Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1990. április 28.
Nagyváradon az RMDSZ kongresszusa idején teljes volt a nyugalom. Beke Mihály András összegzésében úgy látta, kevés szó esett a csángókról és a magyar cigányokról. A szükségesnél kevesebb hangsúlyt kapott, hogy a mostani román pártok közül egyiknek sincs átfogó, demokratikus elképzelése a nemzetiségi kérdés megoldására. Viták, ellentétek voltak a kongresszuson a radikális fiatalok, egyes értelmiségi csoportok és az RMDSZ vezetősége között. Végül megszületett a kompromisszum: az RMDSZ-nek lesz egy bukaresti és egy kolozsvári központja. Nagyváradon nem történt őrségváltás, hanem csupán lépésváltás, állapította meg Beke Mihály András. /Beke Mihály András: Lépésváltás Nagyváradon. = Magyar Fórum (Budapest), ápr. 28. , 17. sz./
1991. július 9.
"Szülőfalujában, Nagyajtán felavatták Kriza János szobrát, Jecza Péter /Temesvár/ alkotását. A szobrot közadakozásból emelték. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9.; Magyar Fórum (Budapest), aug. 22./"
1991. szeptember 5.
Az utóbbi időben megerősödött az érdeklődés a csángómagyarok iránt. A csángóknak sohasem sikerült saját értelmiségi réteget kinevelnie. Ezért tanulságos az egyetlen ismertté vált csángó költőnek a kálváriája. Ez a magyar helyesírást nem ismerő igen tehetséges ember súlyosan szenvedett magyarságáért, emlékeztetett Gazda József. Ártatlanul, lelki tisztasággal álmodozott életről, halálról, anyanyelvről, távol állt tőle a politizálás, mégis számtalanszor meghurcolták, igyekezetek megfélemlíteni, elhallgattatni. Úgyszintén tanulságos az utolsó, a 60-es évek elején még magyarul prédikáló lészpedi pap, Gyergyina páter kálváriája. Falujából elhurcolták, koholt vádakkal bebörtönözték, majd kényszerlakhelyre száműzték. A csángóknak életformájává vált a félelem, az óvatosság. Pusztul az ősi, ódon ízekben gazdag nyelv. /Gazda József: Csángónak lenni Moldovában. = Magyar Fórum (Budapest), szept. 5./
1992. január 1.
Tavaly szeptemberben felhívás jelent meg budapesti lapokban: adakozzanak a moldvai árvízkárosultak megsegítésére. Az adományokat a Margitszigeten a Máltai Szeretetszolgálat és az IDF /Ifjúsági Demokrata Fórum/ képviselői vették át. Jelen volt többek között Horváth Balázs miniszter, Kozma Imre atya, Lezsák Sándor, Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Sok segély érkezett, mondták el a moldvai csángók a falvakban, de a segélyeket a parókiára és a tanácsházára vitték, ahonnan nem mindenki kapott a rászorultak közül. Külsőrekecsinbe a legtöbb segítség Magyarországról érkezett. /Demse Márton: Csángó tudósítás. Árvíz után Klézsén. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 1./
1992. január 16.
Seres András /Sepsiszentgyörgy/ néprajzkutató évtizedek óta járja a csángó falvakat. Seres András Szabó Csaba marosvásárhelyi zeneszerzővel közösen írt könyve, a moldvai csángó népköltészetből készült gyűjtemény az elmúlt év nagy sikere volt. Czegő Zoltán beszélgetett Seres Andrással, aki elmondta, hogy 1989 után a csángók helyzete nem változott. Nagyon nehéz ráébreszteni a csángókat saját múltjukra, magyar voltukra. Van, aki ragaszkodik magyar anyanyelvéhez, azonban annyira hisznek a papoknak, hogy nem lehet elmozdítani őket. A hatvanas években egy klézsei pap megpróbált magyarul prédikálni saját római katolikus templomában. Tódult a nép. A papot azután bebörtönözték azzal, hogy ellenséges rádióadót hallgat. A papnak még rádiója sem volt? Sok csángó jár Magyarországra dolgozni. A magyar környezetben ráébrednek anyanyelvükre. /Czegő Zoltán: Csángók az emésztő időben. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 16./Az említett könyv: Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv, Moldva, 1972-1988. Budapest, Héttorony Kiadó, 1991/.
