az előválasztások előtt kötött megállapodáshoz, és hajlandóak támogatni Soós Zoltán polgármesterjelöltet. Ezen túlmenően jelezték az RMDSZ-nek: azt tartanánk üdvösnek, ha az előválasztás győztese nem az RMDSZ logója alatt indulna, hanem a pártok közös támogatásával, választási jelével. Ennek megfelelően Soós neve mellett az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt logója is szerepel majd a polgármesterjelöltek listáján. (Az MPP nem indított ugyan jelöltet a magyar előválasztáson, de a szervezési procedúrában részt vett).
Nem közeledtek ugyanakkor az álláspontok az esetleges közös marosvásárhelyi tanácsosi listát illetően. „Mi továbbra is támogatjuk ezt, hiszen a helyi megegyezés úgy szólt, hogy a polgármesterjelölt és a helyi lista egyaránt közös lesz Marosvásárhelyen. Szerintünk így lehetne a legnagyobb esélyt biztosítani a közös polgármesterjelölt számára. Másrészt ha a listát közösen állítjuk össze és közös támogatással indul, akkor több mandátumot érnénk el, mint amennyit elérne a két lista külön-külön. Az RMDSZ országos vezetősége azonban úgy gondolja, hogy csak a polgármesterjelölt legyen közös, mindenki induljon külön listával, és legyen verseny” – jelentette ki a Krónikának Szilágyi, aki szerint értelme lenne közös Maros megyei tanácsosi listáról is tárgyalni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kolozsvári egyeztetésen ismét leszögezte: akkor tudja elfogadni a közös marosvásárhelyi listát, ha a néppárt vállalja, hogy nem indul a jövő évi parlamenti választáson. Ezt a felvetést az EMNP vezetői aránytalannak és abszurdnak tartják. „Amennyiben helyhatósági választásokról beszélünk, akkor egész Erdélyről kell beszélnünk, és aránytalannak tartom a marosvásárhelyi lista és az erdélyi dimenziók összekeverését. Marosvásárhely nagyon fontos város, azonban aránytalan és abszurd azt kérni, hogy cserébe az EMNP országos szinten ne indítson listát” – szögezte le lapunknak Szilágyi Zsolt.
Amúgy az RMDSZ hírlevele szerint a szövetség az EMNP ama elvére hivatkozva ajánlja a városi és megyei listák esetében a magyar politikai szervezetek versenyét, miszerint a versenyhelyzet mozgósítja az erdélyi magyar szavazókat.
Különben a megbeszélésen a néppárt kezdeményezte a hosszú ideje „tetszhalott” állapotban lévő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását. Az RMDSZ nem zárkózott el a javaslattól, de jelezte, a testület megalakulása óta nagyon sok minden megváltozott, ezért újra kell gondolni, hogy milyen formában, milyen tagokkal, témákról tárgyalhat az EMEF.
A kolozsvári találkozón az EMNP és az RMDSZ vezetői abban állapodtak meg, hogy január második felében ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.
Krónika (Kolozsvár)

Összefogás?
Szorosabbra fűzte együttműködését az RMDSZ és az MPP, ennek nyomán pedig még annak ellenére is az RMDSZ járt jobban, hogy a polgáriak elvileg parlamenti helyeket is kaphatnak.
Az RMDSZ-nek szüksége van a minél több szavazatra, hogy biztosan a rá leadott voksok arányában küldhessen képviselőket a törvényhozásba, és ne szoruljon az alternatív küszöbre, amelynek megugrását a székelyföldi és a partiumi megyék biztosan öszszehozzák, de a Bukarestbe küldhető képviselők számát lecsökkenti.
Első ránézésre az MPP számára is pozitívnak tűnhet a mérleg, hiszen országos jelentőségű politikai tényezővé válhat azáltal, ha politikusai a parlamentbe jutnak – más kérdés, mennyire képviselhetik a polgáriak politikáját azok, akiknek a tulipános listán való indulás érdekében le kell mondaniuk párttagságuktól. A tapasztalatok alapján kétséges, hogy az RMDSZ mennyire hagyja kibontakozni az MPP-s jelölteket. Ugyancsak kérdéses, hogy megvalósulhat-e egy összmagyar összefogás, vagy az RMDSZ csupán az „oszd meg és uralkodj” elvét alkalmazva csábította magához az MPP-t, hogy az semmiképp se a másik autonomista párttal, az EMNP-vel fogjon össze.
A helyzetet valamelyest egyszerűsítené, ha csak egy, az RMDSZ-szel szemben álló erő létezne. Az MPP azonban az EMNP helyett az RMDSZ-t választotta partnerül, ami az esetleg elérhető politikai funkciók, anyagi előnyök tekintetében valamelyest érthető, de kétségessé teszi, mennyire képviselheti a párt korábban meghirdetett, autonomista elveit. Ebben a helyzetben két lehetőség adódik: vagy beveszik valamilyen formában az EMNP-t is a „buliba”, közösen küzdve a polgáriak és a néppártiak céljaiért is, vagy így valósul meg az erdélyi magyar kétpártiság az RMDSZ-szel és az általa „bedarált” MPP-vel az egyik, a néppárttal a másik oldalon.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni: az összefogás és a nagyobb létszámú magyar képviselet nem öncél, attól ha számszerűen több magyar honatya van a törvényhozásban, még nem fordul automatikusan jobbra a romániai magyar közösség sorsa. A hatékony érdekképviselethez a közös célok – önrendelkezés, jogbővítés, gazdasági fellendülés – megfogalmazása és következetes képviselete is elengedhetetlen.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ–Néppárt megegyezés a láthatáron?
Az erdélyi magyar politika egyik furcsa, a kívülállók számára érthetetlen sajátossága, hogy alig folyik párbeszéd magyar politikai erők között.
Amikor erőkről írok, akkor nem feltétlenül pártokat értek alatta, hanem olyan politikai erőcsoportokat, melyek egy adott politikai filozófia és stratégia mentén határozzák meg magukat. Egyes pártok vagy platformok lavírozhatnak e két megközelítés között, mint tette az MPP az utóbbi években, átcsúszva ama RMDSZ ölelésébe, melynek tagadásaként jött lére.
