Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Magyar Akkreditációs Bizottság
4 tétel
2006. december 14.
Ebben a hónapban a Székelyudvarhelyen működő főiskola, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának /MÜTF/ kihelyezett tagozata, megkapta a Munkaügyi Minisztérium akkreditálását az Euromenedzser másoddiplomás képzésre. Ez újabb lépés a MÜTF által működtetett felnőttképző központ továbbfejlesztésében. A kilenc éve a városban működő főiskola már öt végzős évfolyamának adott magyarországi közgazdászdiplomát, melyeket román Oktatási Minisztérium elismert és honosított. A felnőttképzés területén is jelen van a főiskola, több éve akkreditált ECDL informatika-, valamint akkreditált TELC nyelvvizsgaközpont. A Life Long Learning folyamat részeként, a nappali és levelező közgazdászképzés mellett három éve indította el a főiskola az Euromenedzser másoddiplomás képzést. Célja a nem közgazdászdiplomával rendelkező, de gazdasági környezetben dolgozó diplomásoknak, vállalkozóknak, vállalatvezetőknek korszerű, gyakorlatias gazdasági tudást biztosítani. Az oktatás hétvégeken történik, neves magyarországi oktatókkal. A négy féléves képzést követő államvizsga után a MÜTF tatabányai anyaintézménye a Magyar Akkreditációs Bizottság által elismert Euromenedzser-oklevelet ad a végzősöknek. A most kapott akkreditáció ennek a képzésnek Romániában történő elismerését jelenti. /Romániában is akkreditált képzések a MÜTF-ön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./
2010. március 29.
Egyetem lesz a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolájából
A változások időszakát éli a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Székelyudvarhelyi Képzési Központja, hiszen ősztől mesteri képzéseket indítanak, továbbá az új üzemeltető mielőbb egyetemmé szeretné alakítani a főiskolát.
Ugyancsak idéntől a MÜTF-ös diploma mellé magyar és angol nyelvű Europass oklevél is jár. Székelyudvarhelyen 12 éve tart marketing-alapképzést a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, ősztől azonban tovább mélyíthetik ismereteiket az ezen a szakterületen végzett diákok, 2010 októberétől marketing mesteri képzést indít a főiskola.
A képzések elsősorban a MÜTF-ön végzett hallgatókat szólítják meg, azonban lehetőséget szeretnének biztosítani azoknak is, akik máshol végeztek, s érdekli őket a továbbtanulási lehetőség, tudtuk meg Dr. Kandikó Józseftől, a főiskola rektorától.
A MÜTF udvarhelyi tagozata és a győri Széchenyi István Egyetem együttműködésében 2010 októberétől vezetés és szervezés mesteri képzés is indul Székelyudvarhelyen. A győri intézmény szenátusa jóváhagyta az udvarhelyi szakindítást, az akkreditációs kérés pedig már a Magyar Akkreditációs Bizottság előtt van. A mesteri képzés teljességgel a győri egyetem keretei között fog zajlani, Győrből érkeznek az oktatók, az egyetem által összeállított tanmenetben oktatnak, és az oklevelet is a győri egyetem állítja majd ki. Az is újdonság, hogy 2010 októberétől 50 államilag finanszírozott helyet hirdet meg a MÜTF Székelyudvarhelyen a kereskedelem és marketing szakon.
A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium ezzel is tanújelét adta annak, hogy fontosnak tartja a MÜTF által Székelyudvarhelyen szervezett gazdasági képzést, elismerve az itt folyó oktatás minőségét, véli a rektor. A főiskola életében nagy jelentőséggel bír, hogy egy nonprofit cég, az Edutus Zrt. vette át a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája fenntartói jogát. Mint megtudtuk, az Edutus fő célja, hogy az oktatási intézményt új pályára állítsa és egyetemmé alakítsa. A fenntartó további célja, hogy a műszaki ágazatokban és a közigazgatásban is képezzenek hallgatókat. Csáki Emese. Forrés: Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 26.
