Seszták Miklós: a külhoni nemzetrészeket is segíti a Magyar Fejlesztési Központ
Nemcsak a magyarországiakat, hanem a külhoni nemzetrészeket is segíti az idén létrehozott Magyar Fejlesztési Központ a közvetlenül elérhető brüsszeli támogatások megpályázásában - jelentette ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter pénteken Csíkszeredában.
Rámutatott: a tárca neve is jelzi: a magyar kormány az egész nemzet fejlődését akarja szolgálni, mert az a cél, hogy minden magyar szülőföldjén tudjon boldogulni.
Seszták Miklós a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) meghívására érkezett négynapos munkalátogatásra Erdélybe, ahol vállalkozókkal, önkormányzati vezetőkkel találkozik.
Seszták Miklós az MTI érdeklődésére kifejtette: az egyes tagországokra leosztott, nemzeti forrásokon kívül léteznek a direkt brüsszeli források, vagyis olyan programok, amelyekre bármely uniós polgár, gazdasági, vagy nonprofit társaság, önkormányzat pályázhat. Magyarország azzal tud segíteni, hogy a Magyar Fejlesztési Központnál magyarul, közérthető nyelvezeten közétett információs bázist interneten a külhoni magyar pályázók számára is elérhetővé teszi. A Magyar Fejlesztési Központ nem tervez irodahálózatot kialakítani a Kárpát-medencében, de road-showkat, konferenciákat szervez majd azokban a térségekben, ahol az internetalapú tájékoztatás nem elég.
A miniszter elmondta: fontosnak tartja a román-magyar fejlesztéspolitikai kapcsolatok erősítését is: ennek érdekében többször tárgyalt már a bukaresti partnerekkel. Beszámolt róla: a tavaly aláírt magyar-román közútfejlesztési keretmegállapodásnak megfelelően folyik az építkezés a (Szegedet-Araddal összekötő) M43-autópálya Makó és az országhatár közötti szakaszán, amely gyorsforgalmi kapcsolatot teremt Nyugat-Európa felé Románia egészének, és az erdélyi magyarságnak is.
Elkészültek az M4-es autópályát a Berettyóujfalun keresztül az országhatárral összekötő szakasz tervei is, amelyet 2017-18-ban szeretnének megépíteni. Tervezik a Debrecen-Berettyóújfalu M35-ös autóút folytatását, amely szintén a keleti országrész és Erdélyt kötné be a nyugat-európai infrastruktúra-hálózatba - mondta Seszták Miklós.
Közös sajtóértekezletükön Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke rámutatott: látogatás megszervezésével a nemzetpolitika gazdasági dimenzióját akarták erősíteni, mert a külhoni közösség a magyar-magyar, illetve a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok erősítésében is érdekelt.
Az RMDSZ-nek fontos, hogy szoros, partneri kapcsolata legyen a magyar kormányzattal, hogy a nemzeti fejlesztési tárca és az erdélyi vállalkozók kapcsolatépítését segítse, mint ahogy abban is szerepet vállal, hogy román-magyar kapcsolatokat, és partnerséget erősítse - tette hozzá Kelemen Hunor.
Seszták Miklós székelyföldi találkozói után Kolozsváron és a Partiumban folytatja erdélyi útját. Budapest, (MTI)

„Erdély idén bekapcsolódhat az európai úthálózatba”
„Nagyon szeretnék, hogy nyárára, de legkésőbb szeptemberre Erdély bekapcsolódjon a nyugat-európai úthálózatba az M43-M5-M0-M1 útvonalon” – jelentette ki a maszol.ro-nak adott interjúban Seszták Miklós. A magyarországi nemzeti fejlesztési minisztert négynapos erdélyi látogatása végén kérdeztük. Nem először jár Erdélyben, de a múlt héten egy magyarországi miniszter részéről szokatlanul hosszú időt, négy napot töltött itt. Ennyire fontos a nemzeti fejlesztési minisztérium számára ez a régió?
