Marosvásárhelyen Csató Béla esperes Keresztelő Szent János-plébánián tartott karácsonyi éjféli misén a szeretetről beszélt. Szászrégenben a polgármesteri hivatal 10.000 új lej értékben osztott ki csomagot a gyerekeknek. December 16-án a szászrégeni MADISZ az ifjúsági házban Kék nefelejcs címmel néptánctalálkozót szervezett, amelyen több környékbeli hagyományőrző együttes vett részt, a radnótfáji templomban pedig egyházi kórustalálkozó volt. December 22-én Szászrégen művelődési házában az RMDSZ helyi szervezete és a pedagógusok kisiskolásoknak szerveztek közös karácsonyi ünnepséget. A marosvásárhelyi Tálentum Tehetséggondozó Alapítvány az idén 15. alkalommal szervezte meg a közös karácsonyt az alapítvány által indított különböző foglalkoztatási csoportokban részt vevő gyerekeknek. Először a Habakuk bábszínjátszó csoport lépett fel, majd a Kilyén Ilka színművésznő által irányított színjátszó csoport tagjai Charles Dickens Karácsonyi ének című darabjának részletét vitték színre. Szerepeltek még a modern táncosok is. /-vagy-: Karácsony megyénkben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

Január 27-28-án a Déva melletti ifjúsági táborban gyűltek össze a Hunyad megyei magyar ifjúsági szervezetek képviselői. Ez volt az első ilyen jellegű összejövetel több mint két év után, jelezte Széll Lőrinc, a megyei ifjúsági igazgatóság vezetője. A lupényi és vajdahunyadi MADISZ-on kívül a dévai középiskolások szövetsége, a Batizán Attila rákosdi református lelkész által indított Ifjúsági Keresztény Egyesület, a Téglás Gábor Iskola két diákszervezete, illetve a petrozsényi, pusztakaláni, csernakeresztúri és vulkáni magyar ifjak is részt vettek a rendezvényen. A programok szervezésében a jövőben kiemelt szerepet kapna szórványban élő magyar ifjak összefogása. /CH. A. : Hunyad megyei ifjúsági konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./ A Hunyad megyei magyar ifjúsági találkozón tisztújítást is tartottak. A Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) élére Széll Lőrinc került, alelnöknek Juhász Róbertet, titkárnak pedig Márton Tímeát választották. /CH. A. : Tisztújítás az ifjúságnál. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Ifjúsági szervezetek összefogásából és közös munkájából született meg az április 13-án útjára induló Szórványvidéki Kulturális Karaván. A Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Besztercei MADISZ, a Nagybányai Ifjúsági Szövetség, a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács és a Pro Kisbács Egyesület fogott össze, jelezte Borbély Károly államtitkár, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke. A nyolc megyét átfogó, tizenegy települést érintő karaván értékes előadásokat, szórakoztató programokat visz a szórványközösségeknek. Színesíti a programot a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeinek operettes-nótás-kabarés összeállítása, a Kisbácsi Hagyományőrző Néptánccsoport előadása, az erdélyi magyar popzenét pedig Dancs Annamari képviseli. /Kultúrkaraván a szórványban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Huszonnégy kőműves tanul ezekben a napokban Erdély egyik legszebb neoreneszánsz kastélyában, a Szatmár megyei Hadadon. Újratanulják a „falazáselméletet”. Erre azért van szükség, hogy az EU által is elismert diplomát megkaphassák az amúgy már évek óta ebben a szakmában dolgozók. Baranyai Tibor, a szatmári Traian Vuia Szakközépiskola igazgatója – aki egyúttal a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének elnöke is – jól felkészült mérnököket és mestereket jelölt ki előadóknak. A kastély tulajdonjogát nemrégiben visszakapó Dégenfeld Pál azzal a feltétellel adta hosszabb időre a református egyház használatába az épületet, hogy a helyi és a környékbeli lakosság művelődését, tudásgyarapítását szolgálja. A kőművesség mellett szakács- és kereskedelmi tanfolyamokat is indítanak. Kurta-Tőtös Beáta lelkipásztor-igazgató arról tájékoztatott, hogy a Dégenfeld Kulturális Központ programja egész évre lefedett. Április 27-én a szatmári színészek felléptével jótékonysági estet szerveznek, melynek bevételét a kastély további javítására fordítják. Május 5-én egyházmegyei ifjúsági majálisnak ad otthont, majd következnek a MADISZ vakációs rendezvényei – néptánc- és angol-nyelvtáborok, ősztől pedig folytatódnak a szakmai tanfolyamok. /S. L. : „Kastélymester”-képzés Hadadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

1998-ban alakult meg a Székelyudvarhelyi MADISZ /SZ-MADISZ/, célkitűzései között szerepel a civil szféra fejlesztése, az ifjúsági kezdeményezések támogatása, a politikai kultúra terjesztése, kulturális és sporttevékenységek szervezése, „otthonteremtés” egyetemet végzett fiatalok számára. Legsikeresebb rendezvényei között van a TUDÁSZ általános műveltségi vetélkedő, az Erdélyi Magyar Diák Kosárlabda Kupa, az Erdélyi Magyar Véndiák Labdarúgó Kupa, valamint a városi asztalitenisz- és kosárlabda-bajnokságok szervezése. Az elmúlt év óta felkarolják a Suli-sokk című diákújságot is. Javasolják, hogy a két százalékot szervezetüknek ajánlják fel, a kampányban segít az Agora Munkacsoport és az Udvarhelyi Fiatal Fórum. /Udvarhelynek a két százalékot! – Székelyudvarhelyi MADISZ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

A május 6-i dévai Művelődési Házban sorra kerülő előadás méltó záró momentuma volt az Országos Ifjúsági Hatóság által támogatott, az RMDSZ, a Besztercei MADISZ, Nagybányai Ifjúsági Szövetség, a Pro Kisbács Egyesület, és a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács összefogásával szervezett Szórvány Karavánnak. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadóművészei operettes-nótás-kabarés előadásukkal minden helyszínen megjelentek, ezt követte a Kisbácsi Hagyományőrző Néptánccsoport előadása, majd a népszerű popénekes, Dancs Annamari slágerei jöttek. Az április 13-án útnak indult, négy hétvégén át zajló Szórvány Karaván nyolc megye 11 településére látogatott el. Közel ötezren tekintették meg az előadásokat a különböző településeken. /Véget ért a Szórvány Karaván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) június 14–17. között Nagybányán immár második alkalommal szervezte tavaszi műhelytáborát. A Felsőbányai MADISZ és a Nagybányai Ifjúsági Alapítvány társszervezésében lezajlott találkozón a MISZSZ tagszervezeteinek képviselői többek között pályázati menedzsment és szervezeti hálózatépítés képzésen, valamint számos alkotó jellegű műhelymunkában vettek részt. A magyarországi partnerek európai uniós pályázati tapasztalataikat ismertették. /Műhelytábor kies vidéken. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

Szatmárnémetiben a helyi Aranykapu Kulturális Egyesület és a Szatmárnémeti MADISZ idén is megrendezi a húsvétváró ünnepséget. Március 16-án szervezik meg a „VIII. Húsvéti Ünnepváró” elnevezésű rendezvényt, amelynek hagyományos módon a Kölcsey Ferenc Főgimnázium földszinti termei adnak otthont. /VIII. Húsvétváró Ünnepséget rendeznek a hétvégén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 11./

Székelyudvarhely múltja és jelene – helytörténeten innen és túl – témában 16. alkalommal szervezeték meg a középiskolai tanárok, valamint az SZ-Madisz a Tudász műveltségi vetélkedőt. A vetélkedő városi szakaszán hét székelyudvarhelyi középiskola szállt versenybe. A versenyben a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium csapata bizonyult legjobbnak, megtörve a Tamási Áron Gimnázium évek óta tartó sikersorozatát. /Szász Emese: Műveltségi vetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

Idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Annak ellenére, hogy 1997 óta Tusnádfürdő ad otthont a tábornak, a név nem változott, mert elsősorban egy értékrendhez kötődik. Tusványos szabad eszmék szabad tereként (Toró T. Tibor megfogalmazása) kelt életre az 1989-es forradalmat követően. És szabad eszmék szabad tere volt akkor is, amikor elhangzott, hogy az RMDSZ már köszönő viszonyban sincs a belső demokráciával (Tőkés László, 2002, 2005), és az is, hogy nincs szükség olyan pártokra, amelyek soha nem jutnak be a parlamentbe (Markó Béla, 2005). Talán éppen Tusványos lesz az a hely, ahol a szintézis is létrejöhet. Az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort 1990. július 21-30-a között Bálványosfürdőn szervezte meg a romániai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet (MADISZ) és a magyarországi Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A tizenkilenc év során magyarországi magyar, romániai magyar és romániai román politikusok, társadalomtudósok, közírók, művészek és újságírók találkozóhelyévé, a magyar–magyar és magyar– román kapcsolatok fórumává vált. Hosszú időn keresztül román egyetemisták csoportjai is ott voltak a résztvevők között. A tusványosi folyamat a magyar–román és a magyar–magyar párbeszéd folyamatát, a közösségépítés folyamatát jelenti. Tusványos programja legtöbbször egy-egy téma köré szerveződött: Közös kihívások az átmenet során (1995), A posztkommunizmus nyomorúsága (1997), Közép-Kelet-Európából Európába (1998), Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? Regionalizmus és integráció (1999), Kényszerek és lehetőségek (2001), A polgári kibontakozás Európában (2002), Együtt vagy külön utakon. Integráció és nemzeti érdek (2003), Közép- és Kelet-Európa az Európai Unió bővítése után (2004), Európai kihívás – Értékek és érdekek az Európai Unióban (2005), Egy másik Magyarország – Egy másik Románia (2006). Octavian Buracu, az interetnikai párbeszéd szorgalmazója elmondta, a volt nómenklatúra sikeresen konvertálta politikai hatalmát gazdasági tőkére, és ennek révén az új rendszerben is ők lesznek azok, akik irányítani fogják a társadalmat. Renate Weber, a Romániai Helsinki Csoport tagja 1996-ban előadásában úgy fogalmazott, hogy a félrevezetett és manipulált román közvélemény az RMDSZ által indítványozott autonómiát úgy utasítja el, hogy azt sem tudja, a kifejezés mit jelent. Orbán Viktor elmondta: „a magam részéről teljesen legitim igénynek tartom azt, ha bármely ország területén élő nagyszámú kisebbség azzal lép elő, hogy neki az óvódától a legmagasabb szintű képzésig önálló, saját nyelvű oktatási rendszerre van szüksége. Ez Európában mindenhol legitim igény. ”Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterként 1999-ben annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemkérdés nem a multikulturalitásról szól, nem történt más, mint hogy a tanügyminiszter politikai okokból vezette be a fogalmat, mert az egyetem attól multikulturális, hogy olyan szellemiség hatja át, amely arra neveli a hallgatókat, hogy más kultúrákat is értelmezni tudjanak, ne elutasítsák, hanem kíváncsiak legyenek a másságra – ez azonban semmi esetre sem az oktatási nyelv függvénye. A 2005-ös szabadegyetemen került sor Markó Béla és Tőkés László találkozójára, melyhez sokan nagy reményeket fűztek. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor túlzás nélkül tekinthető nemzetközi hírű rendezvénynek. Politikai jelentősége vitathatatlan. /Bognár Zoltán, a Tusványos Press szerkesztője: Szabad eszmék szabad tere. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

Tíznapos vakációs programot állított össze idén is a szatmárnémeti MADISZ a hetedik alkalommal megszervezett Csángó Anyanyelvi Tábor résztvevői számára A kezdeményezés fő célja a magyar nyelv és kultúra alaposabb megismertetése a moldvai gyerekekkel. Az ötvenkét II. -VIII. osztályos diák, valamint az őket kísérő öt oktató megérkeztek. Elszállásolásukat önkéntesek bevonásával oldották meg, családok vállalkoztak arra, hogy gyerekeket befogadnak a tábor idejére. Lesz bábelőadás, strandolás, városnézés, csángó táncház és lovaglás is. Emellett a Református Gimnáziumban naponta tartanak számukra különböző foglalkozásokat: játszóházat, vetélkedőket, vetítenek filmeket. /Anyanyelvi tábor csángóknak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 30./