1992. február 20.
A külföldi megfigyelők között Nahimi Péter parlamenti képviselő, az MDF Országos Elnökségének tagja és Szabó Ágnes, az MDF munkatársa is jelen volt a helyhatósági választáson. Elmondták, hogy a Vatra vereséget szenvedett Marosvásárhelyen, a központjában. Magyar polgármestere van Nagyszalontának, Kézdivásárhelynek, Koltónak, és jönnek az újabb hírek magyar politikusok sikereiről. Nahimi Péter sok szabálytalanságot tapasztalt, katonák furcsa katonakönyvvel szavaztak, nem egyeztek a pecsétek sorszámai. A román nacionalisták legdurvább próbálkozása Kolozsváron volt, ahol provokációs felhívást tettek közzé. A felhívás hemzseg a hibáktól. Az aláírás: Turáni Vadászok, Gombos Gyula kolozsvári tagozat. Feltehetően Gömbös Gyulára gondoltak a kitalált szervezet nevénél, de rosszul írták. Szőcs Géza a napokban Strasbourgban, az Európa Tanács közgyűlésén felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a megválasztott helyhatóságok fölé kinevezi a megyefőnököket, prefektusokat. /Krajczár Imre: Magyar polgármester-jelöltek sikere. = Magyar Fórum (Budapest), febr. 20./
1992. május folyamán
"Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztusban megrendezendő Magyarok III. Világtalálkozójának jelentőségéről írt. Feltette a kérdést: "vajon belenyugodhat-e a zöm, hogy lélekben, gondolkodásában hozzá tartozó részek továbbra is testvértelenül kallódjanak? Belenyugodhat-e abba, hogy a szétszóródás, mint a sors gonosz tékozlása, szó nélkül maradjon?" - "Attól, hogy testvérteket országhatárok választanak el egymástól - összetartozásuk még nyilvánvaló." /Csoóri Sándor: Történelmi főpróba. = Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz., átvéve a Magyar Fórumból (Budapest)."
1992. augusztus 6.
Ifjúsági tábort, nyári szabadegyetemet szervez Bálványosfürdőn júl. 19-e és 26-a között a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Polgári Szövetség Pártja, a Friedrich Neumann Alapítvány és a Fidesz. A fő témák: demokrácia, jogállamiság, kisebbségvédelem. /MTI/ A tábor, a III. Erdélyi Diáktalálkozó idején tábori lapot adtak ki. /Campus (Homoródfürdő), júl. 19-26. - 1-7. sz./ Bálványosfürdőn előadást tartott - többek között- Smaranda Enache, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell dolgozni egy modellt az együttélésre, hogy a kisebbségek otthon érezzék magukat. Jelenleg a helyzet megoldatlan. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./ Júl. 25-én a szentmisét megzavarták a Fidesz itt táborozó, szabadegyetemet szervező tagjai, hangoskodtak, tapsoltak, kiabáltak, mondta el a miséző pap. /Lélekmérgezők. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 6./
1992. augusztus 7.
