Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Magyar Jégkorong Szövetség
2 tétel
2011. március 11.
Elkezdte munkáját Magyarország új csíkszeredai főkonzulja
Szerda délelőtt a csíkszeredai magyar főkonzulátuson a sajtó képviselőivel találkozott dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország frissen beiktatott főkonzulja. A külképviselet jogi végzettségű vezetője Marosvásárhelyen született 1972-ben, 1990-ben telepedett át Magyarországra. Ott végezte el a budapesti ELTE jogi karát, majd Svédországban tanult nemzetközi jogot. Versenyszférában is dolgozott, a közigazgatásban is több éven át tevékenykedett. Publikációi jelentek meg kisebbségügyi témában.
A sajtóbeszélgetésen Zsigmond Barna elmondta, hogy Erdélyben nőtt fel, és új tisztsége nagyon nagy kihívást jelent számára, nagy felelősség és szép feladat, amelynek igyekszik mindenben megfelelni, megszerzett közigazgatási, gazdasági tapasztalatait ebben a feladatkörben is felhasználni. Fontos szervezési, kapcsolatépítési feladatok várnak rá kulturális és gazdasági területen. Legfőbb célja, hogy az állampolgársági ügymenet zökkenőmentes legyen. Folytatódik a honosítási kérések átvétele, ami január 3-tól zavartalanul történik, ezért köszönet illeti az együttműködő román hatóságokat is, és nemsokára beindul a következő szakasz, az eskütételi eljárás is. A csíkszeredai egy kis kapacitású, kis áteresztőképességű külképviselet, de megpróbálnak minél több kérelmezőt kiszolgálni. A főkonzulátus az eltelt hetek folyamán szépszámú, mintegy öt-hatezer állampolgársági kérelmet fogadott el. Emellett nagy súlyt fektetnek a regionális kapcsolatépítésre. Politikai kérdésekkel a bukaresti nagykövetség foglalkozik, konzulátusuknak a térségben létrejövő gazdasági és kulturális kapcsolatok élénkítésére vonatkozóan vannak szép tervei. Igyekeznek részt venni kiemelkedő rendezvényeken, és esetenként a lehetőségeikhez mérten támogatni is bizonyos művelődési, művészeti eseményeket, kezdeményezéseket. Mindebben természetesen ezután is számítanak a média együttműködésére is.
Lapunk olvasói nevében egy-két személyesebb vonatkozású kérdést is feltettünk a főkonzulnak, mindenekelőtt a szülővárosát, Marosvásárhelyt illetve az ennek szentelt figyelmet hozva szóba.
– Büszke vagyok a szülővárosomra – mondotta Zsigmond Barna. Azt gondolom, hogy Marosvásárhely eddig is megkapta azt a figyelmet, amit egy Csíkszereda központú konzulátus adni tudott. Nyilván én azon leszek, hogy ez a figyelem még nagyobb legyen, hiszen Marosvásárhely nagyon kedves számomra, és biztos vagyok benne, hogy sok érdekes és hasznos kulturális és gazdasági vonatkozású eseményt lehetne szervezni vagy azokhoz kapcsolódni, és természetesen külön elégtételt jelentene nekem, ha magam is hozzá tudnék járulni ezek sikeréhez.
– Tudjuk, hogy Ön a Magyar Jégkorongszövetség alelnöke is. Biztos hallott róla, hogy a nagy múltú marosvásárhelyi jég-hokisport kezd feléledni, a gyerekek versenyszerűen kezdenek korongozni. Persze Csíkszereda ebben sokkal előbbre tart. Ilyen tekintetben igazán jó helyre került.
