„Elszaladt” román elöljárók a székely és magyar zászlók miatt
Apró, de váratlan incidens zavarta meg a Nyárádszeredai Városnapok nyitórendezvényét péntek délben: a kitűzött magyar és székely zászlók láttán Maros megye prefektusa és tanácselnöke elviharzott a helyszínről.
A két elöljárót nyárádszeredai helyettesei, Nagy Zsigmond alprefektus és Szabó Árpád alelnök várta a helyi polgármester társaságában a nyitórendezvény helyszínén, a helyi idősotthon udvarán. Lucian Goga prefektus munkatársai kíséretében érkezett meg, és miután várakozás közben cigarettára gyújtott, halkan szóvá tette, hogy a román és az európai zászlók mellett a magyar és a székely lobogó is fel van állítva a helyszínen. A pár perccel később érkezett Ciprian Dobre megyei tanácselnök valószínűleg már értesülhetett a tényről, ugyanis autójából kiszállt ugyan, de az intézmény udvarára nem ment be. Tóth Sándor polgármester mindkettőjükkel ismertette, hogy a városnapok alkalmával hivatalos magyarországi testvértelepülési küldöttségek vannak jelen, ezért van kitűzve a piros-fehér-zöld zászló.
Dobre és Goga nem voltak hajlandóak megtűrni a két zászlót, ezért egyenesen kijelentették a szeredai elöljárónak: válasszon közöttük és a zászlók között, azaz vagy vegye le azokat, vagy ők távoznak. Miután Tóth Sándor egyértelműen kijelentette, hogy a zászlókat nem távolítja el, a prefektus és a tanácselnök autóba ült, és elhajtott Nyárádszeredából, így a nyitórendezvényen helyetteseik szólalhattak fel. Amikor Tóth Sándor bejelentette, hogy miért távozott a két vendég, a tömeg hangos tapssal fejezte ki véleményét a kérdésről.
A rendezvény után kérdésünkre Tóth Sándor kifejtette: szerinte gyerekes és nevetséges volt, ami történt. „Ma, 2015-ben ilyen ürüggyel próbálnak egy közösségre hatni, amikor mindenütt toleranciáról, együttélésről, európai értékekről beszélünk. Hol van az elfogadás, az etnikumok közötti tiszteletadás?” – tette fel a kérdést az elöljáró. Antal Zoltán jogász szerint a diplomáciai protokoll megsértése lett volna, ha a prefektus hatására eltávolították volna a zászlókat, de a jelenlevők is úgy gondolják: már csak a magyarországi vendégek iránti tisztelet okán sem kellett volna ilyen gesztushoz folyamodjon a két román vezető. Tóth Sándor karakán kiállásáról az MPP-s városi önkormányzati képviselő, Bíró József Attila az eset után értesült: meglepődve és elismerően nyugtázta az RMDSZ-es polgármester lépését.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

Soltész Miklós Gyimesközéplokon
A hithez, szülőföldhöz és a közösséghez való ragaszkodásra biztatta a fiatalokat pénteken Gyimesközéplokon, a II. Köz-Ép-Pont erdélyi lutheránus ifjúsági találkozó zárónapján mondott köszöntőjében Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Annak a négy napnak, amit együtt töltött a Gyimesekben a több mint 300 erdélyi, délvidéki és magyarországi lutheránus fiatal, nagyon fontos szerepe van mind a nemzeti és felekezeti kisebbségben élő magyar fiatalok keresztény önazonosságának megerősítése, mind a határokon átívelő magyar közösség építése szempontjából – mondta el a rendezvény után telefonon az MTI-nek az államtitkár.
Megjegyezte: érdekes volt a helyválasztás is, hiszen a gyimesi csángók római katolikus vallásúak, ugyanakkor jó kezdeményezésnek nevezte, hogy az evangélikus keresztény hittestvérek ismerjék meg az ő világukat is, a nyelvhatár, a történelmi Magyarország határának térségét.
Úgy vélte, mindenképpen dicséretes, ahogyan Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök és segítőtársai megszervezték az egyház szellemiségét és hagyományait megőrző, mégis nagyon fiatalos, jó hangulatú tábort. „Fontos, hogy az egyházaink mindig élővé váljanak, ne távolodjanak el az ifjúságtól” – mondta az államtitkár.
A zárónap másik vendége, Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke arra bátorította a lutheránus fiatalokat, vegyenek részt a közéletben, építsék és tartsák össze közösségeiket, és biztosítsanak találkozási lehetőséget a szórványban élő fiatalok számára is, mert azzal fontos lépést tehetnek az asszimiláció megfékezése érdekében.
A közéletben való részvételnek csak az egyik formája a politizálás, annál sokkal hálásabb és több eredménnyel kecsegtető faladat a közösségépítő munka: ez tartja most már az RMDSZ is legfontosabb teendőjének – hangoztatta az RMDSZ politikusa.
A polgármesteri hivatal közel hétmillió lejt kapott központi pénzalapokból, amelyet újabb szociális lakások építésére használhat a Csereháton, illetve a fűtéshálózatot bővítheti – jelentette be a javasolt napirendi pontok tárgyalását megelőzően Székelyudvarhely polgármestere, aki egyébként „vakációs hangulatúnak” titulálta az e havi tanácsülést, tekintettel arra, hogy noha éppen szabadságát tölti, mégis jelen volt az ülésen. Bunta Levente kifejtette, mintegy ötven lakást szeretnének építeni az elkövetkező két-három évben, amire lát is esélyt, amennyiben később is a mostanihoz hasonló ütemben tudják lehívni a pénzeket. Az összeg lényeges hányadát, 5,5 millió lejt viszont a Bethlen-, valamint a Kuvar-negyedi biomasszás kazán beüzemelésére költenék el, amely által csökkenteni szeretnék a távfűtést használó lakók költségeit. Ha már a fűtés került szóba, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) frakcióvezetője a hőerőmű létrehozásával kapcsolatban faggatta Buntát, aki elmondta, a város szerette volna létrehozni, ám ez nem volt lehetséges, ezért külföldi befektetők kezébe került a projekt. Utóbbi helyzetet egyébként jónak nevezte – mint állította, erről szakemberekkel is konzultált. Kijelentette, Udvarhely példaértékűnek nevezhető a távfűtés rehabilitációja szempontjából, hiszen a rendszer 85 százalékban fel van újítva, ő pedig ezen a vonalon szeretne tovább dolgozni. Hozzátette, noha a kormány ellehetetlenítette a város helyzetét, reméli, hogy európai uniós nyomásra változik a helyzet, és a biomasszás fűtés előnyt fog élvezni.
Az elöljáró egyébként arra számít, hogy a költségvetés-kiegészítés nyomán „több százezer lejt” fog kapni Székelyudvarhely. „Ebből az összegből olyan projekteket tudunk támogatni, mint a Kipi-Kopi napközi építése, a bicikliút (az Udvarhely és a zeteváraljai víztározó közötti szakaszon – szerk. megj.) esetében is van egy átcsoportosítás, de a csereháti szociális lakásokhoz is hozzá tudjuk tenni az önrészt, valamint további tanulmányok elkészíttetésére is gondoltunk, amivel megalapozhatjuk a fejlesztéseket” – fejtette ki a polgármester, hozzátéve, a Haberstumpf-villa ügyében van előrelépés: megvan a kivitelező a feljavításra. A multifunkcionális sporttermet illetően rámutatott, a helyszínen az elkövetkezőkben az udvart fogják rendbe tenni.
Átnyújtott kérdések, váratlanul érkezett válaszok
Bunta Levente éppen távozni akart a tanácsülésről, amikor Gálfi Árpád MPP-s képviselő-testületi tag a pártja által megfogalmazott, több pontból álló kérdéssorozatot nyújtott át az elöljárónak – kérve a válaszokat a következő havi tanácsülésre. A polgármester, nem kis meglepetésre, vállalta, hogy néhány kérdésre rögtön válaszol, a többit pedig írásban fogalmazza meg a kért időpontra. Kiderült, hogy az általános városrendezési tervet (PUG) pozitívan véleményezték a Hargita Megyei önkormányzatnál, ahol kisebb módosításokat kértek. A polgármester elmondása szerint ugyanakkor a város főépítésze beteg, ezért szeptemberig szabadságon van, így utána várható a véglegesítés.
A szejkei villákról is kérdezett az MPP: kik vásárolták fel azokat? „Az elmúlt időszakban, úgy érzem, az volt a feladatunk a Szejkén, hogy szépítsünk, fejlesszünk. (…) A másik feladatunk pedig az volt, hogy megakadályozzuk, hogy mások lenyúlják a területet. (…) Azon is dolgozunk, hogy a területek városi közvagyonba kerüljenek, azután fogunk foglalkozni a villák a sorsával” – jelentette ki Bunta Levente, kiemelve, hogy a villák még a kommunizmus idején, a gyárak és szakszervezetek kezdeményezésére épültek, de már akkor nem volt tiszta, hogy kiknek a tulajdonában vannak: többségük nincs telekkönyvezve. A jelenlegi telekigénylőkkel szemben pedig azt tartotta a legjobb megoldásnak, hogy béreljék a várostól a minimálisan szükséges területet. A városvezető örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy huszonöt év után elkezdődhettek a Székely Támadt-vár restaurálási munkálatai, ugyanakkor hangsúlyozta, ezt folytatni is szeretnék. Ami a városközpontot illeti, elmondta, műemlékvédelmi zónáról van szó, viszont nem minden épület számít műemléknek, esetleg csak olyan jellegű, ezért úgy gondolja, több ház esetén csak „nagy a hűhó” – ilyennek nevezte például a törvényszék utcában lévő ingatlant is. A polgármester szerint a patkóba tervezett címerek visszaállítását az ellenzéki frakciók akadályozzák, hiszen neki nincs kifogása az ellen, hogy Udvarhelyszék, Székelyudvarhely, illetve Erdély címerét visszaállítsák, ám az ellenzék ennél többet szeretne. A szombatfalvi utcával kapcsolatban rámutatott, valóban rosszul néz ki az út, ám ezért a vízszolgáltató a felelős, viszont ő nem fogja annyiban hagyni az ügyet. A továbbiakban szó volt a Szenttamás–Kadicsfalva között tervezett terelőútról is, amivel kapcsolatban úgy döntött a városvezetés, hogy jobb volna, ha az elkerülőutat a Szejkefürdő és Fenyéd között valósítanák meg.
MTI
Székelyhon.ro

Bunta Levente válaszolt az MPP-nek
Rendhagyó módon közel egy órát volt jelen az e havi képviselő-testületi ülésen Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, aki ez idő alatt az általa fontosabbnak ítélt napirendi pontok magyarázata mellett a Magyar Polgári Párt (MPP) tanácsosai által feltett kérdésekre is válaszolt.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Nem félnek az új politikai versenytárstól
Eltérően vélekednek a bejegyzés előtt álló, magyarok által alapított Demokratikus Erdélyért Párt megjelenéséről az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői. Az RMDSZ és az MPP szerint szó sincs egy új vetélytárs megjelenéséről, az EMNP akár együtt is működne.
Az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői nem tartanak attól, hogy hamarosan egy új, magyarok által alapított regionális párt is versenybe szállhat a voksokért. Míg az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) szerint a bejegyzés előtt álló, magát regionális szervezetként meghatározó Demokratikus Erdélyért Párt megjelenését nem kell túl komolyan venni, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint örvendeni lehet minden olyan szervezet megjelenésének, amely a regionális politikát hozzájuk hasonlóan komolyan gondolja.
Amint arról a Krónika is beszámolt, a terveik szerint ősszel bejegyzendő politikai alakulatot három marosvásárhelyi civil – Kovács István Dávid, Majla Csaba és Újvári András – alapította, akik legfontosabb céljukként Erdély gazdaságú autonómiájának a kivívását jelölték meg. Úgy vélik, az erdélyi önrendelkezést csak az Erdélyben élő többi nemzetiséggel együtt lehet megvalósítani, ezért nemzetiségtől függetlenül bárkit szívesen látnak a soraikban, akik számára fontosak a szervezet céljai.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak elmondta, arra lehetett számítani, hogy az új választási törvény adta lehetőségeket kihasználva százával jegyeznek be pártokat a következő időszakban. Kovács szerint azonban ezeknek a szervezeteknek rövid életük lesz, nehezen tudnak majd labdába rúgni. „A mostani törvények megengedik, hogy gyakorlatilag egy háromfős asztaltársaság új pártot alapítson, ha ehhez van kedvük” – mondta a szövetség ügyvezető elnöke. Hozzáfűzte: az is kérdéses, hogy ezek a pártok egyáltalán képesek lesznek-e elindulni a választásokon. „Úgy vélem, a média túl nagy figyelmet fordít arra, ha három ember tart egy sajtótájékoztatót” – tette hozzá. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is az új választási törvény nyújtotta kedvező feltételekről beszélt, amikor az új pártról kérdeztük.
„Átestünk a ló másik oldalára, hiszen nagy a távolság aközött, hogy korábban 15 megyében kellett 25 ezer támogató aláírást összegyűjteni, most meg már három ember is alapíthat pártot” – mutatott rá. A polgári párti politikus úgy véli, bár nem érett még meg a helyzet arra, hogy a romániai magyarok számtalan pártot alapítsanak, az új alakulat várhatóan nem okoz túl nagy zűrzavart a jövő évi választásokon. „Programjukban nem hoznak semmi újat ahhoz képest, amit a már meglévő erdélyi magyar pártok megfogalmaztak: kereszténydemokrata, jobbközép párt, amely a gazdasági autonómiát tűzte zászlajára. Ennél többre lenne szükség, ha valaki be akar törni az erdélyi magyar politika piacára. Nem valószínű, hogy a közélettől elfordult, a politikából kiábrándult választópolgárok ettől az üzenettől lázba jönnének” – mondta Biró Zsolt, aki szerint regionális párt létrehozását elsősorban az erdélyi románoktól kell várni. „Egy ilyen kezdeményezést mi is támogatnánk” – szögezte le az MPP elnöke.
Az EMNP elnöke, Szilágyi Zsolt a Krónikának elmondta, az új párttörvény alapján várható volt, hogy a regionális érdekeket megjeleníteni próbáló erdélyiek magukat pártokba szervezik. „A néppárt készen áll az együttműködésre minden olyan alakulattal, amely a regionális politikát hozzánk hasonlóan komolyan gondolja. Az egypártrendszer ideje lejárt, ezt figyelembe véve kell minden politikai pártnak lépnie, ám sok esetben az érdekvédelem szempontjából az összefogás és a párbeszéd nem kerülhető meg” – szögezte le Szilágyi Zsolt. Mint ismeretes, a júniusban jóváhagyott új választási törvény a regionális pártok számára kedvező alternatív küszöböt is tartalmaz. A regionális pártok képviselethez jutását elősegítő cikkely épp az RMDSZ javaslata nyomán került be a jogszabályba. Ennek értelmében a legalább négy megyében húszszázalékos támogatottságot elérő politikai alakulatok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha egyébként országos szinten nem lépik át a pártok esetében előírt ötszázalékos küszöböt.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro

A székelyföldi önrendelkezés kiemelt témaköre az EMI-tábornak –
Az EMI-tábor szervezői évek óta kiemelt fontossággal kezelik a székelyföldi önrendelkezés témakörét, ugyanakkor szorgalmazzák az érdekérvényesítésben példaértékű eredményeket elért nemzetekből való tanulást, így idén az erdélyi és anyaországi előadók mellett baszk és katalán meghívottai is lesznek a rendezvénynek.
Az augusztus 5. és 9. között, a Gyergyószentmiklós melletti 3-as kilométernél zajló rendezvény nemzetközi meghívottai Marc Gafarot i Monjó katalán képviselő, továbbá Iker Merodio baszkföldi újságíró lesznek, ők a nemzeti régiók önrendelkezéséről beszélnek augusztus 7-én, pénteken.
A külföldi vendégek meghívása a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kiépített nemzetközi kapcsolatoknak köszönhető. Szombaton 12 órától Merre visz az utunk az autonómia felé? címmel kerül sor kerekasztal-beszélgetésre, amelynek meghívottai Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke és az MSZEF elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, továbbá Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Izsák Balázs, az SZNT elnöke másodszorra is felszólal vasárnap 14 órától, ekkor a Milyen lesz az autonómia? címre keresztelt beszélgetés keretében.
Visszatérő vendégei az EMI-tábornak Raffay Ernő történész, aki Észak- és Kelet-Erdély 1940. augusztus 30-i visszatéréséről, illetve Vincze Gábor történész, aki A látszat-autonómiától a megtapasztalható román uralomig – Az erdélyi magyarság sorsa 1944 őszétől 1945 őszéig címmel tart előadást az EMI-táborban. Míg előbbi értekezését szombaton 14 órától, addig utóbbi előadását csütörtökön 12 órától hallgathatják meg az érdeklődők.
A magyar megmaradás esélyei és lehetőségei az átalakuló Európában témával kapcsolatban tart előadást Vona Gábor, a Jobbik elnöke, valamint Szávay István, a Jobbik alelnöke pénteken 14 órai kezdettel. A vitafórumot Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja önkormányzati és közigazgatási alelnöke előadása előzi meg ugyancsak szombaton 10 órától, amelynek címe: Felvidéki magyar önigazgatás – fikció vagy valós lehetőség? Kárpátaljai vendége is lesz a tábornak, Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség titkára az ottani magyarság helyzetéről és jövőképéről beszél csütörtökön 14 órától.
Mint minden évben, idén is valami újjal teszi színesebbé programkínálatát az EMI-tábor, így az első alkalommal működő Jogaink-sátor arra lesz hivatott, hogy megismertesse a táborlakókkal azokat a törvényeket, amelyekkel a mindennapi életünk során találkozhatunk. A sátor programjai naponta tematikusan változnak: szerdán a munkavállalás lesz a téma, csütörtökön a rendőrségi ügyek, pénteken a világhálón szörfölés és online identitás, szombaton a román törvénykezés lesz terítéken, míg vasárnap azt boncolgatják az előadók, hogy hogyan élhetünk jogainkkal magyarként Romániában. Ezen a helyszínen az értekezések, beszélgetések naponta 14 és 18 óra között zajlanak. A már megszokott tematikus sátrak is működnek: a Csép Sándor-sátorban a szórványlét problémái mellett erdélyi kastélykertekről, nemzeti jelképekről, magyar-roma együttéléstől is szó esik, a Művészsátorban műhelymunkák és kézműves foglalkozások zajlanak, a kisgyerekek számára pedig a Gyereksátor biztosít egész napos programot. A hagyományőrző tevékenységek idén először egészülnek ki lovasprogramokkal: lovasíjász-bemutató és lovaglási lehetőség is várja a táborozókat.
A napot borkóstolók, táncházak és koncertek zárják: neves magyarországi zenekarok – többek között Ossian, Kárpátia, Ismerős Arcok, Road – mellett erdélyi együttesek is bemutatkoznak a Nagy-, illetve a Kisszínpadon.
A részletes program a www.emitabor.hu honlapon érhető el.
itthon.ma
Erdély.ma

Négy a magyar?
