A két székely megye, Kovászna és Hargita kapta országos szinten a legkevesebbet a kormány tartalékalapjából a múlt héten kiutalt összegekből, állítják a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) háromszéki vezetői. „Az is feltűnő, hogy Kézdivásárhely alig kapott pénzt, míg Barótnak semmi se jutott, mert mindkét település vezetősége MPP-közeli” – jelentette ki Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke szerint viszont „mértéktelenül nagy pénzösszeg” érkezett a kormánytól. „A kormány és a megyei tanács azokat a településeket támogatja, ahol vannak elképzelések, de a kézdivásárhelyi és baróti polgármesterek egyetlen projekthez sem kértek támogatást” – magyarázta Tamás Sándor. /Kovács Zsolt: Kormánypénzek: kié a babér? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

A Háromszék nem újság, a Háromszék pártlap – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke, amikor a Régió Rádió szerkesztői a sajtó és kampány viszonyáról kérdezték. Hozzátette, hogy szerinte az ellentábor, tehát az MPP lapjaként számon tartott újságot ezek után még választási reklám-közlés céljából sem veszi igénybe az RMDSZ. Mondja mindezt a pártszempontból ugyancsak függő Régió Rádióban, a megyei tanács-elnök és Sepsiszentgyörgy polgármestere szócsöveként fungáló médiában. Kijelentésével szemben a Háromszék nem az MPP lapja, kínosan vigyázott az önkormányzati választások alatt, hogy középen maradjon. Az RMDSZ mindenfajta bírálatot személyes sértésként kezel, s ráadásul, mióta módjában áll, gazdasági eszközökkel megtorolja. Most hozta a Háromszék szerkesztősége tudomásunkra az RMDSZ-es vezetés alatt álló megyei tanács, hogy a több mint harminc éve a lap székházául szolgáló épületből májusban fel is út, le is út. /Simó Erzsébet: A kampányfőnök megtorlással fenyeget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Meghatódottan hallgatta végig Sólyom László köztársasági elnök október 24-én Csíkszeredában, a Márton Áron Líceumban az egyik végzős tanuló gondolatait arról, hogy milyen minőségű oktatásban részesülnek a székelyföldi magyar diákok, és milyen reményeik vannak arra, hogy a szülőföldjükön maradjanak tanulmányaik befejezése után. Sólyom a Székelyföldi Városok Szövetségének tagjaival reggelizett, találkozott az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetőivel, valamint nagycsaládos szülőkkel, meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai részlegét, felkereste a Segítő Mária Római Katolikus Líceumot és a Márton Áron Gimnáziumot, megbeszélést folytatott Hargita megye és Csíkszereda vezetőivel, Csíksomlyón pedig Tőkés László püspökkel, EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével tárgyalt. Tőkés László arra kérte az államfőt, segítsen abban, hogy az erdélyi oktatási intézmények működéséhez szükséges támogatást a magyar állam továbbra is biztosítsa. Kérte továbbá, hogy az elnök a Székelyföld mellett a Partiumra is fokozottan figyeljen. – Teljes odaadással támogatom azokat a törekvéseket, amelyek a Székelyföldet önálló fejlesztési régióként képzelik el – szögezte le Sólyom László. Rámutatott: a Sapientia Egyetemnek minőségi intézménnyé kell válnia. Ugyancsak október 24-én látogatott el Sólyom László Barótra, Nagyajtára, Apáczára és Sepsiszentgyörgyre. /Tibori Szabó Zoltán: Sólyom: a Sapientiának minőségi intézménnyé kell válnia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Tőkés László püspök Sólyom Lászlónak beszélt a romániai magyarság politikai megosztottságáról is, véleménye szerint ennek az az oka, hogy Markó Béla, az RMDSZ, illetve Szász Jenő, az MPP elnöke nem találta meg a közös hangot. Sólyom László későbbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a romániai választások kérdésébe egy magyar államfő nem avatkozhat be, csak egy tanácsot adhat: a romániai magyarság minél nagyobb számban menjen el szavazni. /A magyar nemzet kulturális egységet alkot (Sólyom László Csíkszeredában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Kincses Előd független jelöltnek adott igazat október 24-én a Maros megyei törvényszék, amely érvénytelenítette a helyi megyei választási iroda döntését, miszerint a Magyar Polgári Párt által támogatott jelölt nem indulhat a választásokon. A bíróság döntése még nem végleges, mivel megtámadható 24 órán belül. Kincses az RMDSZ elnökének, Markó Bélának lesz az egyik ellenfele. /Mégis indulhat Kincses Előd a választásokon? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Alapfokon pert nyert a Hargita megyei képviselő-testület MPP-s frakciója az RMDSZ-frakció ellen, miután a bíróság elé terjesztette a szerinte törvénytelen módon megválasztott szakbizottságok ügyét. A csíkszeredai törvényszék megsemmisítette a szóban forgó határozatokat. A Hargita Megyei Tanács RMDSZ-frakciója megfellebbezi a törvényszék határozatát. /Pert nyert az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Október 25-én, székelyföldi látogatásának harmadik napján Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: maga is és a magyar állam is támogatja az erdélyi, a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Kifejtette: magától értetődik, hogy Európában a kisebbségeknek joguk van az autonómiához, annak különböző – személyi, kulturális vagy területi – formáihoz. Sólyom cáfolta, hogy székelyföldi látogatása romániai magyar választási célokat szolgálna. Leszögezte: az erdélyi magyar politikusokkal – Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Tőkés László püspökkel, illetve a SZNT tagjaival – folytatott megbeszélései kizárólag tájékozódási célokat szolgáltak. Hangsúlyozta: örülne, ha az erdélyi magyarság átlagon felüli számarányban járulna az urnákhoz. A magyar államfő október 25-én Sepsiszentgyörgyön tanácskozott az SZNT vezetőivel és Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Ezt követően Eresztevényben megkoszorúzta Gábor Áron síremlékét, Felsőcsernátonban Rákossy Árpád volt bíró szobrát, s felkereste a felsőcsernátoni Néprajzi és Ipartörténeti Múzeumot, sétát tett Kézdivásárhely főterén, ahol számos helyi lakossal is elbeszélgetett, megkoszorúzta a székely hősök és áldozatok emlékművét, majd Gelencére hajttatott, ahol megtekintette az 1245-ben épült, nemrég restaurált római katolikus templomot. Koszorút helyezett el az ezeréves határ közelében, a Bákó megyei Ojtoztól néhány kilométerre, a Sósmezőn álló, első világháborúban elesett magyar, román és német katonák emlékművénél. Ezt követően Kovászna megye önkormányzati vezetőivel tárgyalt. Délután