"Ifjúsági tábort szervez idén a Magyar Fórum című lap Felsőháromszéken negyven fiatal részére. A tábor Kézdiszentléleken lesz, célja a "nemzeti értékek korszerű értelmezésével" megismertetni a jelenlevőket. A tábor megnyitásakor Kézdivásárhelyre látogatott Csurka István író, az MDF képviselője, a magyar közélet vitáinak kereszttüzében álló politikus. A nagyszámú hallgatót vonzó találkozón részt vett Kósa Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője is. Csurka kitért Antall József miniszterelnök szándékosan félremagyarázott kijelentésére: a kormányfő kívánsága hogy lélekben - hangsúlyozandó: lélekben - minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. Ez úgy értelmezhető, hogy a magyar demokráciát kisugárzó demokráciává kell tenni. Mi nem kívánunk senkitől semmit elvenni, de nem lehet erős a demokrácia, mely nem tud segítséget nyújtani, nem tudja megvédeni azokat, akiket valamilyen hátrány ért. - A bolsevizmus uralma alól felszabadult népek egymásnak estek. Soha nem volt nagyobb szükség a népek összefogására. A vendégek állásfoglalásait Fazakas Miklós volt szenátor, az alkotmánybíróság tagja jó szándékú közeledésként méltatta. Dénes László és Bíró Béla újságírók figyelmeztettek: Romániában csínján kell bánni a nemzeti jelszavakkal. /Csurka István Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"
1992. október 15.
Tempfli József nagyváradi katolikus püspök - hasonlóan Tőkés Lászlóhoz - nem ért egyet Pálfy G. István leváltásával, mert Chrudinák Alajossal ők tartották az erdélyiekben a lelket. Tiltakoznak az effajta lépések ellen. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke pedig kijelentette, hogy kettejüket ugyanazok támadják, mint régebben, a kommunizmus idején. /Magyar Fórum, okt. 15./
1992. december 17.
Tőkés László nyílt levéllel fordult az Iliescu elnököt tiszteletbeli tagjává fogadó Pécsi Magyar-Román Baráti Társasághoz. Iliescu elnök bűnpártoló magatartást tanúsít az antiszemitizmusra emlékezető nacionalista uszító propaganda iránt, néma cinkosa az 1990 márciusi marosvásárhelyi véres eseményeknek. A társaságban való jelenléte megcsúfolása a népek barátságának. /Magyar Fórum, dec. 17./
1992. december 24.
Budapesten, a Gellért Szállóban mutatták be Tőkés László, a várvédő című könyvet. Ebből az alkalomból nyilatkozott Tőkés László. Erdélybe vissza kell térni, hangsúlyozta. /Magyar Fórum, dec. 24./
1993. január 15.
"Tőkés László összegezte az RMDSZ általános politikája és vezetői egy része ellen indított támadó-akciót, amelyet Cs. Gyimesi Éva indított el. A lehető legszélesebb területen, helyi és magyarországi sajtóban, a Szabad Európa román adásában és párbeszédre szóló felhívásokkal végzik akciózásukat. A román ultranacionalisták és a hatalom autonómia-ellenes kampányt indított, Iliescu elnök megbélyegezte a magyar önrendelkezési törekvéseket. A román ellenzék viszont megértést tanúsított. Corneliu Coposu egyenesen a "demokratizálódási folyamat szerves részének" tekintette az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát. És ekkor érkezett az akciózó "liberális közép", rálicitálva a soviniszták ellenséges hangjára. Szilágyi N. Sándor nemzeti kizárólagossággal vádolta meg a "radikálisokat". Bányai Péter megdicsérte Fey Lászlót, aki a "románokkal való állandó együttműködés" híveként "határozottan szembeszáll a radikális felfogással". Fey László is kirohant a radikálisok, Tőkés László ellen. Cs. Gyimesi Éva és kolozsvári köre folytatja támadásait. Bányai Péter nacionalistáknak nevezte a radikálisokat a Romania Libera 1992. dec. 22-i számában. Amennyiben Vadim Tudor és társai le akarnak számolni az RMDSZ-szel, "bízvást ajánlhatjuk nekik liberális barátaink dúsan tenyésző akció-irodalmát." /Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15. - újraközölte: Magyar Fórum, márc. 4./"
1993. február 18.
"Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Magyar Fórumnak, kifejtve, hogy elsősorban a román demokratikus ellenzékkel van együttműködési lehetőségük, azonban a román ellenzéket is áthatja "egy nagyon erős nemzetállami mentalitás." - A visszarendeződés felé mutató jelek érzékelhetők. A gazdasági kerettörvények lehetővé teszik, hogy földtulajdon kerüljön a földművesek kezébe, azonban a kormányzat semmiféle támogatást nem tud adni ezeknek a magángazdaságoknak. - "Az én értelmezésemben mérsékeltnek tekinthető az a politika, amelyik ha tárgyalásos vagy más, békés eszközökkel lehet eredményeket elérni, az esetben nem kíván éles konfliktusba kerülni a vezetéssel." - Elsősorban a kárpát-medencei kisebbségekkel kell kiépíteni a kapcsolatokat. A helyzetet közösen kell elemezni, a megoldások is hasonlók lesznek. /Krajczár Imre: Beszélgetés Markó Bélával, a szövetség elnökével. = Magyar Fórum, febr. 18./"
1993. február 25.
Gazda József a csángók sorsát siratta. A nemzettest legfájdalmasabb része ők, kezdte vallomását. Ennek a népnek azt mondják papjai: az anyanyelved bűn! - Siratom ezt a népet. Siratom, mert megszerettem, mi sem találjuk meg feléjük az utat - olvasható Gazda József írásában. /Gazda József: Csángósirató. = Magyar Fórum, febr. 25./
1993. április 8.
Megjelent angol nyelven Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa című könyve. Angol címe: Black Spring. A könyv hitelesen mutatja be az 1990. március 19-i magyarellenes pogromot. A könyv angol nyelvű kiadásához Habsburg Ottó írt előszót. /Marosvásárhely fekete krónikája ? angolul. = Magyar Fórum (Budapest), ápr. 8./
1993. július 1.
"Sok magyargyűlölő cikk lát napvilágot a román sajtóban. Ezek egyikének fordítását közölte a Magyar Fórum. Szerzője ismert író, Fanus Neagu. Fekete postakocsi címen Tőkés Lászlót gyalázza útszéli hangon. Ízelítőül: "A körme feketéig hazug, elegáns és durva Tőkés László pap, akárcsak a hivatásos gyilkosok..." "...homlokán a Horthynak oly drága horogkereszt világít." /Fanus Neagu: Fekete postakocsi Magyar Fórum, júl. 1., eredeti cikk: Romania Mare (Bukarest), ápr. 30./"
1993. július 1.
Sorozatos panaszok érkeznek a Romániába utazó vagy onnan visszatérő magyar állampolgároktól, hogy a román határőrök hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket. Fontos üzleti ügyekben utazóknak és az újságíróknak 3-4 órát kell várakozniuk a határon. /Transinfo: Magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetése a román határon. = Magyar Fórum, júl. 1./
1993. július 15.
"A román sajtó rémhírekkel riogatja olvasóit. P. Leonard a Desteptarea lapban kifejtette: "a magyarok a Szeretig terjedő Nagy-Magyarország megalapozásáért tevékenykednek, amikor a csángókat segítik." Ugyanezen lap másik cikkírója a magyarosítás vádjával illette a csángókat felkaroló magyarságot, míg a Romanul Liber Szabófalvi feltételezések és ellenvetések címmel a moldvai katolikusok magyar eredetét is megkérdőjelezte. Hasonló cikkek gyakran napvilágot látnak. A román szélsőségesek azt állítják, hogy a magyarok segélyszállítmányokkal szédítik a csángókat. Hogy mennyire nem így van, azt igazolja például az a tény, ami még a hetvenes években történt: Székelyudvarhelyen évente megrendezték a Kalála elnevezésű folklórfesztivált. A csángó vidékeket erről csak titkokban lehetett értesíteni. A csángók, kikerülve a milícia által ellenőrzött utakat, erdő-mezőn át érkeztek a fesztiválra. Nem volt segélycsomag, de volt nemzeti öntudat. Érdemes idézni egy megható levélből. Székelyföldön táborozó csángó gyermekek írtak a vendégül látó családoknak: "Kedves nenic es bacsic! Ne horögudunoc hodi nem tudoc modorul irnii es socon cozolunc nem tudunc modorul beselni. Nodon sepen cosonom hod mii Dormaner és Szotomaro dermechec i tonultunc" enechelni is imadkozni modorul." - A székelyudvarhelyi Bálint Mózes, a Csángó Szövetség tevékeny tagja naplójában megjegyezte, hogy a magyar sajtóban is találni nívótlan írásokat a csángókról. /Dunától Szeretig. = Magyar Fórum (Budapest), júl. 15./"
1993. július 22.
"Romániában idegennek tekintenek minden kisebbséget. A nemzeti kizárólagosságnak hagyományai vannak. Eminescu a legnagyobb román költő írta: "A magyar Európa legzüllöttebb népe. Mijük van? A Nyelvük? Szégyenkezhetnek miatta. A hangok a követek is elborzasztják. A magyar nyelvet én is megtanulhattam volna, hogy megsimogassam a tigrist, de én inkább megölöm azt." I. Bratiuanu miniszterelnök: "Románia a nemzetiségi kérdést a kisebbségek teljes beolvasztásával fogja megoldani." /Czire Dénes: Állandósult idegengyűlölet. = Magyar Fórum, júl. 22./"
1993. augusztus 5.
Több mint három éve a román igazságszolgáltatás, az igazságügy- és belügyminiszter állítja, hogy Kincses Előd ellen nincs semmilyen letartóztatási parancs, nem folyik ellene kivizsgálás. Ugyanakkor a bukaresti bíróság idézést küldött Kincses Elődnek, marosvásárhelyi címére: szept. 27-ére idézik gyanúsított minőségben. Közben a Romániai Hivatásos Újságírók Szövetsége bizonygatja a Cronica Romana jún. 10-11-i számában, hogy Romániában nincsenek a magyarságot sújtó politikai perek. /Tófalvi Zoltán: Az igazságszolgáltatás romániai útjai. = Magyar Fórum, aug. 5./
1993. augusztus 5.
Megjelent Gazda József forrásértékű, igényes könyve: Hát én hogyne siratnám. Csángók a sodró időben /Budapest, 1993/, amely dokumentálja a csángók életét. /Mostohatestvéreink, a csángók. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 5./
1993. augusztus 26.
"A Vatikán minden évben kiadja a pápai évkönyvet, amely a főpapok adatait közli. Ioan Robu bukaresti érsek hamis adatokat juttatott el a Szentszéknek. Az érsek ugyanis Kézdivásárhelyen született, 1944 novemberében, Rab János néven anyakönyvezték. Később, amint emelkedett az egyházi hierarchiában, kellemetlenné vált számára a magyar név és - a titkosrendőrség segítségével - kikapartatta az eredeti anyakönyvi bejegyzést. Egy idős szerzetes meg akarta akadályozni a hamisítást, ezért őt a Securitate emberei félholtra verték. Az okirat-hamisító főpap ellen eljárást kezdeményeznek a Vatikán püspöki kongregációjánál. Robu tiltotta meg a magyar imádságot és szentmisét a moldvai csángóknak, ez ellentmond a II. vatikáni zsinat rendelkezéseinek. /A "román" érsek félrevezette a Szentszéket. = Magyar Fórum, aug. 26./"
1993. augusztus 26.
"A második világháborúban elpusztított Lidice falu neve eljutott mindenhová. Azonban azokról a haláltáborokról, melyeket a magyarok elpusztítására létesítettek Romániában, nem tudnak sehol. A leghírhedtebb haláltábor az 1944 őszén létesített földvári volt. Nem tudják, hány ezren haltak meg ezekben a haláltáborokban. Földváron a tömegsírokat, a temetőt eldózerolták, az egyikre tömbházakat építettek. Az Oltba lőttektől emlékezett a néhai költő, Holló Ernő Sepsiszentgyörgyön: "az Olt lefelé vérben buzogott." 1945. febr. 22-én megrázó riport jelent meg a marosvásárhelyi Szabad Szóban Hatezer magyar internált és hadifogoly sorsa a földvári táborban címmel "Azok között háromezer beteg. Éhség, vérhas és tífusz pusztít a táborban." ? olvasható a tudósításban. A hozzátartozók élelmet vittek a foglyoknak, ennek nagyobb részét nem kapták meg az éhezők, az őrök elkobozták az ennivalót. /Daróczi Ferenc: A földvári haláltábor. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 26./"
1993. október 7.
Borsos Géza, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ állandó bizottságának titkára, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés intézőbizottságának tagja, volt parlamenti képviselő, egyúttal a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos alelnöke egyike annak a 9 parlamenti képviselőnek, akik tiltakoztak a román privatizációs törvény ellen és aki harcot indított a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásáért. Borsos Géza tanár Gyergyócsomafalván. Kifejtette, hogy jelenleg válsághelyzetben van az RMDSZ. Az RMDSZ parlamenti képviselői 1992-ben felesküdtek a kolozsvári Szent Mihály templomban az önrendelkezésre, azonban azóta a mérsékeltek számbeli fölénybe jutottak és igyekeznek tartalmától megfosztani az önrendelkezést. Borsos Géza hangsúlyozta, hogy azok, akik jogosítvány nélkül tárgyaltak a hatalommal Neptunon, azok az alapvető játékszabályokat szegték meg. Egyidejűleg lejáratási kampányt indítottak Tőkés László püspök ellen. /(kreczinger): Válsághelyzetben van az RMDSZ. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./
1993. október 7.
Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének Elnöksége és Tanácsadó Testülete szept. 18-19-én Gyergyócsomafalván ülést tartott. Kiadott állásfoglalásukban politikai értéknek minősítették az RMDSZ memorandumát. Felhívással fordulnak a haladó politikai erőkhöz, hogy támogassák igazságos küzdelmüket a politikai, etnikai alapon elítélt marosvásárhelyi, erdőcsinádi, iklandi, oroszhegyi és zetelaki magyar és cigány elítéltek szabadon bocsátásáért. Elfogadhatatlannak tartják azt, hogy egyes képviselők az RMDSZ vezetőségének felhatalmazása nélkül folytattak tárgyalásokat. Az állásfoglalás aláírói: Király Károly, az EVMSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Kreczinger István, az EVMSZ elnöke és Borsos Géza, a Tanácsadó Testület elnöke. /Állásfoglalás. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./
1993. október 7.
Felerősödtek az elrománosító kísérletek. A magyar lakosság és az RMDSZ évek óta ismételt kérése ellenére Maros megyében nem létezik egyetlen magyar inas- vagy szakmunkásképző osztály, nincsenek magyar ipari szaklíceumok. A mezőgazdasági líceumban az eddig működő magyar tagozatot felszámolták. Idén a líceumok induló IX: osztályainak 20,7 %-a magyar, amikor a megye tanulóinak 40 %-a magyar. Magyar osztályokba akkor is román tanárt küldenek, ha vannak magyar tanárok. Nyárádtőn például a magyar fizikatanárnak román osztályba is adtak fizikaórát, a rajzot pedig magyar tagozaton a román fizikatanár tanítja. /Czire Dénes: A magyar nyelvoktatás gondjai Romániában. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./
1993. november 18.