Július 6-án ért véget a szatmárnémeti MADISZ idén hetedik alkalommal megszervezett csángó anyanyelvi tábor, ami lehetőséget nyújtott 52 moldvai gyereknek arra, hogy tíz napon át intenzíven gyakorolja a magyar nyelvet. Elszállásolásukat önkéntesek bevonásával oldották meg. /Sikeres volt az Anyanyelvi Tábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 6./

Idén a valóságfilmek vitték el a legtöbb díjat az Alter-Native 17. Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon. Vendégmunkáslét, az ember mint a modern élet kiszolgáltatottja megélt, illetve megálmodott mindennapjaink örök és feloldhatatlan konfliktusa –néhány a díjazott rövidfilmek témái közül. Esztergályos Krisztina Variációk című filmje azzal foglalkozik, milyen az életünk, az embertársainkkal való kapcsolatunk, milyennek álmodjuk azt, és mi lenne az ideális helyzet. Bertóti Attila Ariadné fonala című munkája is sikeres volt. Lukáts Andor és Tóth Orsolya színészi játékának köszönhetően lett dobogós Pápai Pici Vallomások című kisjátékfilmje. /Gergely Zsuzsa: Valóságfilmek taroltak a fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ Alter-Native 17. Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjai közül a zsűri különdíja (Pápai Pici Vallomások című filmjében nyújtott alakításáért): Lukáts Andor és Tóth Orsolya. A Radio Romania Cultural díja: Ariadné Fonala – Bertóti Attila, Magyarország/Románia. Simó Sándor Emlékdíj a legjobb diákfilmnek (felajánló a Maros megyei MADISZ a Román Nemzeti Filmintézet támogatásával és Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott Ted Lapidus töltőtoll): Variációk – Esztergályos Krisztina, Magyarország. /Az Alter-Native 17. Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Román „szekrényajtók” vertek magyar gyerekeket!
Medgyes – Románok támadtak magyar iskolásokra Szászmedgyesen. A Szeben megyei településen húsvéti bál volt, az ott szórakozókat verték meg a támadók. A rendőrség megpróbálja mindezt elkenni.
10-12. osztályos magyar tanulókat ért támadás Szászmedgyesen. Húsvéthétfőn ünnepi bált szerveztek az ottani RMDSZ-székházban, ám a rendezvényt több román támadó zavarta meg. Az RMDSZ megyei és helyi vezetője feljelentést tett, de ennek nyomán sincs senki letartóztatásban. Sőt, a rendőrség megpróbálja eltussolni az ügyet.
Átruccantak randalírozni
A részletekről a tömörülés Szeben megyei elnöke, Balázs Béla Attila nyilatkozott portálunknak telefonon ma este. Mint elmondta, a bált az egyik ifjúsági szervezet, a MADISZ helyi képviselői szervezték. Hétfő este 8 óra után már javában tartott a rendezvény, amikor a támadók betörtek a helyszínre.
„A szomszédos házban szórakoztak addig a románok. Aztán átjöttek botrányt csinálni. Először ketten törtek rá a 20-30 fiatalra, bozgorozták, s nyomdafestéket nem tűrő szidalmakal illeték őket, majd a lányokba is belekötöttek. Rövid időn belül ütni is kezdték a diákokat, ököllel támadtak nekik. Amikor többszöri felszólítást kaptak, hogy távozzanak, még segítséget is hívtak. További négy társuk jött át a másik házból, így már hatan randalíroztak. Összetörték a berendezést, s két diáknak súlyosabb sérüléseket is okoztak. Egyikük később orvosszakértői leletet is kért, s ő is feljelentést akar tenni” – mondta Balázs Béla Attila, aki az RMDSZ nevében a helyszínen tett feljelentés egyik aláírója.
Hozzátette: annak a háznak a tulajdonosa is ott volt a támadók között, ahonnan a románok átmentek, s ez a férfi „nagy valószínűséggel ittas volt”. Az agresszorok közül kettő medgyesi illetőségű, de az áldozatok nem ismerik őket. A többi provokatőr (például Ploieşti-ről) vendégségben volt a szomszédos ház román tulajánál.
Rendőri részrehajlás
„A rendőrség vagy 20 perccel azután jött csak ki, hogy az egész támadásnak vége volt, s úgy viselkedtek, mintha 30 évvel ezelőtt lennénk, s a Milícia érkezett volna ki. A támadók ekkorra visszahúzódtak a saját házukba. A rendőrök kezdetben azzal érveltek, hogy mivel időközben már 22 óra elmúlt, nem háborgathatják őket a lakásban. Aztán mégis bementek, s a két medgyesi illetőségű huligánnal jegyzőkönyvet vettek fel. A további négy randalírozóval még ennyi sem történt. Senkit nem kísértek be, mindenki szabadlábon van. Eddig büntetést sem kaptak.
Aztán a rendőrök minket győzködtek, hogy hagyjuk az egészet és ne tüntessük fel etnikai színben a történteket. A rendfenntartók azt állították, szertintük csak pár lány miatt tört ki az összetűzés. Holott szó sincs ilyesmiről. Nyilvánvaló, hogy nemzetiségi volt az indíték, hiszen a magyarságukban sértegették a fiatalokat, mielőtt megverték őket, ráadásul egy magyar szervezet székházát dúlták fel” – ismertette a helyzetet érdeklődésünkre Balázs Béla Attila. Jelezte: „a gyerekekre támadók 30 év körüliek voltak, úgy tudom, egy biztonsági cég alkalmazottai, kétméteres szekrényajtókat kell elképzelni”.
A bulin résztvevő egyik diák így emlékszik vissza a támadásra: „Fél kilenc körül megjelent két zömök, idegen arc, aki fenyegetni kezdte a magyar diákokat. A székházban húsvéti party volt, és ebből verekedés lett. Közben megjelent még négy tag, aki szintén besegített a románoknak. A rendőrség fél tíz felé jelent meg, és tízkor a diákokat hazaengedték.”
Balázs Béla Attila egyébként nem tartja kizártnak, hogy a hatóságok végül teljesen elkenik az ügyet, a felelősségrevonás elmaradhat.
erdon.ma

Érkeserűi Ifjusági Napok az újjáalakult MIDESZ–szel
Bihar megye – Július utolsó hétvégéjén rendezte meg Érkeserűben az Ifjúsági Napokat a nemrég újjáalakult helyi MIDESZ. Próbára tette őket az esős időjárás, de megoldották a feladatot.
Szombaton került sor az Anna–napi búcsúra, mely után következett volna az ünnepségsorozat megnyitója, de azt – ahogyan arról már beszámoltunk – elmosta az eső.Ahirtelen jött vihar azonban nem akadályozhatta meg az ünneplést, az eső elállta után a helyi menettánccsoport végigvonult a falun, az iskola udvaráig, ahol közben már zajlott az élet: a helyi és környékbeli csapatok kispályás focibajnokságon vettek részt. Délután került sor a megnyitóra a MIDESZ–tagok, és Nyiri Sándornak, Kiskereki község polgármesterének részvételével. Ezt követőenkezdődtek a szórakoztató programok. Voltkaraoké, a Pusztai Farkasok Íjászegyesület tartott bemutatót.
Elmaradt bográcsosfőzés
A sok által várt divatbemutatón az érkeserűi lányok sportos, estélyi és menyasszonyi ruhákban vonultak fel. Később az érmihályfalvi Street Dance csoport táncbemutatója következett, majd ismét karaoke, és végül megérkezett az est sztárvendége, asepsiszentgyörgyi Insect együttes, mely fergeteges koncertjével kitűnő hangulatot teremtett. A koncertet szabadtéri diszkó követte DJ Csukával, hajnal 3 óráig.
Vasárnap reggel bográcsosfőző verseny kellet volna kezdődjön, de sajnos az időjárásiviszonyok miatt ez elmaradt, a szervezők pedig „átköltöztették” a további programokat a helyi kulturházba.
Költözés a kultúrházba
A kártyabajnokság résztvevőit sokan figyelték, kíváncsian arra, ki mellé áll a szerencse. A helyi gyerekek műsora következett, táncprodukciókkal és énekekkel. Este a paptamási Amazon Ász együttes szórakoztatta a közönséget, míg megérkeztek a napsztárvendégei:elsőként Csabcsu Junior, majd Jency, Meli és végül, de nem utolsó sorban MC Badi. A koncertek után hajnalig tartó dizkó volt DJ Csukával és DJ Rugeszel. A 2010–es Ifjúsági Napok sok problémával és nehézségel zajlottak le, de megérte a fáradozást, kitartó munka meghozta a gyümölcsét, vélik a szervezők.
Horváth Bernadett. erdon.ro