a Nyerges-tetőn, a szoros védelmében 1849-ben elesett székely hősök emlékművénél és tömegsírjánál helyezett el koszorút, meglátogatta a Csíkszentmártonban levő gyermekközpontot és leányanya otthont. Este Csíkszeredában Sólyom László részt vett a művelődési házban az erdélyi magyar hivatásos néptánc-együttesek gálaelőadásán, amelyen a Háromszék, a Nagyvárad, a székelykeresztúri Pipacsok, a Maros néptánc-együttesek és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes produkcióiban gyönyörködhetett. Az előadás után az elnök beszédet mondott. Rámutatott: nagy öröm számára, hogy Székelyföldre látogathatott, és megismerhette a térség nevezetességeit és embereit. Kijelentette: útja során Hargita és Kovászna megye mellett, Brassó, Bákó és Maros megyébe is ellátogatott, hogy ezzel is jelezze: a történelmi Székelyföldet kívánta felkeresni. Az államfő és kísérete este Gyergyószentmiklósra utazott, ahol Sólyom László tárgyalást folytatott a térség településeinek polgármestereivel. Október 26-án, vasárnap az államfő megtekintette a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, az abban működő alkotóközpontot, és megkoszorúzta a madéfalvi veszedelem emlékművét. A koszorúzást követően Sólyom László beszédet intézett az ünneplő székelyekhez. Kijelentette, három napja járja a Székelyföldet, mindenütt találkozott azoknak az áldozatoknak az emlékével, amelyeket a székelyek hoztak a szabadságért. „Azért is jöttem Erdélybe, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” – mondta. Kifejtette, nagy öröm volt számára, hogy Csíkszeredában a román televízió és a világ nyilvánossága előtt elmondhatta: a magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata, és azonos a jövője is. Rámutatott: látogatását nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is figyelemmel kísérik, és ott is belátják, hogy aki Erdélybe jön, nem múzeumba jön, hanem egy élő, hatalmas nemzetrészt látogathat meg. Kevés nép van így szétszóródva, és mégis ennyire egy legyen a nyelve, állapította meg. „Nagyon remélem, hogy Székelyföld ezt a megbonthatatlan egységet, amit ezer éven keresztül meg tudott őrizni, továbbra is megtartja” – fejtette ki. Hozzátette: a román állam számára az volt az üzenete, hogy tekintsék értéknek az itt létező magyar világot, és ne akarják fellazítani. A magyar államfő délután Gyimesközéplokra utazott, ahol a helyi polgármesterrel és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vezetőivel folytatott megbeszélést. Délután felkereste a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumot, a gyimesközéploki csángó értékmegőrző tábort, és a Rákóczi-vár romjainak közelében, az ezeréves határon álló, nemrég felújított vasúti őrházat. Sólyom László csángó gyermekekkel és szülőkkel találkozott, s a helyi elöljárókkal is elbeszélgetett. Kovászna megyei látogatása során az államelnököt a hivatalos kísérete mellett Tamás Sándor megyei tanácselnök kísérte végig, a Hargita megyei látogatás helyszínein pedig Borboly Csaba megyei tanácselnök kalauzolta. /Tibori Szabó Zoltán: ”Azért jöttem, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” Sólyom Lászlónak természetes az erdélyi, a székelyföldi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Székelyföldi látogatása az ’56-os évforduló jegyében zajlik, mondta a magyar köztársasági elnök. Sólyom kifejtette: szívmelegítő érzés volt olyan székelyföldi falvakon átutazni, amelyek nevét, és amelyek szülötteit egész Magyarország ismeri. A köztársasági elnök ideutazását nagy érdeklődés fogadták Gyergyószentmiklóson, őt megelőzően utoljára 1940-ben járt Gyergyóban magyar közjogi méltóság, amikor Horthy Miklós a honvédség élén végigvonult Székelyföldön. /Székelyföld Sólyom-szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ „Látogatásomnak legfontosabb célja az 1956-os forradalomnak a megünneplése. Tegnap is mondtam, a forradalom nemzeti egységet teremtett a magyarok között, és egységet az akkori, szabadságra vágyó más népekkel is. Ezért hangsúlyozom mindig, mennyi román résztvevője volt az akkori eseményeknek, sőt nagyon sok román áldozata is volt” – mondta. „Látogatásom másik célja az itteni magyarságnak szól. A magyar alkotmánynak és az én személyes meggyőződésemnek is az az alapja, hogy a magyar nemzet kulturális egységet képez. A kulturális nemzet fogalmát igyekszem mindenhol elfogadtatni Európában” – nyilatkozta Sólyom. Romániában „külön magyar világ” létezik, érték Románia számára, mint ahogy Magyarországnak is az ottani román, szlovák és más nemzetiségű világ– fejtette ki. Csíkszerdában az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetői várták az államfőt. „Szívmelengető élmény találkozni székelyföldi nagycsaládosokkal, hiszen ők igazán tudják: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, az kell, hogy szülessenek magyar gyerekek” – mondta a vendég. Meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai fiókintézményét is, ahol dicsérően nyilatkozott az intézményről, annak kiadványairól, az akkreditációs folyamat előrehaladásáról. Később Tőkés László EP-képviselővel tanácskozott zárt ajtók mögött. Sólyom László jelenlétében Baróton október 25-én két emlékművet is avattak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, egyszersmind a Nagy Imre-perben, a Szoboszlai-perben, valamint az érmihályfalvi perben halálra ítéltek kivégzésének 50. évfordulójára emlékeztek. A baróti iskola udvarán a világon egyedülálló emlékművet lepleztek le, mely az 1968. évi prágai tavasz vérbe fojtását követő szovjet megszállás elleni tiltakozásaként önmagát felgyújtó cseh egyetemista, Jan Palachnak (1948–1969), a Magyarország szovjet megszállása elleni kiállásaként önmagát lángba borító budapesti Bauer Sándor (1952–1969), valamint a diktatúra miatt a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó Moyses Márton volt egyetemi hallgató (1941–1970) arcképét és emlékét őrzi. „Nagyon nagy szó, hogy a mai fiatalok ezt megismerhetik, és az is nagyon nagy szó, hogy ők már szabadon élhetnek és gondolkodhatnak” – mondta Barót főtere szomszédságában felállított 1956-feliratú emlékmű avatóján Sólyom László, majd megkoszorúzta az Élthes Barna szobrász alkotta emlékmű talapzatát. A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban Kassay Péter, a kulturális és művészeti központ igazgatója házigazdaként köszöntötte Sólyom Lászlót, és az alkotóközpont tevékenységét ismertette. /Sólyom: külön magyar világ Romániában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

