Vesztett és nyert ügyek között
Ki lehet tenni a kétnyelvű utcanévtáblákat!
Nemrég tudósítottunk arról, hogy a fővárosi legfelsőbb bíróságon elutasították a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség(MMDSZ), a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), az Erdélyi Magyar NemzetiTanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fellebbezését. A fellebbezés a Felsőoktatás Minőségét BiztosítóHatóság (ARACIS) azon előírásának a jogszerűségét kérdőjelezte meg, hogy a gyakorlati órák és a kórházi gyakorlat nyelve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) csak a román lehet. A rossz hír mellett jónak számít, hogy a megyei törvényszéken végleges ítélet született a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében.
– Kezdjük a rosszabbikkal! Hogyan indokolta az elutasítást a legfelsőbb bíróság? – kérdeztük Kincses Elődtől, aki a két ügyet képviselte az igazságügyi fórumok előtt.
– A vesztes ügy okának megértése érdekében vissza kell nyúlnunk a Ceausescu-rendszerbe, amikor a magyar oktatás visszaszorítása elkezdődött. Ennek következményeként 1989 decemberében, a "nacionálkommunista" diktatúra bukásakor a MOGYE Általános Orvosi Karának hatodévén még fele-fele volt a román és magyar diákok aránya, az elsőéves magyar hallgatók száma viszont még a húsz százalékot sem érte el. A felszámolás alatt álló Gyógyszerészeti Karon pedig már csak a negyed- és ötödév működött. Ez volt az oka annak, hogy 1990-ben mind a magyar diákság, mind az oktatói kar határozottan elkezdte a küzdelmet a teljes körű magyar oktatás visszaállításáért. Miközben a kezdeti sikertelenség láttán ülősztrájkot folytattak, a román nacionalista erőknek annyira fontos volt, hogy megakadályozzák ennek a jogos követelésnek az érvényesítését, hogy 1990. március 19- én a Görgény völgyéből Marosvásárhelyre beszállított, félrevezetett román embereket először a MOGYE-ra vitték, hogy megleckéztessék a diákságot. Szerencsére előző nap sikerült meggyőzni a hallgatókat, hogy függesszék fel a sztrájkot, így nem volt kit megleckéztetni, ezért az RMDSZ akkori székházának ostromára vezényelték a Görgény-völgyieket, nehogy dolgukvégezetlenül kelljen hazamenniük.
– Sokaknak úgy tűnt, hogy a 2011. évi közoktatási törvény megnyugtatóan rendezi a helyzetet.
– Sajnos, nem így történt. Amikor kitudódott, hogy a törvénytervezetben multikulturálisként megjelölt három egyetemen, a kolozsvári Babes–Bolyain, a MOGYE-n és Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen teljes körű anyanyelvi oktatást kell bevezetni, az ARACIS 2010 októberében hozott egy határozatot, amelyben megfogalmazta az a szabályt (sztenderdet), hogy a klinikai gyakorlatokon kizárólag a román nyelvet lehet használni. Ezt a "sztenderdet", noha a vonatkozó jogszabály érvényességi feltételként előírja, 2010 októbere óta nem hagyta jóvá a tanügyminisztérium, és nem foglalták kormányrendeletbe sem, tehát jogilag nem létezik. Ezenkívül nem a törvényeknek megfelelően tették közzé, nincsen aláírva, számozva és keltezve, ráadásul nem az ARACIS honlapján olvasható, hanem a 12 tagozat egyikét jelentő orvostudományok tagozat honlapján jelenik meg. A többi tagozat honlapján egyetlen rendelkezést sem tettek közzé. Így ez már a második érvénytelenségi indokot jelenti.
A harmadik – ahogy a Népújságban is megjelent –, hogy a 2011. évi 1-es tanügyi törvény ötödik szakasza kimondja, hogy a rendelkezéseivel ellentétes valamennyi jogszabályt hatályon kívül helyezi. Mivel a tanügyi törvény 135. szakasza a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosításáról rendelkezik, az ismertetett speciális ARACIS-előírás három okból is érvénytelen, semmis. Mindez nem zavarta a Marosvásárhelyi Táblabíróságot, amikor két évvel ezelőtt ezekkel az indokokkal kértük az egyetemi charta jogsértő szakaszainak megsemmisítését. Ebben a perben felperesként a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség és az RMOGYKE szerepelt, támogatásunk érdekében beavatkozott az RMDSZ, az EMNP, EMNT és az MPP. A tárgyaláson 2/1 arányban utasították el a fellebbezésünket, úgy, hogy a tanács magyar nemzetiségű bírája a törvénytelen elsőfokú döntés hatályossága mellett szavazott, Mona Baciu bírónő pedig rendkívül megalapozott különvéleményt fogalmazott meg. Látván, hogy itt, Marosvásárhelyen képtelenség a MOGYE ellen pert nyerni, hiszen minden perben, még a román kormánnyal szemben is, sikerrel jár az egyetem, Bukarestben indítottunk eljárást az MMDSZ és az RMOGYKE nevében. Ebbe a perbe az EMNT és az EMNP avatkozott be, az RMDSZ és az MPP már nem.
A kérésünk az volt, hogy az idézett ARACIS- előírást semmisítsék meg, hisz teljesen egyértelmű, hogy jogszabálysértő, és tulajdonképpen érvénytelen is. Még első fokon az a nagy meglepetés ért, hogy a perbe beavatkozott a MOGYE, vagyis a jogszabályt alkalmazó a jogszabály védelmében lépett fel. Hasonló esetről nem tudok, hiszen a jogszabályt alkalmazónak nincsen olyan jogosítványa, hogy azt mondja: nekem nagyon tetszik ez a jogszabály, nehogy azt a törvényhozó hatályon kívül helyezze! Ez mégsem zavarta a Bukaresti Táblabíróságot, helyt adott a MOGYE beavatkozási kérelmének, és elutasította a keresetünket azzal, hogy a magyar oktatást ellehetetlenítő rendelkezés törvényes. A fellebbezésünket csak több mint másfél év után tárgyalta le a bukaresti legfelsőbb bíróság, és noha az előzetes eljárásban elvileg megalapozottnak tekintette fellebbezésünket, legnagyobb meglepetésemre és felháborodásomra ezt az abszolút megalapozott fellebbezést elutasította.
Az indoklást nem ismerjük, kézhezvétele után természetesen az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulunk. Remélem, hogy nem rosszul használom a többes számot, ugyanis az RMOGYKE és az MMDSZ élén változás történt, és az új elnökök közötti viszony nem nevezhető felhőtlennek. Itt azonban olyan érdekről van szó, amelyben a személyes ellenszenvet feltétlenül félre kell tenni.
Hogy milyen gyenge lábakon áll az elsőfokú ítélet megindokolása, arra példaként felhozom: annak érdekében, hogy csökkentse annak látszatát, hogy a magyar oktatást diszkriminálják a marosvásárhelyi orvosin, egy szemenszedett hazugságot írtak be az ítélet indoklásába, miszerint az oktatás során az elmélet 70 százalékot, a gyakorlat pedig csak 30-at tesz ki. Noha a tanügyminisztérium által jóváhagyott és a kormányrendeletbe foglalt előírások kimondják, hogy 30 százalék az elmélet, ami magyarul folyhat, és 70 százalék a többi aktivitás, aminek a nyelve kizárólag a román lehet. Hozzá kell tennem, hogy a román kétharmad által jóváhagyott egyetemi charta nemcsak a sztenderdben rögzített klinikai gyakorlatokra alkalmazza a román nyelv kizárólagos használatát, hanem kibővíti minden, az elméleti oktatáson kívüli tevékenységre. Például az anatómiagyakorlaton sem lehet használni a magyar nyelvet, holott köztudomású, hogy a boncasztalon már nem szokás megszólalni.
– Az egyelőre sikertelen próbálkozás után szóljunk arról a perről is, amit Kincses Előd megnyert nemrégiben.
– Szeretném a marosvásárhelyiek tudomására hozni, hogy nyugodtan ki lehet tenni a kétnyelvű utcanévtáblákat. A két civil aktivista, Barabás Miklós és Benedek Lehel Csaba ügyében a szabálysértési jegyzőkönyvet, amellyel a fejenkénti 5.000 lejes pénzbüntetést kirótták, jogerősen hatályon kívül helyezték. A Maros Megyei Törvényszék a napokban jogerősen elutasította a Valentin Bretfelean vezette helyi rendőrség által benyújtott fellebbezést. Az elsőfokú ítélet indoklásában benne van, hogy teljesen szabálytalanul rótta ki a büntetést a helyi rendőrség. A kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését semmilyen jogszabály nem tiltja, ezért a helyi rendőrség igazgatója sem kreálhat szabálysértést ott, ahol az nem létezik, mondja ki az indokolás.
Ennél sokkal "bájosabb" az az indoklás, amelyet a Maros Megyei Törvényszék abban az ítéletében fogalmazott meg, amellyel elutasította annak a 12 személynek a kártérítési követelését, akik kérték, hogy Valentin Bretfeleant és a helyi rendőrséget egyetemlegesen kötelezzék egyenként 50.000 lej erkölcsi kártérítésre (fájdalomdíj kifizetésére) a félelemkeltő, fenyegető felszólítások miatt. A CEMO kimutatása szerint az 50.000 lejes büntetéssel való fenyegetés következtében több mint 50 személy vette le a kétnyelvű utca-névtáblákat. Az ítélet indoklásában az áll, hogy az a mód, ahogy Valentin Bretfelean értelmezte a reklámtörvényt, és az a tény, hogy reklámtáblának tekintette az utcanévtáblákat, az inkompetencia és a hivatali visszaélés határán mozog. Végül azzal az indokkal utasították el Bretfeleanék fájdalomdíjra kötelezését, hogy az a 12 személy, aki panaszt tett, tulajdonképpen nem szenvedett pszichés traumát, hiszen képes volt teljes mellszélességgel kiállni jogai védelmében. Az okfejtés azt jelenti, hogy csak olyan embernek jár erkölcsi kártérítés, fájdalomdíj, aki a rendőrségtől annyira megijed, hogy "összecsinálja" magát, ahelyett, hogy jogait érvényesítené.
Remélem, hogy a kétnyelvű utcanévtáblákkal kapcsolatos ítéletnek meglesz a hozadéka, nem mint a székely zászlóval kapcsolatosnak. Ez utóbbi esetben sajnos hiába nyertem meg a pert, egyetlen politikai erő sem tűzi ki a székely zászlót.
– Végül arról szeretnék érdeklődni, hogy mi a helyzet a székely szabadság napján a csendőrség által kirótt büntetésekkel?
– A Székely Nemzeti Tanács által alapított és a székely szabadság napját szervező Siculitas Egyesület megbízásából bűnvádi feljelentést tettünk a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) a Maros Megyei Csendőrség parancsnoka, Iulius Cenan ezredes ellen és azok ellen a csendőrök ellen, akik hamisított szabálysértési jegyzőkönyveket állítottak ki. Nyolc olyan személyről tudunk, akiket megbüntettek mint szervezőket vagy résztvevőket, és az adott időpontban nem is voltak Marosvásárhelyen! A másik vádpont a hivatali hatalommal való visszaélés, mivel egy bejelentett és a gyülekezési törvény által megszabott 48 órás jogvesztő határidőn belül be nem tiltott, tehát szabályos tüntetés résztvevőit zaklatják. Ráadásul szervezőként nem a megmozdulást bejelentő és szervező Siculitas Egyesületet büntették meg, hanem azokat a személyeket, akik a csendőrség kérésére és a törvénynek megfelelően felügyelték a rendet. Ahelyett, hogy megköszönték volna hozzájárulásukat ahhoz, hogy a felvonulás gond nélkül lezajlott, fejenként 1.000 lejre büntették meg őket! Két évvel ezelőtt a csendőrség még ismerte a törvényt, mert akkor csak a Siculitasra róttak ki szervezési szabálysértési bírságot. A nyilvánossággal megpróbálják elhitetni, hogy Valentin Bretfelean által vezetett véleményező bizottság hozott egy – megkésve közölt – tiltó határozatot. A gyülekezési törvény viszont egyértelműen rögzíti, hogy a bejelentett tüntetést kizárólag a polgármester közigazgatási határozata tilthatja be, a törvény által szigorúan meghatározott esetekben, amelyek a Maros Megyei Törvényszék ítélete szerint természetesen nem álltak fenn. Még annyit, hogy 80 személy képviseletében megtámadtam a szabálysértési jegyzőkönyveket is, reményeim szerint a megalapozatlan büntetéseket el fogja törölni a Marosvásárhelyi Bíróság.
– Mi is reméljük.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés: a magyarság legfőbb képviselője a Néppárt
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a romániai magyarság egyetlen hiteles képviselője a Néppárt, mivel ezt a címet sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem érdemelte ki. Ezért ha anyagilag nem is, de erkölcsileg teljes mértékben támogatják az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjeit a június 5-i helyhatósági választáson, sőt, az EMNT kilenc tagú elnökségéből öten a Néppárt jelöltjei.
„Amikor 2003-ban világossá vált, hogy az RMDSZ elárulta a programjában is szereplő autonómia ügyét, létrehoztuk a romániai magyarság autonómiája érdekében az EMNT-t. Az EMNT tehát azt a pártot támogatja, amely felvállalja az autonómiapolitikát, sőt: legfőbb politikai célkitűzésének tartja annak megvalósítását” – indokolta meg Tőkés László azt az állítását, miszerint az EMNT támogatja a Néppárt jelöltjeit. Tőkés utána kifejtette: indokolt mind a román, mind a romániai magyar politikum megújulása, mivel „ami ebben az országban folyik, az minden, csak nem demokrácia”.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés a néppártot tartja az egyetlen alternatívának
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) támogatja és segíti a június 5-i önkormányzati választásokon – jelentette be Tőkés László, a testület elnöke pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Az európai parlamenti képviselő közölte, az EMNT azt a pártot támogatja a helyhatósági megmérettetésen, amelyik az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács eredetei elképzelései szerint az autonómia hiteles képviseletét vállalja, és az önrendelkezést az erdélyi magyarság legfontosabb célkitűzésének tartja. „A második rendszerváltozásnak a posztkommunista rendszert kell megbuktatnia, hisz ami jelenleg folyik az minden, csak nem demokrácia" – hangoztatta Tőkés.
Az EMNT elnöke szerint ez a politikai örökség az RMDSZ „neptuni árulásával" hozható párhuzamba, hisz kiszolgálták Románia Európa Tanácshoz való csatlakozását, és ezért feladták önálló politikájukat. Tőkés úgy véli, az RMDSZ kiegyezett a román politikai osztállyal és megvásárolta a kormánytagságát. Szerinte világos az is, hogy az RMDSZ-t megvásárolták, egyre másra jelennek meg erről a tényfeltáró újságcikkek.
„Az RMDSZ a magyar nemzeti közösségnek járó, a mi adólejeinkből származó összeget sajátítja ki és osztja el szinte ellenőrzés nélkül, a romániai magyarság egyetlen képviselőjének adva ki magát a román hatalmi szándékok szerint. Már az illetékesség szintjén megkérdőjelezhető ez a módszer, hisz nem jogosultak arra, hogy rendelkezzenek a magyarság közös pénzével, amelyből minden romániai magyar állampolgárnak részesülnie kellene. Ez a bújtatott korrupció odáig megy, hogy a pénz nagy részét pártépítésre, infrastruktúrafejlesztésre használják, míg a kultúrát csak kampányolás céljából finanszírozzák, és a pénzösszeg csupán egyharmadát kegyeskednek szétosztani, ritka kivételektől eltekintve, saját táboron belül" – jelentette ki az EMNT elnöke, utalva az Átlátszó Erdély portál elmúlt napokban közölt cikksorozatára.
Az EP-képviselő gyászosnak nevezte a Magyar Polgári Párt (MPP) szereplését is: szerinte az EMNP és az MPP fúziójának, az ellenzéki egységnek a legfőbb kerékkötője Biró Zsolt MPP-elnök volt. „Teljesen szembeköpte az MPP választási szabadságról szóló jelszavát, és egyik fő megosztójává vált a magyar polgári oldalnak" – fogalmazott Tőkés, aki szerint az MPP a nemzeti egység helyett a pártegységet választotta.
Az EMNT elnöke kijelentette, jelen helyzetben a romániai magyarság egyetlen hiteles képviselője a néppárt, szoros szövetségben az EMNT-vel, és ezért is támogatják a választási kampányban a törvény biztosította keretek között az alakulatot. „Arra kérjük a magyar szavazópolgárokat, hogy ne hagyják magukat félrevezetni, ne hagyják magukat megvásárolni" – hangsúlyozta Tőkés.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a kincses városi sajtótájékoztatón elmondta: a szervezet alaposan kiveszi részét a választási kampányból. „Helyi és megyei jelöltlistákon több, az EMNT-ben tisztséget viselő személy is van. A kilenctagú országos elnökségből négyen szerepelnek, közöttük jómagam is. Az EMNT, illetve jogi háttérszervezete, az EMNT Egyesület anyagilag nem támogatja a néppárt kampányát. Az viszont közismert, hogy az irodáink legtöbb helyen közösen működnek, és az sem titok, hogy sok közös önkéntesünk van" – számolt be az ügyvezető elnök.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ-politika és -finanszírozás
Az erdélyi magyarság Trianon utáni politikai érdekképviselete ellenséges környezetben, közösségünk alapértékeit (igazság, igazságosság, méltányosság) semmibe vevő játékszabályok mentén, egy nyíltan ellenünkre törő államhatalommal szemben volt kénytelen mindenkoron tevékenykedni. Ilyen környezetben, ha az érdekképviselet csupa kőkeményen elkötelezett grállovagból állna, árulás lenne feltenni olyan kérdéseket a forrásfelhasználással kapcsolatban, melyek pontos megválaszolása akár ügyészségi eljárást is eredményezhet. Ha meglenne a kölcsönös bizalom a politikai elit és a választói bázis között, e kérdések feleslegesek lennének.