Az egyik elképzelés szerint egy olyan létkeret megteremtését kell megcélozni, mely megállíthatja a közösségünk drámai fogyását, sőt a negatív tendenciát meg is fordíthatja. Eme célhoz keres e tábor eszközöket, így nyilvánvalóan a bukaresti, eltüntetésünkre törekvő hatalommal szemben konfrontatív.
A másik elképzelés a pillanatnyilag elérhetőt célozza meg, így a magyar képviselet célprogramját a vélelmezett román tűrőképességhez igazítja, a távlatokat pedig figyelembe sem veszi. Stratégiája konfliktuskerülő. E politikai vonalvezetés remekül összeegyeztethető az erdélyi magyar karrier-politikával, nem véletlen, hogy mára e tábor áll nyerésre. Megfelelő politika az erdélyi magyarság sorsa iránt teljes mértékben közömbös euroatlanti világnak, a román érdekeknek, a magyar baloldalnak s azok egyéni érdekeinek, akik e politikát képviselik több mint negyed évszázada.
E táborba tartozik jelenleg az RMDSZ elitje és az MPP elitje. Mindkét pártba beszorultak nemzetben és távlatokban gondolkodók, de saját, önálló politikai platform kialakítására nincs erejük és/vagy merszük. A másik oldalon ma választásokon is induló szervezetként csak az Erdélyi Magyar Néppárt áll, melynek viszonya a másik két szervezettel szemben érthető okokból nem felhőtlen. Az EMNP hiányában a bukaresti paktumpolitikát, mint egyetlen lehetségest adhatnák el a választóknak s az erdélyi magyar érdekképviselet monopóliumának birtoklásából eredő anyagi és pozicionális hasznot ellenőrzés nélkül lehetne szétosztani egymás között.
A két politikai tábor között az idei marosvásárhelyi előválasztás jelentett egyféle közeledést. A tegnap lezajlott érdemi tárgyalás is ebből eredt. Ahhoz képest, hogy éveken keresztül lényegében csak sajtón keresztüli üzengetés zajlott a két szervezet között, már az is eredménynek tekinthető, hogy az előválasztások győztese, Soós Zoltán, a három erdélyi magyar párt, az RMDSZ, az MPP és az EMNP jelképeit képviselve indul jövőre a marosvásárhelyi polgármesteri székért. Az előzetes megállapodás dacára az RMDSZ elzárkózott a marosvásárhelyi közös lista gondolatától, pontosabban egy abszurd és aránytalan feltételhez kötötte a közös listaállítást, tételesen ahhoz, hogy az EMNP egyetlen megyében se induljon önállóan.
A 2016-os választások ugyanis ismét megyei listás alapon zajlanak majd s az RMDSZ-nek ezúttal is volt gondja arra, hogy a román törvényhozókkal elfogadtasson kifejezetten a maga számára egy alternatív küszöböt, arra az esetre, ha nem érné el az 5 százalékot: az a szervezet mely legalább négy megyében eléri a 20%-ot, bekerül akkor is, ha országosan a küszöb alatti eredményt ér el. (Nem állom meg, hogy ide ne szúrjam: maga a küszöb intézménye antidemokratikus, a népakaratot meghamisító, és a politika oligarchizálódását elősegítő intézmény, amit meg kellene szüntetni világszerte.)
Az EMNP nem meglepő módon visszautasította az RMDSZ méltatlan ajánlatát.
A felek ugyan megállapodtak abban, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, de felettébb valószínűtlen, hogy az álláspontok közeledjenek. Az elvi és stratégiai ellentétek nagyok, az RMDSZ elitnek nem érdeke visszatérni az 1996-ban feladott autonómia-politikához, hiszen ezzel beismerné, hogy két évtizedig tévúton járt.
Az EMNP a MPP-nek az RMDSZ ernyője alá állása óta egyedül képviseli a távlatos autonomista-kuruc politikát, aminek megjelenítésére létrejött. Ha ezt feladná, önmagát tagadná meg. Magyarán, ha az RMDSZ politikája nem változik meg alapvetően, az EMNP aligha állhat össze vele.
E tiszta erő, melynek nincsenek „ügyei”, mely teljes mértékben érintetlen a mindent behálózó korrupciótól, melynek tagjai a kezdet kezdetétől, 1990 decemberétől ugyan azt az erdélyi magyar szabadságprogramot képviselik, nem adhatja nevét az RMDSZ sorozatos megalkuvásaihoz.
Borbély Zsolt Attila
itthon.ma//erdelyorszag

Mindenki az ernyő alá vágyik?
Az elmúlt hét híre, hogy választási együttműködési paktumot kötött az RMDSZ és az MPP. Az eset – különösen a polgáriak 2012 után folytatott önfeladó politikájának ismeretében – egyáltalán nem hatott meglepetésként. Az egyezség szerint a helyhatósági választásokon az MPP jelöltjei az RMDSZ listáin indulhatnak, kivételt képeznek azok a helyek – többnyire Székelyföldön –, ahol a verseny nem érinti hátrányosan a magyar jelöltek esélyeit, nem veszélyezteti az önkormányzati képviselőtestületi jelenlétet. Cserében az MPP egy-két jelöltjének bejutó helyet biztosítanak az RMDSZ parlamenti jelöltlistáin. Szavazóbázisának folyamatos erodálódása, az erdélyi magyarok politikától való elfordulása miatt a paktum az RMDSZ számára volt a fontosabb. A regionális pártoknak kedvező alternatív küszöb – négy megyében húsz-húsz százalék – „átugrása” esetén is biztosított bejutása a törvényhozásba, csakhogy ez igen jelentős presztízsveszteséggel járna, amit nehezen lehetne megmagyarázni, győzelemként eladni a választóknak. Az MPP önveszélyes simulékonysága arról árulkodik, hogy a folyamatos és visszafordíthatatlan lemorzsolódás okán a párt annyira kiürült, hogy esetleges feltámasztásában már vezetői sem hisznek, ezért látszólagos önállóságukról is hajlandók lemondani egy-egy biztos önkormányzati, illetve parlamenti mandátumért cserébe.