Kizárhatják a pártból a Kovászna megyei Sepsikőröspatak négy tanácsosát, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) tagjait, mert a legutóbbi tanácsülésen megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) kezdeményezésére benyújtott határozattervezetet, miszerint a községben is szervezzék meg a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazást. Silviu Ioachim, Sepsikőröspatak PDL-s polgármestere elmondta, a hat demokrata-liberális tanácsos közül egy hiányzott, egy tartózkodott, a négy magyar nemzetiségű párttag pedig megszavazta a határozattervezetet. Az MPP tervei szerint a parlamenti választásokkal egy időben, november 30-án tartanának népszavazást a székelyföldi autonómia ügyében. /Gyergyai Csaba: Fenyegetik a képviselőket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

Érdemes-e megóvni a politikai ellenfelek választási részvételét? A kérdés immár sokadszor vetődik fel az erdélyi magyar közéletben. 2004-ben RMDSZ-es közreműködéssel sikerült elérni, hogy formai hibákra hivatkozva zárják ki a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ) a helyhatósági választások versenyéről. Az idei helyhatósági választásokon a csíkszeredai polgármesteri székre függetlenként pályázó Bokor Márton ellen óvott eredménnyel az RMDSZ. Bokor azért nem szállhatott versenybe a szavazatokért, mert közhivatalnokként pályázott városvezetői mandátumra; az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje esetében viszont nem tűnt fel ugyanez az összeférhetetlenség. Bírósági úton próbálta Kincses Elődöt is távol tartani a hatodik parlamenti mandátumára pályázó Markó Béla útjából a szövetség – sikertelenül. Mérlegre kell tenni, hogy rokonszenvet vagy ellenszenvet vált ki a választókból a bírósági megoldásra tett kísérlet. Amikor a magyar párt egy köztiszteletnek örvendő magyar jelölt ellen lép fel, azzal nem biztos, hogy növeli táborát. Népszerűtlen lépés volt a Kincses Előd kizárására tett kísérlet. Ezzel ugyanis az RMDSZ a független szenátorjelöltet juttatta többletlehetőségekhez. /Gazda Árpád: Óvakodni kell az óvástól. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

