Megoldottnak tekinthető a jelenleg még a nagyváradi római katolikus püspöki palotában működő Körösvidéki Múzeum székhelygondja, miután Mona Musca művelődési miniszter és Teodor Atanasiu, a védelmi tárca vezetője megállapodott arról, hogy a közgyűjtemény az egykori magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola Rhédey (Balcescu) parki épületébe költözzék. /Balogh Levente: Palotából kaszárnyába költöznek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

Gub Jenő Szovátáról az egyik legszorgosabb néprajzkutató Maros megyében, az etnobotanika fogalmát itt alig ismerték, míg meg nem jelentek az ő közlései. Gub Jenő hétszer vett részt a Magyar Néprajzi Múzeum országos pályázatán, s vidéki tanárként négy első, két második és egy harmadik díjat nyert. A Magyar Néprajzi Múzeum javaslatára kötetben is megjelentek pályamunkái. Gub Jenő az ideit tartja a legértékesebbnek, bár csak III. díjban részesítették (az erdélyi pályázók közül egyedül „dobogós” helyen). Vasvártól Sopronig című munkája a marosvásárhelyi Csaba királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola életének egy rövid szakaszáról, a növendékek egyik csoportjának viszontagságairól, végül orosz fogságáról szól. Gub Jenő ugyanis hártyapapírra írt naplót vezetett, ennek alapján írta meg a szomorú történetet. /(bölöni): Egyedül dobogós helyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Nagyvárad: visszavenné a megyei tanács az irgalmas rendiek ingatlanát
A nagyváradi bíróságon támadja meg a Bihar Megyei Tanács azt a döntést, amelynek alapján a város egykori pénzügyi palotája a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába került. A per elindításáról csütörtöki ülésén döntött a megyei önkormányzati testület.
Amint arról beszámoltunk, a palotát nemrég a restitúciós törvény alapján a római katolikus püspökségnek ítélte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról döntő bizottság.
Ám a megyei önkormányzat bírósági úton próbálja megváltoztatni a határozatot, és saját tulajdonába venni az ingatlant. Úgy véli ugyanis, hogy az nem az egyház, hanem a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam csak átvett. A per elindítását már korábban tervbe vették, és most annak ellenére döntöttek róla véglegesen, hogy időközben új információk is előkerültek a palota tulajdonjogi helyzetével kapcsolatban.
Szabó Ödön RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő a Krónikának elmondta, ha korábban sokan vitathatónak is mondták a palota jogi státusát, a dossziéhoz csatolt bizonyítékok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az épület az egyház, pontosabban a mizeriek rendjének tulajdonában volt. A püspökség levéltárosa ugyanis olyan korabeli számlakönyvi kivonatokat talált meg, amelyek bizonyítják, hogy a román állam az 1920-as évek elején bérleti díjat fizetett az épülettulajdonos irgalmas rendnek – a palota tehát biztosan a rend tulajdonában volt, és ezt az állam is elismerte.
A per elindításáról szóló határozattervezet jogi bizottsági vitáján Szabó Ödön nemmel szavazott, ám a testület, később pedig a megyei közgyűlés többségének szavazata eldöntötte: az önkormányzat közigazgatási bíróság elé viszi a dolgot. Szabó Ödön elmondta, a maga részéről elsősorban azt reméli, hogy a bíróság mihamarabb döntést hoz az ügyben, hiszen az egykori pénzügyi palota annyira rossz állapotban van, hogy már szinte az összeomlás fenyegeti – amíg azonban tulajdonjogi helyzete nem tisztázott, sem az egyház, sem az önkormányzat nem kezdheti el a helyreállítását. Emellett abban is bízik, hogy a nagyváradi bíróság jóhiszemű és igazságos döntést hoz – az egyház javára.
