"Másodszor rendezték meg a kárpát-medencei iskolák találkozóját Budapesten. Boér Mária, a kolozsváriak szervezője elmondta, hogy a találkozót a magyar művelődési minisztériumi Határon Túli Magyarok Főosztálya, a Magyar Kultúra Alapítvány, a Kodály Alapítvány és a Soros Alapítvány finanszírozta. Kolozsvárról és Nagyváradról mentek csoportok a találkozóra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ "

"Aug. 15-20-a között immár második alkalommal került sor Budapesten a Régiók Találkozása - Kárpát-medencei Napok című rendezvénysorozatra a Magyar Kultúra Alapítvány, valamint a határon túli magyar művelődési egyesületek társszervezésében. A megnyitón Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a rendezvény fővédnöke mondott köszöntő beszédet, majd a részvevő régiók, Erdély, Vajdaság, Muravidék, Felvidék, Kárpátalja képviselői üdvözölték a megjelenteket. - A műsorban népviselet- és néptáncbemutató, a párválasztással /házasságkötéssel/ kapcsolatos népszokások, továbbá népművészeti, képzőművészeti, fotó- és könyvkiállítás is szerepelt, mely utóbbi az MKM Határon Túli Főosztálya anyagi támogatásával az utóbbi öt év során kiadott határon túli magyar könyvtermést mutatta be. Közös irodalmi estre is sor került "Anyád nyelvét bízták rád a századok" címmel. Ezen kívül minden régió bemutatott egy-egy, az idei év legkiemelkedőbbjének ítélt könyvet. Az erdélyi könyvkiadást a Polis Kiadó Szilágyi Domokos Magyarok című kötete reprezentálta, felolvasták Dávid Gyula könyvismertetőjét. - A rendezvénysorozatot egyéb jelentős tevékenység is gazdagította. Így például az Identitás-Klub keretében magyarországi és határon túli szakemberek részvételével "A Kárpát-medencei magyarság a demográfiai adatok tükrében" címmel kétnapos kerekasztal-beszélgetést zajlott, amelyen Erdélyt Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár és dr. Kötő József, az RMDSZ oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnöke képviselte. Másik fontos rendezvény volt a régiók, az MKM Határon Túli Magyarok Főosztálya, a Magyar Kultúra Alapítvány és a Márton Áron Kollégium képviselőinek első közös, az együttműködéssel kapcsolatos munkatanácskozása, amelyen az erdélyi régiót Laskay Sándor, a Művelődés- és Egyházügyi Főosztály közművelődési előadója képviselte. Mindkét tanácskozásról közös nyilatkozatot bocsátottak ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 22., 1097. sz./"