– Igen, remélem, hogy Vásárhely is magára talál, főleg ha használatba adják majd a műjégpályát. Itt viszont, a jéghoki romániai fellegvárában tényleg örömmel kapcsolódhatom ehhez a sporthoz. És ez szó szerint értendő, hiszen négy fiam van – tizenhárom, tizenegy, kilenc- és hétéves – és mind a négy jégkorongozik, hárman közülük már beilleszkedtek a helyi korosztályos csapatokba. Én pedig szintén nagyon kedvelem ezt a sportot, egy amatőr csapatban próbálom formában tartani magam. Valaki az előbb megkérdezte, hogy talán csak nem lesz valamelyik fiamból csíkszeredai profi jégkorongozó. Nem tudhatom, de a diplomatapálya olyan, hogy egyelőre négy évre tervezgethetünk, elvileg ilyen időszakra szól a mandátumom. Utána lehet, hogy visszamegyünk Budapestre, esetleg máshova. Amíg ide szól a megbízatásom, minden szempontból igyekszem megfelelni az elvárásoknak.
N.M.K., Népújság (Marosvásárhely)
Szerda délelőtt a csíkszeredai magyar főkonzulátuson a sajtó képviselőivel találkozott dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország frissen beiktatott főkonzulja. A külképviselet jogi végzettségű vezetője Marosvásárhelyen született 1972-ben, 1990-ben telepedett át Magyarországra. Ott végezte el a budapesti ELTE jogi karát, majd Svédországban tanult nemzetközi jogot. Versenyszférában is dolgozott, a közigazgatásban is több éven át tevékenykedett. Publikációi jelentek meg kisebbségügyi témában.
A sajtóbeszélgetésen Zsigmond Barna elmondta, hogy Erdélyben nőtt fel, és új tisztsége nagyon nagy kihívást jelent számára, nagy felelősség és szép feladat, amelynek igyekszik mindenben megfelelni, megszerzett közigazgatási, gazdasági tapasztalatait ebben a feladatkörben is felhasználni. Fontos szervezési, kapcsolatépítési feladatok várnak rá kulturális és gazdasági területen. Legfőbb célja, hogy az állampolgársági ügymenet zökkenőmentes legyen. Folytatódik a honosítási kérések átvétele, ami január 3-tól zavartalanul történik, ezért köszönet illeti az együttműködő román hatóságokat is, és nemsokára beindul a következő szakasz, az eskütételi eljárás is. A csíkszeredai egy kis kapacitású, kis áteresztőképességű külképviselet, de megpróbálnak minél több kérelmezőt kiszolgálni. A főkonzulátus az eltelt hetek folyamán szépszámú, mintegy öt-hatezer állampolgársági kérelmet fogadott el. Emellett nagy súlyt fektetnek a regionális kapcsolatépítésre. Politikai kérdésekkel a bukaresti nagykövetség foglalkozik, konzulátusuknak a térségben létrejövő gazdasági és kulturális kapcsolatok élénkítésére vonatkozóan vannak szép tervei. Igyekeznek részt venni kiemelkedő rendezvényeken, és esetenként a lehetőségeikhez mérten támogatni is bizonyos művelődési, művészeti eseményeket, kezdeményezéseket. Mindebben természetesen ezután is számítanak a média együttműködésére is.
Lapunk olvasói nevében egy-két személyesebb vonatkozású kérdést is feltettünk a főkonzulnak, mindenekelőtt a szülővárosát, Marosvásárhelyt illetve az ennek szentelt figyelmet hozva szóba.
– Büszke vagyok a szülővárosomra – mondotta Zsigmond Barna. Azt gondolom, hogy Marosvásárhely eddig is megkapta azt a figyelmet, amit egy Csíkszereda központú konzulátus adni tudott. Nyilván én azon leszek, hogy ez a figyelem még nagyobb legyen, hiszen Marosvásárhely nagyon kedves számomra, és biztos vagyok benne, hogy sok érdekes és hasznos kulturális és gazdasági vonatkozású eseményt lehetne szervezni vagy azokhoz kapcsolódni, és természetesen külön elégtételt jelentene nekem, ha magam is hozzá tudnék járulni ezek sikeréhez.