A nagyváradi pénzügyi palota 1890-ben épült, a római katolikus püspökség kutatásai szerint az irgalmas rend építette saját telkén, bankkölcsönből. Az államosítás után sokáig a 2-es számú poliklinika működött benne. A visszaszolgáltatási procedúra elhúzódása miatt aztán a palotán sem az önkormányzat, sem az egyház nem végezhetett felújítást, így végül annyira rossz állapotba került, hogy a kórház elköltözött onnan, így az impozáns műemlék épület jelenleg is üresen áll.
(Tovább húzódik a múzeum ügye
Elhalasztotta a megyei önkormányzat csütörtöki ülésén azt a döntést, amelynek alapján folytatódhatott volna a Körösvidéki Múzeum új székhelyének belső felújítása. A múzeumnak már évekkel ezelőtt be kellett volna költöznie az egykori Magyar Királyi Hadapródiskola épületébe, miután a római katolikus püspöki palotát, amelyben az intézmény néhány évtizede működött, a restitúciós törvény alapján visszakapta a katolikus püspökség. A költözés azonban még nem történhetett meg, mivel a megyei közgyűlés előző vezetősége, élén Radu Ţîrle elnökkel, nem tudott kiegyezni a felújítást végző Selina céggel, így a projekt első fázisában elvégzett munkálatokat hivatalosan át sem vette. A mostani halasztás azért történt, mert a cég és az önkormányzat között még mindig folyik néhány per. Cornel Popa, a tanács jelenlegi elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott, reméli, hogy az esős időszak beállta előtt sikerül legalább a rosszul felrakott tetőcserepeket kicseréltetni az impozáns épületen.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Nagyvárad: leszavazták a múzeumköltöztetést
Továbbra is kérdéses a nagyváradi Körösvidéki Múzeum költöztetése, a legutóbbi helyi tanácsülésen ugyanis nem hagyták jóvá Ilie Bolojan polgármester azon javaslatát, amely szerint a kulturális intézmény az egykori Magyar Királyi Hadapródiskola helyett a vár fejedelmi palotájában kapjon helyett.
A tanácsi határozattervre nemmel szavazó RMDSZ-es és demokrata-liberális frakció szerint ugyanis ebben az ügyben elsőként a Bihar Megyei Tanácsnak kell állást foglalnia, az intézmény a határkörébe tartozik a múzeum.
Mint beszámoltunk, az ötlettől sokáig elzárkózó megyei elöljáró, Cornel Popa pár héttel ezelőtt Bolojan társaságában jelentette be a tervváltozást, amely mellett pénzügyi és idegenforgalmi érveket sorakoztattak fel. Ahhoz azonban, hogy a költözés megvalósuljon, mindkét önkormányzatnak rá kell bólintania.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Megújul a Gábor Áron-szobor talapzata
Kikezdte az idő vasfoga az 1971. szeptember 8-án Kézdivásárhely főterén felavatott Gábor Áron-szobor talapzatát, a vörösmárvány lapok elkezdtek leválni a betontalapzatról, ezért a városháza a burkolat felújításával bízta meg a természetes kövek feldolgozására, forgalmazására és beszerelésére szakosodott bélafalvi Kamen Ro Kft.-t.
A szakemberek a múlt hét folyamán eltávolították a vörösmárvány burkolatot, majd lekezelték a talapzatot, de a sok esőzés miatt csak tegnap tudták folytatni a munkát. Iuliana Salamon cégvezető elmondta, hogy az új burkolat fekete színű, három centiméter vastagságú indiai, Verde gloria nevű gránitból készül. A városvezetés az új talapzat megtervezésére helybeli képzőművészeket kért fel. A gránitlapra visszakerül a régi felirat, Gábor Áron neve, valamint születésének és halálának éve. A talapzat hátsó felére szintén visszaszerelik a 2003-ban felavatott 40x50 cm-es sárgaréz táblát, amelyen magyar, román és angol nyelven fekete színű betűkkel az alábbi szöveg olvasható: „A Nagyváradi M. Kir. Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola parancsnokságának megrendelésére Nagyvarjasi Oláh Sándor készítette 1942-ben. A Hadapródiskola Bajtársi Köre, 2003. június 27.” Azt is megtudtuk, ha az időjárás kedvez, ma befejezik a felújítást.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kőbe vésett hazugságok
Huszonhét hazug és silány kőszobor szomorú története. Szilágyi Aladár írása.