Augusztus első napjaiban rendezte meg Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány az V. Kárpát-medencei Találkozót. Ezen, több más erdélyi részvevő mellett, fellépett a zilahi Terbete táncegyüttes, Gáspár Attila /Zilah/ bemutatta a millennium alkalmából megjelent Szilágysági magyarok (Kriterion Könyvkiadó) című kötetét. Az Identitás Klub részvevői /magyarországi és határon túli egyetemi tanárok, történészek, lelkészek, újságírók, irodalmárok/ elfogadták, és a magyar kormány elé terjesztették az Identitás Klub Zárónyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a történelmi magyar egyházaknak fontos szerepük van a határon túli magyar közösségek nemzettudata és anyanyelve megőrzése terén. Elismerést érdemelnek azok a határon túli magyar egyházi intézmények, amelyek a nemzetmegtartó szerepet a múltban is vállalták és ma is végzik. A jövő szempontjából az illetékes felekezeti vezetők és testületek részéről elengedhetetlen a magyar nemzeti identitás őrzésének tudatos felvállalása valamennyi határon túli közösségben. Magyarország részéről kulcsfontosságú feladatnak tartják, hogy széleskörűen támogassa a határon túli magyar egyházak tevékenységét, vallási könyvek és folyóiratok biztosítását, valamint azok eljuttatását minden régióba, továbbá szükség szerint a pap-, illetve lelkészképzést. Az Identitás Klub segítséget kér a következőkhöz: A magyar hatóságok járjanak közben Mátyás király kolozsvári szülőházának az UNESCO védnöksége alá helyezése érdekében, valamint segítsék elő egy emlékszoba létrehozását az említett épületben. Kérik az aradi Szabadság-szobor minél előbbi visszaállítását. Járjanak közben, hogy a Kiss Ernő 1848/49-es honvédtábornok földi maradványait őrző eleméri templomot méltóképpen felújítassák, valamint kerüljön fel a régen elkészített emléktábla a másik délvidéki vértanú, Schweidel József zombori szülőházára. Támogassák az egyetemes magyar kultúra tekintetében jelentős deáki műemléktemplom helyreállítását, valamint a felújított rozsnyói Kossuth-szobor eredeti helyére való visszaállítását. Szorgalmazzák a torzóban maradt vereckei honfoglalási emlékmű mielőbbi befejezését. /Régiók találkozása - V. Kárpát-medencei Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A Budapesti Nemzetközi Vásár díszvendége volt a Magyar Világ 2000 Kiállítás, melyen a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar vállalkozók, üzletemberek és alkotók mutatkoztak be szeptember 15-24. között. Ezzel párhuzamosan a Magyar Kultúra Alapítvány szervezésében szakmai és művészeti programok egész sorának volt színhelye a vásár. A határon túliak részvételét elsősorban az Új Kézfogás Közalapítvány tette lehetővé, tízmillió forintos anyagi támogatással és információkkal nyújtva segítséget. A kulturális rendezvények: színpadi produkciók, szakmai konferenciák és kulturális vásár. A színpadon Erdélyből és Felvidékről 8-8 együttes mutatkozott be, Magyarországról 4, Vajdaságból és Horvátországból 3-3-, Kárpátaljáról, Muravidékről ás Burgenlandból 1-1. Volt néptánc, népzene, régizene, énekművészek, népdalénekesek, színjátszók, bábosok, kórus, modern táncok, modern zenekarok és misztériumjáték. Erdélyt a Collegium Régizene Együttes (Nagykároly), Figura Stúdió Színház (Gyergyószentmiklós), Guadalquivir Flamenco Együttes (Kolozsvár), Háromszék Táncegyüttes (Sepsiszentgyörgy), Kaláka Néptáncegyüttes (Szamosújvár), Puck Bábszínház Magyar Tagozata (Kolozsvár), Magyarlapádi Hagyományőrző Együttes és a Maros Művészegyüttes képviselte. A szakmai konferenciák témái között volt: magyar műemlékvédelem és kulturális turizmus a Kárpát-medencében, Magyar feltalálók a Kárpát-medencében, A Duna Televízió és a határon túli magyar stúdiók, találkozás a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségével, Eurorégiók és határ menti együttműködések a Kárpát-medencében, Esélyek és veszélyek - ifjúsági jövőkép a Kárpát-medencében./Guther M. Ilona: Magyar Világ 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Kétnapos konferenciát tartott Budapesten november 17-18-án a Reformátusok a Közéletért Alapítvány a holland református parlamenti párttal közösen. A fugyivásárhelyi Studium Academicum Alapítvány részéről a konferencián jelen volt Kállay László, az alapítvány elnöke, valamint Balogh Barnabás biharvajdai református lelkész. Kállay László elmondta: évek óta tartanak konferenciákat különböző témakörökben. A mostanit Az Európai Unió és a kisebbségek címmel a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezték meg. Politikusok, egyházi képviselők tartottak előadásokat Magyarországról, Hollandiából, továbbá Erdélyből. A kisebbségvédelem nem hatékony, ha a nemzetállamok anakronisztikus keretei között csak az erő és a politikai akarat kisebbségellenessége érvényesül, mondta Csapody Miklós, az MDF alelnöke. Az előadásokból kicsengett, hogy a kisebbség nem mennyiségbeli kérdés, hanem helyzetbeli különbség. Németh Zsolt külügyi államtitkár arról beszélt, hogy ha Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor a schengeni határ az anyaország szomszédai közé tevődik, tehát a határon túli magyarok kívülrekednek. Ezáltal Magyarország szívóhatása még inkább növekedni fog, ugyanakkor nő a szomszédos országok taszító hatása is, az otthonmaradók pedig még nehezebb helyzetben lesznek. Németh Zsolt szerint szembe kell szegülni ezzel a negatív forgatókönyvvel. A magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy Magyarország ne csak a saját nevében tárgyaljon a csatlakozásról, hanem a térség nevében is. Az államtitkár kijelentette, hogy a határon túli magyaroknak joguk van beleszólni a magyar kormány rájuk vonatkozó döntéseibe, ezt biztosított elősegíteni a státustörvény. /Both Abigél: Az Unió és a kisebbségek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

Megjelent a Magyarok a világban, Kárpát-medence /CEBA Kiadó, Budapest/ című átfogó kiadvány, tulajdonképpen lexikon. A hamarosan véget érő millennium évének egyik meghatározó fontosságú terméke. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét, földrajzát, gazdasági életét, vallási és demográfia helyzetképét, kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. Ennyi értékes információt az anyaország határain túl élő magyarságról nemigen talál egyhelyen másutt az olvasó. A kötet Ajánlásában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemelte, hogy a különböző fejezeteket, alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértői állították össze. A Románia fejezet szerzői például: Benkő András, Dr. Csiha Kálmán, Csűry István, Dávid Gyula, Fischer Fülöp Ildikó, Dr. Kerekes Jenő, Mezei Géza, Mózes Árpád, Pozsonyi Ferenc, Szekernyés János, Tánczos Vilmos, Tonk Sándor, Dr. Vofkori László. Az erdélyi magyarság kulturális egyesületeit, intézményeit, sajtóját bemutató fejezet Dávid Gyula összeállítása. Bihari Zoltán főszerkesztő kifejtette, hogy hiteles kordokumentum összeállítására törekedtek. /Az államalapítás és a kereszténység felvétele 1000. évfordulója évében. Kézikönyv az anyaország határain kívül élő magyarságról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