A hét elején aztán újabb találkozásról kaptunk hírt: ezúttal az EMNP elnökével, Szilágyi Zsolttal tárgyalt Kelemen Hunor. Ezek szerint mindenki az RMDSZ-ernyő alá vágyik. Az RMDSZ ismertetett elképzelése szerint Soós Zoltán, a vásárhelyi előválasztások győztese az RMDSZ-MPP-EMNP színeiben indulna, az önkormányzati képviselői helyekért pedig a magyar politikai pártok külön-külön állítanának jelöltlistát. Az esetleges közös vásárhelyi jelöltlistáért cserébe az RMDSZ elnöke azt kérte, hogy a parlamenti választásokra a Néppárt egyetlen megyében se állítson jelöltlistát. Szilágyi abszurdnak és aránytalannak nevezte Kelemen feltételét, aki minden bizonnyal kevesebbel is beéri majd, ha eléri célját, hogy a Néppárt ne induljon a jövő évi parlamenti választásokon. Kérdés: megéri-e ez az EMNP-nek?
Szentgyörgyi László
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Tulipános rulett
Vastag, gyapjúzokni, de mondjuk az legalább saját. Ünneprontó ugyan nem lennék, elásom jövőre, jövő ilyenkorra, addig meg kérek egy kávét és hátradőlök.
Végignézem a kör négyszögesítését, a fából készülő vaskarika munkafolyamatait, még egy adag erdélyi magyar karaktergyilkosságot vagy legalábbis szánalmas próbálkozást a versenytársak egymás közti lejáratására. Eközben mindhárom magyar párt hangoztatni fogja az összefogás szükségességét.
Merthogy éppen elkezdődött a show.
Hétfőn kiderült, hogy a magyar pártok koalíciójának a jelöltjeként mérkőzhet meg a marosvásárhelyi polgármesteri székért a 2016 nyarán tartandó önkormányzati választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Soós Zoltán, az októberben tartott magyar előválasztás győztese. Erről Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke állapodott meg Kolozsváron.
Hiányérzetem akkor kezdett berzenkedni, amikor idáig jutottam az erről szóló híradás elolvasásában. Nagyobb összeget tettem volna fel ugyanis a tulipánmintás erdélyi rulettasztalon arra, hogy ennek a hátterében jókora RMDSZ-es biztosítékok állnak.
Persze, nincs politikai alku feltételek nélkül, de a szövetség hasonló esetekben gyakorolt leereszkedését ismerve, nem voltak illúzióim a részleteket illetően. Ezek pedig így festenek: az RMDSZ feltételekhez kötötte annak az EMNP által tett javaslatnak az elfogadását, hogy a marosvásárhelyi pártok összefogását terjesszék ki a marosvásárhelyi és a Maros megyei képviselő-testületre is. Az RMDSZ a városi és megyei jelöltlisták esetében „a magyar politikai szervezetek versenyét ajánlja, különös tekintettel az EMNP azon elvére, amelyet megalakulása óta képvisel: a versenyhelyzet mozgósítja az erdélyi magyar szavazókat” – áll a közleményében, amely szerint Kelemen Hunor szövetségi elnök megismételte: az RMDSZ akkor tud közös marosvásárhelyi képviselőjelölt-lista állításán gondolkodni, ha az EMNP nem indul a jövő őszi parlamenti választásokon. Tiszta sor, nem?
Az RMDSZ látszólag mindent megtesz azért, hogy Marosvásárhelynek végre magyar polgármestere legyen, de ennek ódiumát már nem vállalja magára. Azt azonban, hogy a majdani elöljáró munkáját milyen magyarok ellenőrizzék a képviselő-testületben, már nem adja olyan könnyen. Mint ahogy a magyar parlamenti mandátumok elosztását is maga kívánja meghatározni – azzal nem számolva, hogy e magatartásával éppen az összefogást hiúsítja meg.
Nem mellékesen szólva, szavazó legyen a talpán, aki ennyi szédületes üzérkedés után még kedvet kap elbillegni a szavazófülkéig ahelyett, hogy vargányát szedne a fenyőfák közt, amit jó pénzért még el is adhat az utcája végében kamionokkal ácsingózó olasz importőröknek.
Na, de vissza a szavazatvadászat prérijére.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök aránytalannak tartja az RMDSZ feltételét, hogy az EMNP ne induljon az országos választásokon. Azzal érvel, ha a parlamenti mandátumokért egész Erdélyre vonatkozó megállapodást szeretne az RMDSZ, akkor az önkormányzati választásokon is egész Erdélyre vonatkozó megállapodást kell kötni.
Hol itt a hiba?
El lehet ezen gondolkodni, de megspórolom az olvasó idejét: ebben hiba nincs. Igazságos és méltányolandó felvetés. Főleg annak tükrében az, hogy tegnap ugyancsak az összefogás felkiáltásával sajtótájékoztatót tartott az egykor még az RMDSZ ellenében létrehozott, aztán nem sokkal később ezer, de legalábbis tucatnyi rokoni szállal a szövetség szatellitjévé, kevésbé magasztos megközelítésben pincsikutyájává silányított Magyar Polgári Párt elnöke is.
Beszédes, hogy Biró Zsolt máris a kerítésen belülről üzente: 2016 a magyar összefogás éve kell, hogy legyen. Felidézte, hogy a 2015-ös év legfontosabb eseményeinek számbavételekor főleg az a keretmegállapodás érdemel említést, amelyet pártja az RMDSZ-szel kötött december 18-án. A dokumentum szerinte azt teszi lehetővé, hogy minél több erdélyi településnek legyen magyar polgármestere, és az önkormányzati testületekben minél több magyar képviselő legyen.
A kerítés belső feléről pedig csak ennyit: Biró azt is megemlítette, hogy pártja jövőre parlamenti párttá válik. Jelöltjei ugyan az RMDSZ választási listáján indulnak, a szövetséggel kötött megállapodás azonban teljes szabadságot biztosít az MPP számára az RMDSZ frakción belül.
Az eb és a zoknim itt van elásva. Mert vagy kutya leszek vagy zoknit eszem, ha ezt az EMNP elfogadja, netán tényleg lesz magyar összefogás.
Készítem is a pórázt.
Kristály Lehel
magyarhirlap.hu
Erdély.ma

Biró Zsolt: Legyen a magyar összefogás éve
2016 a magyar összefogás éve kell hogy legyen – véli Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. A politikus marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján a 2015-ös év legfontosabb eseményeinek a számbavételekor elsősorban arról a keretmegállapodásról beszélt, amelyet pártja az RMDSZ-szel kötött december 18-án.