Sikerült egységes álláspontot kialakítaniuk a székelyföldi önkormányzati vezetőknek az autonómia-népszavazás ügyében. Október 28-án tartott sepsiszentgyörgyi ülésükön jelen volt a két megye elnöke, Tamás Sándor és Borboly Csaba, Ráduly Róbert, Csíkszereda, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es, Rácz Károly, Kézdivásárhely és Mezei János, Gyergyószentmiklós MPP-s polgármestere. Arra a következtetésre jutottak, hogy tanácsosabb lenne elhalasztani a tervezetek vitáját. November 11-én 12 órára tanácskozásra hívják Gyegyószentmiklósra Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, ezen a megbeszélésen szeretnének közös megoldást találni a népszavazás kérdésében. Antal Árpád szerint így létrehozható lenne egy Székelyföld nevet viselő megye, de ez nem a történelmi Székelyföld lenne. /Farkas Réka: Felfüggesztenék a népszavazás vitáját (székelyföldi autonómia) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

Ettől a tanévtől összevont osztályba járnak Székelymuzsnán az elemi iskolások. Legalább még négy kisdiákra lett volna szükség ahhoz, hogy két osztályt indítsanak a Székelyderzs községhez tartozó település iskolájában, azonban csak tizennyolc gyerek iratkozott be. Az elnéptelenedő faluban ebben a tanévben ugyanannyi óvodást oktatnak, mint elemi iskolást. Az iskolások közül öt személy roma nemzetiségű. Mostohagyermeknek érzik magukat a székelymuzsnai értelmiségiek, ugyanis a községvezetés nem segített a tanintézmény infrastrukturális felújításában. Holland segítséggel sikerült központi fűtésrendszert szereltetni. A múlt héten, a kormánytól kapott költségvetési kiutalásból Székelyderzs sem részesült – akárcsak azon települések többsége megyénkben, ahol MPP-s a polgármester. /Kozán István: Székelymuzsna. Csökken az iskolások száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

A választásokon a tét ugyanaz, mint négy évvel ezelőtt – mondta Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke: a romániai magyarságnak erős parlamenti képviselete legyen. Voltak olyan jelöltek, akiktől parlamenti képviselők és más tisztségviselők átvállalták a kölcsönt, egy központi alap létrehozásával, mert az RMDSZ-nek nem lett volna annyi pénze, hogy mindenki garanciapénzét megelőlegezze. A kölcsönalaphoz nagyon sok tisztségviselő hozzájárult, valamint jelöltek is. A Központi Választási Iroda végül 450 RMDSZ-jelöltet fogadott el. Az RMDSZ az új választási törvény vitájakor bírálta a jogszabályt, mert arra készteti a pártokat, hogy profi politikusok helyett sztárokat indítson jelöltként. Az RMDSZ mégis Dancs Annamari énekesnőt indítja az egyik külföldi kerületben. Takács szerint ez nem ellentmondás. Azt kevesen tudják, hogy egyik román párt választási programjában sincs szó kisebbségi vagy nemzetiségi jogokról. Takács hangsúlyozta: Romániában a Magyar Polgári Párt programjában sem szerepel az autonómia, csakis az RMDSZ-ében. /Benedek Sándor: A tét ugyanaz, mint négy éve. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ kampányfőnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Sepsiszentgyörgyön nem tartanak autonómia-népszavazást, miután az önkormányzat október 30-i ülésén elutasította az erről szóló tervezetet. Antal Árpád polgármester elkötelezte magát Székelyföld autonómiája mellett, de a tervezet jogi hiányosságai miatt annak elhalasztását kérte. A prefektus felszólítására a háromszéki Kőröspatak önkormányzata visszavonta az autonómia-népszavazás megszervezéséről korábban elfogadott határozatát. Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere kijelentette: eleget tesznek a kormánybiztos felkérésének, visszavonják a határozatot, de ki fogják azt javítani, és újra előterjesztik. Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke nehezményezte, hogy a kézdivásárhelyi polgármester nem egyeztetett ebben a kérdésben, mielőtt a visszavonásról nyilatkozott volna. /Kovács Zsolt: Elutasított referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ Gazda Zoltán, a MPP Kovászna megyei alelnöke közölte, csak néhány háromszéki településen került napirendre az autonómia-referendum megszervezésére vonatkozó határozattervezet: Kézdivásárhelyen, Vargyason, Árkoson elfogadták, Dálnokon visszautasították, Nagyborosnyón elhalasztották, Baróton, Nagyajtán, Kommandón, Barátoson, Zabolán, Illyefalván ezután vitatják meg a javaslatot. A többi önkormányzat nem tűzte napirendre. /Bíró Blanka: Elutasított referendum. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