"Jan. 22-én együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, valamint a Magyar Művelődési Intézet (Budapest) és a Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest). Örvendetes, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a kárpát-medencei magyar kulturális és közművelődési szervezetek vezetői, mert így szervezett keretek között járulhatnak hozzá a térségben élő magyarság politikai és kulturális együttéléséhez - összegezte véleményét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, az eseményt követő budapesti sajtótájékoztatón. Ugyanakkor előrelépésként értékelte, hogy a jövőben valamennyi szomszédos országban élő magyar szervezet összehangolja munkáját. /Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"A Fehéregyházán levő Petőfi Múzeumot az 1990-ben alakult helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület (alapító Gábos Dezső) próbálta rendbehozni, azonban a javítására nem rendelkeztek kellő tudományos készültséggel és pénzügyi háttérrel. Végül 1999-ben, a költő halála 150. évfordulójának előestéjén több szervezet, alapítvány /Illyés Alapítvány, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Kultúra Alapítvány, az EMKE például/ támogatásával felújították, modernizálták a múzeumot (CD-ROM, terepasztal, klímaberendezés, fa falburkolat stb.), és egész alakos bronz Petőfi-szobrot kapott a díszkert. Ugyanebben az évben a múzeum birtokjoga visszaszállt Fehéregyháza önkormányzatára. Sajnos néhány leltári tárgy (Nagy Pál: Petőfi, Bordi András: Petőfi, Összes költemények - princepsz kiadás, fegyverek stb.) továbbra is a segesvári Történelmi Múzeum birtokában maradtak. A helyi művelődési egyesület hiába próbálkozott visszaszerzésük érdekében, levelünkre a Művelődésügyi Minisztérium magyar államtitkára nem válaszolt. - Sokan jártak itt a 2000. évben. A kiadott belépőjegyek száma (2748) nem elég, mert az év két látogatási csúcsnapján (március 15-én és július 29-én) a belépés díjmentes volt. /Máthé Attila: A fehéregyházi Petőfi Emlékház 2000. évi mérlege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./"

"Febr. 17-én a világ minden tájáról éves tanácskozásra gyűlt össze az immár kilencven különféle szervezetet magába foglaló Duna Televízió Baráti Körök Társasága. Az eszmecserére a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában került sor. Dr. Szöllőssy Árpád, az alapítvány elnöke emlékeztetett, hogy az Alapítvány létrehozásának időpontjában komoly veszély fenyegette a Duna Televíziót. Az akkori kormánykoalícióban ténylegesen felmerült a Duna Televízió megszüntetésének gondolata és beolvasztása valamelyik állami televízióba. Az Alapítvány létrehozásával ezeknek a terveknek ellenszegülve jöttek létre a Baráti Körök, nem csak az utódállamokban és Magyarországon, hanem a világ minden részében. Pekár István, a Duna Televízió elnöke részletesen beszámolt az elmúlt hónapokban végbement változásokról. Elmondta, a kulturális értékek közvetítése mellett megtették a kezdeti lépéseket ahhoz, hogy a "Duna" a Kárpát-medence hírtelevíziójává váljon. A társaság készül az amerikai sugárzás bevezetésére, melynek kezdetét augusztus 20-ára időzítik. A napi 19 órás adás leglényegesebb elemeit 6 órában sűrítik majd, melyet a könnyebb érthetőség kedvéért angolul is feliratoznak. Aggodalmát fejezte ki az amerikai sugárzás rentabilitását illetően, mondván, ezt a lengyeleknek hat év elteltével sem sikerült elérniük. /Duna Televízió Baráti Körök V. találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 24./"

"Megjelent Magyarok a világban - Kárpát medence /CEBA Kiadó, Budapest/ címmel egy 800 oldalas, lexikon formátumú kézikönyv a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar nemzetrészekről. A kézikönyv főszerkesztője Bihari Zoltán, a Xantusz Nemzetközi Koordinációs Iroda igazgatója, szerzői pedig határontúli magyar szaktekintélyek. A Magyar Kultúra Alapítvány székházában márc. 27-én megtartott könyvbemutatót Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitotta meg. Jelen voltak a régiók szerzői kollektíváinak képviselői is: Erdélyből Tonk Sándor, Szlovákiából Tóth Károly, Vajdaságból Gábrityné dr. Molnár Irén, Kárpátaljáról Dupka György, Horvátországból Szkála Károly, Szlovéniából Göncz László, Burgerlandból Kelemen László. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarok a világban - Kárpát medence. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"Május 18-án Szatmárnémetiben tanácskoztak a Kárpát-medence magyar közművelődési ernyőszervezetei. Összeállították a kárpát-medencei művelődési eseménynaptárt és kérték a köz- és magánalapítványok kuratóriumait, hogy kiemelt módon támogassák az eseménynaptárban szereplő rendezvényeket. - A résztvevők elhatározták, hogy kialakítják a kárpát-medencei magyar közművelődési mozgalom koordinációját. A koordinációs munka megszervezésére és ellátására a jelenlevők felkérték a Határon Túli Magyarok Hivatalát. - A testület elhatározta, hogy évenként más-más régióban tanácskozik, s ennek keretében elfogadják a következő évi eseménynaptárt, ajánlásokat tesznek a kulturális stratégia végrehajtását illetően, és elkészítik közös pályázataikat a kárpát-medencei méretű rendezvényekre vonatkozóan. A tanácskozó testület kinyilvánította szándékát, hogy várja további szervezetek csatlakozását a kezdeményezéshez. (Kelemen László Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Kötő József EMKE, Pillich László Heltai Alapítvány, Fodor István Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Balogh Ferenc Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Pomogáts Béla Magyar Írószövetség, Kramarics Dóra Magyar Kultúra Alapítvány, Földiák András Magyar Művelődési Intézet, Göncz László Muravidéki Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet, Beder Tibor Székelyföldi Magyarok Társasága, Dudás Károly Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség) /Közművelődési ernyőszervezetek zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./"