Szerinte ezzel nem az egyik vagy a másik párt, hanem az erdélyi magyar közösség nyert, a dokumentum azt teszi lehetővé, hogy minél több erdélyi településnek legyen magyar polgármestere, és az önkormányzati testületekben minél több magyar képviselő legyen. Az MPP a székelyföldi települések többségén versenyezni fog az RMDSZ-szel, de olyan versenyt szeretne, amely a sportszerűség határain belül zajlik – közölte Biró, aki különösen fontosnak tartja, hogy Marosvásárhelyen ismét magyar polgármester legyen, hiszen – mint fogalmazott – a városban él az erdélyi magyar választópolgárok csaknem egytizede. A sikerhez azonban félre kell tenni a pártérdekeket – szögezte le, és kijelentette: ha olyan emberek lesznek a magyarság jelöltjei, akikről elhiszik a választók, hogy ténylegesen a közösség érdekeit szolgálják, „akkor szinte mellékes, hogy milyen zászló alatt indítjuk a választásokon”.
Biró Zsolt szerint az RMDSZ-szel aláírt megállapodás azáltal teljesedik majd ki, hogy január és február folyamán településről településre elemzik a helyzetet, és mindenütt a helyi magyar képviselet megerősödését eredményező döntést hozzák meg. Azt is megemlítette, hogy pártja jövőre parlamenti párttá válik – jelöltjei ugyan az RMDSZ választási listáján indulnak, a szövetséggel kötött megállapodás azonban teljes szabadságot biztosít az MPP számára az RMDSZ-frakción belül. Az MPP elnöke az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőinek hétfői megbeszélését úgy értelmezte, hogy immár az EMNP is kezdi belátni az összefogás szükségességét a 2016-os választási évben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Évértékelő sajtóértekezlet
Megerősödött és megfiatalodott az EMNP
Optimista hangnemben zárta az évet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszéki szervezete. Kolcza István széki elnök évértékelő sajtóértekezletén azt mondta: a párt 2015 folyamán megfiatalodott és megerősödött.
A széki elnök szerint a fiatalokat érdekli a politika, és egyre többen látják be, hogy az EMNP által választott út a „helyes út”, s készen állnak a 2016-os választásokra. Jelezte: Sepsi Csillag néven tájékoztató füzetet adnak ki a 2015-ös tevékenységükről.
A választásokkal kapcsolatban Molnár Attila korábbi ügyvezető elnök elmondta, személyesen felel a Magyar Polgári Párttal (MPP) tartandó kapcsolatért, és változatlanul él a közös projekt, amely szerint Sepsiszentgyörgyön közös tanácsosi listával és polgármesterjelölttel indulnak a helyhatósági választásokon.
Kovács Hunor, frissen választott ügyvezető elnök a párt 2015-ös tevékenységéről számolt be, Váncsa Attila elnökségi tag a megyeszékhelyi közlekedéssel kapcsolatos észrevételeit ismertette – a részletekre visszatérünk.
Kátai Zsuzsa, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megbízott elnöke szerint a szervezet „tartalmas évet” zárt, amelynek felelevenítette legfontosabb mozzanatait.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Czink Attila lett Gyergyószentmiklós alpolgármestere
Alpolgármesteri feladatkört kap Gyergyószentmiklós vezetésében Czink Attila képviselő Nagy Zoltán alpolgármester mellett, aki a polgármesteri tisztséget tölti be.
Döntöttek a gyergyószentmiklósi képviselők, alpolgármesteri jogkörökkel ruházták fel a testület egy tagját. Az év utolsó rendes tanácsülésén Nagy Zoltán elmondta, már több hónapja felmerült a szükségessége egy ilyen kinevezésnek. Kifejtette, mindeddig nem volt teljesen tiszta a jogalapja egy erre vonatkozó döntésnek, ugyanis a törvény azokra az esetekre tért ki, amikor egy településvezetőt a bíróság felfüggeszti tisztségéből, vagy betegség miatt nem képes betölteni a hivatalát.
Mezei János esetében azonban egyik helyzet sem áll fenn. Őt eltiltották tisztségének gyakorlásától, ami azonban nem egyenlő a felfüggesztéssel. Nemrégiben azonban egy kormányrendelet jelent meg, amely az ilyen esetekben is lehetővé teszi a tisztségviselő pótlását.
Amint Nagy Zoltán fogalmazott, mostantól ő polgármesteri teendőket lát el, az új tisztségviselő önkormányzati képviselő marad, de alpolgármesteri jogkörökkel ruházták fel. Nagy hozzátette, a döntést az is indokolja, hogy december 21-én Mezei János ügyében újabb jogerős bírósági döntés született, újabb hatvan napra eltiltották polgármesteri tisztségének gyakorlásától.
Czink Attilát Nagy Zoltán javasolta a tisztségbe. A titkos szavazáson azonban Czink nem kapta meg a szükséges 9 szavazatot. A szavazás titkosságából adódóan nem lehet tudni, hogy melyik képviselő hogyan voksolt, de szemmel láthatóan mind a 10 jelenlévő MPP-s, mind a 6 RMDSZ-es képviselőt meglepte az eredmény. Már csak azért is, mert elméletileg 9 MPP-s szavazat elég lett volna a döntéshez, de azért is, mert az RMDSZ frakció tagjai korábban többször leszögezték, ha az MPP-s többség jelöltet állít, ők elfogadják azt a város érdekében. Czink Attila jelezte, hogy ő üresen hagyta szavazólapját.
Mivel felmerült, hogy valaki vagy valakik félreértették, hogy miként is kell X-elni vagy karikázni, esetleg DA vagy NU szócskát írni, úgy döntöttek, újra szavaznak.
Az új szavazás után 13 igent, két nemet és egy üres szavazólapot számoltak össze, így Czink Attila megkapta a szükséges támogatást. A tisztséget majd egy későbbi időponttól tölti be ténylegesen, ezen az ülésen ugyanis nem került sor a hivatalos eskütételre. Megbizatása január 1-jétől szól.
Czink kérdésünkre elmondta, azért vállalta a kihívást, mert látja, hogy Nagy Zoltán egymagában képtelen elvégezni minden a városvezetésre háruló feladatot. Az elképzelés szerint Nagy Zoltán legfontosabb feladata lesz a következő időszakban a jövő évi költségvetés-tervezet összeállítása, pályázatok, beruházások előkészítése. Rá majd a folyamatban lévő mindennapos feladatok irányítása, felügyelete hárul majd, illetve minden olyan tevékenység még, amivel Nagy Zoltán megbízza. Ezt majd a következőkben pontosítják – mondta Czink.
