Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint a kettős állampolgárság ügyének a legnagyobb baja, hogy az játékszere mindkét politikai oldalnak. Mint mondta a kettős állampolgárság ügyében "a baloldalon érzékelhető, inkább MSZP-sek körében, egy nyilvánvaló irigységből, kenyérféltésből származó szorongás: ha megadjuk, akkor majd átjönnek, és akkor nem lesz munkahely, nem lesz megélhetés". Az erdélyi autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor, aki szintén részt vett a tanácskozáson, szólt arról, a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor, mint mondta, "büszke" az SZDSZ-re, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélyből, aminek elősegítése nem lehet cél – hangsúlyozta. /Magyar politikai játékszer a kettős állampolgárság ügye? SZDSZ: Megoldás Románia EU-csatlakozásától remélhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettős állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői okt. 17-én Szilvásváradon. Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül – mondta Szilágyi Zsolt az EMNT alelnöke, a romániai MPSZ választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok Őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen. „Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia-küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" – mondta. A politikus szerint, aki elveszítette a hazáját, annak katonává kell válnia, „Erdélyben, Egerben (...) vagy máshol meg kell harcolni a mindennapi szabadságért, a magyar megmaradásért, sőt (...) a magyar politikai identitásért is meg kell harcolni" – mondta. A szétszakítottság az szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok – hangsúlyozta Duray Miklós a szlovákiai MKP ügyvezető alelnöke. A Kárpátok Őre emlékmű is arra figyelmeztet, hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, „amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelenbeli élmények és a közös jövő tervezése. „Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik” – jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András, a VMDP elnöke. Emlékeztetett arra, hogy elsőként a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mondta, ki, hogy a magyarságnak autonómiára van szüksége majd a VMDP vetette fel először a kettős állampolgárság ügyét. Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem, az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állampolgárságról. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak – mondta. A Kárpátok Őre, vagyis a fából faragott monumentális őrkatona eredetijét 1915-ben állították fel Kolozsvárott, annak emlékére, hogy a honfoglalás idején Árpád fejedelem őrök segítségével ellenőrizte a Kárpátok hágóit. Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását 1918-ban felégették, majd az alkotás mása 2002-ben kapott helyet Szilvásváradon. /Szabad tanácskozás a határon túli magyarokról. Az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Átcsoportosításokat nem, két előirányzati tétel nevesítését ugyanakkor támogatta a határon túli magyarság költségvetési támogatásával kapcsolatos módosító indítványok közül a parlament külügyi bizottsága, nov. 9-i budapesti ülésén. "A jövő évi előirányzatban a korábbiakhoz képest növekedés tapasztalható a határon túli magyarok támogatásában, bár vannak vitatott számok" – mondta Szabó Béla, a HTMH elnökhelyettese. Kiemelte: 2005-ben kétmilliárd forintot kap a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és tízmillió forinttal emelkedik a beregszászi főiskola, a felvidéki Selye János Egyetem támogatási összege. A kedvezménytörvényből adódó feladatok teljesítését jelentő oktatási-nevelési támogatási tételek fedezik az igényeket; a gyermekenként járó 20 ezer forintokat, ha másként nem, a kormányzati tartalékból mindenképpen kifizetik. Az ülésen a határon túli magyar szervezetek részéről Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is jelen volt. Mindannyian jelezték: szeretnék, ha megmaradna a határon túli magyarok támogatásának tervezhetősége, és az előterjesztés tételesen lebontva tartalmazná a legfontosabb támogatási kérdéseket. A határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatására a jövő évi büdzsé négymilliárd forintot irányoz elő. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke pártja álláspontját kifejtve ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Szabó Vilmos, a HTMH elnöke maga mondta: az igények alapján ötmilliárd forintra lenne szükség. Németh Zsolt kijelentette: 2002-ben még 12,6 milliárd forint jutott a határon túli magyarságnak, idén már csak 11,7 milliárd. "Itt lenne az ideje stratégiai megoldást találni arra, hogy a határon túli magyarság támogatása ne legyen kitéve magyarországi pártpolitikai megfontolásokból megfogalmazódó demagógiának" – mondta Németh Zsolt. Eörsi Mátyás SZDSZ-es bizottsági alelnök szerint a mostani javaslat még mindig jobban átlátható, mint a 2002-es költségvetés, amikor "közpénzek ellenőrizhetetlenül áramoltak kiválasztott határon túli magyar szervezetekhez". /Határon túli magyarok támogatása: elég vagy kevés? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot fogadott el a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek többsége Budapesten. A dokumentumot a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nem írta alá. A nyilatkozat szövege: A Magyar Állandó Értekezlet alábbi tagszervezetei a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban a következő nyilatkozatot teszik. 1. Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2. Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3. Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4. Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláíró szervezetek: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation Deák Ernő, Észak- és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége Léh Tibor, Magyarok Világszövetségének Nyugati Régiója Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum /A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Meggyőződésem, hogy sikerül elfogadtatnunk Magyarországgal a kettős állampolgárság megadását, azonban ennek romániai alkalmazásához a státustörvényhez hasonlóan a bukaresti kormányt is rá kell bírnunk – nyilatkozta nov. 14-én Markó Béla. Az RMDSZ elnöke fontosnak nevezte a magyar kormánynak a Máért ülésén bejelentett csomagtervét, és úgy értékelte, a beígért többlettámogatások elősegítik majd a határon túli magyar közösségek szülőföldön való boldogulását. „A magyar–magyar csúcs a konszenzus intézményes kerete, eszköze. Azáltal, hogy a 8. Máérten nem született egyöntetű zárónyilatkozat, éppen az értekezlet lényege, rendeltetése került veszélybe, és ha rövidesen nem történik változás, a csúcs a pártpolitikai harcok áldozatává válhat” – kommentálta a Máért nov. 12-i ülésén történteket Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Hozzátette: a magyarországi kormánypártok háttérbe szorították a nemzetpolitikai alapérdekeket, amikor a határon túli magyar szervezetek közakaratával ellentétben nemre buzdítják szavazóikat a kettős állampolgárság ügyében. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke úgy vélte, elmozdulást jelentene, ha a népszavazást megelőzően sikerülne valamiféle törvényjavaslatban megállapodni. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. /A határon túliak véleménye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nov. 23-i rádióinterjújában úgy nyilatkozott: sem a kormány, sem ő nem kívánja befolyásolni, miként szavazzanak az emberek december 5-én a kettős állampolgárságról. Azt mondta, a népszavazásnak "sok-sok vesztese lesz, bármi is a végeredmény". Szerinte az ellenzék, Orbán Viktor Fidesz-elnök nem mutatta be törvényjavaslatát, amely megoldhatná a kettős állampolgárságról szóló népszavazás miatt kialakuló helyzetet. Mátrai Márta fideszes képviselő szerint Gyurcsány becsapja az embereket. Napok óta kampányol az országban, az állampolgárság megtagadására biztat. Majd bemegy a televíziók és rádiók stúdiójába, és letagadja saját véleményét. Mátrai adatai szerint a kormány 23 millió forintot költ a nem szavazat propagálására. Nov. 23-án általános vitára alkalmasnak találta a nemzetpolgárságról, illetve a Szülőföld-alapról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés külügyi bizottsága. A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták. A vitán jelen volt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának (SZET) elnöke. A kormány ellátja a magyar állampolgárság könnyített megadásáról kiírt népszavazás előkészítésével összefüggő feladatait – mondta Szabó Vilmos. Bugár Béla és Kelemen Hunor egyaránt úgy fogalmazott: a magyar választók vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent. A kettős állampolgárság megadása esetén sem gyorsulna fel a határon túli magyarok áttelepülése. /Huszonhárommillió forint a nem szavazat propagálására? Gyurcsány: Nem akarom befolyásolni a magyar választókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Duray Miklós szerint, akik nemmel szavaznak a kettős állampolgárságra december 5-én, azok igent mondanak a trianoni békeszerződésre. „Akik a nemet propagálják Magyarországon, (...) azok vagy nem értik, vagy nem ismerik a magyarországi jogrendet, vagy pedig tudatosan félre akarják vezetni a magyarországi választókat" – mondta a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke nov. 25-i sajtótájékoztatóján Győrött. A politikus közölte: az állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak nem jár mással első lépésben, csak az útlevéllel. Duray kijelentette: a december 5-i népszavazás a kettős állampolgárságról nem csak a magyar választópolgárok ügye, hanem minden magyar ügye. „Ritkán volt az elmúlt 85 évben olyan helyzet, amely az egész magyarságot érintette. A népszavazás kettős állampolgárságra vonatkozó kérdése ilyen" – szögezte le. „Erről az ügyről nem szabadna népszavazással dönteni, (...) de nincs más választásunk" – jelentette ki Duray Miklós. (MTI) /Duray Miklós szerint: A nem szavazat igen Trianonra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Tőkés László, Duray Miklós és Ágoston András nyilvános televíziós vitára hívja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a kettős állampolgárság, az erre vonatkozó népszavazás kérdésével kapcsolatban. A miniszterelnök dec. 3-án áll kihívói rendelkezésére. Tőkés László püspök hangsúlyozta: a velünk élő Trianon következményeinek csak akkor vethetünk gátat, ha tudjuk, mi a tennivalónk, ha komoly jövőképünk van, s ha tudjuk, hova adjuk le szavazatunkat. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „erőszakkal vonták meg tőlünk a magyar állampolgárságot", tehát most arról van szó: ebben a vonatkozásban fel tudjuk-e újítani a magyar jogfolytonosságot. Azzal, hogy „817 ezer magyar elindul Budapest irányába és felzabálja Magyarországot. (...) Hogyan merik feltételezni azt, hogy az elszakított magyarság csak vérszívókból áll" – tette hozzá indulatosan. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke azt hangsúlyozta, pártja szerint egy új, demokratikus, EU-tag magyar nemzetállamra van szükség. (MTI) /Nyilvános tv-vitára hívják Gyurcsányt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Nyilatkozat a kettős állampolgárságról 1) Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2) Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3) Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4) Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláírók: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség; Deák Ernő, Észak és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége; Bugár Béla, Magyar Koalíció pártja; Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége; Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége; Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation; Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum; Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség; Léh Tibor, Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója. A Latin-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), tagszervezetei véleményének kikérése alapján egyhangúlag elhatározta, hogy csatlakozik a fentebb közölt nyilatkozathoz, melyet a MÁÉRT 2004. november 13-i gyűlésén minden tagja aláírt a kormány koalíció pártjainak kivételével. Döntésünk egy elvi álláspontot tükröz, mely szerint nem volt és nem lehet sohasem kétséges, hogy a magyarság, bárhol is lakjon és éljen a világon, a nemzet testének szerves tagja. Sajnálatos, hogy egy egészen más szinten keletkezett vita ezt az elvi álláspontot esetleg gyengítheti. Szükségesnek tartunk egy félreérthetetlen „IGEN” szavazatot a nemzeti egység érdekében. Kunckelné Fényes Ildikó, a LAMOSZSZ elnökasszonya, Caracas /Nyilatkozat a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