Mi történt 1989 decemberétől 1990 májusáig?
Ismeretlenek tüntették el az iratanyag egy részét, egyesek máig ódzkodnak mesélni az egyes településeken történtekről: a 89-kutatás résztvevőivel beszélgettünk.
A hiányos dokumentumok és a máig az emberekben élő félelem is akadályozza az 1989 végén és 1990 elején több erdélyi városban történtek rekonstruálását, az egyesek által forradalomnak, mások szerint puccsnak nevezett eseménysor kapcsán. Idén indult a Kisebbségkutató Intézet és a Progress Alapítvány közös kutatási projektje a '89-es események kapcsán Bárdi Nándor történész kezdeményezésére. A kutatás többek közt azt célozza, hogy a még meglévő dokumentumokat – újságokat, plakátokat, fényképeket, videó- és hangfelvételeket, iratokat, jegyzőkönyveket stb. – összegyűjtse, és ezek alapján rekonstruálja az 1989 végétől 1990 májusáig történt események kronológiáját, elsősorban a romániai nemzeti kisebbségek szemszögéből. A különböző városok a temesvári események visszhangjára reagálva mind-mind megélték a maguk „kis forradalmait”; több helyen is halálos áldozatokat követeltek az események, lincselések is voltak. Ebben az öt hónapos intenzív periódusban alapították meg a Nemzeti Megmentési Front helyi szervezeteit, az RMDSZ-t, a MADISZ-t, illetve számos kisebbségi szervezetet is. A marosvásárhelyi etnikai konfliktus, a fekete március kihatott más településekre, az ottani magyar-román viszonyokra. Ennek visszhangjára, illetve a máig tisztázatlan, háttérben folyó események, szerepek felderítésére is fókuszál a kutatás; a vizsgált periódus záróeseménye az első szabad választás 1990 májusában.
A kutatás során a fontosabb erdélyi városokban, municípiumokban, ahol jelentős számú kisebbség él, egy-egy helyi kutató igyekszik összegyűjteni a fellelhető dokumentumokat. Gondot jelent, hogy több erdélyi városból is a kilencvenes évek elején ismeretlenek elvitték felsőbb utasításra a Nemzeti Megmentési Front irattárát. „Elsősorban magyar szempontú kronológiák készülnek, de igyekszünk a jelentősebb kisebbségekre is odafigyelni, elsősorban Temesváron, Aradon, Szatmáron, Nagyváradon, Nagybányán, ahol több nemzetiség is együtt él. Elsősorban megyeközpontokat választottunk, illetve van néhány olyan kisebb város, amely bár nem megyeközpont, de fontos, hogy megjelenjen. Remélhetőleg sikerül a 89-es események magyar értelmezését is bevinni a román történeti diskurzusba” – vázolta az elképzelést Gidó Attila, aki Novák Csaba Zoltánnal együtt kutatásvezetőként koordinálja a helyi kutatók munkáját. A kutatás kiemelten figyel arra, hogyan vesznek részt már a kezdetektől vagy lépnek be utólag a kisebbségek képviselői a hatalmi struktúrákba. A dokumentumokból összeállt településspecifikus kronológiákat ezért interjúkkal is kiegészítik, amelyeket a helyi kutatók olyan személyekkel készítenek, akik cselekvő részesei voltak az eseményeknek a szóban forgó időszakban. Azokban a városokban – eddig összesen 13 településen –, ahol már tavasztól dolgoznak a helyi kutatók a témán, már elkészült az eseménykronológia. „A kutatás első fázisából néhány érdekességet már megállapíthatunk, bár természetesen ezt nem tekinthetjük végeredménynek, hiszen a történelemről való vélekedés szubjektív dolog. Kísérleteztünk az események szakaszolásával, és úgy gondolom, nemcsak az általam kutatott Marosvásárhely esetében érvényes ez, hanem a többi városnál is” – magyarázta kérdésünkre Novák Csaba Zoltán. „Négy szakaszt azonosíthatunk be: a temesvári eseményektől a Ceaușescu-házaspár meneküléséig tartana az első, december 16-22. között. Van egy nagyon rövid időszak, az új hatalmi szerkezet kiépülése december 22-től körülbelül január elejéig. A december 29-től február elejéig tartó időszakot a Nemzeti Megmentési Front határozza meg, majd február elején alakulnak meg a nemzeti egység ideiglenes tanácsai, amelybe már a Fronton kívüli szervezetek is beépülnek: újjászervezett politikai pártok vagy frissen alakult szervezetek. A Nemzeti Ideiglenes Tanács tevékenysége egészen a májusi választásokig alkotja a negyedik időszakot” – mondta. Forradalom volt-e vagy puccs 1989-ben? „Én úgy látom, kettős folyamat találkozik valahol térben és időben. Semmiképp sem hanyagolható el a népmozgalmi része, nagyobb erdélyi városokban – Temesvárhoz hasonlóan Kolozsváron, Szebenben, Brassóban, Marosvásárhelyen – még a diktátor bukása előtt is van nagyobb tömegmegmozdulás, illetve több esetben számos halálos áldozatot követelő beavatkozás a hadsereg részéről. Mindenképp van tehát forradalmi tömegjellege az eseményeknek” – tette hozzá. Ebben az időszakban nagy a kádermozgás; január végére, február elejére olyan struktúra alakul ki, amely gyakorlatilag alárendelt Bukarestnek. Ám azelőtt viszont napokra megszűnik a központi hatalom befolyása, a Securitate visszahúzódik, a régi pártstruktúrák szétesnek, gyakorlatilag az egyedüli erő a hadsereg. „Egyre többen látják úgy bukaresti szemszögből is kutatók, hogy a hadseregnek nagyon fontos szerepe volt, sokkal fontosabb, mint gondolnánk. Merem állítani, gyakorlatilag a hadsereg döntötte el, melyik legyen az az új politikai struktúra, amely Romániát a változás útján viszi. Ők fogadják el az Iliescu által vezetett új hatalmi struktúra működését, éspedig azért, mert ennek a csoportosulásnak van olyan praxisa, amely lehetővé teszi, hogy az állam működése gyakorlatilag folytatódjon. Nagyon sokan a nomenklatúra tagjai voltak a 60-as, 70-es években, majd valamilyen ok miatt a Ceaușescu-féle pártvezetésből kikerültek” – magyarázta Novák. A székelyföldi városokban egyértelműen magyar szervezésben alakulnak ki az új hatalmi struktúrák. Marosvásárhely érdekessége, hogy ellentétben a többi nagyobb erdélyi várossal, ahol a magyarság viszonylag későn, december 22. után épül be a hatalmi szerkezetbe, itt párhuzamos struktúrák alakulnak ki. A hadsereg minden más nagyobb városban uralja a helyzetet, Marosvásárhelyen azonban az első napoktól kezdve Király Károly révén egy erős magyar mag alakul ki. Novák Csaba Zoltán szerint ez a kettős hatalmi megosztás a fő oka annak, hogy később az indulatok elszabadulnak, nem sikerül stabilizálni a helyzetet.
Néhány kronológiakészítővel az általuk kutatott városokban tapasztalt helyi specifikumok kapcsán a szelterszi társadalomtudományi táborban beszélgettünk, miután a kutatásvezetők bemutatták a projektet a tábor résztvevőinek. Kolozsváron rengeteg halálos áldozatot és sebesültet szedett a forradalom. A magyarság szinte az első percektől képviseltette magát a hatalmi struktúrákban, a politikai, egyházi és diákszervezetek révén is – mondta el kérdésünkre Fodor János történész. A fekete március után, főleg mivel időközben itt is megalakult a Vatra Românească, érezhető volt egy etnikai konfliktus kiéleződése, amelyet azonban sikeresen csillapítottak a városban – tette hozzá a kolozsvári kronológia készítője. A kutatónak szerencsére rendelkezésére álltak a Kolozsvári Rádió korabeli hangfelvételei, az írott sajtó archívuma is megvan. Hátravan még az egyházi, RMDSZ-iratok átvizsgálása. Bár a kutatók nagy része fiatal, és mondhatni gyerek vagy kamasz volt a szóban forgó események idején, Fodor János nem tapasztalt emiatt akadályokat, nem akarták „megmondani neki a tutit” azok, akik felnőtt fejjel érték meg 1989-et. „Mindenhol segítőkész emberekre találtam, különösebb magyarázkodás nélkül sikerült megszereznem a kívánt dokumentumokat, remélhetőleg ez nem változik az adatgyűjtés további fázisaiban sem” – mondta a Transindexnek.
Szatmárnémetiben teljesen békésen zajlott le a forradalom, egy tüntetés volt december 23-án. Megyei és városi szinten is a hadsereg volt az, amely minden fontos tisztséget és pozíciót betöltött, a magyarság képviselőinek csak december végén sikerült bekapcsolódniuk a Nemzeti Megmentési Frontba – mondta el a Transindexnek a szatmári kronológia készítője, Sárándi Tamás. 1990 februárjában a magyarság helyi vezetői megelégedetten nyilatkoznak az elért eredményekről, teljesen békés átmenetként zajlik a magyar nyelvű oktatás visszaállítása, a Kölcsey Ferenc Gimnázium már januárban megkezdi működését. Március elején azonban helyi szinten is megalakul a Vatra Românească, nekik „köszönhetően” zajlik le Erdélyben a Marosvásárhely után a második legnagyobb összetűzés március 15. kapcsán, és a békés folyamat megtorpan – tette hozzá. Szatmárnémetiben igen nehéz összegyűjteni a dokumentumokat, nemhogy a Front irattára, de még a helyi újság korabeli lapszámai sem voltak fellelhetőek. Ami maradt, az az RMDSZ-nél fellelhető csekély anyag – sorolta a buktatókat a kutató, felhívva a közvélemény figyelmét, hogy akinek birtokában van bármilyen kordokumentum, bocsássa rendelkezésre, ezzel is segítve az események megértését. Hargita megyében ebben az időszakban elég sok lincselés történt, így Székelykeresztúron is – itt egy rendőrt öltek meg a tüntetők. Itt is megalakultak a Front, az RMDSZ helyi szervezetei, érdekességként pedig a Székely Ifjak Fóruma, amelynek képviselője később be is jutott a parlamentbe – mesélte Vass Réka. A kisvárosban megoszlanak a vélemények, hogy népfelkelés történt-e, vagy – mint ahogy sok vezető beosztású ember gondolja – megrendezték a „forradalmat”. „Azt tapasztaltam, hogy az emberek készségesek egy bizonyos pontig, érdeklődéssel fogadnak, hiszen ez a témát senki nem kutatta eddig Keresztúron. Ám van egy pont, ahol egyszer csak bezárulnak a kapuk, nem hajlandók se nyilatkozni, sem pedig forrásokat vagy anyagokat a rendelkezésemre bocsátani. Arra szoktak hivatkozni, hogy ha nem is ők, de a családjuk veszélybe kerülhet. Én próbálom mindenkivel tisztázni, hogy nem igazságot tenni jöttem, és nem értékítéleteket megfogalmazni, a kutatásnak ugyanis nem ez a célja. Minden alkalommal hangsúlyozom a Kisebbségkutató Intézet diszkrécióját, azt, hogy ezek az anyagok kutatók számára lesznek hozzáférhetőek” – mondta a helyi kronológia készítője. Kézdivásárhelyen Miklós Katalin készíti a kronológiát. Itt is egy lincselés áll az események középpontjában: Aurel Agache őrnagyot megölik, és a milícia épületét is felgyújtják 1989-ben. Mivel egy román nemzetiségű személy hal meg, a későbbiekben a román hatalom, illetve egyes politikai pártok támogatásával sikeresen kreálnak belőle etnikai ügyet. Miközben máshol az országban a hasonló lincseléseket vagy nem vizsgálják ki, vagy a tettesek általános amnesztiát kapnak, Kézdivásárhelyen öt embert vádolnak. „Az ügynek máig ható következményei vannak, a népharag áldozatául esett őrnagy halála után fotók és tanúvallomások alapján összeállítanak egy vádiratot, amit 1997-ben véglegesítenek, 1999-ben pedig ítélet születik a feltételezett elkövetők ellen. Akik nem menekülnek el, 4-7 évi börtönbüntetést kapnak, illetve pénzbeli kártérítés kifizetésére kötelezik őket. Ám 2002-ben is perek sorozata indul. Végül Strasbourgban mindkét félnek – a vádlottaknak és az ifjabb Agache-nek is – kártérítést ítélnek meg, előbbieknek azért, mert diszkriminatív módon volt összeállítva a perirat, a családnak pedig az ítélet miatti késedelemért” – foglalta össze röviden Miklós Katalin. Nagybányán a hatalomátvétel aránylag békés zajlott. December 23-án nagy tömeg gyűlt össze a város központjában, melynek tetemes részét a környék vállalatainak munkásai adják, és bár az indulatok elszabadultak a megyeháza „bevételénél”, az eseményeknek nem volt súlyosabb sebesültje. A közigazgatási szervekben a katonaság hangsúlyos jelenléte tapasztalható – vázolta kérdésünkre az eseményeket a nagybányai és zilahi kronológia készítője, Kiss Ágnes. A nagybányai fejlemények különlegessége a bányaipari alkalmazottak részvétele, akik tüntetéseket és sztrájkokat szerveznek; követeléseiket Bukarest fokozatosan teljesíti (például béremelés, különböző juttatások). Hálájukat a Nemzeti Megmentési Front és Iliescu-párti tüntetéseken való részvétellel fejezik ki több alkalommal is. További érdekesség, hogy korán megalakul a környezetvédő mozgalom, tüntetéseket és aláírásgyűjtést szerveznek a környezetszennyező anyagokat kibocsátó gyárak ellen. Még december folyamán megalakulnak Máramaros megyében a magyar és német kisebbségi szervezetek, februárban pedig az ukrán (RUSz). Jelentős többségi-kisebbségi konfliktusra nem kerül sor. Zilahon a hatalomátvétel teljesen békésen zajlott. A rendőrség, katonaság, Securitate villámgyorsan átállt. Jelentős többség-kisebbség konfliktusra nem került sor, bár provokációnak minősíthető események akadtak. Például március 15-re virradó éjszaka ismeretlenek festéket öntenek a zilahi Wesselényi-szoborra – foglalta össze Kiss Ágnes. A zilahi kutatást akadályozza, hogy nyoma veszett a megyei Ideiglenes Nemzeti Megmentési Front iratanyagának; elkallódott az a pár múzeumhoz beküldött élménybeszámoló is, amelyek Cornel Grad történész, Gheorghe Şişeşteanu szociológus és Bajusz István muzeológus felhívására érkeztek. A tervek szerint a kronológiákat önálló kötetben jelentetik meg jövőre, illetve egy konferenciát is szerveznek ebben a témában. A kutatás anyaga várhatóan az interneten is elérhető lesz majd az Adatbankban.
Bakk-Dávid Tímea. Transindex.ro