Képviselőtársainak megköszönte a szavazatokból leszűrhető bizalmat és bizalmatlanságot is, előremutató javaslatokat vár tőlük, és nem csak kritikát.
Nagy Zoltán elmondta: az új helyzet nem feltétlenül a következő választásokig, azaz 5-6 hónapig lesz érvényben. Ha Mezei János ügyében úgy dönt a bíróság, hogy visszatérhet a hivatalba, ismét változik a felállás.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Soós: egyre biztosabb a vásárhelyi összefogás
Bár egyelőre nem született írásos megállapodás a három magyar politikai alakulat között Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármesterjelölt támogatásáról, az előválasztás nyertese egyre biztosabb abban, hogy létrejön az általa sürgetett összefogás.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelképeit képviselve indulhatok a jövő évi helyhatósági választáson. (...) Célom, hogy a politikai összefogást képviselve megszerezzem a marosvásárhelyi magyarok támogatását" – írja az Összefogás a győzelemért! című közleményében Soós Zoltán.
Az RMDSZ-es tanácsos szerint a múlt heti RMDSZ–MPP-egyeztetésen, majd a szövetség és a néppárt országos vezetőjének kolozsvári találkozóján eldőlt, hogy mindhárom politikai alakulat őt támogatja. „Eddig csak gratuláltak az előválasztásokon aratott győzelemhez, de nyíltan nem vállaltak fel. A kolozsvári egyeztetések legfontosabb hozadéka az, hogy most már mindhárom párt a polgármesterjelöltjének tekint és támogat" – fejtette ki Soós.
A poltitikus úgy tudja, a tárgyalások nem zárultak le, 2016 első két hónapjában a három fél egyeztet és tételesen is kidolgozza a pontos egyezséget. Soós Zoltán példaként a Vásárhelyi Forgatag érdekében létrejött összefogást említette. Mint mondta, 2013-ban sokan még kételkedtek, sőt ellenezték az együttműködés gondolatát azzal a Portik Vilmossal, aki az EMNP Maros megyei vezetőjeként vállalta fel a szervezést. Egy év múlva már elhallgattak az összefogást ellenzők, és 2015-ben már senkinek nem jutott eszébe, hogy a szemére vesse, „miért kell egy néppártossal közösködni".
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke valamivel visszafogottabban nyilatkozott az ügyről. Tudomása szerint Kolozsváron még nem döntöttek, január–februárra halasztották a végső határozat meghozatalát. „Én csak reménykedni tudok abban, hogy addig valahogy kikalapálják a megállapodást. Eddig is azt mondtam, most is azt állítom: az összefogásnak Marosvásárhelyen nincs alternatívája. Erre a közvélemény is egy megnyugtató választ szeretne kapni" – szögezte le Brassai. Az RMDSZ vezetője tökéletesen megérti Soós sietségét, mert, mint mondotta, ő érzi igazán, milyen következményekkel járhat a politikai viták elhúzódása.
Már most közös jelöltnek tekinti Soós Zoltánt Biró Zsolt is, a Magyar Polgári Párt országos vezetője. „Két lehetőség merült fel: vagy függetlenként, vagy a három magyar párt jelvénye alatt, közös jelöltjeként indul. Örülök, hogy az utóbbi változat felé hajlik a történet" – fejtette ki Biró.
Az EMNP Maros megyei elnöksége egyébként szerdán közleményben szólította fel az RMDSZ országos vezetőit, hogy fogadják el az előválasztás megszervezése előtt megkötött megállapodást, ne „sodorják veszélybe a magyarság helyi érdekeit". A közleményben kifejtik: a helyi vezetők abban egyeztek meg, hogy az önkormányzati választásokon való sikeres részvétel, vagyis egy magyar polgármester megválasztása és a magyar tanácsi többség elérése érdekében a legkívánatosabb indulási forma az lenne, ha a közös polgármesterjelöltet koalíciós tanácsi lista támogatná, megerősítve egy közös megyei jelöltállítással.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Kétszázan az év utolsó tüntetésén (Kézdivásárhely)
A Beke István Attila szabadon bocsátását követelő szombati kézdivásárhelyi tiltakozáson mintegy kétszázan vettek részt, a helybeliek mellett vidékiek, Magyarországról érkezettek is. Ez volt a céhes városban tartott tüntetéssorozat idei utolsó rendezvénye.
A hatóságok által is jóváhagyott tüntetésen Igazságos tárgyalást! és Terroristák nem vagyunk! feliratú molinókat lehetett látni. Mielőtt a Gábor Áron-szobor környékén összegyűlt tömeg elindult volna a tiltakozó menetelésre, Beke Ernő, István édesapja szólt a tömeghez. Elmondása szerint nagyon bízott abban, hogy az év utolsó tüntetésén, december 26-án nem ő, hanem fia brassói védőügyvédje fog beszélni, és beszámol az általa képviselt peres ügyről. Sajnos, nem így történt – hangsúlyozta –, a bukaresti táblabíróság ahelyett, hogy alapfokon kitűzte volna a tárgyalást, újabb harminc nappal meghosszabbította fia előzetes fogva tartását, és nemcsak a karácsonyt nem tölthette családjával, hanem a szilvesztert is a bukaresti fogdában tölti majd, holott szabadon bocsátását is el tudták volna rendelni, hiszen nem jelent társadalmi veszélyt. Beke Ernő azt is elmondta, hogy az RMDSZ nagyon gyorsan elhatárolódott minden feltételezhető szélsőségestől, csak a Magyar Polgári Párt tagjai vonultak fel, a Minta ifjúsági szervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Jobbik ifjúsági tagozata pedig együttérzéséről biztosította a vármegyéseket. Kifejette: hisz fia ártatlanságában és abban, hogy előbb-utóbb az igazság győzni fog. Ezt követően az Igazságot Beke Istvánnak! feliratú molinóval az élen a kétszáz fős tömeg elindult az immár megszokott útvonalon – a rendőrség, bíróság és ügyészség épülete előtt megállva – Beke István Attila melletti jelszavakat skandálva, majd a főtérre visszatérve az esztendő utolsó tüntetése rendbontás nélkül, a magyar és székely himnusz közös eléneklésével fejeződött be. A következő tiltakozó felvonulást január 2-án, szombaton 16 órától tartják.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Éjjeli őrjáratozás márciustól
Jövő márciustól éjszakánként is találkozhatunk majd Udvarhely utcáin a helyi rendőrség munkatársaival, ugyanis az egység vezetősége éjszakai őrjárat bevezetését tervezi. Eddig alkalmazotthiány miatt nem indíthatták el az éjjeli járőrözést.