Sajnos a valóság egészen más.
Az RMDSZ, mely megalakulásakor bírta az erdélyi magyar nemzeti közösség elsöprő többségének bizalmát, 1996-ban a saját belső szabályrendszerével és a magyar érdekekkel egyaránt ütköző módon kormányt alakított a román választások győzteseivel, lemondva ezzel a nyomásgyakorlás legfőbb politikai eszközéről, az önálló külpolitikáról. Innen kezdve apró vargabetűket leszámítva a mindenkori román hatalom de facto legitimálása volt a fő feladata, amiért cserébe maga a szervezet és annak legfőbb vezetői állami védelmet és támogatást élveznek.
Az „Átlátszó-Erdély” nevű hírportál a minap közzétette az RMDSZ pénzügyi beszámolóit, rámutatva aránytalanságokra, pongyolaságokra, következetlenségekre és bizonyos luxusköltségekre egyaránt. E tárgykörben fogant cikksorozatuk hasznos adalék az utóbbi 25 év politikatörténetéhez.
Az egyébként nagyvonalakban eddig is ismert számok fényében – évi 4-4,5 millió euróról van szó - nincs mit csodálkoznunk azon, hogy az RMDSZ a nemzeti autonomista szervezetekkel való tárgyaláskor úgyszólván mindent megígért, (s persze alig tartott be valamit), a forrásmegosztás gondolatát viszont mindig is elutasította, sőt, a médiában még a másik felet is szapulta, amiért az fel merte vetni a kérdést.
A Sipos Zoltán által jegyzett „Mire költik az erdélyi magyarság pénzét” című szöveg is rámutat a kulcskérdésre, tételesen arra, hogy „amennyiben (…) a pénzt a kormány a magyar közösségnek szánta, az RMDSZ pedig csak egy jogi személyiség, mely ezt a pénzt kezeli, akkor az RMDSZ-nek minimum morális, ha nem törvényes kötelessége az erdélyi magyarság fele is részletesen beszámolni arról, hogy mire költi ezt a költségvetési támogatást.” Arról nem szólva, hogy ha a címzett az erdélyi magyar nemzeti közösség, akkor az RMDSZ jogosulatlan versenyelőnyben van vetélytársaival szemben és morális kötelezettsége lenne azokat támogatottságuk arányában bevonni a döntéshozatalba.
Ezzel együtt végső soron még akár szerencsésnek is lehetne nevezni a helyzetet, hiszen ha Kelemenék erre hajlandóak lennének, nehéz lenne lemosni az autonomista erőkről azt, hogy az RMDSZ kézből eteti őket. Mint ahogy ezt a Magyar Polgári Pártról már nehéz lemosni, pedig nem elsősorban anyagi, hanem politikai „segítséget” kap az RMDSZ-től. Persze, amint azt megtudtuk Bíró Zsolt MPP-elnök „spágás” beszédéből, van annak anyagi vonzata is, ami egyáltalán nem mellékes a pártvezetés számára, sőt, ez a tulajdonképpeni célja az RMDSZ-es segítséggel megvalósítani szándékozott bukaresti jelenlétnek.
Az RMDSZ, miután kerek húsz esztendeje ad acta tette az autonómia-programot és azt kizárólag politikai számításból, jellemzően választási célzattal veszi elő azóta, elsősorban a bukaresti forrásokra támaszkodva tud fennmaradni. Fizetni közvetlenül a szűk nómenklatúrát, a pénz kisebb részét pályatokon szétosztani, ismét csak a vazallus-tartási célzattal, nomenklaturális szempontok szerint s persze fenntartva a baráti sajtót, mely, ha egyáltalán kényelmetlenkedik a kiüresedett faszadista (homlokzatra összpontosító, copyright by Szőcs Géza) mamutszervezet irányában, akkor azt csak a megengedett mértékben teszi, a látszatőrzés szándékával. (Örök mementó a Transindex „negatív kampánymonitorja”, melybe valamiképpen a legbotrányosabb RMDSZ-es esetek – például Rózsa Gáspár deményházi plébános verbális ámokfutása, melynek keretében a tisztelendő úr garantálta Markóéknak, hogy 80 emberből 90 az RMDSZ-re fog szavazni, „különben agyonveri az egészet” - nem kerültek bele.)
Mindazonáltal leszögezném, hogy bármennyire is problematikus az RMDSZ finanszírozásának legitimitása, bármennyire is belekeveredik egyik-másik RMDSZ vezető különböző korrupciós ügyekbe, a szervezettel nem ez a fő probléma, hanem az, hogy nem tölti be funkcióját, nem az erdélyi magyar nemzeti közösség érdekeit, a három szintű autonómiát képviseli Bukarestben, hanem Bukarest érdekeit a közösség és a nagyvilág irányában.
Borbély Zsolt Attila
itthon.ma//szerintunk

Lépjen vissza Taierling (Kampányban az MPP)
„Felkérem, nem felszólítom Johann Taierlinget, az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltjét, hogy lépjen vissza” – mondta tegnap Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöke az alakulat kézdivásárhelyi székházában tartott sajtótájékoztatón, amelyen Szigethy Kálmán, az MPP polgármesterjelöltje, Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Lukács László, a párt városi, illetve megyei tanácsi listájának harmadik helyezettje volt jelen.
A Magyar Polgári Párt a magyar lelkiismeret – magyarázta egyik választási jelszavukat a párt megyei elnöke –, mert az MPP-tagok, annak jelöltjei ugyanolyan szegények, mint a nép, ugyanúgy élnek, tudják, mire van szükségük az embereknek, ezért hiteles az MPP képviselete. Az MPP képviselői az erdélyi magyar politikában nemcsak a versenyt, a választás szabadságát, hanem a valódi együttműködés lehetőségét is megteremtették. Amikor lehet, akkor legyen verseny – hangsúlyozta –, de amikor szükséges az összefogás, akkor közösen kell lépni, mert csak így lehet eredményt elérni. Kulcsár-Terza József a Rákosi-ügyet botrányosnak minősítette: „jellemtelen emberektől csak ilyen jellemtelen lépések várhatóak, ezt a párt elítéli”. Rákosi János kizárta magát az MPP-ből, amikor annak polgármesterjelöltje ellen függetlenként indult. A megyei elnök az Erdélyi Magyar Néppártot is bírálta. Meglátása szerint nem lehet tiszta lappal indulni a választásokon, amikor „ők verték szét a jobboldalt”. A Néppárt módszereit szekus módszereknek minősítette. Azt is elmondta, hogy Taierling 2012-ben már megméretkezett, látta, milyen eredményt tud elérni, most is tisztában van, hogy nem nyeri meg a választást, mégis gyengíti a jobboldalt. Lépjen vissza, és támogassa Szigethy Kálmánt – javasolta Kulcsár-Terza József Johann Taierlingnek.
Szigethy Kálmán polgármesterjelölt arról beszélt, hogy a párt tanácsi listájára zömében fiatalok és civil szervezetek képviselői – Péter János és Forró Béla, a Székely Kutyaklub elnöke – kerültek. A listájukon szereplő fiatal vállalkozókat – Kádár Zsoltot, Hella Zoltánt és Náni Leventét – is megemlítette, akik bebizonyították, hogy itthon is lehet boldogulni. Névsorukban a romák képviselője, Kalányos Attila neve is szerepel, sőt, Cristian Jolţan személyében egy román nemzetiségű jelölt is került. Programból kiemelte többek között a vállalkozóbarát környezet kialakításának fontosságát, a befektetők vonzását, a helyi értékek népszerűsítését. Vissza kell állítani a városi színházat, haza kell hívni a fiatalokat – sorolta. Az MPP polgármesterjelöltje megválasztása esetén kezdeményezné a megyei jogú város visszaminősítését várossá, mivel akkor csökkennének az adók, és az európai uniós vidékfejlesztési pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek a községek és a kisebb városok. „Nem jelent semmiféle előnyt a megyei jogú városi cím” – hangsúlyozta Szigethy. Ugyanakkor fontosnak látja, hogy az önkormányzat felújítsa Fortyogófürdőt, ahol véleménye szerint gyógy- és élményfürdőt lehetne működtetni.
A sajtótájékoztató végén Kulcsár-Terza József bemutatta a nyujtódi Lukács Lászlót, aki a párt megyei tanácsi listáján harmadik helyen szerepel; ő képviseli a majdani megyei önkormányzatban Felső- Háromszéket, ő az, aki le tud ülni tárgyalni az RMDSZ-vezetőkkel, és el tudja mondani, hogy mi a gond Kézdiszéken.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés László: megpróbálja a lehetetlent az EMNP
A lehetetlent megpróbálva, de tiszta lappal indul a választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – jelentette ki keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László európai parlamenti képviselő.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke leszögezte, esélyegyenlőtlenségnek tartja, hogy az EMNP riválisa, az RMDSZ a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatás felett rendelkezve nagyobb pénzügyi lehetőségekkel kampányol, de legnagyobb fájdalmának mégis a választások egyházi vetületét tartja. Azt, hogy az a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelynek egykoron püspöke volt, most szinte már az RMDSZ „pártegyházává" vált.
Ugyanúgy bekebeleződött, mint a Magyar Polgári Párt (MPP), amelyet Tőkés szerint kiszakítottak a „nemzeti oldalról". Az EP-képviselő úgy véli, hogy az egyedüli párt az EMNP, amely folytatja a rendszerváltás után megkezdett nemzetpolitikai irányvonalat, a magyar összefogás pedig sohasem rajtuk múlott.
Tőkés László meglátása szerint az is csak látszategység, hogy a Bihar megyei tanácsosi listán az RMDSZ biztosított egy helyet az MPP képviselőjének, és az ígért megújulás sem történt meg. „A váradi polgármesterjelölt, Huszár István és a megyei listát vezető Pásztor Sándor egészen szimpatikusak, de a háttérben „ugyanaz a nemzetidegen és korrupt vezérkar húzódik meg" – magyarázta. Tőkés egyébként rámutatott arra is, hogy bár látszólag az RMDSZ új arcokkal vág neki az önkormányzati választásoknak, a fiatalok közül többen szoros rokonságban állnak a párt korábbi vezető politikusaival.
Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke jelezte, hogy négy településen támogatják az RMDSZ polgármesterjelöltjét, ám a rivális magyar párt kampánya idén is agresszív, helyenként pedig még a törvényeket is figyelmen kívül hagyják, amikor például falunapokat vagy május elsejéről május 28-ára halasztott majálist szerveznek. A néppárti vezető különben kitért arra is, hogy az önkormányzati választások alkalmával ismét kiírt referendum Szentmárton Nagyvárad általi bekebelezéséről várhatóan eléri az érvényességhez szükséges szavazati küszöböt, ezért mindenkit nemmel való voksolásra biztat.
A helyhatósági választásokkal társított népszavazással kapcsolatban egyébként Szilágyi Zsolt, az EMNP országos elnöke jogi aggályokat is felvetett, azoktól pedig, akiknek imponál Ilie Bolojan váradi polgármester városfejlesztése, azt kérdezte: „Milyen áron? Menynyire taszította adósságba a várost?" Szilágyi Zsolt pártelnök jelezte, ők nem tudnak támogatni egy olyan elöljárót, aki monokulturalitást promovál, de reméli, hogy majd tanácsosaik változtatni tudnak ezen a következő négy évben. Hangsúlyozta, az EMNP a korrupcióval szemben a zéró tolerancia elvét követi, és ők az egyetlen párt Romániában, amelynek nincsenek korrupciós ügyei.
Támogatott kvótaellenes népszavazás
Az idei romániai választásokon, valamint az Európai Unió kötelező betelepítési kvótái elleni magyarországi népszavazáson való részvételre buzdította az erdélyi magyarokat a nagyváradi sajtótájékoztatón Tőkés László. Kijelentette: „a magyarországi népszavazás tárgyában teljes egyetértésünket fejezzük ki a Fidesz–KDNP kormányzó pártszövetséggel, és szavazásra jogosult polgártársainkat arra hívjuk fel, hogy az éppen öt esztendeje működő EMNT-honosítási irodahálózatunk segítségének az igénybevételével vegyenek részt a szavazáson, és utasítsák viszsza a nemzeti szuverenitásunkat sértő betelepítési kvótarendszert” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Nem kérnek a „sárkánygödörből” – Toró T. Tibor: Antal Árpád az RMDSZ dzsókere
Sepsiszentgyörgy az otthonunk címmel mutatta be választási programját csütörtökön Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltje.
Mint kifejtette, tisztességesebb és hatékonyabb városvezetést, magyarázkodás helyett megoldásokat szeretnének, a csapatukban a néppárttagok mellett az „igazi MPP-sek” és függetlenek is helyet kaptak. A célkitűzéseik közül kiemelte a fiatalok itthon tartását, az átlátható, korrupciómentes közéletet, az ügyfél- és vállalkozóbarát önkormányzatot.
Bálint József egy újabb „forró pontot” is bemutatott az újságíróknak: a prefektúra épülete elé tervezett, ám a kormánymegbízott gáncsoskodása miatt meghiúsult Sárkánydombról elmondta, az már inkább „sárkánygödör”, mely rontja a belváros képét. Kifejtette, meglátása szerint azon a téren a helyi termelőknek kellene bemutatkozni, kürtőskalácssütők kínálhatnák a turistáknak a portékájukat, vagy a helyi borvizeket népszerűsíthetnék. Hangsúlyozta, a forró pontokon a gyors megoldásra váró problémákra mutatnak rá, kiegészítve a programjukat.
Fazakas Péter, a Néppárt megyei tanácsosjelöltje a sajtótájékoztatón felvetette, hogy a megyevezetés házigazdaként szervezi meg az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlését, miközben betelepítették a térségbe a Schweighofer „favágóhidat”. Szerinte nem kizárt, hogy a város, a megye vezetése a nagyvállalkozók nyomására szorgalmazza, hogy az új befektetők is alacsony béreket adjanak.
Toró T. Tibor, a néppárt országos alelnöke a sajtótájékoztatón rámutatott: minél nagyobb politikai felhatalmazást kapnak, több tagjuk jut be az önkormányzatokba, annál közelebb tudják vinni a közösséget a döntéshozatalhoz. Mint hangsúlyozta, programszerűen lépnek fel a korrupció, a „mutyizások” ellen, hiszen tiszta lappal indulnak, tehát nekik van erre a legtöbb erkölcsi alapjuk. A sepsiszentgyörgyi és a megyei tanácsba is egyharmados jelenlétet szeretnének, mondta az alelnök.
Elismerte, hogy Sepsiszentgyörgyön nehéz dolguk van Antal Árpád ellen, akit, mint fogalmazott, becsülnek, de mára „az RMDSZ dzsókere lett, falvakon és Székelyudvarhelyen is vele kampányolnak, holott ő is inkább Sepsiszentgyörgyre kellene figyeljen”, szögezte le Toró T. Tibor.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

KRE: nem vagyunk pártegyház
Az egyenlő távolság elvét és a legteljesebb magyar egység megteremtését szorgalmazza a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE), és elutasítja Tőkés László európai parlamenti képviselőnek azt az állítását, miszerint az egyházkerület az RMDSZ „pártegyházává” vált – közölte az egyházkerület lelkipásztori hivatalainak küldött körlevelében Csűry István püspök és Varga Attila főgondnok.
”Megdöbbenéssel olvassuk, hogy aposztrofálnak bennünket azok, akiknek egyetlen kívánsága az volt, hogy egyházkerületünk valóban pártegyházként fungáljon előző püspöke akarata szerint” – fogalmaznak az aláírók a KRE honlapján is elérhető körlevélben.
Csűry és Varga szerint a KRE továbbra sem kíván pártoskodni, és leszögezik: nem az egyházkerületen múlik, hogy ki mennyire tekinti partnernek a KRE-t. A körlevél szerint az egyházkerület vezetői sosem kívánták és a továbbiakban sem kívánják az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) szimpatizáló reformátusokat befolyásolni, ugyanakkor az RMDSZ-ben megbízó híveiket is arra kérik, hogy a lehető legnagyobb magyar képviselet eléréséért vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak lelkiismeretük szerint.
Csűry István püspök és Varga Attila főgondnok Tőkés László keddi sajtónyilatkozatára reagált. Az EP-képviselő nagyváradi sajtótájékoztatóján a választások egyházi vetületéről beszélve azt mondta, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelynek egykori püspöke volt, most szinte már az RMDSZ „pártegyházává” vált, ugyanúgy bekebeleződött, mint a Magyar Polgári Párt (MPP), amelyet Tőkés szerint „kiszakítottak a nemzeti oldalról”.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Egységben az erő (Az RMDSZ kampányban)
Az RMDSZ Kovászna városi szervezete „polgári találkozó fórumra” hívta csütörtök este a város lakosságát. A szervezést Domaházi János tanácstag vállalta fel, így a városi művelődési ház nagytermében főként azok jelentek meg, akik korábban őt támogatták a tanácsosi tisztség elnyeréséért. Domaházi húsz éve a helyi tanács tagja, eddig függetlenként tevékenykedett. A júniusi helyhatósági választásokon viszont az RMDSZ tanácstagjelölt-listáján szerepel bejutó helyen.
Függetlensége feladását a fórumon indokolta meg Domaházi. Ezelőtt húsz évvel ugyanebben a teremben kezdett független jelöltként kampányolni. Most az RMDSZ színeiben kéri a polgárok támogatását, mert úgy érzi, egységben az erő, nagyon fontos az összefogás. „Miért vagyunk hárman? (A kovásznai magyar polgármesterjelöltekre gondolt – szerk. megj.) Szerencsére túl is hárman vannak…” – mutatott rá, jelezve, hogy van még mit tenni Kovásznán a teljes magyar összefogás érdekében. Domaházi érdeklődésünkre elmondta, ha mandátumot nyer, támogatni kívánja a szolgáltatások fellendítését, az agrárium normalizálódását, személyesen támogatja a szórakozási lehetőségek bővítését, harcolni fog a szép, tiszta Kovásznáért.
