Az Országgyűlés egyelőre nem fogad el politikai nyilatkozatot a szlovákiai magyarellenes megnyilvánulásokról – közölte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Megállapodtak abban, hogy ez a kérdés addig nem kerül napirendre, amíg a köztársasági elnök, a miniszterelnök és ő maga nem találkozott szlovák partnerével. Szili bejelentette: kezdeményezi a szlovák házelnöknél, vonják vissza azt a határozatot, amely szerint a pozsonyi törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkájában. /Elszigetelt az MKP? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Másfél évtizede indultak a Kárpát-medencei magyarsághoz szóló tematikus műsorok a Magyar Televízióban. A Határon Túli Műsorok Szerkesztősége kétnapos ünnepséget szervezett a jubileum alkalmából. A budapesti találkozóra Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából és Délvidékről több mint száz riporter, szerkesztő érkezett. Az ünnepségen magyarországi és határon túli politikusok is részt vettek, köztük Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Elismerésre méltó, hogy a Magyar Televízió tizenöt éve segíti a határon túli magyarságot, bemutatja életüket, problémáikat. A médiának hatalmas felelőssége van abban, hogy a megosztottságon túllépve bemutassa az összmagyarság sokszínűségét, és erősítse a nemzet tagjai közötti párbeszédet” – mondta el Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke. Peták István, az MTV volt elnöke, a határon túli műsorok alapítója kifejtette, korábban számos alkalommal megkérdőjelezték az MTV ilyen jellegű műsorainak létjogosultságát. Mint elmondta, azóta megszületett a magyar médiatörvény, amely a nemzeti jelleg megjelenítésének feladatáról is rendelkezik. „Ha már a történelem így alakult, érthetetlen számomra, hogy egyáltalán felmerül: a nemzeti közszolgálati televíziónak feladata-e a nemzet minden egyes tagjához szólni, felkínálni a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon kultúrájával?” – tette fel a kérdést Peták István. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsor a 25 perces Kárpát Expresszt is a Kárpát-medencei tudósítóhálózat teszi naprakésszé. A Magyar Televízió 1993-ban indította el a határon túli magyarság életét bemutató első önálló műsorsorozatát. Az MTV létrehozta Kisebbségi Szerkesztőségét. /Határon túli tévések ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Halálosan megfenyegették a hétvégén a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökét és stratégiai alelnökét. Csáky Pál és Duray Miklós fenyegető levelet és lőszert tartalmazó borítékot kapott. Az eset nyomán a szlovák rendőrség megerősítette az MKP pozsonyi székházának őrzését. Csáky két ízben, júniusban és novemberben kapott fenyegető levelet és lőszert tartalmazó borítékot. A novemberi fenyegetés Durayra is vonatkozott. Eközben nyilatkozott Ján Kubis szlovák külügyminiszter, kijelentve, hogy számára elfogadhatatlanok a nemzeti kisebbségek kollektív jogai, s autonómiájuk bármilyen formája. A szlovák külügyminiszter kijelentette: Pozsony azt sem fogja megengedni, hogy ez a kérdés az EU-n belül bármilyen formában téma legyen. /Golyót kapott az MKP. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja felszólította a pozsonyi kormányt, hogy „átgondolatlan lépéseivel” ne növelje a feszültséget a szlovák–magyar kapcsolatokban. Az MKP szerint a szlovákiai államnyelvről szóló törvény új változata, amely jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt van, elfogadhatatlan. Az MKP ugyancsak követeli, hogy a parlamentben vonják vissza a Szlovák Nemzeti Párt képviselőinek azon javaslatát, miszerint a jövőben nem lesz szükség a helyi önkormányzatok beleegyezésére a területükön felállítandó emlékművek esetében. A szlovák–magyar kapcsolatoknak árt, hogy a Duna mindkét oldalán gyűlölködő politikusok ülnek a kormányokban – vélte Mikulás Dzurinda, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió elnöke. /MKP: elfogadhatatlan az államnyelvről szóló törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

A szlovák kormány nem támogatja a Magyar Koalíció Pártjának javaslatát az oktatási törvény módosítására. Az MKP két képviselője – Berényi József és Szigeti László – által előterjesztett javaslat a földrajzi megnevezések használatát érintette a szlovákiai nemzeti kisebbségek számára készített tankönyvekben. A szlovák oktatási tárca a módosítás elutasítását azzal indokolta, hogy az ellentétes az érvényben lévő államnyelvről szóló törvénnyel. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) irányítása alatt működő oktatási tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a földrajzi neveket a tankönyvekben és a szakmai publikációkban kötelező módon államnyelven kell használni. /A szlovák kormány nem támogatja az MKP javaslatát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