Tizenkét új állást hirdethet meg jövőre a helyi rendőrség: ebből három vezetői beosztás, a többi operatív munkakörrel jár – döntötték el múlt héten a városatyák. László Szabolcs, az egység vezetője szerint a jelentkezők – amennyiben átmennek a felvételi vizsgát – leghamarabb márciusban állhatnak munkába. Így már elegendő rendőr lesz az éjjeli őrjáratok megszervezéséhez, amihez minimum huszonnégy munkatársa kell legyen az egységnek – véli László. Első lépésként csak a „problémásabb éjszakákon” járőröznének: csütörtökön és pénteken.
Jelenleg huszonegy munkatársa van a helyi rendőrségnek, közülük tizenhatan járőröznek hétköznapokon reggel hét és este tizenegy óra között – magyarázta László Szabolcs. Mint mondta, az elmúlt időszakban gyakorlatilag csak tizenegy rendőr végzett operatív munkát, hiszen öten képzésen vettek részt Gyergyószentmiklóson.
A múlt heti önkormányzati ülésen kérdezett rá Orbán Balázs, a Magyar Polgári Párt, valamint Jakab Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt képviselője, hogy a sok lakossági panasz dacára miért nem szervez éjszakai őrjáratot a helyi rendőrség. Ezzel kapcsolatban László Szabolcs kifejtette, noha a gyergyói képzésen részt vett munkatársaik már visszatértek Udvarhelyre, gyakorlatilag így sem szűnt meg az alkalmazotthiány. Ez annak tudható be, hogy többen szabadságon vannak. „Kénytelenek voltunk kiadni a szabadnapokat, hiszen erre törvény kötelez. Több munkatársunknak 30–40 szabadnapja gyűlt össze, mivel alkalmazásuk óta folyamatosan dolgoznak” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy több rendőr pluszmunkát is vállalt vasárnaponként, amiért szintén járnak a pihenőnapok.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Több tízezer szavazatot szerezne vissza az RMDSZ
Elitváltást és több tízezer szavazat visszaszerzését jelölte meg a 2016-os év nagy elvárásainak Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke.
Az évértékelőt tartó vezető politikus szerint míg a 2015-ös év az előválasztások esztendeje volt, 2016 a nagy elvárások éve lesz.
Szerinte az RMDSZ Maros megyei szervezetének a legfontosabb feladata visszaszerezni azt a mintegy 40–45 ezer szavazatot, amelyet 2000-től errefelé a szövetség fokozatosan elveszített. Ez polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki, tanácsosi, képviselői és szenátori tisztségekbe került. Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ első olyan politikusa, aki az utóbbi tizenöt évben hangosan és nyilvánosan kimondja, hogy pártja egyre rosszabbul szerepel a választásokon.
„A számok nem hazudnak, nagyon nehéz őket másként értelmezni. Ez a folyamatos térveszítés olyan jelenség, amellyel szembe kell néznünk, ugyanakkor meg kell állítanunk” – nyilatkozta Brassai. Szerinte a megyei szinten elveszített több tízezer voks visszaszerezhető. Ehhez viszont mindenkinek meg kell értenie, hogy a közérdek minden másfajta érdeket maga alá rendel.
Válaszolva azokra a sajtóspekulációkra, melyek különösképpen a román nyelvű médiában láttak napvilágot, és amelyek szerint könnyen megeshet, hogy 2008 és 2012 után az RMDSZ 2016-ban is lecseréli a polgármesterjelöltjét, Brassai kijelentette, „Soós Zoltán jelöltségét nem éri veszély, hisz nem cseréljük ki, hanem ellenkezőleg, megerősítjük”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel nem ő, hanem az RMDSZ országos vezetősége egyeztet. Mivel a tárgyalások során a kisebb pártok képviselőiben fel sem merült az előválasztási egyezség felrúgása, a szövetség megyei elnöke reméli, hogy az RMDSZ országos vezetői is kiállnak Soós mellett.
A városi és megyei tanácsosi listákat illetően Brassai Zsombor egy hiteles lajstrom összeállítását szorgalmazza, amelyen a társadalom különböző rétegei, nemei, korcsoportjai és nem utolsósorban pártjai legyenek képviselve. Újságírói kérdésre válaszolva ismételten leszögezte, hogy ő a hárompárti magyar–magyar összefogás híve, mert csak így érhető el, hogy a szavazatok ne vesszenek kárba.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Jótékonysági akcióban a MERT
Nem értek véget a jótékonysági akciók karácsonnyal, a segítség mindig jól fog – ezen elv alapján indult útra az ünnepek alatt a háromszéki Magyar Polgári Párt mellett működő ifjúsági szervezet, a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT).
Miként azt Nagy Gábor szóvivő elmondta, hároméves fennállásuk óta idén első alkalommal kezdtek jótékonysági akcióba, amelynek célja elsősorban a segítségre szoruló sokgyerekes családok támogatása alapélelmiszerekkel, édességgel, gyümölcsökkel és játékokkal. Elsőként a gidófalvi Nagy családot keresték fel, ahol az apa alkalmi munkából tartja el a négygyerekes családot. A legnagyobb gyerek 11 éves a legkisebb pedig szívelégtelenségben, epilepsziában és egy ritka csontbetegségben szenved. Ő további segítségre szorulna gyógyítása érdekében. Meglátogatták a sepsiszentgyörgyi Bodor családot is, ahol három generáció tagjai laknak egy házban, összesen tizenhatan. Az apa az erdőn dolgozik, az anya a csokigyárban, elképzelhető, hogy a szükség a legnagyobb úr házukban. Semmivel sem jobb a szociális helyzete a Szépmezőn lakó Menyhárt családnak sem. Az apa nem él, s a család tizennégy tagú. Az eltartás-élelmezés mindennapi gondja az anyára és a legnagyobb gyerekre hárul. Meglehetősen ritka, amikor fiatalok kezdenek önkéntesen ilyen jellegű munkába, tevékenységük példamutató mások számára is. A MERT fiataljai folytatni akarják akcióikat, ígéretük szerint még visszatérnek az említett családokhoz. – Örvendünk, hogy egy kis örömet tudtunk szerezni a meglátogatott családoknak, mosolyt tudtunk deríteni a kicsinyek arcára – mondta Nagy Gábor, akinek az egyesületi tagok voltak önzetlen segítői, és köszönetét fejezte ki akciójuk támogatóinak, a D-Toys Kft. képviselőjének, Füstös Enikőnek és a Diószegi cégnek.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A felelős politizálás jegyében
Az együttműködés pozitív hozadékai
Évértékelő sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke legfontosabb tanulságként megállapította,hogy – elsősorban a demográfiai mutatók, illetve a demográfiai mutatók romlását okozó helyzet miatt – az erdélyi magyarságnak nincs újabb 25 éve, újabb negyedszázad múlva nehéz lesz erdélyi magyar közösségről beszélni.