„Mert a bűn az csak bűn marad”
Bihar megye – Más nemzet segítségére csak akkor számíthatunk, ha annak érdeke segíteni – hagzott el az október 23.–i megemlékezésen, Érmihályfalván. Az ’56–os emlékhelynél mintegy ötvenen jelentek meg.
Szombat délután a helyi MIDESZ tagjai álltak fáklyás díszörséget az érmihályfalvi Széchenyi téren lévő ’56–os emlékhelynél, ahol az RMDSZ szervezett megemlékezést a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján. Elsőként Kovács Zoltán polgármester mondott ünnepi beszédet, amiben egyebek mellett arról szólt, hogy az Érmihályfalvi Csoport néven ismert közösség tagjait nem elsősorban az ’56–os történések miatt hurcolták meg – illetve egyeseket ki is végeztek – hanem mert a hatalom célja az ellenséges érzelműeknek nyílvánítottak ellenőrzés alá vonása, illetve megsemmisítése volt, és erre akkor jó alkalom kínálkozott. Higgyük el, hogy ma is van lehetőség az ősök földjén boldogulni, és sokkal több, mint amennyit most remélni merünk, tette hozzá.
Csend, és fegyverropogás
A Bartók Béla Városi Kórus előadásában G.F. Händel Győzelmi dal, illetve Berkesi Sándor Székely Himnusz című kórusműve hangzott el, majd Nyakó József lépett a mikrofonhoz. Az ’56–os magyarországi lelkesedésre nyugatról csend, keletről fegyveres csörtetés volt a válasz, kami emigrációs hullámhoz, a nemzet testi és lelki csonkulásához vezetett, majd egy kozmetikázott parancsuralmi rendszerhez, és mindez bebizonyította: másokra csak akkor számíthatunk, ha azoknak érdeke segíteni, fejtette ki a helyi RMDSZelnöke. Hozzáfűzte: ma nem tankok ellen kell harcolni, hanem „bölcs alkukkal, méltányos államközi szerződésekkel kell elérni, hogy élhetőbb legyen a mánál a holnap”.
Mécseseket gyújtottak
Ezt követően a GGG Irodalmi Stúdió verses–zenés összeállítása idézte fel a forradalom hangulatát, illetve az annak leverését követő nyomasztó időszakot. Ekkor hagzott el a Kárpátia zenekar Neveket akarok hallani című dala is, melyből a címben idéztünk. A koszorúzás során pártok, szervezetek, intézmények képviselői, illetve az áldozatok és meghurcoltak családtagjai járultak az emlékhelyhez, majd a Himnusz éneklése után mécseseket gyújtottak az emlékhely tövében, illetve az oda vezető sétány szegélykövein. erdon.ro

Székelyekkel együtt ünnepeltek
10 éves a Hunyad Megyei Hírmondó
„Két dolgot tartottam nagyon fontosnak a Hunyad megyei szórvány-magyarság számára már rögtön a rendszerváltás után: az RMDSZ-t és a magyar sajtót. A szórványban nem lehet elválasztani a politikumot a civil szférától, ezek partnerként együtt kell dolgozzanak. Mindkettőt már 1990 januárjában létrehoztuk”, mondta Varga Károly, a Geszthy Ferenc Alapítvány elnöke, a Hunyad Megyei Hírmondó megalakulásának tizedik évfordulójára szervezett ünnepségen a dévai Téglás Gábor Iskolában.
Az újság Hunyad Megyei Hírlap címen jelent meg 40 hétig 1990-ben, hetilapként, majd anyagi megszorítások nyomán megszűnt. Később, a kilencvenes években időnként Hunyad Vármegye címmel jelent meg, havonta egyszer vagy ritkábban, az állandó anyagi gondok ugyanis nem kedveztek a lap rendszeres megjelenésének. A hanyatlás 2001 januárjában ért véget, amikor Winkler Gyula – akkor parlamenti képviselő – felélesztette a Hunyad megyei magyar sajtót, mely azóta Hunyad Megyei Hírmondó cím alatt jelenik meg, havi rendszerességgel. A Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően a lap megjelenése biztosított, sőt, ingyen osztják, noha szerkesztői semmilyen anyagi juttatásban nem részesülnek. Éppen ezért köszönet jár mindazoknak, akik az évek során a különböző címek alatt megjelent Hunyad megyei magyar lapért dolgoztak, hangsúlyozta Varga Károly. Mindenekelőtt Gáspár-Barra Rékának, aki hosszú évekig, minden nehézség ellenére szívügyének tekintette a lapot, s gyakran szinte egyedül készítette el. Objektív okok miatt azonban Réka kolleganőnk nem lehetett jelen a Hírmondó tízéves ünnepségén, noha a legtöbb elismerés alighanem neki jár.
Hasonló köszönetet mondott Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa, aki a kilencvenes években a lupényi MADISZ ifjú vezetőjeként, még írógéppel, fénymásolóval és személyes anyagi ráfordítással adott ki Széll Lőrincz barátjával közösen ifjúsági magyar újságot. Ugyanabból a célból: hogy a szórványmagyarság ne csak dicső múlttal rendelkezzen, hanem a jövő is magyar legyen. A Hírmondó ugyanis a Hunyad megyei magyarság tükre, a szórvány közös akaratának megtestesítője, mondta Kun-Gazda Gergely, a havilap jelenlegi főszerkesztője.
Winkler Gyula, a 10 évvel ezelőtti újjákezdés szellemi atya is köszönetet mondott mindazoknak, akik az idő során a lap mellett álltak, s a civil szféra és a politikum partneri együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. A Hírmondó nemcsak komoly megvalósítás, hanem büszkeség is. Büszkeség, hogy kis létszáma ellenére a szórványmagyarság kitart értékei mellett és jövőt épít, ahogy az ünnepség házigazdája, a hasonló összefogás eredményeként létrejött Téglás Gábor Iskola is bizonyítja. Együtt, kéz a kézben kell építkeznünk a továbbiakban is, nem egymásnak feszülve. Eddig a szórványt elkerülte a magyar–magyar ellentét, remélhetőleg a jövőben is így lesz, noha a budapesti hátszéllel indult újabb erdélyi politikai megosztási próbálkozás veszélyt jelent. Ennek kivédése, s az összefogó együttműködés kiszélesítése a jövő egyik fontos kihívása, szögezte le az EP-képviselő, a Szórvány–Székelyföld kapcsolat megalkotója. A székely vendégek a hétfői ünnepségen is részt vettek. A székelyudvarhelyi Fazakas Szabolcs ugyanis éppen itt mutatta be először nyilvánosan a székelyföldi legendáriumot, azaz a Székelyföld történelmét, kultúráját, természeti adottságait és legendáit bemutató interaktív térképet. Elsősorban gyerekeknek szól, méghozzá roppant látványos módon. A térkép és a hozzá tartózó magyarázatfüzet révén a székelyföldi és az Erdély többi részén élő magyar diákok megismerkedhetnek a Székelyfölddel. Sőt, a térképet hamarosan Brüsszelben, az Európai Parlamentben is kiállítják, hogy egész Európa megismerhesse a Székelyföldet.
A diákok számára iskolai vetélkedőket terveznek a 140 székely legenda alapján, iskolai kirándulásokat a nevezetesebb helyekre. A legendárium ugyanis a turizmus fellendítését is szolgálja, hangsúlyozta Fazakas Szabolcs.
Chirmiciu András, Nyugati Jelen (Arad)

Táncház mindenkinek
Szatmárnémeti – Minden második hétfőn MADISZ táncházzal várják az érdeklődőket a Kölcsey Ferenc Főgimnázium földszinti 9-es termében. Május 10-én, hétfőn szintén sor kerül a táncházra, melyre minden korosztály jelentkezhet.
Délután 5 órától az óvodások és alsó tagozatos diákok rophatják Borbély Simon Csaba és felesége, Andrea érmihályfalvi oktatók segítségével a táncot. 6 órától az V-VIII. osztályosok veszik át a helyüket a táncparketten. Este 7 órától a felnőtteknek is lehetőségük lesz újabb ismeretek szerzésére Szarvas Károly, az Egri Csodaszarvas néptáncsoport alapítójának segítségével. A közbeeső hétfői napokon este 7 órától tart felnőtt táncházat Szarvas Károly a MADISZ pincében (Mihai Viteazul utca 10.
erdon.ro

IX. Vándorcsizma néptáncfesztivál Medgyesen
A medgyesi RMDSZ és a Szeben megyei EMKE szervezésében, a medgyesi Madisz (MIÉRT tagszervezet), valamint a Nefelejcs néptánccsoport közreműködésével idén május 25. és 29. közt kerül sor a kilencedik Vándorcsizma Néptáncfesztiválra Medgyesen.
Az elmúlt években nagy népszerűségnek örvendő hagyományőrző rendezvényen az idei évben több mint 180 táncos vesz részt itthoni és magyarországi néptánc csoportok képviseletében, melyek a medgyesi fellépéseken túlmenően a környező településekre is ellátogatnak (Erzsébetváros, Küküllőalmás, Somogyom, Kiskapus) és előadásokat tartanak. 
A néptánc csoportok fellépései mellett ugyanakkor négy napos, nagyszabású fesztivál változatos kulturális műsorokkal, gulyásfőző-versennyel és sok-sok érdekességgel várja a népzene és a népi hagyományok kedvelőit. A rendezvény a szombat délután 16 órakor kezdődő előadásokban csúcsosodik, melyek során 11 néptánc csoport lép fel. A fesztivál meghívottjai Tudor Neamţu, Medgyes polgármestere, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Balázs Béla, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöksége továbbá más neves közéleti személyiségek.
Vándorcsizma – egy táncfesztivál, amely mindenkit bevon körbe!
Erdély.ma

Magyar vagyok, magyarnak születtem!
A cím Nagy Feró, illetve a Beatrice zenekar közismert és közkedvelt XX. század című dalának első sora. A Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség (MIDESZ) Bihar megyei szervezete Magyar vagyok, magyarnak születtem! mottóval indít kampányt a népszámlálás népszerűsítése érdekében.
A legutóbbi, 2002-es népszámlálást követően most új kihívás előtt áll az erdélyi, romániai magyarság. Meg kell mutatnunk, hogy jelen vagyunk, hogy sokan és erősek vagyunk, hogy nem tekinthetnek minket itt maradt nemzettöredéknek, ország nélküli kisebbségnek, hontalanoknak, hogy mi szerves részét képezzük Erdélyországnak, a Partiumnak, és nem vagyunk azok közül valók, akik harminc ezüstért feladják elveiket. Kulturális önállóságunkért, kisebbségi jogaink használatának lehetőségéért együtt kell felvegyük a harcot úgy, hogy vállaljuk: magyarok vagyunk, mert magyaroknak születtünk.
Október 21-én újabb népszámlálás kezdődik Romániában, aminek a tétje talán most sokkal komolyabb, mint a kilenc évvel ezelőttinek. A migrációt, a természetes népmozgalmi adatokat figyelembe véve sokan temetnek minket, erdélyi magyarokat, mondván, féktelenül fogyatkozásnak indult romániai magyar nemzetünk számára már nincs kiút. A magyarságot hátsó szándékkal vezérelve és lekezelő módon az enyészet útjára való visszafordíthatatlan haladás útján emlegetők megnyilatkozásait határozottan vissza kell utasítanunk. Ugyan a demográfiai adatokat ismerve, a legutóbbi népszámlálás óta nyilvánvalóan csökkent a romániai magyarok száma, mint ahogyan az általános európai tendenciát követve az ország összlakossága is (nem is beszélve a külföldön tartósan tartózkodó mintegy két és félmillió román állampolgár itthoni hiányáról), a helyzet koránt sem olyan aggasztó, mint ahogy egyesek igyekeznek beállítani. A Bihar megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség (MIDESZ) arra buzdítja minden tagját, szimpatizánsát, hogy az október második felében kezdődő idei népszámláláson mindenki bátran vállalja nemzetiségét, anyanyelvét és felekezeti hovatartozását. Kérünk minden Bihar megyei magyar fiatalt, kellő felelősségtudattal viselkedjen a népszámlálás iránt, ugyanis annak eredménye a következő tíz esztendőre meghatározza egyházi és kulturális intézményeink, civil szervezeteink sorsát, és főleg a magyar nyelvhasználatot biztosító törvény alkalmazásának lehetőségeit.
Magyar vagyok, magyarnak születtem! Mi bátran vállaljuk, hogy magyarok vagyunk! Hátrányunk semmiképpen nem származhat abból, ha bevalljuk, román állampolgárként mely nemzethez tartozunk, mi az anyanyelvünk. A Bihar megyei MIDESZ valamennyi tagszervezetével közösen arra biztatja a fiatalokat és fiatalosokat, egykori mideszeseket, az idősödő és idős magyarokat, a népszámlálás folytán nemzetiségükhöz és anyanyelvükhöz a „maghiară” szót írassák be, igazolva ezzel nemzeti és nyelvi hovatartozásukat. Bízva minden bihari magyar egyetértésében, kérjük, vállalják magyarságukat!
erdon.ro