„Sajnálom, hogy az RMDSZ nem került kormányra, de remélem, hogy nem fordulhat elő az, ami nálunk. Bízom abban, hogy a kormányzó pártok legalább a jelenlegi status quót meg fogják tartani kisebbségügyi kérdésekben” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. „A nacionalisták hozzájárulásával ma Szlovákiában visszarendeződés zajlik a kisebbségi ügyekben” – jelentette ki az MKP elnöke. „Románia nemhogy a szlovákok helyzetébe juthat, de az elmúlt másfél-két év azt bizonyítják: abban a percben, amikor az RMDSZ nincs döntéshozási helyzetben, és már kormányon belül nem tudja megakadályozni a magyarság számára hátrányos törvénytervezeteket, akkor ez utóbbiak minden további nélkül érvényre jutnak” – érvelt korábban Asztalos Ferenc képviselő. „Nem kéne egy romániai magyar politikusnak ebben a helyzetben az ördögöt a falra festeni” – értékelte az RMDSZ kormányból történő kikerülését Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője, szerinte nem vonható párhuzam a romániai és a szlovákiai helyzet között. „Én más irányúnak látom a romániai politizálást, mint a szlovákiait. Bukarestnek nem érdeke, hogy etnikai feszültségeket generáljon” – vélekedett. Törzsök Erika szerint az elmúlt két évben mind az MKP, mind a magyar diplomácia, mind a szlovák kormánykoalíció nagyon rosszul politizált, és ez vezetett a jelenlegi feszült magyar–szlovák viszonyhoz. Törzsök hozzátette: a szlovák és a magyar társadalom együttesen utasítja el ezt a fajta politizálást. „Közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy ezek a feszültségek a társadalom szintjén, az etnikumközi viszonyokban nem érzékelhetők” – magyarázta. /Csáky drukkol az erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Eleget tett Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök a Szlovák Nemzeti Párt elnöke Ján Slota kérésének, és nem írta alá a közoktatási törvény módosítását, mely szerint a tankönyvekben először magyarul, majd zárójelben szlovákul kell feltüntetni a földrajzi neveket. Ez annyit jelent, hogy a közoktatási törvény visszakerül a parlamentbe, és legalább 76 szavazat kell az érvénybe lépéséhez. A legnagyobb szlovák ellenzéki párt a törvény szavazásakor az ellenzékkel voksolt, így akkor több mint 100 szavazatot kapott. A törvénymódosítási javaslatot a Magyar Koalíció Pártjának két képviselője, Berényi József és Szigeti László terjesztette elő a parlamentben. /Nem kaptak szabad utat a magyar földrajzi nevek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

Magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában – véli Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke.,,Tehetséges, magyar anyanyelvű embereket kellene kinevezni, akik törődnének a magyar hívőkkel. Ez meggyőző lépés lenne, hogy a szlovák katolikus egyház ezekkel az emberekkel is törődik” – jelentette ki Csáky. Mint elmondta, a közeljövőben három püspök vonul nyugdíjba, jó lenne, ha az egyik egyházmegye élére magyar nemzetiségű püspököt neveznének ki. /Magyar püspökre lenne szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

„Magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában” – jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. A szlovák katolikus egyház ezzel szemben azt állítja, hogy nagyon jól gondoskodik a magyar hívőkről, Csáky Pál pedig „ismételten átlépte a politikai pártok elnökei számára kiszabott határt”. A Magyar Katolikus Püspöki Kar részéről az ügyben nem állt rendelkezésre kompetens nyilatkozó. Jozef Kovácik, a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője szerint „Csáky beavatkozott a katolikus egyház belső ügyeibe”, a többéves előkészítés után tavaly megtörtént átszervezéssel kapcsolatban pedig a katolikus egyház álláspontja változatlan. Szerinte a magyar hívőknek olyan püspökeik vannak, akik gondoskodnak róluk, és folyékonyan beszélnek magyarul. Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök szerint Szlovákiában ez régi probléma. „Tudom, hogy igénylik a magyar nyelven beszélő püspököt, de sajnos ott van a szörnyű nacionalizmus, ami a szlovák nemzetiségű püspököket is elragadja – ami nem helyes, nem keresztény dolog” – fogalmazott Potyó. Szerinte vannak párhuzamok a szlovákiai helyzet és a hazai csángó probléma között. „Annak köszönhetően hogy az évek során nem volt meg a megfelelő magyar képzés, kikerültek és kikerülnek olyan papjaink, akik a román nemzetiségű görög katolikus vagy ortodox papok között próbálják bizonyítani a gyanúsnak tűnő maguk románságát” – mondta. Hozzátette: „A csángó, magukat románnak tartó papjaink katolikus szempontból teljesen rendben vannak, nemzeti szempontból gond van, így ezekben az esetekben kicsit ráhajtanak, hogy bizonyítsák azt, hogy ők mennyire románok. Ezekről persze mi tudunk, és természetesen nem nézzük jó szemmel, de a katolikus kánonjog, egyházjog az egyházmegyéket külön, majdnem sérthetetlen határokkal veszi körül, amibe nem lehet beavatkozni – a megyés püspök a felelős mindenért, mondhatni ő a mindenható. ” /Kánya Gyöngyvér, Szávuj Attila: Magyaroknak nem jár püspök? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter jelezte, hogy nem kívánja végrehajtani a parlamentben elfogadott módosított oktatásügyi törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi tankönyvekben két nyelven – előbb a kisebbség nyelvén, aztán szlovákul – legyenek feltüntetve a szlovákiai földrajzi nevek. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) már bejelentette, hogy a módosított jogszabályt alkotmányellenesnek tartja, és az alkotmánybíróság elé viszi. Mikolaj az új tankönyvek szerzőitől bizonyítékokat fog követelni arra nézve, hogy az általuk javasolt magyar megnevezések általánosan elfogadottak, és azokat használták a minisztérium által 2002–2006 között jóváhagyott tankönyvekben is. „Ha ezt nem tudják bizonyítani, ilyen megnevezések (a tankönyvekben) nem lesznek” – mondta a tárcavezető. Szerinte ilyen esetekben a kisebbségi tankönyvekben csak a szlovák megnevezések lesznek feltüntetve. A miniszter úgy véli: a feltételeket senki sem tudja teljesíteni, mert az adott időszakban a tárca egyetlen tankönyvet sem hagyott jóvá. „A miniszter rosszul értelmezi a törvényt” – nyilatkozta Szigeti László, az MKP alelnöke. /Szabotál a miniszter. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Érdemes lenne felülvizsgálni az Országgyűlés határozatát a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ügyében – mondta Göncz Kinga külügyminiszter február 17-én Budapesten, miután tárgyalt szlovák partnerével. Göncz emlékeztetett: hamarosan egyéves lesz a parlamenti határozat, ebből az alkalomból meg kellene nézni, hogy milyen mértékben szolgálja azt a célt, amelynek érdekében megszületett. Hozzátette: a határozat visszavonásáról nincs szó. A külügyminiszter szerint a határozat egy-egy mondata sért érzékenységeket Szlovákiában, miközben más szomszédos ország nem kifogásolta a döntést. „A KMKF-ről szóló parlamenti határozat célja, hogy szolgálja a két ország kapcsolatait, és nem az, hogy nehezítse – tette hozzá. Arra a kérdésére, hogy a szlovák félnek is gesztusokat kellene-e tennie, Göncz azt mondta: „a nagylelkűség nem mindig vár azonnali viszonzást, megtehetjük azt, hogy mi vagyunk érzékenyebbek”. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta: Szlovákiának továbbra is problémái vannak a KMKF országgyűlési intézményesítése miatt. Lajcák arra reagálva, hogy kollégája alkotmánybírósághoz fordulna a másodszor is elfogadott szlovák tankönyvtörvény miatt, közölte, az oktatási miniszternek is be kell tartania a törvényeket. /Felülvizsgált KMKF? = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./ A Fidesz szerint semmi ok nincs a KMKF-határozat felülvizsgálatára. Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa Göncz Kinga kijelentésére reagálva közölte: a KMKF működése sikertörténet, semmi ok nincs arra, hogy felülvizsgálják az Országgyűlés egy évvel ezelőtt elfogadott határozatát. A politikus szerint teljes egység van a parlamenti pártok között a KMKF-fel kapcsolatos országgyűlési határozat ügyében. Ez alapvetően a parlament szerve, és a kormányzat ezekben a kérdésekben jobban teszi, ha körültekintőbben nyilatkozik. Az Országgyűlés tavaly március 3-án fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozatot; a dokumentum alapján a KMKF-et a parlament saját állandó intézményének tekinti. Erre reagálva a szlovák parlament november 4-én hozta meg azt a határozatot, amely szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje égisze alatt létrehozott testület munkájában. A KMKF létét és tevékenységét az MKP fontosnak tartja, működésében a jövőben is részt fog venni – olvasható a párt közleményében. Amennyiben a magyar Országgyűlés pártjai úgy döntenek, hogy a KMKF tevékenységével kapcsolatos alapdokumentumok valamelyikét bővítik vagy pontosítják, az MKP azt tudomásul veszi, ám azt kéri, az esetleges változtatás előtt a magyar pártok egyeztessenek annak tartalmáról a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. /Göncz felülvizsgálná a határozatot (Magyar–szlovák viszony). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

Közös petícióval kíván tiltakozni több szlovákiai magyar szervezet a magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen Szlovákiában. A tiltakozó akcióban február 23-án Pozsonyban egyeztek meg a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség képviselői. A szlovákiai magyarok aláírásgyűjtése március 11-én indul. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy Szlovákiában az utóbbi időben csorbulnak a magyarok jogai. Elfogadhatatlan számukra, hogy a közszolgálati Pátria Rádió műsora a szlovákiai magyarok lakta vidékek jelentős részén nem fogható. Ezért azt kérik a rádió vezetésétől, illetve a Szlovák Köztársaság kormányától, hogy azonnal biztosítsák az adás vételének lehetőségét mind a 18, magyarok által is lakott dél-szlovákiai járásban. A petíció szerint a Szlovák Köztársaság polgárai aláírásukkal tiltakoznak a Pátria Rádió műsorvételi lehetőségeinek szűkítése ellen. Elutasítják a szlovák nyelvtörvény módosításának javaslatát, amelyet a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma hozott nyilvánosságra. Elutasítják a szlovák oktatási miniszter nyilatkozatát, amellyel nem támogatja a magyar tannyelvű iskolákban használatos tankönyvek nyelvhasználatának visszaállítását a 2006 előtti állapotoknak megfelelően. Igénylik emellett a szlovák nyelvtörvény olyan irányú megváltoztatását, amely lehetővé teszi magyar nyelvű regionális rádió- és televízióadások sugárzását a Szlovák Köztársaság területén. Csatlakoznak ahhoz a kéréshez, amely az Európa Tanács miniszteri bizottsága javaslatai alapján kívánja bővíteni a kisebbségi nyelvi jogokat a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szlovák parlament által ratifikált változata szellemében. /Tiltakoznak a szlovákiai magyarok a jogkorlátozások ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Közös nyilatkozatban méltatta Sólyom László köztársasági elnök határon túli magyarok körében tett látogatásait március 8-án négy kisebbségi magyar szervezet. „A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) változatlanul nagyra értékeli Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének a határon túli magyarság körében tett látogatásait és a magyar nemzeti ünnepek közös megünneplését” – olvasható a dokumentumban, amelyet az említett szervezetek elnökei írtak alá. A dokumentum aláírói – Csáky Pál, az MKP elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Tőkés László, az EMNT elnöke – leszögezték: „Sólyom László köztársasági elnök úr ez irányú tevékenysége a jövőben is élvezi támogatásunkat”. A nyilatkozat reagálás arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége március 6-án lemondta a március 15-ére tervezett közös ünnepi programot. A határon túli szövetség azért döntött úgy, hogy egyedül ünnepelnek, mert a magyar államfő lerövidítette eredeti programját. „Az államfő sajnálattal értesül arról, hogy a VMSZ mai váratlan nyilatkozatában lemondja a március 15-ére tervezett közös programot. Sólyom