Az Országgyűléshez, a rendészeti miniszterhez és az országos rendőr-főkapitányhoz fordul az október 23-i rendezvényeken tapasztaltakkal kapcsolatosan az állampolgári jogok biztosa. Szabó Máté jelentésében kifogásolta, hogy a rendőrök az idei októberi ünnepen nemzetiszínű szalagért, nyakban lógó sípért igazoltatták az embereket. A legtöbb probléma a rendőrök azonosító jelével volt. Az ombudsman kifogásolta, hogy a rendőrök a rendezvényeken igazoltatták az ombudsman megfigyelőkként résztvevő munkatársait is. Szabó Máté szerint a nemzetiszín szalag vagy nyakban lógó síp miatti igazoltatás ,,egy megítélés alá esik a vélemény közlésének előzetes betiltásával, vagyis a cenzúrával”. Sokszor előfordult, hogy a rendőröknél a védőfelszerelésen lévő azonosító szám nem egyezett meg a rendőr jelvényén szereplővel, és a tépőzáras hímzett számok már közelről sem olvashatók egyértelműen. Bencze József országos rendőrfőkapitány erre úgy reagált: az ombudsman véleményéről a sajtóból értesült. /Visszásságok az október 23-i nemzeti ünnepen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Március 15-én Budapesten atrocitás érte Morvai Krisztina emberjogi aktivistát is, aki a Jobbik európai parlamenti listavezetője. Elmondta, hogy többször megütötték és megrugdosták őt a rendőrök. Nagyobb baja is lehetett volna, ha nem állják körbe a munkatársai. Az inzultus akkor érte, amikor a József Attila utcánál a rendőrök könnygázt vetettek be a Bazilika előtti térről kiszorított csoporttal szemben. A könnygáztól többen rosszul lettek a csoport tagjai és a rendőrsorfalban állók közül is. Morvai Krisztina mellett Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet is érte a könnygáz. A politikusnő az Országgyűléshez és európai fórumokhoz kíván fordulni a történtek miatt. /Incidensek voltak Budapesten. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 17./ Vizsgálatot indított Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, hogy megállapítsa, az állami szervek, főként a rendőrség, miként biztosította a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtó szabadságát március 15-én Budapesten. Szabó Máté a gyülekezési és a személyes szabadsághoz való joggal, a véleménynyilvánítási és a sajtószabadsággal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságok gyanúja miatt vizsgálatot indított. Vizsgálni fogja, hogy megfelelt-e a jogszerűség, a szakszerűség és az arányosság követelményének a kényszerítő eszközök alkalmazása, illetve azok indokolatlanul érintettek-e olyan embereket, akik nem vettek részt rendbontásban. Március 15-én, a nemzeti ünnepen Budapesten a rendőrség harminchét embert állított elő. Négy embert őrizetbe vett a nyomozó ügyészség, és további tizenegy ellen tett feljelentést a rendőrség, amiért a nemzeti ünnepen hivatalos személy elleni erőszakot és előkészületét, valamint a hatóság eljárásának megzavarása bűncselekményét követték el – összegezte a vasárnapi eseményeket a BRFK közleményben. /Vizsgálják a budapesti rendőri intézkedéseket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

A magyar-román államközi egyezmény felülvizsgálatát javasolják
Az állampolgári jogok biztosa az ötvenéves magyar-román államközi egyezmény felülvizsgálatát és a közoktatási törvény módosítását javasolja, valamint új idegenrendészeti szabályozást lát szükségesnek a magyar és román állampolgár kapcsolatából született gyermekek érdekében - közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala pénteken.
A Szabó Máté ombudsmanhoz érkező egyik panasz szerint az apa magyar, román állampolgár élettársa azonban a közös gyermekeik születésekor még férjnél volt és a férj szintén román állampolgár. Az apa szerette volna a nevére venni a gyerekeket, miután azonban ők élettársi kapcsolatból származtak, csak a román férj nevét kaphatták meg. Az anya később elvált a férjétől, hozzáment a magyar állampolgárságú apához, de ez sem hozott megoldást: az apasági vélelem megdöntésére irányuló pert magyar bíróság előtt nem lehet megindítani. Így viszont a gyermekek nem kerülhettek a magyar állampolgár apa nevére, nem kaphatnak magyar állampolgárságot, és így szociális támogatás, iskoláztatás sem jár nekik.
A biztos szerint a férjnél lévő anyák élettársi kapcsolatából származó gyermekek esetében az anyakönyvbe a gyermekek apjaként a férjet kell bejegyezni. A magyar állampolgár gyermeke a születésekor megszerzi ugyan a magyar állampolgárságot, amennyiben azonban a nem magyar állampolgár anya férje külföldi, az apaság vélelmének megdöntéséig a gyermeket nem lehet magyar állampolgárnak tekinteni. Ez akkor is így van, ha az anya magyar állampolgár élettársa elismeri, hogy a gyermek tőle származik.
Egy több mint 50 éve kihirdetett magyar-román államközi egyezmény alapján az állampolgárság szerinti bíróság - ebben az esetben a román - jogosult dönteni az apasági vélelem megdöntéséről. Amióta Magyarország és Románia is az Európai Unió tagja és a személyek szabad mozgását és tartózkodását alapvető jogként kell biztosítaniuk, gyakoribbak az élettársi kapcsolatok, és ezekből több gyerek születik - emlékeztetett az ombudsman.
Szabó Máté mindezek után felidézte, hogy Magyarország és Románia a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezménnyel vállalta, hogy hatóságaik és törvényhozó szerveik a gyermeket érintő minden döntésükben elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe, továbbá meghoznak minden olyan intézkedést, amely szükséges az egyezményben elismert jogok érvényesüléséhez. Ezért az országgyűlési biztos a fél évszázados államközi szerződés felülvizsgálatát javasolta.
Felkérte az oktatási és kulturális minisztert, hogy törvénymódosítással tegye lehetővé a hasonló helyzetben lévő, nem magyar állampolgár kiskorúak ingyenes alapfokú oktatását. Az igazságügyi és rendészeti minisztert felhívta egy olyan idegenrendészeti jogszabály megalkotására, amely az ilyen kiskorúakra is kiterjeszti az Európai Gazdasági Térség vagy harmadik országbeli állampolgárok tartózkodására és okmányokkal történő ellátására vonatkozó szabályokat - áll a közleményben. Forrás: Krónika (Kolozsvár)