"Az idei, szept. 17-23. között megrendezendő Budapesti Nemzetközi Vásáron is lesz Magyar Világ 2001 elnevezéssel önálló bemutatkozási fórum a kárpát-medencei magyar vállalkozások számára. Összesen 114 kárpát-medencei magyar vállalkozás bemutatkozása mellett most is lesznek szakmai, tudományos-kulturális programok, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) és a Corvinus Rt., valamint a Magyar Kultúra Alapítvány és a Hagyományok Háza közvetítésével. Az ITDH a gazdasági, illetve a külügyminisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek és a magyar vállalatok között. A 23-as pavilonban Romániából 40 vállalkozás lesz jelen, Szlovákiából 20, Szlovéniából 16, Jugoszláviából 15, Horvátországból 11, Ukrajnából 7. /(Guther M. Ilona): Magyar Világ - másodszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"Dec. 11-én egyhetes magyarországi turnéra indult a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Pesti Vigadóban, a Magyar Kultúra Alapítvány székhelyén tartanak előadásokat, 17-én Szolnokon lépnek fel. A Pesti Vigadóban az együttes egy összetett, önálló műsort mutat be. Dec. 13-án a Budai Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány dísztermében jelenlétükkel tisztelik meg az együttest a politikai és kulturális élet főméltóságai. A meghívottak között van Orbán Viktor miniszterelnök, Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Mádl Ferenc jelenlegi elnök. /(Daczó Dénes): Az anyaországban turnézik a Hargita Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./"

"Az Amaryllis zene- és táncegyüttes /Kolozsvár/ idén októberben kezdte el tizedik évadját. A történelmi társastáncokat eredeti formájukban bemutató és népszerűsítő együttes 1993-ben kezdték el a nagyenyedi Bethlen Kollégium diákjainak képzését. A Collegium Gabriliense mai napig sikeresen táncolja - iskolai ünnepségeken, kiszállásokon egyaránt - a XVI.- XVII. század udvari táncörökségének egy részét. Kolozsvár mindhárom elméleti líceumában felfigyeltek az Amaryllisre, 1994-től éveken át virágzott a Chorea nevezetű reneszánsz tánccsoport. A művész-házaspár időközben hazatelepült Sepsiszentgyörgyre. Ők éltetik tovább odahaza a mai napig a Szent György Napok részeként. Az Amaryllis együttes idén is házigazdája és alap-szervezője volt a IX. Mátyás Napok rendezvényeinek. A Pimpimpáré gyermek-együttlétek is az amaryllis-fiatalok játékos kedvének kisugárzásai. Az Amaryllis munkáját támogatták: az Illyés Közalapítvány, a Határon túli Magyarok Hivatala, a Magyar Kultúra Alapítvány, valamint a vállalkozók. /László Bakk Anikó: Az Amaryllis. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./László Bakk Anikót a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége munkásságáért Ezüstgyopár-díjjal tüntette ki. "

"Okt. 11-én Szülőföld vagy haza? címmel tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. A beszélgetésen részt vett Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és Böjte Csaba ferencrendi szerzetes Déváról. A Budapestre akkreditált külföldi újságíróknak nyelvű tájékoztatóban négy témát jelöltek meg: a magántulajdon kérdése a rendszerváltozás után; a több mint 50 éve elkobzott és vissza nem szolgáltatott egyházi ingatlanok sorsa; a pszeudo-demokrácia a romániai önkormányzati rendszer tükrében; az RMDSZ, mint egypárt rendszer. A tájékoztató anyag szerint döbbenetesek az idei Kárpát-medencei népszámlálási adatok. A magyarság lélekszámának apadása már- már háborús menekülésre emlékeztet. Tőkés László újabb nyilatkozatot tett közzé az RMDSZ Operatív Tanácsának okt. 9-i közleménye kapcsán, melyet "deklaratív és megbélyegző" jellegűnek minősített és visszautasította az őt ért vádakat. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Élhető jövőképet az erdélyi magyarságnak címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy "a Székelyföldnek, mint régiónak, önálló gazdasági fejlesztési stratégiára van szüksége, hogy a népességfogyást és az elvándorlást megállítsuk, és élhető, jövőt biztosító társadalmi, gazdasági, kulturális környezetet teremtsünk". Bírálta az RMDSZ-t, kifejtve, hogy "társadalmi ellenőrzés hiányában a közösség érdekérvényesítése gyakorlatilag megszűnik abban a politikai struktúrában, amelyik már csak névlegesen az ő érdekvédelmi szervezete". Szász Jenő Székelyföldet külön EU régióként képzeli el. Böjte Csaba ferencrendi szerzetes arról beszélt, hogy szeretnék, ha nem csak az épületeket adná vissza a román állam, hanem visszaállítanák az azokban működtetett intézmények állami támogatási rendszerét is. A sajtótájékoztatót követően Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének jelenlévő tanácsosa a Romániai Magyar Szónak elmondta, hogy nincs különösebb válságról szó, csak Tőkés László összeférhetetlenségéről. /(Guther M. Ilona): Tőkés László kontra RMDSZ ügy. A tiszteletbeli elnök Budapesten is nyilatkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ "

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának gyűjteményéből nyílt kiállítás ápr. 11-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány Galériájában. A tárlaton mintegy 25 Kárpát-medencei magyar festőművész ötven alkotása látható; a kiállított munkákat a felsőbányai művésztelepen vendégeskedő alkotók készítettek 1996-tól napjainkig. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./"

"A Partiumi Magyar Napok rendezvényei során mutatták be Gecse Géza Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetét, mely válogatás a szerzőnek Kossuth Rádióban elhangzott műsoraiból. Gecse Géza a vele készült interjúban beszámolt arról, hogy az első kiadást tavaly áprilisban a két választás között mutatta be Habsburg Ottó Budapesten, a Gellért Szállóban. A második és a harmadik kiadást idén jún. 30-án mutatták be a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Könyvét Délvidéken öt helyen mutatták be, továbbá Pozsonyban és Beregszászon, mindenhol nagy volt az érdeklődés. Tolcsvay Béla javasolta, hogy havonta legyen egy nap a Tolcsvay Klbubban Határok nélkül címmel, ezt Gecse állítsa össze. Ez 1999 óta folyik. Gecse leszögezte, hogy a mai magyar társadalom, az újságírókkal együtt, nem tud eleget a határon túli magyarokról. A tízéves évforduló alkalmával Gecse vizsgálta, hogy hány újságíró tűnt el a műsorból. Nagyon sokan, tudniillik kiderült, hogy csak nagy többletmunkával tudják ezt a típusú műsort elkészíteni, mert sok mindennek utána kell hogy nézzenek. A Magyar Televízióban jó ideig nem voltak határon túli műsorok. A magyarországi fórumok akkor foglalkoznak a határon túli magyarok ügyeivel, ha ez külpolitikai témává válik. /Túrós Lóránd: Állam és nemzet - kötetben. Beszélgetés Gecse Gézával, a Határok nélkül szerkesztőségvezetőjével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./"

Az ápr. 25-én újra leleplezett aradi Szabadság-szobor kicsinyített mását adta át Medgyessy Péter magyar kormányfő jún. 4-én Budapesten Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének; a 13 aradi vértanú emlékét őrző szobor mintegy fél méter magas másolata egy hónapon át látható a Parlamentben. Medgyessy a szobor átadásakor – amelyet az emlékmű avatásakor kapott Aradon – azt mondta: a kormány szándéka az, hogy a budai várban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában helyezze el véglegesen a másolatot. – Ma június 4-e van; 84 éve a trianoni békediktátum életbe lépésének – mondta a miniszterelnök. A békediktátum "mindannyiunknak fájt, mindannyiunknak sebet okozott. A mai modern magyarság úgy gondolkodik, hogy erre a sebre "írt" az a változás adhat, amely ma zajlik Európában; az a változás, amely valóban egy nagy, újraegyesített Európát céloz meg – fogalmazott. /Budapesten az aradi Szabadság-szobor kicsinyített mása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Budapesten lépett fel, a Hagyományok Háza és a Magyar Kollégium szervezésében. A Szentháromság téren lévő Magyar Kultúra Alapítvány székházában dec. 11-én zártkörű, a téli ünnepkör népi szokásaival megtűzdelt folklórműsort mutattak be. Ez lényegében baráti összejövetelt jelentett, barátaikat és támogatóikat hívták meg. Dec. 12-én a Hargita Együttes a nagyközönség számára tartott előadást. /Guther M. Ilona: Advent a Hargitával Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