Sajtótájékoztatón jelentette be pártalapítási szándékát három marosvásárhelyi magyar értelmiségi, akikről egyébként a közéletben eddig nem sokat lehetett hallani. Erdély gazdasági autonómiáját tűzték ki célul, és nem tekintik magukat a negyedik magyar pártnak, mivel számítanak minden Erdélyben élő nemzetiség, de nyilván elsősorban a románok támogatására. Ennek jegyében szimbólumukon e két nemzet három színe található meg.
Az új politikai szervezet kezdeményezői vélhetően abban reménykednek, hogy ami nem sikerült sem a Magyar Polgári Pártnak, sem az Erdélyi Magyar Néppártnak – tételesen, hogy megmozgassák a politikai passzivitásba vonult vagy román pártokra átszavazó több százezer erdélyi magyar választópolgárt –, új retorikával, új imázzsal, új céllal nekik sikerülni fog.
A nélkülözhetetlen Erdély
Elvben nem elképzelhetetlen, hogy tényleg számítanak a román szavazatokra is, azonban e reménykedés igencsak hiúnak látszik. Szilágyi Zsolt EMNP-elnök tavalyi, federalista-autonomista jelszavakra alapozott elnökválasztási kampányában bebizonyosodott, hogy a románok között is gyűjthető némi voks, de az legfeljebb tízezres nagyságrendű, s okunk van kételkedni abban, hogy ez a szám középtávon eléri a politikai életben maradás szempontjából már jelentős százezres nagyságrendet. Kicsit olyan ez, mint amikor magyarok rendeznek Kolozsváron slam poetry estet románoknak románul. Ha legalább megkérték volna egy román barátjukat, hogy üljön ki velük a pódiumra a bemutatkozó sajtótájékoztatón, akkor a kétnemzetű párt alapításának szándéka komolyan vehetőbb lett volna.
Nem mintha szükség lenne ilyen vagy bármilyen jellegű kétnemzetű pártra. A magyar és a román történelmi önkép és távlati célrendszer annyira különböző, hogy ilyen szerveződés csak magyar önfeladás mellett hozható létre. Lásd a Híd–Most nevű szlovákiai képződményt, amely arra jó volt, hogy Bugár Béla ismét pártelnöknek mondhassa magát, miután leváltották a Magyar Koalíció Pártjának elnöki tisztségéről, de arra nem, hogy a felvidéki magyarság érdekeit képviselje. Mi több, e képződmény nyíltan kampányol azzal, hogy szerintük nem kell területi autonómia, s elnökük nem lát abban problémát, hogy magyar szülők tömegesen íratják szlovák iskolákba a gyermekeiket.
Az új pártkezdeményezés központi célkitűzése, Erdély gazdasági autonómiája is sokszorosan illuzórikus, éspedig elsősorban gazdasági és társadalmi megfontolások miatt. Bukarest számára Erdély gazdaságilag egyszerűen nélkülözhetetlen, ez az ország legfejlettebb, legcivilizáltabb, legjobb munkamorálú, nem utolsósorban a Nyugathoz legközelebb eső része. A Székelyföld gazdasági önállósodását sokkal kevésbé érezné meg a központi költségvetés, mint Erdélyét. Ami a társadalmi hátteret illeti: a kilencvenes években valamennyi csatornán gőzerővel sulykolt román propaganda – miszerint bármifajta autonómia csak egy lépés Erdélynek Magyarországhoz csatolása felé – még mindig sokakban él. Ennek következtében aztán erdélyi szinten messze nincs akkora társadalmi támogatottsága eme országrész autonómiáját célul kitűző politikai programnak, mint a székely autonómiának, amely a Székelyföldön elsöprő elfogadottságnak örvend. Annak dacára megjegyzem, hogy akadtak RMDSZ-politikusok, akik arról próbálták meggyőzni a magyar választókat: a székely autonómia gazdaságilag életképtelen lenne, mert a székely megyék többet kapnak vissza a központból, mint amennyit befizetnek. Anélkül, hogy túl sok szót fecsérelnénk e diverziónak is beillő érv cáfolatára, két dolgot szögezzünk le. A nemzeti önállóság, az önkormányzat, az autonómia, a saját történelmi sors saját kezű irányítása, még ha csak részleges és korlátozott is, de a gazdasági megfontolásoknál nemzeti szempontból nagyságrenddel fontosabb. Másrészről a székely autonómia épp azt célozná, hogy a székelység a maga javára aknázza ki szülőföldjének gazdasági adottságait. Még ha hitelesek is lennének ezek a számok, akkor sem relevánsak, hiszen a területi autonómia célja épp a Bukaresttől való minél nagyobb gazdasági és politikai függetlenedés.
Bakik és kötődések
Az új pártról sokat nem tudunk, meghirdetett programelveik – szabadság, család, erdélyiség, nemzet, 21. századi szabad Románia, ifjúság és kulturális politika, erdélyi régiók, médiapolitika, egészségügyi, család- és szociálpolitika, erdélyi társadalompolitika – jól hangzó jelszavak, amit valamennyi magyar párt magáénak vallhat. Az sem meglepő, hogy jobbközépre sorolják be az alapítók a szerveződésüket azok után, hogy Erdélyben a legutóbbi anyaországi választáson szavazatukat leadó polgárok erős 2 százaléka támogatta a magukat balra soroló pártokat. Az MSZP-nek és utódpártjainak megjelölésére kerülendő a baloldali jelző, hiszen, mint legutóbb Schiffer András LMP-elnök is rámutatott, Magyarországon nem látni baloldali pártokat. A szóban forgó szervezetek, a Demokratikus Koalíció, az Együtt és az MSZP neoliberális pártok, amelyek pártként vagy vezetőik révén 12 éven át kormányoztak, és nem sok baloldaliságról tettek tanúbizonyságot.
A Demokratikus Erdélyért Pártról még azt is tudhatjuk, hogy a szervezők hadilábon állnak a magyar nyelvű kommunikációval és a magyar helyesírással. Az eddig 27 kedvelővel rendelkező Facebook-oldalukon közzétett féloldalas, 1100 leütésből álló bemutatkozó szövegükben hat fogalmazási baki, három helyesírási hiba és egy elütés van, nem számolva a nagybetűk teljesen indokolatlan használatát. („Média”, „Transzszilvalizmus”, „Szórvány Magyarok”. Az, hogy saját szimbólumukat, a hajót nagy H-val írják, megengedhető szubjektivizmus.) Legdurvább, hogy a címbeli megszólítás is az erdélyi „ősznemzethez” és nem össznemzethez szól.
Persze az is nagy kérdés, hogy létezhet-e egységes „erdélyi össznemzet”, összeállhat-e egységes egésszé a különböző nyelvű, kultúrájú, értékrendű, s nem utolsósorban külön történelmi célú és akaratú román, magyar, német stb. közösség? Ha Bukarest etatista-centralista törekvéseit figyelmen kívül is hagyjuk, létezhet-e Kelet-Európa Svájca, lehet-e erősebb az erdélyiek közös erdélyiségtudata, mint a román nemzetrész kötődése Kárpátokon túli véreikhez vagy a magyar nemzetrész kötődése a Trianonban elvesztett anyaországhoz?
A címben feltett kérdésre, miszerint négy magyar párttal számolhatunk-e ezentúl, azt felelhetjük: nem valószínű. Az új szerveződés politikai térképen való megkapaszkodásának esélye igen csekély, így minden bizonnyal megmarad néhány értelmiségi pártalapítási próbálkozásaként.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Nemzetstratégiához keresnek partnereket
Munkareggelin találkozott az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőségével Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tusványosi táborban. A magyar kormánnyal történő együttműködésről, a tábor kihívásairól és nem utolsósorban a jövő évi választásokról az EMNP elnökével, Szilágyi Zsolttal beszélgettünk.
– Egyetért azokkal a hangokkal, hogy már Tusványos sem a régi? Van, aki az erdélyi magyar–magyar párbeszédet, mások a román–magyar párbeszédet hiányolták az idei táborból. Sok meghívott számára vajon miért nem vonzó Tusványos?
– Vannak, akiknek kényelmetlen lehet a párbeszéd. Mind az RMDSZ, mind pedig a román pártok vezetői közül jó néhányan kaptak meghívást. Nem újdonság, hogy többen idén sem fogadták el. Jövőre újból meg fogjuk őket hívni. A román jelenlét mindig attól függ, hogy a román politikusok a választási év közeledtével hasznosnak vagy kevésbé hasznosnak ítélik meg a magyarokkal való barátkozást. Nem tudjuk és nem is akarjuk arra kötelezni a jelenlegi román kormányt, hogy képviselőit elküldje a táborba. Az RMDSZ-nek viszont ha nem is első vonalbeli, de több székelyföldi vezetője – az előző évekhez hasonlóan – idén is jelen volt a táborban.
– Mit tart az idei Tusványos erősségének?
– Fontosnak tartom, hogy a román szakma és a román regionalisták bimbódzó pártkezdeményezései is jelen voltak. Ez számomra fontos üzenet. Kiemelném a nagyon erős nemzetközi jelenlétet. Idén nemcsak az Erdélyi Magyar Néppárt lett megfigyelő tagja az Európai Szabad Szövetségnek, de elmondhatjuk, hogy a több mint negyedszázados tusványosi nyári szabadegyetem is bekerült egy olyan nemzetközi körforgásba, amely az európai autonomista és regionalista mozgalmakat és szövetségeket jeleníti meg barátként a táborban. A flamandok, katalánok, sziléziaiak, bretonok és a dél-tiroli németek rangos képviselői voltak jelen idén a táborban, ami azt hiszem, hogy példamutató. Részünkről a tábor eredeti hivatását, küldetését idén is betöltötte.
– Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a néppárt védnöke néhány hete egy könyvbemutatón tette szóvá az RMDSZ és a Fidesz közeledését, amiből az is kiolvasható, hogy az EMNP és a Fidesz viszonya némileg meggyengült. Mennyire igazak ezek a sajtóhírek?
– A Tőkés László szavai körüli hullámokat én inkább a sajtó által felfújt kijelentésnek tartom. Bennünket a Fidesszel egy 25 éves barátság köt össze. Nemcsak a tusnádi tábor szervezése kapcsán, hanem sok más témában gondolkodunk hasonlóképpen. A Fidesz egy nagy gyűjtőpárt, amelynek különböző csoportjai és vonulatai alakultak ki: mi a Fidesz nemzetpolitikát alakító tagjaival és vezetőivel építettünk ki és ápolunk már hosszú évek óta jó viszonyt. Nincs ebben semmi változás. A tusnádi tábor zárónapján, az Orbán Viktorral elköltött munkareggeli is ezt a stratégiai partnerséget igazolta vissza.
– Miről tárgyaltak Orbán Viktorral?
– A zárónapi tusnádi munkatalálkozó már egy bevett szokás. Ilyenkor áttekintjük az erdélyi magyar politikai helyzetet és a Kárpát-medencei magyar–magyar viszonyokat. A miniszterelnök urat arról tájékoztattuk, miként indulunk és készülünk föl a helyhatósági választásokra. Elmondtam, miként értelmezzük a román elnökválasztás után kialakult helyzetet. Egyetértettük abban, hogy a Klaus Johannis államfő megválasztása utáni időszakban amennyiben hatalomra kerül egy új román kormány, akkor a román–magyar kapcsolatok is új lendületet kapnak.
– A néppárt vezetősége Varga Mihály gazdasági miniszterrel is tárgyalásokat folytatott Tusványoson. Milyen esély van arra, hogy a párt által elképzelt Mikó Imre-terv programjai valósággá váljanak a következő időszakban?
– Ezen a találkozón azok a néppártos vezetőink vettek részt, akik a Mikó Imre-terv elkészítésekor rögzített alapelveket képviselték. Az erdélyi középosztály kialakulásában vagyunk érdekeltek, illetve abban, hogy ennek a gyarapodásnak legyen nemzetpolitikai haszna is. A román állam sem az elmúlt 25, sem az elmúlt 90 évben nem bánt korrektül az erdélyi magyar középosztállyal, sőt inkább diszkriminációról és asszimilációról beszélhetünk. Számunkra létkérdés, hogy az anyaország vezetői miként tekintenek erre az ügyre. Mi azt reméljük, hogy a Mikó Imre-tervben megfogalmazott konkrét programok megvalósulására sor kerül.
– Megemlítene néhány olyan programpontot, ami körül egyezség körvonalazódik a magyar kormány képviselőivel?
– Csak részben kapcsolódik a Mikó Imre-tervhez, de számunkra külön jelentőséggel bír a mikrohitelprogram újraindításának ígérete. Szintén kiemelten fontosnak tartjuk a székelyföldi falusi turizmus új szempontok szerinti finanszírozását, megerősítését és felfuttatását. Az uniós pénzek lehívásának lehetősége ma sok magyar vállalkozó számára gond, mert nem rendelkeznek a szükséges minimális önrésszel. Ez is egy külön témája a magyar–magyar gazdasági együttműködésnek. Az uniós pályázati önrésznek a biztosítása igen komoly lehetőségekkel járna vállalkozóink számára.
– Mennyire nehéz az ilyen típusú magyar–magyar gazdasági együttműködés közös szálait megtalálni?
– A néppárt gazdasági kabinetje dolgozik ezeken a konkrét lehetőségeken. Elsősorban azt kell megnézni, hogy milyen rendszerbe tudjuk beilleszteni a gazdasági ötleteket. Az erdélyi magyar vállalkozók Romániában fizetnek adót, a román pénzügyi szabályoknak kell megfeleljenek. Egy olyan rendszert kell kialakítanunk, amely a piaci szabályok szerint, de a magyar szempontok figyelembe vételével lehet sikeres.
– A párt Tusványoson jelentette be, hogy önállóan indul a jövő évi helyhatósági választásokon. Az MPP-vel történő együttműködés keresése megfeneklett. Számítottak erre?
– Az országos tisztújító küldöttgyűlésünk után, még januárban ajánlatot intéztünk a Magyar Polgári Párt országos vezetőségéhez egy választási szövetség megkötése céljából a jövő évi helyhatósági választásokra. Kétszer találkoztam személyesen Bíró Zsolttal, és több ízben próbáltuk a két párt országos elnökségeit közös találkozóra összehívni. Ezekre a megkeresésekre sajnos semmilyen pozitív választ nem kaptunk. Ezt tudomásul vettük. Több településen az MPP helyi szervezetei nemcsak hajlandónak mutatkoznak, de igénylik is az együttműködést az Erdélyi Magyar Néppárttal. Ők is belátják azt, hogy csak akkor lehetünk igazán sikeresek – az autonómiapárti nemzeti erők csak akkor jeleníthetik meg hangsúlyosabban és sikeresen az autonómia gondolatát –, ha az MPP és az EMNP helyi erői egymást támogatva, vagy ha lehet, koalícióban indulnak. A két párt székelyudvarhelyi és a sepsiszentgyörgyi szervezeteinek esete azonban azt mutatja, hogy a Magyar Polgári Párt országos vezetősége a helyi megállapodásokat egyenesen megtiltja, nemhogy szorgalmazná. Mi továbbra is üdvözlendőnek tartunk minden olyan próbálkozást, amely helyi szinten összefogja erőinket. A néppárt tehát önállóan kezdi meg a felkészülést a helyhatósági választásokra, de minden ilyen típusú helyi szövetséget, együttműködést támogat.
– A tusványosi táborban tucatnyi kerekasztal-beszélgetésen esett szó az autonómiáról. Miközben jeles nemzetközi meghívottak osztották meg a hallgatósággal az önrendelkezésről szóló tapasztalataikat, idehaza, úgy tűnik, továbbra sincs lényegi elmozdulás. Miként értelmezi egyik-másik székelyföldi RMDSZ-vezető szóbeli elköteleződését az autonómia mellett?
– Az RMDSZ autonómiaelkötelezettségéből én inkább csak egy-két hangot tapasztalok, nem látok egy következetes, autonómiát támogató csoportot. A helyzet most mégis annyiban reménykeltő, hogy a Székely Nemzet Tanács legújabb felhívására állítólag pozitívan válaszoltak Hargita és Kovászna megye RMDSZ-es vezetői. Annyi bizonyos, hogy az SZNT akcióit támogatnunk kell: továbbra is stratégiai szövetségesként tekintünk Izsák Balázsra és az SZNT kezdeményezéseire. Két héttel ezelőtt Tőkés László és Izsák Balázs társaságában látogathattunk el Markku Markkula, a Régiók Bizottsága elnökének az irodájába. Nem vitás, hogy az autonómiamozgalomnak újabb fejezetei következnek. A különböző magyar pártok és szervezetek közötti nemzeti összefogás alapja a Székelyföld és az erdélyi magyarok autonómiája lehet.
– Az elmúlt években több próbálkozás volt az Erdélyi Magyar Kerekasztal összehívására. Ha ez immár Tusványoson sem jön össze valamilyen közös beszélgetés formájában, milyen esély van arra, hogy a három erdélyi magyar párt nemzetstratégiai ügyekben konzultáljon egymással?
– Részünkről továbbra is áll a meghívás, amellyel az erdélyi magyar politika és a civil társadalom vezetőit várjuk a kerekasztalhoz. A labda tárgyalópartnereink térfelén van. Nem hiszem, hogy az erdélyi magyarság érdeke az volna, hogy az RMDSZ megint úgy menjen kormányra, hogy titkos záradékok kerüljenek a kormánybalépési protokollumba. Azt gondolom, hogy a nemzeti minimumot mindenkinek föl kell vállalnia. Ez az autonómiánál kezdődik, és folytatódik az egyházi javak visszaszolgáltatásának, a csángóoktatásnak, a MOGYE-nak és egyéb oktatási követeléseinknek, valamint az erdélyi magyar kétnyelvűség biztosításának a kérdéseivel. Ezt a csomagot mindenkinek vállalnia kell függetlenül attól, hogy kormányra készülődik, vagy sem. Vagy éppen választási év előtt állunk, vagy sem.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

EMI-tábor: „közös érdek az autonómia”
Az erdélyiek összefogására, egy Erdély Párt létrehozására lenne szükség ahhoz, hogy ne csupán Bukarest és egy szűk, kiváltságos réteg élvezze az itt élők munkájának gyümölcsét – véli Mircea Dăian, az Erdély Demokratikus Liga alapítója az EMI-tábor első, csütörtöki előadásán. Úgy véli, az erdélyi románok közül egyre többen látnak fantáziát az autonómiatörekvésekben. A vasárnap véget érő rendezvény keretében pénteken Vona Gábor, a Jobbik elnöke tart előadást a táborban.
Az erdélyiek összefogására lenne szükség ahhoz, hogy ne csupán Bukarest és egy szűk, kiváltságos réteg élvezze az itt élők munkájának gyümölcsét – véli Mircea Dăian, az Erdély Demokratikus Liga alapítója. A csütörtökön délelőtt hivatalosan is megnyílt gyergyószentmiklósi EMI-tábor első előadásán a Medgyesről érkezett előadó számos kérdés kapcsán nyilvánvalóvá tette: az erdélyi románok között is sokan vannak, akik nagyon hasonlóan gondolkodnak, mint az önrendelkezési törekvéseket támogató magyarok. Kifejtette, tudomásul kell venni, hogy az itt élők problémáit sosem fogják megoldani bukaresti politikusok, de az Európai Unió vezetői sem jönnek majd, hogy a régió gondjait megoldják. „Ahhoz, hogy Erdély, de akár a többi történelmi régió lakói jobban éljenek, közigazgatási átszervezésre van szükség, valódi decentralizációra és regionális autonómiára” – szögezte le.
Dăian meglátása szerint Erdély, a Székelyföld, Partium, valamint a Bánság vonatkozásában számos autonómiaelképzelés, az önrendelkezést célul kitűző szervezet létezik, ezek azonban jelenleg egymással párhuzamosan tevékenykednek, pedig az együttműködés lenne célravezető. „Az nem normális helyzet, hogy az emberek keményen dolgoznak, mégis megélhetési gondokkal küzdenek. Nyugatabbra biztosan el tud érni egy nyugodt életet jelentő életszínvonalat az, aki dolgozik, függetlenül attól, hogy mi a szakmája. Romániában ez nem történhet meg. Ez a helyzet csak egy szűk rétegnek jó, akik a pénzcsapokról gondoskodnak ebben a centralizált államban, s megvan a lehetőségük, hogy ezzel visszaéljenek, csalással, lopással szerezzenek hatalmas vagyonokat. Politikusnak mondják magukat, de nem politikusok, mert nem a közösségért dolgoznak” – fogalmazott Mircea Dăian. Úgy véli, Erdélyt kizsákmányolja ma Bukarest, és ez az oka annak, hogy nemzetiségtől függetlenül értékes emberek, fiatalok ezrei kellett elhagyják szülőföldjüket az elmúlt évtizedekben. „Mivel Bukarest önként sosem mondana le előjogairól, Erdély kell elérje a változást” – tette hozzá.
Mircea Dăian ezt úgy képzeli megvalósíthatónak, ha létrejön egy Erdély Párt, amelyben minden Erdélyben élő nemzetiség képviselteti magát, és amellyel összefog minden olyan szervezet, amelynek közös célja az önrendelkezés elérése. Ez a párt sikerrel szerepelve a parlamenti választásokon elérheti a célt. A hozzászólások során felvetődött, valószínűtlen egy ilyen összefogás kivitelezése akkor, amikor Bukarest száz éve azzal riogatja a románságot, hogy az autonómia egyenlő az 1920-ban szerzett területek elvesztésével. Mircea Dăian is elismeri, mindez biztosan nem megy egyik napról a másikra, de egyre többen látják, hogy a régi szólamok nem igazak. „A fiatalok már nem szűk látókörűek, hiszen járják a világot, s megtapasztalják, hogy a régiós felosztással az ott élők elégedettek, a gazdaság működik, a lakosság jól él. Sokan mondják, hogy Erdély és a többi régió autonómiája valószínűtlen álmodozás, de nem az” – mondta az előadó – Erdély zászlaját, címerét sem sokan ismerték, de már kezdik megismerni és elfogadni, és 15 éve az is lehetetlennek tűnt, hogy egy EMI-tábor jellegű rendezvényen románok, magyarok közösen beszéljenek az autonómiáról. Sokáig az sem volt hihető, hogy a magyar–román határról el fognak tűnni a határőrök, pedig ma biztosan látszik, hogy ez megtörténik a belátható schengeni csatlakozásnak köszönhetően.”
Az idei, 11. alkalommal megszervezett, vasárnap záruló EMI-tábornak a nemzetiségi érdekérvényesítés a legfőbb témaköre, ebben a témában pénteken Vona Gábor, a Jobbik elnöke is előadást tart. Szombat délben Merre visz az utunk az autonómia felé? címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést, amelynek meghívottjai Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Zajlik az EMI-tábor
Merre visz az utunk az autonómia felé?
Borzontról visszatért Gyergyószentmiklós határába az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) hagyományos tábora. Most ismét a Gyilkos-tó felé vezető út mellett zajlik az immár 11. fesztivál, melynek első napjáról, valamint a későbbi programról a Székelyhon.ro közölt összeállítást.
Amint Sorbán Attila Örs főszervező, EMI-vezető elmondta, a táborozók megszokott színvonalú körülményeket és programkínálatot várnak. Amint a huszártánccal és népdallal színesített megnyitón elhangzott, az előadósátrakban ezúttal is jelen lesznek az ismert és várt neves előadók, de olyan személyiségek is, akik számára ez az első EMI-táboros fellépés.
A „régiek” közé tartozik például Raffay Ernő vagy Vincze Gábor történész és Berecz András mesemondó. A politika területéről érkezik Vona Gábor és Szávay István, a Jobbik elnöke és alelnöke, de az erdélyi magyar politikai paletta minden oldala képviselve lesz, hiszen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke (RMDSZ), Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke egy asztalnál osztja meg nézeteit a „merre visz az utunk az autonómia felé” kérdésről.
Az igazi újdonságot a Jogaink-sátor jelenti. A táborozók megtanulhatják, hogyan kell viselkedni a hatóságokkal szemben, illetve milyen viselkedés várható el a hatóságok részéről a polgárokkal szemben. Megválaszolásra kerül, hogy mit kell tenni, ha „elvisz a rendőr”, milyen munkavállalói jogok léteznek, vagy mi tölthető le az internetről anélkül, hogy az törvénybe ütköző lenne.
A legnagyobb közönséget valószínűleg az esti koncertek fellépői vonzzák majd. Több ezren tomboltak már szerdán az Ossian koncertjén. Köszönhetően annak, hogy a távolabbról érkezőknek nem kell kiutazniuk Borzontra, a korábbi évekhez képest az érdeklődés is nagyobb – mondta Sorbán Attila Örs.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Mint a bumeráng
A katalánok nem tágítanak: előrehozott választást tartanak szeptember utolsó vasárnapján, amikor eldől, hogy Katalóniában az autonóm közösség függetlenné válásáért küzdő politikai pártok maradnak-e kormányon.
Amennyiben igen, megkezdődik a független Katalónia alkotmányának kidolgozása. A hír azért érdemel említést, mert a katalánok olyanok, mint a bumeráng: a spanyol kormány bármennyire is messzire dobja – azaz ellenzi – a gazdaságilag legfejlettebb spanyolországi régió kiválásának ötletét, a katalánok nem hagyják magukat, és kezdik elölről. Visszatérnek Madridba, mint a hajítófa.
Ezt a hozzáállást várná el több ezer, tízezer, százezer székely is a felhatalmazott politikusaitól: várná, hogy naponta ott szerepeljen a hírekben, hogy az RMDSZ, az MPP, az EMNP, az SZÉKELY NEMZETI TANÁCS kilincsel Bukarestben és érvel Székelyföld területi autonómiájának fontossága mellett. Ha kidobják őket az ajtón, visszamennek az ablakon.
Ja, hogy még nem jutottak el Bukarestig? Még csak ott tartunk, hogy a politikai alakulatok egymás torkán próbálják lenyomni a saját autonómiatervezetüket? Baj. Nem merjük beismerni, de tény, hogy az autonómiaküzdelmek tekintetében nagyon lassan haladunk. Bizonyíték erre az, hogy gyakorlatilag nincs egy saját autonómiatervezetünk. És itt a saját szón a hangsúly, mert amik léteznek – merthogy több is van –, azok tulajdonképpen a már működő autonómiák „összeollózásai”. Egy kicsi elképzelés a dél-tiroli modellből, néhány gondolat a baszk önrendelkezésből, pár ötlet a finnországi Aland-szigeteki megvalósításból.
Nem jó ez így! Székelyföld számára olyan autonómiatervezetre van szükség, amelyik nem összeollózott szakdolgozat, hanem székely sajátosságokra épülő tervezet. Bármennyire is hangzatos dél-tiroli autonómiamodellel áhíttatni a székelyeket, hiba már működő területi autonómiák alapján követelni a mi autonómiánkat. Mert az olaszországi németek vagy a spanyolországi baszkok, esetleg a finnországi svédek teljesen más utat tettek meg történelmük során. Nekünk a saját múltunkból kell táplálkoznunk. És úgy kell tennünk, mint a katalánok: ha kitessékelnek, akkor is visszamegyünk. Úgy kell viselkednünk, mint a bumeráng, aminek különös alakja és viselkedése miatt sokan mágikus erőt tulajdonítanak.
Kozán István
Székelyhon.ro

Székelyföld ostroma
A kisebbségi jogok sértik a román nép becsületét?
Hát nem szomorú, hogy szinte naponta meg kell fogalmaznunk: az erdélyi magyarság nem akar mást, mint békében élni és megmaradni ősei földjén. Nem követel többet, mint amennyit 1918. december elsején ígértek. Nem kér kevesebbet, mint amennyit a Románia által aláírt kisebbségi szerződés előír. Tudjuk, hogy Erdélyt a kisebbségi jogok tiszteletben tartására tett ígéretek ellenében (is) ajándékozták – népszavazás nélkül – Romániának.
Azt is tudjuk, hogy a román politikai elit nemcsak a gyulafehérvári határozatokat, de a nemzetközi szerződések előírásait sem tartotta és tartja tiszteletben. Az agresszív nacionalista politikai morált Nicolae Iorga 1924-ben – egy parlamenti vitán – így összegzi: aki „az 1919. december 9-ei párizsi megállapodásra mint jogforrásra hivatkozik, az megsérti a román nemzet becsületét, és annak számot kell vetnie azzal, hogy a felháborodott román öntudat eltapossa”. Furcsa logika, hiszen a román nép becsülete épp akkor forog kockán, ha politikusai – Románia nevében – nem tarják tiszteletben a megígért kisebbségi jogokat.
Elgondolkodtató, hogy a Iorga által megfogalmazott szemlélet ma is él. Ha valaki nem fogadja el, számíthat hasonló fenyegetésekre. Az elmúlt években Ilie Şandru maroshévízi történészkedő, székelyzászló-ellenes tanár – elavult történelmi ismeretek birtokában – kioktat, nacionalista kirohanásokkal fűszerezve fenyeget. Szerinte meghamisítom a románok történelmét, mert nem fogadom el a dák-római kontinuitás elméletét. Felháborítónak tartja a Székelyföld, székely-magyar, székely nép fogalmak használatát, amikor a román népszámlálás mindössze 300 székelyről tud. Meg kell érteni, hogy nincs „székelyföld” (így, kisbetűvel!), mert az „románföld” stb. Nem sokat kertel. Szerinte abszurdum Székelyföld történelmi-etnikai múltját emlegetni. Nincs ilyen, az csak „beteg fejem szüleménye”. Őrjöngése magaslatán írja: „Kádár Gyula úr! Mindennek van határa! Ne higgye, hogy az erdélyi románok milliói közömbösen és végtelenségig eltűrik az összes arcátlanságukat!”
Székelyföld térképéről, Székelyföld megnevezéséről soha nem jutna eszembe, hogy revizionista jelkép. A kisebbségi szindróma, amely miatt helyi szinten a nacionalisták kiborulnak, állami szinten is élő valóság. Így például a román külügyminisztérium emberei – a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen – látnak néhány jelvényt, szimbólumot. Többek közt az angol Szeretem Székelyföldet feliratú pólót, és azt azonnal revizionista jelképnek nevezik, de felháborítónak tartják az „úgynevezett” Székelyföld népszerűsítését is.
Jogaink határtalanok
Şandru úr nem tudja, hogy a hivatalokban román űrlapot töltünk ki, legtöbbször román nyelven kell beszélnünk, nincs önálló magyar egyetem stb. Olyan elemi jogokért is küzdenünk kell, hogy énekelhessük a himnuszunkat, mert a tolerancia országában az bűntettnek számít. Ha nem így lenne, 2015. július 21-én nem iktattak volna a himnuszéneklés jogáért – a Kovászna megyei prefektúrán – 1500 petíciót. Kulcsár-Terza József, a himnusz énekléséért büntetett Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke nem jelentené ki, hogy „a román hatalom üldöz… himnuszunkért, anyanyelvünkért”. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt önkormányzati képviselője nem nyilatkozná, hogy a román nacionalizmus legfőbb célja a magyarság felszámolása. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke nem mondaná: megengedhetetlen, hogy egy EU-ország himnuszának énekléséért büntessenek.
Şandru úr! Kötetekre rúgna a másodrangú állampolgári státusból eredő nyelvi és nemzetiségi sérelmek felsorolása. Kérem, lapozza át azokat a magyar médiában megjelent írásokat, amelyekből rádöbbenhet, hogy a hivatalos magyarnyelv-használat egyáltalán nem olyan rózsás, mint ahogy Ön gondolja. Meg kell érteni, hogy nem bevándorlók, hanem a szülőföldünkön őshonos és többségi nép vagyunk, amelynek jogai nem a bevándoroltakéval azonosak. Mert ha a szenegáli beköltözik Párizsba – mondta hajdanán Ion Iliescu –, akkor számára nem kötelező szenegál nyelvű állami egyetemet fenntartani. Tanuljon meg franciául. Talán ezért is nincs magyar állami egyetemünk! Tanuljunk meg románul! Örvendjünk, hogy megtűrtként élhetünk, és nem Ruandában vagyunk, ahol nemrég az ottani nemzeti kisebbség tömeges mészárlására is sor került.
Káros a románosítás
Szerencsére növekvőben azok száma, akik felismerik, hogy káros a románosítást ösztönző ördögi eszmék ápolása. Tudják, eljött az ideje, hogy a románok megismerjék (valós) történelmüket. Felismerték, hogy a románság boldogulása nem a magyar ajkú nemzeti közösség eltiprásán múlik.
Örömmel hallom, hogy az erdélyi magyar és a szász műemlék is érték. Az egyik tévéadás román riportere a Fehér megyei Teleki-kastélyt ismertetve kijelenti, hogy az értékes műemlék épület. Elmondja – amit eddig ritkán halhattunk –, meg kell menteni, mert közös kincs, örökség, függetlenül attól, hogy kik építették. Nem hittem a szememnek, a fülemnek! Közben hallgatom Sabin Gherman és Tudor Duică történelmi fejtegetéseit a magyarok, a szászok és más nemzetiségűek szerepéről, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a román kultúra felemeléshez.
Az erdélyi együttélés népszerűsítője, Răzvan Lupescu kijelenti, vár arra a napra, amikor szívére tett kézzel mondhatja, hogy büszke románságára, mert a Romániában élő magyar nép magyarul beszélhet, tanulhat. „Elvárom – írja –, hogy az állam egyenlő jogokat biztosítson számukra az anyanyelvhasználat terén, ahogy azt a románok esetében is teszi. Elvárom, hogy az állam ne csak »megtűrje« őket, vagy úgy viselkedjék, mintha szívességet tenne nekik, hanem egyszerűen tartsa tiszteletben jogaikat.” (Corbiialbi.ro/Főtér)
A román államtól nekünk is ennyi az elvárásunk, s hogy a román nép nevében ne fenyegessen!
Marosvásárhellyel mi történt?
Csík és Udvarhely vidékén – de más székely tájakon is –, ahol az etnikai arányok megváltoztatásának közvetlen lehetősége nem áll fenn, nem érzik a székelység gyors felszámolásának veszélyét. Márpedig nincs ok diadalittasnak lenni, mert Székelyföld ostroma nagy lendülettel zajlik. A román nacionalizmus már jelentős eredménnyel büszkélkedhet. Így például a legnagyobb székely város, Marosvásárhely az elmúlt másfél évtizedben került – az etnikai arányok erőszakos megváltozása révén – román nacionalista vezetés alá.
Sokan tudatosan összemossák Marosszék és Maros vármegye fogalmát. Maros vármegye az 1876-os közigazgatási átszervezéssel alakult. A székelylakta vidékek mellett a vármegyéhez került két szászrégeni járás, több szomszédos vármegye települése. Ezzel magyarázható, hogy Maros megyében a románság aránya jelentős. Az egyik sepsiszentgyörgyi nacionalista (L. I.), amikor Székelyföld (Székelyföld két és fél megye) területi autonómiája ellen érvel, csúsztatással a három megye székely-magyar és román etnikai arányát emlegeti. Nem mindegy, hogy – kerekítve – 75 vagy 55 százalékarányú Székelyföldről beszélünk!
Azt is kevesen tudják, hogy a románság betelepedése Székelyföldre viszonylag későn kezdődött. Az egyik legkorábbi írásos dokumentum 1600 tájáról maradt ránk. Eszerint Marosszék vezetése – a meggyérült helyi népesség pótlására – engedélyezi, hogy a szék 76 székely településére 196 (átlag 2–3) román családot költöztessenek.
A fokozatos betelepedés nem változtatja meg a székelység etnikai arányait. A románok aránya Marosvásárhelyen 1941-ben is csupán 3,9 százalék. A város mai etnikai arculata azonban nem a természetes fejlődést tükrözi, hanem a tervszerű betelepítési politikát, valamint az 1990-es pogromét. Az enyhe román többség (55 százalék) megteremtése lehetővé teszi a román nacionalista elitnek a székelymagyarság (gyors ütemű) másodrangú polgárrá süllyesztését.
Ezt példázza, hogy olyan elemi jogokért vagyunk kénytelenek pereskedni, ami különben a világ legtermészetesebb dolga lenne, mint a magyar utcanév vagy a piaci zöldség magyar megnevezése. Marosvásárhelyen a városvezetés 2015 márciusa óta tiltja a székelyek tiltakozó felvonulását, a szabad véleménynyilvánítás jogát.
Hová lett Aranyosszék?
Aranyosszék az ötödik, legkisebb és legkésőbb alapított székely szék. Még a 19. században is őrzi székely és többségi jellegét. Az 1920-as trianoni diktátum után azonban az etnikai arányok gyorsan megváltoznak. Ma a székelyek csak néhány településen alkotnak többséget, többnyire kisebbségi létbe szorulnak. Templomaik védőszárnya alatt őrzik magyarságukat, múltjukról keveset tudnak, a székely tudat megkopott, csak néhány faluban ápolják a hagyományokat és az anyanyelvet. A kialakult demográfiai arányok miatt a székely területiautonómia-igény már nem terjed ki Aranyosszékre, a ma közkézen forgó, az elmúlt napokban revizionistának nevezett Székelyföld-térképeken már hiába is keressük.
Az aranyosi székelyek a dél-erdélyi – Szászkézd és a Medgyes környéki – kézdiszékelyek utódai, akik az 1250-es évek második felében telepednek az Aranyos völgyébe. E vidéket IV. Kun László (1289) király adományozza nekik a kunok (1282) és a tatárok (1285) elleni győztes csatákban tanúsított vitézségükért. E jogukat II. András (1291) is megerősíti. Aranyosszék területén 29 település alapítására kerül sor. Orbán Balázs már csupán 22-ről tud. Az aranyosi székelyek évszázadokon át ugyanolyan földközösségi és katonai társadalomban élnek, mint tömbben élő társaik. Az aranyosszékiek számarányát a székelységen belül Csetri Elek történész – az 1600-as évekre vonatkoztatva – 9 százalékra becsüli. 270 évvel később – Orbán Balázs szerint – Székelyföld népessége 435 800 fő. Aranyosszéken 19 800-an élnek, melynek 55,8 százaléka székely (11 048) és 44,2 százalék (8751) román nemzetiségű.
Míg sorsunkról mások döntenek
Ştefan Cicio-Pop alcímben idézett szavai 1918 decemberében hangzanak el, amikor a magyarságot az egyenjogúság maszlagjával kecsegtetik. Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó – szól a közmondás. De nem így gondolkodnak az Erdélyt birtokba vevők. Már az első pillanattól a magyarság megalázására törekszenek. A szélsőségesek azóta is ugrásra készen állnak, tesztelik – hihetetlen méretű apparátus segítségével – a székelyek ellenálló képességét. Székelyföld ostroma nagy vehemenciával zajlik. Ennek koronája a vészjósló, évek óta tervezett régiósítás. Ez, mint Damoklesz kardja, rémisztő, mert célja az etnikai arányok drasztikus megváltoztatása. Egyértelmű, hogy a középrégióban – a népesség negyedét-harmadát alkotva – néhány év alatt elhalkul a magyar szó, eltűnik a közéletből, idegen szellemiségű szobrok, megnevezések, színek vesznek majd körül. Ünnepeinken templomainkba húzódva pompázhatunk ugyan piros-fehér-zöld gúnyában, de sorsunkról mások döntenek!
Bár Székelyföld testéből már hiányzik Aranyosszék, leszakadóban Marosvásárhely, a román nacionalizmus mind helyi állami, mind központi szinten dühöng, úgy véljük, az igazság fegyverével kiharcoljuk a székely területi autonómiát, mert az jogos, megillet mindannyiunkat!
Kádár Gyula
Háromszék
Erdély.ma

A székelységnek autonómia, és nem faexportengedély kell!
Merre visz az utunk az autonómia fele? címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki vezetője, valamint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke részvétel az EMI-tábor negyedik napján, szombaton.
A közéleti fórum az erdélyi magyarság, valamint Székelyföld utóbbi 25 éves történéséinek áttekintésével kezdődött, amellyel kapcsolatban Izsák Balázs elmondta: a székelység évszázadokon keresztül a törvényes jogok követésének nemzete volt. A székelyföldi nemzetpolitika színterén 11 éve megalakult SZNT vezetője kifejtette: ezúttal akkor követnék ugyanezen elvet, amennyiben a régió autonómiájának közképviseleteként létrejönne egy testület, amely közvitákat követően állítana össze egy törvénytervezetet, majd a parlament elé terjesztené. Mint fogalmazott, a székelyföldi önrendelkezés csakis alkotmányos keretek között lenne működőképes, ennek pedig két pillérre kell építkeznie: egyrészt egy regionális intézményrendszer megalkotása szükséges, másrészt határai mindenképpen a történelmi Székelyföld határai kell, hogy legyenek.
Az elmúlt időszakban főképp az utóbbi kitét értékelődött fel, hiszen a bukaresti vezetés egy román többségű régióba olvasztaná be Székelyföldet – mondta Izsák Balázs, aki jogellenesként értékelte ezt a kezdeményezést. Hozzátette, Székelyföld határai nem csupán a vármegyék határai, hanem nyelvi és kulturális határok is.
Izsák Balázs a szeptemberben sorra kerülő, nagyszabású lármafagyújtásái akcióról is beszélt, amelyről úgy nyilatkozott: céljuk – azon túl, hogy a világ szemét Erdély irányába fordítsák – a gyülekezési pontokban a közösségi élmény megteremtése, s a kezdeményezést a román közigazgatási szabályozás ellenében is megtartják. „Lehetséges ezúttal is egy olyan társadalmi összefogást felmutatni, amely 2013-ban, a Székelyek Nagy Menetelése alkalmával sikerült már” – jelentette ki az SZNT vezetője, aki úgy véli: szükségessé vált egy erős autonómiamozgalom létrehozása az önrendelkezés megvalósítása érdekében. Az elmúlt időkben megindult a székelység demobilizálása, mivel négyévente eljárnak szavazni a helyiek, de az időszakos választások közti periódusban nem foglalkoznak közéleti témákkal, elfordulnak a politikai élettől. Ezen kell változtatni, s ezért van szükség a már említett erős autonomista mozgalomra a sikerek elérése érdekében.
Szilágyi Zsolt sajnálatát fejezte ki, hogy továbbra sem lehetséges egy, az összes magyar pártot megszólaltató, közös vitafórum megvalósítása. A pártelnök elmondta, reméli, hogy egyszer eljön az az idő, amikor a székelység jövőjét illetően személyesen is sikerül egy asztalhoz ültetni mind a négy erdélyi magyar politikai szervezet vezetőjét. „Erdélyben a magyar politikusok feladata, hogy támogassák és képviseljék a népet, valamint a szabadságeszmét” – mondta Szilágyi, aki kifejtette: a 21. század harcai nem véres szabadságharcok, más típusúak, de most is folyik a nemzetek közti háború, amelyben a magyarok – akik nem számítanak nagyhatalomnak, illetve sem katonailag, sem gazdaságilag nem olyan fejlettek, mint más kisnemzetek más földrészeken – csak saját tudásukra és hitükre támaszkodhatnak. „A jövőbe vetett hit nélkül sikeres autonómia-kezdeményezés sincs” – hangoztatta Szilágyi, aki úgy gondolja, szakítani kell a szavazathajhász politikával, és a magyarság érdekeit kell szolgálni. „Az elmúlt negyed század célja a mindenáron kormányra kerülés volt, ám a hivatalos magyar politikai képviselettel az RMDSZ egyetlen autonómia tervezetet sem nyújtott be” – fejtegette Szilágyi, aki gondolatát nem politikai vádként, hanem ténymegállapításként értékelte. A politikai pártok feladata nemcsak a hatalomszerzés, hanem erős morális dimenziót is szolgál, hogy megtartsa a magyarság elkötelezettségét és hitét. „Nekünk autonómia kell, nem faexport-engedély!” – mondta Szilágyi, majd hozzátette, a magyar politikának olyannak kéne végre lennie, hogy ha bemegyünk tárgyalni a székely autonómiáról, akkor nem jövünk ki a faexport-engedéllyel. „Sokszor elmondjuk ezt, mert sajnos a 25 év leltára azt mutatja, hogy egyik-másik szenátorunknak néhány millió euróval több a vagyona egyik mandátumról a másikra, míg az önrendelkezés nem jut előbbre” – jegyezte meg az EMNP országos elnöke, aki hozzátette: az sem mindegy, hogy mekkora az erdélyi magyar politikai elit szintjén a korrupció mértéke. Szilágyi úgy véli: mindenki érdeke, hogy egyetlen magyar politikust se hurcoljanak meg, amennyiben ártatlan.
A gondolatmenetet folytatva Kulcsár Terza József elmondta: „üldöznek minket az igazságért, mert nem hiszem, hogy Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, vagy Ráduly Róbert korrupt lenne. Lehet, hogy a román hatalom ezt állítja róluk, de ez nem azt jelenti, hogy igaz is” – tette hozzá. Kulcsár Terza ugyanakkor elmondta: nem lehet Székelyföld jövőjéről beszélni, ha az erdélyi magyar politikai alakulatok nem ülnek le egy asztalhoz, és nem születik meg egy közös álláspont, ám véleménye szerint el kell felejteni az összefogás szót, s helyette az együttműködést kell szorgalmazni. „Az MPP szerepe a közvetítés, amelyet önként vállalt, hiszen azt szeretnénk, ha az SZNT, az EMNP, az RMDSZ és az MPP vezetői egy asztalhoz üljenek. Az EMNP és az MPP 2012-ben elvesztette az önkormányzati választásokat, mivel megtört a nemzeti oldal, az emberek pedig az RDMSZ-re szavaztak, és az elkövetkezőkben nemzetpolitikai szinten számolni kell a szövetséggel is – összegzett Kulcsár Terza József.
Az EMI-táborban hasonló témában, így Milyen lesz az autonómia? címmel vasárnap 14 órától interaktív beszélgetést tartanak Izsák Balázzsal, amelynek keretében a fiatalok nyelvén, könnyen érthető nyelvezetben tartanak előadást a székelyföldi önrendelkezés működéséről, az ezzel kapcsolatos elképzelésekről.
itthon.ma//erdelyorszag

Együttműködés nélkül nincs autonómia (EMI-tábor)
Erős autonómiamozgalom, az erdélyi magyar pártok és szervezetek együttműködése nélkül nem lehet előrevinni a székelyföldi autonómia ügyét – hangsúlyozták a Merre visz az utunk az autonómia felé című szombati kerekasztal résztvevői. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke árnyalati különbséggel, de ugyanazt az utat látja az egyetlen járhatónak, és sajnálatukat fejezték ki, hogy az RMDSZ visszautasította az autonómiafórumon való részvételt. A Gyergyószentmiklós határában megszervezett 11. EMI-tábor tegnap ért véget.
Izsák Balázs szerint az autonómia a szabadság intézménye, amelyre a székely népnek történelmi jogalapja van, de ha ezt a román állam nem ismeri el, minden eszközzel küzdeni kell érte. Az intézményrendszer és Székelyföld határa rendkívül fontos az autonómiaküzdelemben, ez utóbbi pedig felértékelődött a bukaresti régiósítási törekvések nyomán, miszerint Székelyföldet egy román többségű óriásrégióba olvasztanák be, a fejlesztési középrégiónak közigazgatási hatá­sköröket adnának, miközben már az is jogellenes, hogy korábban ebbe a fejlesztési régióba tagolták be – hangsúlyozta az SZNT elnöke.
Ezért tartja fontosnak Izsák Balázs, hogy a székelyek 2013-as nagy meneteléséhez hasonló méretű, Székelyföld határát megjelenítő megmozdulást szervezzenek, amelyre már megkezdődött a mozgósítás. „Október 24-én arra készülünk, hogy lármafákkal, reflektorokkal kivilágítjuk Székelyföld határát, és a gyülekezési pontokban közösségi élménnyé tesszük azt, hogy hol van a határ. A székely határőr hagyományokat felélesztve tesszük nyilvánvalóvá, hogy Székelyföld határait meg kell védeni, ha kell, a román kormány közigazgatási tervei ellenében is.” Izsák hangsúlyozta, olyan össztársadalmi összefogást kívánnak felmutatni, amely 2013-ban sikerült. Az októberi megmozdulást mozgósítási gyakorlatnak tekintik, ami által „tanuljuk meg újra együtt, hogy nagyon nagy számú tömegben is szervezetten fel lehet lépni, ha kell, utcára lehet vonulni, és váljon ez gyakorlattá egészen az autonómia kivívásáig, mert csak ott lehet elérni az autonómia intézményrendszerét, ott jöttek létre sikeres autonómiák, ahol erőteljes autonómiamozgalmak voltak”. Politika és moralitás
Az erdélyi magyar politikus feladatának elemzésével indította felszólalását Szilágyi Zsolt. Hangsúlyozta, a többségi demokráciákban a politikusokat aszerint mérik, hogy mennyi szavazatot kapnak, kormányra kerülnek-e, vagy ellenzékben maradnak. „A politika számunkra úgy mérendő, hogy szolgálja-e a magyar megmaradást, az erdélyi magyarok és a székelység fejlődését. Ha a mindenáron való szavazatszerzés a kormányra kerülést és az autonómiapolitika megtagadását eredményezi, az rossz politika, ha viszont ellenzékből többet lehet tenni a székely autonómiáért, az erdélyi magyar megmaradásért, az jó politika, és azt az utat kell folytatni” – mondta. Megállapította, a hatalomért való harc az RMDSZ esetében azt eredményezte, hogy az elmúlt negyedszázad alatt még egyetlen autonómiatervezetet sem nyújtott be Székelyföld autonómiája érdekében. Az EMNP elnöke hangsúlyozta, a politikának Erdélyben nemcsak a hatalomszerzésből kellene állnia, hanem egy erős morális dimenziót is szolgálnia kellene, azt, hogy megtartsa a székelységben, a magyarságban a hitet, az elkötelezettséget, hogy érdemes megmaradni, nem kell beolvadni, nem kell elmenni, hogy érdemes megküzdeni azokkal az emberfeletti feladatokkal, amelyek visszaállítják az élet normális menetét. „A kisemmizettség, a kiszolgáltatottság és az a morális lelki, szervezeti szétzüllés, amiben bennünket 1990 talált, tulajdonképpen annak tudható be, hogy a kommunizmus szétzilálta a rendet, ami közösségeinket jellemezte, amely rend alapvetően a munka és a tulajdon tiszteletén alapult. Huszonöt év alatt a román hatalom ezért nem adta vissza történelmi egyházainknak, közösségeink tagjainak, Erdély nemesi családjainak teljes mértékben azt, amit elvett. Ez az egyik zsinórmértéke az erdélyi magyar politikának, hogy segít-e visszatérni Székelyföldön a hagyományos székely székek szerinti élet megszervezésében, vagy elfogadjuk, hogy Bukarest döntsön sorsunkról.” A Háromszéken megtelepedett Schweighofer-üzemre is utalva Szilágyi Zsolt azt mondta, „a magyar politikának olyannak kell lennie, ha bemegyünk Bukarestbe tárgyalni a székely autonómiáról vagy a Bolyai-egyetemről, akkor nem faexportengedéllyel jövünk ki, de sajnos, a huszonöt év leltára azt mutatja, hogy egyik-másik szenátornak néhány millió euróval több a vagyona egyik mandátumról a másikra, de az autonómia ügye nem jut előbbre”. A korrupció árt az autonómia ügyének, de az sem helyes, ha csak azért állunk ki valaki mellett, mert magyar; ha ellenben ártatlan, senkit ne hurcoljanak meg magyarságáért – tért ki Szilágyi az egész országban felerősödött jelenségre. Az MPP közvetít
Székelyföld autonómiájának kivívása fontos az EMNP-nek, ebben a törekvésben támogatják az SZNT-t és azt az autonómiatervezetet, amely a történelmi székely székekre alapozva szabályozza az önrendelkezést, amiről Izsák Balázs azt mondta, ez az autonómiaszemlélet semmilyen körülmények között nem képezi vita tárgyát. Szilágyi szerint az RMDSZ által dél-tiroli mintára összetákolt autonómiatervezet silány, tartalmilag vállalhatatlan, azzal, hogy benyújtását emlegetik, félrevezetik a magyar közösséget.
Kulcsár-Terza József, akinek pártja elfogadta az RMDSZ autonómiastatútumát, ehhez a vitához annyit fűzött hozzá: a legfontosabb a tervezet benyújtása a parlamentbe, amit utólag esetleg lehet módosítani. Az MPP háromszéki elnöke kimentette Bíró Zsoltot, a párt országos elnökét, aki egy korábbi felkérés miatt nem tett eleget az EMI meghívásának, és sajnálatát fejezte ki, hogy az RMDSZ nem képviselteti magát, „mert ha autonómiáról, Székelyföld jövőjéről beszélünk, akkor nekik is itt lenne a helyük”. Megköszönte az SZNT-nek eddigi munkáját, elismerve, „ha nincs az SZNT, akkor talán autonómia ügyében ma nem tartunk itt, az SZNT következetesen, sok munkával vitte elő az autonómiaküzdelmet. A Magyar Polgári Párt ebben partner volt, és partner lesz az SZNT minden olyan akciójában, amely előreviszi az autonómia ügyét.” A háromszéki politikus azt mondta, egyetlen út az együttműködés, és ebben az MPP szerepe, hogy közvetítsen, segítsen abban, hogy az SZNT, az RMDSZ, az EMNP üljön le egy asztalhoz.
A kerekasztal résztvevői azt is hangoztatták, olyan időszakot élünk, amikor egész Európában felértékelődnek, átértékelődnek a regionalista mozgalmak. Itthon az új választójogi törvény teszi lehetővé a regionalista pártok megjelenését, az unióban pedig a re­gionális intézményekben (mint amilyen a Régiók Bizottsága) rejlő lehetőségek kihasználása vezethet eredményre.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Össze kell fogniuk az ifjúsági szervezeteknek
"Az ifjúsági szervezeteknek össze kell fogniuk, közösen kell ösztönöznünk a fiatalokat, hogy merjenek vállalkozni, és így itthon is elérhetik céljaikat. Konkrét elképzeléseket kell megfogalmaznunk, mellőzve a sokszor már közhelyessé vált szlogeneket" – mondta Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke a SIC Feszt – Székelyföldi Szabadegyetemen.
A csomakőrösi rendezvény szombat délutáni programjában Magyar jövő a Kárpát- medencében címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést. A MIÉRT elnöke mellett az előadáson részt vett Kiss András IKSZ-alelnök, Nagy Gábor, az MPP ifjúsági szervezetének, a MERT Egyesületnek az elnöke, Renge Zsolt, a budapesti Fidelitas ügyvezető alelnöke, Eszik Bence Socieatas-alelnök és az LMP részéről Gál József országos elnökségi tag.
Az ifjúsági vezetők egyetértettek abban, hogy a politika az utóbbi időszakban eltávolodott a fiataloktól, de értelemszerűen ezért nem a fiatalok a hibásak. A MIÉRT elnöke szerint a fiatalokkal történő kommunikáció sok esetben nem megfelelő. Változtatni kell a kommunikációs módszereken, meg kell hallgatni az ifjúságot, lehetőséget biztosítva, hogy akár a közéleti szereplésbe is bekapcsolódjanak.
"Egy erős demokrácia motorja az erős középosztály. A sokat hangoztatott munkahelyteremtés úgy valósulhat meg, ha a fiatalokat meg tudjuk győzni, hogy merjenek vállalkozni. A meglévő vállalattulajdonosokat pedig arra kell ösztönözzük, hogy bátran biztosítsanak lehetőséget az ifjúságnak – akár már a szakmai gyakorlatok szintjén is. A mi feladatunk az, hogy a szakmai szervezetekkel együttműködve használható üzleti modelleket mutassunk, amelyek által a fiatalok itthon is elérhetik céljaikat, megvalósíthatják álmaikat. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, összefogásra és együtt gondolkodásra van szükség" – mondta Antal Lóránt.
Kiss András kiemelte, hogy az IKSZ és a MIÉRT között az elmúlt években remek kapcsolat alakult ki, emellett elmondta, hogy a magyarországi és erdélyi fiatalok helyzete között nincs nagy különbség, azonban Erdélyben az ifjúsági szervezetek területi szintű szervezettsége előbbre tart.
A beszélgetés végén Antal Lóránt hangsúlyozta, hogy az elkövetkező években Erdély – a kiaknázatlan lehetőségek miatt – fontos bázissá fog válni. A magyarországi ifiszervezetek vezetőinek – félig viccesen – azt javasolta, hogy akár ők is jöhetnek hozzánk egyetemre, így is erősítve Erdélyt.
Népújság (Marosvásárhely)

Az erdélyi magyarság legaktuálisabb problémáiról a 11. EMI-táborban
Véget ért a Gyergyószentmiklós melletti 3-as kilométernél zajló 11. EMI-tábor. Az ötnapos rendezvényen olyan nagy neves zenekarok léptek fel, mint a Kárpátia, az Ossian, a Road és a Depresszió, ám az esti koncertek mellett napközben a székelység autonómiájának, az elszakított területeken élő magyarság megmaradásának hogyanja is a terítékre kerültek.
Sorbán Attila Örs az augusztus 5. és 9. között zajló 11. EMI-táborral kapcsolatban elmondta: „Nagyon jól sikerült a tábor, és nagyon büszke a több mint 110 önkéntest számláló szervezőcsapatra is, hiszen a lehetetlennel megpróbálkozva, sikerrel vitték végbe Erdély legnagyobb nemzeti fesztiváljának felépítését, munkájuk gyümölcsét pedig a több ezer táborozó élvezte.
Az újításokat tekintve, mind a Szénás, a Jogaink-sátor, valamint a lovaglás és lovasíjászat is hatalmas sikernek örvendett. A programokat tekintve volt néhány csúszás, elmaradt előadás, ezeken igyekszik javítani a csapat; a közéleti kérdéskörnél maradva viszont fájdalommal vették tudomásul, hogy a román jogrendszer tényleg a megfélemlítés eszközként működik, így a tábor utolsó előadása két üres szék társaságában folyt le – utalt Sorbán Attila Örs arra a betervezett kerekasztal-beszélgetésre, amelynek meghívottjai éppen amiatt nem tudtak részt venni, hogy folyamatos meghurcoltatásnak vannak kitéve az igazságszolgáltatás által.
Merre visz az utunk az autonómia fele? címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki vezetője, valamint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke részvétel az EMI-táborban. „Létre kell jönnie a régió autonómiájának közképviseleteként egy testületnek, amely közvitákat követően állítana össze egy törvénytervezetet, majd a parlament elé terjesztené.” – jelentette ki Izsák Balázs. Mint fogalmazott, a székelyföldi önrendelkezés csakis alkotmányos keretek között lenne működőképes. „Az elmúlt negyed század célja a mindenáron kormányra kerülés volt, ám a hivatalos magyar politikai képviselettel rendelkező RMDSZ egyetlen autonómia tervezetet sem nyújtott be” – mutatott rá Szilágyi Zsolt. Kulcsár Terza József elmondta: „Az MPP szerepe a közvetítés, amelyet önként vállalt, hiszen azt szeretnénk, ha az SZNT, az EMNP, az RMDSZ és az MPP vezetői egy asztalhoz üljenek”. „Számos Regát-beli nem szeretné, hogy nekünk autonómiánk legyen, mert nem akarnak elesni az Erdélyből származó bevételektől, de az az igazság, hogy ha nekünk jól megy, azzal nekik is jobb lenne” – jelentette ki Mircea Dăian, az Erdély Demokratikus Liga alapítója az idei EMI-táborban. Hozzátette: a jelenlegi Románia egy „hipercentralizált” ország, a nyugati pozitív példák többnyire decentralizált államok, ezekből kell tanulni, hiszen az a legjobb az adott közösség részére, ha ott hasznosítják a pénzt, ahol „kitermelik”.
Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja önkormányzati és közigazgatási alelnöke is tartott előadást a Felvidéken uralkodó állapotokról. Elmondta, hogy közösségükben az önigazgatás, ha úgy tetszik, autonómia kérdése újra napirendre került, hiszen ott – ellentétben Romániával – megyei szintű autonóm terület nem létezett, és ez a probléma náluk tabunak számít. Vona Gábor, a Jobbik elnöke egy másik előadás keretében elmondta: pártjuk a „magyar társadalom immunrendszere”, viszont beismerte azt is, hogy ha kormányozni szeretnének, akkor elengedhetetlen, hogy több területen változtassanak, újítsanak.
Katalán és baszk előadók is felszólaltak a nemzeti fesztiválon. Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője előadásában Katalónia függetlenségi törekvéseit boncolgatta. Iker Merodio baszkföldi újságíró, politikai tanácsadó az anyanyelvű médiának az autonómiaküzdelemben betöltött szerepéről, valamint a közszereplők és a nemzet problémáinak megismertetése, felvállalása közti összefüggésekről beszélt.
EMI-tábor közlemény
Nyugati Jelen (Arad)

Mibe kerül Biró jelölése
Újabb be nem tartott ígéret?
Mibe kerülhet a Magyar Polgári Pártnak (MPP) az, hogy Biró Zsolt pártelnök az RMDSZ parlamenti választási listáján indulhasson? Ennek a hátteréről próbáltunk tájékozódni az MPP helyi vezetőinél.
Kulcsár-Terza József megyei elnök szerint „korai erről még beszélni”, de nem ördögtől való az ötlet, hiszen hasonló tárgyalások már 2008-ban is voltak.
– Az MPP mindig is azt mondta, hogy az önkormányzati választások eredményeiből kiindulva a parlamenti választásokra egy „nemzeti válogatottat” kell felállítani, hogy minél reprezentatívabb legyen a képviselet – érvelt Kulcsár-Terza.
A megyei MPP-elnök nem tud róla, hogy ez irányban konkrét tárgyalások történtek volna. Azelőtt még meg kell nézni, hogyan alakul a himnuszper, az autonómia statútum, vagy a székelyföldi „határ-világítás” sorsa – tette hozzá. Bálint József sepsiszentgyörgyi elnök egyáltalán nem lelkes. Szerinte „ennyire nem szenvedhet káderhiányban az RMDSZ”, és különben is: attól, hogy megígérnek valamit, még nem történik semmi.
– Huszonöt év be nem tartott ígéret után senkinek sem fog feltűnni, ha esetleg ezt sem teljesítik. Amúgy legalábbis furcsának találnám, hogy egy magát ellenzékinek tartó párt elnöke egy „hatalmon lévő” párt listáján induljon. Arról nem is beszélve, hogy ez most ismét listás választás: ha nem vagy jó pártkatona, a vezetőség bármikor megvonhatja tőled a politikai bizalmat, s azzal véget ért a karriered, jöhet a következő a listáról. Persze, elvben megteheti, hogy induljon, akár egyféle megtisztulási folyamat kezdete is lehetne az MPP-ben – nyilatkozta Bálint József.
Biró Zsolt esetleges indítását Tamás Sándor vetette fel a Sic Feszt – Székelyföldi Szabadegyetemen.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A lényeg, hogy ragadjon a bélyeg
Régi, bevált helyszínére költözött vissza az Erdélyi Magyar Ifjak tábora, amely idén lényegesen több érdeklődőt vonzott, mint tavaly. Ahogy az lenni szokott, a szervezők idén is megkapták a magukét a balliberális médiától: náciképző, pártrendezvény, Jobbik-tábor. Miközben a mögöttes szándék, a lelkes önkénteseket mozgató motiváció a lehető legnemesebb: közösséget teremteni és erősíteni, a nemzeti önazonosságot aládúcolni, nevelni és irányt mutatni. Reményik Sándor gondolata sejlik fel az emberben, látván, hogy zömmel húszas éveik elején járó fiatalok szervezik a tábort saját generációjuknak: „Egy Iskola lesz egész életünk, S mindenki mindenkinek tanítója. (…) Nem leszünk semmi más: Hitben, hűségben, tisztaságban. Egymásnak folytonos példaadás.”
Másik ellen-Tusványos
A fő vádpont, hogy az EMI-tábor Tusványos Jobbik által finanszírozott ellenrendezvénye. Állításuk bizonyítékául azt hozzák fel a nemzetellenes, kozmopolita libertariánusok, hogy a tábor fő támogatója a Jobbik pártalapítványa, s hogy Vona Gábor rendre itt mondja el évértékelő beszédét. A párhuzam talán kézenfekvő: Tusványos–Orbán Viktor–Fidesz, EMI-tábor–Vona Gábor–Jobbik. Az is szembetűnő, hogy a közéleti-politikai programok között mindkét táborban az említett két pártelnök előadása vonzza a legtöbb érdeklődőt. A felszín azonban nem minden, s aki nemcsak a bélyegekre, a gondolkodást félrevezető párhuzamokra kíváncsi, nem árt, ha két lépést hátrál, s onnan nézi az összefüggéseket.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet több mint tíz éve alakult mint teljes mértékben civil, semmiféle politikai kötődéssel nem rendelkező kezdeményezés. Céljuk mindenkor – miként az a honlapjukon is olvasható – „az erdélyi magyarság nemzeti öntudatra ébredése, szülőföldjén való maradása, megerősödése és önrendelkezési jogának kivívása” volt. Szerveztek Wass Albert-felolvasómaratont, gyűjtéseket különböző nemes célokra, voltak látványos protestakcióik (emlékezetes: ők voltak, akik nem engedték be Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt 2005-ben Bocskai István szülőházába), s 2005 óta ők jegyzik az egyik legnépszerűbb nyári tábort. Alapító elnökük, Soós Sándor már átadta a stafétabotot a következő generáció képviselőjének, Sorbán Örsnek.
Amikor Vona Gábor 2008-ban első ízben fellépett a táborban, azt már negyedik alkalommal rendezték meg. De lépett itt fel Mikola Istvántól Kövér Lászlóig egy sor fideszes politikus is az évek során. Hogy a fideszes meghívottak megritkultak – ezt kivételesen jól tudja a balliberális sajtó –, az azzal magyarázható, hogy a szervezők nem kívánnak semmiféle közösséget vállalni a szavazókat az RMDSZ támogatására biztató Szász Jenővel. Amit a Magyar Országgyűlés elnöke, a Fideszben kiemelkedő tekintéllyel és hatalommal rendelkező Kövér László – nem mellesleg a Magyar Polgári Párt tiszteletbeli elnöke – igencsak rossz szemmel néz.
Az EMI fő sajátossága a politika vonatkozásában, hogy nem törődnek a rágalmakkal, mocskolódással, az előző generáció balliberális megmondóemberei által kijelölt tabukkal, teszik, amit lelkiismeretük diktál. Ez az, ami megbocsáthatatlan azok szemében, akik hozzászoktak, hogy előírják, miről lehet beszélni, mit lehet kimondani, akik még mindig azt képzelik, hogy ők jogosultak a szalonképesség határainak meghúzására.
És ez az a pont, ahol találkozik az EMI a Jobbikkal, egy erdélyi, pártfüggetlen, kizárólag a nemzeti érdekek szolgálata által mozgatott ifjúsági szervezet egy anyaországi párttal. Az EMI nem a látszatok szervezete, éppen úgy nem kíván együttműködni a nyíltan nemzetellenes erőkkel, a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióval, Bajnai Együttjével, a Párbeszéd Magyarországért nevű ex-LMP-s képződménnyel, valamint a Tóbiás-féle MSZP-vel, ahogy az Erdélyi Magyar Néppárt sem. A magyarországi pártok irányában való egyenlő távolság, álságos és be sem tartott RMDSZ-es elvét élből elutasítják, azokkal keresik a kapcsolatot, akiknek a nemzetépítés, az identitás erősítése, a magyarság távlati érdekeinek szolgálata a céljuk, nem pedig a dekonstrukció, a magyar államiság lebontása, egy homályos, európainak mondott, de valójában mélyen Európa-ellenes – lásd a bevándorlás ügyét: ha a baloldalon múlna, Európa s vele együtt Magyarország mint kulturális hagyományrendszer egy évtizeden belül megszűnne – ködkép kergetése.
Tiszta beszéd
A Jobbik, miként arra Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alapító elnöke, jelenlegi alelnöke rámutatott a párt vezetőivel való találkozás után, sokat tett azért, hogy a tiszta beszéd visszanyerje a maga rangját a politikában. Nyíltan szólt valamennyi nemzeti sorskérdésről, mondandóját soha nem igazította az ellenfél elvárásaihoz. Így lett belőle szélsőséges, rasszista, fasiszta, náci szervezet a fősodratú sajtó berkeiben. A párt most középre igyekszik, néppártosodik úgy, hogy lényegi mondanivalóján nem változtat. Vona Gábor erről is őszintén beszélt: a vadhajtásokat le kell nyesni, nem szabad magas labdákat feladni a párt és a nemzet ellenségeinek. Nem tagadta: eddig is voltak vadhajtások, csak eddig nem nézett oda. Ennyi az, amit valóban meg lehet és meg is kell tenni. Ettől még nem fog egyből megváltozni a mainstreamsajtó Jobbikhoz való hozzáállása, de egy önmagát komolyan vevő közéleti személyiség egy idő után nem fogja tudni visszakézből lenácizni a pártot.
Más kérdés, hogy miként Botka János MSZP-s politikus egy őszinte pillanatában elmondta, a fasisztázás tisztán eszközjellegű a baloldal számára. Maguk sem hiszik, amit mondanak, de mondják, mert politikai hasznot remélnek tőle. Számukra „az a lényeg, hogy ragadjon a bélyeg”. De a bélyeg egyre kevésbe ragad, egyre többen látnak át a szitán. A megélhetési rettegők, a minden bokorban gaz szélsőségest sejtők szép lassan magukra maradnak, és előbb-utóbb saját szórakoztatásukra szervezhetnek nácizó-fasisztázó felolvasóesteket. Van esély rá, hogy a 2018-as választás valóban a Fidesz és a Jobbik között dőljön el, ahogy azt a jobbikosok a tapolcai győzelem után előszeretettel mondogatják. Bő negyed évszázados késéssel a magát baloldalnak mondó neoliberális, globalista, kozmopolita politikai szövetség végre oda kerülhet, ahová való: a történelem szemétdombjára.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Rengeteg elöljárónak gyűlt meg a baja a törvénnyel
Összesen 24 megyei közgyűlési elnök, és 40 megyei jogú város polgármestere, illetve bukaresti kerületi elöljárónak gyűlt meg a baja a törvénnyel, azaz vagy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) indított ellenük eljárást, vagy már el is ítélték őket, vagy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) állapított meg hivatali összeférhetetlenséget az esetükben, amelynek nyomán el is veszítették tisztségüket.
A Mediafax hírügynökség összesítése szerint a 41 megyei közgyűlési elnök közül 24 ellen zajlik vagy zajlott valamilyen eljárás. Közülük a legtöbb, 14 a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Pártból (PSD) került ki, 9 a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben jutott mandátumhoz, egy pedig RMDSZ-es. Tizenketten már el is veszítették tisztségüket, vagy a megye prefektusa függesztette fel őket.
A PSD-s megyei közgyűlési elnökök közül a Mehedinţi megyei Adrian Duicu – akit azzal gyanúsítanak, hogy Victor Ponta miniszterelnök irodájában követte el a befolyással üzérkedés bűncselekményét, amikor telefonon tisztséget ígért egy megvesztegetőnek – már el is veszítette mandátumát, de nem ezért, hanem mert jogerősen összeférhetetlenséget állapítottak meg az esetében.
Gheorghe Bunea Stancut (Brăila) egy kampányvesztegetési botrány miatt hároméves szabadságvesztésre ítélték, míg Constantin Nicolescu (Argeş) hét év nyolc hónapot kapott korrupció miatt.
A PNL részéről három megyei közgyűlési elnök veszítette el mandátumát, Florin Ţurcanut (Botoșani) hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték okirat-hamisítás miatt, Mircea Moloţ (Hunyad) ellen korrupció miatt nyomoznak, de összeférhetetlenséget is megállapítottak az esetében, Horea Uioreanu (Kolozs) pedig az ellene korrupció miatt indított eljárás nyomán veszítette el tisztségét.
Tisztségében maradt viszont Borboly Csaba, Hargita megye közgyűlésének RMDSZ-es elnöke, aki ellen hivatali visszaélés miatt zajlik eljárás. Megjegyzendő, hogy Bihar megyében a közgyűlés RMDSZ-es alelnöke, Kiss Sándor ellen is korrupció miatt zajlik eljárás.
A 103 megyei jogú város polgármestereinek, illetve a hét bukaresti elöljáró több mint egyharmada – 40 fő – került összeütközésbe a törvénnyel. A legtöbben – 20 fő – PNL-s, 14 PSD-s, 2 UNPR-es, 2 RMDSZ-es, egy MPP-s, egy pedig független.
A magyar polgármesterek közül Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai elöljáró már le is mondott az ellene korrupció gyanúja miatt indított, a politikus által koncepciósnak tartott eljárás miatt. Mezei János, Gyergyószentmiklós MPP-s polgármestere ellen is korrupciós vizsgálat zajlik, de ő nem mondott le. Kovács Jenő nagykárolyi elöljáró esetében az ANI állapított meg összeférhetetlenséget, de ez még nem jogerős.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Választási paktumot köt az RMDSZ és az MPP
Választási együttműködésre készül a 2016-os önkormányzati választásokon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) – közölte a Maszol.ro hírportálnak adott interjúban Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Elmondta, minden jel arra mutat, hogy lesz országos együttműködési megállapodás a két párt között a jövő nyáron tartandó választásokra vonatkozóan.
„A tapasztalat az, hogy az európai parlamenti választásokat megelőzően (2014 márciusában) aláírt hosszú távú együttműködési megállapodás működik, a vállaltak nagy részét mindkét fél teljesítette. Rendszeresen van találkozó Biró Zsolt MPP-elnök és Kelemen Hunor szövetségi elnök vagy az általuk vezetett küldöttségek között, folyamatos a konzultáció, csak nem sajtónyilvánosság előtt. A legutóbbi találkozón abban maradtunk, hogy szeptembertől leülünk konkrétan tárgyalni az önkormányzati választásokon történő együttműködésről” – fogalmazott Kovács Péter.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint több együttműködési lehetőség is felmerült. Az egyik az, hogy az RMDSZ és az MPP nem indít jelölteket egymás ellen azokon a településeken, ahol van esélye nyerni a magyar polgármesterjelöltnek. A másik jogi lehetőség a helyi választási koalíciók létrehozása, közös tanácsosjelölt-lista indítása. Hozzátette: ha jól sikerül az együttműködés az önkormányzati választásokon, van esélye annak, hogy a partnerséget a 2016 őszén esedékes parlamenti választásokra is kiterjesszék.
Nem lesz azonban lehetőség választási koalíció létrehozására. „Ha úgy döntünk, hogy együttműködünk, akkor el tudom képzelni, hogy az RMDSZ listáján legyen MPP-s politikus bejutónak számító helyen”, mondta Kovács Péter, aki szerint a háromszékiek felajánlották, hogy a listájukra felkerülhet az MPP elnöke, Biró Zsolt is.
Krónika (Kolozsvár)

Összefogást sürget Kolozs megye három magyar pártja
Nyilvános politikai premieren vehettek részt pénteken a 6. Kolozsvári Magyar Napok keretében a Farkas utcai sokadalomban felállított Part-sátorban: a három magyar párt Kolozs megyei vezetői ültek asztalhoz, hogy Szilágyi Szabolcs újságíró (Kolozsvári Rádió) moderálásával, a jövő évi választások jegyében, a magyar közösség által oly régóta várt együttműködés kilátásairól folytassanak eszmecserét. Csoma Botond (RMDSZ), Keizer Róbert (Magyar Polgári Párt) és Soós Sándor (Erdélyi Magyar Néppárt) egyetértettek abban, hogy az eddigi politikai „árokásást” az összefogásnak kell felváltania.
Szilágyi Szabolcs rögtön az elején a lényegre tapintva kérdezett: lesz-e folytatása ennek a mostani beszélgetésnek? Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nyitottságát emelte ki, illetve azt, hogy nagyon fontos, ki mit hoz a partnerségbe. Az EMNP-vel voltak nézeteltéréseik, de azok nem áthidalhatatlanok – fejtette ki a politikus.
Keizer Róbert, az MPP kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: ez nem kezdet, hanem folytatás, hiszen ők az RMDSZ-szel már tárgyaltak. Az EMNP megyei elnöke, Soós Sándor pedig úgy vélekedett, hogy jómaga is hisz a folytatásban, kiemelve: így, hármas felállásban még nem ültek asztalhoz.
Szabadság (Kolozsvár)

Mit jelez Kelemen Hunor és Orbán Viktor tusnádi találkozója?
A barátságos semlegesség és jószándék-kinyilatkoztató gesztusok után a Fidesz-RMDSZ kapcsolat az óvatos, de kiszámítható konszolidálódás útját vette.
A magyar miniszterelnök, az RMDSZ szövetségi elnöke és a Fidesz operatív projektcsapata több tagjának sajtónyilvánosságot eddig nem kapott tusnádi találkozója ha nem is nyit új fejezetet az RMDSZ-Fidesz kapcsolatokban, de egyértelművé teszi azt a trendet, ami sejthető volt: az RMDSZ és a Fidesz operatív munkakapcsolatba lépett.
Az Orbán Viktor tusnádi megjelenése előtti napon tudniillik Kelemen Hunor és Orbán Viktor abban állapodott meg, hogy a következő időszakban a magyar kormány jelentősebb romániai magyar kulturális és oktatási projekteket támogat, ezek azonosításában pedig meghatározó szerepe lesz az RMDSZ-nek. Értsd: az RMDSZ javasol, a Fidesz pedig értelmező is, de mindenek előtt pragmatikus lesz a javaslatok elfogadásában. Hogy a Fidesz ezentúl bizonyos “RMDSZ logikát” is elfogad a romániai magyar projektek finanszírozásában, februárban vált világossá, amikor eldőlt, hogy az RMDSZ alapítványa, az Eurotrans is beszáll a honosításba.
A képlet nem azonos az MPP vagy az EMNT-EMNP Fidesz-finanszírozásaival. A Fidesz nem a működtetésbe és “politikai ügyintézésbe” száll be, hanem az RMDSZ által fontosnak tartott nagyobb költségvetésű közösségi projektekbe. A több 10 millió forintos projektek kulturális és oktatási irányúak, a hangsúly tehát nem a gazdasági területen van, ahol a Fidesz-befektetések jobbára vagy elbuktak, vagy az amúgy is gazdag romániai magyarokat tették még gazdagabbá.
Több forrásunk is megerősítette, hogy az RMDSZ-Fidesz operatív munkakapcsolatának konszolidálódásával párhuzamosan Orbán Viktor csapata egyértelműsítette, hogy Tőkés Lászlót olyan státusba minősítette át, ami udvariasan az érdemei elismerése mellett szintagmával jelölhető. Az utóbbi időszakban Orbán Viktor sem Tőkés Lászlót, sem az EMNP-s vezetőket nem fogadta, eltekintve attól a néhány perctől, ami megelőzte a tusnádi Orbán-kerekasztalt. Több forrásból is úgy tudjuk, mindeközben a Kelemen-Orbán találkozók rendszeresek, a Kelemen-Semjén kommunikáció pedig úgyszólván folyamatos. Az új helyzet egyértelművé tétele magát Tőkés Lászlót is összezavarhatta, aki Tusnádon a szokásosnál is konfúzabb beszédet tartott. Úgy tudjuk, az, hogy Orbán Viktor végül mégis fogadta a püspököt és szűk körét, inkább Németh Zsolt kitartásának, mint Orbán Viktor indíttatásának tudható be.
De a Fidesz nem bíz semmit a véletlenre. Az MPP és EMNP bizonyos szerény keretek között, de megmarad. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy Kövér László és Németh Zsolt megérdemlik, hogy barátaik némi egzisztenciához jussanak. E mellett az MPP és az EMNP is megoldhat kommunikációs feladatokat olyan konjunktúrában, ha az RMDSZ történetesen kormányon van. És nem mellékes az sem, hogy a Fidesz praktikusnak tarthatja azt is, hogy az RMDSZ mindig emlékezzen rá: lenyomni ugyan nem tudtunk titeket, de rossz napokat okozni, igen.
A következő egy év tehát várhatóan arról szól, hogy látványos és nagyobb kaliberű projekteket jelentenek be egyszerre RMDSZ és Fidesz notabilitások.
K. A.
Transindex.ro

Autonómiatörvény és kisebbségi jogok szélesítése (Az RMDSZ prioritásai)
Az adótörvénykönyv elfogadása, az autonómiatörvény véglegesítése és más, a kisebbségi jogokhoz kapcsolódó jogszabályok jelentik a prioritást az RMDSZ-es honatyák számára a ma kezdődő őszi parlamenti ülésszakban – erről egyeztettek a szövetség képviselőházi és szenátusi frakcióinak tagjai hétvégén a Kolozs megyei Tordaszentlászlón tartott informális találkozójukon – tájékoztatta a Maszol hírportált Máté András képviselőházi frakcióvezető.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a héten várhatóan szavaz a parlament az adótörvénykönyv végleges formájáról. Az RMDSZ álláspontja az, hogy az áfakulcsot 19 százalékra kell jövőre csökkenteni. „Mi is részese voltunk a Boc-kormánynak annak idején, amikor az áfát 19-ről 24 százalékra emelték. Ez azonban csak egy ideiglenes intézkedés volt” – magyarázta Máté. A frakcióvezető tájékoztatása szerint az ülésen téma volt az autonómiatörvény is. Elhangzott, hogy szeptemberben lejár a konzultáció a jogszabályról, és az RMDSZ egyeztetni szeretne még a tervezetről az MPP-vel is. Arról nem született döntés, hogy mikor nyújtsák be a törvényt a parlamentbe. „Személyes véleményem az, hogy be kell nyújtani mielőbb a tervezetet. Ismerjék meg a kollégák a szándékainkat, ha nem nyújtjuk be, nincs miről vitázni” – mondta a politikus. Máté ismertette, a parlamentben ősszel elfogadásra vár két, a kisebbségi jogokat is érintő jogszabály. Az egyik a levéltári törvény, a másik a kisebbségi nyelvek európai chartájának alkalmazására vonatkozó tervezet. Utóbbit az RMDSZ kezdeményezte, és előírja a kisebbségek nyelvének használatát a helyi közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban ott, ahol ez még nem történt meg.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Sántít az egyenlő távolságtartás elve”
Nyolcszázezer forint kártérítést nyert egy peren Tőkés László Budapesten, egy róla szóló könyv miatt – első fokon. Többek között erről is beszámolt hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján, ugyanakkor a Mecénással kapcsolatos feljelentésről is állást foglalt.
„Külön gratulálok Csomortányi Istvánnak, aki folytatja azt a harcot, amit püspökként elkezdtem” – mondta hétfőn Tőkés László, aki közleményben is üdvözölte azt, hogy Csomortányi büntetőfeljelentést tett a DNA-nál az Ady-központ ügyében. Mint ismeretes, 2002-ben a Széchenyi Terv keretében az akkori magyar kormányzat a Királyhágómelléki Egyházkerület ama projektjére adott 1,1 millió eurónyi összeget, hogy Adyfalván, Szatmár megyében komplexumot építsenek. Ám közben kormányváltás lett, és a Bihar megyei RMDSZ közbenjárására az új kormányfő, Medgyessy Péter úgy határozott, hogy a pénzt átirányítja a Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítványhoz, amelynek vezetését Szabó Ödönre bízták. A pénzből – a projekt szerint – Váradon építettek volna Ady-központot, azaz konferenciatermet és hotelt, de utóbbi máig sem készült el, a félkész komplexumot pedig végül az önkormányzattal elcserélték egy másik ingatlanra, az Ady-központot pedig nemrégiben a néhai Mudura Sándor családjához kötődő cég szerezte meg, árverésen. Csomortányi István szerint ez is gyanús, és az is, hogy a támogatási összeg jelentős része eltűnt, és azzal a mai napig nem számoltak el – ezért tett feljelentést a DNA-nál.
Reakció
Az ügyről hétfőn Tőkés közleményt is kiadott, ebben így fogalmaz: „Az egyházkerület vezető képviselői több rendben is a pártoktól való egyenlő távolság elvét hangoztatva próbálták igazolni a korrupció gyanújával vád alá helyezett Kiss Sándor vezette bihari RMDSZ iránti pártos viszonyukat. (…) Az ún. egyenlő távolság elve azonban abban a tekintetben is eleve sántít, hogy nem egyházi irányelv, hanem eredetileg egy, a Markó Béla volt pártelnök nevéhez fűződő RMDSZ-doktrína. (…) jelen összefüggésben nem lehet kérdéses, hogy egyházaink (…) nem lehetnek egyenlő távolságra a Mecénás Alapítvány vezérkarát kitevő bihari RMDSZ-potentátoktól, valamint azoktól, akik egyházunk elorzott tulajdonához fűződő jogát védelmezik. Az Anyaszentegyház éppen úgy nem állhat egyforma közelségben a mentelmi jognak örvendő Biró Rozália szenátor és Szabó Ödön parlamenti képviselővel, mint ahogyan a Gyurcsány Ferenchez és Orbán Viktorhoz viszonyított távolságuk sem lehet azonos”.
Újságírói kérdésként felmerült tegnap, hogy mi történik, ha esetleg bírósági eljárás lesz az ügyből, amit ebben az esetben román hatóságok indítanának, de mivel magyarországi közpénz volt a támogatás, a károsult a magyar állam, ezért utóbbinak is be kellene lépnie az esetleges eljárásba. Csomortányi István szerint ez jó kérdés, egyelőre nem tudják, de még nem is tart ilyen szakaszában az ügy, ezért ez később fog kiderülni.
Megnyerte
Egy másik témáról szólva Tőkés László tudatta: első fokon megnyerte azt a pert, amit Budapesten indított, a Noran Libro kiadó ellen. Ez jelentette meg ugyanis az időközben súlyos betegségben elhunyt Andrassew Iván könyvét, Ne vígy minket a késértésbe címmel. A 2012-ben megjelent kötet Tőkés László életéről szól, bíráló formában, magánlevelezésekből, netes forrásokból is közölve részleteket. Tőkésék Szász Jelnőt, a Magyar Polgári Párt volt elnökét sejtik a kiadvány mögött, valamint az RDMSZ akkori választási ellenkampánya részének gondolják a könyv megjelenését. A tegnapi tájékoztatón jelen volt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Tőkés irodavezetője is, aki emlékeztetett: a könyvet akkoriban sok magyar helyi vezetőnek is megküldte valaki postán, Nagyváradon adva fel a küldeményeket – ők pedig hiába próbálták kideríteni, ki volt a feladó, a posta nem adta ki az információt. Nos, a Tőkés által indított perben első fokú ítélet van: a bíróság 800 ezer forintnyi nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest, azaz a kiadót. A bírák azt látták ugyanis igazolva, hogy a kötetben szereplő adatok megszerzése során a kiadó magántitok- és levéltitok-sértést követett el.
A tájékoztató egyéb témáinak során Tőkés László fontosnak látta cáfolni azt, hogy Magyarországon élne, azt hangoztatta, hogy új családjával Váradra költöztek, és bár ő a Fidesz-KDNP listáján lett EP-képviselő, erdélyi képviselőnek tekinti magát. Néhány kontextusban felmerült a migránsügy is. Erről Szilágyi Zsolt többek között azt mondta, szerinte „nemsokára Romániában, Erdélyben is szembesülni fogunk vele”. Tőkés László szerint pedig „A migránsok inváziójának jelenlegi körülményei között meg kell védenünk Európát, értékeinket és országainkat.” Hozzátette: szolidárisnak kell lennünk a menekültekkel, üldözöttekkel, de ez nem jelenthet önfeladást. Azt jelezte, hogy Orbán Viktor politikáját támogatja.
Váltás
Belső szervezési ügyről is szó esett a tájékoztatón. Mint kiderült, eddig tartott Orbán Mihály tevékenysége, mint Tőkés László itteni irodavezetője. Helyette mostantól Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke lesz egyben Tőkés irodavezetője is. Szilágyi Zsolt jelezte: ezért ismét többet lesz Váradon, bár brüsszeli feladatainak is igyekszik megfelelni, valamint a pártvezetéssel kapcsolatos, sokszor utazásokkal járó munkájának is.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Andrassew-ügy – Pert nyert Tőkés László
Meglepő adalékokkal szolgált tegnap Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő az általa a magyarországi Noran Libro Kiadó ellen kezdeményezett személyiségi jogi per kapcsán, melyet alapfokon megnyert. A brüsszeli honatya szerint a 2012-ben megjelent, lejáratását célzó, Andrassew Iván által jegyzett könyv születésének hátterében egész összeesküvés húzódott meg, melynek részese volt mások mellett Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt egykori elnöke is.
A per és az ügy részleteit ismertető tegnapi tájékoztatóban Tőkés László sajtóirodája részletesen ismerteti a budapesti törvényszék ítéletének körülményeit. Eszerint a testület 2015. július 1-jén tárgyalta a Noran Libro Kiadóval szembeni személyiségi jogi ügyét, megállapítva, hogy „a felsorolt 18 pontból egy kivételével valamennyi esetben a kiadó magántitok- és levéltitoksértést követett el Tőkés László sérelmére”. A bíróság 800 ezer forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest, illetve eltiltotta a további jogsértéstől.
A tájékoztató arról is beszámol: az ítélőszék elutasította az alperes azon védekezését, hogy közszereplőként a felperesnek el kellett volna tűrnie az őt ért sérelmeket, megállapítva: a jogsértés annyira durva, hogy ezt senkinek nem kötelessége elfogadni. 2012-ben a Noran Libro Kiadó gondozásában jelent meg az időközben elhunyt budapesti újságíró, Andrassew Iván Ne vígy minket a kísértésbe című riportkönyve, amelyben az EP-képviselő magánéletének részleteit teregeti ki, egyebek mellett magánlevelezés közzétételével. Az ítélet nem jogerős.
A per kimenetele mellett a tájékoztató felsorolja mindazokat az összefüggéseket, amelyekre szerintük a tanúvallomásokból fény derült. Eszerint a könyv megjelenése szoros kapcsolatban volt a 2012-es romániai helyhatósági választásokkal, illetve Szász Jenőnek az EP-képviselő ellen irányuló lejárató tevékenységével, amelyek szerves összetevői, illetve eszközei voltak az RMDSZ Tőkés Lászlót célzó ellenkampányának. A tájékoztató megfogalmazói szerint ugyanakkor kétségtelen az összefüggés a jelzett események, valamint a román sajtóban ugyanabban az időben beindult, szintén lejárató cikksorozat között. A dokumentum egyébként súlyos vádakat fogalmaz meg Szász Jenővel szemben, aki állítólag a könyv megjelenését megelőzően „házalt” azzal az iratgyűjteménnyel, amely később megjelent.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Önmagunkat védjük a himnuszon keresztül
Aki teheti, legyen a Kovászna megyei törvényszéknél kedden, szeptember 15-én 10 órakor a himnuszper tárgyalásán – ezzel a felhívással fordultak a magyar pártok háromszéki képviselői a sepsiszentgyörgyi, háromszéki lakossághoz. Fontos összefogást, közös kiállást mutatni, amikor nemzeti jelképeinket éri sérelem, ezek tiltásával tulajdonképpen az erdélyi magyarságot, székelységet felszámolni akaró román politika érvényesül – fogalmazták meg az MPP székházában tartott sajtótájékoztatón. A himnuszper „fő áldozata”, a prefektúra által bírsággal sújtott MPP alapfokon megnyerte ugyan a pert, ám a kormány megyei helytartója fellebbezett a bírói határozat ellen. Ez a tárgyalás zajlik majd kedden, és már többen jelezték, hogy ott lesznek, az ígéret szerint felvonul az RMDSZ megyei vezérkara, de várják Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzult is. Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke kitért az egy nappal korábbi sepsiszentgyörgyi zászlócirkuszra és annak román utórezgéseire, a magyarellenes kirohanásokra és az Antal Árpád polgármesternek beígért bírságra is. Véleménye szerint mindez jól tükrözi, a román hatalomnak egyetlen célja van: megsemmisíteni, felszámolni az erdélyi magyarságot.
Ezt szolgálta a magyar himnusz elénekléséért kirótt büntetés, illetve az azt követő fellebbezés is. A kormányhivatal viszonyulását híven tükrözi az állampolgári beadványokra érkezett egyen-válasz is, Sebastian Cucu prefektus néhány sorban elintézte a hozzá fordulókat, azt írja, bírósági fellebbezésük szövegében kifejtik bőven, miért tartják indokoltnak a magyar himnusz miatti bírságot. Ez tulajdonképpen felhívás arra, hogy az 1500 ember, aki beadvánnyal fordult a kormánybiztoshoz ez ügyben, részt vegyen a tárgyaláson, hogy megismerje érveiket – hangzott el. Kulcsár-Terza József szerint mindezek tükrében valóban fontos lenne, hogy minél többen elmenjenek a tárgyalásra, és azt is tudnunk kell, hogy nem valami ellen, hanem valamiért emeljük fel a szavunkat – hangsúlyozta.
Grüman Róbert, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke is az összefogás fontosságát hangsúlyozta, felidézte a kovásznai kórház névváltoztatása elleni közös kiállás eredményét, és azt is, hogy egy hónapos kemény munkával tulajdonképpen nem győzelmet arattak, csak a normalitást sikerült visszaállítaniuk. Ilyen a himnuszper is, és „ezeket a harcokat kell megvívni nap mint nap” – mondotta. Bedő Zoltán. Az EMNP színeiben megválasztott megyei tanácstag arra hívta fel a figyelmet, hogy a román hatalom nem hajlandó elfogadni a magyarság kollektív jogait, márpedig a népek, nemzetrészek éppen szálláshelyük, nyelvük és jelképeik alapján meghatározhatóak az ENSZ dokumentumok szerint is. Ezeket támadják meg időről időre, ilyen a himnuszper is, és látnunk kell, hogy tulajdonképpen önmagunkat védjük a himnuszon keresztül – fejtette ki.
Kovászna megye prefektusa tavaly december elején bírságolta meg az MPP-t, amiért az általa szervezett június 4-ei trianoni megemlékezésen az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. A bíróság alapfokon elfogadta az MPP fellebbezését, eltörölte az 5000 lejes bírságot, és kimondta, hogy szabadon énekelhető bármilyen himnusz. A prefektúra nem hagyta annyiban, megóvta az alapfokú ítéletet, a másodfokú tárgyalást kedden 10 órakor tartják a megyei törvényszéken.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egy asztalnál az erdélyi politikum
Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére bizalomerősítő megbeszélést tartottak tegnap Kolozsváron az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek vezető tisztséget betöltő képviselői. Az anyaországi politikus szerint van remény a folytatásra.
A Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott megbeszélésen az RMDSZ-t Kovács Péter ügyvezető elnök, az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) Zakariás Zoltán alelnök, a Magyar Polgári Pártot (MPP) Kulcsár-Terza József, a párt megyei szervezetei egyeztető fórumának az elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) Sándor Krisztina ügyvezető elnök, a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) pedig Izsák Balázs elnök képviselte.
Szili Katalin a tanácskozást követően elmondta, jó lehetőség mutatkozik arra, hogy „új időszámítás kezdődjék” az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek együttműködésében. Az első „bizalomerősítő” találkozás után valamennyi fél szükségesnek tartotta a párbeszéd folytatását, hiszen az erdélyi politikai szervezetek képviselői maguk is érzékelték, hogy „kijegesedtek” az egymás közötti viszonyaik, és ezen változtatni kell. „Mindenki kifejezte: az a cél, hogy értsük egymást. Nem kell mindig ugyanazt az álláspontot képviselni, de meg kell keresni azokat a pontokat, amelyekben egyetértés van. Ahol pedig eltérnek a vélemények, ott lehet tárgyalni. Már az a tény is eredmény, hogy egy asztalhoz ültünk, és mindenki kifejezte a szándékát, hogy a párbeszédet a jövőben is folytatni kívánja” – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott.
Szili emlékeztetett, hogy a magyarság különböző szervezetei közötti párbeszéd és együttműködés kialakítására, másrészt az önigazgatás, önkormányzás, autonómia kérdéseinek nemzetközi színtéren történő napirenden tartására vonatkozik a mandátuma. Hozzátette, arra készül, hogy Kárpátalján, Felvidéken és a Vajdaságban is hasonló egyeztetésekre hívja a magyar politikai szervezetek vezetőit. Az egyeztetésen résztvevők a Krónikának tegnap azt nyilatkozták, üdvözölték, hogy Szili Katalin Erdélyben is megkezdte az autonómiaelképzelések összehangolását, európai kontextusba helyezését célzó munkáját; egyúttal jó döntésnek nevezték, hogy a magyar kormány a volt házelnököt bízta meg a feladattal.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„A versennyel baj nincs, ha nem vezet esztelen egymásnak feszüléshez”
Egész Európai Unió megbukhat emberségből és szolidaritásból, ha elhibázottan kezeli a menekültválságot – véli Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnökét a kötelező befogadási kvóták sokat vitatott rendszere mellett aktuálpolitikai témákról, többek között az MPP-vel kötendő választási együttműködésről, a levél útján történő szavazásról és az autonómiatörvényről kérdeztük.
Megkezdődött az őszi parlamenti ülésszak, s már az első héten elfogadták az idei év talán legfontosabb jogszabályát, az adótörvénykönyvet. Korábban jelezte, az RMDSZ az öt százalékpontos áfacsökkentés híve, de szeretné, hogy az adótörvénykönyv alkalmazása ne sodorja veszélybe az államháztartást, a költségvetési hiány ne haladja meg a 2 százalékot. Személyesen részt vett a törvény módosításáról szóló politikai döntésben. Hihető a kormány ígérete, hogy nem nő túlságosan nagyra jövőre a költségvetési hiány?
Majd a költségvetési törvény tervezetéből fog kiderülni, hogy a kormány képes-e egy olyan büdzsét előkészíteni, amely a két százalékos költségvetési hiányt tartja. Az adótörvénykönyv parlamentben elfogadott módosítása ezt lehetővé teszi. A négy százalékpontos áfacsökkentés egy százalékos deficitet jelentene, abban az esetben, ha úgy számolunk, hogy az adócsökkentés miatt az áfabevételek nem fognak nőni. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy jelentős adócsökkentést követően valamelyest csökken az adócsalás mértéke is, valamennyit ki lehet a feketegazdaságból fehéríteni. Ezért azt gondolom, hogy a befizetett áfa aránya nőni fog, ami csökkenti a deficitet. Tehát a kormánynak még mindig bő egy százaléknyi deficit mozgástere van a költségvetés kidolgozásakor. Azt hiszem, hogy a 2015-ös büdzsé teljesítéséből, az eddigi tapasztalatokból kiindulva bátran kijelenthető: ha a kormány nem kezd felelőtlen pénzszórásba a választási esztendőben, akkor nincs ahogy ezt a költségvetési deficitet ne tartsa. Ezt a hiányt azért fontos tartani, mert biztosítja a makrogazdasági egyensúlyt, és Románia megőrizheti a hitelképességét, olcsóbban finanszírozza a pénzpiacról a deficitjét. Emlékeztetnék arra, hogy az RMDSZ részvételű Boc-kormány annak idején ideiglenes intézkedésnek tekintette a 19 százalékos áfa öt százalékpontos növelésé, és ígéretet tettünk arra, hogy a válság elmúltával ez az adó az eredeti szintre áll vissza. A mostani csökkentés mindenképpen közel áll ehhez az ígérethez, mert 2017-ben ismét 19 százalék lesz az áfa. Kell azonban látni azt is, hogy a világban nagyon gyorsan történnek változások, a kínai tőzsdepánik még nem futott le teljesen. Azzal is számolni kell, hogy ha valahol valami összeomlik, az Romániára is kihat.
Említette a felelőtlen költekezést. Köztudott, hogy időközben a kormány megemelte a fizetéseket az egészségügyben, s ez elindított egy követelésspirált: a pedagógusok, a rendőrök, más közalkalmazotti kategóriák is nagyobb béreket kérnek. Victor Pontáék válaszul megígérték: októberben már a parlament elé terjesztik az új közalkalmazotti bértáblát, amely méltányosabb javadalmazást tesz lehetővé a közszférában. Az RMDSZ hogyan vélekedik erről?
Soha nem értettem egyet azzal, hogy különböző közalkalmazotti kategóriákkal kivételezzenek. Márpedig a kormány így járt el most az orvosok, korábban a hadsereg, a rendőrség esetében. Így a béraránytalanságok nagyon nagyok lettek a közszférában. Gondolnunk kell az önkormányzati alkalmazottakra, a pedagógusokra, a kisegítő személyzetre is, akiknek a fizetése aránytalanul kicsi a többiekéhez képest. A gyors béremelés a közszférában óriási terhet ró a magánszférára is, ezért ezzel csínján kell bánni. Mindenkinek az az érdeke, hogy legyen egy fajta egyensúly a fizetések terén, küszöböljék ki a rendszeren belüli aránytalanságokat. Arról, hogy végül milyen lesz ez a bérrács, az ellenzék sem tud semmit sem mondani, mert a parlamentbe benyújtandó tervezetet a kormány még nem véglegesítette. Amikor ez megtörténik, akkor derül ki, hogy egyáltalán alkalmazható-e az új bérrács 2016-tól, vagy csak 2017-ben lépne életbe.
Az ülésszak másik fontos törvényének a levél útján történő szavazásról szóló jogszabály ígérkezik. Jövő héten ismét összeül a választási törvényeket kidolgozó parlamenti bizottság véglegesíteni a tervezetet. Milyen formában tartaná elfogadhatónak, ha egyáltalán elfogadható az RMDSZ számára a levélben történő szavazás?
Úgy látjuk, hogy a levélben történő szavazás feltételei Romániában nem adott, ezért nem támogatjuk ezt a törvényt. A parlamenti választások esetében a külföldön tartózkodó román állampolgárok szavazati joga biztosítva van. A már elfogadott, parlamenti választásokról szóló törvény egészen világosan fogalmaz: a szavazás regisztrációköteles, és nem levél útján, hanem szavazófülkében történik a határon túl élő román állampolgárok számára létrehozott szavazókörzetekben. A regisztráltak számának függvényében annyi szavazókörzetet hoznak létre külföldön, amennyi szükséges. Így már most sem kérdéses: aki külföldön él és szavazni akar, megteheti. Az elnökválasztás esetében valóban rendezetlen ez a kérdés. Itt szóba kerülhet a levél útján történő szavazás, de mi nem látjuk azt, hogy a biztonságát hogyan tudnák ennek garantálni, és ha regisztrációköteles, akkor miért lenne jobb ez az eljárás annál, amit a parlamenti választások esetében alkalmazni fognak. Nem látjuk azt sem, hogy akkor miért nem teszik lehetővé a levélben történő szavazást Romániában élő román állampolgárok számára, hiszen ha csak a külföldön tartózkodóknak jár ez a jog, az országban élők pedig hátrányba kerülnek. Ezt a típusú diszkriminációt nem tartom ésszerűnek. Ezért szerintem inkább az elektronikus szavazás bevezetésén kellene gondolkozni.
Az RMDSZ ellenkezésének hátterében nem húzódik meg az az aggodalom is, hogy a levélben történő szavazás esetén jelentősen megnőhet a leadott szavazatok száma, és ezáltal nehezebb lesz elérni az öt százalékos parlamenti küszöböt?
Aggodalmunk mindig van, de van egy elvi kérdés, ami az aggódásunknál fontosabb. Az elvi kérdést kell egyszer helyesen megválaszolni, utána nekünk kötelességünk, hogy az aggodalmainkból lefaragjunk és az öt százalékos küszöböt elérjük. Aggodalmunk nem helyezhető az elvi kérdések elé. A levélben történő szavazás csalásra, manipulációra is lehetőséget biztosít. Egyébként miért ne gondolnánk azt, hogy ugyanolyan mértékben mennek el szavazni a külföldön élő erdélyi magyarok is, mint a románok?
Az RMDSZ és a Fidesz viszonyáról. „Évek óta van egy jó és őszinte párbeszéd köztünk” – mondta az RMDSZ és a Fidesz viszonyáról Kelemen Hunor. Emlékeztetett arra, hogy tavaly, az európai parlamenti választások előtt Orbán Viktor átjött Szatmárnémetibe, és együtt üzentek az erdélyi magyar választóknak, mert ezt a kormányfő „így tartotta jónak”. Idén Tusnádfürdőn is volt egy találkozó a két politikus között. „Aki nem rosszindulattal próbálja értelmezni ezt a párbeszédet, azt látja és tudhatja, hogy nem egy olyan viszonyról van szó, mint amilyen a Fidesz és az EMNP egykori viszonya. Arra törekedtünk, hogy közös ügyekről őszintén tudjuk beszélni és konklúziókat megfogalmazni. És ez megtörtént” – reagált a politikus azokra a véleményekre, amely szerint az RMDSZ a Fidesz alárendeltje lenne. Hozzátette, nem csak Orbán Viktorral, hanem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a magyarországi kormánypártok vezető politikusaival is rendszeresen találkozik. „Azt hiszem, hogy ez a normális. Akit ez felháborít, keresse saját magában a hibát, ne bennünk” – jegyezte meg.
A választásoknál maradva: korábbi hírek szerint az RMDSZ még ebben a hónapban leülne tárgyalni az MPP-vel az önkormányzati választásokon történő együttműködésről. Melyek az RMDSZ részéről a tárgyalás feltételei?
Az önkormányzati választásokon Székelyföldön lesz verseny a magyar jelöltek között. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejelentette már, hogy mindenhol külön indul. A versennyel az égvilágon semmi baj nincs, ha normális keretek között tudjuk tartani, és nem vezet esztelen egymásnak feszüléshez. Ezért merült fel az együttműködés lehetősége az MPP-vel bizonyos településeken. Az együttműködésnek különböző formái lehetségesek. El tudom képzelni, hogy lesz olyan település, ahol az RMDSZ-nek nem lesz esélyes jelöltje, és akkor valóban kérdés, hogy csak azért, hogy egymást és a közösséget szembeállítsuk, érdemes-e az RMDSZ-nek jelöltet állítani. Ez természetesen fordítva is érvényes. Abban maradtunk az MPP-vel, hogy szeptember folyamán leülünk erről egyezetni, addig mindkét fél áttekinti a maga perspektívájából, hogy milyen együttműködést tud elképzelni. Mi is feltérképezzük a helyzetünket, megnézzük, melyik önkormányzatban állunk jól, kik a számba jöhető jelöltek, hol van szükség váltásra. Ezt az elemzést még a nyár folyamán elindítottuk.
A nyáron felmerült az is, hogy az együttműködés a parlamenti választásokra is kiterjedhet, és még az is elképzelhető, hogy Biró Zsolt MPP-elnök az RMDSZ háromszéki listáján induljon. Ezt meg tudja erősíteni?
Az együttműködést nem kötném névhez vagy területhez. Viszont bármilyen megállapodást el tudok képzelni, ami az erdélyi magyar emberek érdekeit szolgálja. Emlékeztetnék: 2008-ban mi elmentünk odáig, hogy két biztos és egy bizonytalan befutó helyet ajánlottunk az akkor Szász Jenő által vezetett MPP-nek. Utóbb a harmadik hely – Pető Csilla parlamenti választókerülete – is befutónak bizonyult. Így ha akkor elfogadták volna a javaslatunkat, akkor most az MPP parlamenti párt lehetne. A megállapodást az utolsó pillanatban nem írták alá, de 2008-ban már nagyon közel voltunk ahhoz, hogy együttműködjünk a parlamenti választásokon. Így jövőre sem tudom kizárni az együttműködés lehetőségét, ám a lényeg az, hogy addig ne teremtsünk olyan helyzetet, amely megakadályozná a megállapodást. Amúgy azt is látni kell: én hiába egyezek meg országos szinten Biró Zsolttal, az MPP-elnökével, ha egyes településeken, közösségekben erős – nem ideológiai jellegű – ellentétek vannak. Ezért nagyon fontos, hogy a kis közösségeken belül, a helyi szervezetek szintjén ne élesítsük ki a konfliktusokat, mert akkor a későbbi országos együttműködés sem lesz lehetséges. Ezt kérdést tehát összefüggéseiben kell szemlélni. Az erdélyi magyar társadalom nem olyan társadalom, hogy kézfogásom Biró Zsolttal minden helyi ellentétet megszüntessen. Sokat járok helyi közösségekbe, és nem egyszer mondták nekem: „az rendben van, hogy országos szinten párbeszéd van, viszont azt is látni kell, hogy itt, ezen a településen ilyen és ilyen okokból csak lesz egy egymásnak feszülés”.
Korábban azt nyilatkozta, hogy az MPP-vel történő egyeztetés után döntenek az autonómiatörvény parlamenti előterjesztésének időpontjáról is. Milyen döntés körvonalazódik?
Ez nem elvi, hanem taktikai kérdés számunkra. A tervezetet azért dolgoztuk ki, hogy közvitára bocsássuk és parlamenti vita is legyen belőle. A benyújtás időpontja kizárólag taktikai kérdés. Olyan helyzetet nem szeretnék teremteni, hogy nem csak Romániában, hanem az európai politikában teljes egészében elszigetelődjünk és partnerek nélkül maradjunk, mert ez a célt nem segíti. Nem szeretném az, hogy beszoruljunk egy sarokba, és mi legyünk Vlagyimir Putyin nem tudom hányadik keze.
Jövő hétfőn tárgyalnak az uniós belügyminiszterek a menekültek tagállamok közötti elosztásáról. Konszenzus van a pártok, államfő és a kormányfő között abban, hogy a befogadási kvóták kötelezővé tétele elfogadhatatlan, hasonló álláspontra helyezkedett az RMDSZ is. De arról nem beszélt sem az államfő, sem a kormányfő és az RMDSZ elnöke sem: mi történik, ha mégis kötelezővé válik a kvóta?
Ma azt látom (az interjú csütörtökön készült – szerk. megj), hogy a Visegrádi Négyek plusz Románia és jó eséllyel Bulgária a kötelező kvótarendszert nem fogadja el, nem lesz meg a minősített többség a határozathoz.
Mi a legnagyobb gond a kötelező kvóták rendszerével?
Több baj is van vele, az egyik az, hogy kötelező, a másik, hogy a kvóták megállapításainak kritériumai csak félig-meddig objektívek. Harmadrészt pedig: tegyük fel, hogy elfogadjuk a kötelező kvótarendszert. De hogyan fogjuk ezt érvényesíteni Románia esetében? Hozzánk egyelőre egyetlen menekült sem akar jönni az ismert okok miatt. Ha tehát ha mondjuk Romániába hoznak hétezer embert, átesnek a procedúrákon, regisztrálják őket, megkapják a menekültstátust, eltelik az egy év, megtanulják valamennyire a nyelvet, és lesz Romániáéra érvényes munkavállalási engedélyük. Ám mi történik ezután? Hozzákötjük őket egy villanyoszlophoz, hogy ne menjenek tovább? Ezek az emberek az EU területén belül szabadon utazhatnak majd bárhová, így fogják a cókmókjukat, és elutaznak mondjuk Svédországba vagy Bajorországba, ahol netán hozzátartozói élnek. Másfelől hogyan választják ki azokat a migránsokat, akik a kötelező kvóta szerint Romániába kerülnek? Milyen kritériumok alapján kerülnek egyesek akaratuk ellenére hozzánk, mások mondjuk Svédországba vagy Bulgáriába? Tehát egészen gyakorlatias problémák merülnek fel a kötelező kvótával kapcsolatban. A szolidaritást nem szabad a kelet-közép-európai államoknak relatív módon kezelnie. Az első nagy kérdés az, hogy képesek vagyunk-e azt a minimális együttérzést kifejezni, és képesek vagyunk-e ezeket az életüket mentő embereket ellátni, fogadni. A tél itt van a nyakunkon, ez lesz nagy erőpróba. Ha bármelyi európai uniós tagállamban egyetlenegy ember, egy gyerek a nem megfelelő körülmények miatt meghal, emberségből, szolidaritásból az egész Európai Unió megbukik, mint politikai konstrukció. A hosszú távú kérdés szerintem arról szól, hogy az EU képes-e a külső határait megvédeni. A tagállamokról külön-külön bebizonyosodott, hogy nem képesek erre. Ezért erősebb Európai Unióra van szükség, és a tagállamok szuverenitásának kérdése, bármennyire fáj, ismét naprendre kell hogy kerüljön. Menekültügyben talán a legfontosabb kérdés az, hogy a közép-keleti régiót tudják-e stabilizálni mindazok a hatalmak, amelyeknek erre lehetősége van: az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország. Itt kötelező módon meg kell találni az együttműködést a három nagy világhatalom között, mert másként folyamatos lesz a migráció. Ebben az Európai Uniónak is felelősséget kell vállalnia. Ha szükséges, akkor az Iszlám Állam ellen minden eszközt be kell vetni.
A Transindex-tulajdonrész eladásáról. „Adott pillanatban úgy éreztem, mindenki számára megkönnyebbülés lenne, ha én többé nem lennék tulajdonos a Transindexben” – mondta Kelemen Hunor arról, hogy miért vált meg az erdélyi magyar portálnál birtokolt tulajdonrészétől. Magyarázata szerint számára és a Transindex számára is terhet jelentett ez a helyzet, különösen az RMDSZ-elnökké választása óta. „A volt tulajdonostársammal, a szerkesztőséggel ezt próbáltuk teljesen normálisan kezelni, és szerintem többnyire sikerült is” – jelentette ki. Kelemen bevallotta: nagyon nehezen vette rá magát a döntésre. „Sokáig, több mint tíz évig voltam többségi tulajdonosa a Transindexnek. Nagyon szerettem és szeretem ezt a projektet, és nehéz volt megválnom tőle. Ám azt gondoltam, nem föltétlenül jó, ha RMDSZ-elnökként médiatulajdonos vagyok” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Valós együttműködést
Magyarországi közvetítéssel bizalomerősítő megbeszélésre ültek össze az erdélyi magyar pártok, nemzeti tanácsok vezetői Kolozsváron. Szili Katalinra, no meg a magyar kormány hathatós közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy egy asztalhoz telepedjenek, ha nem is a fővezérek, de legalább a pártok másodhegedűsei. Kimozdulni látszik tehát a holtpontról a jó néhány éve megkövesedett gyakorlat, mely nem engedte túllépni az acsarkodáson, üzengetésen politikusainkat, az ellentétek, ellenszenvek mindig felülírták a fontos célokat.
A mostani megbeszélések apropója az egységes autonómiakoncepció kidolgozása volt. Ezen ürüggyel már több testület létesült, emlékezzünk az igen rövid életű Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumra vagy az autonómia-munkabizottságokra, melyekből mindig sértetten kimaradt valaki, és nem sikerült az egy-két alkalmi vitán túllendülniük. Illetve ha mégis – lásd az RMDSZ–MPP szakértőinek ténykedését –, a végeredmény újabb konfliktusokat szült, a másik tábor, a távol maradók nemcsak nem fogadták el a kidolgozott tervezetet, de egyenesen árulásnak tekintették az abban foglaltakat.
2015 őszének kezdetén, két és fél évtizedes küzdelem, bő évtizedes intenzív autonómiaharc után az erdélyi magyarságnak van három pártja, két nemzeti tanácsa és két székelyföldi autonómia­statútuma, no meg összeegyeztethetetlen ellentétek sokasága politikai vezetői között. És ebben a nagy hadakozásban mintha tapodtat sem sikerülne közelebb kerülnünk az 1989 decemberében is megfogalmazott célokhoz.
A csütörtöki tanácskozás sem hozott érdemi eredményt, talán csak ama félszájú ígéretet, hogy létezik szándék a folytatásra. Szili Katalin megfogalmazásában ez egyszerűnek hangzik: „meg kell keresni azokat a pontokat, amelyekben egyetértés van, ahol pedig eltérnek a vélemények, ott lehet tárgyalni”. Bizony nem egy-két ilyen megbeszélés szükségeltetik, hiszen az EMNT és az EMNP által is támogatott SZÉKELY NEMZETI TANÁCS csak saját tervezetét tartja elfogadhatónak, az RMDSZ és az MPP pedig a szakértői által kidolgozott törvényt isteníti, igaz, a parlamenti beterjesztést még ennek esetében sem vélik időszerűnek.
Tehát csak hosszú tárgyalássorozat vezethet el egy egységes autonómiakoncepcióhoz, ám a valós együttműködési szándék bizonyítására máris jó alkalom adódik: mindenki részt vállalhat a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett, Székelyföld körbevilágítását célzó, október végi lármafatüzes akcióban. Két évvel ezelőtt a székelyek nagy menetelése igazolta, hogy az összefogás csodákra képes, százhúszezer embert tud megmozdítani, ha egy szólamban csendül fel a különböző irányultságú vezetők hívó szava. Most megismételhető lenne a bravúr, más formában, de erős üzenetet hordozó közösségi élménnyé nőhetné ki magát. Abban az esetben, ha politikusaink együttműködési szándéka valós, és nem csak a magyar kormány küldötte előtti üres színlelés.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés pert nyert
Szeptember 8-ai lapszámunkban számoltunk be azokról a témákról, amelyekről előző napi nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt Tőkés László EP-képviselő. Mint megírtuk, első fokon megnyerte azt a polgári pert a budapesti Fővárosi Törvényszéken, amelyet becsületsértésért indított a Noran Libro Kiadóval szemben az idő közben elhunyt Andrassew Iván Ne vígy minket kísértésbe című, a volt püspök és európai parlamenti képviselő magánéletét boncolgató kötete miatt. A bíróság 800 ezer forint kártérítés kifizetésére kötelezte az alperest. Mint akkor elhangzott, a tanúvallomásokból a per során egyebek mellett az is kiderült, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt volt elnöke, a magyar kormány által létrehozott Nemzetstratégiai Kutatóintézet jelenlegi vezetője személyesen bízott meg sokakat az említett kötet hathatós terjesztésével, hogy erkölcsi és politikai lejárató kampányt folytasson Tőkés ellen a 2012-es romániai helyhatósági választások alkalmával. Ezzel együtt nyilatkozatában Tőkés László EP-sajtóirodája bírálta a Nagyváradról elszármazott Körössi P. Józsefet is, a Noran Libro kiadó „törvényes képviselőjét”, aki a „kétes hátterű” Törzsasztal-rendezvénysorozat keretében a már említett Andrassew Ivánt is vendégül látta Váradon.
Kőrössi P. József reagált a vádakra, nyilatkozatát az alábbiakban olvashatják.
Amiért a házasságtörő volt püspök perel
Csak most, miután Andrassew Iván Ne vígy minket a kísértésbe című könyvének havi fogyásjelentései eljutottak hozzám, a jelentős mozgást érzékelve figyeltem fel arra, hogy a püspök (úr?), Tőkés László sajtótájékoztatóján közzétette és kommentálta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét.
Nyilatkozatához, mint érintett, a következőket fűzöm:
1. Sem Tőkés László, sem a bíróság egyetlen egy pontban sem cáfolta a könyvben leírt tényeket, tehát azok tények maradtak mindenestül. Akkor is, ha a per tárgyát nem a tények, hanem a képmutató, kettős életet élő, a nyilvánosság és a nemzet előtt másmilyen embert mutogató püspök személyiségi jogait érezve sértve, perelt a pap. Csaknem két évvel a könyv megjelenése után. (Vajon milyen érdeke fűződött ahhoz, hogy a könyv a hasonló műfajúak között a lehető legnagyobb példányszámban fogyjon el. Netán-tán ennyi ideig fogta a kezét az a párt, amelyiket gátlástalanul és lelkészhez nem méltó módon szolgál ki kritikátlanul?)
2. Való igaz, hogy a vádak többségében a Kiadót marasztalta el a bíróság. Azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felperes (Tőkés László) legfontosabb kérelmének teljesítését a bíróság nem látta indokoltnak: a könyvet nem zúzatta be, és a kereskedelemből sem vonatta ki. Így az továbbra is, újabb utánnyomásban kapható. Vajon miért?
3. Bízvást állíthatjuk: azért, mert bíróság hallgatólagosan egyetért az alperesnek (Noran Libro Kiadó) azzal, a per során is fenntartott véleményével, miszerint Tőkés László közszereplő, akinek, ha nem is kell minden kritikát elviselnie, a maga erkölcstelen életviteléért igenis felelősséggel tartozik, és nemcsak kritikátlan hívei előtt. Nem állíthatja magát büntetlenül példaként egy nemzet elé. El kell viselnie az ő képmutató magatartását, az életvitelét leleplező kritikát a legnagyobb nyilvánosság előtt is.
4. Tőkés László nyilatkozata nem mentes azoktól a csúsztatásoktól, amelyeket jó néhány éven keresztül már megszoktunk tőle. Azt mondja, hogy a híresztelések ellenére nincs szándékában elhagyni hazáját, Romániát, valamennyi családtagja román állampolgár, gyermekei is. Vajon melyik családjára (és melyik gyermekére) gondol? Arra a családra, amelyiket Nagyváradon szertezúzott, vagy arra, amelyiket házasságtöréssel alapozott meg Magyarországon. Arról ugyanis nem szól a nyilatkozata – pedig kitérhetne rá! – hogy a püspök házasságtörése alatt fogant gyermeke román vagy magyar állampolgár-e. A nyilatkozata után, gyaníthatóan a kecskeméti gyerek is román. De vajon ki hiszi azt el neki…? Érthetetlen, hogy miért tér erre ki, senkire, ránk sem tartozik.
5. Hogy jön ide a nagyváradi Törzsasztal csaknem tízéves irodalmi sorozata? Kétes támogatottságúnak nevezi, így akarván megbélyegezni azt a rendezvényt, amelynek során a kortárs magyar irodalom legjelesebb képviselői – határoktól függetlenül, hiszen a felvidékről, délvidékről, Erdélyből és Nyugat-Európából, sőt Kanadából (!) és Norvégiából is – érkeztek, magyar íróvendégek Nagyváradra, csaknem százan. Vajon miért zavarja a maga magát is írónak tekintő püspököt ez a felvonultatás, amely a várost irodalmi rangban a legnagyobbakhoz – Kolozsvárhoz, Budapesthez, Pozsonyhoz, Újvidékhez, Bécshez – emeli? (Esterházy, Bodor Ádám, Grecsó, Dragomán, Spiró, Háy, Závada, Tóth Krisztina, Karafiáth, Kovács András Ferenc, Vida Gábor, Grendel, Kántor, Dalos György, Konrád, Borbély Szilárd, Sárközi Mátyás, Balla Zsófia, Balázs Imre József, Kun Árpád, Darvasi, Kemény, Pablo Urbanyi, Vámos – stb. stb. stb. egészen 80-ig – személye Tőkésnek smafu?)
Ha csak nem meghívót vár ő maga is attól a társaságtól (Szépírók), amelynek a tevékenységét a Nemzeti Kulturális Alap, azt pedig a magyar állam támogatja… Várhatja!
Kőrössi P. József
a Noran Libro Kiadó vezetője
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Támogatják a kerítést az erdélyi magyar pártelnökök
Nem az erdélyi magyarok vagy a romániai lakosok ellen irányul az Orbán-kormány által a román–magyar határra tervezett kerítés, vélik az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői, akik ugyanakkor elítélik Victor Ponta kormányfő Magyarországot bíráló kijelentéseit.
A politikai vezetők arra is felhívták a figyelmet, hogy a román miniszterelnök által kritizált magyar határzár egyúttal Romániát is védi a menekülthullámtól, melyre az Európai Uniónak eddig nem sikerült közös megoldást találni.
Kelemen Hunor: kerülni kell a hisztériát
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az Agerpres hírügynökségnek kifejtette, meggyőződése, hogy a magyar–román határra tervezett kerítés semmilyen módon nem hat majd ki az erdélyi magyarok, a román állampolgárok vagy más európai polgárok életére, szabad mozgására. A szövetségi elnök ugyanakkor arra intette a román politikusokat, hogy kerüljék a hisztériát, a kérdés érzelmi alapon való megközelítését. Rámutatott: meg kell érteni, hogy a budapesti intézkedés nem Románia vagy a román állampolgárok ellen irányul, sőt még segítségére is lehet az országnak abban, hogy ne váljon a menekültek fő útvonalává.
Racionálisan kell megközelíteni a kérdést, hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor, aki szerint nem szabad engedni, hogy a kerítés terve súlyosbítsa „a két ország között amúgy sem túl jó viszonyt". Szerinte be kell látni: ez semmiben sem akadályozza a két ország közötti vagy az Európai Unión belüli átjárást. „Eddig sem a zöldhatáron keresztül járkáltunk egymáshoz. Ez nem fogja semmilyen mértékben a két uniós állam közötti közlekedést akadályozni. Az illegális határátlépést próbálja megállítani, amikor feltartóztathatatlannak tűnő migrációs hullámmal áll szemben Magyarország" – fogalmazott a Maszol.ro hírportálnak az RMDSZ-elnök.
Emlékeztetett, hogy Európa ezen részében a kerítések rossz emlékeket idéznek, a térség lakóinak életében negatív töltettel bírnak, de Budapest lépésének van ésszerű magyarázata, és szerinte nem szabad a román–magyar viszonyt ennek a fejleménynek a tükrében megítélni. „Az adott kontextusban Budapest lépését nem szabad hisztérikusan nézni. Ez elsősorban a román kollégák felé üzenet, akik időnként hajlamosak arra, hogy túlreagáljanak dolgokat" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ vezetője úgy vélte, a magyarok által épített kerítés inkább arra világít rá, hogy az Uniónak semmiféle mechanizmusa nincs megvédeni külső határait. Ezért a menekültválság kezelésére minden tagállam egyéni megoldást keres: van aki a schengeni határon ideiglenesen visszavezeti az ellenőrzést, van aki kerítést épít – nemcsak Magyarország – akad, aki plusz rendfenntartókat vezényel a határra. Ezek az intézkedések azonban nem fogják tudni helyettesíteni a kollektív megoldást, mutatott rá.
Az RMDSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar–román határra tervezett kerítés Romániának is a segítségére lehet, hiszen a menekültek nem veszik majd erre az irányt, hanem inkább Horvátország és Szlovénia felől próbálják megközelíteni Nyugat-Európát. „Románia sincs felkészülve jelen pillanatban 20–30–40 ezer migráns fogadására, ahogy Magyarország és egyetlen EU-s tagállam sem felkészült egy ilyen helyzetre" – jelentette ki az Agerpresnek Kelemen Hunor.
Biró Zsolt: Magyarország Európa előtt jár
Elítéli Victor Ponta miniszterelnök kijelentéseit, és támogatásáról biztosítja a magyar kormányt a menekültválság kezelésére irányuló törekvéseiben a többi erdélyi magyar párt vezetője is. „Victor Ponta Romániára hozott szégyent, a saját alkalmatlanságát és korrupciós ügyeit próbálja kendőzni, amikor Magyarországot támadja" – értékelte lapunknak Biró Zsolt, a kormányfő azon nyilatkozataira utalva, miszerint „az Európai Unió értékeinek és kultúrájának a szégyene mindaz, ami menekültügyben Magyarországon történt.
A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke rámutatott, Európában egyre többen ismerik fel és ismerik el menekültkérdésben a magyar kormány erőfeszítéseit, például Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője. „Menekültkérdésben Magyarország egy lépéssel Európa előtt jár" – fogalmazott Biró Zsolt. Arra is rámutatott, hogy a magyar–román határon ésszerű szakaszra építik meg a kerítést, és ez nem azt jelenti, hogy lezárják a magyar–román zöldhatárt, különben is a gyoda nem az utakra épül.
„Ez a kerítés tulajdonképpen Romániát védi, azáltal, hogy tudatosítja a menekültekben és az embercsempészekben, hogy nem érdemes Románia felé kerülni. Ezzel Magyarország levesz egy terhet Victor Ponta és a román kormány válláról, hiszen ők sem szeretnék, ha az országot ellepnék a menekültek tömegei. Ismerjük az álláspontjukat, a kötelező menekültkvótát is elutasították" – emlékeztetett Biró.
Szilágyi Zsolt a regionális stratégiát hiányolja
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egyenesen Románia szégyenének nevezte, hogy az országnak olyan miniszterelnöke van, aki hetente jár a korrupcióellenes ügyészségre, akit adócsalással, okirat-hamisítással gyanúsítanak. „Romániának jogilag és morálisan is egy bukott miniszterelnöke van, akinek már a beszámíthatósága is kétségbe vonható, hiszen csupa zöldségeket nyilatkozott Magyarországról" – értékelte lapunknak Szilágyi Zsolt.
Úgy vélte, Ponta tévúton jár, amikor Magyarországot támadja ahelyett, hogy regionális stratégiában gondolkodna, hiszen szerinte a közép-kelet európai országok szolidárisak kellene legyenek, közösen kellene megoldják a térségben dúló menekültválságot. Románia többet kell tegyen, hogy felvegyék a schengeni övezetbe, fejtette ki az EMNP elnöke, aki szerint az erdélyi magyarságnak az lenne az érdeke, ha a menekülteket Románia keleti határán kellene regisztrálni és nem a román–magyar határon alakulna ki olyan helyzet, mint a magyar–szerb határon.
Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, az épülő kerítés nem az erdélyi magyarokat választja el Magyarországtól, hiszen, mint fogalmazott, „mi eddig sem mehettünk át büntetlenül a zöldhatáron", hanem a több ezer menekültet próbálja feltartóztatni. Európa nem keresi őszintén a megoldásokat a menekültválságra, a kvótarendszer középtávon nem orvosolja a problémákat, így a tagállamok önálló álláspontot kell megfogalmazzanak, és azt képviseljék Brüsszelben, vélte Szilágyi Zsolt.
Még voltak nézeteltérések, emlékeztet Izsák Balázs
Victor Ponta „minősíthetetlen nyilatkozatainak" nincs politikai alapja, hiszen migránskérdésben Románia alapvető álláspontja ugyanaz, mint Magyarországé – hívta fel a figyelmet Izsák Balázs. „Ponta kijelentései miatt az alapvető viszonyok a két ország között nem változnak, stratégiai kérdésekben a két ország számára alapvetően fontos az együttműködés, Magyarország szem előtt kell tartsa, hogy a magyar–román határ egyúttal a schengeni határ, és Románia is be kell tartsa a vállalt kötelezettségeit" – magyarázta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Emlékeztetett, hogy a menekültválság nem írja felül a kisebbségi keretszerződéseket. Ezeket az előírásokat nem változtatják meg a mindennapi politika eseményei, még akkor sem, ha azok „olyan hullámveréseket váltanak ki, mint a migránsválság", értékelte Izsák. Emlékeztetett, Románia és Magyarország között még voltak véleménykülönbségek a rendszerváltás előtt is, amikor a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában (KGST) részt vevő egykori kommunista államok számára kötelező volt a Moszkva által ellenőrzött szigorú összhang, idézte fel Izsák Balázs.
Az erdélyi magyarokat félti a DK
Elutasítja a román határra tervezett kerítést a Demokratikus Koalíció (DK), mivel az a magyarországi politikai alakulat szerint a romániai magyarok szabad mozgását is akadályozni fogja. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt elnökségi tagja szerdán az MTI-nek úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök lebukott, mert kiderült, hogy nem érdeklik őt az erdélyi magyarok, nem érdekli, hogy tartják a kapcsolatot Magyarországgal, a Fidesz csak politikai haszonszerzésre használta fel őket. Az újabb kerítéssel egy EU-n belüli határzár jön létre, mondta.
A DK elutasítja Orbán Viktor „szögesdrót-politikáját", összegzett a politikus. Arra a kérdésre, hogy a drótkerítés hogyan akadályozza a hivatalos határátkelőket használó utazók szabad mozgását, azt felelte, hogy az eddigi, a déli határon szerzett tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy egyes átkelőpontokat megszüntetnek majd, ezért az azok környékén élőknek nagyot kell majd kerülniük. Hozzátette, hogy jelenleg is sokan járnak át naponta dolgozni, vásárolni az egyik országból a másikba, és ha megszigorodik a határellenőrzés, akkor a megmaradó átkelőhelyeken óriási dugók alakulnak majd ki.
Bíró Blanka, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)