Mérföldkőnek nevezte a 2016-os választásokat, és legfontosabb feladatnak a fiatalítást tartja. Véleménye szerint az elmúlt negyedszázad romániai politikája csúfosan leszerepelt, amit az utóbbi időszak utcai megmozdulásai is igazolnak, de felhívta a figyelmet az MPP programjára, amelyben már évekkel korábban arról beszéltek, hogy új Romániára van szükség, új politikai osztályra, és örült annak, hogy nyolc év után "a bukaresti utca is visszaigazolta" politikai programjuk helyességét. Mint mondta, bízik benne, hogy 2016-ban ebben a kérdésben előrelépés fog történni. "A korrupt politikusok egyet hátralépnek, és fiatal, tehetséges politikusok lépnek a helyükbe."
Kijelentette: az MPP politikusai bizonyítottak az elmúlt időszakban, sikeres polgármestereik vannak, akiknek a munkáját értékelte a közösség, továbbra is élvezik a közösségeik támogatását, és az MPP számít rájuk a 2016-os választásokon is. Kiemelten szólt a gyergyószentmiklósi polgármesterről, kijelentve, hogy jó lenne egyszer s mindenkorra pontot tenni az ügy végére, amely lassan egy éve húzódik. "A Magyar Polgári Párt a 2016-os választásokon számít Mezei Jánosra, amint Mezei János is számíthat a Magyar Polgári Párt támogatására."
Újabb lépés a normalitás felé
Az elmúlt esztendő legfontosabb történéseiről szólva kiemelte az MPP–RMDSZ- keretmegálla-podást, amit a romániai magyar politika szempontjából a legfontosabb eseménynek nevezett. "2014-ben az együttműködési megállapodásunk tulajdonképpen a romániai magyar többpártrendszert szentesítette, amikor azáltal, hogy együttműködési megállapodást kötött velünk az RMDSZ, beismerte, hogy nem egyeduralkodó a politikai palettán. Azt gondolom, hogy az azóta eltelt másfél esztendő bebizonyította, hogy ennek az együttműködésnek vannak pozitív hozadékai." A mostani megállapodás – véleménye szerint – újabb lépés a normalitás felé, és nem feladva az MPP megalakulásakor megfogalmazott legfontosabb alapelvet, a választás szabadságát, együtt tudnak működni ott és ahol erre szükség van.
A keretegyezmény értelmében, a felelős politizálás jegyében arra törekednek, hogy összefogjanak minden egyes településen, s ahol esély van arra, hogy nyerjenek, magyar polgármestert állítsanak és minél több képviselőt tudjanak bejuttatni az önkormányzatokba. Ugyanakkor természetesnek tartják a választás szabadságának az érvényesülését, ami tömbmagyar vidéken valósítható meg. "Egyetlen dologra kell figyelni, hogy a politikai csatározás az észszerűség határain belül maradjon, és ne ejtsünk olyan sebeket, amelyek megmérgezik a közösségek hangulatát, hogy majd a parlamenti választások idején mozgósítani tudjuk az egész erdélyi magyarságot."
Kijelentette: nem ez az árokásás a jövő, a politikai pluralizmus teljesen normális dolog kell legyen, időről időre választások vannak, urnák elé szólítják a választópolgárokat, van egy kampány, és az győz, aki meggyőzőbben tudott érvelni a kampány során. Ezt követően viszont minden megy tovább, és a megválasztott tisztségviselőknek az a feladatuk, hogy a közösségüket a legjobb tudásuk szerint képviseljék a magyar érdekérvényesítés terén is.
A következő hónapokban településről településre fogják elemezni a helyzetet, és a minden egyes településre vagy megyére lebontott megállapodás továbbra is a legszélesebb nyilvánosságot fogja élvezni, úgyhogy, amikor a választási kampányba érkezünk, akkor tiszta képet fogunk látni például arról, hogy Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben a közös fellépés megteremthető-e, és látni fogjuk azt, hogy melyek azok a települések, ahol választási versenyre kerül sor – jelentette ki az MPP elnöke.
Helyesnek nevezte a parlamenti választásokra vonatkozó pontot, mert "úgy helyes, ha csomagban tudjuk kezelni a két választást". Örömmel nyugtázta, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt is belátta ezt, egyre több helyen szorgalmazza a koalíciót.
Végül a pártelnök újból hangsúlyozta, hogy 2016 a magyar összefogás éve kell legyen, "mert nincs újabb 25 évünk".
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Vizsgálati fogságba helyezték Szőcs Zoltánt
Mint már hírül adtuk, december 29-én, kedden este a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei őrizetbe vették és kihallgatásra Bukarestbe vitték Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnökét. Az igazgatóság közleménye szerint az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésére való felbujtással, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére való felbujtással gyanúsítják Szőcs Zoltánt, akinek kihallgatása keddről szerdára virradó éjszaka hajnali 4 óráig tartott.