– Tudjuk, hogy Ön a Magyar Jégkorongszövetség alelnöke is. Biztos hallott róla, hogy a nagy múltú marosvásárhelyi jég-hokisport kezd feléledni, a gyerekek versenyszerűen kezdenek korongozni. Persze Csíkszereda ebben sokkal előbbre tart. Ilyen tekintetben igazán jó helyre került.
– Igen, remélem, hogy Vásárhely is magára talál, főleg ha használatba adják majd a műjégpályát. Itt viszont, a jéghoki romániai fellegvárában tényleg örömmel kapcsolódhatom ehhez a sporthoz. És ez szó szerint értendő, hiszen négy fiam van – tizenhárom, tizenegy, kilenc- és hétéves – és mind a négy jégkorongozik, hárman közülük már beilleszkedtek a helyi korosztályos csapatokba. Én pedig szintén nagyon kedvelem ezt a sportot, egy amatőr csapatban próbálom formában tartani magam. Valaki az előbb megkérdezte, hogy talán csak nem lesz valamelyik fiamból csíkszeredai profi jégkorongozó. Nem tudhatom, de a diplomatapálya olyan, hogy egyelőre négy évre tervezgethetünk, elvileg ilyen időszakra szól a mandátumom. Utána lehet, hogy visszamegyünk Budapestre, esetleg máshova. Amíg ide szól a megbízatásom, minden szempontból igyekszem megfelelni az elvárásoknak.
N.M.K., Népújság (Marosvásárhely)
2011. március 11.
Interjú Zsigmond Barna Pállal, Magyarország új csíkszeredai főkonzuljával
A kettős állampolgárság tárgyában 2004. december 5-én rendezett népszavazás szerencsétlen történet volt, amelyet el kell felejteni, és a jövővel kell foglalkozni. A nemzetpolitikai kérdések többségével kapcsolatban mára konszenzusos álláspont alakult ki Magyarországon – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Zsigmond Barna Pál, Magyarország új csíkszeredai főkonzulja. A 39 éves, erdélyi származású diplomata fő feladatának tekinti a kulturális, gazdasági kapcsolatok élénkítését, emellett a honosítási eljárás zökkenőmentes lebonyolítását.
– Ama kevés erdélyi magyarok közé tartozik, akik az elmúlt évtizedek során diplomataként tértek vissza szülőföldjükre Magyarország képviseletében. Mit jelent ez az ön számára: új kihívást, megtiszteltetést?
– Ez érdekes érzelmi kötődést, viszonyulást jelent számomra, hiszen kétségtelenül kötődöm ehhez a régióhoz. Emellett a főkonzuli feladatkör keretében egy külképviseletet vezetek, tehát ez érdekes kettősség, amelynek igyekszem megfelelni. Tevékenységem fő területeit a szervezési feladatok elvégzése, illetve a kulturális, gazdasági kapcsolatok élénkítése képezi. Főkonzulként célom, hogy zavartalanul működtessük a honosítási kérelmezések ügymenetét, továbbá megfelelően bonyolítsuk le az állampolgársági eskütételeket. A csíkszeredai főkonzulátus egyébként január 3-ától mintegy 6000 állampolgársági kérelmet fogadott, és ezek elbírálási ideje háromtól öt hónapig terjedhet.
– Jogászként behatóan foglalkozott a kisebbségi jogi kérdésekkel is. Milyen lényeges változások történtek ön szerint az erdélyi magyar közösséggel azóta, hogy 1990-ben elhagyta szülővárosát, Marosvásárhelyt?
– Lényeges változások történtek gazdasági téren, valamint a demokratikus átalakulás vonatkozásában, hiszen 1990-ben egy diktatúra ért véget, és új demokratikus rendszer következett. Ez ma kiteljesedett – és ez mindenképpen lényeges változás. Azok az alapvető szabadságjogok, amelyekre 1990 előtt csak gondolni mertünk, ma már valóságok. A gazdasági helyzet ma mindent meghatároz, és ez talán érzékeny változásnak nevezhető. A kisebbségi jogok terén nagyon sok pozitív változás történt, ezekkel én is ismerkedem, és próbálom föltárni a helyzetet.
