A múlt héten Budapesten bemutatták Magyar nemzetstratégia című kötetet, a Pukovics Gábor életre hívta Magyar Konzervatív Alapítvány gondozásában. A könyv a mai válságból keresi a kiutat közel három tucat magyar gondolkodó segítségével. A szerzők között van Andrásfalvy Bertalan, Bogár László, Borbély Imre, Drábik János, Duray Miklós, Fekete Gyula, Hegedüs Lóránt, Jankovics Marcell, Kondor Katalin, Papp Lajos, Varga Domokos György, Vass Csaba és Zétényi Zsolt. A könyvbemutatón Bogár László beszélt a korunk legnagyobb problémájáról, a globalizáció erős terjedéséről, s arról, hogy a liberális demokrácia aligha képes megoldani a válságot. A szerzők leszámoltak a húsz évvel ezelőtti illúzióikkal. A „békés” rendszerváltozás, az alkotmány toldozása-foldozása a letűnt rendszer rehabilitációját és a szocialista elit önátmentését szolgálta. Bogár szerint „a történelmi feladat a nemzeti és a szociális értékek új szintézise, amely hangsúlyozottan elhatárolódik a pusztító liberalizmustól, amely II. János Pál pápa szerint nem más, mint a „halál kultúrája. ” A nemzetépítő állam csak úgy valósulhat meg, ha az esélyegyenlőség megteremtésére törekszik. A magyar kormány olyan jogi környezetet teremt, melyben a multik extraprofitra tesznek szert adókedvezmények és állami támogatások révén, a magyar vállalkozások pedig tömegével mennek tönkre. /Borbély Zsolt Attila Magyar nemzetstratégia. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 17./

Az ökuménia és határok feletti szellemiség jegyében gyűltek össze Érd és Nyíradony után Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) székházának dísztermében a harmadik Van kiút... elnevezésű fórum résztvevői. A magyarság felekezeteken átívelő lelki kohéziójáról szóló konferencia előadói között volt Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke, Tasó László, Nyíradony polgármestere, Papp Lajos szívsebész, Radnóti Zoltán főrabbi, Kiss Rigó László Szeged-csanádi római katolikus megyés püspök, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Szeverényi János, az evangélikus misszió vezetője. Az előadók mindegyike a magyar társadalom morális válságáról értekezett, és az Istenhez való fordulásban, illetve a konzervatív értékek megerősítésében látták a kiút lehetőségét. Weisz Péter bejelentette: a Barankovics-műhely a Szent István és az Október 23. Alapítvánnyal együtt 300 ezer forintot ajánl fel a csángó gyermekek magyar nyelvre taníttatására. Jókai Anna írónő a konzervativizmus és az Istenhez való visszatérés fontosságát hangsúlyozta, Bene Éva, a Magyar Konzervatív Alapítvány képviselője pedig a Magyarországon zajló indirekt népirtásról beszélt, melyre egy esetleges „transzszilván transzfúzió” jelenthet megoldást. Mikola István volt egészségügyi miniszter az identitást, a szolidaritást, a családot és a hitet jelölte meg mint a nemzet lelki energiája visszanyerésének módját. Tempfli József megyés püspök az összetartás fontosságát, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök pedig azt hangsúlyozta: ideje lenne véget vetni az önsajnálatnak, „könnyekből nem lehet jövőt építeni. ” Szöőr Anna, az Október 23. Alapítvány vezetője a „vörös deviancia” elleni harc fontosságáról beszélt, Szeverényi János, az evangélikus misszió vezetője szintén a hit fontosságáról ejtett szót, majd zárszavában Székelyhídi Ágoston közíró, az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a 15 millió magyar ma már valójában körülbelül 13,6 millió. /Fried Noémi Lujza: Ökumenikus konferenciát szerveztek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./ Világi és egyházi meghívottak fejtették ki álláspontjukat, megoldási lehetőségeket villantva fel a nemzetfogyás megállítására a Van kiút konferenciasorozat harmadik állomásán. Jókai Anna írónő elmondta, hogy ha spirituális gyökereinket elveszítjük, még a jó szándékú politikai cselekedet is meddő marad. Tőkés László püspök a határokon átívelő szellemi kapcsolat megnyilvánulásaként jellemezte a találkozót. Mikola István volt egészségügyi miniszter kifejtette, a nemzet legnagyobb gondja, hogy elfogytak kollektív tudattalanjából a nemzeterősítő energiák, a neoliberális irányzat éppen ezeket az alapvető értékeket kezdte ki. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök az összetartásban látta a megmaradást, míg Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök arra figyelmeztetett, hogy könnyekből nem lehet jövőt teremteni, ezért ideje felhagyni az önsajnálattal. /D. Mészáros Elek: Kiútkeresés táblaavatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./