A József Attila-centenárium tiszteletére a Kráter Műhely Egyesület PoLíSz /Budapest/ folyóirata irodalmi és összművészeti pályázatot hirdetett Medáliák címmel a József Attila-költeménynek jegyében. Irodalom kategóriában Gál Éva Emese költőnek, a lap gyergyószentmiklósi munkatársának ítélték az első díjat, a harmadikat az ugyancsak erdélyi Czegő Zoltánnak. A díjakat március 21-én, a Költészet Világnapján adták át Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. /Guther M. Ilona: Hommage á József Attila – Medáliák pályázat. Gál Éva Emese költő kapta az első díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Április 10-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az ülésen 44 új, határon túli magyar művész vehette át a tagságot bizonyító oklevelet. Ezen a napon kapta meg az idei akadémiai aranyérmet Gergely István csíksomlyói plébános. Az MMA új, erdélyi tagjai: dr. Almási István népzenekutató; Bocskai Vince szobrász; Bogdán László író; Farkas Árpád író, költő; Ferenczes István költő; Haáz Sándor zenenetanár; Hunyadi László szobrász; Jakobovits Márta keramikus; Jecza Péter szobrász; Kallós Zoltán néprajztudós; Király László író; Kusztos Endre festő, grafikus; Kuti Dénes festőművész; Lászlóffy Csaba költő, író, műfordító; Marosi Barna író, újságíró; Murádin Jenő művészettörténész; dr. Nagy Attila mérnök, Shakespeare-kutató; Páll Lajos költő, festőművész; Sigmond István író; Sipos László festőművész; Szenik Ilona népzenekutató; Szőcs István író, műfordító; Újvárossy László grafikus és Zakariás Attila építész. /Ünnepi ülés a Magyar Művészeti Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Május 27–29. között tartották meg Budapesten és Agárdon a VII. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferenciát, amelyen egyebek mellett felmérték azt is, hogy mit jelentett a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek számára Magyarország belépése az Európai Unióba. A Kráter Műhely Egyesület és a Magyar Kultúra Alapítvány szervezte a tanácskozást. Tájékoztatás hangzott el a csángó élet alakulásáról, és előadás, többek közözz a székely diákok külföldi egyetemjárásáról a történelem folyamán. Bemutatták Székely András Bertalan Határhártyák című tanulmány- és esszékötetét. Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkész megemlékezett az 1956-os Pongrácz Gergelyről. /Bajna György: Keresztkötődések konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Második alkalommal rendezik meg a Partiumi Írótábort Nagyváradon, jelezte Barabás Zoltán költő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtófőnöke a Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében címmel, Nagyváradon megrendezett 2. Partiumi Írótábor július 4-i megnyitóján. Számos partiumi, magyarországi, erdélyi és felvidéki vendég – többek között Kalász Márton, a Magyar Írószövetség és Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke – érkezett. Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész szerint a város továbbra is őrzi irodalmi hagyományait. Tőkés László püspöke kifejtette, a cél egy Partiumi Magyar Művelődési Céh létrehozása. Szeretnék újraéleszteni a Partiumot. Pomogáts Béla vitaindító előadásában a régiók fontosságáról beszélt. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója hangsúlyozta, az általa vezetett intézmény a régiók egymásra találása koncepciójának jegyében dolgozik. /Balogh Levente: Kulturális régiók találkozása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Kárpát-medencei Napok címmel tizedik alkalommal rendezik meg a határon túli magyarok kulturális találkozóját Budapesten. A szeptember 23-án kezdődő eseménysorozaton kiállítás, táncház és irodalmi tanácskozás színesíti a programot. A Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában tartandó háromnapos rendezvényen a határon túli magyar kulturális értékeket mutatja be az anyaországi közönségnek. A nyitónapon irodalmi és kulturális folyóiratok képviselőinek részvételével rendeznek tanácskozást az alapítvány és a Kráter Műhely Egyesület közös szervezésében. /Kárpát-medencei napok tizedszer Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