A Háromszék részleteket közölt Duray Miklósnak, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnökének a Köztársaság téri, december elsejei kormányellenes tüntetés résztvevőihez intézett leveléből. „A nemzet akkor kerül veszélybe, ha belülről bomlasztják. Mert a nemzet szervezete ugyan képes védekezni a külső támadásokkal szemben, de megroskad a belső kórtól. Soha nem gondoltam volna, hogy tizenöt évvel a rendszerváltás után Magyarországon olyan véres vita alakulhat ki nemzeti közügyben, mint most az állampolgárság miatt. A magyar állampolgárság folytonossága belső jog szerint több mint ötven évvel ezelőtt, a kommunista puccs után szűnt meg, az akkori magyarországi parlament döntött így, ezért nem véletlen, hogy ma utódaik szeretnék megakadályozni helyreállítását. A nemzeti tudat elleni támadásaik ugyancsak régi gyökerűek. Leggyakoribb eszközük az érzelmek pénzre cserélése, a társadalom megosztása akár hazugság árán is, ám legújabban a lelkiismeret és az értelem szembeállításával próbálkoznak. Mert lássuk: szembeállították egymással a két, egy tőről fakadó érzelmet is, a hazafiasságot és a nemzeti érzést. Mert szerintük hazafi az, aki nemet mond a nemzetre.” „A határon túli magyarok azért vannak szülőföldjükön, mert szeretik szülőföldjüket, és a trianoni határok meghúzása ellenére ott maradtak, noha akkor több okuk lett volna az elhagyására, mint most. Vannak, akik azt terjesztik, hogy közülük több mint nyolcszázezren magyar állampolgársággal a zsebükben egyszerre felkerekednek, és vérszívó siserehadként ellepik Magyarországot. Sőt, mi több, mindannyian egyszerre felveszik a nyugdíjukat, a munkanélküli-segélyüket, a családi pótlékot, a szociális támogatást, a gyermeknevelési támogatást, mindegyikük ,,csak azért is” veseműtétet hajtat végre magán, és ugyanabban az időben igénybe veszik az összes utazási meg egyéb kedvezményt, sőt, még temetési hozzájárulást is. Ugyanis a több mint ötszázmilliárd forintot kitevő tehertétel és a húszezer forintos adóteher-növekedés csak ilyen feltételekkel lehet igaz.” „ Sokan a rendszerváltozás után kezdtek rádöbbenni, hogy magyarnak lenni többet jelent, mint magyarul beszélni vagy Magyarországon lakni, mert a magyar nemzet tagjai sokkal többen vannak, mint Magyarország lakossága. Ezt ma már egyre többen tudják. Ezért mondjunk nemet a nemre, hogy igen legyen belőle.” /A nemzet belső bomlasztása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

Az Országos Választási Iroda jelentése szerint az előzetes, nem hivatalos eredmény alapján eredménytelen volt mindkét hétvégi népszavazás Magyarországon, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választójogú polgárok 25 százaléka. A leadott szavazatok 99,83 százalékának feldolgozása alapján a kettős állampolgárság kérdésében az igenek száma 1 516 303 (51,55 százalék), míg a nemeké 1 424 909 (48,45 százalék) volt. A kórház-privatizációt érintő kérdés igenjére 1 917 000-en (65,01 százalék), míg a nemre 1 031 000-en (34,99 százalék) voksoltak. A részvétel 37,47 százalékos volt: a 8 030 760 választópolgár közül 3 009 416-an jelentek meg a népszavazáson. Szomorúsággal vették tudomásul az erdélyi magyarok a kettős állampolgárság kérdéséről kiírt magyarországi népszavazás eredménytelenségét. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a kormányt és az MSZP-t tette felelőssé a helyzetért. Szerinte, ha a kormány nem „veri szét” a státustörvényt, időben összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, és odafigyel a határon túli magyarok autonómiatörekvéseire, akkor talán népszavazás sem lett volna. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint az eredménytelenségnek az az üzenete, hogy a választópolgárok nem kérnek a Fidesz politikájából. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője nemzeti tragédiának nevezte a népszavazás eredményét. Hozzátette: hajlandóak támogatni a kormány szülőföldprogramját, ha a kormány is támogatja az MDF javaslatát, amelynek lényege, hogy a határon túli magyaroknak ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök Szili Katalin házelnöknek írt levelet, amelyben felkéri a parlamenti pártokat, hogy „a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést, és dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint: „akik nemmel szavaztak, hitelesítették a trianoni döntést, azt, amiről nyolcvannégy év során senki sem mondta ki, hogy elfogadjuk, csupán azt, hogy alávetjük magunkat”. /K. Cs.: Folytatódik az egymásra mutogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: „Elvárjuk, hogy március 15-ig közösen alkossuk meg a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvényt. Ha erre a parlament nem képes, oszlassa fel önmagát, és adja át helyét olyan erőknek, akik képesek ezt a feladatot felelősen, a nemzeti elkötelezettségnek megfelelően el is látni". Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a referendum kezdeményezői úgy megbuktak, „mint az ólajtó, a Fidesz csinált egy hátraarcot korábbi véleményéhez képest, közben meg hanyatt esett". /Napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

Huszonhárom közéleti személyiség, köztük a Magyar Koalíció Pártja városi szervezetének elnöke és alelnöke, valamint több Kassa környéki település MKP-s önkormányzati képviselői írták alá azt petíciót, amelyet Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, az MSZP vezető személyiségének szántak. A Márai-szobor avatására érkezett politikust Kassán nyolcvan fős tömeg várta tiltakozó transzparensekkel.  A levél szerint az MSZP megtagadóan vélekedett a határon túli magyarokról, s választóit is erre a testvértagadó magatartásra ösztönözte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás során.  “Mindezek tükrében érthetetlennek és sajnálatosnak érezzük, hogy megjelenik Márai Sándor szobránál, s beárnyékolja a felvidékiek és a kassaiak ünnepét” – olvasható a levélben. Szili Katalin azt próbálta bizonygatni, hogy nem tehet a történtekről, és ő személy szerint igennel szavazott a kettős állampolgársággal kapcsolatban.  Az incidens után felszólaló Csáky Pál miniszterelnök-helyettes nyugodt, Márai szelleméhez méltó viselkedésre kérte a résztvevőket, és kijelentette, hogy számára megtisztelő Szili Katalin mellett állni a szoboravatáson. A magyar parlament elnöke ugyanis szerinte azon kevesek egyike, akik megértették, hogy nem azért emelnek szobrokat jelentős felvidékieknek, mert el akarják hagyni hazájukat, hanem azért, mert továbbra is itt akarnak élni. /Megtiszteltetés? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