Több oka is van annak, hogy ilyen hosszúra nyúlt a látogatásom. Még tavaly nyáron tettem ígéretet egy erdélyi látogatásra, és időközben a szatmáriaknak is megígértem, hogy részt veszek a március 15-i ünnepségükön. Így végül összefűztem a szatmárnémeti látogatásomat a Hargita megyeivel. Emellett valóban azt gondolom, hogy fejlesztés szempontjából nagyon fontos régió Erdély, akár román-magyar, akár a magyar-magyar kapcsolatok szemszögéből nézzük. Ennek nagyon egyszerű oka van: ha a tízmillió fogyasztóhoz hozzáadjuk még az erdélyi magyar fogyasztókat, az bármilyen számítás szerint is 10-15 százalékos növekedést jelent.
Eddigi erdélyi körútján magyar vállalkozókkal is találkozott, akik nyilván a romániai jogi és üzleti környezetben tevékenykednek. Tud-e a nemzetfejlesztési minisztérium olyan támogatásokat biztosítani számukra, amelyeknek az országhatár nem akadálya?
Két vállalkozói fórumon voltam, körülbelül ötven vállalkozóval találkoztam. Arra kértem őket, mondják el, hogy mire lenne szükségük. A legfontosabb igényük egy olyan anyagi forrás biztosítása, amelyből fizetni tudnák a különböző pályázataikhoz szükséges önrészüket. Ez érthető igény, hiszen magunk is kiszámoltuk, hogy 1 forintból 50-80, európai uniós forrásból származó forintot lehet generálni. Amiről beszélgettünk még a vállalkozókkal, az a közvetlenül elérhető uniós források lehívása volt. Mi éppen e források kezelésére hoztuk létre a Magyar Fejlesztési Központot. Magyarország azzal tud segíteni, hogy a Magyar Fejlesztési Központnál magyarul, közérthető nyelvezeten közétett információs bázist interneten a külhoni magyar pályázók számára is elérhetővé teszi.
Erdélyi magyar önkormányzati vezetőkkel is tárgyalt. Rajtuk hogyan lehet – határon átívelő módon – segíteni?
Vannak különböző, határon átnyúló uniós források is. Persze, ezek megpályázása nem könnyű, a pénz lehívásához konzorciumokat kell létrehozni, és csak kisebb összegeket lehet lehívni.
Csíkszeredai sajtótájékoztatóján is említést tett a határ menti együttműködési projektekről. Miért állt le az ön tudomása szerint az uniós alapokból finanszírozott Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program?
Két együttműködési uniós program is van. Az egyik program a 2007-2013-a költségvetési ciklusra vonatkozik, és ez az év vége felé közeledve lassan lezárul. A másik program a 2014-2020-as ciklusra szól. Aránylag friss miniszter vagyok, és csak azt látom, hogy a két fél egymásra mutogat ebben a kérdésben. A közlekedés vonatkozásában például Magyarország azt mondja: Románia részéről jelentős, román-magyar együttműködésben elkölthető pénz lenne útfejlesztésre, és a magyar fél nagyjából már el is készítette a határig rá eső részt, viszont a román fél ezt elmulasztotta. Sokkal hatékonyabbá kellene tenni ezeket az együttműködéseket.
Ha már útfejlesztés került szóba: az Arad-Nagylak autópálya-szakasz befejezését idén júniusra ígéri a román fél. Ha a magyar fél befejezi az M43-as Makó és országhatár közötti szakaszát, akkor Aradról Budapestre már sztrádán is el lehet majd jutni. Ez mikor várható?
Amikor eléri az országhatárt az autópálya romániai része, addig a mi sztrádaszakaszunk is elér majd Nagylakhoz. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a pályaépítési munkálatok összehangoltan zajlanak. Mi nagyon szeretnék, hogy nyárára, de legkésőbb szeptemberre Erdély bekapcsolódjon a nyugat-európai úthálózatba az M43-M5-M0-M1 útvonalon.