Bodó Lajos, az RMDSZ kovásznai szervezetének elnöke elmondta: sok változás történik Kovásznán, és ez a fórum asztalánál is meglátszik. Széthúzás volt a szervezetben, ezt próbálta elnökként korrigálni. Sikerült a ’96-os tévedést jóvátenni – jelentette ki. Gyerő József polgármester-jelölt a maga során üdvözölte Domaházi döntését. Eddig politikai ellenfélnek számított a kampányban, de a tanácsban közösen dolgoztak. Az eredményesebb képviselet érdekében ajánlottak helyet Domaházinak az RMDSZ-listán. Az összefogás jegyében elfogadta az ajánlatot, ezért gratulál neki – mondta Gyerő József. Üzenetjellegű a történet – utalt arra, hogy Kovásznán még külön-külön méretkezik meg az RMDSZ, az MPP, az EMNP. Remény van arra, hogy megszerezzék a kétharmados többséget a tanácsban – jelentette ki, ugyanakkor kérte a jelenlévőket, szavazataikkal támogassák az RMDSZ polgármesterjelöltjét a választáson.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tüntetés az igazságért
A Magyar Polgári Párt és ifjúsági szervezete, a Magyar Erdélyért Egyesület, illetve a Magyar Megmaradásért Mozgalom csatlakozik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Minta által vasárnap 14 órára Kézdivásárhelyre meghirdetett tüntetéshez, amelyen kiállnak a terrorváddal őrizetbe vett Beke István Attiláért és Szőcs Zoltánért.
Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke keményen fogalmazott a vádirat kivonata kapcsán: rossz vicc a romániai igazságszolgáltatás, kettős mércét alkalmaznak – a Colectiv-tragédiában hatvannál többen vesztették életüket, de senkit sem zártak be, Kézdivásárhelyen semmi sem történt, két embert azóta is fogva tartanak, mutatott rá –, a román állam mindent megtesz, hogy eltiporja, meggyilkolja a magyar közösséget, fejtette ki, hozzáfűzve: a nemzetközi jog szerint a lelki sérelem, a lelki terror is a népirtás egy formája.
Kutya kötelességünk kiállni a fiatalok mellett, és elmondani az igazságot, ezért az MPP háromszéki szervezete ott lesz a vasárnapi tüntetésen, mozgósítja tagjait, és mindenkit arra buzdít, hogy vegyen részt az eseményen – jelentette ki Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP elnöke. A politikai pártokat arra kérte, tegyék félre nézeteltéréseiket, fogjanak össze, és vegyenek részt az eseményen. Bedő Zoltán a Magyarság Megmaradásáért Mozgalom állásfoglalását ismertette. 1920 óta igenis népirtás folyik, hiszen nemcsak golyószórókkal, hanem lelki terror által is ki lehet irtani egy népet. Az a hadviselés, ami az erdélyi magyarság ellen folyik, a fasiszta és a kommunista diktatúrák legsötétebb éveit idézi, koncepciós per készül, amely mindannyiunkat érint – mondta, felidézve: már a decemberben szervezett utcai megmozdulásokon is felhívták erre a figyelmet. Szerinte a cél az erdélyi, székelyföldi magyarság megfélemlítése, a terrorizmus összemosása az autonómiaküzdelemmel, ez utóbbi hiteltelenítése, a székelység törekvéseinek külföld előtti befeketítése. További cél a titkosszolgálatok éberségének bizonyítása – mondta, felidézve a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetőjének nyilatkozatát, mely szerint az autonómiaküzdelmet minden eszközzel meg kell akadályozni. Bedő szerint a különböző ifjúsági szervezetek összefogása példaértékű kell hogy legyen a magyar politikai pártok számára is.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Biztonságot tiszta lappal
Miközben a választási törvény szigorításai miatt az utcáról és a közterekről kiszorult a helyhatósági választási kampány, a pártoknak és jelöltjeiknek elsősorban a nyomtatott sajtó és az internet maradt, emiatt sok választópolgár jóval nehezebben szólítható meg. A magyar pártok esélyeiről Toró Tibor politológust kérdeztük.
Az internetes felületeken minden eddiginél intenzívebben folyik a helyhatósági választások erdélyi magyar kampánya, ami a viszonylag kis példányszámban megjelenő nyomtatott lapokat kiegészítve próbálja meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy melyik párt jelöltjeire szavazzanak. Mivel a nyomtatott és elektronikus médiafelületek választási üzenetei csak bizonyos célközönséghez jutnak el, a választási törvény szigorításai miatt elmaradó utcai hirdetések visszaszorították a kampány eddig megtapasztalt látványelemeit. A polgármester- és tanácsosjelöltek idén már nem osztogathatnak reklámkütyüket vagy egyéb választási ajándékokat, az eddig megszokott és romániai viszonylatban sikeresnek ítélt kampánymódszerek tehát átalakulóban vannak. Az egyéb kommunikációs csatornák közül a pártoknak a választópolgárokkal megtartható gyűlés, találkozó maradt, ezek azonban kevés embert mozgatnak meg, az ilyen rendezvényekre nincs tömegigény
Az erdélyi magyar pártok kampánya sem annyira látványos tehát, mint az elmúlt években. Toró Tibor politológussal, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári oktatójával az idei helyhatósági kampányról beszélgettünk.
Új szlogenek
Míg a Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel kötött országos választási szövetsége miatt elveszítette önálló arculatát, az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sajátos szlogenekkel lépett választói elé. Az újratervezésként meghirdetett RMDSZ-arculatváltás keretében a kampányra készülőKiállni, képviselni, kiharcolni szlogennel a szövetség csúcsvezetősége nem bizonyult túl sikeresnek, az internetes körökben kialakult viták miatt jobbnak látták a Biztonságot a közönségnek jelszóra váltani. „Ezzel a váltással az a baj, hogy míg az első szlogen egy proaktív üzenet volt – amely azt feltételezi, hogy a párt valami újat akar hozni –, a második egy jellegzetesen defenzív, védekezésre berendezkedő jelszóra sikeredett” – fogalmaz a politológus.
Ezzel szemben a néppárt szlogenje – a Tiszta lappal! – a politikából kiábrándultak nagy közösségét próbálja megcélozni. Kérdés, persze, hogy ez mennyire sikeres egy olyan országban, ahol a lakosság egyre nagyobb része csömörlött meg a politikától és politikusoktól, miközben a kiábrándultak hatalmas táborában számarányához képest sokkal nagyobb súllyal van jelen a magyar közösség, mint a románság. Toró szerint a választási kampány utolsó felében is nehéz megítélni a különböző szlogenek hatékonyságát, mert nem tudjuk, milyen célközönséghez jutnak el, és az üzenetek milyen mobilizációs eszközzel bírnak. Erről Amerikában a szakemberek pontos kimutatásokat készítenek kampányok idején, nálunk azonban csak a választási eredmények ismeretében mérhetik le a pártok, hogy mennyire voltak sikeresek.
A romániai választási terep azért is nehezebb, mert a létező pártokból kiábránduló választópolgárok inkább otthon maradnak, és nem szavaznak senkire. Míg Nyugat-Európában a hagyományos ideológiáktól eltérő, rendszerint baloldali vagy jobboldali radikális mozgalmak a kiábrándultak egyre nagyobb táborát hódítják meg (a legismertebb példa Ausztria, Németország vagy Franciaország esete) nálunk nem jelentek meg az alternatívát nyújtó új román pártok. Toró Tibor szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a populizmus már rég beépült minden pártba, újat ezen a téren sem lehet már mondani...
Romániai magyar viszonylatra lefordítva a helyzetet: az RMDSZ által rohamléptékben elveszített, százezres nagyságrendű szavazatmennyiség eddig jórészt a többi magyar párt számára is elveszett voksnak számított. „Aki valamiért megharagudott az RMDSZ-re, az rendszerint abban csapódott le, hogy nem ment el szavazni. Nem az történt, aminek történnie kellett volna, hogy akkor a másik két párt valamelyike mellett teszi le a voksát. Kérdés, hogy ezen a trenden sikerül-e változtatni 2016-ban. ” – fogalmaz Toró.
Hiányzó jelöltek
Négy év alatt lényegesen nem változtak a három erdélyi magyar párt erőviszonyai. Az RMDSZ megmaradt a legnagyobb erdélyi magyar pártnak, amely idén is szokásos formáját hozza. Az MPP gyakorlatilag erre erősített rá, amikor elnöke országos választási szerződést írt alá az RMDSZ-szel. Az MPP és az RMDSZ között lényegi versengés nincs. Sok helyen a polgáriak RMDSZ-listán indulnak, máshol az RMDSZ támogatja a néhány befutóesélyes polgármester-jelöltjüket. Ahol mégis megméretkeznek, ott a versengésnek különösebb tétje nincs. A politológus úgy látja, a két székelyföldi megyében a néppártnak mégsem sikerült élnie a felkínált lehetőségekkel.
Az EMNP számottevő növekedést három megyében – Maros, Kolozs és Bihar – ért el. Hargita és Kovászna megyében igazából két kisvárosban és néhány községben alakulhat ki számottevő versenylehetőség: az EMNP–MPP-koalíció egyedül Székelyudvarhelyen működik, és itt esélyük is van nyerni, míg Kézdivásárhelyen megfelelő kampánnyal a néppártos polgármesterjelölt is labdába rúghat. „Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön a néppárt számára már mérhető eredmény lehet, ha bejut a helyi önkormányzat képviselő-testületébe. De ugyanez érvényes a többi, magyarok lakta erdélyi nagyvárosra is, mint Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyváradra vagy Szatmárnémeti” – fogalmaz Toró.
A politológus szerint az erdélyi magyarság számára hosszú távon semmi jóval nem kecsegtetne, ha a június 5-i helyhatósági választások után megerősödne az RMDSZ egyeduralma, azaz az egyetlen ellenzéki pártként működő néppárt további teret veszítene a Székelyföldön. A politikai versenyhelyzetnek a hazai közéletre gyakorolt pozitív hatása többek között abból is lemérhető, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt sok településen kontrolltevékenységet fejt ki, illetve jelenlétével arra kényszeríti az RMDSZ-t, hogy minőségi jelölteket állítson. Kérdésemre, hogy akkor miért nem nőtt látványosan Hargitában és Háromszéken a néppártos jelöltek száma, a politológus több okot fogalmazott meg válaszként. Az egyre több polgármestert érintő bűnvádi eljárás miatt nehéz megfelelő jelölteket találni. Ez nemcsak a néppártnak, hanem az RMDSZ-nek is komoly gondot okozott. „Kevés olyan ember van, aki elég bátor a közéleti szerepvállalásra és semmiben nem függ az RMDSZ-től. Egy faluban egyre nehezebb olyan jelöltet találni, aki úgy gondolja, hogy ebből hosszabb távon nem származik hátránya. Közben a három párt egymástól szívja el a jobb jelölteket. Jellegzetes példa erre Sepsiszentgyörgy, ahol a néppárt jelöltje a volt MPP-s alpolgármester, míg az MPP jelöltje egy volt néppártos politikus. Ma már gyakori az átjárás a három párt között” – magyarázza a jelöltállítás nehézségeit a szakember.
Mozgósítás nélkül Vásárhely esélytelen
Megkerülhetetlen téma Marosvásárhely ügye. A politológus nem akar jóslásokba bocsátkozni, de azt mondja: egyértelműen több esély van ma Szatmárnémeti magyar polgármesteri székének a visszaszerzésére, mint Marosvásárhely esetében. Ez annak ellenére igaz, hogy Szatmárnémeti magyarsága arányaiban jobban zsugorodott, mint Marosvásárhelyé. A közvélemény-kutatási adatok szerint a helyi magyarság körében 15 százalékkal kisebb a választói hajlandóság, mint a románság soraiban, ami tovább csökkenti az immár 42 százaléknyira zsugorodott magyar közösség erejét.
Soós Zoltán közös polgármesterjelölt gyakorlatilag az RMDSZ-es belharcok áldozatává vált. Azzal, hogy függetlenként indult, nem láthatóak a mögötte álló támogatók. „Sokkal indokoltabb lett volna a hárompárti koalíciós jelölés. Függetlenként nem lehet a pártok anyagi támogatására alapozni, ennek hiányában pedig nehéz ütőképes, mozgósító kampányt folytatni. Sok logisztikai kérdést kell megoldani a pártok és a független jelölt között, ami egyáltalán nem könnyű feladat. Ha komolyan gondolták volna Marosvásárhely visszaszerzését, eleve egy koalíciós megoldás születik, de ezt az RMDSZ tudatosan elkaszálta” – magyarázza Toró.
Ma hiába van négy román jelölt, mert a háttérből a nagy román pártok egyértelműen a több bűnvádi eljárás alatt álló, ezért függetlenként induló Dorin Floreát támogatják. Az ellene indított jelöltek ismeretlenek, egyetlen markáns román kihívója sincs, ami nem véletlen. A közvélemény-kutatások szerint román ellenfelei közül Dan Maşca, a rendszerváltás óta először nyíltan vállalt interetnikus párt, a Szabad Emberek Pártja színeiben induló jelölt kapna legtöbb, mintegy tíz százalék voksot, de ez nem ingatja meg a közel 40 százalékos népszerűségnek örvendő Floreát. Toró a néhány magyar húzónevet is tartalmazó, de lényegében román pártként induló marosvásárhelyi kezdeményezést azért tartja érdekesnek, mert távlatilag ez lehet egy interetnikus párt erdélyi sikerének a fokmérője: ha magyarok is tömegesen rászavaznak, akkor legközelebb más településeken, sőt országosan is megpróbálják életbe ültetni az új román receptet.
Marosvásárhelyen egyértelmű az etnikai szavazás. Míg román szavazók szinte soha nem szavaznak magyar jelöltre, román jelöltek rendszeresen kapnak 2–4 százalék voksot a magyaroktól.
Magyar polgármester megválasztásában csak úgy lehetne reménykedni Marosvásárhelyen, ha a magyarság a számarányát meghaladó módon járulna az urnák elé. Kérdés, hogy a független jelölt kampányát eddig vérszegényen felvállaló három magyar pártnak sikerül-e mozgósítania az erdélyi magyarság talán legjobban kiábrándult választóközönségét, a marosvásárhelyit. Ha ez nem jön össze, akkor Toró Tibor szerint Florea nem csak öt százalék különbséggel fog nyerni a közös magyar jelölttel szemben...
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Bemutatjuk polgármester-jelöltjeinket
Összesen 44 településen indít az RMDSZ Kolozs megyében helyi tanácsosi listát, 14 helységben pedig saját polgármesterjelölttel is jelen lesz a június 5-i önkormányzati választásokon.
Nem marad távol a választásoktól Kolozs megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sem: a kisebbik magyar párt 15 településen indít tanácsosi listát, illetve 14 polgármesterjelölttel száll be a választási versenybe.
A Magyar Polgári Párt (MPP) csak egy településen, Széken indít saját listát és polgármesterjelöltet a helyhatósági választásokon.
Adataink szerint Kolozsváron, Körösfőn, Ördöngösfüzesen, Bálványosváralján, Magyarkapuson és Tordaszentlászlón várható magyar–magyar verseny az RMDSZ és az EMNP polgármesterjelöltjei között.
Széken az RMDSZ által támogatott MPP-s jelölt mérkőzik meg az EMNP polgármesterjelöltjével.
Szabadság (Kolozsvár)

A mozgósítás a prioritás Kolozs megyében
VÁLASZTÁS – A mozgósításon múlik, hogy a Kolozs megyei magyarság érdekképviselete meg tudja-e őrizni a június 5-ei helyhatósági választások után a négy évvel ezelőtt megszerzett pozícióit az önkormányzatokban.
Ezt nevezte a kampány legfontosabb célkitűzésének Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje is, aki legutóbbi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy négy évvel ezelőtt a 48 ezres kolozsvári magyarság alig egyharmada szavazott, ez a 27 tagú városi tanácsban négy RMDSZ-es tanácsosi mandátumra volt elegendő.
A kincses városi tanácsosjelölt-listát vezető Horváth Anna abban bízik, hogy az egyházak által javasolt Gergely Balázs, a rendkívül népszerű Kolozsvári Magyar Napok főszervezője is segít majd a legutóbbi választásokon otthon maradt 30 ezer kolozsvári magyar megszólításában. A lista harmadik helyén a már komoly tanácsosi tapasztalattal rendelkező Csoma Botond, az RMDSZ megyei elnöke szerepel, és befutóhelyet kapott még Rácz Levente is, Oláh Emese bejutásához viszont a négy évvel ezelőttinél jobb eredményre van szüksége a szövetségnek.
Miután a koalíciós törekvések kudarcba fulladtak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önálló tanácsosjelölt-listával próbálja átlépni a bejutáshoz szükséges ötszázalékos választási küszöböt és Fancsali Ernő személyében saját polgármesterjelöltet is állított. Az IRES közvélemény-kutató intézet felmérése szerint egyébként a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) képviselő Emil Bocnak nem kell kiköltöznie a városháza polgármesteri irodájából: a jelenlegi polgármester első helyen áll a népszerűségi listán 42 százalékkal, őt a függetlenként megméretkező Octavian Buzoianu követi 17 százalékkal, míg Horváth Anna alig 4 százalékon áll.
Az RMDSZ négy évvel ezelőtt öt megyei tanácsosi mandátumot szerzett – Vákár István, Németh András, Okos-Rigó Dénes, Lőrinczi Zoltán László és Ferencz István tagja a 34 fős testületnek –, ezen az eredményen Vákár István szerint megfelelő mozgósítás mellett javítani tudna a szövetség. Vákár egyébként az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje és listavezetője, a befutó helyen pedig Deák Ferenc, Balla Ferenc, Lőrinczi Zoltán László és Enyedi Tamás szerepel. A szövetség ugyanakkor megállapodást kötött a Magyar Polgár Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetével, így a billegőnek számító hatodik helyen Keizer Róbert, az alakulat megyei elnöke indul.