László vajdasági meghívással kapcsolatos e heti döntését a szerbiai magyarság hosszú távú érdekeit, az országaink közötti jó kapcsolat fenntartását és a nemzeti ünnep közös megünneplésének célját szem előtt tartva hozta meg” – tartalmazza a közlemény. /Négyes fogat Sólyom mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Vetési László erdélyi református lelkészt választották a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) március 25-én megalakult szórványügyi munkacsoportja elnökévé. A KMKF újonnan létrejött munkacsoportja 2010 szeptemberére dolgoz ki stratégiai tervet a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyar közösségek szórványosodásának mérséklésére. Vetési László elmondta, hogy az általa vezetett munkacsoport elsősorban stratégiai tervezéssel és a szakmai munka előkészítésével foglalkozik majd. Vetési László Kolozsváron lelkész, az erdélyi református egyházkerület szórványügyi előadójaként foglalkozik az Erdélyben szórványban élő magyarsággal. Vetési megválasztásával nemcsak a KMKF, hanem a Miniszterelnöki Hivatal által tavaly létrehozott Szórvány Tanácsnak is tagja. Mint mondta, „a kettő nem zárja ki egymást”, mert míg a munkacsoport főleg szakmai előkészítéssel foglalkozik, addig a Szórvány Tanács inkább tanácsadó háttérintézménynek tekinthető, amely például javaslatot tett arra, hogy a határon túli magyarok 2009-es támogatásában melyek a kiemelten fontos feladatok. A KMKF munkájában részt vevő Németh Zsolt (Fidesz) és Gedei József (MSZP) egyetértően elmondták, hogy a szórvány munkacsoport megalakulásához nagyban hozzájárult a Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke kezdeményezésére és a közreműködésével megtartott első, a magyar szórványokkal foglalkozó konferencia, amelyet 2008-ban rendeztek meg a szlovákiai Alsóbodokon (Dolné Obdokovce). /Vetési László a KMKF szórványfelelőse. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Adrian Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő szerint a területi és az adminisztratív autonómiát már az érvényben lévő alkotmány is szavatolja, csak nem etnikai alapon. Szerinte ez utóbbi fajta területi autonómia államot teremtene az államban, amit senki nem fogad el sem az Európai Unióban, sem Európán kívül. A politikus kifejtette, hogy a kulturális autonómia már létezik, és utalt a kisebbségi törvénytervezetre, amely szerinte nem tesz egyebet, csak összegyűjti a már létező, érvényben lévő kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseket. Úgy vélte, a román pártok hibáznak, hogy nem próbálják megszólítani a romániai nemzeti kisebbségek tagjait. Jelezte: az idei júniusi európai parlamenti választások alkalmából a magyar választók felé is fog üzenetet közvetíteni, és szavazatukat kéri. Az EP-képviselő megismételte azt a román pártok által évek óta sulykolt elméletet is, miszerint az etnikai problémák hamarosan eltűnnek Romániában, és velük együtt az etnikai alapon szerveződött szervezetek is. /B. T.: Severin autonómiaellenes, de hajt a magyar szavazatokra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Nemcsak a román pártok vallják, hogy Romániában hamarosan eltűnnek etnikai alapon szerveződött szervezetek, hanem Törzsök Erika, a nemzetpolitikai ügyek főosztályának vezetője is ezen a véleményen van: „Az RMDSZ nem figyelt fel idejekorán arra, hogy az etnikai pártok jövője meglehetősen véges ebben a térségben, és talán célszerű volna regionális párttá átformálnia magát. Etnikai pártként sem az RMDSZ, sem az MKP – az én megítélésem szerint – nem sokáig lesz koalícióképes ezekben az országokban.” /Forró Evelyn: Megváltozott a nemzetpolitika – Oda az etnobiznisz. = 168 Óra (Budapest), 2007. okt. 2./

Első olvasatban elfogadta a szigorított államnyelvtörvényt a szlovák parlament. A szlovákiai magyar szervezetek, több szlovák civil szervezet és a magyar külügyminisztérium által is bírált jogszabályt a 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a jelen lévő 135 képviselő közül 77-en támogatták. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) javaslatát, hogy a törvény megvitatását szakítsák meg, a többség elutasította. Amennyiben a törvény életbe lép, megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Az MKP képviselői szerint a módosított államnyelvtörvény egyebek között ellentétes a Szlovákia által is elfogadott európai kisebbségi és regionális nyelvi chartával. A módosított jogszabály szerint egyebek között engedélyezik a kisebbségi nyelvek használatát azokban a szociális és egészségügyi intézményekben, amelyek olyan településen működnek, ahol a kisebbségi lakosok aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Minden párt és szervezet alapszabályzatát, más hivatalos iratait államnyelven kell elkészíteni. A más nyelvű változatnak tartalmilag egyeznie kell a dokumentum szlovák nyelvű szövegével. Az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. A községi rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalhatnak meg. Minden nyilvános írásos közlést – legyen szó plakátról, hirdetőtábláról, múzeumi katalógusról, mozi- és színházprogramról – először államnyelven kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. /Kisebbségi nyelven csak másodsorban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Kilépett a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti frakciójából Bugár Béla, az MKP volt elnöke és két további képviselje, Gál Gábor és A. Nagy László, a párt vezetésének szánt figyelmeztetésül. A három szlovákiai magyar politikus sajtóértekezleten jelentette be döntését. Ha május 16-ig megváltozik a pártvezetés politikai stílusa – mondták –, mindhárman hajlandóak visszatérni a frakcióba. A frakcióból való kilépésüket, Simonhoz hasonlóan, mindhárman Csáky Pál, jelenlegi pártelnök politikai stílusával magyarázzák. Csáky Pál kijelentette, hogy a három politikusnak vissza kellene térnie a frakcióba. Előzőleg elhagyta a frakciót és a pártot is Simon Zsolt, volt mezőgazdasági miniszter. /Szakad az MKP? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A magyar nemzet sokat hangoztatott határok feletti egyesítésének minden bizonnyal egyik legfontosabb színtere Brüsszel. A határon túlról érkező magyar képviselők itt egyebek mellett anyanyelvükön szólalhatnak föl, megtehetik tehát azt is, amit a saját országuk parlamentjében aligha. A magyar delegációk legsikeresebbike a Fidesz – Magyar Polgári Párté, állapította meg Laczkó–Vass Róbert. Újra a jelöltek közt van a nagyváradi születésű Gál Kinga, valamint a roma származású Járóka Lívia, akik az emberi jogi, Őry Csaba pedig szociális kategóriában lett az elmúlt évek valamelyikében az Év Európai Képviselője. Járóka ráadásul az EP legnagyobb frakcióját adó Európai Néppártnak az idei kampányarca. Hasonló eredményekkel egyetlen más térségbeli delegáció sem büszkélkedhet. Érdekes módon az első roma képviselőt nem a „demokratikus normagyakorlattal” rendelkező, cigány kisebbséget is számláló nyugat-európai országok delegálták az Európai Parlamentbe, hanem az Európai Unióba 2004-ben újonnan érkező Magyarország, éppen Járóka Lívia személyében. A Fidesz az EP-parlamentbe biztos befutó helyre jelölte a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökét, Kósa Ádámot, aki a jelbeszédet is a hivatalos európai uniós nyelvek rangjára kívánja emelni. Ez a képviseleti felkérés nem a toleranciát és a másság iránt való figyelmességet úton-útfélen hangoztató pártok részéről érkezett. Gál Kinga erdélyi származásúként pontosan ismeri a kisebbségi lét problémáit, e tárgyban saját bevallása szerint is igazi szélmalomharccal bízta meg az őt jelölő Fidesz öt évvel ezelőtt. Az újdonsült képviselő asszonynak sikerült egy olyan kényes kérdésben, mint a vajdasági magyarverések, határozott állásfoglalásra bírni az Európai Parlamentet. Külön érdeme, hogy a romániai magyar kisebbség ügyét sikerült nevesítve is bevinnie különböző EP-dokumentumokba. A „roma kisebbség ügyének európai szintű kezelését” szorgalmazó MSZP egyetlen roma jelöltet sem tervez Brüsszelbe juttatni, befutó helyet ugyanis cigány származású politikusnak nem ajánlottak. A Szabad Demokraták Szövetsége kormányzati szerepvállalása, politikai hitelvesztése miatt választási küszöb alá esett. A listát a Brüsszelben és Magyarországon egyaránt megbecsülésnek örvendő politikus, Szent-Iványi István vezeti. A válságba sodródott Magyar Demokrata Fórum EP-listájának második jelöltje, Habsburg György komolyan gondolja jelölését. Az MDF meglepetése a hajdan ősellenségnek számító közgazdász, Bokros Lajos listavezetővé jelölése, amely gyakorlatilag a párt szétesését eredményezi. Bokros, ha bejut, éppen a jelenlegi fórumos EP-képviselőt, a Brüsszelben sikeres zöldpolitikust, Olajos Pétert üti ki a ringből Brüsszeli képviselőségre pályázik Morvai Krisztina a Jobbik Magyarországért Párt színeiben. Ő újsütetű radikalizmusa és antiglobalizmusa miatt közismert, jogászként az Európai Emberi Jogi Bizottságban és az ENSZ nőjogi bizottságában is dolgozott, a családon belüli erőszak és a nőkkel szembeni diszkrimináció kutatója. A felvidéki magyarok Magyar Koalíció Pártjának jelenlegi támogatottságát és a pártszakadás közeli állapotokat figyelembe véve bravúros teljesítmény lenne megismételni az öt évvel ezelőtti választási eredményeket. Ehhez ugyanis Szlovákiában a magyarság számarányát jóval meghaladó mértékben a szavazatoknak legalább 14 százalékát kellene megszerezniük. Reális esetben a felvidéki magyarságnak egy képviselőt sikerül a jelenlegi kettő helyett Brüsszelbe juttatnia, listavezetőként Bauer Edit újrázhat. Romániában a Magyar Összefogás listája brüsszeli képviselethez valószínűleg ugyanazokat a szereplőket juttatja. Listavezetőként a jelenleg egyéni mandátummal rendelkező Tőkés László végre tagja lehet a legtöbb magyar képviselőt (Fidesz, RMDSZ, MKP) tömörítő EP-néppárti frakciónak. /Laczkó–Vass Róbert: Európába mindahányan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Szlovák vezetők felháborodtak Orbán Viktor Fidesz-elnök Esztergomban, a Fidesz és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának közös kampányrendezvényén tartott beszéde miatt. Az európai parlamenti választásokról szólva Orbán kijelentette: „Ne feledjék, a szavazófülkében minden magyart várni fog egy másik magyar, a határon túlról”. A szlovák politika értelmezése szerint Orbán nyilatkozata elfogadhatatlan, mert Szlovákiában megválasztott EP-képviselőknek elsősorban az ország érdekeit kell képviselniük. Az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben – jelentette ki a hét végén Orbán Viktor Esztergomban. A Smer– szokásához híven – azonnal reagált a Fidesz elnökének kampánybeszédére. A párt szerint „teljességgel elfogadhatatlan” Orbán Viktor nyilatkozata. A nemzeti-nemzetiségi kérdésben legtöbbször Ján Slotával azonos hanghordozású Robert Fico szlovák kormányfőt az háborította fel, hogy Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke és Orbán Viktor a Kárpát-medencéről mint egységes területről beszélt, amit Brüsszelben kívánnának képviselni az EP magyar képviselői. Csáky Pál Robert Fico felszólítására így replikázott: a Szlovák Köztársaságot Robert Fico kormányfő, valamint Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke veszélyezteti, üzleti tevékenységével, a jogállam elveinek aláásásával és a politikai kultúra színvonalának csökkentésével. Aláhúzta: tiszteli a szlovák nemzetet, és soha egy rossz szót nem mondott a szlovákokról. Az MKP-nek érdeke a jó magyar–szlovák együttélés. „Ezt azonban a másik félnek is akarnia kell. Ez a (szlovák) kormánykoalíció a szlovákok és a magyarok együttélését nem segíti elő” – mutatott rá Csáky. Bauer Tamás SZDSZ-es liberális közgazdász sötét képet festett Orbánék kormányra kerüléséről. Szerinte a Fidesz messzemenően kihasználná a lehetőséget: kétharmados győzelem esetén Orbán Viktor olyan korlátlan hatalmat kapna a kezébe, amilyennel még Kádár János sem rendelkezett. /Lokodi Imre: Orbán-vihar Pozsonyban és Pesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