– Huszonegy évvel ezelőtt a román–magyar kapcsolatok terén még a kommunizmus örökségén igyekezett túllépni a két ország, ma már stratégiai partnerségről beszélnek a felek. Hogyan látja a kétoldalú kapcsolatok alakulását, kilátásait egy karrierje kezdetén lévő magyar diplomata?
– Ez alapvetően politikai kérdés, amellyel a bukaresti magyar nagykövetség foglalkozik. Mi a regionális gazdasági, kulturális kapcsolatok élénkítésében vagyunk érdekeltek. Idézni tudom Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának a Krónikában megjelent nyilatkozatát, miszerint kiválóan alakulnak a román–magyar kapcsolatok, és a kérdések nagy százalékában azonos válaszokat ad mind a magyar, mind a román fél.
– Hogyan éli át a magyar nemzetpolitikában végbemenő hangsúlyos változásokat? Gondolunk itt arra, hogy Erdélyből elszármazott magyarként kellett átélnie az anyaországban a kettős állampolgárságról 2004. december 5-én rendezett népszavazás kudarcát, most pedig csíkszeredai főkonzulként „menedzselheti” a könnyített honosítási eljárást.
– Előre kell tekinteni. Az akkori népszavazás szerencsétlen történet volt, el kell felejteni, és a jövővel kell foglalkozni. A nemzetpolitikai kérdések többségével kapcsolatban Magyarországon kialakult egy konszenzusos álláspont.
– A Magyar Jégkorongszövetség alelnökeként nem is kerülhetett volna megfelelőbb helyre a romániai hokisport fővárosánál, Csíkszeredánál. Hogyan vélekedik a sportág székelyföldi helyzetéről, a román–magyar MOL Liga színvonaláról, jövőjéről? Elképzelhető, hogy gyermekeiből profi jégkorongozó válik Csíkszeredában?
– Hogy hol válik belőlük profi jégkorongozó, az nagy kérdés, mert elvileg egy ilyen mandátum négy évre szól, és amire profik lennének, mi valószínűleg visszamegyünk Budapestre. Négy gyermekem közül hárman máris játszanak a helyi jégkorongcsapatban, jómagam pedig egy amatőr csapatban korongozom. A MOL Liga sikeres történet, amit erősíteni, fejleszteni kell, hiszen a magyar és a román jégkorong fejlődését szolgálja. Jó lenne, ha minél több magyar és román csapat, de minél több külföldi csapat is bekapcsolódna. A jégkorongban ez egyébként nagyon népszerű, nagyon sok regionális liga létezik, amelyek keretében több ország csapata szerepel egy bajnokságban. Remélem, lesz folytatása.
Forró Gyöngyvér, Krónika (Kolozsvár)
A kettős állampolgárság tárgyában 2004. december 5-én rendezett népszavazás szerencsétlen történet volt, amelyet el kell felejteni, és a jövővel kell foglalkozni. A nemzetpolitikai kérdések többségével kapcsolatban mára konszenzusos álláspont alakult ki Magyarországon – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Zsigmond Barna Pál, Magyarország új csíkszeredai főkonzulja. A 39 éves, erdélyi származású diplomata fő feladatának tekinti a kulturális, gazdasági kapcsolatok élénkítését, emellett a honosítási eljárás zökkenőmentes lebonyolítását.
– Ama kevés erdélyi magyarok közé tartozik, akik az elmúlt évtizedek során diplomataként tértek vissza szülőföldjükre Magyarország képviseletében. Mit jelent ez az ön számára: új kihívást, megtiszteltetést?
– Ez érdekes érzelmi kötődést, viszonyulást jelent számomra, hiszen kétségtelenül kötődöm ehhez a régióhoz. Emellett a főkonzuli feladatkör keretében egy külképviseletet vezetek, tehát ez érdekes kettősség, amelynek igyekszem megfelelni. Tevékenységem fő területeit a szervezési feladatok elvégzése, illetve a kulturális, gazdasági kapcsolatok élénkítése képezi. Főkonzulként célom, hogy zavartalanul működtessük a honosítási kérelmezések ügymenetét, továbbá megfelelően bonyolítsuk le az állampolgársági eskütételeket. A csíkszeredai főkonzulátus egyébként január 3-ától mintegy 6000 állampolgársági kérelmet fogadott, és ezek elbírálási ideje háromtól öt hónapig terjedhet.