A határon túli magyar szervezetek dec. 20-án közös nyilatkozatban foglaltak állást a kettős állampolgárság kérdésében. Az aláírók megállapodása szerint a nyilatkozatot a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) hozta nyilvánosságra. "A határon túli magyar szervezetek megdöbbenéssel értesültek a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szóló népszavazás eredményéről. Úgy véljük, hogy a nagyarányú távolmaradás a népszavazástól többek közt annak következménye, hogy a kormánypártok a nem szavazatra buzdítással elbizonytalanították a választókat. Bebizonyosodott, hogy az egész magyar nemzetet érintő kérdésekben meg kell keresni az egyetértést a politikai pártok között, ami ebben az esetben nem történt meg, sőt teljesen előkészítetlenül került sor a népszavazásra" – szögezte le a nyilatkozat. Az aláírók meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az egyébként üdvözlendő Szülőföld-program vagy bármilyen anyagi támogatás nem helyettesítheti sem azt az erkölcsi jóvátételt, amelyet a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság lehetősége jelent. Ebből kiindulva felkérték a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban alkossák meg azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal. A határon túli magyar szervezetek készek arra, hogy a törvénymódosítás előkészítő munkálataiban részt vegyenek – mutatott rá a dokumentum. "Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy mielőtt megtárgyalná ezirányú javaslatát, annak tartalmát egyeztesse a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteivel, illetve hívja össze a Máért ülését. Mindannyiunk érdeke, hogy a nemzet jövője ne legyen pártpolitikai csatározások tárgya, hanem mielőbb közös álláspontot alakítsunk ki e stratégiai fontosságú kérdésekben" – hangsúlyozta a nyilatkozat, amelyet Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kezdeményezett. A dokumentumot rajtuk kívül a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Kovács Miklós, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége nevében Jakab Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége nevében Juhász Sándor, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség nevében Tomka György, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány nevében pedig Hámos László, az alapítvány elnöke írta alá. A kormány az alkotmányban megfogalmazott kötelezettségeinek eleget téve továbbra is azon munkálkodik, hogy megfelelő formában, a nemzetközi normákat is figyelembe véve segítsen megoldást találni a határon túli magyarok részéről felvetődő jogos kérésekre – mondta Budapesten a külügyminiszter, a határon túli magyar szervezetek állásfoglalására reagálva. "A Máért legutóbbi ülésén kifejeztük azt a szándékot, hogy az értekezletet a nem túl távoli jövőben összehívjuk" – mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette: "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad (...), adjunk nekik olyan útlevelet, amellyel az egész európai unióban ugyanúgy közlekedhetnek, mozoghatnak, mint mi". Hiller István, az MSZP elnöke kifejtette, ugyanolyan útlevelet kell adni a határon túli magyaroknak mint az anyaországiaknak. /A határon túli magyar szervezetek közös nyilatkozata a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

Január 6-án és 7-én tartják Szabadkán az anyaország határain kívüli magyar szervezetek értekezletét, amelynek napirendjén a kettős állampolgárság kérdése szerepel. Megfigyelőként megjelennek a Kárpát-medencén kívüli – nyugat-európai és tengerentúli – magyar szervezetek képviselői. A tanácskozáson az RMDSZ-en kívül nem lesznek jelen más erdélyi szervezetek. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője Kasza Józsefhez, a VMSZ elnökéhez intézett levelében kifogásolta, hogy a SZNT nem kapott meghívást, s hogy a VMSZ ugyanúgy tesz, mint a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) esetében. Az RMDSZ részéről a tanácskozáson részt vesznek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Attila képviselő, parlamenti frakcióvezető-helyettes, Székely István szakértő, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, állandósítják majd a találkozót. /(köllő): Mini-MÁÉRT ülésezik Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Az RMDSZ álláspontja szerint olyan megoldási formákat kell szorgalmazniuk a határon túli magyar szervezeteknek, amelyek elvezetnek a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencia teljes jogú részvevői a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői: Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, Szlovéniából pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A Vajdaságból két párt lesz jelen – a Máért két tagja –, az egyik maga a kezdeményező, a VMSZ, a másik pedig a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Takács Csaba, nem tartja járható útnak, hogy a határon túli magyar szervezetek törvényjavaslatokat terjesszenek a budapesti kormány vagy az Országgyűlés elé. „Nem szabad felcserélni a szerepeket. A törvényalkotás a magyarországi pártok feladata, ám elengedhetetlen, hogy Budapest konzultáljon velünk, határon túli magyarokkal a nemzetpolitikát érintő kérdésekben, nem úgy, mint ahogy a népszavazás előtt történt” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök, aki szerint van lehetőség a kettős állampolgárság ügyének megoldására a népszavazás eredménytelenségétől függetlenül. Ezúttal sem hívták meg a Máértre Tőkés Lászlót, amit a püspök úgy kommentált: a határon túli magyar szervezetek opportunista módon viselkedtek. /Rostás Szabolcs: Konszenzus Szabadkán? = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök január 13-án Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának és Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetségnek az elnökét fogadta a Parlament épületében. A találkozón jelen volt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Avarkeszi Dezső, akit a kormány azzal bízott meg, hogy készítsen átfogó koncepciót a nemzetpolitikai program alapján stratégiai és szabályozási kérdésekben. „Az a törekvésünk, hogy azokat a pontokat keressük, ahol egyetértés van, amelyek előreviszik azt az ügyet, amelyben hiszünk. Közös dolgunk egy erősebb, együtt élő és együtt tartó magyar felelősség” – mondta Gyurcsány Ferenc újságíróknak a találkozó előtt. A határon túli magyar szervezetek a múlt hét végén, Szabadkán tartott találkozójukon úgy döntöttek: továbbra is a kettős állampolgárság könnyített megszerzésére tartanak igényt. /Gyurcsány-Bugár-Kasza találkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Mádl Ferenc köztársasági elnök január 14-én a Parlament épületében fogadta Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség és Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökét. Két határon túli magyar vezető átadta a határon túliak fórumán született felkérést Mádl Ferencnek, hogy terjesszen törvényt a parlament elé a kettős állampolgárság rendezése, vagy megoldása érdekében, amit az államfő megértéssel fogadott. /Kasza József és Bugár Béla Mádl Ferencnél. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 14-én fogadta a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Kasza Józsefet és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökét, Bugár Bélát. Egy nappal korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Somogyi Ferenc külügyminiszterrel és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel találkoztak. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint a két határon túli magyar politikus – a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma Szabadkán megtartott értekezletének döntése értelmében – azt javasolta az államfőnek, hogy kezdeményezze az Országgyűlés előtt a határon túli magyarok részére a magyar állampolgárság kedvezményes elnyerésére vonatkozó törvény megalkotását, illetve a hatályos állampolgársági törvény megfelelő módosítását. „Mádl Ferenc – mint ahogy eddig is támogatta – különös figyelemmel kíséri a kérdés rendezésének folyamatát – áll a közleményben. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is fogadta a határon túli magyar vezetőket. Bugár Béla a kétnapi tárgyalások összegzéseként elmondta: „Az egyik oldalon tudomásul vesszük azt, hogy a magyar kormány a kettős állampolgárságra és annak bevezetésére nagy hajlandóságot nem mutat. A másik oldalon mi természetesen elvárjuk, hogy a magyar kormány tudomásul veszi azt, hogy mi erre igényt tartunk. Ugyanakkor hajlandóak vagyunk arra, hogy az egyéb dolgokban egyeztessünk.” /Guther M. Ilona: A siker érdekében. Kompromisszum útján a határon túli magyarság kérdése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

A Szlovák Köztársaság belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak nevezte Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök autonómia-felvetéseit a Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) országos vezetősége. Lubos Lackovic, a párt egyik alelnöke ugyancsak megengedhetetlennek nevezte, hogy Szlovákia vezető közéleti méltóságai mindmáig nem reagáltak a magyar miniszterelnök határon túli magyarok autonómiatörekvéseit támogató megnyilatkozására. Meciar a héten egyszer már beszélt a kérdésről, amikor azt mondta: személyesen szólította fel Mikulás Dzurinda miniszterelnököt, nehogy az autonómia témájáról tárgyalásokba bocsátkozzon Magyarországgal. Meciar, a háromszoros exkormányfő a jelek szerint egyre jobban szót ért a jelenlegi kormányfővel. Dzurinda elemzők szerint a következő választások után nem szívesen kormányozna együtt harmadszor is a Magyar Koalíció Pártjával (MKP), amelynek képviselőit már most, a regionális választásokat megelőzően igyekeznek kiszorítani a majdani megyei közgyűlésekből. Ennek érdekében homogén szlovák pártkoalíciók kialakításán fáradoznak. Meciar pártja már kinyilvánította: a 2006-os országos képviselőválasztások után kész együtt kormányozni Dzurindával, de csakis akkor, ha a majdani kormánykoalícióban a magyarok nem lesznek jelen. /Meciar elutasítja a magyar autonómiát. Gyurcsány elszólását a szlovák belpolitikába való beavatkozásnak minősítik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Sárospatakon a Makovecz Imre tervezte művelődési házban rendezte meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet év eleji régiós konferenciáját a közművelődésben tevékenykedők számára. A Dialógusok 2005 elnevezésű találkozón öt országból mintegy százhúszan vettek részt. Köztük volt Pomogáts Béla, Bárdi Nándor, Gál Sándor, Dupka György, Muzsnay Árpád, Balassa Zoltán és Dáné Tibor. „A kisebbségben élő magyaroknak ma nincs Budapesten erős emberük” – hangzott el tanácskozáson. Dr. Bárdi Nándor kisebbségkutató (a Teleki Intézet főmunkatársa) beszélt a népszavazásról. Szerinte a kudarc egyik oka az, hogy az anyaországi és a határon túli magyarok nem ugyanazt értik nemzetpolitika alatt. Az előbbiek, mikor erről szó van, leginkább, vagy éppen kizárólag a határon belüli dolgokra gondolnak. Nem tett jót a fogalom tisztázásának, az egységesebb nemzetszemlélet kialakításának az sem, hogy a közvéleményre befolyással lévő politikusok egyszer ezt, máskor mást mondanak. Bárdi Nándor idézte Tamás Gáspár Miklóst, aki a rendszerváltást követően még azt írta, hogy minden határon túli magyart megillet a kettős állampolgárság. Duray Miklós 1996-ban, arra hivatkozva, hogy nem kívánt bonyadalmakat, kellemetlen hatást váltana ki a szomszédoknál, elutasította. Inkább a kedvezménytörvény mellett állt ki. Martonyi János szerint, ha Magyarország korábban a kettős állampolgárság kiterjesztése mellett dönt, akkor sokkal nehezebb tárgyalásai lettek volna az EU-csatlakozásnál. Az eredménytelen népszavazás a szocialistákat erősítette, akik „fő témájukban” verték meg a polgári oldalt. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint Magyarországon nem nemzetpolitika, hanem pártpolitika folyik, amit a december 5-i népszavazás markánsan bizonyított. Most már igazi cselekvésekre van szükség, ezek közé tartozik a határon túli magyarok önigazgatásának (autonómiájának) kialakítása is, ami az anyaország támogatását igényli. Dr. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke a kultúra finanszírozásáról értekezett. A Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Borbáth Erika elmondta, hogy minden osztályuk külön feladatul kapta a határon túli magyarok támogatását, a velük való partneri kapcsolat kialakítását és ápolását. Dupka György író, a Kárpátaljai Magyar Értelmiségek Közösségének elnöke elmondta, hogy az anyaország anyagi segítsége nélkül náluk azonnal összeomlana a magyar művelődés, hisz az ukrán állam egy vasat nem ad ilyen célra. Elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság az elvándorlások ellenére sem fogy, ellenkezőleg, ha lassan is, kimutathatóan gyarapszik. A már EU-tag Szlovákiában is nagy gondok vannak a közművelődés támogatásával. Dohányos Róbert, a kulturális minisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy a magyar kultúrára a kevésből is kevesebbet adnak, mint amennyi arányosan járna. A közszolgálati televízióban a magyar adás ideje 33-szor (!!!) kisebb, mint ami magyar lakosság számaránya alapján járna. A Kolár Tibor vezette kassai Thália színház többszörösen kevesebbet kap, mint az ottani szlovák színház. Az a tény, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati tényező csak kisebb változást hozott ezen a területen. /Sike Lajos: Pártpolitika helyett nemzetpolitikát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Levélben tett javaslatot az Európai Parlamentben (EP) tevékenykedő magyar és határon túli magyar képviselőknek Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetője, hogy hozzanak létre hivatalos fórumot, amelyen minden érintett párt (Fidesz, MSZP, SZDSZ, MDF, valamint a szlovákiai MKP) megbízott képviselője rendszeresen figyelemmel kísérné az EP-ben a magyarokat érintő ügyeket. Szájer úgy értékelte: a Fidesz EP- delegációjának számos magyar ügyben – például a Vajdasággal kapcsolatban vagy a romániai csatlakozással foglalkozó EP-jelentésben – sikerült olyan szempontokat érvényesítenie, amelyeket a kormánynak nem. A Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP) delegációja maximálisan nyitott az együttműködésre mind a négy magyarországi párt és a határon túli magyarság jelenlegi és leendő EP-képviselőivel – szögezte le az MSZP-delegációt vezető Tabajdi Csaba Szájer Józsefhez (Fidesz-MPSZ) írt levelében Brüsszelben. Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-képviselője Szájer javaslatával kapcsolatban elmondta, végleges álláspontot még nem alakított ki, de vannak bizonyos fenntartásai. Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője természetesnek tartaná, ha a Magyarországról érkezett képviselőkkel rendszeresen találkoznának, mert számos olyan téma van, amely az egész Kárpát-medencei magyarságot érdekli. /Javaslat összmagyar EP-fórum létrehozására. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