Az EMNP megyei tanácsosjelölt-listáját Soós Sándor, a szervezet megyei elnöke vezeti, a második helyen pedig Mihály Ágnes szerepel. A néppárt egyébként azt tűzte ki célul, hogy megduplázza a négy évvel ezelőtti eredményét. Az alakulat egyébként Kolozsváron és további húsz községben indít önkormányzati jelöltlistát, ezen kívül nyolc polgármesterjelöltet is indítanak.
Az RMDSZ 45 településen próbál beleszólni az önkormányzati munkába és 14 településen jelentkezett be a polgármester-választásra. 2012-ben a szövetség nyolc településen állított polgármestert Kolozs megyében. „A helyhatósági választások legfontosabb célkitűzése, hogy minden magyarlakta településen jelen legyünk az önkormányzatokban" – nyilatkozta korábban Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke.
Tordán jelenleg két RMDSZ-es tanácsos képviseli a helyi magyarságot, közülük Csép Leylla – a városi szervezet elnöke – újrázhat, a második befutóhelyen pedig Bogádnffy Gábor Norbert szerepel, míg Józsa István Lajos abban bízhat, hogy ezúttal nagyobb lesz a magyarok szavazókedve. Aranyosgyéresen is a két tanácsosi mandátum megőrzése a szövetség első számú célja, a feladatra Szabó Robert István és Vitus János vállalkozna. Désen Kovrig Annamária Magdolna és Varga Lóránd Gyula próbál újrázni a helyi tanácsban, egy jobb eredmény mellett Madar Tímea is mandátumhoz juthat.
Bánffyhunyadon is két képviselője van a magyar közösségnek a tanácsban: az RMDSZ-es Vasas István és Csüdöm Ferenc, aki még az MPP-t képviselve „futott be", de idén már a néppárt színeiben indul újra a tanácsosi tisztségért. Az RMDSZ viszont most Buzás Fekete Máriát és Döngölő Csabát indítja az első két helyen. Szamosújváron Kasza Tamás, Török Bálint és Feketelaki Tibor neve szerepel az RMDSZ-lista első három helyén.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Vigyázat, harapós kutyák Erdélyben!
Komoly működési hibák keletkeztek a legnagyobb erdélyi politikai alakulat rendszerében azután, hogy az eddigi, nagyjából egyértelmű közéleti viszonyok újrarendeződtek.
A legutóbbi választásokig még világos volt, hogy kik képviselik a jobboldalt és kik a baloldalt, de mivel a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) eredményei az elvárásokhoz képest túl gyengének bizonyultak, egy új „nemzetstratégiának" kellett létrejönnie. A román hatalom kitette az RMDSZ szűrét, és így felértékelődött az anyaországi kapcsolatok szerepe. A mindkét fél számára előnyös, „főzzünk levest abból, amink van" elv alapján megszületett a Fidesz–RMDSZ-kiegyezés, és így lassan, de biztosan megváltoztak a politikai kötődések.
Előbb Szász Jenő kapott egy „fontos" megbízatást Budapesten, majd Tőkés László a Fidesz színeiben vált európai parlamenti képviselővé, és végül Biró Zsolt egyezett ki az RMDSZ-szel. Az imént felsorolt fontosabb mozzanatokon kívül sor került még néhány látványos „összefogásra" és „visszatérésre", amely valójában az erdélyi politikai mezőny egybeolvasztását igazolja. Az RMDSZ keretein belül. Gyakorlatilag metamorfózison esik át a képviseletünk, amelynek sikeres véghezvitelére nagyjából akkora az esély, mint fából vaskarikát faragni. Főleg azért, mert mindezt úgy akarják megvalósítani, hogy a szervezet vezetőségének és szolgalelkű plebejusainak a névsora gyakorlatilag semmit sem változott az utóbbi esztendőkben. Vagyis az új nótát is a régi zenészekkel akarják elhúzatni. Erre pedig nem vevő mindenki.
Van egy erős balliberális mag, amely szorosabban kötődik az anyaországi érdekcsoportosulásokhoz, mint az erdélyi trendekhez. Ők a hatalmi- vagy erőpozíciójukat a jelenlegi ellenségüknek, a részben jobboldalivá vedlett RMDSZ-nek köszönhetik, és most éppen az eddigi „kenyéradójukat" szidják, ócsárolják, becsmérlik. Egy olyan helyzet állt elő, amelynek során az új hatalmi felállás még nem jött létre, de az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció erdélyi „leszármazottjai" a haláltusájuk közeledtét érzik, ezek a tényezők pedig látványos megnyilvánulásokhoz vezettek.
A hatalom kegyeitől megválni kényszerülő bennfentesek előbb ugatni próbáltak, majd látván azt, hogy ez nem jár sikerrel, harapni is kezdtek. Így állhatott elő ez az új helyzet, hogy a korábban egy hajóban evező bajtársaikkal szembefordultak a kegyvesztettek. A nemrég még politikai szempontok alapján hatalomhoz juttatott erdélyi közéleti szereplőknek, intézményvezetőknek, újságíróknak és más döntéshozó személyeknek egy meghatározó része teljes odaadással támadni kezdte az RMDSZ-t, illetve annak a jobboldaliság tüneteit magán hordozó politikai megnyilvánulásait. Akárhogyan is rendezik az erőviszonyokat, a végső cél az, hogy az erdélyi közélet ne távolodjon el a választói akarattól, ne hódoljon be az aktuálpolitikának, hű legyen önmagához.
Ferencz Zsombor, Marosvásárhely
Krónika (Kolozsvár)

Gergely Balázs: csak azt tudom megígérni, az a személy maradok, aki eddig is voltam
„Mindent megteszek, hogy Kolozsvár még élhetőbb város legyen számunkra”
Mindenekelőtt a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjeként és a civil szféra szintjén folytatott tevékenysége által szerzett ismertséget Gergely Balázs, aki a június 5-én, azaz vasárnap tartandó önkormányzati választásokon második helyen szerepel az RMDSZ kolozsvári tanácsos jelöltjeinek listáján. A Kincses Kolozsvár Egyesület elnökét az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői kérték fel, hogy vállalja el a jelöltséget, ami egyfajta premiert jelent a kincses városban, hiszen az elmúlt két évtizedben erre nemigen akadt példa. Gergely Balázs Kolozsváron született 1977. január 12-én. A Báthory István Elméleti Líceumban érettségizett, majd régészi és történészi oklevelet szerzett a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, illetve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Életében fontos szerepet tölt be a család: nős, két fiúgyermek édesapja.
– Milyen okból kifolyólag döntöttél úgy, hogy elvállalod az RMDSZ listáján a kolozsvári tanácsosi jelöltséget?
– Bár néhány évvel ezelőtt felhagytam az aktív politizálással, ez nem jelentette azt, hogy kivonultam Kolozsvár közéletéből. Ettől függetlenül, nem terveztem indulni a helyhatósági választásokon, és komoly lelkiismereti kihívást jelentett a döntés meghozása. Az első és egyben a legfontosabb oka a jelöltség elvállalásának, hogy az egyházfők megtisztelő felkérését nem lehetett visszautasítani. Második okként Horváth Anna személyét emelném ki, akivel a Kolozsvári Magyar Napok szervezése kapcsán volt már alkalmam együtt dolgozni. Őt olyan személynek tartom, aki mellett érdemes kiállni. Annát egy rendkívüli képességekkel rendelkező közösségi képviselőnek tekintem, aki más „sebességben” mozog, mint társai, a tenni akarása nem ismer lehetetlent. Ha nem indultam volna tanácsos jelöltnek, akkor is ez lenne a véleményem. A mérlegelésnek fontos pillanata volt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tagjaként és egykori alelnökeként a szervezet országos és megyei vezetése döntésének függvényévé tettem az indulást. Ha ők nem adnak zöld utat a majdani tanácsosi szék felé haladó úton, egészen biztosan nem vállalom a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistájának második helyét. Végül, de nem utolsósorban úgy gondolom, szükség van az önkormányzatban annak a politikai csatározásokon túlmutató civil szellemiségnek a képviseletére, amely egész munkásságomat meghatározza. És ha már komoly elhivatottságot érzek a kolozsvári magyar emberek szolgálatára, akkor kutyakötelességem képességeimet a lehető legmagasabb szinten, akár az önkormányzatban is kamatoztatni.
– Előbb a Magyar Polgári Párt (MPP), majd az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben tevékenykedtél, a vasárnapi választáson pedig az RMDSZ listáján méretkezel meg. Hogyan próbáltad meg kezelni magadban ezt a mondhatni tudathasadásos állapotot?
– Nincs semmilyen tudathasadásos állapot, hiszen pártoktól függetlenül mindig is a jobbító szándék vezérelt. Aki ismer, az jól tudja, hogy hiszek az értelmes politikai pluralizmusban, a konstruktív ellenzékiségben, ugyanakkor mindig igyekeztem integratív szerepet betölteni a politikában. Pályafutásomat valóban az MPP-ben kezdtem, a néhai Csép Sándorral közösen úgy gondoltuk: szükség van egy alternatívára az RMDSZ mellett. Közös hitvallásunk volt, hogy nem ellenségként, sőt még csak nem is ellenfélként, hanem legfőbb stratégiai partnerként kell hogy tekintsünk a magyar testvérszervezetre. Addig voltam tagja a pártnak, míg annak hajdani elnöke, Szász Jenő többedmagammal együtt kizárt, csak azért, mert másképpen gondolkodtunk bizonyos kérdésekről. Később az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az EMNP tagjaként fejtettem ki tevékenységemet, ami már csak azért is fontos időszak, mert hét évvel ezelőtt ezzel a csapattal kezdtük el megszervezni a Kolozsvári Magyar Napokat. Addig volt elfogadható számomra egy politikai szerepvállalás, ameddig konstruktív módon tudtam működni benne. Valószínűleg ezt a konszenzust keresték az egyházfők is, amikor úgy döntöttek, hogy javasolnak az RMDSZ listájára.
- Amennyiben sikerül bejutnod a tanácsba, hogyan képzeled el a munkát az RMDSZ-frakció keretében, adott esetben vagy helyzetben milyen álláspontot fogsz majd képviselni?
A jelölés vállalását megelőző beszélgetéseken már leszögeztem, amennyiben bekerülök a tanácsba, egyedül a felhatalmazóimnak, azaz az egyházfőknek tartozom elszámolással. Nem vagyok egy pórázon vezethető típus, ezért megígérhetem, hogy csak azokat a kezdeményezéseket fogom támogatni, amit ténylegesen hasznosnak vélek. Persze tisztában vagyok azzal is, hogy fontos a magyar képviselők együttműködése, hiszen egyénileg nem ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkezik egy városatya, mint frakcióban, de a pártfegyelem helyett én inkább a lelkiismeretem hangjára hallgatok. Ahhoz, hogy minél hatékonyabban működjünk, jól előkészített, szakmailag megalapozott, teljesíthető javaslatokkal kell előállni. Tágabb körű egyeztetésekre van szükség frakción belül és kívül egyaránt. Kulcsfontosságúnak tartom a civilekkel és az egyházakkal való folyamatos konzultációt, amelynek megalapozására egy új együttműködési rendszerre van szükség. Ennek kiépítését saját küldetésemnek tekintem.
– Milyen terveid vannak, amit önkormányzati képviselőként el szeretnél érni?
– Történészként hajlamos vagyok elmerülni a múlt egy-egy epizódjánál, különösen, ami Kolozsvár históriáját illeti, utólag pedig újra és újra megállapítom, hogy nem kell a szomszédba menni a jó példákért, ha valamit tenni akarok a városomért, sokszor elég megnézni, mit tettek eleink. Ez nem azt jelenti, hogy több mint 130 éves pókhálós ötleteket kellene „leporolni”, csupán azt, hogy van mit tanulni Kolozsvár egykori városvezetőitől, amennyiben munka- és társadalomszervezésről van szó. Kolozsváron szerencsére sok olyan polgár van, aki szívesen tenne a város építészeti, történelmi és természeti értékeinek védelméért. Éppen ezért a város sorsa iránt felelős civilként – majdani önkormányzati munkám előkészítéseként – kezdeményeztem a Kolozsvári Városszépítő Egylet újraalakítását, mely ismételten keretet adhatna a célkitűzések összehangolására. Az egylet Haller Károly jogtudós, egyetemi tanár, polgármester idején hatékonyan működött. Reméljük, most is eredményes lesz.
– Legszívesebben milyen téren szeretnél tevékenykedni, milyen szakbizottságban dolgoznál a leginkább?
– Habitusom, múltam, képzettségem alapján egyértelmű, hogy a kulturális bizottságban van a helyem, mely az egyházakért, a civil közösségért, az oktatásért, a kisebbségekért is felel. Úgy érzem, itt tudnám hasznosítani a tapasztalataimat. A Kolozsvárral kapcsolatos elképzeléseimről, jövőképemről, a magyar ügyek iránti érzékenységemről remélem, eddigi tevékenységem során is sikerült tanúbizonysággal szolgálnom, ezért külön politikai programmal nem készültem a kampányra. Nem hiszek a kampányígéretekben, a cilinderből elővarázsolt ötletekben. Főleg azért, mert eddig sem az ötletek hiánya szabott gátat Kolozsvár fejlődésének, hanem ezek megvalósításának nehézsége. Csak azt tudom megígérni, az a személy maradok, aki eddig is voltam, és mindent megteszek, hogy Kolozsvár még élhetőbb város legyen számunkra.
– Mi az a minimum, amit szerinted el kellene érnie a magyarságnak Kolozsváron a június 5-i helyhatósági választáson?
– A minimum az, hogy megállítsuk a két évtizede drasztikusan csökkenő tendenciát a helyi képviseletben, de ideális lenne, ha sikerülne megfordítanunk a folyamatot. Csalódás lenne minden más eredmény. A számok akkor nőnek, ha a választópolgárok bizalma nő. Az emberek bizalma pedig akkor nő, ha azok, akik bizalmukat kérik, okot adnak a bizalomra. Meggyőződésem, hogy új fejezetet kell indítani, félre kell tenni a régi sérelmeket, meg kell teremteni az új esély lehetőségét önmagunknak, közösségi sikert kovácsolni a választáson, és az azt követő időszakban.
A Kolozsvári Magyar Napok minden előzetes elvárást túlteljesítő sikere is mutatja, az összefogás útja a járható út. Bármikor újra lehet kezdeni a bizalom kiépítését. Legyen ez most egy ilyen pillanat.
„Hitvallásom: Istentől életet kaptam, Erdélytől öntudatot, Kolozsvártól otthont, nagyszüleimtől hitet, szüleimtől szeretetet, tanáraimtól tartást, barátaimtól megbecsülést és kritikát. Mindezekből csak az marad érték, amit sikerül továbbadnom.” –
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)

Átláthatóvá teszi a költségvetési pénzek elköltését az RMDSZ
Az RMDSZ a június 5-i helyhatósági választásokat követően a költségvetésére vonatkozó valamennyi adatot közzétesz 2009-ig visszamenőleg – jelentette be hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor.
A szövetség elnöke szerint a szervezet honlapján nyilvánosságra hozandó adatok között szerepel majd a román költségvetési támogatásoknak a nyilvános és nem nyilvános pályázatok útján történő elköltése, továbbá az is, hogy milyen összegeket fordított az alakulat bérezésre és rezsiköltségre. A politikus az Átlátszó Erdély munkatársának adatigénylési kérése nyomán számolt be az adatok „átláthatóvá" tételéről hozott döntésről.
Mint ismert, az oknyomozó portál az elmúlt időszakban a román kormányhoz benyújtott közérdekű adatigénylés révén megszerzett dokumentumok alapján próbált betekintést nyújtani az RMDSZ pénzügyeibe. Az Átlátszó Erdély szerint az RMDSZ az elmúlt hét évben 28 millió eurót kitevő támogatást kapott az állami költségvetésből, és noha a szövetség a romániai magyarságnak szánt pénzt kezeli, csak az összeg – pályázati úton kiosztott – töredékének a felhasználását tette átláthatóvá.
A portál nemrég közérdekű adatigényléssel fordult az RMDSZ-hez, kérve a szövetség és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) által kötött megállapodás alapján elkészített dokumentumokat a 2009-2015-ös időszakra. Kelemen Hunor tegnap közölte: bár az RMDSZ nem közintézmény, és rá nem vonatkoznak a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló jogszabály előírásai, a költségvetésére vonatkozó adatokat a honlapján hozza nyilvánosságra.
Lapunk kérdésére az RMDSZ elnöke közölte, az alakulat országos szinten egyik román párttal sem kötött megállapodást a helyhatósági választásokat megelőzően. Az EMNP részéről ugyanis többször érte az a vád, hogy bizonyos erdélyi településeken azért nem állítottak polgármester-jelöltet, mert az alpolgármesteri tisztség reményében kiegyezett a román alakulatokkal. Kelemen Hunor közölte, az alapszabály szerint azokon a településeken kell polgármester-jelöltet állítani, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Hozzátette, a helyi szervezetek sok helyen nem találtak megfelelő személyt, máshol senki nem vállalta a megmérettetést.
A Krónika megkérdezte azt is, mi a véleménye a szövetség vezetőjének arról, hogy egy korábban kiszivárgott beszélgetés tanúsága szerint Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke három évvel ezelőtt arról beszélt: az MPP azért akar szert tenni parlamenti képviseletre, hogy részt vegyen a bukaresti korrupcióban. Kelemen közölte, a téma kapcsán még nem beszélt az MPP elnökével, a kampány során ugyanis nem találkozott vele.