A kolozsvári magyar lapok és folyóiratok, közöttük a Szabadság napilap, a Korunk, a Helikon a Művelődés folyóiratok és az erdélyi magyar gyermeklapok veszélyben vannak. Nem tudják kifizetni a nagy bérleti összeget, amellyel az irodahelyiségek felett rendelkező magyarellenes kolozsvári polgármester, Funar sújtja őket. A megoldás a kolozsvári magyar sajtóház lenne. Ehhez kér támogatást a Magyarok Világszövetsége felhívásában, megadva egy bankszámlát, ahova az adományokat be lehet fizetni. /Kolozsvár nem maradhat magyar sajtó nélkül! = Magyar Fórum (Budapest), nov. 18./
1993. november 25.
"A román katonai kiadó Román történelmi és etnikai tér című sorozatának egyik füzete: "Ezeréves" Magyarország /Ungaria "Milineara"/. A mottó Antonescu-idézet: "Tudniuk kell, a Szent István Korona jogaira a válaszunk szerény és emberi, a nagy Trajanus dicső koronájának a jogai...!" A könyv szerint "a fiatal magyar királyság határai ismeretlenek pontos dátumok hiányában, de valószínű, hogy az 1918-1939-es határok voltak." /Okos Márton: "Még kér" ? a román etnikai tér. = Magyar Fórum, nov. 25./"
1993. november 25.
"Borbély Ernő /sz. Csíkszereda, 1951. márc. 30./ 1974-ben szerzett diplomát a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, majd tanár volt Csíkszeredán. 1982 novemberében letartóztatták két társával együtt, majd hét évre ítélték. Borbély Ernő társaival a kisebbségek érdekeit védelmező szervezet létrehozását kísérelték meg. Borbély Ernő 4 év 8 hónapot töltött a hírhedt nagyenyedi börtönben. 1987 nyarán szabadult. 1989-ben a Securitate kivándorlásra kényszerítette. Az 1989-es változások után hazatért szülőföldjére. Indult a választásokon, 1989-ben RMDSZ parlamenti képviselővé választották. Az újabb választáson, 1992-ben nem jelöltette magát, de továbbra is az RMDSZ keretében politizál. Borbély Ernő kifejtette, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán elfogadta az önrendelkezést mint alapelvet, de azóta nem történt semmi. 1990-ben Borbély Ernő is azt akarta, hogy az RMDSZ-t intézményesítsék, legyen külügyi titkársága is, alakítsák ki az információs hálózatot stb. Mindez nem sikerült. Akkor Domokos Géza állt az RMDSZ élén, úgy tűnt, ő az akadálya mindennek. Csak később derült ki, hogy másokon is múltak a dolgok, az RMDSZ-ben jóval több "Domokos Géza" van. Az RMDSZ-ben formailag vannak előrelépések, de tartalmilag minden maradt a régiben. A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ a mai napig nem volt képes létrehozni az önrendelkezés elvein alapuló intézményrendszert. Az SZKT-t néhány személynek sikerült lezüllesztenie olyan gyülekezetté, melyet pár személy kénye-kedve szerint manipulálhat. A régi, centralizált, egypártrendszerű struktúra haszonélvezői vezetnek ma is, kisajátítva a hatalmat. Létezik Szőcs Géza autonómiatervezete és Csapó József autonómiatervezete, de az RMDSZ egyiket sem fogadta el, mert egyes vezetői ezt nem akarják. Többen mondják, azért van az RMDSZ-nek autonómia-nyilatkozata, mert azt Tőkés László püspök kierőszakolta, de az RMDSZ több vezetői azt valójában nem akarta. Egyes platformok, csoportosulások megjelenésekor mindig az RMDSZ felbomlásával ijesztgették az RMDSZ kormánypárti politikusai a romániai magyarságot. Borbély Ernő szerint az RMDSZ-t az autonómia kérdése osztja két táborba. Az egyik oldalon vannak az autonómia ellenzői, az RMDSZ kormánypártijai, a másik oldalon az autonómia igenlői, a MISZSZ-esek, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tagjai, a kisgazdapártiak és a szabadelvűek. /Kreczinger István: "RMDSZ ? Ki tudja, merre??" = Magyar Fórum (Budapest), nov. 25./"