Még a szórványban élők is furcsállják, hogy az RMDSZ az egyetlen politikai erő a bukaresti törvényhozásban, melynek némely képviselője és szenátora immár 15 éve megszakítás nélkül tagja a parlamentnek. Az embereket tudják azt, hogy a kormányzásban való részvételnek káros következményei is lehetnek. Vajdaságban apró csoportosulásokra szakadt a magyarság. A következmény: a belgrádi parlamentben egyetlenegy képviselője sincs, az újvidékiben alig néhány. Kárpátalján két szervezet áll egymással szemben, az ottani magyarok sorsa Kijev kényétől-kedvétől függ. Felvidéken összefogott a magyarság, hat éve kormánypárt az MKP. Szlovákia EU-tag lett, most már a magyarok pártját kiszorítanák a politikai porondról a többségi pártok. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnökének mondta: az, hogy az MKP az 1998-as, majd a 2002-es választások után kormánypárt lehetett, az „Washington és Brüsszel kérése volt”. Ha ez az elvárás a következőkben már nem jelentkezik, akkor „a szlovák pártok igyekeznek majd kiszorítani az MKP-t a kormányból”. Romániában a PSD nem azért vállalta az RMDSZ-szel való együttműködést, mert nem volt más megoldás számára. Az EU-csatlakozás alapkövetelménye a kisebbségi problémák legalább uniós szintű rendezése. Ezt az utóbbi évek valamennyi román kormánya tudta, s akként is cselekedett. Azonban két év teltén Románia teljes jogú EU-tag lesz, s akkor 2008-ban már egészen más lesz a román pártok orientációja. Akkor kiszorítják az RMDSZ-t a politikai porondról. Erre tanácsos lenne idejében felkészülni. /Ferencz L. Imre: Lesz-e kiszorítósdi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes január 27-én fogadta a meghívására Bukarestbe érkezett Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettest és küldöttségét. A két politikus a szlovákiai és a romániai magyar közösség sajátos helyzetéről tárgyalt. A felek összehasonlították az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepvállalását, Csáky Pál felajánlotta vendéglátójának ilyen irányú tapasztalatai átadását. Elhangzott, mind a szlovákiai, mind pedig a romániai magyarság cselekvő részesei azoknak az államoknak, amelyekben élnek, politikai szerepvállalásukkal pedig jelentős mértékben hozzájárulnak az illető ország fejlődéséhez. Markó Béla kijelentette: igen fontos, hogy a magyar kisebbség érdekeit védő pártok összefogjanak. A szlovák miniszterelnök-helyettest Berényi József külügyi államtitkár, Peczár Károly irodavezető, valamint Martin Murvic szóvivő kísérte el romániai útjára. A Csáky Pál vezette delegáció a romániai cseh és szlovák kisebbség képviselőjével is megbeszéléseket folytat. /Cseke Péter Tamás: Hangsúlyos politikai szerepvállalások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Elsősorban integrációs és kisebbségpolitikai kérdések szerepeltek Csáky Pál szlovák és Markó Béla román miniszterelnök-helyettes január 28-i bukaresti tárgyalásain, amelyeken a felek egyebek között megegyeztek abban, hogy az RMDSZ miniszterei, államtitkárai és szakértői a jövőben szorosabb kapcsolatokat építenek ki szlovákiai kollégáikkal az integrációs tapasztalatok átadása érdekében. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett: a romániai magyarok érdekvédelmi szervezete és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) most készít kisebbségi törvénytervezet saját országa számára. Ezek szövegét mielőbb összehasonlítják majd – mondta Markó Béla. A két ország szakértői ugyanakkor sokkal sűrűbben fognak találkozni – tette hozzá Csáky Pál, aki a tervek szerint legközelebb májusban készül újra Bukarestbe látogatni. /Markó–Csáky találkozó Bukarestben. Integrációs és kisebbségpolitikai kérdések szerepeltek napirenden. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Csáky Pál elmondta: nem csupán a két határon túli magyar szervezet, hanem a két kormány között is szeretnének jó együttműködést kiépíteni. /Román-szlovák kormányközi megbeszélések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Kissé túllőtt a célon Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, amikor autonómia- törekvéseket támogató ajánlatot tett a szlovákiai magyaroknak – jelentette ki az egyik szlovák kereskedelmi televízióban Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MK) ügyvezető alelnöke. A szlovák vádakat elutasítva Duray az MKP kulturális önkormányzatiságot elmélyítő törekvéseiről azt mondta, hogy azok semmiképpen sem minősíthetők autonómia-törekvéseknek, és az ilyen autonómia szóba sem jöhet Szlovákiában, ahol ennek megvalósításához az alkotmány módosításával kellene megteremteni a feltételeteket. Vitapartnere, Dusan Caplovic, az ellenzéki Smer képviselője azzal vádaskodott, hogy Duray mindaddig nem marad nyugton, amíg nem Budapestet tudhatja ismét e térség fővárosának. „Ön hosszú távon tekint a jövőbe és azzal az eshetőséggel számol, hogy ha úgy fél évszázad múltán az Európai Unió valamilyen okból összeomlana, akkor maguk magyarok ismét kikiálthatnák a történelmi Magyarországot.” Duray határozottan visszautasította a gyanakvó véleményt. /Duray szerint Gyurcsány az autonómiával túllőtt a célon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