„Azt viszont elmondhatom, hogy a politika nem így működik, és rosszul teszi, ha valaki mégis így látja, de én ezen nem tudok változtatni" – jelentette ki a szövetségi elnök. A politikus mindazonáltal erkölcstelennek nevezte azt, ha valaki rögzít egy politikai alakulat tagjai által lefolytatott beszélgetést, majd kontextusából kiragadva, politikai céloktól vezérelve közzéteszi azt. „Én ezt erkölcsileg minősíteni nem tudom, de aki ilyesmire képes, az egyéb disznóságokra is" – fogalmazott Kelemen Hunor.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

„Nekünk még lélegzetet venni is autonóm módon kell”
A június 5-iki helyhatósági választások kampányfinisében Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke értékelte a mostani kampányt és latolgatta az esélyeket szerkesztőségünknek adott interjújában.
– Az új választási törvény szabta keretek között hogyan lehet a politikai üzeneteket közvetíteni a választók felé? –Milyen jó volt, amikor még annyira létezett a politika hitele a 90-es évek elején, hogy szinte nem kellett kampányolni, mert minden magyar tudta, hogy kit válasszon! Sajnos azóta fokozatosan a rossz portékának kedvező áron való eladása elv vált a kampány tárgyává, és a kampánytér áthelyeződött a valóságról a kommunikációra. Ezt látva érthető, hogy a mostani törvényi szabályozások mennyire kedvezőtlenek a kommunikációból és hamis propagandából élő politikai osztály számára, tisztelet a kivételnek, és emiatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek a pártok, beleértve az RMDSZ-t is, amely a leglehetetlenebb körülményeket, helyzeteket is kihasználja arra, hogy eladja magát, gondolok itt különösképpen az átkeresztelt kulturális tevékenységek garmadájára. Ma már semmi nem a kultúráról szól, hanem sokkal inkább a kulturális úton végzett kampányról.
– Ebben a helyzetben a magyar pártok egyáltalán meg tudják még győzni a polgárokat arról, hogy részt vegyenek a választásokon, és arról, hogy érdemes magyar pártra, pártokra szavazni? – A Colectiv tűzeset alkalmával megszólaló utca hangja kifejezte azt a mélységes kiábrándulást, amely a hagyományos, parlamenti pártokat sújtja Romániában, ez alól nem képez kivételt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sem, mely ahelyett, hogy a kongresszuson meghirdetett újratervezés elve szerint járna el, a kommunikációját próbálja úgy alakítani, hogy mégiscsak valahogy elvihesse az embereket az urnák elé. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ilyen szempontból hátrányos helyzetben van, mert az emberek, mint a halak a beetetéskor, megszokták azt a fajta kampánystílust, ami eddig is a tulipánra tétette velük a pecsétet. Nem sok lehetőség nyílik tehát ebben a viszonylatban az EMNP számára, hiszen vegyük csak a leglényegesebb tényezőt, az anyagi hátteret: nemrégen robbant ki az RMDSZ költségvetési támogatásának a botránya, amelyért egy valamire való demokráciában azonnal lemondott volna a pártelnök, de nálunk annyira cinikussá vált a politikai élet, hogy az emberek nem látják, hogy tulajdonképpen milyen előnyben részesül az RMDSZ a pénzosztó szerepkörében, így már a kampány startvonalán úgy vág neki a távnak az EMNP, mint akinek a lábára golyóbisokat kötöttek, az RMDSZ-t viszont repítik az anyagi lehetőségeik. Valójában a mi adólejeinken szervezi mondjuk a Minden magyarok majálisa és hasonló rendezvények garmadája révén azt a szemérmetlen kampányt, amelyet expressis verbis tilt a mostani választási törvény.
Akadálya az összefogásnak
– Az összefogás, illetve a versengés szempontjából ön szerint sikerült az RMDSZ-nek és az EMNP-nek megtalálni a megfelelő választási taktikát?
– Az én politikai létem az összefogás jegyében indult, hiszen 1989-ben Temesváron a románok is mellénk álltak, és nélkülük nem jutottunk volna semmire. Áldott legyen az emléke Tempfli atyának, mintegy tíz évig az összefogás jegyében működött együtt a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tehát amikor kiosztanak bennünket az RMDSZ nomenklatúra kiskirályai, hogy egységbontók vagyunk, hogy nem akarunk összefogást, akkor ez szemenszedett hazugság. Márpedig nagyon nagy szükség lett volna az összefogásra, főleg most, amikor az eltelt huszonhat év összefüggésében az egyik legkritikusabb időszakba kerültünk mi, erdélyi magyarok. Az RMDSZ doktrína értelmében a párton kívül nincs élet, más legitim vezetője nem létezhet a romániai magyarságnak, csak az RMDSZ. Erre ráerősít Victor Ponta és a többi román politikai párt, mikor azt mondják, hogy nekik egyetlen partnere az RMDSZ, ezért is adták oda neki a költségvetési támogatást. Ebben a helyzetben nagyon nehéz összefogni. Kelemen Hunor elnök sem engedélyezte a marosvásárhelyi összefogást, éppen emiatt nagyon pesszimista vagyok a marosvásárhelyi magyar jelölt esetében. A nemzeti polgári oldal egysége is megbomlott, és erre mintegy rásegít az RMDSZ, maga mellé állítva a Magyar Polgári Pártnak nevezett egyszemélyes pártkülönítményt. Bihar megyében az összefogás terén szerény eredményeket sikerült elérni. Még több helyi megegyezésre lett volna szükség, viszont a nagypolitika itt is közbeszól, mert meggyőződésem, hogy nem csak Kelemen Hunor áll a dolgok mögött, hanem itt például máris készíti elő választási kampányát Szabó Ödön, Biró Rozália és Cseke Attila. Az ő parlamenti megválasztatásuknak előfeltétele egy eredményes helyhatósági választás, ezért húzódtak a háttérbe, mert érzik, hogy zavaró volna a közvetlenebb jelenlétük, és többek között ezért akadályozták azt, hogy a helyi alkuk kialakulhassanak, ezért gyúrták át még az egyházi támogatást is. Teljesen bekebelezték az egyházakat, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is alárendelődik ezeknek a politikai érdekeknek, ami akadályává válik a valóságos összefogásnak.
Megoszlott
– Ön szerint milyen eredményeket fog hozni június 5-e?
– Hála Istennek Erdély szerte vannak jó polgármestereink, függetlenül a politikai színüktől. Nagyon bizonytalan vagyok június 5-e kimenetele tekintetében. Az emberek annyira kiábrándultak, hogy a magyarságnak csak az egynegyede megy el az RMDSZ-re szavazni, nagyon kontraproduktív is lehet ez a gátlástalan sikerpropaganda. Mindazáltal remélem, hogy meggyőző tud lenni a korrupciómentességre és az öntörvényű magyar politizálásra irányuló néppárti korteskedés. Egyetlen probléma az, hogy igazából nem sikerült megteremteni azt az alternatívát, amiben gondolkoztuk ezelőtt tíz évvel.
– Mire utal azzal, hogy nem sikerült megteremteni az alternatívát?
– Nem lett elég erős az EMNP. Megoszlott a nemzeti polgári oldal is, és úgy tűnik, hogy még a magyarországi barátaink is inkább a nyerő mellé állnak, mint a demokratikus nemzeti értékek oldalára, amiben van ráció, de hogyha a rendszerváltozás távlatában gondolkozunk, akkor nekünk még lélegzetet venni is autonóm módon kell, hogy Ady Endrét parafrazáljam.
Dávidi attitűddel
– Június 5-e meghozhatja az EMNP-nek azt a megerősödést, amire ön számít? – Én bízom benne, hogy sikerül megkapaszkodnunk, de a góliáti propaganda olyan lehengerlő, hogy nagyon nehezen találhatunk egy olyan Dávidra, aki szembe tud szállni ezzel a legyőzhetetlennek tűnő gépezettel. Mindazonáltal ezzel a dávidi attitűddel törekszünk arra, hogy meggyőzzük az embereket arról, hogy próbáljanak változtatni, és ne a kiábrándultság legyen úrrá rajtuk, hanem a cselekvő reménység.
– Ön szerint az EMNP részéről kik nyerhetnek Bihar megyében?
– Nem vagyok eléggé tájékozott a személyi vonatkozásokban, mert nem vagyok párttag vagy pártelnök, de úgy tudom, hogy ütőképes, jó, becsületes, öntudatos és esélyes embereink vannak több településen. Zatykó Gyulát és Csomortányi Istvánt (az EMNP nagyváradi polgármesterjelöltje, illetve a párt megyei tanácsosi jelöltlista vezetője – szerk. megj.) rendkívül sokra tartom, ilyen emberekkel valóban elérhetjük, hogy bekerüljünk a városi és a megyei tanácsba.
– Milyen hatása lesz a következő parlamenti választásokra nézve annak, ha jól, illetve ha rosszul szerepel június 5-én az EMNP?
– Olyan listás választási törvényhez tértünk vissza, illetve olyan alternatív bejutási szabály van érvényben, amelyekkel megint félreérthetetlen módon az RMDSZ-nek kínálnak szinte kizárólagos esélyt. Úgyhogy nagyon nehéz egyáltalán viszonyulni is ehhez a helyzethez. Az biztos, hogy amikor rákényszerült az RMDSZ, akkor velem is, az EMNT-vel is összefogott. Félek, hogy az RMDSZ-en belül komoly befolyásra szert tett bihari politikusok abba az irányba viszik az RMDSZ-t, ami kizárja az összefogás lehetőségét. Erdély több megyéjében össze lehetett fogni, de itt egy négyesfogat teljesen a zsebébe tette az RMDSZ-t, a magyarságot, iskoláinkat, egyházainkat. Ha ez az irányzat erdélyi viszonylatban is dominál, akkor nehéz lesz az összefogást megvalósítani.
Pap István
erdon.ro

„Nélkülünk még itt sem tartanánk” (Kampányban az MPP)
Volt értelme a nyolc évvel ezelőtt létrehozott Magyar Polgári Párt (MPP) tevékenységének, ha ők nem követelik, az RMDSZ nem állt volna ki számos magyarságot érintő kérdésben – fejtette ki tegnap Kulcsár-Terza József háromszéki elnök.
Elsőként a megyei tanács 2008-as alakuló ülését idézte fel, amikor az MPP színeiben önkormányzati képviselőnek megválasztott Gazda József kifogásolta, hogy a dokumentumokat nem kapták meg magyarul. „Akkor még ferde szemmel néztek ránk, és az MPP-frakció többször ki is vonult emiatt a teremből, de meglett az eredménye, ma már magyarul is, románul is megkapjuk a gyűlés anyagát” – idézte fel Kulcsár-Terza. Hasonló rosszallással fogadta az RMDSZ a székely zászló kitűzésére vonatkozó javaslatukat, és lám, ma már mások is azzal kampányolnak – mondotta. Az MPP megyei elnöke úgy véli, az ő érdemük is, hogy eredmények vannak, ha nem követelik, az RMDSZ rég levett volna napirendjéről jó néhány kérdést. Meglátása szerint hasonlóan kellene eljárniuk a szövetség színeiben megválasztott képviselőknek Bukarestben, „jó lenne, ha nem csak itthon lennének nagy magyarok”. Kiemelte, június 5. után ugyanezt kívánják folytatni. Kitért arra is, hogy nemzeti ügyekben szükség van a magyar pártok közötti összefogásra, két év múlva lesz a gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának századik évfordulója, és erre készülni kell civil szervezetekkel, egyházakkal közösen. Az MPP néhány éve minden december elseje előtt emlékezteti a kormányt az 1918-as ígéretekre, de eddig még egyetlen kabinet sem méltatta válaszra, „eljött a közös fellépés ideje, és az MPP mindent megtesz ennek érdekében” – hangsúlyozta. „A nemzetemet szeretném minél jobban szolgálni” – indokolta politikai szerepvállalását az MPP sepsiszentgyörgyi listájának első helyén szereplő Bedő Zoltán. Meggyőződése, hogy csak Székelyföld területi autonómiája oldhatja meg megnyugtatóan a magyarság gazdasági, nemzetiségi gondjait, közéleti tevékenységét ennek megvalósításának rendeli alá – hangsúlyozta. Tizennégy pontban fogalmazta meg, mit kíván tenni ennek érdekében bejutása esetén: szorgalmazza a magyar pártok összefogását nemzeti ügyekben; fontosnak tartja mindenki számára érthetővé tenni, mit jelent pontosan az autonómia, milyen hozadéka lenne egyénenként; kezdeményezi jelképeink használatát, a magyar nyelv meghonosítását a közigazgatásban kétnyelvű űrlapokkal; fontosnak tartja a polgárokkal való kapcsolattartást, bizalmuk visszaszerzését, az egyházakkal és a fiatalokkal való együttműködést; növelné a Tamási Áron Színház nemzeti jellegét; fellépést, tömegtüntetések, megmozdulások szervezését ígéri jogtiprások esetén; szorgalmazza a magyar címkék feltüntetését az árukon, a párbeszédet a román közösséggel, de a roma kérdés kezelését is. Kitért a Beke-ügyre is, komolyan kell vennünk, mert a székelység kollektív bűnösségét akarják bebizonyítani a hatóságok, a székely szabadság napi felvonulást is terrorcselekményként próbálják tálalni, hogy a nemzetközi közvéleményt is ellenünk fordítsák. Erőteljes, közös fellépésre van szükség, hogy mindezt megakadályozzuk – hangsúlyozta.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés továbbra is rendszerváltásban reménykedik ( Háromszéki EMNP) (Választási kampány)
Sepsiszentgyörgy volt az első állomása Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt fővédnöke háromszéki kampánytámogató körútjának. Az európai parlamenti képviselő mindenekelőtt óvatosságra intette az alakulat önkormányzati jelöltjeit az erdélyi, illetve székelyföldi magyarság ellen kialakult közhangulat és a román hatalom megnyilvánulásai okán, valamint szót ejtett az RMDSZ ellenzéket megosztó politikájáról is.
A kezemben a sorsom című hétfő esti fórumra mintegy százan gyűltek össze, aktív tagok és szimpatizánsok. Tőkés Lászlón, valamint Toró T. Tiboron, az EMNP országos alelnökén kívül az alakulat helyi jelöltjei szóltak az egybegyűltekhez: Bálint József sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt, Fazakas Péter, a megyei önkormányzati lista vezetője, valamint Csákány László tanácsosjelölt. A rendezvényt Czegő Zoltán költő saját előadásban elhangzott, Tőkés Lászlónak ajánlott versei tették ünnepélyessé. Beszédében Tőkés László leszögezte: huszonhat évvel a rendszerváltást követően sem sikerült kiszabadulni a szolgaság házából, mivel „az elvtárs urak” továbbra is a Bukarest felé mutató utat tartják járhatónak. Az EMNT vezetője kifejtette: mind ő, mind az általa támogatott nemzeti oldal a románokkal közösen, megegyezésben képzeli el az erdélyi magyarság jövőjét, de a jelenlegi érdekképviselet módszereit nem fogadhatják el. Tőkés László felidézte: volt rá példa, hogy a románság és a magyarok összefogva léptek fel, különösebb hívószó nélkül, amint történt ez 1989-ben Temesváron, majd az egész országban, de korábban is. Ezt az együttállást viszont titkosszolgálati módszerekkel szisztematikusan rombolták – a marosvásárhelyi véres március egyike volt a csúcspontoknak –, és ez a folyamat máig nem állt le. A néppárt védnöke ugyanakkor egy másik veszélyre is felhívta hallgatósága figyelmét, éspedig az RMDSZ okozta törésre, amely a nemzeti oldal, az erdélyi magyar ellenzék kettészakadásához vezetett. Tőkés László szerint a „nagyobbik testvér mesterkedéseinek” tudható be, hogy a Magyar Polgári Párt, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt között létrejött a mostanra egyre hangsúlyosabb törésvonal. Ezt a különutas politikát helyenként, így Sepsiszentgyörgyön is sikerült valamelyest visszaszorítani, és az autonómia, a nemzeti ügyek iránt elkötelezett emberek most egy alakulatban találtak egymásra, az Erdélyi Magyar Néppártban. Tőkés László szerint számtalan példája létezik annak, hogy az RMDSZ milyen módszerekkel igyekszik szétzülleszteni az ellenzéket, hiteltelenné tenni vezéregyéniségeit: mára már a történelmi egyházak között tíz éve még létező nemzeti egységet is megbontották, intézményi viszonnyá silányítva az egykori feltétel nélküli együttműködést. „Az RMDSZ vezetői csak pártegységben tudnak gondolkodni, amely szerint csak egy pártnak lehet létjogosultsága, és noha a szövetségen belül vannak a jó irányba tájékozódni, mozdulni kívánó emberek, a párt nómenklatúrája nem engedi őket kilépni a keretek közül. Háromszéken is úgy tűnt, vannak, akik képesek erre, de egy ideje megváltozott a helyzet, magam is össze vagyok zavarodva, nem tudom, mit gondoljak” – részletezte Tőkés László. A szövetség politikáját taglalva az elnök rámutatott: megerősítést nyerhetnek, hogy jó úton járnak, már csak abból kiindulva, hogy a román hatalom határozottan kijelentette: az RMDSZ az egyetlen elfogadható magyar érdekképviselet. Tőkés László továbbá felidézte mindazokat a kísérleteket, amelyek az összefogást szolgálták, de amelyeket később az RMDSZ újból és újból megbotlasztott, olyannyira, hogy a marosvásárhelyi mostani jelöltállítás már karikatúrájává vált az összefogásnak. A politikus szerint az ellenzék is megpörkölődött, nyolc éve úgy tűnt, hogy hiteles lehetőség, mára viszont ennek a hitelességnek a visszaszerzése lett a fő feladat, nélküle ugyanis elveszíthetik a szavazók bizalmát. A helyzetet súlyosbítja, hogy a román hatalom a magyar képviselet, az autonómia, a közéleti szereplők teljes elhiteltelenítésén dolgozik, a szélsőségesség, irredentizmus, az idegengyűlölet sablonját igyekezve ráhúzni mindenre. Tőkés László éppen ezért óvatosságra intette a néppárti jelölteket önkormányzati szereplésük, politikai szerepvállalásuk során. „ Temesváron már a falig hátráltunk, nem volt tovább, ezért Isten segedelmével megtörtént a változás. Temesvárhoz hasonlóra lenne most szükség, és bíznunk kell, hogy az idő lassan elhozza ezt a jövendőt” – fogalmazott. Toró T. Tibor beszédében egyrészt Háromszéket méltatta, amely eddig is az autonomista mozgalom fellegvára volt, illetve örömét fejezte ki, hogy minden nehézség ellenére sikerült a csapatot összeállítani. Az EMNP alelnöke az autonomista tábort ért támadásokról is szólt, illetve az MPP és az RMDSZ közötti látszatösszefogást is kritizálta. A Néppárt kapcsán Toró megjegyezte: az alakulat bizonyította, hogy igenis helye van a döntéshozatalban, ahol meggyőződése, hogy jelöltjeik érdemben képviselni tudják a párt programjának három alappillérét: a korruptak kizárását, a döntéshozatal közelebb hozatalát a közemberhez, valamint a közpénzek ésszerű és átlátható felhasználását.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bihari magyar harc a voksokért
VÁLASZTÁS – A vasárnapi helyhatósági választások legnagyobb tétje Nagyváradon, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) többséget tud-e szerezni a helyi önkormányzatban, ahol a helyi magyarságot jelenleg hat RMDSZ-es tanácsos képviseli.