XIII. Szeben Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat - beszámoló
Október. 23-án, vasárnap zárult a XIII. Szeben Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat. Színes és gazdag programok, illetve események között választhatott a Szeben megyei magyar közönség október 14 és 23 között a megye 10 településén.
Az események már az első naptól sikert arattak a nézőközönség soraiban, a megnyitó ünnepségen a Csernakeresztúri Hagyományőrző Nétpáncegyüttes előadását tekinthettük meg.
Szombaton minden korosztály elégedett lehetett, hisz a nap elején a gyermekek megtekinthették a „Cimbora” bábszínház előadását Medgyesen és Erzsébetvároson, este pedig a megye magyarsága táncba pördűlt a szüreti bálon Medgyesen és Nagyszebenben egyaránt. Medgyesen hajnalig tartott a mulatság, amelyen a kézdivásárhelyi Toto Band biztosította a „talpalávalót”. A vasárnapot a színház színesítette, azaz a magyarországi „Trambulin” színház előadását tekinthette meg Szentágotán és Medgyesen a tisztelt közönség, ugyanakkor a somogyomi és a küküllőalmási gyermekek sem maradtak ki, hiszen Somogyomon is fellépett a „Cimbora” bábszínház. A hét első napja a „Trambulin” színház gyermekelőadásával indult a „Báthory István” Általános Iskola diákjai, a „Bucuria Copiilor” valamint az 1-es számú óvoda magyar tagozatának számára; délután pedig a Vízaknai magyar közösség előtt léphettek fel a társulat tagjai.
 Kedden délután a nemrég alapított Medgyesi Magyar Nyugdíjas Egyesület által szervezett Klub-est keretében Horváth Arany „Pontot, vesszőt nem ismerek, de a szó mind igaz” című könyvének bemutatására és Rus Magdolna szalmafonat kiállítására került sor.
 Meglepően egyforma arányban voltak jelen fiatalok és idősek a szerdán este vetített „Üvegtigris 3” című magyarországi filmen a medgyesi Mediensis Moziban.
 Csütörtökön az `56-os magyar forradalomról emlékeztünk Seicean Ildikó történelem szakos tanár és a Földgázipari Szakközépiskola IX. osztályos diákjai előadásában, Medgyesen a Millennium Házban.
 A második hétvégén csúcsosodott az eseménysorozatok halmaza; néptánc, diákelőadás, sport és különféle szabadidős tevékenységek, koncert, humorelőadás, kézműves tevékenységek, könyvbemutató és sok érdekes esemény csalogatta a rendezvényekre az érdeklődőket a megye hét településein.
 Pénteken a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezetei érkeztek Medgyesre a Medgyesi MADISZ meghívására; többek között Arad, Beszterce, Brassó, Hunyad, Fehér illetve Szilágy megyéből érkeztek fiatalok. Szombaton délben megbeszélésre került sor a medgyesi Millennium Házban ahol bemutatták a helyi ifjúsági szervezet történelmét, tevékenységét illetve sor került egymás megismerésére, kapcsolatok teremtésére, ápolására.
 Szombat este telt ház várta - a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az Országos Ifjúsági és Sport Hatóság által szervezett - Szórványkaravánt Medgyesen, a karaván utolsó állomásán. A népszámlálás és a magyarság vállalás fontosságáról beszélt Széll Lőrincz államtitkár úr az Országos Ifjúsági és Sport Hatóság alelnöke, ezt követően a közönség Dancs Annamari énekesnő és Holovacskó Zsolt humorista előadásait tekinthették meg.
 Vasárnap a Háromszék Táncegyüttes a "Száz évig - Fodor Sándor 'Netti' emlékére" című előadásával lépett fel, mely a multikultúralitás jellegét, illetve Fodor Sándor muzsikus és neje életének pillanatait elevenítette meg.
 Sikernek könyvelhető el az a tény, hogy a XIII. alkalommal megszervezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szeben megyei és medgyesi szervezete, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szeben megyei szervezete és a Medgyesi Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség által Szeben Megyei Magyar Napokon közel 3500 személy vett részt.
 Ez úton is köszönjük a társszervezőknek, partnereknek és a közreműködőknek a segítséget és a támogatást: a Szeben Megyei Ifjúsági és Sport Igazgatóságnak, a Romgaz és a Transgaz Rt.-nek, a BMT Trans Constructnak, a medgyesi Polgármesteri Hivatalnak, az Országos Ifjúsági és Sport Hatóságnak, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának, Kovászna Megye Tanácsának, a Communitas Alapítványnak, a Magyar Ifjúsági Értekezletnek, A Háromszéki Ifjúsági Tanácsnak valamint a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesületnek.
medgyes.ro

Tíz éves a besztercei Magyar Ház
Egy évtizede működik Besztercén a Magyar Ház
Egy évtizede működik Besztercén a Magyar Ház. Fennállásának tízéves évfordulója alkalmából a Beszterce-Naszód megyei és Beszterce városi RMDSZ, a Pro Hereditatem Egyesület és a besztercei MADISZ jubileumi emléknapot szerveztek Beszterce város polgármesteri hivatala és a Communitas Alapítvány támogatásával. Az elmúlt tíz év alatt a besztercei Magyar Ház krónikája színes, érdekes és tartalmas tevékenységekkel és eseményekkel gazdagodott, hiszen a Magyar Ház nem csak egy épület, hanem alkotóműhely, kiállítóterem, táncház, szerkesztőség, valamint több civil szervezet székhelye. „Az RMDSZ az elkövetkező időszakban a szórványra kiemelten figyel, hiszen a Székelyföldön, ahol jelen vagyunk az önkormányzatokban, az ellenzéki periódus nem olyan nehéz, mint interetnikus környezetben. Székelyföldnek a felelőssége sokkal inkább felerősödött az elmúlt időszakban a szórvány fele, nekünk az egyensúlyt kell megőriznünk a következőkben is” – mondta el felszólalásában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Élet a Szórványban elnevezésű konferencia megnyitóján. Új Magyar Szó (Bukarest)

A szabadság valóban terhekkel jár
Sokadmagammal együtt állítom: magyar részről a március 16–21-ei események elsősorban a marosvásárhelyi és nem marosvásárhelyi magyar közösségről, a „kisemberekről” szólnak, és csak másodsorban a magyar (csúcs)politikusokról, akik többnyire nem tartózkodtak a városban, vagy nem vettek részt az eseményekben.
László Márton és Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi fiatal történészek azt a fáradságos és elismerésre méltó feladatot vállalták, hogy a „fekete márciusként” elhíresült, 1990. március 16–21. közötti marosvásárhelyi eseményeket, a pogromszerű etnikai konfliktus előzményeit, kiváltó okait, lefolyását és következményeit kutatták, és egy nemrég megjelent, Marosvásárhelyen is bemutatott kötetbe foglalták. A szerzők – az előszóban tett vallomásuk alapján – az eddigi források alapján összegzés végzésére, az események történeti kontextusba helyezésére, az ok-okozati összefüggések feltárására törekedtek. Munkájukat elsősorban történeti rekonstrukciónak és értelmezésnek szánták.
A kutatók számára elérhető, nem zárolt forrásokat használták fel. A már meglevőket (korábban megjelent publicisztikai jellegű művek, az egykori résztvevők visszaemlékezései, Fehér könyv) újakkal egészítették ki: sajtóban, főleg a helyi napilapokban megjelent írások, a Nemzeti Megmentési Front megyei jegyzőkönyvei, magyarországi külügyminisztériumi iratok. Gazdag „alternatív” forrásanyagnak bizonyult a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány irattárában található iratanyag: az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének iratai (már ami megmaradt, mert a köztudat szerint egyeseket úgy adtak át az államhatóságnak, hogy nem kapták vissza őket), a márciusi eseményeket vizsgáló bizottság dokumentumai, korabeli filmfelvételek, Miholcsa Gyula maratoni dokumentumfilmje.
Az ún. oral history interjúanyaga elsősorban a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkájára épült. A könyv érdeme, hogy még időben megjelentetett, alapos dokumentálódásra alapozó történészi szakmunka. Nem kizárólagos, hiszen az 1990. márciusi események tárgyalásán kívül jelentős teret szentel a kommunizmus alatt tapasztalt kisebbségi megkülönböztetéseknek, az 1989-es rendszerváltás helyi lefolyásának, az átmenet problémáinak és etnicizálódásának (vezetőcserék, Vatra Româneasca, iskolaügy, MOGYE kérdése stb.), a sajtó konfliktusnövelő szerepének, a magyar–román viszony és a nemzetiségi kérdés alapos tanulmányozásának. Miközben az összegzés és a következtetések levonása során részletesen feltárja az etnikai konfliktusok jellemzőit, és nem hallgatja el az eseményeket generáló valós okokat: a Szekuritáte létjogosultságának az igazolása, ezért a hadsereg tudatos cselekedete az egymással szemben álló felek időben történő szét nem választása és az összecsapás kialakulása érdekében, a marosvásárhelyi román elit kompenzáló politikája a térvesztés ellensúlyozására, a sajtó gyűlöletkeltő szerepe, kommunikációs problémák – akár a magyarság félreértelmezhető türelmetlensége, naiv hite a gyors és valós változásokban.
A marosvásárhelyi könyvbemutatón a szerzők szerényen bevallották, hogy a hasonló történészi munkák korántsem lehetnek tökéletesek, és a kiegészítések szükségességére buzdítottak. Sajnos a könyvbemutatót levezető politikus, aki egy személyben alapítványi elnök is, nem adott lehetőséget a hozzászólásoknak. Ezáltal bebizonyítva, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi események megítélése túlpolitizált (magyar részről is), és sok esetben nem felel meg az egykori átélők, mai visszaemlékezők által tapasztalt valóságnak. A szerzők mentségére szolgál, hogy a magyar és a román politikusok által „kiszélesített csapáson” jártak, és fiatal koruknál fogva meghatározó saját élményekkel nem rendelkeznek. Sokadmagammal együtt állítom: magyar részről a március 16–21-ei események elsősorban a marosvásárhelyi és nem marosvásárhelyi magyar közösségről, a „kisemberekről” szólnak, és csak másodsorban a magyar (csúcs)politikusokról, akik többnyire nem tartózkodtak a városban, vagy nem vettek részt az eseményekben.
Íme néhány fontosabb példa arra, ami kimaradt a könyvből és az eddigi történetírásból. Meg sem említtetik az RMDSZ-székház védelmét irányító Mihály József neve, egyáltalán nincs szó a kitartóan filmező fekete dobozos fiúkról, sőt még a korábbi megveretése miatt bekötött szemű, tízezrek által látott filmesről, az utóbb állítólag Svédországba menekült Farkasról sem. Egyetlen utalás sincs arra, hogy 1990. március 17–18-án sajátos hangulatban éppen Marosvásárhelyen került sor közel négyszáz résztvevővel a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége kongresszusára, amely az újkori erdélyi magyar politikatörténet első kongresszusa volt. Itt olvasták fel Sütő András talán utolsó, még két ép szemmel írt szövegét; itt szólalt fel Kincses Előd, miközben az ifjúsági ház falán „Halál Kincsesre!” felirat éktelenkedett; szerepelt Smaranda Enache és Szőcs Géza, állásfoglalás született a Vatra Româneasca sovén tevékenysége ellen, valamint az ülősztrájkot folytató orvostanhallgatók jogai mellett.
A magyar ifjúságot tömörítő MADISZ-ról alig olvasunk a könyvben, nemcsak emberi történetek és átélések szintjén, hanem még politikai vonatkozásban sem: nem említtetik meg a székhely feldúlása, sőt az sem, hogy a három meghatározó ifjúsági szervezet (MADISZ, ODT, OTV) előremutató közös nyilatkozatot fogalmazott meg, melyben elítélte a márciusi eseményeket. Vajon hol élnek most azok az akkori merész fiatalemberek, Marcel Bolboacă és Traian Marcu, akik merték vállalni a véleményüket?
Személyes átéléseim, a közemlékezet mintha helyenként párhuzamosan zajlana a többnyire politikailag megvilágított leírásokkal. A kötetet forgatva nem élem át újra 1990. március 19-én a zsúfolásig telt Vártemplomban a méltóságteljes tiltakozást, utána pedig a megyeháza előtt Kincses Előd lemondatását követelő román tömeg mögött éljenzésbe kezdő néhány tucatnyi magyar ember bátorságát. (A szinte egymásnak feszülő csoportokat fényképeztem egy harmadik emeleti lakás függönye mögül, amikor lefüleltek, és csupán lélekjelenlétemen múlott, hogy nem vertek meg.) Nem cseng fülemben az alaposan félrevezetett Görgény-völgyiek „Halál Bolyaira!” kurjantása, nem látom magam előtt az RMDSZ-székház emeleti ajtaját elzáró vasszekrény fölé célzott fejszecsapásokat. Nem idézem fel a március huszadikán este, éjjel a megyeházán uralkodó hangulatot, ráadásul a téren meggyújtott tüzeknél melegedő nyárádmentiek, máshonnan érkezettek és helyiek himnuszéneklésének a katarzisára gondolva, csak saját és mások emlékeire alapozhatok.
Most vagy soha? Siker vagy kudarc? Katarzis vagy frusztráltság érzése? – az erdélyi magyarság közel 23 éves újkori történelmének ma is időszerű kérdései. Ki-ki ítélje meg saját maga, miből kaptunk többet.
Köszönet a szerzőknek, hogy az 1989-es rendszerváltást követő, kezdetben eufóriában, később kisebbségi félelemben eltöltött hónapok történetét leírták, és új – korántsem teljes – adatokkal szolgálnak a történetírás számára. Miközben közösen valljuk: a szabadság valóban terhekkel jár.
dr. Ábrám Zoltán
(László Márton, Novák Csaba: A szabadság terhe, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2012, 286 oldal)
Krónika (Kolozsvár)