Tegnap a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei a bukaresti táblabíróságon Szőcs Zoltán harmincnapos előzetes letartóztatását kérték. Szőcs azt kérte a bíróktól, hogy a tárgyalóteremben tolmács is legyen jelen, és engedjék meg számára, hogy tanulmányozza a vádiratot. Szőcs Zoltánt egy hivatalból kirendelt védőügyvéd képviseli, aki az éjszakai kihallgatáson is jelen volt, de a gyanúsított egyedül akar védekezni, ezért a vádirat tanulmányozására időt bocsátottak a rendelkezésére. A bűnvádi iratcsomó a 2015/2/8255-ös iktatószámot viseli. A hírtévék tegnap 18 órakor adták hírül, hogy Szőcs Zoltánt huszonkilenc napos vizsgálati fogságba helyezték és a rendőrség központi fogdájába kísérték. Az ítélet nem végleges, negyvennyolc órán belül megfellebbezhető.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság közleménye szerint Szőcs Zoltán október 10-én arra biztatta a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének jelen levő tagjait, hogy házilag készítsenek egy robbanószerkezetet, és azt robbantsák fel december elsején a Románia nemzeti ünnepe alkalmával tartandó főtéri felvonuláson. A közlemény szerint Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének december elsején letartóztatott elnöke a „megcsináljuk” kijelentéssel válaszolt Szőcs Zoltán felvetésére. A sajtóközlemény Szőcs Zoltánt a Székelyföld nem Románia! jelszó népszerűsítőjeként mutatja be, aki azt vallja, hogy a HVIM céljait „véráldozat nélkül nem lehet elérni”. Az ügyészek állítása szerint a lehallgatott október 10-i megbeszélésen „Szőcs Zoltán feladatul szabta a HVIM kézdivásárhelyi szervezete tagjainak a házi készítésű robbanószerkezet elkészítését”. Három nappal a tanácskozás után Szőcs elhagyta Romániát, és csak december 20-án tért vissza Kézdivásárhelyre. Beke István december elsejei letartóztatása után azonban felvette a kapcsolatot a tanácskozás többi résztvevőjével, hogy egyeztesse velük a hatóságoknak mondandó változatot. Az ügyészség közleménye szerint Szőcs Zoltán „a szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, és „Nagy-Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt.
Tegnap újságírói kérdésre válaszolva Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere az újabb házkutatások és az őrizetbe vétel kapcsán elmondta: egyelőre nagyon kevés információja van az üggyel kapcsolatosan, nagyon sajnálja, hogy Kézdivásárhely folyamatosan a központi média célpontjává vált, és furcsállja, hogy Wass Albert könyveiért visznek el valakit, ami a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság túlkapásának minősíthető, mert ha házkutatást tartanának minden kézdivásárhelyi lakásban, nagyon kevés hely lenne, ahonnan ne vihetnének el Wass Albert-könyveket, és nagyon kevesen maradnának itthon. „Engem is el kellene vinni, mivel nekem is teljes Wass Albert-sorozatom van” – hangsúlyozta Bokor, hozzátéve, a könyveket hivatalosan, könyvesboltból vásárolta, ami nem lehet ok arra, hogy valakit őrizetbe vegyenek. Szőcs Zoltánt is megilleti az ártatlanság vélelme. Bokor Tibor abban is reménykedik, hogy igazságos ítélet születik majd. A mostani ügy sem a városnak, sem Székelyföldnek nem jó – hangsúlyozta az elöljáró. Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke szerint az újabb házkutatások és őrizetbe vétel több, mint felháborító, és ha a hatóságoknak igazuk is lenne – de szerinte nincs –, akkor is oda jutottunk, hogy a kommunizmusnál is rosszabbul állunk, mert nem elég, hogy szólni nem szabad, most már úgy néz ki, olvasni sem: hihetetlen, hogy Wass Albert-könyveket koboznak el. Ennél még súlyosabb, hogy nemzeti jelképeket is elkoboztak, ami azt jelenti, hogy holnap ezért a „bűnért” bárkit, az egész székelységet el lehet vinni. Tegnap délután Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője a Gábor Áron-szobornál tartott sajtótájékoztatót. Először a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kedd esti közleményére reagált, amelyben azzal gyanúsítják a vármegyéseket, hogy húsz bombát akartak gyártani petárdákból, feltételezhetően füsttel és hanggal akarva félelmet kelteni. Ez az igazgatóság újabb hazugsága, amit egy feltételezett beszélgetésből szűrt le. A szóvivő kijelentette: Szőcs Zoltánnál a házkutatás során nem foglaltak le semmit, kivéve azt a néhány Wass Albert-kötetet, ami nem bomba és nem robban. Ugyanakkor felhívta a bűnüldöző szervek figyelmét arra is, hogy hozzák nyilvánosságra a már elvégzett tűzszerészeti vizsgálat eredményét, amelyből szerinte semmi bizonyítékot nem tudtak leszűrni a feltételezett bombagyártásról. Ugyanakkor azt is kérte, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a hangfelvételeket is, amelyeket a titkosszolgálat készített a feltételezett bombagyártással kapcsolatosan, mivel a HVIM-nek semmiféle takargatnivalója nincs, és ebben az ügyben is bátran kiállnak az igazuk mellett, hiszen nincs semmiféle reális alapja. A szóvivő azt a kérdést is felvetette, hogy milyen indok vagy gyanúsítás alapján figyelték meg a vármegyéseket csak azért, mert kulturális rendezvényeket szerveztek, és kiálltak az autonómiatörekvések mellett. Nevezzék meg, hogy melyik szerv vagy minisztérium rendelte el a lehallgatásokat, a házak bepoloskázását, illetve a házkutatásokat, és melyik törvény milyen paragrafusa alapján történt mindez. Tóth Bálint fontos bejelentést is tett: a titkosszolgálat által emlegetett október 10-én, amikor szerintük a titkos beszélgetés zajlott, nem volt semmiféle találkozó vagy gyűlés, Beke István és Szőcs Zoltán aznap nem találkozott. Tóth Bálint az RMDSZ-es politikusokhoz is kérdést intézett: akarnak-e Beke István, illetve Szőcs Zoltán ügyében valamit tenni a román parlamentben, nyilatkoznak-e az ügyről, hiszen nyilvános jogtiprásról van szó, ami nemcsak a két vármegyés ellen, hanem az egész erdélyi és főleg a székelyföldi magyarság ellen irányul. Ami történik – hangsúlyozta –, az hadjárat egy olyan szervezet ellen, amely karitatív tevékenységet folytat, s kiáll saját kultúrája és ügye mellett. „A vármegyések soha nem tettek egyetlen olyan lépést sem, amely a román lakosság ellen irányult volna, s amely szerint mi terroristák lennénk” – mondotta végezetül a vármegyések erdélyi szóvivője.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)