Eljárás indul Duray Miklós ellen. Jan Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke tavaly decemberben jelentette fel a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnökét. Slota Duraynak a kisebbségi autonómiával és a kettős állampolgársággal kapcsolatos kijelentését, valamint azt nehezményezte, hogy együttműködik magyarországi politikusokkal, továbbá a szlovák állam szétzüllesztésére törekszik, ami bűncselekmény. Ezenkívül felrója a magyar politikusnak, hogy megsértette képviselői esküjét, amely a szlovák alkotmány és a köztársaság szuverenitásának tiszteletben tartására kötelezi. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Duray Miklós felvidéki magyar politikus tanulmányt írt Miért szakadt ketté a Máért a legutolsó ülésén? címmel. A terjedelmes munka a Hitel /Budapest/ folyóirat februári számában jelent meg. A rendszerváltás utáni magyar–magyar párbeszéd intézményesítésének történetét Duray az alapszerződések korától indította. A rendszerváltozás évétől – bár nem intézményesítették – rendszeres volt a magyar–magyar párbeszéd. Duray megemlíti, hogy az Antall-kormány idején egyetlen alapszerződés született, a magyar–ukrán, s noha voltak hibái, a később kötöttekhez képest a legjobb volt, ,,mert ajtót nyitott az autonómia irányába”. A ’94-es magyarországi kormányváltás miatt ez a párbeszéd két évet szünetelt, az első magyar–magyar csúcsra csupán ’96-ban került sor. Erre a ,,fagypontra” esik a szlovák–magyar alapszerződés kimunkálása, amit ,,a pozsonyi magyar képviselők nem szavazhattak meg”, hiszen nem tartalmazta a végrehajtás kötelezettségét, a számonkérés lehetőségét, ráadásul közművelődési ügyekben szabad kezet adott a szlovák félnek (az oktatás finanszírozása körüli mostani bonyodalmak is innen származtathatók – véli Duray). Az Antall József által megfogalmazott három egyenrangú pillért (magyarságpolitika, szomszédságpolitika és európai integráció) a visszatérő posztkommunista Horn-kormány átszabta. Kovács László külügyminiszter ugyanis bejelentette: ,,az integrációs politika viszonylatában kell kialakítani a szomszédságpolitikát, és e kettőnek a függvénye a határon túli magyarok iránti magyarországi politika”. A történelmi jelentőségű, Trianon óta első ízben megszervezett 1996-os magyar–magyar csúcs a záródokumentum kapcsán kialakult vita, majd az azt követő diplomáciai botrány miatt vált. Duray szerint ez ,,a magyar történelem első olyan politikai nyilatkozata, amelyet a trianoni határokkal szétszabdalt nemzet összes politikai pártja és legnagyobb társadalmi szervezetei adtak közre”. Hat hét múlva beindultak a román–magyar alapszerződésről szóló kétoldalú tárgyalások az RMDSZ tudta nélkül. S amikor a határon túli szervezetek ezt szóvá tették, szeptember elején Pápán csupán egy csonka csúcsra kerülhetett sor az SZDSZ és az MSZP hivatalos részvétele nélkül. Közben mesterkedett a nemzetközi diplomácia is. Egy korábbi, félig titkos romániai magyar–román találkozó hagyományaira építve elérte, hogy az 1996. őszi romániai parlamenti választások után az RMDSZ-t bevegyék a román kormányba. Az említett találkozót a romániai Neptunfürdőn a több amerikai intézmény (mint pl. a Carnegie Corporation és a State Department) pénzéből támogatott PER – Project on Ethnic Relations – nevű szervezet még 1992-ben hozta létre. Amikor ez kiderült, vitát és feszültséget váltott ki az RMDSZ csúcsvezetésében a Tőkés-szárny és Borbély László, Markó Béla csoportja között. Kormányzati pozícióval megszelídítették a romániai magyar politikai elitet, amely ettől fogva már nem hadakozott a román–magyar alapszerződés ellen, csupán morgolódott. És elhátrált a magyar egyetem, a római katolikus és a protestáns egyházak javai visszaszolgáltatásának követelésétől, valamint az autonómia programjától. A román-magyar alapszerződés még rosszabbra sikeredett, mint a szlovák-magyar. A romániaiból az autonómia gondolata negatív értelemben került bele. Ekkor hasadt ketté végérvényesen a romániai magyar politikai közélet.” Hasonló ,,puhító” hadjárat zajlott Szlovákiában is, hiszen a PER már 1994-től kísérletezett azzal, hogy szembeállítson két magyar pártot (MKDM, FMK-MPP) egy harmadikkal (Együttélés) – utóbbi elnöke volt Duray. Összeugrás helyett egyesülésre került viszont sor, ám a kormányzati csalit a létrejövő MKP sem tudta elkerülni. Az Orbán-kormány megalakulása után a Fidesz rávett ,,néhány határon túli magyar szervezetet”, hogy ne követeljék a kollektív jogok és az autonómia belefoglalását a záródokumentumba. A kölcsönös engedmények eredménye lett a Máért. Hamarosan pedig beindult a státustörvény megalkotásának és lejáratásának eseménysorozata. Duray szerint a státustörvény ötlete azért született meg, mert akkor még ,,ki-ki a szülőföldje szerinti állam jogrendje alapján – hátrányos megkülönböztetés vagy jogvesztés nélkül – nem élhetett volna” a kettős állampolgárság lehetőségével. Az SZDSZ és ellenezte a megoldást, ezt a törvény utólagos kiüresítésének tudatában ma már nem kell bizonyítani. Duray felelevenítette, hogy a negyedik Máérton milyen ellenszenvet váltott ki a külföldi munkavállalók beözönlésének MSZP-s rémképe, a túlbecsült oktatási-nevelési támogatás terheinek alantas felvetése. Az SZDSZ és az MSZP külföldi partnerszervezeteit arra biztatta, hogy lépjenek fel a státustörvény ellen, ők pedig ezt megtették Szlovákiában is, Romániában is és az európai fórumokon is. A Medgyessy-kormány idején először maradt ki a meghívottak közül Tőkés László. Az Orbán-kabinet az erdélyi magyar politikai elit autonomista szárnyával rokonszenvezett. Az RMDSZ csúcsvezetése a magyarországi kormányváltástól változást remélt, amely be is következett, hiszen 2002 óta csaknem az összes közcélú – Erdélynek szánt magyarországi – támogatás az RMDSZ felügyelete alatt áll. Duray hangsúlyozta, hogy a Máért ötödik ülése sikeres volt a kormány számára. A határon túliak zöme lehajtott fővel vette tudomásul, hogy Magyarországon visszatértek a kormányba a kommunisták, de akadtak talán hárman, akik örültek ennek. Megváltozott a státusirodák helyzete is. ,,Kárpátalján például a korábban megnyílt irodákat be kellett zárni, mert az ügyek irányítását az MSZP által kedvelt szervezet és a neki elkötelezett személy vette át – nyilván, ezért kellett őt 2002 júliusától meghívni a Máértre. Romániában annyi történt, hogy az a pedagógusszervezet, amely a státustörvényhez kapcsolódó oktatási-nevelési támogatást kezelte, elvesztette a Medgyessy-kabinet rokonszenvét, mert állítólag Tőkés-pártinak tekintették – ezért megvonták tőle a megbízatást.” Duray írta: ,,Egyértelműen beigazolódott: 2004. november 12-én két részre szakadt a Máért. Nem egyéni érdekek vagy vétségek, nem pártpolitikai okok miatt, hanem két szembenálló elképzelés szerint. A nemzetszolgálat és az ezt semmibe vevő szemlélet szerint. A nemzetpolitika jövője szempontjából fontos tudnivalót tartalmaz ez az esemény: nem jobboldalra és baloldalra oszlik Magyarország lakossága, és nem így oszlik meg az elszakított magyarság sem. A magyar politikai közéletnek van egy nemzetileg elkötelezett része – a nagyobbik része –, itt vannak jobboldali és baloldali gondolkodású emberek is, és van egy nemzetileg közömbös vagy a nemzettel szembeni ellenérzésekkel teli része, ebben vannak a szélsőséges kozmopoliták, ügynökök, idegenbérencek, magyargyűlölők stb. A Máérten utóbbiak szenvedtek vereséget, hiszen 14:2 arányban kikaptak. De alulmaradtak 2004. december 5-én is a népszavazáson.” /Ferencz Csaba: Kis Máért-történet (magyar–magyar csúcsok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