Szíjjártó Péter külügyminiszter egy budapesti háttérbeszélgetésen azt mondta: a román-magyar diplomáciai kapcsolatok rég nem voltak annyira fagyosak, mint most. Ez mennyire nehezíti ez meg Románia és Magyarország gazdasági és fejlesztéspolitikai együttműködését?
Azt biztosan állítom, hogy az erdélyi körutam alatt ennek semmilyen hatását nem tapasztaltam. Az is igaz, hogy elsősorban erdélyi magyar vállalkozókkal, politikai és önkormányzati vezetőkkel találkoztam. Tény azonban, hogy van még mit javítani a kapcsolatokon. Példát is mondok: felvetődött Kolozsváron jártamkor, hogy mikor lesz Budapest-Kolozsvár repülőjárat? Erre ugyanis a magyar fél már rég készen áll. Emil Boc polgármestertől tudom, hogy ez a lehetőség Kolozsvár sem múlik már. A repülőjárat tudomásunk szerint azért nem indul el, mert a román felsőszintű döntéshozókban nincs meg még az a szándék, hogy hozzájáruljanak az elindulásához.
Kelemen Hunor szövetségi elnök meghívására érkezett Erdélybe. Milyen szerepe lehet az RMDSZ-nek a román-magyar kormányközi kapcsolatok építésében?
A magyar közösséget képviselő valamennyi komoly politikai szereplőnek fontos szerepe van a román-magyar kapcsolatok alakulásában. Az RMDSZ-t én olyan komoly politikai szereplőnek látom, amelynek jelentős szerepe lehet ezen a téren.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Konferencia Kolozsváron: több száz kastély megmentése a téma
Megkezdődött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székhelyén a Meeting Kastély Erdélyben címet viselő, egész napos konferencia pénteken. A találkozón építészeti, gazdasági, kulturális, jogi, idegenforgalmi és társadalmi szempontok figyelembevételével próbálnak átfogó stratégiákat kidolgozni a több száz, történelmi kastély jövőbeli fenntartható működésére. A konferencia kezdeményezője a PONT Csoport, finanszírozója a Norvég Alap és a Kulturális Minisztérium.  
Nagyon dicséretes a péntek reggel kezdődött konferencia megközelítési módja – jelentette ki köszöntő beszédében Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja –, és nemcsak azért, mert divatos a holisztikus szemlélet, hanem azért is, mert az épített örökség problematikájához csak átfogó módon lehet közelíteni. Távlatilag is fenntartható, hasznosítható elképzelésekre van szükség, ezért minden érintettnek a véleményét tekintetbe kell venni, tette hozzá a főkonzul.
Mile Lajos elmondta, rövidesen megnyílik a Magyar Nemzeti Kereskedőház kolozsvári irodája, februárban magyarországi gazdasági attasé is érkezik a kincses városba, és a Főkonzulátusnak szándékában áll a Magyar Fejlesztési Központ kolozsvári irodáját is megnyitni. Mindezzel a kastélyok fenntarthatóvá tételéhez szükséges hálózatrendszer kiépítésében és a pályázásoknál, a forrásokhoz való hozzáférésnél fog tudni segítséget nyújtani a magyar külképviselet.
A főkonzul szerint elengedhetetlen az a gyakorlatias észjárás, amellyel a konferencia szervezői megközelítik a kastélyok kérdését. Így valósulhat meg csak az értékmentés, amely szerencsés esetben közösségi élménnyé is válhat. A múlt egyes elemeit csak úgy lehet megtartani, ha azok a jelenünkbe is beépülnek – jelentette ki Mile Lajos.
Farkas András, a PONT csoport vezetője elsősorban a konferencia román ajkú résztvevőihez szólva jegyezte meg: a kastélyok kérdése nem egyetlen nemzeti közösség problémája, „hisz érzelmileg mindannyiunkat összeköt Erdély és az Erdélyhez való ragaszkodásunk”. A több mint száz éve működő brit modellt véve alapul arra kell törekedni, hogy már gyermekkortól a közösség tagjainak mentális térképén kitörölhetetlenül rögzüljenek az épített örökségnek ezen fontos elemei – ez a tudatosság jelentheti a fenntarthatósági projektek közösségi alapját.