A családon belül a főzés és a takarítás alapvetően a nő feladata a magyar fiatalok kétharmada szerint, ami jóval meghaladja a 47 százalékos országos átlagot – derült ki a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a TransObjective és a Kvantum Research közvélemény-kutató cégek által közösen végzett vizsgálat előzetes bemutatóján. Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke szerint az iskolázottsággal való elégedettség szempontjából óriási különbség mutatkozik a magyarok és a románok között, hiszen a magyar fiataloknak nincs elég hozzáférésük a rendszerhez, ezt pedig bővíteni kell. A magyar fiatalok 30 százaléka szerint létezik olyan párt, amely az ő érdekeiket képviseli: 80,6 százalék az RMDSZ-t, 10 százalék pedig az MPP-t nevezte meg ilyennek. 2001-ben a magyar fiatalok mindössze 30 százaléka rendelkezett mobiltelefonnal, addig 2008-ban ez az arány 91,6 százalékos. Otthoni internet-hozzáférése a magyar fiatalok 53 százalékának, saját autója pedig 35 százalékuknak van. /Ferencz Zsolt: Erdélyi fiatalok 2008: konyhában a nők helye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Az erdélyi magyar fiatalok a vallás tekintetében konzervatívabbak román társaiknál: értékrendjükben a hit kétszer olyan fontos, mint a román fiatalokéban. A magyar fiatalok a romániai átlagnál jóval nagyobb arányban vállaltak már külföldön munkát, voltak tanulmányúton, bevásárolni, barátokat rokonokat látogatni, illetve turistaként külföldön. A migrációs szándék tekintetében az eltérés kisebb, de nagyobb arányban jellemzi a magyar fiatalokat. A magyar fiatalokat alapvetően nem érdekli a politika. A megkérdezettek több mint fele, 56 százaléka érzékeli úgy, hogy érdekeiket egyetlen romániai párt sem képviseli (ez az arány a román fiatalok esetében még magasabb). Emellett a romániai átlagnál kisebb arányban gondolják azt, hogy életükre hatással vannak a helyi, illetve a központi adminisztráció döntései. A fiatalok többsége (66 százaléka) az RMDSZ-re szavazna. /Varga Melinda: Konzervatívak a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ A kutatásból kiderült, az erdélyi magyarság nagyon kis mértékben érzi közelebb magához a magyarországi magyarokat az erdélyi románokhoz képest. Ebben szerepet játszott a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca is, amely sokakból a „nemzettársainknak sem kellünk” érzést váltotta ki. A nyolc-tíz évvel ezelőtti állapothoz képest jelentősen csökkent a 18–35 év közötti erdélyi magyarok anyaország iránti érdeklődése, mindössze 38 százalékuk telepedne át munkavállalás vagy huzamosabb életvitel céljából. Egyre többen választották a hazatelepedést a rendszerváltás idején vagy az azt követő években kivándorolt erdélyi magyarok közül. Ebben közrejátszik a magyarországi gazdasági és politikai mélyrepülés, valamint a hatalmon lévő baloldal határon túli politikája. /Rostás Szabolcs: Szülőföld, alap. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

Befejeződött a magyarországi Hír Tv adásának újbóli műsorra tűzése, illetve a szintén magyarországi Echo Tv műsorrácsba történő beillesztése érdekében folytatott aláírásgyűjtés – számolt be Csomortányi István, a Magyar Polgári Párt (MPP) nagyváradi alelnöke és Orbán Mihály országos alelnök. Az MPP nagyváradi szervezete október 14-én kezdett aláírásgyűjtésbe, miután a Hír Tv eltűnt az kábeltelevíziós szolgáltató Bihar megyei programkínálatából. Az íveket több mint 1900 személy írta alá. Csomortányi szerint nem kaptak ígéretet arra, hogy mikor fognak beadványukra érdemben reagálni. /Fried Noémi Lujza: Visszakövetelik a Hír Tv-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

Puskaporos hangulat jellemezte Csíkszeredában a városi tanács rendhagyó ülésének elejét október 31-én. Az RMDSZ- és MPP-frakciók között a súrlódást egy, a polgári pártosok a Székely Nemzeti Tanács felkérésére előkészített, a székelyföldi autonómia statútumának kérdését tárgyaló határozattervezet okozta, amit nem sikerült előterjesztetni a napirendi pontok listájára. /Hompoth Loránd: Tanácsülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Makfalván tartott sajtótájékoztatót a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöksége, illetve a község felfüggesztett MPP-s alpolgármestere, Vass Imre. A polgáriak szerint a község RMDSZ-es polgármestere, dr. Zsigmond Venczel nyomására a községi tanács jogtalanul függesztette fel tisztségéből az alpolgármestert, továbbá azzal vádolják az elöljárót, hogy diktatúrát vezetett be a községházán. Vass Imre kifejtette, a 7 RMDSZ-es, hat MPP-s képviselőt számláló helyi tanácsban úgy nyerte el az alpolgármesteri tisztséget, hogy egy RMDSZ-tanácsos átszavazott. Vass szerint ezért a feleségét, Vass Gabriellát tette felelőssé az RMDSZ, bár az átszavazást a voksolás titkossága miatt nem lehet bizonyítani. Vass Gabriellát felfüggesztették a községi tanácsból, és helyére új képviselőt juttattak be az RMDSZ-listáról. Ez is jogsértő módon történt, mert az adott ülésen sem volt meg a tanács szükséges létszáma. Szeptember 24-én Vass Imre alpolgármesteri tisztségét is felfüggesztették, az érintett szerint törvénytelenül. A polgáriak szerint a lakosság érdekében véget kellene vetni a törvénytelenségeknek és az ellenségeskedésnek a községi önkormányzatban. Dr. Zsigmond Venczel polgármester szerint az önkormányzat jogszerűen járt el az alpolgármester, illetve a volt RMDSZ-es tanácsos felfüggesztésében egyaránt. /(benedek): MPP–RMDSZ perpatvar Makfalván. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