Az már korábbról is látszott, és a felmérések is azt mutatják, hogy a polgármesteri tisztségért zajló versengés – melyre két magyar jelölt is bejelentkezett – nem lesz szoros, az immár a harmadik mandátumára pályázó Ilie Bolojan népszerűsége ugyanis töretlennek tűnik a bihari megyeszékhelyen. Bár a 47 éves liberális matematikatanár többször hozott hevesen vitatott döntéseket, a városvezetési stratégiája is megosztja az embereket, az IRES közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése azt mutatja, a helybeliek 59 százaléka Bolojan-párti, a polgármester vetélytársai pedig az öt százalékot sem érték el.
Az RMDSZ jelöltje, Huszár István jelenlegi alpolgármester a második helyen áll 3 százalékkal, míg Zatykó Gyula a hatos listát 0,4 százalékkal zárja. A megkérdezettek 16 százaléka egyelőre nem hozott döntést. „A legjobb felmérés június 5-én lesz. Láttam már többfélét, de én úgy gondolom, hogy ezek a felmérések mindig azoknak kedveznek, akik megrendelik” – jegyezte meg Huszár, aki családorientált Nagyváradot ígér, mert meggyőződése, hogy egy stabil társadalmat csak magukat biztonságban érző családokra lehet építeni.
Az RMDSZ egyébként jelentősen felfrissítette tanácsosjelölt-listáját a megyeszékhelyen, és nem titkolt célja, hogy növelje a súlyát az önkormányzatban. Amikor a meglehetősen magabiztos Ilie Bolojant terveiről kérdeztük, az elöljáró csupán annyit válaszolt, a honlapján elérhető a választási programja, ennél többet egyetlen újságírónak sem hajlandó nyilatkozni a témában a sajtótájékoztatókon kívül.
Tanácsosi mandátumokra pályázik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. Zatykó Gyula listavezető-polgármesterjelölt azt mondta, jól képzett, minden területre kiterjedő szakembereket tartalmazó csapattal próbálják átlépni az ötszázalékos bejutási küszöböt. Zatykó kampányában többször felhívta a figyelmet a magyar identitást veszélyeztető problémákra, amelyekkel szemben a jelenlegi városvezetés érdektelen, s amelyek szerinte szerepet játszanak a fiatalok elvándorlásában.
„Egy olyan városban szeretnénk élni, ahol tudjuk: adóink jó kezekbe kerülnek, nem herdálják el fölösleges beruházásokra, hanem tisztességesen használják fel a lakosság érdekében. Nem háttérmegegyezéseket kell kötni a közösség tudta nélkül, hanem tisztességes, a választópolgárokkal nyílt viszonyban lévő képviseletet kell kialakítani” – mondta a néppárt nagyváradi polgármesterjelöltje.
Komolyabb mozgósításra lesz szükség
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke a szövetség Bihar megyei szervezetének nagyváradi kampányindítóján foglalta össze az alakulat célkitűzéseit az idei helyhatósági választáson. „Meg fogjuk szerezni a célul kitűzött 50 ezer szavazatot, lesz alpolgármesterünk Nagyváradon, és alelnökünk a megyei tanácsban, megerősítjük a városi és megyei frakciónkat, lesz 25 magyar polgármester Bihar megyében” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
A szövetség a legutóbbi helyhatósági választáson hét tanácsosi mandátumot szerzett a Bihar megyei önkormányzatban, ezúttal pedig úgy próbáltak erősíteni, hogy jelöltlistájukon egy polgári párti (MPP-s) képviselőnek is helyet biztosítottak, bár a 8. pozíciót elfoglaló Helmeczi József bejuttatásához komolyabb mozgósításra van szükség, mint négy évvel ezelőtt. A szövetség megyei tanácselnökjelöltje Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának műszaki igazgatója.
A megyei szintű megmérettetésre az EMNP is jelentkezett, melynek listavezetője, Csomortányi István szerint az ötszázalékos küszöb átlépésével járó két tanácsosi mandátum reális célkitűzés számukra, de a hármat sem tartják lehetetlennek. Csomortányiék egyébként a korrupció elleni harcról beszéltek a legtöbbet a kampányban, és a munkahelyteremtést sürgették. „ Érmelléken, illetve a magyarlakta térségekben munkahelyekre van szükség, jelen pillanatban ugyanis az Érmellék jelentős része Nagyváradra ingázik dolgozni, minimálbérért. Ez tarthatatlan” – magyarázta Csomortányi, aki egy ipari park létrehozását javasolja. Az EMNP szerint az RMDSZ megyei vezetését érintő korrupciós botrányok hatással lehetnek a „tulipánosok” megítélésére, ezzel szemben a néppártosok hangsúlyozták, hogy szervezetükben nincsenek ilyen jellegű problémák.
Kisvárosi versengések
Nagyszalontán az RMDSZ megőrizné elsöprő többségét a helyi önkormányzatban – tizenhárom tanácsosa van a tizenhét tagú testületben –, Török László pedig negyedik polgármesteri mandátumáért korteskedik. Török szociális lakások létesítését ígéri, felkarolná a kis- és középvállalkozásokat, és munkahelyteremtéssel akarják elejét venni annak, hogy a fiatalok kivándoroljanak. A szövetség terveibe beleszólhat az EMNP is: az alakulat tanácsosjelölt-listát és Balogh János személyében polgármesterjelöltet is állított Arany János szülővárosában.
Magyar–magyar verseny lesz Érmihályfalván is, ahol az RMDSZ-es Nyakó József polgármester újabb mandátumért indul, de bejelentkezett a megmérettetésre az Erdélyi Magyar Néppárt is, aki Baricz-Nánási Ferencet jelöli a városvezetői tisztségre, sikerében egyébként a pártvezetés is nagyon bízik. Béres Csaba is újrázna Székelyhídon, az RMDSZ-es elöljáró irodáját azonban az EMNP színeiben induló Rhédey Emília is elfoglalná. Margittán a szövetséget képviselő jelenlegi polgármester, Pocsaly Zoltán a papírforma szerint a legesélyesebb, de szavazatokért küzd a néppárt által támogatott független polgármesterjelölt, Zsembinszky István is.
Gyergyai Csaba, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Politikamentes megemlékezés június 4-én?
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) idén is megüli a nemzeti összetartozás napját június 4-én Székelyudvarhelyen, melynek keretében megemlékeznek a trianoni diktátum aláírásáról – írta a Krónika.
A tudósítás szerint politikamentes rendezvényre készülnek, ami azért furcsa, mert mind a trianoni békediktátum, mind pedig maga a nemzeti összetartozás eszménye kőkemény politikai kategória, fogalom. Az 1920. június 4-én történtek, de különösen az előzmények és a következmények a legsúlyosabb politikai kérdéseket vetik fel, mindmáig.
Az udvarhelyi eseményre a szervezők meghívják a civileket és a romániai magyar politikai szervezeteket is, de kikötötték, politikai felszólalásokra nem kerülhet sor. Nagy Pál, az EMNT udvarhelyszéki elnöke elmondta, mivel június 4-én kampánycsend van, kizárólag a történelmi eseménnyel kapcsolatos felszólalásokra adnak lehetőséget. A megemlékezést délután fél öttől tartják a millenniumi emlékműnél, ahol koszorúzni is fognak.
Az esemény részeként a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) helyi szervezete megrendezi az immár hagyományosnak mondható biciklitúráját: Székelyudvarhelyről indulva a Nyikó mentén haladnak Székelykeresztúrig, majd visszatérnek Székelyudvarhelyre.
A Székely Nemzeti Tanács udvarhelyszéki elnöke, Bíró Edit egy sajtótájékoztatón elmondta, a tanács szolidáris a merényletkísérlettel és felbujtással alaptalanul vádolt székely fiatalakkal, Beke Istvánnal és Szőcs Zoltánnal, de azokkal is, akiket megbírságoltak a székely szabadság napi rendezvényen való részvétel miatt. A március 10-ei megmozduláson egyébként több mint tizenöt udvarhelyszéki kapott bírságot csendzavarásért.
Nagy Pál megerősítette, továbbra is lehet ingyenes jogi tanácsadást kérni az EMNT-től egyéni vagy közösségi jogsérelem esetén.
Nagyváradon másnap emlékeznek és tartanak össze
A szervező Csillagocska Alapítvány és a Magyar Polgári Egyesület a trianoni békediktátumra emlékezve, a nemzeti összetartozás napjának Kárpát-medencei programsorozatához kapcsolódva megemlékezésre hívja és várja a város magyarságát június 5-én, vasárnap 18 órára a vasúti pályaudvarral szemben álló nagyvárad-réti református templomba. Rövid áhítat után alkalomhoz illő versösszeállítást ad elő Meleg Vilmos színművész, fellép a Nagyváradi Asszonykórus, a Váradi Dalnokok és a Nagyvárad-Réti Református Egyházközség Sztárai Mihály Kórusa.
itthon.ma//erdelyorszag

Visszahódításra váró tisztségek Maros megyében
VÁLASZTÁS – Kelemen Atilla (2004), Borbély László (2008) és Frunda György (2012) után Soós Zoltán a negyedik magyar politikus, aki megpróbálja visszahódítani Marosvásárhelyen a polgármesteri tisztséget a 2000 óta regnáló Dorin Floreától.
A tizenhat évvel ezelőtt Fodor Imrét legyőző, több pártban is megfordult, idén függetlenként feltűnő polgármester az ötödik mandátumának megszerzésére készül. A közvélemény-kutatások szerint ő az első számú esélyes, azonban ha a város magyarsága visszanyeri önbizalmát, és összeszedi magát – búcsút intve annak a letargiának, amely jó ideje rátelepedett –, jó eséllyel megfordítható az eredmény, és június 5-étől Soós lehet Marosvásárhely polgármestere.
A „házigazda” előnye
Marosvásárhelyen, ahol a románság és a magyarság aránya nagyjából egyenlő, idén is ádáz harc dúl a polgármesteri székért. Mint mindig, átszavazások ezúttal is lesznek, azonban sem a felvilágosultság, sem a politikai meggyőződés, sem a békítő szándékú vagy éppenséggel hangzatos nyilatkozat, sem a sokasodó vegyes házasságok tapasztalata nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az etnikai szavazást. Június 5-én tehát kétesélyes magyar–román „viadal” lesz, amelyet Dorin Florea vagy Soós Zoltán nyerhet meg, a többi román jelölt legfeljebb csak a nem sokat érő „bronzéremért” küzdhet.
Dorin Florea startból előnnyel indul: a magyarság aránya 45 százalék alá esett, ráadásul a felmérések szerint a szavazási kedv is csökkent a magyarság körében. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy az elégedetlenségek és az egyre bővülő kudarclista ellenére rosszmájúság lenne azt állítani, hogy 16 éve nem történt változás a városban. Hogy milyen áron, az már más téma. A jelenlegi polgármester és az őt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára nem jelentett akadályt, hogy Florea úgy is részt vegyen a megmérettetésen, hogy korrupció miatt vádat emelt ellene az ügyészség. Bár a párt vezetősége a bűnvádi per miatt nem hagyta jóvá Dorin Florea PNL-színekben való indulását, az elöljáró megtalálta a kiskaput: a polgármester függetlenként száll harcba, a PNL pedig – a látszatra sem adva – nyíltan támogatja.
Ezzel szemben Soós Zoltán szinte a semmiből érkezik. Mi több, a fiatal, „alig” négyéves tanácsosi tapasztalattal rendelkező politikusnak komoly küzdelmet kellett vívnia azért is, hogy egyáltalán rajtpozícióba kerüljön. Előbb a nagyágyúkhoz szokott RMDSZ-ben kellett bizonyítania, majd az összmagyar előválasztáson kellett versenybe szállnia néppárti barátja, Portik Vilmos és a civil társadalom képviselője, Barabás Miklós ellen.
Közben belülről a vallási meggyőződéséért, kívülről a Maros Megyei Múzeum élén elfoglalt igazgatói tisztsége miatt támadták. Közösségen belüli és kívüli ellenfelei több mint egy éve próbálnak fogást találni rajta – mindmáig sikertelenül. Igaza van viszont annak, aki azt veti a szemére, hogy nem eléggé durva és rámenős. Soós nem Kelemen, Borbély vagy Frunda stílusával küzd, a Floreáéval még kevésbé. Soós Zoltán abban bízik, hogy az emberarcú politikus is nyerhet csatát vagy akár háborút. Egy normális társadalomban mindenképpen.
Maşca, aki másabb
Az idei meglepetésember Dan Maşca, aki igyekszik megszólítani a románokat és a magyarokat is (ezt megpróbálta négy évvel ezelőtt Smaranda Enache is), és „abszolút” civilként érkezik a politikai pályára. Sikeres vállalkozóként – akit nem az állami szervekkel kötött szerződések éltetnek vagy köteleznek – harmadmagával megalapította a Szabad Emberek Pártját, a POL-t, és belecsapott a közepébe.
Tudja, hogy semmi esélye túlszárnyalni Dorin Floreát vagy Soós Zoltánt, okos üzletemberként viszont jövőbe nézően gondolkodik, szeretné megvetni a lábát, majd bennebb és bennebb „kúszni”. Ha ad absurdum holnaptól elvennék a maga kreálta játékszerét, nem esne búskomorságba: az a típusú ember, aki a maga (meg a cége) ura szeret és tud lenni. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, akár a mérleg nyelve is lehet a két főesélyes között.
A felmérések szerint 5 százalék fölött teljesít, szurkolói szerint pedig akár a tízet is súrolhatja. Függetlenségével, kiegyensúlyozott diskurzusával, a kisebbségek iránt tanúsított tiszteletével számos, az RMDSZ-ből kiábrándult, de a kisebb pártokban alternatívát nem látó magyarnak a szavazatára számíthat. A jelek szerint kétszer akkorát szakíthat Floreától és a románoktól, főként a fiataloktól és az értelmiségiektől. Kelemen Hunor megfogalmazása szerint aki a szlovákiai Most–Híd mintájára létesült vegyes pártra szavaz, annak voksai elvesznek, magyarán nem Maşcát és csapatát, hanem Floreát támogatja. A képlet érvényes fordított esetben is.
Újfajta magyar kártya
Nem lenne igazán vásárhelyies a választási kampány, ha nem kerül elő a magyar kártya. Míg a ’90-es években és a 2000-es esztendők elején az esélyes román jelöltek nyíltan támadták a város magyarságát és az őt képviselő legnagyobb pártot, Florea és román nemzetiségű kihívói ezúttal európaibb illemszabályok szerint játszanak. Ma már nem divat nacionalista szólamokat puffogtatni, főként azoknak, akik évek óta a multikulturalizmust hirdetik és a harmónia városának nevezik Marosvásárhelyt.
Nemcsak Dorin Florea, de Ionela Ciotlăuş (Liberálisok és Demokraták Szövetsége), Sergiu Papuc ( Szociáldemokrata Párt) és Nicolae Nicodim Matei ( Népi Mozgalom Párt) is kínosan ügyel arra, hogy ne bántsa a magyarokat, viselkedésével inkább szavazatokat csaljon ki tőlük. A regnáló polgármester helyett mások, többnyire álnév mögé bújt „talpnyalók” végzik el a piszkos munkát. Legutóbb Aurel Mărgineannak, az Azomureş és a Romgaz villanyszerelőjének személyével gazdagodott a kamuprofil mögé húzódó Facebook-betyárok hada, aki hirtelen megtanult románul és magyarul egyaránt helyesen írni, tanácsi határozatokból bizonyos részleteket idézni és azokkal manipulálni. A „szaki” azzal riogatja a vásárhelyi románságot, hogy gyermekei, miután kénytelenek voltak elhagyni a város visszamagyarosított iskoláit, a Bolyait meg az Unireát, Soós Zoltán megválasztása esetén a művészeti gimnáziumból is az utcára kerülnek.