„Túlélő nemzet vagyunk” – jelentette ki Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális ügyvezető alelnöke, aki volt kulturális államtitkárként és a romániai kastélyok helyzetét belülről is jól ismerő szakemberként ismertette a jelenlegi helyzetet: a többszáz kastély jó részét visszakapták a tulajdonosok, de – lévén, hogy műemlékekről van szó – akkor se kezdhetnék saját fejük után felújítani, ha volna rá pénzük. Támogatást viszont nem kapnak az állagmegőrzésre, sőt, már az adókedvezményről se központilag döntenek, hanem minden önkormányzat maga hozza meg a határozatot, hogy adómentességet élvezhet-e vagy sem a műemlék épület tulajdonosa.
„Nagyon tisztelem azokat, akik a visszakapott kastélyuk miatt hazaköltöztek, és megpróbálnak egy hasznosítási stratégiát kidolgozni” – jelentette ki Hegedüs, leszögezve, hogy ebben a kérdésben a kulcsszó az önfenntarthatóság.
Hozzátette, a kastély az illető település gazdasági motorja lehetne, ahogy ezelőtt 100 évvel is például a bonchidai kastély udvara hemzsegett az emberektől, több tucat családnak biztosítva munkát és megélhetést. „Fontos, hogy az emberek szeretik a kastélyokat, szívesen látogatják őket, és most már nemcsak a magyar közösség tagjai jönnek ki például a bonchidai Kastély Napokra, hanem sok román és más nemzetiségű is. Nagyon fontos ez. Nem élhetünk úgy, hogy csak magunkra hagyatkozunk” – vélekedett az RMDSZ kulturális ügyvezető alelnöke.
Farkas András, a PONT csoport vezetője többek közt arról beszélt: minden területre érvényes igazság, hogy a határvonalakon történik a legtöbb előrelépés, a legtöbb változás. Ilyen határvonal például a történelmi, kulturális örökséget hordozó bonchidai Bánffy-kastély és egy fiatal közösség valamint egy 21. századi zenei műfaj – ezek határvonalán pedig megszületett az Electric Castle fesztivál, ami igazi sikertörténet. 
Ilyés Szabolcs közgazdász a lehívható pályázati összegekről, Veress Emőd jogász a restitúció állásáról és az visszaszolgáltatás utáni jogi kérdésekről, Makay Dorottya tartószerkezet-tervező mérnök „Kőműves Kelemen dédunokája” címmel az erdélyi kastélyok helyreállítási folyamatairól tartott előadást.
A konferencia konkrét projektek bemutatásaival folytatódik, többek közt az oltszemi Mikó-kastély, a nagykárolyi kastély, a gyalui Barcsay-Bánffy kastély stb. helyzetét ismerhetik meg az érdeklődők.  
T. Koós Imola. maszol.ro

Magyar Levente: gazdaságfejlesztéssel is segítik a határon túli magyarságot
A határon túli magyarság szempontjából elengedhetetlenül fontos a gazdaság fejlesztése - jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára pénteken a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozások éve program nyitókonferenciáján, Budapesten.
Kifejtette: a határon túli magyarság gazdasági perspektívájának erősítésére a közvetlen határ menti területek összekapcsolásával, a Kárpát-medence egészére kiterjedő üzleti hálózat létrehozásával, az anyagi eszközök előteremtésével lát lehetőséget.
Magyar Levente elmondta, hogy a közvetlen határ menti területek összekapcsolására, a gazdasági együttműködés erősítésére jelentetős lépéseket tett a magyar kormány. Az elmúlt öt évben 30 közúti kapcsolatot állítottak helyre a szomszédos országokkal, a következő években pedig több mint 40 összeköttetés építését határozták el, ezek anyagi fedezette adott, a partnerekkel való együttműködés függvénye az ütemezés.