Várfalván is megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete. Az alakuló közgyűlés részevői megválasztották a tisztségviselőket: elnök Valentiny Attila, alelnök Létay Sándor. Valentiny Attila a tavaszi választások alkalmával függetlenként nyert mandátumot a helyi tanácsba. /Megalakult Várfalván az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Székelyföld területi autonómiája megszerzésére tett második sikeresnek tűnő próbálkozás vallott kudarcot. Nem a román hatalom fenyegetőzése miatt. Azok az emberek, akik júniusban még az „autonómia" szóval kampányoltak, most magára hagyták a kezdeményezést. November 30-án azért nem lesz népszavazás az autonómiáról, mert Székelyföld választott, döntő többségében magyar önkormányzati képviselői ezt nem szavazták meg. A nagy városok vezetőire hatalmas nyomás nehezedett „felülről", az RMDSZ képviselői különböző eljárásbeli furfangokkal botlasztották a határozattervezetet, a Magyar Polgári Párt sem volt elég határozott. Sok helyen bizony levizsgázott az SZNT is. Csíkszereda polgármestere például szavakban valóságos apostola a székely autonómiának. Azután Csíkszeredán a múlt heti tanácsülésen egyetlen RMDSZ-tanácsos sem volt hajlandó nemhogy az autonómiára voksolni, még azt sem engedték meg, hogy napirendre kerüljön a téma! A csíkszeredai tanácsülésen ott volt az SZNT városi elnöke, egyetlen szót sem mondott az általa városi szinten képviselt szervezet kezdeményezéséről. /Szondy Zoltán: Zsákmányőrző görcsben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

Újra menesztették Vincze Jánost, a gyergyószentmiklósi GO Rt. közüzemek igazgatóját. Egy hónap alatt immár másodszor távolította el vezetői tisztségéből Vinczét a közüzemek közgyűlése, aki szerint politikai okok vannak a háttérben. Az igazgató október 7-i leváltását a csíkszeredai törvényszék érvénytelennek nyilvánította, de Vincze nem ülhetett vissza a székébe, mert a közgyűlés a napokban újra a leváltására szavazott. Hasonlóan az előző gyűléshez, a tanács RMDSZ színeiben megválasztott képviselői távoztak az ülésről, mivel nem értettek egyet bizonyos napirendi pontokkal, és ellenezték, hogy Árus Zsolttal kibővüljön a vezetőtanács. A többségben lévő magyar polgári párti tanácstagok újra megszavazták az igazgató menesztését, Vincze szerint ismételten törvénytelenül. Vincze úgy látja, hogy menesztését Árus Zsolt, az MPP-színeket képviselő megyei tanácsos tervelte ki. Mezei János polgármester szerint nem politikai döntésről, hanem a város érdekeiről van szó. Vinczét amiatt váltották le előzőleg, mivel nem végezte megfelelően munkáját. /Barabás Cs. Márti: Gyergyó: politikai okokat sejt a menesztett igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Új hetilap jelenik meg Székely Újság néven Kézdivásárhelyen, november 6-án. A magát közéleti hetilapként meghatározó új kiadványt a Pro Kézdi Egyesület adja ki. A lapigazgató Sántha Attila költő, író, aki egyben a kiadó egyesület elnöke. Sántha Attila elmondta: független, pártatlan hetilapot kívánnak szerkeszteni, amelyet sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt nem tud majd befolyásolni. Eddig Felső-Háromszék lakossága egyetlen regionális hetilapból, a 12. éve működő Székely Hírmondóból értesülhetett a vidéket érintő hírekről. A kezdetben 5000 példányban megjelenő Székely Újságot Felső-Háromszéken, valamint Orbaiszék és Sepsiszék egyes településein is terjesztenék. A Székely Újság felelős szerkesztője Zs. Ambrus Ágnes magyar szakos tanfelügyelő, szerkesztői Koszti Ildikó, Ferencz Éva, Jancsó Katalin és Salamon Balázs. A lap jogelődje a Kovács J. István által szerkesztett, az 1900-es évek elején megjelent, Kézdivásárhely történelmének leghosszasabb életű hasonló nevű hetilapja, amelyet néhány lelkes helybéli 1989 karácsonyán adott ki újra /1991. márciusáig jelent meg/, a rendszerváltás idején a mostani lapigazgató és felelős szerkesztő is részt vett annak szerkesztésében. /Bartos Lóránt: Új lap, hajlongás nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./ 2002 márciusában jelent meg a Székely Újság harmadik sorozata, melyből csak kilenc szám látott nyomdafestéket. /Iochom István: Újraindul a Székely Újság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