Hasonlóan nyomul a városháza nem hivatalos internetes oldala, a Tîrgumureşeanul.ro is, amely úgy mutatja be a hagyományos utcanevek kifüggesztésére vonatkozó tavalyi tanácshatározatot, hogy aszerint a jelenlegi hivatalos, román elnevezések helyett színmagyar nevek kerülnének előtérbe. Holott mindössze arról van szó, hogy az épületek falán, a tükörfordítás helyett megjelölnék az utcák egykori magyar nevét is. Az RMDSZ által tavaly tavasszal előterjesztett javaslatot egyébként a román tanácsosok többsége is megszavazta, mi több, az Erdélyi Naplónak adott interjúban maga Dorin Florea is azt mondta, hogy ezzel a Strasbourgban és más, vegyes lakosságú európai városokban is használt köztes megoldással rendezné a kétnyelvű utcanévtáblák negyed évszázada terítéken lévő ügyét. Ennek ellenére az említett honlap azzal riogatja a felsorolt utcák lakóit, hogy amennyiben az RMDSZ visszanyeri a polgármesteri széket, az érintetteknek okiratokat kell majd cserélniük saját zsebből.
Újabb RMDSZ-cél
Egyébként az elemzők és a politikusok is nagyobb esélyt látnak arra, hogy a magyarság a megyei tanácselnöki tisztséget szerezze vissza, miután 2012-ben Lokodi Edit Emőke kénytelen volt fejet hajtani a liberális Ciprian Dobre előtt. A közvetett választási módszer – a megyei tanácselnök személyéről nem a szavazók, hanem az önkormányzati képviselők döntenek – látszólag az RMDSZ-nek kedvez.
Amennyiben a szövetségnek sikerül megtartania az egyharmados jelenlétét a képviselő-testületben, egy észszerű politikai alku révén ismét megszerezheti az elnöki széket. A tisztség várományosa Péter Ferenc, aki hosszas polgármesterkedés után egy felvirágoztatott Szovátát hagy maga mögött. Az RMDSZ esélyeit némileg csorbítja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amely önálló tanácsosjelölt-listát állított Marosvásárhelyen, és benevezett a megyei szintű megmérettetésre is. Amennyiben az EMNP-sek nem jutnak be a testületbe, a rájuk adott voksok a közös kosárba kerülnek.
Nagy András ismét Szászrégen élére állhat
A megye három, majdhogynem színmagyar városában, Szovátán, Nyárádszeredában és Erdőszentgyörgyön jóformán még magyar–magyar versenyre sem lehet számítani. A helyzet egyértelmű Segesváron, Dicsőszentmártonban, Marosludason, Radnóton, Nagysármáson és Nyárádtőn is, ahol a magyarság aránya nem teszi lehetővé, hogy a közösség polgármestert állítson.
A statisztika Szászrégenben sem sokkal kedvezőbb, ahol a városnak ma már kevesebb mint egyharmada vallja magát magyarnak. A hegedűk városában viszont komoly esély mutatkozik arra, hogy az egyetlen jelölt, Nagy András visszatérjen a 2004 és 2012 között elfoglalt székébe. Ezt csak a románok és a cigányok hathatós segítségével teheti meg, akárcsak nyolc, illetve tizenkét esztendővel ezelőtt. A közvélemény-kutatások alapján egyébként Nagy András a legesélyesebb. Egyrészt a város románságának jelentős része nem felejtette el az RMDSZ tettrekész polgármesterét, másrészt nincs elragadtatva Maria Precup szociáldemokrata elöljáró megvalósításaitól és kommunikációs stílusától.
Községi szinten a legnagyobb kihívást a vegyes lakosságú Jedd, Vajdaszentivány, Beresztelke és Maroskeresztúr visszaszerzése, Marosszentanna, Ádámos és Marosbogát megőrzése jelenti. A helyzetet segíti a román pártok versengése, ám ugyanakkor bizonyos településeken bonyolítja a magyar jelöltek sokasága. A Magyar Polgári Pártnak egyetlen polgármesteri széket kell „megvédenie”, a makfalvit. Ha a Küküllő menti községben veszít is, magyar kézben marad a település irányítása. Az Erdélyi Magyar Néppárt 28 településen állított tanácsosi listát, míg 16 településen polgármesterjelöltjük is van.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Érdemes és kell szavazni
Az eddigi választások tapasztalatai és a friss közvélemény-kutatások adatai szerint a romániai magyar szavazók kisebb arányban voksolnak, mint a többségi nemzet tagjai. A miértekre kerestük a választ Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével.
– Több választási ciklus óta visszatérő trend, hogy az erdélyi magyar szavazók a román választókhoz képest kisebb arányban mennek el szavazni. Van-e valamilyen elképzelés ennek megváltoztatására?
– Becsületbeli dolognak tartom, hogy éljünk a demokratikus jogállam által biztosított törvényes lehetőséggel, elmenjünk szavazni és a magyarságot is erre buzdítsuk. A legnagyobb akadály, amibe beleütközünk, az a politikai osztályból és általában a politikából való kiábrándultság, a lesújtó közöny. Négy évvel ezelőtt Kolozsváron például a magyarságnak csupán egyharmada élt választási jogával. Ezzel szemben a magyar köz- és érdekképviselet aranykorában, a kilencvenes években éppen a nemzeti többletünk volt az, amely előkelő helyet biztosított számunkra a romániai politikai életben. Ebben a mai helyzetben kell valahogy meggyőznünk választóinkat, hogy érdemes szavazni, hogy van lehetőség a változtatásra. Ezért tartom becsületbeli kötelességemnek, hogy eljárjak a kampánytalálkozókra.
– Ön szerint mi az oka a politikából való ilyen mérvű kiábrándultságnak?
– A politikusok nem tudják megvalósítani ígéreteiket, vagy ezeket az ígéreteket Romániában nem lehet betartani. Ugyanakkor a választókkal is baj van, mert rendre olyan erőket segítenek hatalomra, amelyek nem tudtak fordítani az ország sorsán. De ezzel együtt baj van a választottakkal is, akik rendre becsapják választóikat. Mindent átsző a korrupció, és ebből a magyar pártok sem képeznek kivételt. Mondhatnám, hogy egyedüli kivétel az Erdélyi Magyar Néppárt, amely fiatal kora ellenére sem lehet érintett. Az RMDSZ-nek közben sikerült a szintén fiatal Magyar Polgári Pártot bevinni az utcájába, és Biró Zsoltnak, az MPP elnökének nyilvánosságra került a megvesztegetéssel kapcsolatos, öszödinek titulált beszéde. Összességében lesújtó a helyzet: a néppárt nem sokat nyer abból az előnyéből, hogy hozzá nem tapadnak korrupciós ügyek. Jól látható, hogy minden politikai pártot ugyanaz a közös választói kiábrándultság sújt.
– Ha az emberek egy termékkel elégedetlenek, választanak helyette mást. Vajon ez az erdélyi magyar politikában miért nem érvényes?
– Az erdélyi magyarságnak a kezdeti időszakban már volt egy hangsúlyos választása az RMDSZ-szel szemben, akkor sokan szavaztak a Magyar Polgári Pártra. Nagy erkölcsi és politikai veszteséget okozott, hogy egy újabb magyar párt bejegyzésére kényszerültünk. Ilyenformán a megosztás árnyéka vetült ránk és nem sikerült integrálni a nemzeti-polgári oldalt. Kezdettől fogva kölcsönösen gyengítette egymást az EMNP és az MPP, ami sokak szemében az RMDSZ-hez hasonlóvá teszi politikai csatározásainkat. Ilyen körülmények között kell visszaszereznünk a hitelünket, és az emberek hitét, hogy van kiút, hogy van választási lehetőség. Nem könnyű, de nem is lehetetlen vállalkozás.
– Az emberek kiábrándultságán túl ön szerint mi az oka annak, hogy a mai napig nem alakulhatott ki egy egészséges erdélyi magyar többpártrendszer?
– Az RMDSZ-nek sikerült elhitetnie a mindenhatóságát. Az egypártrendszerre berendezkedő RMDSZ elhitette, hogy nélküle fű sem nő a magyar mezőkön. Ilyenkor a tehetetlenség visszatartja az embereket. Azt mondják, hiába megyünk el szavazni, úgysem fog változni semmi. Gyakran elhangzó, lekicsinylő vélemény és vád a néppárt képviselőivel szemben, hogy eddig mit bizonyítottak. Ez eleve azért hamis érvelés, mert a román politikai rendszer nem ad esélyt a magyar politikai életben arra, hogy egészséges pluralizmus alakuljon ki. Gondoljunk legfőképpen a támogatási rendszerre. Kormányon levő vagy kormányközeli csatlósként az RMDSZ kezében van a pénz és a posztó. Innen fogva teljesen kisajátították maguknak a magyar életet, bebetonozták magukat az önkormányzatokba, a kultúrába, az iskolákba. Mindenen uralkodnak, ez egyszerűen tény. Az évi négy-öt millió euró román állami támogatás ezt a rendszert teljesíti ki. Ezekkel a támogatásokkal a román hatalom tulajdonképpen egy bújtatott korrupciónak a lehetőségét adta az RMDSZ kezébe. De mindez nem újdonság, hiszen amikor 2000-ben még a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke voltam, már úgy kezdték el osztogatni a pénzeket a gyülekezeteknek, hogy erről nem kérdezték meg a püspökség véleményét. Azóta ebből rendszer lett: vagy a román állam vagy a vele együttműködő RMDSZ osztja a pénzt helyi, területi és országos szinten. Ezzel nemcsak az egyházat, hanem a sajtót és a civil szférát is kiszolgáltatottá teszi.
– Hogyan lehet meggyőzni az erdélyi magyar választót arról, hogy az alternatívára is szavazzon, ha a többség számára egyértelmű, hogy ellenzéki polgármester nem fog pénzt kapni települése fejlesztésére?
– Érdemes volna egy kötetben esettanulmányok szintjén megvizsgálni a ritka kivételeknek számító nem RMDSZ-es önkormányzatok vezetőinek az elmúlt 4 vagy 8 évét. A ritka kivételektől, például Tusnádfürdőtől eltekintve, a legtöbb ilyen polgármesternek canossajárás volt a sorsa. Nemcsak megválasztásukkor érte őket rengeteg támadás, de végig kellett vinniük ezt a hátrányos helyzetet egész mandátumuk alatt. Többségüknek megkeseredett a lelke, az RMDSZ pedig bebizonyította, hogy nélküle fű sem nő az önkormányzatokban. Arról nem is beszélve, hogy most a választások idején a fenyegetéstől a megvásárlásig minden módszert bevetnek. Sok helyen indultak volna a jelöltjeink, de valami oknál fogva az utolsó pillanatban visszaléptek. Megfenyegették vagy megvásárolták őket. Sok esetben a néppárt ezt el sem mondhatja, mert a jelöltek nem vállalják a nyilvánosság előtt.
– Egyetlen helyen, Marosvásárhelyen van az RMDSZ-szel olyan közös jelöltje a néppártnak, amelyet mindhárom erdélyi magyar párt támogat, mégsem túl biztatóak a kilátások...
– Soós Zoltán jelöltetését én egy RMDSZ-es alibi-jelöltetésnek érzékelem. Szánalmas volt az egy-két év, amely elvezetett a mostani, marosvásárhelyi helyhatósági választásokig. Mindent meghatározott a kínlódás, a nyilvános szerencsétlenkedés, a tárgyalásnak alig nevezhető alkudozás és az RMDSZ-nek az egységtől való visszalépése. Talán most, az utolsó száz méteren mutatkozik egy valós törekvés a három párt részéről arra, hogy a marosvásárhelyi próbálkozásból mégis összejöjjön valami. Nagyon rossz irányba determinálták ezt a választást: úgy gondolom, hogy Isten különleges kegyelme kell ahhoz, hogy Marosvásárhelyen visszanyerhessük a magyar polgármesteri széket.
– Miközben idehaza, Erdélyben választásokra készülünk, Brüsszelben folyik a magyar és a román lobbi harca Románia országjelentése, az elkobzott és vissza nem adott ingatlanok, valamint a magyar nyelv- és zászlóhasználat ügyében. Rosszul áll a szénánk az Európai Unió háza táján?
– Túl eufémikus a román és a magyar lobbi emlegetése. A román lobbi tulajdonképpen egy félrevezető és félretájékoztató propaganda, hazugságpolitika. Ez a Ceauşecu-rendszer hagyományán alapuló, a világot megtévesztő kirakatpolitikának a részét képező kommunista típusú propaganda. Ebben utolérhetetlen a román politika! Csak egy esetet, a petíciók kérdését említem. Öt év alatt másodszor nyújtottunk be ingatlan-visszaszolgáltatások ügyében petíciót Lomniczi Zoltán és Antal János aláírásával. A románok folyamatosan megkeresik az egyes pártfrakciók koordinátorait, akik az elnökasszonnyal együtt eldöntik, mi kerül a petíciós bizottság napirendjére. A koordinátoroknak nem ingük, nem veszik magukra, nem akarnak konfliktust a románok és magyarok között. Kényelmetlen nekik, nem érzékelik az ügy súlyát. Annyit mégis elértünk, hogy a petíciós bizottság kikérte Románia véleményét az általunk benyújtott petícióra. A román válasz egy szégyenletes mellébeszélés a romániai tulajdon-visszaszolgáltatás tárgyában. Most megy el a válasz a félrevezető román propagandairatra. Közben kaptam egy írásbeli választ egy kérdésemre, amely a marosvásárhelyi Székely Szabadság Napján kirótt büntetéseket, a nyelvhasználatra vonatkozó dolgainkat és a zászlóügyeket firtatja. A kérdésemet visszautasították, miközben elismerték, hogy Romániának be kell tartania a diszkrimináció tilalmának szabályait. Persze, rögtön hozzáteszik: ez nem az ő hatáskörük. Kisebbségi ügyben egyértelműen áttörésre van szükség, hiszen még a hagyományos kisebbségvédelmi eszközöket sem tudjuk hatékonyan használni, és akkor még hol állunk az autonómiától.
– Jelenthet-e előrelépést, hogy az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának, a FUEN-nek Vincze Loránt személyében erdélyi magyar elnöke van?
– Az elmúlt fél évszázadban a FUEN nem igazán jeleskedett eredmények felmutatásában. A FUEN még a kilencvenes években olyan irányt vett, hogy a radikálisnak nevezett szárny kiszorult és a szervezet egyféle sóhivatallá vált. Talán most mozgolódik a szervezet, de én semmiképpen nem tartom jónak, hogy egy ilyen botcsinálta politikus, mint Vincze Loránt került az élére. Félek, hogy a Szatmári Tibor Mucuskája néven elhíresült kétes külszolgálat esete forog fenn, amely nem az ügyek tényleges megoldására irányul, hanem inkább arra, hogy az RMDSZ felmutassa: ő külpolitikai téren is aktív, cselekvő módon lép fel. Az elmúlt 25 év teljes mértékben feljogosít erre a bizalmatlanságra. Ha Frunda György nem tudott elérni semmit – ő volt az RMDSZ külpolitikai nagyágyúja –, akkor most komolyan gondolja az RMDSZ, hogy az autonómiapolitikáról lemondva új utakat kíván nyitni a kisebbségpolitikai érdekképviseletben?
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A brassói magyar-magyar „összefogás” igazi története, avagy az önkormányzati jelöltállítási dráma kulisszái
Szomorú fejezet ez az egykor jobb időket megért, de még mindig jelentős számú brassói magyar közösség életében, mert nem az őszinteségről, a nyíltságról, a bizalomról és a pozitív jövőképről szól, hanem az ügyeskedésről, a mutyizásról, a partner megzsarolásáról és becsapásáról, továbbá a hatalom kizárólagosságának bármi áron történő megőrzéséről.
Sokat töprengtem, érdemes-e a nyilvánosság előtt megszólalni, hiszen sajnos nem rendkívüli eset ez és nem csak Brassóban történik meg, hogy a politikusok nem mondanak igazat. Nem is szólnék, de annyira fület sértő és hamis a két főszereplő – az RMDSZ megyei elnöke és a Néppárt egyetlen brassói önkormányzati képviselője – harsány lelkendezése a magyar összefogás miatt éppen a Brassói Lapok oldalain és annyira távol került a valóságtól, hogy cinkosságot vállal velük, aki ezt szó nélkül hagyja. Azt hiszem, a brassói magyar közösség megérdemli, hogy tudomást szerezzen a magyar-magyar összefogás igazi történetéről.
A 2012-es helyhatósági választások előtt sikerült egy viszonylag tisztességes megállapodást létrehozni: egy belső koalíciós megállapodás értelmében az újonnan alakult Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjei az RMDSZ listáján indultak. A megállapodás meghozta eredményét, az átlag feletti román mozgósítás ellenére a magyar összefogás listája átlépte a bejutási küszöböt Brassóban és a megyében is, sőt, Négyfaluban többletmandátumhoz és alpolgármesteri székhez vezetett.
A harmónia rövid ideig tartott, az RMDSZ megyei vezetősége többször is megkísérelte eltávolítani a Néppárt képviselőjét a tanácsból, végül 2014-ben,a politikai vándorlást átmeneti jelleggel megengedő jogszabály akadályozta meg ezen igyekezetében, ugyanis ez alapján Toró Tamás hivatalosan is a Néppárt tanácsosa lehetett. Tény viszont, hogy Toró Tamás hiába ar lett a Néppárt egyetlen nagyvárosi önkormányzati képviselője, viselt dolgai miatt kénytelen volt hátrébb lépni és a megyei szervezet vezetését átadni Sándor Leventének.
2016-ban újra napirendre került az együttműködés kérdése, hiszen az 5%-os bejutási küszöb nem változott, és sajnos, a demográfiai adatok sem lettek kedvezőbbek. Az egymásrautaltság ellenére azonban az RMDSZ számára a magyar közösségi érdek védelme helyett továbbra is a képviselet monopóliumának védelme maradt a fő stratégiai cél. Ezt országos szinten a Magyar Polgári Párttal kötött hamis összefogással próbálta elfedni Kelemen Hunor és csapata, de Brassó megyében, az MPP megyei szervezetének kimúlásával, Kovács Attila megyei elnök kénytelen volt ismét a Néppárthoz fordulni.