A romániai rendszerváltás és a kolozsvári események
Kolozsvár és az itt élő magyar értelmiség kulcsfontosságú szerepet játszott a forradalom napjaiban és az azt követő hónapokban.
A rendszerváltás idején Kolozsvár kulcsfontosságú szerepet töltött be az erdélyi nagyvárosok közt: itt volt a forradalom során nagy szerepet játszó erdélyi hadsereg központja valamint magyar és román szempontból is Erdély kulturális központjának számított. A '70-es és '80-as évek végén a kolozsvári magyar elit tiltakozása a román hatalom nemzetiségpolitikája ellen több síkon zajlott. Ide sorolhatók azon tiltakozások, amelyek a „szocialista szabályok szerint” fogalmazták meg a nemzetiségi sérelmeket, elsősorban azon bukaresti román ismerőseiknek, akik valamilyen fontos funkcióban voltak, vagy hatalmuk révén befolyásolhatták a diszkriminatív kisebbségpolitikát.
Ide sorolható Balogh Edgár, Demeter János, Takács Lajos. A másik tiltakozási forma az ellenzéki mozgalmakhoz köthető. A nagyváradi Ellenpontok szamizdathoz hasonlóan, az ellenállás, politikai tiltakozás formái Kolozsváron is jelentkeztek.
Ezek elsősorban azokhoz a disszidensekhez köthetőek, akik részt vettek a Limes-körben folytatott vitákban. Bár a Limes-kör elsősorban nem Kolozsvárhoz köthető, de Kolozsváron élő résztvevői meghatározó szerepet töltöttek be az itteni szellemi életben. A Limes-kör megszűntével, Kolozsváron Balázs Sándor kezdeményezte a Kiáltó Szó című szamizdat létrehozását. A temesvári eseményekről a kolozsvári napilapok december 21-ig hallgattak, azonban informális csatornákon keresztül többen is értesültek az ott történtekről. A bukaresti tüntetések megkezdéséről szóló hírek a kolozsvári lakosság egy részét cselekvésre buzdította.
A városban tömegtüntetésekre került sor. A katonai vizsgáló bizottság szerint 26 halott és 84 sebesült civil áldozata volt a december 21-i kolozsvári tüntetéseknek. A továbbiakban nem került sor sortűzre, a katonaság visszavonulásra kapott parancsot. A politikailag fontosnak tartott (de még mindig a karhatalom ellenőrzése alatt álló) épületeket őrizték, továbbá a postát, a vasútállomást, az I.R.E-t, a Gaz Metant és a rádióstúdió épületét. A párt székházába reggel, december 22-én hatolt be a tömeg, ahol elsősorban Ioachim Moga megyei első titkárt keresték.
A tüntetőkkel az épületbe behatoló értelmiségiek (Iosif Zăgrean, Ioan Căpuşan és Chindiraş ügyvéd) tárgyaltak a párttitkárral a kialakult helyzetről. Miután nem sikerült lemondásra bírni, Moga az erkélyről próbált a tüntetőkhöz beszélni, kevés sikerrel. Dorel Vişan és Victor Rebengiuc érkezésével megalakult a Nemzeti Megmentési Front ad-hoc tanácsa, melyben az egyedüli magyar Vincze János volt. A megyeszékház, valamint a pártközpont hadsereg általi védelme december 22-én, 11 és 13 óra között szűnt meg, amikor a televízió és rádió közölte a nemzetvédelmi miniszter öngyilkosságát, a szükségállapot kihirdetését. A Ceaușescu-házaspár menekülésének bejelentése után a hadsereg többé nem működött együtt az RKP megyei vezetésével. A Securitate, valamint a pártszékház épületében lévő a személyzetnek nem esett bántódása, őket továbbra is a katonaság felügyelte, esetenként menekítette. Mogát az épület hátsó ajtaján, az éjszaka leple alatt egy hordágy segítségével menekítették ki. A Securitate fegyverállományát szintén a hadsereg foglalta le. A katonaságnak a továbbiakban is fontos szerep jutott az új hatalmi struktúra megszervezésében. Iulian Topliceanu vezérezredes részt vett a Nemzeti Megmentési Front ülésén, ahol politikai funkciót kapott. Ugyanebben a periódusban történt hasonló módon a Városháza elfoglalása is, melynek következtében megalakult az NMF városi tanácsa. A testületnek leginkább a rend megőrzésében, valamint az adminisztráció újraindításában volt szerepe. Az NMF harmadik tanácsát december 29-én választották meg, amelyben már magyarság (KMDT) képviselői is hivatalosan helyet kaptak. Azelőtt, december 24-én, egy gyorsülésen, valószínűleg Cornea nyomására, az NMF éléről leváltották Dorel Vişant, helyére Octavian Buracut választották. A kolozsvári események politikai szereplői, szónokai, amíg a hírek nem erősítették meg a Ceauşescu-házaspár menekülését, vigyáztak arra, hogy egy esetleges fordulat után ne vonhassák őket felelősségre. A tüntetések napján a kolozsvári magyar értelmiség szűkebb köre szintén találkozóra gyűlt össze Gáll Ernő lakásán, Balázs Sándor és Nagy György kezdeményezésére. Ennek apropója az „autonómia problémájának tárgyalása” volt. Minden valószínűség szerint a temesvári fordulat utáni időkre próbáltak meg egyfajta irányvonalat kialakítani. A találkozó híre több értelmiségihez eljutott, így telefonon, vagy személyes úton megkeresték a későbbi közös nyilatkozat, a Hívó szó aláíróit. A kolozsvári magyar értelmiség következő lépése a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács létrehozása volt a karácsony szombatjára szervezett gyűlésen. Erre már egy „központi” helyen került sor, a Szabadság szerkesztőségében, ami a nagyszámú hallgatóság miatt kicsinek bizonyult. Már a gyűlés elején megjelentek az első súrlódások, nézeteltérések a szervezkedés mikéntjével kapcsolatban. Balogh Edgár a Magyar Népi Szövetség újjáélesztésében gondolkodott, Balázs Sándor a két világháború közt működő Országos Magyar Párt mintáját tekintette mérvadónak. A polémiát végeredményben azon értesülés zárta le, miszerint Bukarestben Domokos Géza már létrehozott egy országos szintűnek tervezett szervezetet.
Ezután a Kolozsváron jelenlevők megegyeztek abban, hogy a továbbiakban a helyi ügyekre koncentrálnak. A jelenlevők elfogadták a KMDT nyilatkozatát és megválasztották annak vezetőségét: Kántor Lajos elnök, Pillich László titkár. Szó esett az alakulóban levő román ideiglenes bizottsággal való kapcsolatfelvételről is. A KMDT első gyűlései során kialakultak bizonyos nézeteltérések, amelyekben egyes tagok a múlt rendszerhez való viszonyulásuk miatt lettek megbélyegezve, illetve a szervezet megalakulását és addigi akcióit is többen támadták. A kolozsvári magyarság napilapjának átszervezése december 22-én kezdődött el, Tibori Szabó Zoltán kezdeményezésére. Az átszervezés nyomán kiutasították a régi szerkesztői gárdát. Az első lapszám megjelenéséhez a lap külső munkatársai, Kántor Lajos, Cs. Gyímesi Éva, Kányádi Sándor, Kiss János, Csép Sándor segítségével gyűjtötték össze az anyagot. Az átszervezés fontos mozzanatának számított a román kulturális közeggel való kapcsolatfelvétel. Az új lap címének eldöntésére az összegyűlt „spontán” szerkesztő-csoport éjféltájt kerített sort. A rengeteg ötletből válogatva végül a Szabadság név mellett döntöttek. A Korunk kulturális havilap átszervezésére is ebben az időszakban, hasonló módon került sor. Gáll Ernő javaslatára (aki korábban főszerkesztő is volt), a Kezdeményező Bizottság gyűlésén Kántor Lajost választották meg főszerkesztőnek. Ugyanekkor döntöttek a név (Korunk) megtartása mellett is. Az iskolásoknak szánt Napsugár gyereklap továbbra is ugyanezen a néven jelent meg. Az óvódások lapjának, A haza sólymainak nevét Szivárvány-ra változtatták. Mindkét lapot Murádin Jenő szerkesztette. A decemberi események után a kolozsvári diákság, az egyetemisták is szervezkedésekbe kezdtek. A vakációzó diákok visszatérése után jelent meg az első ifjúsági szervezet, a MADISZ. Programjában önmagát a magyar ifjúság politikai, gazdasági és kulturális érdekvédelmi és képviseleti szervezeteként határozta meg. Kulturális rendezvényei már január elkezdődtek. Január 25-én megalakult a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, amely már egy célzott csoportot szólít meg, a kolozsvári magyar felsőoktatásban tanuló diákokat. Szándéknyilatkozata szerint az RMDSZ-szel és a MADISZ-szal kíván együttműködni. A vizsgált időszakban át is vette a MADISZ szerepét, képviselői helyet kaptak az RMDSZ megyei küldöttgyűlésében, valamint a Vatraval való márciusi tárgyalásokon is delegáltak képviselőt. Olykor személyi átfedés volt a MADISZ és a KMDSZ között. Március 13. és 15. között, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet diákjaival szolidaritást vállalva, a KMDSZ tagjai ülősztrájkot rendeztek. A diákságnak fontos szerepe volt az egyetemeken a múlt rendszert kiszolgáló tanárok kiszűrésében is. A vizsgált időszakban más magyar ifjúsági szervezetek is alakultak, szűkebb célcsoportok számára, mint pl. az Ifjúsági Keresztény Egyesület.
A Kolozsváron megrendezett, január 7-i küldöttgyűlésig a KMDT hivatalosan is felvette az RMDSZ megnevezést. Bár a megyei RMDSZ alakuló ülésére csak február 18-án került sor, az említett januári küldöttgyűlés után a sajtó sem használta a KMDT megnevezést. A küldöttgyűlésen a Bukarest-Kolozsvár rivalizálás is jelen volt. Az első nagyszabású tanácskozást a magyarországi politikai élet is érdeklődéssel követte. Az anyaországi küldötteknek Domokos Géza nyomására nem sikerült bejutniuk az ülésre, ezért később tárgyaltak az RMDSZ vezetőségével. A visszaemlékezések szerint jelen volt Antall József, Csoóri Sándor, Andrásfalvy Bertalan (MDF), továbbá Kovács-Ara Attila a Szabad Európa Rádiótól, valamint a FIDESZ küldöttsége is. Az iskolaügyel (az önálló magyar iskolák létrehozása) kapcsolatosan három tényezőnek volt köszönhető a magyarság számára elért, pozitívnak mondható eredmény: jól sikerültek a tárgyalások a főtanfelügyelővel, Stoica Marianával; az NMF Kolozs megyei elnöke (Octavian Buracu) és az ügyet támogató tagok szintén hajlottak a költöztetésre; sikerült találni egy olyan megfelelő iskolát, amelybe a románok is hajlandóak voltak átköltözni. A román szülők, diákok és tanárok által szervezett tüntetések ellenére az Oktatásügyi Minisztérium január végére jóváhagyta a három, magyar tannyelvű középiskola létrehozását. A kompromisszum az RKP egykori, jól felszerelt továbbképző iskolájával volt kivitelezhető, amelyet a tanfelügyelőség átadott a kiköltöztetett román diákoknak. A Bolyai Egyetem visszaállításával kapcsolatban nem sikerült hasonló eredményt elérni. A probléma komplexitását jelzi, hogy a román tagozatok, valamint az egyetemen tanuló magyar tanárok és diákok között sem volt egyetértés. A líceumok esete után az egyetem ügyében a román körökben jóval nagyobb ellenállás mutatkozott. Az RMDSZ felsőoktatással foglalkozó munkacsoportja, a Bolyai Bizottság, Balázs Sándor elnökletével konkrét célokat fogalmazott meg. A Bolyai Egyetem visszaállítását illetően két változaton gondolkodtak.
A szélesebb körű megoldás magába foglalta volna a Bolyai Egyetem teljes struktúráját. Ezek szerint az újjászervezett egyetemhez csatolták volna a műegyetemi mérnökképzést, a Mezőgazdasági Főiskolát és a Képzőművészeti és Zeneművészeti Főiskola magyar nyelvű oktatási hálózatát. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar nyelvű kihelyezett tagozata lett volna a Bolyai Egyetemnek, ugyanígy a Színművészeti Főiskola is. A Nagyszebenben megalakuló német nyelvű felsőfokú tanintézmény szintén a Bolyai Egyetem keretében működött volna. A Bolyai Bizottság ezt a változatot támogatta és küldte el a Tanügyminisztériumhoz. A Bizottság egy minimálisabb váltiozatot is felvetett, ami szerint a Bolyai Egyetem megtartotta volna a klasszikus tudományegyetemi struktúráját, a többi oktatási intézményben pedig létrehozták volna a magyar nyelvű oktatási vonalat. Január végén, február elején egyre nagyobb teret kapott az ún. nemzetiségi kérdés, felerősödtek a szélsőséges megnyilvánulások. Az RMDSZ központi vezetése országos tüntetésekre adott utasítást a megyei szervezeteknek. A kolozsvári magyar szervezetek párbeszédet kezdeményeztek a román kultúrkörök képviselőivel, így próbálva megfékezni a szélsőségeket. Ilyen kezdeményezés volt a Híd-Puntea című lap létrehozása, amely információs csatornaként szolgált a kolozsvári RMDSZ-ről, elsősorban az iskolaügyek tisztázása érdekében. A román nacionalizmus a forradalmi események után Kolozsváron először a segélyek, majd az iskolaügyek rendezésekor vált érzékelhetővé. A Vatra Românească Kolozsváron egy februári nagygyűléssel jelentkezett először. A március 15-i ünnepségig a Vatra és az RMDSZ kolozsvári képviselői között folyamatos nyilatkozatháború zajlott. A Vatra és az RMDSZ kolozsvári képviselőit végül a marosvásárhelyi események kényszerítették tárgyalóasztalhoz. A cél, amit végül sikerült megvalósítani Kolozsváron az volt, hogy a városban elejét vegyék egy esetleges etnikai konfliktus kirobbantásának. Ehhez hozzájárultak azon civil és magánszervezetek is, amelyek a marosvásárhelyi események után tiltakozásukat fejezték ki az erőszakos cselekmények ellen. A történelmi pártok újjáalakulásának hatására, valamint az NMF-nek a közeledő választásokon való indulása miatt, 1990 februárjában országos szinten átszervezték az NMF megyei tanácsait. Az új szervezetben, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsaiban a Front képviselői mellett helyet kaptak a politikai pártok és az RMDSZ képviselői is. Ebben az időszakban a kolozsvári RMDSZ-nek sikerült székházat szereznie. A szervezet a Deák Ferenc utcában levő úri kaszinó épületét szerette volna, végül a Fürdő (Pavlov) utcai Moga-villát kapta meg. Az RMDSZ-el párhuzamosan, ugyancsak a választásokra készülve, Kolozsváron is alakultak magyar szervezetek, pártok. Az egyik ilyen szervezet a Vincze János által létrehozott Független Magyar Párt volt. Mivel bebizonyosodott, hogy Vinczét korábban befolyással való üzérkedés miatt elítélték, pártja megfosztotta vezetőségi tisztségétől. Bár a Vincze eset egyedinek tekinthető, a kolozsvári politikai életben a választások előtt jelentkeztek egyéb politikai tömörülések is. Ilyen volt a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, amely március 29-én tette közzé hivatalos programját. A pártot jobboldali értelmiségiek alapították már korábban. Mivel nem volt komolyabb politikai háttere és végeredményben Tőkés László támogatását sem sikerült elérni, nem indultak az országos választásokon, platformként az RMDSZ-be tagolódva folytatták tevékenységüket. Egy másik kezdeményezés, bár ez nem pártként lett bejegyezve, azonban az RMDSZ részleges jóváhagyásával működött, a Magyar-Román Demokrata Szövetség volt. Vezetője Váradi-Goia János volt, aki a NEIT-ben is tevékenykedett. A szervezet a románokkal kereste a kapcsolatot, elsősorban a Demokrata Párttal. Fontos szerepet játszott a Vatra és az RMDSZ márciusi tárgyalásainak megszervezésében is. A február 18-án megrendezett Kolozs-megyei RMDSZ küldöttgyűlésen a szervezet végre megszabadult az „ideiglenes” jelzőtől, új vezetőséget választott magának, amely a Kongresszuson képviselhette a helyi érdekeket. Elkezdődött a választásokra való felkészülés, aminek egyik hozadéka az volt, hogy sok helyen a kezdeményező értelmiség helyét egy újonnan kialakult politikus csoport (Szőcs Géza, Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Kónya Sándor stb.) vette át.
Fodor János
Transindex.ro,