„Azt mondom Dzurinda (szlovák) kormányfőnek: az MKP (a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja) kisebbségi ügyekben a magyar kormány mértékadó partnere, mi az ő törekvéseit támogatjuk” – mondta Gyurcsány Ferenc két pozsonyi lap, az Új Szó és a szlovák SME hasábjain február 16-án párhuzamosan megjelent interjújában. A magyar-szlovák kapcsolatokat a miniszterelnök kiegyensúlyozott, jószomszédi kapcsolatoknak tekinti, amelyeket azonban „könnyen beárnyékolhat néhány problémás kérdés.” Ezek egyike Bős-Nagymaros óvatos bánásmódot igénylő problémaköre, a másik a nemzetiségi-kisebbségi ügy. Az utóbbit érintően a miniszterelnök így fogalmazott: „Én megpróbálok nagyvonalú nemzeti érdekérvényesítőként fellépni. Jelenleg nem látok viharokat, sőt felhőket sem”. Gyurcsány szlovák belpolitikai kérdésnek tekinti, hogy „az autonómia fogalmának használata belpolitikai hullámokat gerjesztett”. Nem szeretne beavatkozni a szlovák belpolitikába. „Még érteni is vélem: abban az országban, ahol az önálló államiság megteremtésének hosszú küzdelmében az autonómia szó az önálló államiság rejtett fogalma volt, ez másként hangzik, mint más országokban” – mondta. Megjegyezte: Tariceanut, Draskovicsot (Szerbia és Montenegró külügyminiszterét) nem zavarja ez a szó. „Én persze azt gondolom: ne engedjük, hogy a szavak uralkodjanak felettünk, de hát vannak történelmi kényszerek. Használjunk olyan szavakat, amelyektől nem kell félnünk, például az önigazgatást”. „Én nem a törlesztés, hanem a megbékélés politikáját akarom folytatni” – szögezte le Gyurcsány, akinek kérdezői szerint úgy tűnik, mintha kisebbségi kérdésekben a határon túli magyarok képviselőivel összefogó ellenzék diktálná a tempót Magyarországon. „Az ellenzék szerette volna diktálni a tempót, de úgy tűnik, nem kapott ehhez kellő támogatást” – mondta a magyar kormányfő. A kisebbségi kérdéseket érintő lépéseit indokolva a miniszterelnök azt mondta: „Ami engem lépésekre késztet, az az, hogy tele van megoldatlan, ugyanakkor megoldható igényekkel a magyar nemzetpolitika. A magyar jobboldal azzal vádolható általában, hogy a nemzeti kérdés iránt túlérzékenység van benne, megoldásaiban pedig hajlam a nacionalizmusra. A baloldal nemzeti kérdések iránti fogékonysága talán nem elég, megoldásaiban sokszor túlságosan is racionális”. /Kisebbségi ügyekben Gyurcsány a Magyar Koalíció Pártját tekinti mértékadó partnernek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

A Magyar Koalíció Pártjának Országos Tanácsa aggasztónak találja, hogy Magyarország kormánya nem folytat következetes egyeztetéseket a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjaival – olvasható párt február 19-én Pozsonyban ülésezett testületének határozatában. Az Országos Tanács elvárja, hogy Budapest a továbbiakban a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben ne hozzon döntéseket az érintettek véleményének ismerete nélkül – áll a dokumentumban. Komlóssy Zsolt, a választmány elnöke szerint ez a gyakorlat oda vezethet, hogy a Kárpát-medencei magyarság a nemzetstratégiai egyeztetések nélkül elszigetelődik, mert egy-egy közösség majd csakis a saját szülőföldjén való boldogulásra összpontosít. Bugár Béla, a párt elnöke így fogalmazott: „A mi érdekünk a jó kapcsolat kialakítása, de ennek mindig két szereplője van: az egyik a magyar kormány, a másik mi vagyunk. Márpedig ha romlik a viszony, akkor meg kell vizsgálni annak okait. Mi évek óta azt hangoztatjuk, hogy nem jó, ha rólunk nélkülünk döntenek. Sajnos úgy látszik, hogy most, a Szülőföld Alapról született döntéskor a magyar kormány nagyon keményen megmutatta, hogy így is lehet. Az más kérdés, hogy majd a Szülőföld Alapot működtető törvény alkalmazása során esetleg majd méltányolják a részünkről elhangzott véleményeket”. /(Keszeli Ferenc / MTI): A magyar kormány egyeztetéseit sürgeti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Nemzetpolitikai zsákutca címmel számol be a Pozsonyban megjelenő Új Szó március 2-ai száma a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek szakértőinek nemzetpolitikát érintő budapesti egyeztetéséről. A tanácskozáson részt vevő Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke zsákutcának nevezte a budapesti egyeztetés végkifejletét. A határon túliak a Szülőföld Alappal és az autonómiával kapcsolatos napirendi pontot mellőzni javasolták. Duray indoklása szerint „azért, nem akartunk erről tárgyalni, mert az autonómia kérdése nemzetközi szinten szakmai és politikai közröhejjé vált Gyurcsány bejelentései után”. „A Szülőföld Alappal kapcsolatban pedig szakmailag egyáltalán nem volt előkészítve a terep. Mivel mindkettő politikai üggyé duzzadt, kértük, helyezzük át a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) keretébe, ám ezt nem sikerült elérni” – mondta Duray, aki szerint a stratégiát nélkülöző eszmecserét a Máért ülésének összehívásáig nincs értelme folytatni. A szakértői egyeztetés további kérdésköréről, az állampolgárságot és a magyarországi letelepedést érintő pontjairól Duray azt mondta: „Porhintés az egész.” /Duray: „az autonómia közröhejjé vált”. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

Szabó Vilmos külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkár sajtóközleményében ismertette, hogy március 1-jén a Határon Túli Magyarok Hivatalában került sor a Nemzeti felelősség ötpontos programjának megvalósítását célzó szakértői egyeztetés második fordulójára, melyen a határon túli magyar szervezetek és az illetékes kormányzati szervek képviselői vettek részt. Sor került a határon túli magyar szervezetek részéről a Szülőföld Alapról szóló törvényhez tett észrevételek és javaslatok alapján az Országgyűléshez benyújtott módosító indítvány, valamint a magyar állampolgárságról, illetve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények tekintetében indokolt módosítások megvitatására. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja képviselői kezdeményezték, hogy a Szülőföld Alappal és a magyar közösségek autonómiatörekvéseinek áttekintésével kapcsolatos pontok kerüljenek le a tanácskozás napirendjéből. Álláspontjuk szerint ezeket a kérdéseket a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésén politikai szinten kellene tisztázni. A részt vevő határon túli magyar szervezetek képviselői a Magyar Koalíció Pártja javaslatát nem támogatták, a tanácskozás eredeti napirenddel való megtartása mellett foglaltak állást. /Sajtóközlemény a Nemzeti Felelősség programról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./