– Jogászként behatóan foglalkozott a kisebbségi jogi kérdésekkel is. Milyen lényeges változások történtek ön szerint az erdélyi magyar közösséggel azóta, hogy 1990-ben elhagyta szülővárosát, Marosvásárhelyt?
– Lényeges változások történtek gazdasági téren, valamint a demokratikus átalakulás vonatkozásában, hiszen 1990-ben egy diktatúra ért véget, és új demokratikus rendszer következett. Ez ma kiteljesedett – és ez mindenképpen lényeges változás. Azok az alapvető szabadságjogok, amelyekre 1990 előtt csak gondolni mertünk, ma már valóságok. A gazdasági helyzet ma mindent meghatároz, és ez talán érzékeny változásnak nevezhető. A kisebbségi jogok terén nagyon sok pozitív változás történt, ezekkel én is ismerkedem, és próbálom föltárni a helyzetet.
– Huszonegy évvel ezelőtt a román–magyar kapcsolatok terén még a kommunizmus örökségén igyekezett túllépni a két ország, ma már stratégiai partnerségről beszélnek a felek. Hogyan látja a kétoldalú kapcsolatok alakulását, kilátásait egy karrierje kezdetén lévő magyar diplomata?
– Ez alapvetően politikai kérdés, amellyel a bukaresti magyar nagykövetség foglalkozik. Mi a regionális gazdasági, kulturális kapcsolatok élénkítésében vagyunk érdekeltek. Idézni tudom Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának a Krónikában megjelent nyilatkozatát, miszerint kiválóan alakulnak a román–magyar kapcsolatok, és a kérdések nagy százalékában azonos válaszokat ad mind a magyar, mind a román fél.
– Hogyan éli át a magyar nemzetpolitikában végbemenő hangsúlyos változásokat? Gondolunk itt arra, hogy Erdélyből elszármazott magyarként kellett átélnie az anyaországban a kettős állampolgárságról 2004. december 5-én rendezett népszavazás kudarcát, most pedig csíkszeredai főkonzulként „menedzselheti” a könnyített honosítási eljárást.
– Előre kell tekinteni. Az akkori népszavazás szerencsétlen történet volt, el kell felejteni, és a jövővel kell foglalkozni. A nemzetpolitikai kérdések többségével kapcsolatban Magyarországon kialakult egy konszenzusos álláspont.
– A Magyar Jégkorongszövetség alelnökeként nem is kerülhetett volna megfelelőbb helyre a romániai hokisport fővárosánál, Csíkszeredánál. Hogyan vélekedik a sportág székelyföldi helyzetéről, a román–magyar MOL Liga színvonaláról, jövőjéről? Elképzelhető, hogy gyermekeiből profi jégkorongozó válik Csíkszeredában?
– Hogy hol válik belőlük profi jégkorongozó, az nagy kérdés, mert elvileg egy ilyen mandátum négy évre szól, és amire profik lennének, mi valószínűleg visszamegyünk Budapestre. Négy gyermekem közül hárman máris játszanak a helyi jégkorongcsapatban, jómagam pedig egy amatőr csapatban korongozom. A MOL Liga sikeres történet, amit erősíteni, fejleszteni kell, hiszen a magyar és a román jégkorong fejlődését szolgálja. Jó lenne, ha minél több magyar és román csapat, de minél több külföldi csapat is bekapcsolódna. A jégkorongban ez egyébként nagyon népszerű, nagyon sok regionális liga létezik, amelyek keretében több ország csapata szerepel egy bajnokságban. Remélem, lesz folytatása.
Forró Gyöngyvér, Krónika (Kolozsvár)