Építkezési engedély és a műemlékvédelmi hatóság beleegyezése nélkül újíttatta fel – alakíttatta át – a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia a kétszázötven éves Szent Kereszt-templom körüli kerítést, amely ugyancsak műemlék. A törvénytelenséget ráadásul Csíkszereda tanácsa még pénzzel is támogatta. Az összeg odaítélése előtt az MPP-s tanácstagok közül néhányan arra kérdeztek rá, hogy a felújítási tevékenységek műemlékvédelmi szempontból megfelelnek-e az előírásoknak. Ekkor derült ki, hogy nincs építkezési engedély a két hónapja befejezett munkára. Mihály Zita, a Hargita Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság műemlékvédelmi felügyelője elmondta, a tizennyolcadik századból származó kerítés felső – lebontott – részének újraépítésénél alkalmazott technológia nyomán az teljesen elvesztette műemlék jellegét. /Kozán István: Közpénzzel támogatott törvénytelenség? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elutasította az MPP által támogatott Kincses Előd független szenátorjelölt meghívását, hogy vele együtt részt vegyen egy vitán, amelyet egyenes adásban közvetítene a Duna TV. Markó Béla kijelentette: „Nem vagyok Kincses úr ellenfele, és nem kívánok a kampányban vitázni vele. Sok jelölt van még, miért nem kérdik meg őket is? Minden pártnak van jelöltje. ” /Markó nem vitázik Kincsessel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./

Az MPP keret-megállapodást ír alá öt olyan független jelölttel, akik a párt támogatásával indulnak a november végi választásokon. A keret-megállapodás négy évre érvényes együttműködési elveket rögzíti. A két Hargita megyei (Sebestyén Csaba és Garda Dezső), két Kovászna megyei (Szilágyi Sándor és Rákosi János), valamint az egy Maros megyei (Kincses Előd) független jelölt a keret-megállapodásban vállalja, hogy parlamentbe jutása esetén az MPP programját képviseli. A három említett megyén kívül az MPP-nek még Kolozs és Bihar megyében van területi szervezete. Ők nem támogatnak egyetlen független jelöltet sem. /Keret-megállapodás függetlenekkel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

Két Maros megyei magyar többségű nagyközség polgármestere azzal vádolja az országot és a megyét irányító liberális–RMDSZ-es koalíció politikusait, hogy a legutóbbi pénzelosztásokkor politikai opciók szerint „felejtették ki” falvaikat. Maros megye 91 községe közül 11 nem részesült a kormány költségvetés-kiegészítéséből. A „peches” listán két jelentős magyar község van, a László Árpád által vezetett Gyulakuta és a Székely László által igazgatott Mikefalva. Előbbi polgármester a Magyar Polgári Párt, utóbbi a Demokrata-Liberális Párt tagja. László Árpád hiába fordult panaszával a megyei önkormányzat és a prefektúra vezetőihez. Gyulakuta az egyetlen Maros megyei település, melynek élén MPP-s elöljáró áll. Székely László, Mikefalva polgármestere elmondta, a lakosság 60 százaléka magyar nemzetiségű, még a többségben lévő RMDSZ-es tanácsosokat is megbotránkoztatta, hogy nem kaptak támogatást. Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnök szerint az összeg elosztásával a Tariceanu-kabinet foglalkozott. Borbély László régiófejlesztési miniszter ennek az ellenkezőjét állítja. A döntést tehát a felelős vezetők nem vállalják. /Szucher Ervin: Büdzsé politikai színek szerint. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

A Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati frakciója összegezte a Borboly adminisztráció 100 napját. Az elmúlt három hónapban Hargita Megye Tanácsa Borboly Csaba elnök vezetésével határozatok tömegét gyártotta, melyet az RMDSZ frakció szó nélkül megszavazott. Az MPP erőfeszítése a törvényesség betartásáért, valamint ellenzéki ellenőrző szerepének érvényesítésére beleütközött az RMDSZ szavazógépezetébe. Az MPP kérdéseit válasz nélkül hagyták. Jó példa erre a libáni út építése közben eltűnt aszfaltmennyiségre kérdése. Az MPP elleni támadásokra használják a megyei tanács kiadványait. Megakadályozzák az MPP részvételét a Hargita Népe napilapot felügyelő bizottságban, ezzel megerősítik a sajtó feletti RMDSZ-es uralmat. Az MPP példákat hozott fel az elmúlt időszakra. Többek között: az alakuló ülés törvénytelen volt, hiányzott a kétharmados többség, átláthatatlan a közpénzek felhasználása, a szakbizottságok összetételét és számát az RMDSZ-frakció erőből, egyeztetés nélkül szavazta meg. /MPP a Borboly adminisztráció 100 napjáról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