Székelyudvarhely: közgazdászképzést indít a BGF
Turizmus-vendéglátás szakos közgazdászképzést indított Székelyudvarhelyen a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF), az ünnepélyes tanévnyitóra pénteken került sor.
Mivel az elmúlt években a székelyföldi turizmus jelentős fejlődésen ment át, növekedett az idegenforgalmi szakemberek iránti kereslet – derült ki a BGF közleményéből. A felsőoktatási intézmény a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával (MÜTF) együttműködve a Magyar Akkreditációs Bizottság engedélyével indíthatta el ez évtől a magyar nyelvű alapképzést. A magyar állam évfolyamonként 50 fős államilag támogatott hallgatói létszámkeretet biztosít, a BGF azonban további költségtérítéses helyeket fog felajánlani a megfelelő pontszámot elérő jelentkezőknek, a képzés állami támogatású helyeire ugyanis közel másfélszeres volt a túljelentkezés. A képzésnek a MÜTF Székelyudvarhelyi Képzési Központja ad otthont, az alapszak pedig tartalmában, felépítésében és követelményrendszerében megegyezik az intézmény budapesti rendszerével. Az oktatók ugyanakkor figyelembe veszik a helyi sajátosságokat. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 2.
Schmitt Pál: „a lelkiismeretem tiszta”
„Nincs szándékomban lemondani, mert a lelkiismeretem tiszta” – jelentette ki Schmitt Pál magyar köztársasági elnök az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a plágiumügyével összefüggésben. Az államfő az interjúban azt mondta: kisdoktori címét a jelenlegi szabályok szerint csak bíróság vonhatta volna vissza. A péntek este a közmédiának adott interjúban a magyar államfő bejelentette: PhD-dolgozat írásába kezd, és hetvenévesen is bebizonyítja, hogy a jelenlegi, szigorú kritériumoknak megfelelve is képes megszerezni a doktori címet.
Schmitt Pál a rádióinterjúban méltatlannak nevezte az őt ért támadásokat, amelyek szerinte nemcsak a személye, hanem a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét is aláássák. „Hiszen akárhogy is, az ország megválasztott első embere vagyok, aki az ország egységéért, a demokrácia működésért, az alkotmányosság őrzéséért felel” – fűzte hozzá.
Kiemelte, nem szabad elfelejteni, a plágiumügy abból indult ki, hogy „egy blogger” bejelentette: a kisdoktorija körül „valami nem volt rendben”. „Én meg úgy gondoltam, hogy rendben volt” – mondta.
Arra is kitért: méltatlannak tartja, hogy húsz évvel ezelőtti kisdoktori értekezésével kapcsolatban lemondásra szólítják fel, és „az ország rossz hírét keltik”, noha a mostani ügynek semmi köze sincs az államfői funkciójához. „Anélkül, hogy az ártatlanság vélelmét megkaptam volna, mindennek kikiáltottak” – mondta.
A Semmelweis Egyetem szenátusának a kisdoktori cím visszavonásáról szóló döntését úgy értékelte: „gyakorlatilag a tudomány saját magát korrigálta”. „Ha húsz évvel ezelőtt tévedett a tudomány, mert nem hívta fel a figyelmemet bizonyos hiányosságokra, azt most a szenátus kijavította. Hogy úgy mondjam, önmaguk között 1:1 a meccs, csak sajnálom, hogy ennek én voltam a szenvedő alanya, hogy rólam szólt, az én becsületemről, az én eljárásomról a dolog” – fogalmazott.
Schmitt Pál azt mondta, elfogadja kisdoktori címének visszavonását, de azt szerinte a jelenleg érvényes jogszabályok alapján csak bíróság vonhatta volna vissza. „Talán lesz valaki, talán lesz egy ügyvéd, aki utánamegy, hogy milyen alapon hagyta ki a Semmelweis Egyetem szenátusa a Magyar Akkreditációs Bizottságot” – mondta. „Milyen alapon vették át (Réthelyi Miklós) miniszter úrtól a lezárt borítékot, nem hívták fel a figyelmét arra, hogy először az akkreditációs bizottságnak kell vizsgálni” az ügyet? – tette fel a kérdést, jelezve ugyanakkor, nem akar pereskedni az egyetemmel.