A nyulat Sándor Levente, a Néppárt megbízott megyei elnöke ugratja ki a bokorból, amikor február közepén javaslatot tesz a 2012-es választási együttműködés megismétlésére. Kovács Attila – miután tíz napig gondolkodik – nem zárkózik el ettől, de világossá teszi, hogy a 2012-es feltételekről szó se lehet.
A tárgyalásokon kiderült, hogy célokról, értékekről és programokról nem nagyon lehet az RMDSZ vezetőivel tárgyalni, őket kizárólag a pozíciók érdeklik, ezeket pedig nem szeretnék megosztani a Néppárttal. Az RMDSZ megyei elnöke a néppártos jelöltek személyi összetételét is meg akarja szabni, jelezvén, hogy nem szeretne együttműködni a Néppárt eddigi tanácsosával. A Néppárt világossá teszi álláspontját: a saját jelöltjeit a párt jelöltállítási szabályait betartva, saját testületei választják ki. A tárgyalások elakadnak, mielőtt érdemben elkezdődtek volna.
Április közepén Toró Tamás tisztújítást kezdeményez a Néppárt megyei szervezete élén. Szabálytalanságok sorozata után átveszi a szervezet vezetését és mandátum nélkül tárgyalni kezd az RMDSZ vezetőivel. A Néppárt országos elnöksége a választások utánra halasztja a szabálysértés kivizsgálását, viszont nem igazolja Toró Tamás megyei elnöki mandátumát és továbbra is Sándor Leventének ad megbízatást a tárgyalások folytatásához.
Kovács Attila a harmadik – nem befutó – helyet ajánlja a Néppártnak a városi listán, elutasítja az együttműködést Négyfaluban és a közös megyei jelöltlistában sem tudnak megegyezni. Ennek ellenére, Sándor Levente, konzultálva helyi szervezetei vezetőivel, elveti az önálló indulás lehetőségét, csak Apácán döntenek saját polgármesterjelölt és lista indításáról, miután az RMDSZ helyi jelöltjét teljesen alkalmatlannak találják a település vezetésére.
Toró Tamás próbálja menteni mandátumát és – nem konzultálva saját csapatával sem – iktatja a választási irodában független tanácsos-jelölti dossziéját.
Rövid tárgyalás után – hogy ott mi hangzott el, csak a két érintett fél tudja – Toró Tamás visszavonja dossziéját és elfogadja az RMDSZ városi listájának harmadik helyét.
„Figyelemre méltó” Kovács Attila jelöltállító stratégiája (hogy melyik RMDSZ-testület hagyta jóvá az utolsó percben, az legyen ez az RMDSZ és tagsága gondja): a megyei és Brassó városi jelöltlista első három-három, azaz összesen hat helyén csupán négy személy osztozik, így, amennyiben az RMDSZ átugorja a küszöböt, Toró Tamás harmadik helye jó eséllyel befutóvá válhat. A probléma csak az, hogy bejutván a Tanácsba, csupán önmagát képviseli, szervezet nem áll mögötte.
Mint ahogyan nem áll semmilyen testületi írásos megállapodás, közös program, értékrend és akarat a nagy összefogásnak kikiáltott – Kovács Attila és Toró Tamás közötti – paktum mögött sem: az egész nem más, mint a pozíciók átmentése, akár a közösség félrevezetésének árán is.
Hogy Toró Tamást mennyire csak saját mandátuma érdekelte, jelzi, hogy meg sem kísérelte összehozni a megállapodást legalább Négyfalu esetében, ahol az együttműködés a négy év alatt kielégítően működött.
Meggyőződésem, hogy hamis összefogásra, hiteltelen közszereplőkre, hazugságra nem lehet építeni sem hatékony politikai képviseletet, sem jövőt.
Négy év múlva, ha még elegen vagyunk, talán másképp alakulhat. Most csak annyi maradt, hogy mindenki a lelkiismerete szerint élhet szavazati jogával.
Toró T. Tibor
az Erdélyi Magyar Néppárt stratégiai alelnöke
brasso.ro

Közös videóban támogatja Soós Zoltánt Biró, Kelemen és Szilágyi
Közös videóban buzdítja a marosvásárhelyieket a magyar jelöltre, Soós Zoltánra való szavazásra Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
A három politikus azt üzeni a választóknak, hogy Soósnak valódi esélye van leváltani Dorin Floreát, amennyiben a magyarok a közös jelöltre szavaznak, Marosvásárhelyen pedig változásra van szükség. (hírszerk.)
Transindex.ro. 2016. jún. 2.

Eltávolította a rendőrség a székely lobogót Csíkszereda főteréről
Bekísérte a Hargita megyei rendőrség Tőke Ervint, a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszeredai polgármesterjelöltjét, amiért pénteken délután felvonta egy Csíkszereda főterén felállított zászlórúdra a székely zászlót – közölte az EMNP.
Amint Tőke Ervin az MTI-nek elmondta, az EMNP mindössze egy négyzetméternyi területet bérelt a várostól a zászlórúd számára, és építési engedélyt kapott a hivataltól zászlórúd felállítására. A városháza közrendi bizottsága azonban kedvezőtlenül véleményezte a péntek délutánra már meghirdetett zászlófelvonási ünnepséget, Jean-Adrian Andrei prefektus pedig megtámadta a bíróságon a zászlórúd elhelyezésére vonatkozó építési engedélyt.
Tőke Ervin elmondta: mind az építési engedély elleni prefektusi óvásról, mind pedig a zászlófelvonási ünnepség tiltásáról pénteken délelőtt szerzett tudomást. Hozzátette, a rendőrségről többször is felhívták, és figyelmeztették, hogy nem tarthatja meg a rendezvényt. Ezért a téren összegyűlt emberekkel közölte, hogy a ceremónia elmarad, de a zászlót felvonta, mert jogértelmezése szerint csak a bíróság függesztheti fel egy építési engedély érvényességét.
A jelen lévő rendőrök ezt követően igazoltatták, majd bekísérték a rendőrségre, a zászlót pedig levették, és bűnjelként elvitték. Az egyik közösségi portálon közzétett filmfelvételen látszik, hogy a rendőrök a jelenlévők bekiabálásai közepette távolítják el a székely zászlót.
A politikus elmondta, miután bekísérték a rendőrségre, jegyzőkönyvet állítottak ki, de megtagadta ennek az aláírását és átvételét, ezért nem is tudja, hogy pontosan mekkora összegű bírságot róttak ki ellene. Az EMNP csíkszeredai önkormányzati képviselői 2013 februárjában vontak fel nagy méretű székely zászlót Csíkszereda főterén. A zászlóállítás per tárgyát képezte, de Tőke Ervin közlése szerint a zászlót még az ítélethirdetés előtt levették a korábbi helyéről, mert pünkösdkor épp oda állították fel a bérmáló Márton Áron püspököt ábrázoló szoborcsoportot.
Hozzátette, nem kampányrendezvénynek tervezték a zászló újbóli felvonását. Április 20-án kérte és kedden kapta meg az építési engedélyt a zászlórúd felállításához, az azóta eltelt időre azért volt szükség, hogy kössön meg a zászlórúd rögzítésére öntött beton.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé az esemény kapcsán. „Határozottan felszólítjuk a hatóságokat, hogy ne éljenek vissza hatalmukkal!" – idézte az RMDSZ hírlevele Kovács Pétert, az RMDSZ ügyvezető elnökét.
Kovács Péter ugyanakkor nem tartotta szerencsésnek, hogy a csíkszeredai zászlófelvonás 48 órával a választások előtt történt. Úgy vélte: ha valakinek nem a kampány, hanem az a célja, hogy Csíkszereda központjában székely zászló lobogjon, annak felvonására nem ezt az időpontot választja.
A csíkszeredai polgármesteri tisztségre hat jelölt pályázik a vasárnapi választáson, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje, Ráduly Róbert, és a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje, Somay Péter.
MTI
Erdély.ma

Feljelenti a feljelentőt a sepsiszentgyörgyi MPP
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult Bedő Zoltán, az MPP sepsiszentgyörgyi tanácstagjelöltje, válaszul Mircea Diacon megyei főfogyasztóvédő feljelentésére. Azt kérte, vizsgálják ki Diacon esetében is azokat a vádakat, melyeket ellene felhozott, azaz hogy megnyilvánulásai soviniszták, nacionalisták, szélsőségesek. Bedő azt is megjegyezte, ’89 előtt ugyanezekkel a vádakkal illette őt a Securitate.
Bedő elmondta, Diacon egy tavaly októberi cikke miatt fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, amelyben magyarellenes cselekedetei miatt kérte leváltását. A bukaresti hatóság május 12-én postázta az idézést, de Bedő csak 25-én délután kapta kézhez, így másnap nem tudott megjelenni a fővárosban a testület meghallgatásán.
Levelet írt, melyben tételesen felsorolja, milyen kivetnivalókat talált a főfogyasztóvédő munkájában – megemlíti a székely íz felirat miatti büntetést, a taxisok vegzálását a SIC-matricák miatt, az unitárius gyermektáborban rendőri felvezetéssel tartott ellenőrzést, és Diacon ittas verekedős cirkuszát is –, felidézte, hogy a fogyasztók védelme helyett a fogyasztókkal kötekedik, viselkedése nem közhivatalnokhoz méltó, és megjelölte, a sajtó több mint ötven cikkben foglalkozott az elmúlt másfél évben Diacon túlkapásaival.
Bedő elmondta, hogy a megyei tanácsban politikusként tett nyilatkozatáért a brassói fogyasztóvédelmi vezető, Diacon főnöke küldött neki fenyegető felhangú levelet, újságíróként írt jegyzetéért pedig maga az érintett jelentette fel, mindkét eset a szólás- és sajtószabadság korlátozását jelenti. Ismételten felszólította Diacont, hogy mondjon le, ha nem teszi, feletteseit, hogy menesszék. Azt kérte az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól, vizsgálja ki, tartalmaznak-e magyarellenes, nacionalista, szélsőséges elemeket Diacon cselekedetei.
A jelenlegi kampány utolsó sajtótájékoztatóján Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke értékelte az elmúlt heteket, mint fogalmazott, betartották ígéretüket, tiszta kampányt folytattak, jelöltjeik tudják a dolgukat, jó szakemberek. „Szeretnénk, ha hétfőtől a tanácsokban közösen tudnánk dolgozni a többi magyar párt képviselőivel az illető település, a térség, Székelyföld fejlődéséért. Nagyon nehéz idők elé nézünk, kötelességünk összetartani” – mondotta.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elégedetten zárnak (Kampányban az EMNP)
Jó iramú, kemény munkával végzett, őszinte, tényfeltáró és megoldásajánló kampányt tudhat maga mögött az Erdélyi Magyar Néppárt mind Sepsiszentgyörgyön, mind a megyében – összegezte az elmúlt egy hónapot Bálint József megyeszékhelyi polgármesterjelölt, valamint Fazakas Péter, a párt megyei tanácsosi jelöltlistájának vezetője. A néppárti politikusok összességében tisztességes versenyként látják a kampányt, néhány incidenst leszámítva.
Bálint József és Fazakas Péter szerint lehetőségükhöz mérten jó teljesítménnyel zárják a harminc szavazatszerző napot, lakossági fórumokon, találkozókon és az úgynevezett forró pontokon megfogalmazott üzeneteik révén úgy látják, sikerült elég közel kerülni a polgárokhoz, meghallgathatták panaszaikat, illetve elképzeléseiket is tolmácsolni tudták. A fogadtatás tekintetében sem lehetnek különösebb panaszaik. A jelöltek ugyanakkor pár negatív tapasztalatról is beszámoltak, egyik a kampány kezdetén a Néppárt elleni – a plakátok kihelyezését illető – feljelentés volt, illetve pár személyeskedő támadás is érte őket Gidófalván és Kézdivásárhelyen. Bálint József továbbá megemlítette, hogy az RMDSZ polgármesterjelöltjével, Antal Árpáddal nem volt alkalma nyílt vitán részt venni, noha ennek kereteit a szintén induló Mădălin Guruianu liberális párti jelölt megteremtette a napokban. Az EMNP polgármesterjelöltje felvetette: az elbizakodottság vagy a félelem tartotta vissza Antal Árpádot, nem tudni, de ezek egyike sem helyezi kedvező fénybe. Üzenetként Fazakas Péter félelem nélküli részvételre szólított fel. Ami jelöltjeiket illeti, Fazakas kifejtette: meggyőződése, hogy a párt programjába foglalt három alappillér teljesítésén fognak dolgozni, azaz az átláthatóság megteremtésén, a közpénzek észszerű felhasználásán, illetve a korrupció visszaszorításán.
Újságírói kérdésre Bálint József elmondta: tisztában vannak azzal, hogy jelöltjeik közül sokaknak még nem volt dolguk az önkormányzati munkával, ezért már most zajlik felkészítésük, s a választásokat követően azokat, akiknek sikerül bejutniuk a testületekbe, nem hagyják magukra. Egyebek mellett egy szakemberekből álló testületet is összeállítottak már, amely tanácsokkal segíti majd a tanácstagokat. Ami az RMDSZ-szel, illetve az MPP-vel való együtt dolgozást illeti, mindketten megerősítették: az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői a haladást szolgáló ellenzékként fejtik majd ki tevékenységüket. Nincs szándékukban egyik politikai alakulattal sem ellenségként viselkedni, viszont a gyanús ügyletek, döntések, elképzelések ellen mindenképpen fellépnek.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyudvarhelyen Gálfi Árpád, az MPP-EMNP választási szövetség jelöltje nyert
Gálfi Árpád, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös jelöltje nyerte meg a székelyudvarhelyi polgármester-választást – közölte a Székelyhon portál, a jelölt kampánystábjától származó információkra hivatkozva.
A Gálfi Árpád a függetlenként indult Bunta Leventét, és Arros Orsolyát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjét győzte le. A Transindex portál közlése szerint a második legtöbb szavazatot összegyűjtött Bunta Levente, a város jelenlegi RMDSZ-es polgármestere elismerte vereségét, és sok sikert kívánt Gálfi Árpádnak.
Az RMDSZ jelöltjének székelyudvarhelyi vereségét Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke is elismerte kolozsvári sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy a szövetség párhuzamos számlálása szerint Szentegyházán is alulmaradt az RMDSZ jelöltje az MPP-EMNP jelöltjével szemben. A Hargita megyei városban Molnár Tibor szerezte meg a polgármesteri tisztséget.
Az RMDSZ saját számlálása szerint ugyanakkor a szövetség jelöltjeinek olyan településeken is sikerült győzniük, ahol korábban nem a szövetség politikusa viselte a tisztséget. Nyert az RMDSZ a Máramaros megyei Hosszúmezőn, a Szilágy megyei Baksán és a Kovászna megyei Maksán is. Utóbbi településen az EMNP polgármesterét váltja le az RMDSZ jelöltje.
Kovács Péter elmondta, Marosvásárhelyen a szavazatok harmadrészének a feldolgozása után éjfélkor tizes nagyságrendű volt a különbség Soós Zoltán és Dorin Florea között. Szatmárnémetiben szintén kiélezett volt a verseny Kereskényi Gábor és Dorel Coica között. Itt éjfélkor pár száz szavazattal Kereskényi vezetett.
MTI

Erdély.ma

Újrázik Antal Árpád és Bokor Tibor Háromszéken
Több háromszéki település nem hivatalos választási eredményeit is közzétette az RMDSZ közösségi oldalán. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere újabb négy éves mandátumot nyert, ahogy Bokor Tibor Kézdivásárhely polgármestere is.
Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán is RMDSZ-es jelölt gyűjtötte be a szavazatok többségét, így Antal Árpád és Bokor Tibor régi-új polgármestere a megyeszékhelynek, valamint a céhes városnak, míg Gyerő József a fürdőváros elöljárója lesz az elkövetkező négy évben – tájékoztat az RMDSZ közösségi oldalán. Baróton is régi-új a polgármester, Lázár-Kiss Barna András személyében.
Az RMDSZ háromszéki szervezete ugyanakkor még hat települést is kiemelt, ahol a nem hivatalos adatok alapján ugyancsak saját jelöltjük nyerte az önkormányzati választásokat: a román többségű Előpatakon Kovács László, Sepsiillyefalván Fodor Imre, Maksán Deszke János, Sepsikőröspatakon Kisgyörgy Sándor, Sepsibükszádon Bács Márton Csaba, valamint Ozsdolán Brandus Szilveszter.
Háromszék több településén is csupán egy jelölt indult az önkormányzati választásokon vasárnap, mindannyiukat az RMDSZ indította: Simon András Baconban, Fodor István Bodokon, Tánczos Ferenc-Szabolcs Barátoson, Balázsi Dénes Bardócon, Bölöni Dávid Csernátonban, Kocsis Béla Kommandón, Domokos Ferenc Esztelneken, Lukács Róbert Lemhényben, Molnár István Kézdialmáson, Demeter Ferenc Mikóújfaluban, Páll Endre Kézdiszenkereszten, Dombora Lehel-Lajos Rétyen, Balogh Tibor Kézdiszentléleken, Daragus Attila Torján – tájékoztat az RMDSZ. Hozzáteszik: a felsorolt tizennégy településen is biztos, hogy az említett személyek fognak polgármesterként tevékenykedni az elkövetkező négy évben.
Bereckben Dimény Zoltán, Nagyajtán Bihari Edömér, Bölönben Sikó Imre, Gidófalván Berde József nyert a helyhatósági választásokon. Uzonban Ráduly István, Kökösben pedig Sántha Gyula újrázott.
Szentkatolnán Tusa Levente, Dálnokon Bartók Ede-Ottó nyerték az önkormányzati választásokat, míg Gelencén és Málnáson az RMDSZ által is támogatott, a Magyar Polgári Párt színeiben indult Cseh József és Szotyori Angéla.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro