Ki nyert és ki veszített a magyar–magyar választási versenyben? A helyhatósági választások magyar eredményei egyik fél számára sem kecsegtetőek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri széket. Már négy évvel ezelőtt megtanulhatta volna a szövetség, hogy hiába állít pártpolitikust Dorin Floreával szemben. Ellene csak olyan jelölt lehet eredményes, aki nem a politika világából érkezik, és egyaránt népszerű a románok és a magyarok körében. Ilyen lehetett volna Bölöni László. Megtört az RMDSZ székelyföldi monopóliuma. Noha jelöltje ülhet a székelyudvarhelyi polgármesteri székbe, döntései megszavaztatásakor csak egy kisebbségbe szorult RMDSZ-frakcióra számíthat. És ahol megmaradt a többség, ott is az ellenzék hódította el a tanácsosi mandátumok 30–40 százalékát. De nem ünnepelhet a Magyar Polgári Párt sem. Jelöltjei – kevés kivétellel – elbukták a polgármesteri, tanácselnöki presztízscsatákat. A 75 napos „régiség” sem ad felmentést a kudarcra. A választás mégsem gyásznap az erdélyi magyarság történetében. A versenyhelyzet teljesítményre sarkallja a választottakat. /Gazda Árpád: Döntéshelyzet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Kovászna megyében részvétel 47,1 százalékos volt, a két város – Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely – a maga 35 százalékos részvételével a mélypontra került. Az ilyen fokú érdektelenség, a közöny orvoslása hosszú távon a magyarság sorsának kulcskérdése lesz, hangsúlyozta Sylvester Lajos. Mint ahogy a románság összefogása a román népesség önbizalmát fogja erősíteni. A városi magyar lakosság passzivitása a legaggasztóbb, ez a mélypont-szemlélet. Az, hogy tizennyolc éve nem mentünk semmire, vezetők korruptak, ígérgetnek, hazudnak és így tovább. Ezzel a mentalitással szemben szerencsétlennek tűnt az a sikerpropaganda, amellyel az RMDSZ erőlködött, és túl általános volt, amit az MPP ígért. /Sylvester Lajos: Győzött a mélypont-szemlélet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Az RMDSZ továbbra is élvezi a közösség jelentős többségének a támogatását. A Magyar Polgári Párt (MPP) várakozáson alul szerepelt, első választási részvételük inkább kudarcnak minősíthető, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Romániában öt százalékos a parlamenti küszöb, a romániai magyarságnak minden egyes választás alkalmából jelesre kell vizsgáznia fegyelmezettségből. /Borbély Tamás: A maradó felelősség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Jó eredményeket ért el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi helyhatósági választásokon, ugyanakkor Székelyföldön a Magyar Polgári Párt (MPP) hangsúlyos jelenlétével kell számolnia az önkormányzati testületekben. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a helyi tanácsot az RMDSZ uralja, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a testület MPP-többségű lesz. Nagyváradon Bíró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt arról panaszkodott, hogy az MPP által elvitt voksok miatt sem ő maga nem került be a második fordulóba, sem pedig a szintén RMDSZ-es Kiss Sándor nem nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget. Hasonló helyzet állott elő Kolozs megyében. Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára szerint a romániai voksolás is azt bizonyította: csődpolitika az az elképzelés, hogy a magyar belpolitikát és pártpolitikát exportálni lehet határon túli magyar közegbe. Az eredmények igazolják magyar kormány mérsékelt, a beavatkozástól tartózkodó nemzetpolitikájának helyességét, fejtette ki Gémesi. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint a romániai és szerbiai választások után kijelenthető: Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt vesztett Orbán Viktor. Tabajdi véleménye: ha ez a magyar-magyar szembenállás nem enyhül, „ősszel megvalósul Traian Basescu román elnök célja, aki Orbán hathatós segítségével eléri majd, hogy a bukaresti parlamentben eljelentéktelenedik az erdélyi magyarságnak képviselete. Ami tragikus lenne. ”Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke leszögezte, az eddigi eredmények alapján úgy tetszik, hogy a magyar szervezetek képviselői megőrizték, sőt megerősítették a pozícióikat az önkormányzatokban. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-sikerek a testvérharcban. = Népszabadság (Budapest), jún. 3./

Az első forduló után 145 polgármestere van az RMDSZ-nek, 2004-ben ugyanekkor 142 volt. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket, szögezte le Markó Béla, az RMDSZ-elnöke. Marosvásárhelyen nem sikerült győznie Borbély Lászlónak, de megszerezték Székelyudvarhelyt, a székelyföldi megyei tanácsokat, „legyőzték Szász Jenő MPP-elnököt”, a vártnál is jobban alakult az MPP-vel szembeni szavazatarány. Az RMDSZ a leadott magyar szavazatok körülbelül 85 százalékát kapta meg, míg a Magyar Polgári Párt 15 százalékot. Székelyföldön pedig egyharmad a kétharmadhoz az RMDSZ javára, ez jó eredmény. Markó hangsúlyozta, a választás politikai üzenete: „a magyar választók visszautasítják, hogy Magyarországról eljöjjön egy párt és itt kampányoljon. A kudarc ilyen szempontból nemcsak a Magyar Polgári Párté, hanem azoké is, akik onnan idejöttek, keresztül-kasul bejárták Erdélyt, és kampányoltak a Polgári Párt mellett. ”Markó szerint az MPP-nek köszönhető, hogy a Szilágy megyei magyaroknak nincs megyei tanácselnökük. /Salamon Márton László: „Nem hiszek a babonákban” Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a helyhatósági választások első fordulójának eredményeiről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az erdélyi magyarság elsöprő többséggel, 85 százalékban támogatta at RMDSZ-t, a Magyar Polgári Pártra (MPP) pedig csak 15 százalék szavazott. Az RMDSZ megőrizte súlyát a romániai politikai színtéren, hiszen a pártok közül a negyedik helyen áll az elnyert mandátumok tekintetében. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket. A Fidesz minden erejével és logisztikájával kampányolt az RMDSZ ellen, és mégsem nyertek: ki vállalja ezért a kudarcért a felelősséget, az MPP, a Fidesz vagy netán senki? – jelentette ki Markó. Az RMDSZ-nek nagyon jó, fiatal, felkészült csapata van a helyi önkormányzatokban, Hargita megyében például Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetője lett a megyei tanács elnöke. /Markó: Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Maros megyében összesítették a megyei tanács elnökjelöltjére, illetve a megyei tanácsi képviselőkre leadott szavazatokat. A választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 492. 380. Érvényes szavazatok száma: 255. 194. Érvénytelen szavazatok száma: 20. 239. A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma: 1. Lokodi Edit Emőke: (RMDSZ) – 90. 743 szavazat, 2. Dobre Ciprian Minodor (PNL) – 86. 125, 3. Timar Liviu (PSD) – 48. 394, 4. Tőkés András(MPP) – 12. 939, 5. Moldovan Felicia (KD Új Generáció) – 8927,6. Doroftei Ilie (Nyugdíjasok Pártja) – 4684, 7. Golu Ion (PNDC) – 3382 szavazat. A megyei tanácsos-listát állító és mandátumot nyert pártokra a következő számú szavazatokat adták le a választók: RMDSZ 78. 953, PNL 48. 245, PD-L 40. 127, PSD 35. 291. Ezek szerint és a százalékküszöböt el nem ért pártok szavazatainak újraosztását követően az RMDSZ-nek 13, a PNL-nek 8, a PD-L-nek 7, míg a PSD-nek 6 megyei tanácsosa lesz. /Újabb négy évre Lokodi Edit Emőke a megyei tanács elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Magasabb a Háromszéken leadott érvénytelen szavazatok száma az országos átlagnál. A megyei tanács-lista esetében a 88 653 voksból 11 552 érvénytelen, azaz 13,03 százalék, miközben az országos átlag 7,91 százalék. A végleges eredmények szerint a harminctagú megyei tanácsban tizenöt mandátumot kap az RMDSZ (az eddigi huszonöt helyett), s ráadásul övé az elnöki tisztség. Szavazatokban ez 36 061-et (46,77 százalék) jelent az RMDSZ-nek, és 37 648-at (46,18 százalék) Tamás Sándornak. Az MPP megyei tanács-listája 20 958 szavazatot kapott (27,18 százalék, ez kilenc mandátumot jelent), Kovács István 22 648-at (27,7 százalék). /Demeter J. Ildikó: Sok az érvénytelen szavazat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ nem érte el az öt százalékos küszöböt /4,86 százalékot kapott, 124661 szavazatot/, így nem lesz képviselete a megyei tanácsban. Az RMDSZ-nek két településen egy-egy tanácsosi mandátumot sikerült szereznie, nyolcat viszont elveszített az előző évekhez képest. A Magyar Polgári Párt (MPP) összesen két településen van jelen a megyében, csupán 304 szavazatot sikerült szereznie. Az RMDSZ-es besztercei városi tanácsosok száma is csökkent, eddig Gönczi Irénke és Ilyés István dolgozott a helyi tanácsban, a mostani választás eredményeképpen az RMDSZ-nek csak egy tanácsost, Ilyés Istvánt sikerült bejutatnia az önkormányzatba. Az RMDSZ-nek 31 helyi tanácsosi mandátuma van a megyében. Elvesztettek öt helyi tanácsosi tisztséget vidéken, egyet Besztercén, kettőt pedig Bethlenben. Ugyanakkor Rettegen és Mezőörményesen egy-egy RMDSZ-es helyi tanácsossal több képviseli majd a magyarságot. Az MPP csak Felőrben és Árpástón van jelen. Árpástón az MPP-re leadott szavazatok száma elég volt ahhoz, hogy az új magyar párt egy tanácsost juttasson be a helyi közigazgatásba. A kilenc RMDSZ-es polgármester közül egyetlen egy jutott tovább a második fordulóba: Árpástón Joó János. /D. I. : Beszterce-Naszód megye. Az RMDSZ hat tanácsosi helyet veszített. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Szilágy megye végleges választási eredménye szerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének megyei tanácselnök-jelöltje, Csóka Tibor 1500 szavazattal maradt le arról, hogy megszerezze a tanácselnöki tisztséget. A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje, Papp Lajos összesen 2200 szavazatot szerzett meg. Az RMDSZ Szilágy megyei listája összesen 22,1 százalékot szerzett meg a szavazatokból. A megyei tanácsba az eddigi 8 helyett ezentúl 9 tanácsosa lesz az RMDSZ-nek, Zilahon pedig az eddigi 3 helyett 4-en lesznek. Az első fordulóban kilenc község élére került RMDSZ-es polgármester (Kémer, Kárásztelek, Sarmaság, Szilágysámson, Szilágybagos, Debren, Szilágyperecsen, Varsolc, Kraszna), további kilenc községben pedig a második fordulóban fog megmérkőzni a vezető tisztségért. Az MPP megyei tanácselnök-jelöltje, Papp Lajos elmondta: az MPP mind országos, mind pedig helyi szinten együttműködést képzelt el az RMDSZ-szel, ez azonban nem valósulhatott meg, mivel az RMDSZ nem volt hajlandó tárgyalni velük. Papp Lajos. nehezményezte, hogy bizonyos településeken az RMDSZ nem engedte kampányolni az MPP-t, még a plakátjaikat is letépték. /S. B. Á. : Szilágy megye. Nem lesz magyar tanácselnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Az RMDSZ az MPP által elvont szavazatokra hivatkozott, amikor magyarázta, hogy nem sikerült megszerezni a Szilágy megyei tanácselnöki tisztséget, hogy kisebbségbe szorult az RMDSZ-frakció a Maros Megyei Tanácsban, hogy kevesebb képviselőt juttatott be a szövetség az aradi önkormányzatba. Úgy tekintik, hogy az MPP olyan valamit vett el tőlük, aminek a jogos tulajdonosai lettek volna. Ezen a szemüvegen át a választó csak eszköznek látszik. /Gazdag Árpád: A magyar szemüveg. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Elégedetten nyilatkozott a választásokon az RMDSZ által elért eredményekről sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. „Annak ellenére, hogy verseny volt, és annak ellenére, hogy a Fidesz, Magyarország jelen pillanatban legerősebb politikai alakulata minden erejét és logisztikáját bevetve kampányolt az RMDSZ ellen és az MPP mellett, nem jártak sikerrel” – hangoztatta Markó. Markó arról is beszámolt, hogy az MPP fellépése miatt néhány tisztséget mégis elveszített az RMDSZ. Szintén az MPP-t okolta az elveszített mandátumokért sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. „Az MPP mintegy 10 ezer szavazatot vett el tőlünk, ami azzal járt, hogy elveszítettünk két megyei tanácsosi helyet. Eközben az MPP-sek nem jutottak be sem a Maros Megyei Tanácsba, sem a marosvásárhelyi önkormányzati testületbe. Ám néhány helyet sikerült elorozniuk a megye magyar közösségétől. ” – fogalmazott Kelemen Atilla. Hasonlóképpen a polgári pártot támadta Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke, aki szerint helyi szinten 3 ezer voksot „vett el” az MPP a szövetségtől. Hozzátette: az MPP-seknek most rá kell jönniük, hogy nincsenek támogatók mögöttük, és „hatalmas rosszat követtek el a magyarság ellen”. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is a polgári pártot tartja felelősnek azért, hogy a szövetség tanácsosjelölt-listája a vártnál gyengébben szerepelt a választáson, és a korábbi nyolc helyett csak öt képviselőt tudott bejuttatni a megyei önkormányzatba. László Attila szerint a magyar választók 12 százaléka román pártokra szavazott, az MPP által elvitt 6–7 százaléknyi magyar szavazat is hozzájárult a magyar mandátumok számának csökkenéséhez. „Sajnálom, hogy román pártok is részesültek a mi szavazatainkból. Ebben nem az MPP a ludas. A mi 1,36 százalékunk annyira elenyésző, hogy nélkülünk is megtörténhetett volna a mostani visszaosztás. Az ilyen helyzet a két párt közötti választási koalíció megkötésével megelőzhető lett volna. A megegyezés nem rajtunk múlott, tehát a felelősség az RMDSZ oldalán keresendő” – reagált Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke, valamint az alakulat kolozsvári vezetője, Gergely Balázs. Cáfolták, hogy az MPP az RMDSZ táborától vett volna el szavazatokat, mint mondták: az MPP-t olyan választók támogatták, akik amúgy sem adták volna voksukat az RMDSZ-re. /Össztűz az MPP-re. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A sepsiszentgyörgyi tanács legnagyobb frakcióját képező Magyar Polgári Párt (MPP) Gazda Zoltánt, a tanácsosi lista vezetőjét, a párt megyei alelnökét jelölik alpolgármesternek. Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt kijelentette: amennyiben a második fordulóban elnyeri a polgármesteri tisztséget, akkor az egység jegyében a másik alpolgármesteri tisztségre RMDSZ-es személyt szeretne. Sepsiszentgyörgyön a végleges választási eredmények szerint az MPP 9 tanácstagot juttatott be a városi tanácsba, az RMDSZ 8-at, a Román Pártok Szövetsége 3-at, bejutott Madalin Guruianu független jelölt is. Az alpolgármester megválasztásához a tanács kétharmados döntésére van szükség, ezért a két magyar szervezet egymás támogatása nélkül nem állíthat alpolgármestereket. /Kovács Zsolt: Alpolgármesteri ajánlatok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A lap munkatársa, Székedi Ferenc elítélte a Magyar Polgári Párt elnökét, aki a választáson elbukott, de „biztosította magát, hogy legalább az olyannyira utált pártlistán bekerüljön a megyei tanácsba. ” A választás számarányai arra utalnak, hogy „az MPP-elnök demokratikus lepelbe burkolt zsarolási potenciálja nagymértékben csökkent”, a megújuló, korszerűsödő RMDSZ önmagában is átlépte „a parlamenti küszöböt, és megfelelőképpen képviselni az erdélyi magyarság sokszínűségét. ” /Székedi Ferenc: Kudarc vagy győzelem? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A választások első fordulójában az MPP beváltotta első ígéretét, sikerült győztes csapatot állítania a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsban – jelentette sajtótájékoztatóján Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. A huszonegy fős testületben a legtöbb mandátumot, kilenc helyet szereztek meg, és megvan alpolgármester-jelöltjük is, Gazda Zoltánt javasolják erre a tisztségre. Csinta Samu szeretne megegyezni az RMDSZ-szel, hogy ők állítsák a másik alpolgármestert, ez jó alapja lenne az egység újrateremtésének. Csinta Samu az MPP értékrendjébe nem illeszkedő gesztusként említette az RMDSZ-nek a Háromszék fejlécével megjelentetett kampányújságát. – Ez az RMDSZ-es újság, az emberek szembehazudását célzó gesztus volt – fejtette ki. Antal Árpád, az RMDSZ jelöltje azt állította, hogy nincs köze az RMDSZ-es laphoz. Csinta Samu, kihívta egy nyilvános vitára ellenfelét, Antal Árpádot. /Farkas Réka: Vitára hívja ellenfelét (Csinta Samu kampányban) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Minimális különbség van a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyhatósági választási eredményei között az első forduló után, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megtartotta harmadik helyét. A június 1-jén tartott helyhatósági választásokon a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 50,65 százaléka vett részt. A megyei önkormányzatokra adott voksok 99,99 százalékos összeszámlálása után a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 28,38, a PSD 28,22, a PNL pedig 18,65 százalékot szerzett. Negyedik helyen áll az RMDSZ 5,43 százalékkal, utána következik a Nagy-Románia Párt (PRM) 3,65 százalékkal. A Magyar Polgári Párt (MPP) 1,08 százalékot szerzett. A megyeitanács-elnökök versenyében a PD-L 28,16, a PSD 28,05, a PNL 19,81, az RMDSZ pedig 5,26 százalékban nyerte meg jelöltje számára a választókat. Az MPP 0,99 százalékot szerzett. A megyei elnökök esetében a PSD – noha a szavazatok országos összegét illetően csak második helyen szerepel – a legtöbb mandátumot szerezte, a megyei tanácselnöki tisztségek közül 16-ot kapott. A PD-L 14 megyei önkormányzatnak ad elnököt, a PNL-nek 5, az RMDSZ-nek 4 megyeitanács-elnöke van. A helyi önkormányzatokban a PSD szerezte a legtöbb mandátumot, azaz 12 110-et (30,11 százalék). Utánuk következik a PD-L 11 096 (27,59 százalék), illetve a PNL 8 513 (21,16 százalék) önkormányzati hellyel. Az RMDSZ 2 195 helyet mondhat magáénak, ami 5,45 százaléknak felel meg. Ami a polgármesteri székeket illeti, azokból a PSD 662-t (az összes 38,73 százalékát), a PD–L 473-at (27,67 százalékot), a PNL pedig 355-öt (20,77 százalékot) foglalhat el. Az RMDSZ 148 polgármestert állíthat, az összes polgármesteri hely 8,66 százalékát. Az MPP 6 polgármesteri székkel, 0,35 százalékos aránnyal rendelkezik. A második fordulóban 1471 mandátum vár elosztásra. A pártok által elnyert helyhatósági mandátumok száma: TÁBLÁZAT. /PSD–PD-L: döntetlen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Az RMDSZ pozitív, nyílt, emberközeli és építő kampányt folytatott: ez jónak és eredményesnek bizonyult – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az országos kampánystáb vezetője. Pozitívumként értékelte, hogy a Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyei tanácsok élére az RMDSZ jelöltjei kerültek, de sajnálatosnak tartotta, hogy nem sikerült hasonló sikert Szilágy megyében is elérni. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar legyen a megyei tanács elnöke. Az MPP jelöltje 2200 szavazatot vitt el, valamivel többet tehát, mint amennyi a megyei elnökség megszerzéséhez volt szükséges. Hasonló példaként említette Máramaros megyét, ahol kb. 1200 szavazaton múlott, hogy a harmadik magyar jelölt is bejusson a megyei tanácsba. Az MPP kb. 1500 szavazatot vitt el, és megakadályozta, hogy a magyaroknak három képviselője legyen a megyei önkormányzatban. Kolozs megyében az MPP-nek köszönhetően egy tanácsossal kevesebb jutott be mind a megyei, mind a helyi tanácsba. /Kelemen az MPP-t okolja a mandátumok elvesztéséért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ „Tizennyolc éve ez volt a legkeményebb kampány” – összegezte Kolozsváron a választásokat Kelemen Hunor. Az első fordulóban az RMDSZ 148, míg az MPP 6 polgármesteri tisztséget szerzett meg. /Fleischer Hilda: Kelemen: ádáz kampányt vívtunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

„Nincs együttműködési stratégiánk, ha majd lesz, időben kiszivárogtatjuk a Krónikában, egyelőre a második fordulóra koncentrálunk” – válaszolt Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arra a kérdésre, hogy a szövetség készen áll-e megalapozni az MPP-vel való együttműködést a helyi önkormányzatokban alpolgármesteri tisztségek felajánlásával. „Ha egy magyar jelölt van, nyerünk, de most külön gratulálunk Szász Jenőnek, az MPP elnökének, aki megígérte, nem indítanak jelöltet ott, ahol veszélyeztetik a magyar győzelmet, és Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének, hogy olyan jelöltet támogatott Szilágy megyében, aki többször is hangoztatta, hogy az autonómia csupán fantazmagória – miattuk vesztettünk” – mondta Kelemen Hunor. /Gyergyai Csaba: Egyelőre nem kollaborál az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Az RMDSZ-re és az MPP-re összesen körülbelül ötszázezren voksoltak. Ilyen teljesítménnyel a törvényhozásban nem lesz képviselete a magyarságnak. Ezért kellene bölcsen és visszafogottan értékelni a szavazást: a győzelem–vereség paradigmája helyett inkább az együttműködés kereteiről kellene beszélni, írta a lap munkatársa. A közös fellépés elképzelhetetlen, ha megkérdőjelezik a másik szervezet létjogosultságát. /Farcádi Botond: A bölcsesség ideje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

Egy tanácselnökkel, négy megyei és három városi tanácsossal több tisztségviselő képviselné a magyar közösség érdekeit, ha nem alakul ki verseny a két politikai szervezet – az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) – között. Szilágy megyében megyei tanácselnököt, Maros megyében egy megyei és két helyi tanácsost, Kolozs megyében két megyei és egy helyi tanácsost, Máramaros megyében egy megyei tanácsost veszített el az erdélyi magyarság ott, ahol az MPP is indított jelölteket. Kelemen Hunor az MPP-t tette felelőssé a magyar képviselet gyengüléséért. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar – az RMDSZ-es Csóka Tibor – legyen a megyei tanács elnöke. Ha az MPP jelöltje, Papp Lajos Sándor több mint 2000 szavazatát az RMDSZ jelöltje kapta volna, Csóka legyőzte volna vetélytársát, a szociáldemokrata Tiberiu Marcot. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök szerint ez nagy csalódás. Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje, a párt országos alelnöke nem kívánta kommentálni Kelemen utalásait. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke az MPP megjelenésének tulajdonítja az RMDSZ három mandátumának – két megyei és egy helyi tanácsos – elveszítését. „Az egyetlen megoldás a megegyezés lett volna, amit az MPP szorgalmazott is. Szerintem elég közel álltunk hozzá, de az RMDSZ elzárkózott ez elől, így a mandátumok elveszítésének felelőssége csakis őket terheli” – reagált László Attila szavaira Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke. /Darvas Beáta, Lokodi Imre, Kulcsár Mária: Veszteséget jelentett a magyar–magyar verseny. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Gyakorlatilag az RMDSZ valamennyi jelöltlistája kevesebb szavazatot kapott az idei helyhatósági választások első fordulójában, mint a négy évvel ezelőtti önkormányzati megmérettetésen. Az RMDSZ a megyei tanácsosi listák esetében szenvedte el a legnagyobb érvágást. 2004-ben az RMDSZ megyei tanácsosi listáira összesen 513 165 választópolgár ütötte pecsétjét, idén már csak 425 216-an, ami 87 949 szavazatcsökkenést jelent. (Összehasonlításképpen: a Magyar Polgári Párt megyei listáira 84 620-an szavaztak.) A négy évvel ezelőtti szavazatszám 111 megyei tanácsosi mandátumot hozott a Markó Béla vezette alakulatnak, az idei választáson azonban már csak 89 fölött rendelkezik a szövetség. A polgármesteri tisztségek tekintetében mutatkozik a legkevésbé a térvesztés. 2004-ben az első fordulóban 148 elöljárói széket tudhatott magáénak az RMDSZ, és ezt a számot két héttel később sikerült feltornásznia 189-re, most vasárnap ugyancsak 148 RMDSZ-es polgármester folytatta/kezdte el munkáját, további 76 jelölt sorsa pedig a június 15-i második fordulóban dől el. 2004-ben összesen 385 835 szavazatot kaptak az RMDSZ-es polgármesterek, akikbe idén már 14 ezerrel kevesebben, 371 524-en fektették bizalmukat. (Az MPP polgármesterjelöltjei összesen 63 069 voksot gyűjtöttek.) A négy éve tartott választáson a szövetség helyi tanácsosi listáira 455 625-en ütötték a pecsétet, idén az össz-szavazatok száma közel 53 ezerrel kevesebb, vagyis 402 659. 2004-ben az RMDSZ-nek még 2488 tanácsosi mandátumot sikerült megszereznie, helyi önkormányzati képviselőinek száma idén 2195-re apadt. Első országos megmérettetésén az MPP jelöltlistáira 79 238-an szavaztak, ami 489 tanácsosi tisztséget hozott az MPP konyhájára. /Rostás Szabolcs: Kevesebb tulipán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

A helyhatósági választások eredményeinek tükrében megkérdőjelezhetetlen, hogy az RMDSZ-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) nem sikerült mozgósítania a magyarságot az óhajtott mértékben. A magyarok részvétele megegyezett az országos részvételi aránnyal. Az RMDSZ megyei tanácsosi listája 425 216 szavazatot gyűjtött, az MPP-é pedig 84 620-at. A 2004-es helyhatósági választáson az egyedüli magyar szervezetként induló RMDSZ megyei tanácsosi listája 513 165 szavazatot gyűjtött. Most viszont az RMDSZ-nek és az MPP-nek együtt csak 509 836 szavazatot sikerült szereznie. Az RMDSZ-nek eddig 120 megyei tanácsosa volt. Most viszont csak 89-cel rendelkezik, az MPP pedig 19 megyei önkormányzati képviselői helyet szerzett. Az összesítés nyomán azonban csak 108 tanácsosi hely illeti meg a két szervezetet. Az RMDSZ megszerezte a magyarok voksainak a 83,40 százalékát, míg az MPP a voksok 16,59 százalékát kapta. /B. T. : A helyhatósági választások sarokszámai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Markó Béla és Szász Jenő is győzelemnek tekinti a választások eredményeit, noha előbbinél tompítani, utóbbinál viszont cáfolni kellene a diadalt. Székelyföldön az MPP vereséget szenvedett. A káderpolitika az RMDSZ-nél is meghatározó volt. Szatmár és Maros megyében olyan jelöltekkel nyerték meg a tanácselnöki tisztségeket, akik személyesen több szavazatot szereztek, mint az RMDSZ megyei listája, azaz képesek voltak túllépni az etnikai szavazáson. Azonban a dél-erdélyi szórványban az RMDSZ többnyire vesztesként került ki. A legnagyobb kudarc Marosvásárhely. A felülről „hazaerőszakolt” pártpolitikus képtelen volt a másik oldalról voksokat szerezni, írta Borbély Lászlóról a lap munkatársa. /Chirmiciu András: Mérlegelés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Murvai Miklós, az MPP aradi szervezetének alelnöke elmondta, Pécskán a magyar szavazók több mint 10%-a választotta az MPP-t. Tőzmiske iskolapéldája az agresszív, tettlegességig fajuló, zsaroló kampánytevékenységnek, amely megfosztotta a község magyar szavazóit a szabad választástól. A törvénysértő szavazat-vásárló kampánybulik – Vadászon kettő is volt belőle – a teherautóról osztogatott „önzetlen adományok”, a szavazás napján a „megvendégeltek” beterelése a szavazóhelységekbe, meghozta az RMDSZ által óhajtott végeredményt. A megyei RMDSZ vezetői tudtával végrehajtott akciók szervezőit azonban az MPP nem jelentette fel. /Irházi János: MPP-mérleg Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Sepsiszentgyörgyön az emberek többsége Antal Árpádra, az RMDSZ polgármester-jelöltére adta szavazatát – szögezte le sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Szerinte esetében az emberek személyre szavaztak, miközben Csinta Samut, az MPP jelöltjét a pártja húzta maga után. Antal Árpád szerint Csinta Samu támadó kampányt folytatott. /Kovács Zsolt: Negatív kampány? = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Ambrus Attila szerint röhejes Szász Jenő MPP-elnök győzelmi mámora, hogy a Magyar Polgári Párt színrelépésével megszűnt az egypártrendszer. Háromszéken és Hargita megyében soha ilyen kevés választó nem járult az urnákhoz, mint most. /Ambrus Attila: Távoltartás a miheztartásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke nem érzi magát felelősnek amiatt, hogy a magyar tisztségviselők száma csökkent a helyhatósági választásokon. A képviselők száma azért is kisebb, mert kevesebben vagyunk, magyarázta. Amennyiben a Magyar Polgári Párt nem vett volna részt a mostani voksoláson, akkor további százezer magyar ember nem ment volna el szavazni. Százezer szavazatot szerzett, érvelt, olyan emberekét, akik amúgy nem mentek volna el szavazni. Azt ígérték, hogy ahol ez veszélyeztetné a magyar képviseletet, ott nem is indítanak jelöltet, mégis megtették ezt Szilágy megyében, ahol emiatt nem lett magyar tanácselnök, vetette fel az ÚMSZ. Utólag derült ki, hogy Csóka Tibornak van esélye, válaszolt Szász Jenő. Hozzátette, Nagyváradon, Marosvásárhelyen nem indítottak jelöltet, mégsem nyert az RMDSZ. Szatmár megyében pedig a Magyar Polgári Pártnak köszönhetően magyar tanácselnök lett, Szatmárnémetiben az MPP jóvoltából Ilyés Gyula újrázhat polgármesterként, Nagyszalontán Török László azért is nyerhetett, mert az MPP nem indított magyar jelöltet. Általános közöny jellemezte a választásokat, a magyarok esetében is. Az ÚMSZ szerint a magyar szavazói apátia a Magyar Polgári Párt kudarca is. Szász Jenő ezt nem fogadta el, mondván, az MPP-re szavazó százezer ember nem kudarc. Az MPP két és fél hónapos szervezet, az RMDSZ viszont tizennyolc éve működik. Nincs miért lemondania, jelezte Szász Jenő, bízik a magyar–magyar együttműködésben. /Salamon Márton László, Isán István Csongor: Szász Jenő „büntetése” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

„Gyergyószentmiklós a hűség városa” – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az MPP gyergyószentmiklósi székházában. A pártelnök elismerő szavakkal illette a párt gyergyószentmiklósi szimpatizánsait, amiért Mezei János polgármester-jelöltet „esélyes induló helyzetbe” hozták a helyhatósági választások második fordulójára. Szász Jenő elítélte Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentését, miszerint az MPP „elorozta” a szavazókat a szövetségtől. „Ne tolvajozza le azt a százezer embert, aki a június elsejei választásokon élt a demokrácia biztosította szabadságával és a választás lehetőségével” – hangoztatta Szász. Szász Jenő szerint elérhető, hogy a többségében magyarok lakta településeken az RMDSZ-es polgármesterek mellett MPP-s alpolgármesterek tevékenykedjenek, illetve fordítva. /Jánossy Alíz: Szász Jenő: Markó ne tolvajozzon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./ Thamó Csaba Hargita megyei MPP elnök elmondta, valamennyi olyan Hargita megyei településen, ahol listát állított az MPP, sikerült bejuttatni képviselőit a helyi önkormányzatokba. A Magyar Polgári Párt öt községben nyerte el a polgármesteri széket: Derzsben, Bögözben, Szentábrahámon, Farkaslakán, illetve Kápolnásfaluban. A helyhatósági választások második fordulójában az MPP jelöltje versenyben van Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn, Gyergyóújfaluban, Kányádon és Fenyéden. /Szász Emese, Balázs Katalin: Együttműködést ajánl az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Az RMDSZ és az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltjei, Antal Árpád és Csinta Samu megígérték, megpróbálják megelőzni a kampány eldurvulását, a második forduló előtt személyeskedések jellemzik mindkét fél korteshadjáratát. Az RMDSZ a Háromszék napilap fejlécével ellátott kampányújságot jelentett meg. Farkas Árpád főszerkesztő tiltakozása után Csinta Samu is felhívta a figyelmet arra, hogy „az emberek szembehazudása ez a politikai kurzus”. Antal Árpád a www.zona.hu portálon megjelentetett cikkre hívta fel a figyelmet. Szerinte az említett írásból kiderült, hogy a sepsiszentgyörgyi MPP negatív kampányra készült az utolsó napon. Csinta Samu elhatárolódott az írástól és bejelentette, az MPP nevében pert indítanak a portál ellen. /Illyés Judit: Személyeskedő korteshadjárat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2004 júniusában a romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ mintegy ötszáztízezer szavazatot kapott. Az értékelések akkor úgy szóltak, az eredmény jobb, mint a négy évvel korábbiak. 2008-ban, június 1-jén az RMDSZ és az MPP által együttesen szerzett szavazatok száma – a megyei tanácsi listákra leadott voksok esetében – megközelítőleg ötszáztízezer. Összességében minden maradt a régiben. Szűcs László, a lap főmunkatársa szerint Nagyváradon közös lista esetében indíthattak volna egy tanácsosjelöltet befutó helyen, a Bihar Megyei Tanács esetében akár kettőt is. – A parlamenti választáson az RMDSZ-nek és az MPP-nek kompromisszumot kell kötni. /Szűcs László: Számolunk a helyzettel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./