A határ menti területek összekapcsolásában fontos az intézményes keretek megalapozása uniós eszközzel, az európai területi társulásokkal - mutatott rá az államtitkár.
Magyar Levente szólt arról, hogy a Kárpát-medence egészére kiterjedő üzleti hálózatot hoznak létre, a kereskedőház keretében 22 irodát terveznek, ezek nagy része már működik, és szervezik a vállalkozók közötti kapcsolatokat.
Az anyagi eszközök előteremtésében az idei év áttörést hoz - mondta az államtitkár, aki példaként említette, hogy a magyar kormány 50 milliárd forint gazdaságfejlesztési támogatást biztosít 150 ezer vajdasági magyar részére, a vállalkozók erősítésére, és ha ez a modell jól fog működni, akkor más relációban is tervezik bevezetését.
A Vajdaságban a program lebonyolítására 8 gazdaságfejlesztési irodát hoztak létre, továbbá a nagykövetségek és a konzulátusok révén a Kárpát-medencében 45 helyszínen van a magyar diplomácia jelen kifejezetten a gazdasági kapcsolatok erősítésének feladatával - ismertette az államtitkár.
Magyar Levente hangsúlyozta, a klasszikus diplomáciának meghatározó feladata van a gazdaságfejlesztésben.
A konferencián Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára ismertette a tárca vállalkozásfejlesztési területeit, a vállalkozói tudás terjesztését, a jó példák népszerűsítését, a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások működtetését, a mentorálást, a fiatalok vállalkozóvá válásának pályázati támogatását.
Kiss Antal miniszteri biztos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő Magyar Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy magyar nyelvű honlapot működtetnek a Brüsszelből közvetlenül elnyerhető forrásokhoz jutás segítésére, a felületen közérthetően teszik közzé az uniós pályázatokat. MTI

RÖVIDEN
Támogatják a fiatal vállalkozókat
Együttműködési keretszerződést kötött a Magyar Fejlesztési Központ (MFK) és az Erdélyi Fiatal Vállalkozók Szövetsége (YEAT), amely szerint a magyarországi intézmény segíti a határon túli fiatal magyar vállalkozókat a közvetlen támogatású uniós források elnyerésében. Ennek egyik formája az az akkreditált szakképzés, amely során olyan tudáshoz jutnak a határon túl élő magyar vállalkozók, amelyet kizárólag az MFK tanfolyamán sajátíthatnak el, tájékoztatott a sepsiszentgyörgyi Czine Zsolt Attila, a YEAT elnöke, aki Kiss Antal miniszteri biztossal, az MFK ügyvezetőjével írta alá az együttműködési szerződést. Kiss Antal miniszteri biztos rámutatott, a 2020 utáni időszakban várhatóan átalakul az operatív programok felépítése, de a közvetlen források nyújtotta keretek továbbra is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tagországok felkészült szakemberei sikerrel pályázzanak, és a lehető legtöbb támogatást nyerjék el projektjeihez.
A szenátusban módosult az adótörvénykönyv
A szenátus első kamaraként fogadta el az adótörvénykönyvet módosító kormányrendelet törvényerőre emelő tervezetet. A plénum több módosító indítványnak is helyet adott. Többek közt arról döntöttek, hogy választhatnak a profitadó és forgalmi adó között azok a cégek, amelyek legalább két alkalmazottat foglalkoztatnak, minimum 45.000 lejes törzstőkével rendelkeznek, és bevételük egymillió euróig terjed. Emellett a kormány által javasolt 200.000 euró helyett 3.000.000 euróban határozták meg a kamattal járó költségek leírásának felső határát, és azt is, hogy a forrásnál adózzák a szerencsejátékokból adódó jövedelmet, illetve áfa-mentes lesz a kutatási projektek finanszírozása. Ebben a témában a képviselőház lesz a döntő fórum. Kovács Zsolt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)