A gazdasági válság ellenére sem csökken a határon túli magyarok támogatása – erősítette meg Bajnai Gordon kormányfő május 28-án a budapesti magyar– magyar kormányzati konzultáción. Negyedik alkalommal találkoztak a magyar kormány érintett miniszterei a határon túli magyar közösségek vezetőivel Budapesten. „A határon túli magyar közösségek számára rendkívül fontos, hogy egy erős, stabil Magyarország figyeljen rájuk, s emellett anyagi valamint politikai támogatást nyújt” – mondta Markó Béla. A magyar – magyar kormányzati konzultáción az RMDSZ elnöke részletesen felvázolta a Romániában végrehajtott magyarellenes intézkedéseket, s kérte a magyar kormányt, hogy kétoldalú, román–magyar találkozókon, valamint nemzetközi fórumokon is élesen lépjen föl az intézkedések ellen. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta, megállapodás született arról, hogy sürgős kérdésekben kétoldalú beszélgetések is lesznek. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Nem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A magyar–magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón, amelyen elhangzott, hogy megmarad a kassai magyar konzulátus, és a vajdasági Magyar Koalíció a szerb kormánykoalícióban való részvételének felülvizsgálatára készül. Szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye is a magyar kormány és a határon túli magyar politikai szervezetek közötti megbeszélésen. Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatát csorbító javaslatokkal Szlovákia „megsérti az ígért status quo megtartását” és nemzetközi vállalásait. Az anyanyelvhasználat ügye európai kérdés – hívta fel a figyelmet. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy „semmi sem valósult meg a közös vállalásokból”, amelyeket a szerb kormánykoalícióban részt vevő pártja és a kormány vett tervbe a délvidéki magyarság helyzetének javítása érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „magyarellenes szándékokkal is szembe kell nézni Romániában”, ahol „egyfajta etnikai tisztogatás zajlik”. Az RMDSZ számára fontos, hogy a magyar kormány „egyértelműen lépjen föl az ilyen intézkedések ellen, hogy a magyar–román viszony ne romoljon”. /Közös érdek Magyarország megerősödése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Orbán Viktor Szlovákiából való kitiltását és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) törvényen kívül helyezését javasolta június 3-án, a pozsonyi parlament rendkívüli ülésén Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. A tanácskozás egyetlen napirendi pontját az a nyilatkozattervezet képezte, amely elítéli Orbánnak és más magyar politikusoknak az EP-kampány során elhangzott „nacionalista kijelentéseit”, amelyek állítólag veszélyeztetik Szlovákiát. Slota szerint Orbán „fanatikus” politikus, akinek célja Nagy-Magyarország felújítása, s ennek a célnak elérésében „semmi sem gátolhatja meg”. A szélsőséges magyarellenességéről ismert SNS-vezér nyolcpontos javaslatában szükségesnek vélte, hogy fogadjanak el törvényt a köztársaság védelméről, büntessék azokat a mozgalmakat, amelyek megkérdőjelezik a háború utáni közép-európai rendezést, és szorgalmazzák a magyarok határok feletti egyesítését. Slota kötelezővé tenné Szlovákiában a kizárólag szlovák nyelvű érettségi vizsgákat és főiskolai felvételiket, nyelvvizsgához kötné a munkapiaci érvényesülést. Robert Fico kormányfő szintén „nagymagyar nacionalizmusról”, magyar „irredentizmusról és revizionizmusról” beszélt. Azzal vádolta az MKP-t, hogy szlovákellenes politikát folytat, és viszályt szít a szlovákok és a magyarok között. /Pozsony kitiltaná Orbánt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a német, a cseh és a szlovák szocialisták az Esztergomban tett kijelentéseivel kapcsolatos reakcióikkal mintha az MSZP-t kívánnák segíteni az EP-választáson. „A német szocialisták, a cseh szocialisták meg a szlovák szocialisták úgy gondolják, hogy nem jó nekik, ha a Fidesz nagyon jól szerepel Magyarországon. Mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy – ha lehet – egy-két mandátumot tőlünk áttereljenek a magyar szocialistákhoz. Egy európai szintéren zajló néppárti kontra szocialista küzdelem is zajlik” – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. A pártelnök szerint a szórakoztatóipar műfajába tartozó kampányesemény az, hogy a szlovák parlament rendkívüli ülést tartott június 3-án, ezt megelőzően pedig cseh és német vezető politikusok is kifejezték aggodalmukat az esztergomi beszéd miatt. (A Fidesz elnöke a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával május 23-án, közösen tartott választási nagygyűlésen úgy fogalmazott: az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben.) Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a mérsékelt erőknek nem szabad kétségbeesniük, ha azt látják, hogy a szélsőségesek előretörnek. A szélsőjobboldal erősödése azonban azt jelzi, hogy a néppárt valamit rosszul csinál – tette hozzá. A Fidesz elnöke mellett foglalt állást Bajnai Gordon miniszterelnök is. „Méltatlan megjegyzésekkel” illették szlovákiai politikusok Orbán Viktort, a Fidesz elnökét – jelentette ki Bajnai. „Nem igaz, amit az egyik szlovákiai kormánypárt vezetője mondott, (...) Orbán Viktor nem neofasiszta politikus” – mondta a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy ezeket a kijelentéseket mindenkinek vissza kell utasítania. /Orbán: szórakoztatóipari előadás Pozsonyban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

A kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) nyerte meg az európai parlamenti (EP) választást Szlovákiában. A nem hivatalos végeredmény szerint a Smer megszerezte a szavazatok 32,1 százalékát, míg az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) 16,98 százalékot kapott. A harmadik helyen a Magyar Koalíció Pártja (MKP) végzett 11,33 százalékkal, a negyediken pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 10,55 százalékkal. Az EP-be való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt még a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lépte át 8,97 százalékkal, illetve 5,39 százalékkal. A szavazatok alapján a 13 szlovákiai EP-mandátumból öt a Smeré, kettőt-kettőt az SDKU, az MKP és a KDH szerzett meg, míg a HZDS és az SNS egy-egy mandátumot mondhat magáénak. A Magyar Koalíció Pártját az EP-ben a következő öt évben Bauer Edit és Mészáros Alajos fogja képviselni. A magyar pártra összesen 93 750-en szavaztak. A választási részvétel 19,83 százalékos volt, nagyjából három százalékkal magasabb az öt évvel ezelőttinél. /Felvidék két magyart küld az EP-be. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

Szakadás történt a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjában (MKP). Az MKP négy parlamenti képviselője – Bugár Béla, Gál Gábor, A. Nagy László és Bastrnák Tibor – június 7-én kilépett a pártból. A szlovák sajtó szerint a kilépők Híd néven új pártot alapítanak, és soraiba szlovákokat is várnak. Bugár a szlovák hírügynökséggel közölte, hogy a magyar pártból kilépett továbbá az országos elnökség három és az országos tanács 18 tagja, az egyik regionális szervezet elnöke, a regionális tanácsok 32 tagja, kilenc regionális önkormányzati képviselő, hét járási elnök és 24 polgármester. Az MKP-ból való mostani kilépési hullám áprilisban kezdődött. Simon Zsolt, az MKP parlamenti képviselője, az országos vezetés tagja április elején mondott le összes pártbeli tisztségéről, kilépett a pártból is. Április közepén három parlamenti képviselő – Bugár Béla, A. Nagy László és Gál Gábor – jelentette be, hogy kilépnek a frakcióból, de ők a pártot akkor még nem hagyták el. Az MKP-nek a legutóbbi választás eredménye alapján 20 képviselője volt a szlovák parlamentben. /Szakadás a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) rossz és átgondolatlan lépésnek tartja az új szlovákiai magyar párt megalapítását – jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke június 9-án tartott pozsonyi sajtóértekezletén. Csáky Pál arra reagált, hogy Bugár Béla délelőtt bejelentette: az MKP-ból kilépők Híd néven új pártot alapítanak. Csáky leszögezte: az MKP folytatni fogja eddigi politikáját. Szerinte a szlovákiai magyar választók döntő többsége egységet akar, s nem támogatja egy másik párt létrehozását. Kifejtette: az MKP vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy ez a helyzet ne következzen be. Egyúttal visszautasította Bugár Béla állítását, miszerint a fejleményekért az MKP vezetése a felelős, mert nem volt hajlandó tárgyalni a belső ellenzékkel. Az MKP több vezetője személyisége is a sajtóértekezleten úgy fogalmazott: nem értik, miért kell az új magyar párt. /Új magyar párt alakul Szlovákiában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kizárta, hogy a jövő évi parlamenti választás előtt az MKP választási koalícióra lépjen a Híddal, azzal az új szlovákiai magyar párttal, amelyet az MKP-ból kilépett képviselők alapítottak. A Híd megalakulását Pozsonyban jelentette be Bugár Béla, az MKP volt elnöke azon képviselők nevében, akik egy hete kiléptek a Magyar Koalíció Pártjából, mert nem értenek egyet a vezetés politikai stílusával. Bugár úgy vélte: alaptalan az az aggodalom, hogy két magyar párt vetélkedése esetén a szlovákiai magyarok parlamenti képviselet nélkül maradhatnak. Csáky szerint a Híd nem más, mint „gazdasági érdekcsoport”, illetve „a hazugság és az emberbutítás pártja”. /Csáky: nincs magyar koalíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Kárpát-medencei magyar nyelvpolitikai stratégia kidolgozását javasolja a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Állandó Bizottsága június 17-i budapesti ülésén elfogadott állásfoglalásában. A kisebbségi oktatási és nyelvhasználati ,,minimálstandarddal” kapcsolatos állásfoglalást, valamint a KMKF többi dokumentumát figyelembe véve a KMKF jogi albizottsága együttműködve az oktatási és kulturális albizottsággal dolgozzon ki egy általános Kárpát-medencei magyar nyelvpolitikai stratégiát – áll az elfogadott dokumentumában. A KMKF a magyar Országgyűlés konzultatív intézménye, olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek az állami szuverenitás és a nemzetközi jogi normák tiszteletben tartásával, a jelenlegi államhatárok keretei között jelenthetnek megoldást a kisebbségpolitikai problémákra. Az Országgyűlés tavaly márciusban fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozatot, amelynek alapján a KMKF-t a parlament saját állandó intézményének tekinti. A szlovák parlament erre reagálva november 4-én hozta meg azt a határozatot, amely szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, jelen esetben az Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a KMKF munkájában. A magyar és a szlovák külügyi bizottság február 25-i esztergomi együttes ülésén megállapodott abban, hogy a szlovákok átnyújtják jogi kifogásaikat a KMKF-fel kapcsolatban, s ezeket meg fogják vitatni. A szlovákok ezeket május 20-án eljuttatták a magyar félnek. /Magyar nyelvpolitikai stratégia kidolgozása szükséges. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Jóváhagyta a szlovák parlament június 30-án az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait, és sérti a jogállásukban meglévő status quot Szlovákiában A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Ezeket 1999-ben törölték a jogszabályból. A pénzbüntetést írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie. A törvénytervezet feszültséget okozott Budapest és Pozsony viszonyában is. Az MKP képviselői által beterjesztett módosító javaslatokat a törvényhozás elutasította. A magyar párt azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az államnyelvtörvény ügyét. A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Kimaradt az a kötelesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismételniük. Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel. Ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem. A magyar külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvény módosítását. /Nyelvrendőrség Felvidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Káosz uralkodik a szlovákiai államnyelvtörvény körül, mert az elfogadott módosítások következtében nincs teljesen egységes értelmezése a jogszabály rendelkezéseinek. Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője szerint a most elfogadott törvény néhány része szigorúbb, mint az 1995-ben elfogadott ‘nemzeti’ nyelvtörvény, hiszen az csak a hivatali nyelvhasználatra vonatkozott. Szlovákul kell a nyilvános érintkezésben használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket is. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak olyan helységekben beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. A kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap. Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie. A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. /Káosz a szlovák nyelvtörvény módosítása miatt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ „A Szlovák Köztársaságnak védelmeznie kell saját érdekeit, és biztos, hogy az államnyelv is ezen érdekek közé tartozik. Rossz állam lennénk, rossz ország lennénk, ha nem védenénk államnyelvünket. Ilyen körülmények között örülök, hogy a Nemzeti Tanács ezt a törvényt elfogadta” – mondta Robert Fico szlovák a miniszterelnök.,,A törvény olyan hátrányokat jelent a magyar kisebbség számára, amelyek Európában példa nélküliek” – nyilatkozta a törvénymódosítás elfogadását követően Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.,,Nagyon fontosnak tartom, hogy álláspontunkat a nemzetközi szervezeteknek is tolmácsoljuk” – mondta Szili Katalin. Hozzátette: levelet küldött Pavol Paska szlovák házelnöknek, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi biztosának. Idejét múltnak és kisebbségellenes hangulatot keltőnek nevezte a szlovákiai nyelvtörvényt Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának kisebbségi és emberi jogi szakértője közleményében.,,A szlovák nyelvtörvény nyíltan szembemegy az Európa Tanács kisebbségvédő dokumentumaival, és ellentétes az uniós alapelvekkel” – hangsúlyozta Gál Kinga.,,Ez a törvény hátrányos helyzetbe hozza a kisebbségi nyelven beszélőket Szlovákiában, így különösen a szlovákiai magyar közösséget. ” ,,Ha a törvény jelenlegi formájában kerül alkalmazásra a kisebbségek, illetve a szlovákiai magyarok sérelmére, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság előtti fellépés is megfontolandó” – tette még hozzá Gál Kinga. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa szerint ezeket a kérdéseket az EU szabályai alapján kell megoldani.,,Vannak bizonyos védett értékeink, például a kisebbségek tisztelete, illetve az ország önállóságának tisztelete. Mindennek az EU szellemében kell történnie” – nyilatkozta a szlovákiai látogatáson tartózkodó Solana. /Szlovák igen, magyar nem, EU-s mellébeszélés (Ellentmondó vélemények az államnyelvtörvényről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

Meghiúsulhat Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök jövő hétre tervezett találkozója, miután a pozsonyi parlament elfogadta a Magyar Koalíció Pártja által bírált nyelvtörvényt. A szlovák parlament által elfogadott államnyelvtörvény súlyosan árt a szlovákiai magyaroknak és a szlovák-magyar kapcsolatoknak is – mondta Bajnai Budapesten. Hozzátette: át kell gondolni, hogy mikor van értelme a kétoldalú kormányfői találkozónak. A két ország közötti alapszerződéssel is ütközik a szlovák nyelvtörvény – hangsúlyozta a miniszterelnök. Nagyon aggasztó, hogy a törvény értelmében – Európában példátlan módon – súlyosan büntetni lehet a helytelen nyelvhasználatot – tette hozzá. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerint a találkozó elmaradásával megerősítést nyerne az az úgymond Magyarország által már évek óta használt forgatókönyv, miszerint megegyezés születik a látogatásról, majd azt valamilyen ürüggyel a magyarok lemondják. „Teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy másik ország beavatkozzon törvényalkotási folyamatunkba” – szögezte le Lajcák. /Elmarad a Fico-látogatás? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./