Arra a kérdésre, kinek akar bizonyítani azzal, hogy hetvenévesen PhD-dolgozat írásába kezd, úgy válaszolt: önmagának és azoknak is tartozik ezzel, akik idáig bíztak benne. Mint mondta, nem fogadja el, hogy csorba esett a húsz évvel ezelőtt megírt dolgozatán, ezért ír „egy másikat”.
A riporter felvetésére arról is beszélt: lehet, hogy jobb lett volna, ha korábban lemond kisdoktori címéről. „Visszaadni vagy felfüggeszteni, mindenféle megoldás lett volna, mert az e körüli vita megosztotta a magyar társadalmat (...), holott a feladatom az egységen való fáradozás” – magyarázta, hozzátéve, azért nem adta vissza címét, mert bízott az igazában, abban, hogy megerősíti az egyetem tényfeltáró bizottsága.
Kitért arra is, fair play-díjas olimpiai bajnok vívóként nem szokott hozzá az „oldalról és hátulról jövő” támadásokhoz, de kiáll az igazáért.
Azzal kapcsolatban, hogy lemondásra szólították fel, úgy fogalmazott: nincs oka lemondani, s ebben szerinte a tényfeltáró bizottság jelentése is megerősítette. Az egyetem mégis „valamilyen szakmai-etikai hivatkozással a Semmelweis (Egyetem) szerintem helytelenül, elvette a fokozatomat” – tette hozzá, azzal együtt, hogy a szenátus csak a Testnevelési Egyetem húsz évvel ezelőtti hibáját javította ki.
Arra a kérdésre, most, a döntése után megkönnyebbült-e, nemmel válaszolt. Elmondta, úgy látja, elvadultak a személyét érő támadások, például ha uszodába vagy étterembe megy, körülveszik, bekiabálnak, hogy miért nem mond le, ám szerinte nem tudják megindokolni, hol követett el komoly hibát. „Nincs érvanyaguk. Ha ebbe kapaszkodnak (...) a kisdoktori dolgozatba, az kevés, most már ők is tudják” – jelentette ki.
Zárásként azt mondta, nem hagyja, hogy miután egész életében feddhetetlenségre törekedett, úgy emlékezzenek rá az emberek, mint akit egyszer csaláson kaptak. „Be fogom bizonyítani, hogy egyetlenegyszer sem, ez becsületbeli ügy” – jelentette ki. Hozzátette, politikai támadások érték, de nem mutat gyengeséget és nem roppan bele a rá nehezedő nyomásba.
Schmitt Pált csütörtökön külföldi útja alatt a Semmelweis Egyetem szenátusa megfosztotta az 1992-ben a Testnevelési Egyetemen megszerzett kisdoktori címétől. Az egyetem rektora a döntést azzal indokolta, hogy a kisdoktori értekezés – mivel nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul – nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.
Az egyetem tényfeltáró bizottságának a disszertációval kapcsolatos jelentését a Semmelweis Egyetem rektora kedden elküldte a nemzeti erőforrás miniszternek tájékoztatásul, valamint állásfoglalás céljából, Réthelyi Miklós viszont illetékesség hiányára hivatkozva olvasatlanul visszaküldte. Ezután foglalt állást az egyetem doktori tanácsa, majd döntött az intézmény szenátusa az államfő doktori címének visszavonásáról.
Schmitt a közmédiának péntek este adott interjújában reagált első ízben címének visszavonására. A tévéinterjúban közölte: nem mond le a köztársasági elnöki tisztségéről, és „nem esett jól” neki, hogy az egyetem szenátusa anélkül fosztotta meg kisdoktori címétől, hogy őt megkérdezte, meghallgatta volna. Bejelentette: PhD-dolgozat írásába kezd, és hetvenévesen is bebizonyítja, hogy a jelenlegi, szigorú kritériumoknak megfelelve is képes megszerezni a doktori címet.
MTI. Krónika (Kolozsvár)