Évtizedek óta ott komorkodik egy, a román történelem panteonjának szánt szoborcsoport a nagyváradi Barokk palota hátsó udvarában. A funkciójában inkább panoptikumnak beillő, 27 mellszoborból álló sorozat egyáltalán nem válik egykori megrendelője: a püspöki rezidenciából jelenleg kifelé hátráló Körösvidéki Múzeum dicsőségére. Mintha futószalagon gyártották volna a silány anyagból készült, összhatásukban is giccses büsztöket: a méltóságteljesnek szánt történelmi alakok fizimiskája alig különbözik egymástól. Ugyanaz a tekintélyt sugalló arckifejezés, bősz tekintet; legfeljebb egy-két, a fejükön elhelyezett, jelzésszerű kellék illusztrálja, hogy a következő talapzatra helyezett történelmi hős nem ugyanaz a figura, mint a szomszédja… Azonosításukat a talapra rögzített, erősen oxidálódott fémtáblák szinte olvashatatlan szövegei hivatottak elősegíteni. – Még jó, hogy az idő kíméletlen kritikája patinával vonta be ezeket a történelmi hamisításoktól hemzsegő feliratokat, melyek annak idején a panoptikum megrendelőjétől – tehát a múzeum szakembereitől! – származhattak.
Íme, a legbeszédesebb példa: A szoborsor közepe táján fedezhető fel Vezérlő Fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc alakja, a következő felirattal:
FRANCISC RAKOCZI al II.-lea
PRINCIPE AL ŢĂRII ROMÂNEŞTI
TRANSILVANIA
(1704-1711) CONDUCĂTORUL MIŞCĂRII
ANTIHABSBURGICE
Summa summárum: a múzeumi tájékoztatónak köszönhetően ennek a bizonyos Francisc Rakoczinak – az utókorral együtt – végre a tudomására juthatott, hogy Őurasága egy Transilvania nevű román ország uralkodója volt…
Ez a motívum – mármint az Erdély román ország besorolás – többször is előfordul. Például a Roland Borşa néven szereplő Borsa nembeli Rolandról („aki felvette a küzdelmet a Magyar Királysággal a Kárpátok közötti román vajdaság függetlensége érdekében”) épp úgy kiderül, mint a Iancu de Hunedoara névvel feltüntetett Hunyadi Jánosról is, hogy mind a ketten ennek a bizonyos Transilvania nevű román országnak a vajdái voltak. Ami pedig Mihai Viteazul történelmi érdemeit illeti: neki köszönhető az egységes, centralizált, szuverén és független román állam első restaurációja. – Mintha Románia jelenlegi Alkotmányát idéznék, hát nem csodálatos???
Persze, egyéb pikáns mazsolázni való is bőven akad a géta-dák királyokkal kezdődő, Traianus császárral folytatódó, 27 főre duzzasztott panteon alján. Még olyan el nem hanyagolható részletek is kiderülnek, mint hogy a mócföldi Horia, Cloşca meg Crişan alkotta triumvirátus épp úgy forradalmár volt, akár az oltyánok hőse, Tudor Vladimirescu.
Nem folytatom a fölsorolást, akit érdekel, még megtekintheti a Barokk palota udvarában… Nem tudom, hogy megálmodói milyen sorsot szánnak ezeknek a történelmi torzóknak. Talán magukkal hurcolják a múzeum új székhelyére, a hajdani Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola környékére? Ott bőven van hely, csak legalább a hazugságokat tüntetnék el a szobrok talapzatáról. erport.ro