A baróti önkormányzat is megszavazta az autonómiareferendum megszervezéséről szóló tanácsi határozatot. A hat RMDSZ-es, öt magyar polgári párti (MPP) és négy független képviselő egyöntetűen a népszavazás megszervezése mellett voksolt. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármester a népszavazásról szóló vita elhalasztását szorgalmazta, javaslatát az MPP-s tanácstagok elutasították, azonban az RMDSZ-s képviselők tartózkodásával és a románok ellenszavazatával a tervezetet elvetették. A népszavazás megszervezését még Árkoson, Nagyborosnyón, Zabolán és Vargyason szavazták meg. Dálnokon visszautasították azt, míg Nagyajtán, Kommandón, Barátoson, Illyefalván ezután vitatják. A Nagy-Románia Párt 13 Bihar megyei szenátor- és képviselőjelöltje nyílt levélben fordult Calin Popescu-Tariceanu kormányfőhöz, amelyben az autonómiareferendumok megakadályozására szólították fel. /Bíró Blanka, Fried Noémi Lujza: Baróton is megszavazták. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Körülbelül háromtucatnyi fiatal – RMDSZ-es, MPP-s és független önkormányzati képviselő – vett részt a Háromszéki Ifjúsági Tanács által kezdeményezett fiatal tanácsosok találkozóján Árkoson. Demeter Ferenc a szervező, a Hárit önkormányzati alelnöke kifejtette: a cél egy erős háromszéki ifjúsági háló kialakítása, hogy kezdjenek el együtt gondolkodni. /Farcádi Botond: Szavazógép helyett kezdeményezők (Fiatal Tanácsosok Találkozója Árkoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Fegyelmi eljárást kezdeményez a Zöld Párt Dósa Barna ellen, és akár a pártból is kizárhatják, mert megszavazta a székelyudvarhelyi önkormányzati ülésen az autonómia-népszavazás kiírását. A határozatot a Magyar Polgári Párt (MPP) jelen lévő hét képviselőjének igen szavazatát két RMDSZ- és egy zöld párti képviselő is támogatta, hat RMDSZ- és egy zöld párti tartózkodás mellett fogadták el. A Zöld Párt Dósa Barnát elmarasztaló közleményében elutasított és az európai normákkal ellenkezőnek nevezett bármilyen, etnikai alapú területi autonómiáról szóló népszavazást. Hajdó Csaba, a Zöld Párt Hargita megyei elnöke szerint legfennebb írásbeli megrovást kaphat Dósa. Dósa Barna nemcsak önkormányzati helyét kockáztatná a kizárással, de a parlamenti választási részvétele elveszne. Szenátorjelöltként Verestóy Attilával mérkőzik. Hajdó szerint a helyi szervezet és az országos vezetés között nézetkülönbség van autonómiaügyben. /Kovács Csaba: Megrovás az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

Fontosnak tarthatja a székelyföldi autonómia ügyét Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, ,,egyéb elfoglaltságaik miatt" nem vettek részt azon a gyergyói tanácskozáson, amelyet ők kezdeményeztek. A jelenlevők döntöttek: támogatják az autonómiáról szóló népszavazás kiírását, és erre buzdítanak minden székelyföldi polgármestert. A két RMDSZ-es vezető másfél hónapja keresi a kibúvót az autonómia-népszavazás kiírása alól, legutóbb a székelyföldi önkormányzati vezetők sepsiszentgyörgyi találkozóján találták ki: el kell napolni a tanácsi határozatok megszavazását, előbb egyeztetniük kell Izsák Balázs SZNT-elnökkel, és közösen kell megkeresniük azt a jogi utat, amelyet RMDSZ-es, MPP-s önkormányzati képviselők, polgármesterek egyaránt járhatónak találnak. A lépés eredményes volt, a sepsiszentgyörgyi testület nem szavazott a kérdésről. Azok, akik néhány hónapja az autonómiaharc felvállalásával, támogatásával nyertek választásokat, most azt mondják, hogy az MPP „kampánytémává zülleszti a nagy és szent ügyet". /Farkas Réka: Kinek fontos? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

Csalódottan veszi tudomásul az MPP, hogy az autonómia és a népszavazás ügye Háromszéken a legkevésbé fontos a különböző tisztségben lévő vezetők számára – jelentette ki Csinta Samu, a párt megyei ügyvezető elnöke. Hargita megyében több RMDSZ-es többségű tanács elfogadta az autonómia-népszavazás kiírását, Háromszéken a néhány kezdeményezés is a prefektúra akadékoskodásába ütközött. Eredményes volt az RMDSZ két körlevele – a pénzosztásról tájékoztató Markó-levél és a másik, amelyben óvják és nem ajánlják az önkormányzatoknak a referendum kiírását – mondta Gazda Zoltán alelnök. Tájékoztatása szerint Háromszéken eddig hat önkormányzat – Kézdivásárhely, Kőröspatak, Barót, Árkos, Zabola és Nagyborosnyó – döntött a népszavazás megszervezéséről, még a kommandói, a kökösi és uzoni tanács napirendjén szerepel a kérdés. Csinta Samu bízik benne, eredményes volt a székelyföldi önkormányzati vezetők gyergyói tanácskozása Izsák Balázs SZNT-elnökkel, az ígéret szerint Csíkszeredában hamarosan napirendre kerül a népszavazás ügye. Elvárják az RMDSZ-től, ha jogi kifogásaikat megalapozottnak tartják, fogalmazzák meg konkrét javaslatukat, amellyel javítható a határozat. /Farkas Réka: Akadozó népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./