A Magyar Kultúra Alapítvány és a Kráter Műhely Egyesület PoLíSz című folyóirata a X. Kárpát-medencei Napok keretében szeptember 23-24-én szervezte meg Budapesten a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok találkozóját, amelynek végén a résztvevők cselekvési ütemtervet és közös állásfoglalást fogalmaztak meg. A tanácskozás célja az volt, hogy szélesebb összefogást teremtsen a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok között, azonban a hatvannégy meghívóra csupán tíz folyóirat főszerkesztője jelent meg a fórumon. A romániai magyar folyóiratokat csak a partiumi Várad képviselte. Turcsány Péter, a PoLíSz folyóirat főszerkesztője kifejtette, hogy szükségesnek látja egy érdekvédelmi közösség létrehozását. /Vincze Ferenc, Budapest: Halványulóban a kulturális folyóiratok szerepe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Korond nem szűkölködik hírességekben. Elsősorban korongozói, naiv szobrászai, virágozó asszonyai váltak ismertté. Id. Páll Lajos, Páll Antal, István Lajos, Szász Erzsébet, Györfi Imre, Páll Árpád, Páll Domokos, Babos Miklós, Józsa János, Józsa László, a nők közül Molnos Karolina, Páll Katalin, Páll Antalné Rózsika, Molnos Margit, Györfi Imréné Páll Magdolna és Orbán Judit nevét emlegetik a leggyakrabban. Koronddal köthető össze az ott tanítóskodó Benczédi Sándor szobrász (1912-1998) neve, Svédországban élő művészlánya, Ilona is ott született 1948-ban, innen indult Venczel Árpád szobrászművész, ott él és alkot Páll Lajos, akit festőként és költőként egyaránt nagyra becsül a szakma, és ez a sor most újabb névvel gazdagodott: Józsa Judit szobrászkeramikus mára ismert és elismert tehetség Magyarországon és Erdélyben. Nagyhírű fazekascsalád sarja, Józsa János és Judit leánya, kiskorától kezdett ő is korongozni. Budapestre települt, oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. 1995-ben 73 kisszoborral mutatkozott be a Gellért Szálló halljában. Aztán elkezdte sorozatát Magyarország nagyasszonyairól. Kilencévi aprólékos tanulmányozás, kutatás előzte meg ezt a munkát, táltosokat és szenteket mintázott. A Magyar Kultúra Alapítvány 2004. augusztusában 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az első Emese, a legenda szerint az Árpád-ház ősanyja. Az utolsó személy pedig Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Szent Margit, Anjou Mária királynő, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenői Bornemissza Anna, gróf Zrínyi Ilona, Petrőczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Azóta a nagyasszonyok száma 46-ra szaporodott. Józsa Judit budapestiként is székely-magyar maradt. Időnként hazajön, és a Firtos alatti faluban mindig feltöltődik. /B.D.: Egy művészpálya kiteljesedése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Március 30-án ünnepelték a 80 éves Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutatót Székesfehérváron, a Magyar Néprajzi Társaság és a Zenetudományi Intézet szervezésében. A konferencián Andrásfalvy Bertalan, a néprajztudomány doktora és mások tartottak előadást. Az ünnepi koncerten tucatnyi együttes lépett fel, illetve egyéni előadók is, többek között Berecz András, Sebestyén Márta és Petrás Mária. A belépő- és pártolójegyek eladásából begyűlt összeggel a válaszúti szórványmagyar iskolát kívánják támogatni. „Isten éltesse számos esztendőkig a 80 esztendős Kallós Zoltánt, szellemi honvédelmünk vezérlő kapitányát!” – áll abban a könyvajándékban, melyet Budapesten ajándékoztak egy nappal korábban a néprajzkutatónak, azon a születésnapi ünnepségen, melyet tiszteletére rendeztek – a magyarországi Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület kezdeményezésére – a Budai Vigadóban, a Magyar Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza közreműködésével. „Éppen negyven esztendővel ezelőtt ismerkedtem meg Kallós Zoltánnal, amikor először indultam Moldvába, mégpedig Kolozsváron, Almássy István és Könczey Ádám társaságában, Tőkés István bácsinál, mert ott volt a főhadiszállásom útban a csángókhoz” – nyilatkozta Halász Péter néprajzkutató, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Az ünnepség mellett a Teleki László Alapítvány kiadásában megjelent Moldvai csángó-magyar okmánytár – 1467-1706 /Budapest, 2003/ című kötet újabb kiadását és egy üveg négyputtonyos tokaji bort ajándékoztak a folkloristának, és Olsvai Imre népzenekutató bemutatta az ünnepelt Új guzsalyam mellett című, új könyvét és CD-jét. Ezután Kallós Zoltánt a Magyar Kultúra Alapítvány székházában a Magyar Művészeti Akadémia, a Litea Könyvszalon, az Erdélyi Szövetség és Budapesti Székely Kör ünnepelte. /Guther M. Ilona: Kallós, a szellemi honvéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Szerte a Kárpát-medencében egymást érik az ünnepségek: betöltötte nyolcvanadik életévét Kallós Zoltán, szellemi honvédelmünk vezérlő kapitánya, írta Halász Péter. Március 29-én, Budapesten, két helyszínen /a Budai Vigadóban, majd a Magyar Kultúra Alapítvány székházában/, másnap Székesfehérváron ünnepelték a jeles folkloristát. A Hagyományok Háza, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyar Művelődési Intézet közös rendezvényén Jáki Sándor Teodóz atya, az egyesület elnöke köszöntötte az ünnepeltet. Kallós Zoltán tudományos munkásságát Olsvai Imre népzenekutató, az MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa méltatta. Kallós Moldvában gyűjtött szentes énekekből és imádságokból készült CD-t a szerkesztő, Pávai István népzenekutató mutatta be. Kallós Zoltán hallatlanul nehéz feltételek között gyűjtötte a hatalmas folklóranyagot, évtizedeken keresztül intézményi háttér és anyagi támogatás nélkül, megélhetési gondok között, folyamatos politikai zaklatásnak kitéve. Halász Péter Kallós Zoltánnal először negyven esztendővel ezelőtt, 1966 nyarán találkozott, amikor első moldvai útjára indult. Kallós akkor már túl volt élete első nagy meghurcoltatásán, s nem gondolta, hogy még vár rá egy annál is elszántabb üldöztetés. /Halász Péter: „Le van az életem zárva / Móduvának ládájába…” Budapesten is köszöntötték a nyolcvanesztendős Kallós Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./