Besztercei Magyar Majális
A besztercei önkormányzat, a George Coşbuc Kulturális Központ, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, a Pro Hereditatem Egyesület és Besztercei Madisz az elmúlt hétvégén rendezte meg a Besztercei magyar majálist.
A kétnapos rendezvény első napján a megyeszékhely központjában felállított színpadon rendre a marosludasi Hajdina, a téglási (Kárpátalja) Orhidea, a magyarországi Hajdina, a vajdaszentiványi Takács Mihály, a marosvásárhelyi Öregfenyők, a szamosújvári Kaláka, a széki Szalmakalap, a besztercei Vadrózsa, a tekei Tulipán, az almásmálomi Almavirág, a magyarországi Kaláris és a mezősámsondi néptáncegyüttes, továbbá a kétegyházai (Magyarország) Téglás Zenekar és a somorjai (Felvidék) Csalló Népművészeti Együttes lépett fel.
A Besztercei magyar majális a néptánccsoportok felvonulásával kezdődött, majd a Besztercei Helyőrség Fúvószenekara rendre lejátszotta Románia himnuszát, az Európai Unió himnuszát és Nemzeti Imánkat.
A rendezvényt a helybéli papok és lelkipásztorok közös imája nyitotta meg, majd beszédet mondott Creţu Ovidiu Teodor besztercei polgármester, továbbá Emil Radu Moldovan, a megyei tanács elnöke, Antal Attila, az RMDSZ besztercei szervezetének elnöke, Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce–Naszód megyei szervezetének vezetője, Seszták Oszkár, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyűlés elnöke, valamint a kolozsvári magyar konzulátus képviselője.
A hivatalos megnyitó után a meghívott együttesek előadása szórakoztatta az egybegyűlteket, de a főtéren a kulturális műsorral párhuzamosan kézműves vásárt is szerveztek.
A rendezvény második napjának színhelye a besztercei Schullerwald-erdő volt, ahol a jelenlévők megkóstolhatták a gulyásfőző versenyen készült ínyencségeket, majd megtekinthették a helybéli magyar óvodák és iskolák gyermekeinek és a csíkszeredai Zugtánc néptánccsoport fellépését. A rendezvényt, az ugyancsak csíkszeredai Role zenekar koncertje zárta.
RITI JÓZSEF ATTILA
Szabadság (Kolozsvár)

Közösségépítő Szeben Megyei Magyar Napok
„Huszonnégy évvel ezelőtti megalakulása óta az RMDSZ legfontosabb szerepe és alapvető célkitűzése a közösségépítéshez kapcsolódik, persze változtak a hangsúlyok az elmúlt két évtizedben, de egy valami nem változik: a közösség megerősítésével, jobb megszervezésével, a társadalmi szolidaritás kiépítésével lehet eredményes politikai képviseletet fenntartani. Mi mást jelentene a Szeben Megyei Magyar Napok tizenötödik alkalommal történő megszervezése, mint hozzájárulás a közösségépítéshez” – hangsúlyozta Winkler Gyula péntek este Szászmedgyesen, ahol a Szeben Megyei Magyar Napok megnyitórendezvényén vett részt.
Az európai parlamenti képviselő tolmácsolta Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét is a Traube terem teltházas közönségének. Winkler Gyula méltatta a Szeben megyei magyar közösség aktív részvételét a székely-szórvány együttműködés, a Fogadj örökbe egy műemléket program, az RMDSZ szórvány cselekvési tervének kezdeményezései terén. „Szórványközösségekben a magyar identitás megerősítése kulcsfontosságú. A mi erősebb közösségünk viszont nem a velünk együtt élő közösséget kívánja gyengíteni. Magyarságunk jelképei, a zászló, a himnusz bennünket erősítenek úgy, hogy egyúttal Erdély egészét is erősítik. Fogalmazhatnék úgy is, hogy Transzilvániát erősítik, amely közös szülőföldünk” – fogalmazott Winkler Gyula ünnepi beszédében.
A rendezvény házigazdája Balázs Béla, az RMDSZ Szeben megyei elnöke volt, megnyitó beszédét követően felszólalt dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere, Teodor Neamţu, Medgyes polgármestere. Fejér László parlamenti képviselő, aki felvállalta a Szeben megyei magyar közösség parlamenti képviseletét, ez alkalommal Bokor Tibor, medgyesi származású kézdivásárhelyi polgármester üdvözletét is tolmácsolta. Az ünnepi megnyitón fellépett a helyi Gyöngyvirág és a testvérváros Sopronból érkező Pendelyes néptáncegyüttes.
A 15. Szeben Megyei Magyar Napokat október 18-a és 27-e között tartják gazdag kulturális kínálattal.
Tíz napon át hat Szeben megyei településen zajlanak az események minden korosztálynak. A rendezvénysorozat szervezője az RMDSZ és a Medgyesi Madisz, támogatta: Communitas Alapítvány, Medgyes Polgármesteri Hivatala, Kovászna Megye Tanácsa és Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala.
Winkler Gyula szombaton délután Bálint Mihály, az RMDSZ Krassó-Szörény megyei elnökének meghívására Resicabányán vesz részt a Magyar Napok eseményein. Vasárnap Déván jelen lesz a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács tisztújító közgyűlésén, amelyet követően a MIÉRT országos vezetőségével tart megbeszélést.
Maszol.ro