„Az államszervezet korszerűsítésének keretében napirenden van a közalapítványok megszüntetése, de ez egyébként nem újdonság, hisz Sárközy Tamás, az Államszervezetünk potenciazavarai című könyvében ez a most megvalósításra kerülő program nagyjából le van írva” – nyilatkozta Koncz Gábor, a határon túli magyarok kulturális megmutatkozási lehetőségeit nagymértékben támogató Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója. A magyar államháztartási törvény módosítása szerint 2007. december 31-ig valamennyi közalapítvány megszűnik. Ebbe a kategóriába tartoznak a határon túli magyarokat támogató közalapítványok is, mint például az Illyés, Apáczai, Segítő Jobb, Új Kézfogás. Magyarországon több mint ezer – önkormányzatok, parlament, kormány által létrehozott – közalapítvány működik, lefedve a társadalmi élet legkülönbözőbb területeit: kultúra, oktatás, egészség, szociális szféra, gyermek- és ifjúságvédelem, bűnmegelőzés, tudományos kutatóműhelyek és így tovább. Sárközy szerint az eddigi alapítványok szerepét a költségvetési célalapok látnák el. Felsorolt néhány ilyen célalapot, melyek alkalmasak lennének az állami támogatások elosztására a civil szférában: Civil Alap, Kulturális Alap, Innovációs Alap, Tudományos Kutatási Alap, Szülőföld Alap stb. Tehát a határon túli magyarok támogatását a közalapítványok megszűnése esetében a Szülőföld Alap látná el. /Guther M. Ilona, Budapest: Ütött a magyar közalapítványok végórája. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Tizenegyedik alkalommal tartották meg a szlovéniai Alsólendván, augusztus 24–27. között, a Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napokat. A rendezvénysorozatot immár harmadik alkalommal szervezték Magyarországon kívül, régen a Magyar Kultúra Alapítvány égisze alatt Budapesten a Várban, a Szentháromság tér adott otthont e rangos fesztivál jellegű programsorozatnak. Felvidék (Révkomárom, 2004), Vajdaság (Zenta, 2005) után az idén a muravidéki Alsólendva várta a magyar határon kívülről érkezett kulturális csoportokat. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Burgenland, Muravidék és a horvátországi magyar közösség közművelődési ernyőszervezetei vettek részt a program összeállításában. A rendezvény házigazdája a helybéli Magyar Művelődési Intézet volt. Erdély részéről az EMKE volt a társszervező. A rendezvénysorozat keretében a különböző régiókból érkezett művelődési csoportok színházi produkciókkal, zenés irodalmi összeállításokkal, film- és könyvbemutatókkal, népdalok és népi táncok előadásával szórakoztatták a helybéli magyar közönséget. Nagy sikerrel szerepelt a Zurboló néptáncokkal. Hamar a közönség kedvence lett Érsek Csaba Sándor gyimesi és moldvai csángó népdalaival. Megrendezték az Eszmecsere a határon túli magyar kultúráról című tanácskozást, ahol nemcsak a különböző régiók ernyőszervezeteinek a képviselői vettek részt, de a magyarországi új és leköszönő, határon túli ügyekkel foglalkozó, intézmények képviseletei is jelen voltak, mint az Oktatási és Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény közös záródokumentum elfogadásával ért véget, amelyet a különböző magyarországi és határon túli régiók intézményeihez fognak eljuttatni a szervezők. /Dáné Tibor Kálmán: Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napok Alsólendván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Az elfogadott állásfoglalás: Zárónyilatkozat 1. Ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra egy és oszthatatlan, tekintet nélkül arra, hogy milyen földrajzi-államigazgatási keretek között nyilvánul meg. Ezért rendkívül fontos, hogy Magyarország döntéshozó testületei ennek értelmében döntsenek stratégiai, szervezeti és anyagi kérdésekről. 2. Az illetékes magyar állami szervek a szomszédos államokkal történő bilaterális kapcsolatok keretében fordítsanak külön figyelmet az adott országban élő magyar közösség nemzeti és kulturális jogainak tényleges megvalósulására. 3. A Magyarország határain túl élő magyar közösségek kulturális tevékenységük keretében érvényesíteni kívánják a szakmaiság, a tevékenységek szervezésénél a fontossági sorrend betartásának és a helyi sajátosságok érvényesítésének az elvét. E tekintetben előrelépést kizárólag a magyarországi állami szervekkel és a szakintézményekkel karöltve lehet elérni. 4. Az illetékes magyarországi állami szervek a határon túli magyar kultúra támogatása során legyenek tekintettel a helyi sajátosságokra, amelynek feltétele a régiókban tevékenykedő legitim kulturális szakemberek és képviselők álláspontjának ismerete és figyelembe vétele. Minél rövidebb időn belül el kellene jutni a szubszidiaritás elvének lehető legteljesebb megvalósításához. 5. Létfontosságú követelmény, hogy a határon túli magyar kultúra támogatási kerete ne szűküljön, mi több, reális és stratégiailag indokolt program szerint szükségszerű annak fokozatos növelése. A jövőbeni támogatáspolitika szempontjából nagyon fontos az egyre jobban hozzáférhető európai keretek igénybevétele. Másrészt úgyszintén fontos, hogy a határon túli magyar kultúra segítése, támogatása jól szervezett és szakszerűen működő magyarországi intézmények, alapítványok révén valósuljon meg. 6. Az adott helyzetben rendkívül fontos, hogy a jelenleg legveszélyeztetettebb határon túli magyar közösségek (Vajdaság, Kárpátalja) az illetékes magyar állami szervek és szakintézmények megkülönböztetett figyelmét és támogatását élvezzék. Alsólendva, 2006. augusztus 27. Csemadok – Görföl Jenő, főtitkár; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – Dáné Tibor Kálmán, ügyvezető elnök; Horvátországi Magyarok Szövetsége – Csörgits József; Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége – Dupka György, elnök; Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Alsólendva – Göncz László, igazgató; Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Dudás Károly, elnök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./