Felavatták a Léstyán József Besztercei Magyar Könyvtárat
Szakemberek véleményére alapozva nem lehet túl korán elkezdeni olvasni, de sem túl későn. Olvasni elsősorban azért fontos, mert fejleszteni tudjunk ezáltal beszédkészségünket, gondolkodásmódunkat és tudománytárunkat. Besztercén ritka az a hely, ahol megadatik a lehetőség magyar nyelvű könyvek birtokába jutni. Erre próbált megoldást keresni a besztercei MADISZ, az RMDSZ Beszterce városi és Beszterce-Naszód megyei szervezete, amikor 2013-ban elkezdte a munkálatokat egy magyar könyvtár működtetéséhez.
2013-ban különböző adományok és pályázatok által több ezer könyvvel gazdagodott a március 15-én hivatalosan is felavatott könyvtár. Az alapítók elmondása szerint a könyvtár beindítását hathatósan támogatta az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány, az avatási ünnepség főtámogatója az Romániai Magyar Demokrata Szövetség Főtitkársága. „A könyvtár első példányait Szegedi László, kőhalmi református esperestől kaptuk, aki nem csupán a besztercei könyvtárat gazdagította, hanem adományai során megyénk 14 magyar magyarlakta településére is eljutattunk magyar könyveket, amelyek vagy az iskola vagy az egyház könyvtáraiba kerültek. Ezt követően a Zöld Nap egyesület is több száz könyvet adományozott nekünk, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány jóvoltából is szert tettünk újabb példányokra, magazinokra, folyóiratokra. Besztercei lakosok jóvoltából is gazdagítani tudtuk könyvtárunkat, ezúton is köszönetet mondunk Muzsi Anikónak, Szente Máriának, Levey Ferencnek, Brodács Magdolnának és Koszorús Zoltánnak, utóbbi felvette a kapcsolatot a magyarországi Pázmándi Györggyel és dr. Hatala Pállal, akik értékes olvasnivalót biztosítottak a beszterceiek számára. Sajnálatos módon már nem tudtunk átadni személyesen köszönő oklevelet könyvadományaikért Bán Erzsébetnek és Bartha Sándornak, akiknek köszönettel tartozunk és kívánjuk, hogy az Isten adjon nekik könnyű nyugodalmat.
Jelenleg a könyvtárban megtalálhatóak különböző kategóriájú könyvek: műszaki, kultúr- és művészettörténet, történelem, természettudomány, egészség és életmód, folyóiratok, irodalom, ifjúsági könyvek, gyermekkönyvek, nyelvkönyvek és szótárak, publicisztika, tankönyvek, társadalom- és humántudomány, vallás stb.” – nyilatkozta Sipos Tímea, a besztercei MADISZ elnöke.
Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezet ügyvezető elnökségének döntése alapján a könyvtár a Léstyán József Besztercei Magyar Könyvtár nevet viseli. Léstyán Józsefet az avató ünnepségen Plesch Katalin, az EMKE elnökasszonya ismertette, amikor is kihangsúlyozta, hogy Léstyán erdélyi római katolikus pap, művészettörténész, aki 1886. szeptember 21-én született Szovátán és 1958. június 27-én halt meg Besztercén. Élete során, 1931-től Besztercén szolgált, mint római-katolikus főesperes-plébános. Két írása jelent meg könyvformájában Beszterce műemlékei és Rövid útmutató a gyulafehérvári székesegyház megtekintésére. Az avató ünnepségre Nemzeti Ünnepünk alkalmával került sor történelmi egyházaink lelkipásztorainak Lőrincz Attila, református lelkipásztor, Geréd Péter római-katolikus főesperes-plébános, Kelemen Sándor baptista lelkipásztor jelenlétében.
„Fontos számunkra, hogy egy magyar könyvtárat működtessünk Besztercén, szórványvidéken. Biztosítanunk kell fiataljaink számára egy olyan lehetőséget, ahol megtalálják tanulmányiakhoz szükséges alapanyagokat és kiegészítő eszközeit. Mindemellett biztosítjuk, egy magyar könyvtár működtetése által, minden korosztály számára az lehetőséget bejönni és az olvasóteremben tanulmányozni – egy meleg tea mellett – és természetesen kikölcsönözni és hazavinni a kiválasztott olvasmányt. Terveink között szerepel egy videotéka működtetése is a könyvtár termében. A diákok számára be szeretnénk vezetni egy olyan lehetőséget is, hogy az iskolában tanult, megfilmesített műveket megtekinthessék a Magyar Ház termében, valamint rendszeresen vetítsünk magyar filmeket az érdeklődők számára. Meg kell említenem azt is, hogy ámbár a hivatalos megnyitó március 15-én volt, addigra már közel száz könyvet kölcsönöztünk ki. Ez csupán azt jelenti, hogy ámbár az elektronikus világ fénypontját éljük, még mindig van igény a könyvekre.” – részletezte Décsei Atilla, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezet elnöke.
Sipos Tímea
beszterce.eu/content,
Szabadság (Kolozsvár),

Pornóbotrány: nem határolódik el az RMDSZ
Nem hajlandó elhatárolódni az RMDSZ Bihar megyei szervezete a Magyar Ifjúsági Demokrata Szervezet (Midesz) pornóbotrányba keveredett nagyszalontai elnökétől, ehelyett az ügyet feltáró Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) támadja.
Mint arról beszámoltunk, Laczikó Csaba Midesz-elnökről kiderült, hogy rapénekesként, Mr. Siid művésznéven pornográf videoklipet forgatott egy magyarországi rapperrel; közös szerzeményük a szexuális töltetű felvételeken kívül hemzseg a trágár, alpári szövegtől.
Az EMNP éles hangon elítélte a történteket, azt firtatva a Midesszel együttműködő RMDSZ Bihar megyei vezetőitől, valamint Török Lászlótól, a hajdúváros RMDSZ-es polgármesterétől (az ifjúsági szervezet egykori elnökétől), hogy a Laczikó által népszerűsített trágárság és pornográfia általánosan is az alakulat ifjúságpolitikájának részét képezi-e.
A néppárt azt is aggályosnak nevezte, hogy tavaly októberben Laczikó Török Lászlóval közösen szervezett Nagyszalontán nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetést, melynek fő meghívottja a Fidesz ifjúsági tagozatának, a Fidelitasnak egyik megyei elnöke és Csóti György, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának elnöke volt. „Itt maga Laczikó is a megmaradásról és a nemzetről értekezett, miközben jól tudta, milyen zenei és képi métellyel mérgezi az ifjúságot” – jelentette ki a néppárt.
Az RMDSZ „Bihar megyei sajtószolgálatán” keresztül reagált a történtekre, ám – mint ahogy közleményében szerepel – nem a Midesz-elnök pornóbotránya háborította fel, hanem az, hogy „milyen fasiszta, gobbelsi félretájékoztatással, csúsztatás-sorozattal rukkolt elő már nem első alkalommal az EMNP”.
Miközben hazugságáradattal vádolja a néppártot, és leszögezi, hogy semmi köze a Laczikó-ügyhöz, az RMDSZ nem önmagában a pornóbotrány tényét kommentálja, hanem leszögezi többek között, hogy a Midesz nagyszalontai elnöke „nem is kíván sem RMDSZ-, sem EMNP-, sem más politizáló szervezeti tagságot”.
Felrója a szövetség a néppártnak, hogy a 2012-es választási kampányban a Kossuth-nóta refrénjét (Mindnyájunknak el kell menni) tüntette fel a párt logójával ellátott, kampányeszközként használt gumióvszereken, és felvetik, hogy Demeter Szilárdnak, az EMNP volt kampányfőnökének 2010-ben megjelent, Lüdércnyomás című regényében is szerepelnek nyomdafestéket nem tűrő kifejezések.
Továbbá az RMDSZ kijelenti azt is: Tőkés László EP-képviselő újranősülése miatt sem hajlandó „erkölcsi oktatást” kapni a néppártól, amelyet azzal is megvádol, hogy visszaélt Orbán Viktor és a Fidesz bizalmával, amikor nemrég Bihar községben besegített a Jobbik rendezvényének megszervezésébe, „ocsmány elterelő műveletként dobva piacra” a pornóbotrányt.
Különben Laczikó korábban a Krónikának egyértelművé tette: erkölcsi szempontból nem tartja aggályosnak a pornográf videoklipben való szereplését, szerinte ugyanis „külön tudja választani a Midesz-elnök Laczikót a rapzenész Mr. Siidtől”.
Krónika (Kolozsvár),

Sikeresen pályáztak a marosvásárhelyi civilek, de késnek a támogatások
Bár sikeresebben pályáztak az idei második fél évre kiírt önkormányzati támogatásokra a marosvásárhelyi magyar civil szervezetek, továbbra is gondot okoz számukra, hogy a megítélt összegeket éves késéssel vagy egyáltalán nem kapják meg.
Míg az előző években a magyar civilek arra panaszkodtak, hogy egyáltalán vagy nagyon kevés összeget kaptak pályázataikra, idén a sikeresnek ítélt 30 pályázat közül 13 kizárólag magyar jelentőségű, és jó néhány mind a magyar, mind a román közösség tagjait megszólítja.
A Lorántffy Zsuzsanna Egyesület 2014 második felében hét programot szeretne megvalósítani, mindenikhez kért és kapott támogatást. Igaz, csak résztámogatásokat, de Náznán Olga elnök szerint ez is sokkal több, mint az előző években.
„A Marosvásárhelyi Napok során és most újra tapasztaltuk, hogy tanácsosaink jobban odafigyelnek és közbenjárnak, hogy a magyar civil szervezetek is támogatáshoz jussanak. A városnapok keretében megszervezett telt házas rendezvényeink mindenikét támogatták, most valamennyi pályázatunk résztámogatást kapott” – mesélte Náznán Olga.
Sipos Levente, az Alternatív Rövidfilmfesztivál főszervezője is elégedett az elbírálással, idén a legnagyobb pontszámot kapták, és mind a bizottság, mind a tanács rábólintott az általuk kért 18 400 lejes támogatásra.
Míg a pályáztatási rendszerben úgy tűnik, megoldottak a gondok, továbbra is nehézséget jelent a szervezetek számára, hogy csak késve kapják meg a megítélt pénzösszeget. Náznán elmondta, a tavalyi rendezvényeikre idén májusban, két részletben utalták át a pénzt.
„Mi 30 napon belül el kell hogy számoljuk, és a szerződés értelmében a városháza három napon belül kell utalja az összeget. De ez soha nem történik meg. A kis nyugdíjunkból kell összeadnunk a pénzt, tudva, hogy csak egy év múlva kapjuk meg. Ez elkedvetlenít, hátráltat minket, és minden évben elhatározzuk, ha nem lesz változás, többet nem szervezünk, nem pályázunk” – mondta az egyesület elnöke, hozzátéve, az idei városnapi eseményeikre megkapták a pénzt.
Ennél rosszabb helyzetben van a rövidfilmfesztivált szervező Madisz, hiszen, mint Sipos Levente elmondta, a tavalyi támogatást idén tavasszal kapták meg, de a 2012-re megítélt csaknem 13 ezer lejt még mindig várják. „Peti András alpolgármester megígérte, hogy utánajár és segít, hogy kifizessék az elmaradást, amit mi elszámolunk. De egyelőre semmi nem történt” – mesélte a főszervező.
A helyi tanácsosok már több ízben is felszólaltak annak érdekében, hogy a polgármesteri hivatal időben törlessze a civileknek, tanintézeteknek, egyházaknak megítélt összegeket, mindhiába. Dorin Florea polgármester többször az írószerét mutatta, a jól ismert szlogent ismételve: „Az írószer (az aláírási jog) az én kezemben van.”
Simon Virág, Krónika (Kolozsvár)