Băsescu az EBESZ közbelépését kérte
A Moldovai Köztársaság szakadár Dnyeszter-melléki területén működő román iskolákra nehezedő adminisztratív nyomást tette szóvá kedden Traian Băsescu államelnök, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közbelépését kérte.
Az elnöki hivatal keddi közleménye szerint Băsescu aggodalommal vette tudomásul, hogy a Dnyeszter-melléki szakadár hatóságok az utóbbi időben adminisztratív jellegű nyomást gyakorolnak a román nyelvű iskolákra. Băsescu úgy véli, hogy a román tannyelvű oktatási intézményekbe járó gyerekek, szüleik és a tanárok ellen irányuló „megtorló és provokáló” akciók elfogadhatatlanok, és sértik az emberi jogokat.
Băsescu kérte az EBESZ moldovai missziójától és valamennyi illetékes hatóságtól, hogy lépjenek közbe, tegyék lehetővé a gyerekek számára, hogy szüleik választása alapján megkötések nélkül választhassák a román iskolát, hiszen a román nyelv most már államnyelvnek számít a Moldovai Köztársaságban. Băsescu arra utalt, hogy december elején a moldovai alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amely a románt államnyelvként ismerte el. A Mediafax hírügynökség emlékeztet, hogy Ion Ioncev, a tiraszpoli Lucian Blaga román tannyelvű iskola igazgatója hétfőn jelentette be: zárolták az iskola bankszámláját, ami ellehetetlenítheti az intézmény működését. December elején a Dnyeszter-melléki ügyészség ellenőrzést végzett az iskolában, és kihallgatta a tanintézmény vezetőit, miután az ügyészek szerint az iskola egyik tanára feljelentést tett. A hírügynökség emlékeztet, hogy a moldáv kormány bírálta a Dnyeszter-melléki hatóságokat a román tannyelvű iskolák helyzete miatt, Jennifer Brush, az EBESZ moldovai missziójának vezetője pedig a Szabad Európa Rádiónak hétfőn úgy nyilatkozott: a román iskolák körül kialakult vitában mindenekelőtt a gyermekek tanuláshoz való jogának kellene érvényesülnie. A Dnyeszter Menti Köztársaság 1992 óta de facto független, félmilliós lakosságának többsége orosz ajkú. A függetlenséget Tiraszpol a Moldovával vívott rövid háborút és az elszakadásról szóló népszavazást követően nyilvánította ki. Önállóságát azonban egyetlen ország sem ismerte el.
Népújság (Marosvásárhely),

Gagauz vezető bírálta Băsescut
Az autonóm Gagauziának jogában áll népszavazást kiírni arról, hogy álláspontja szerint Moldovának az EU-hoz vagy Moszkvához kellene csatlakoznia, illetve arról, hogy a Moldovai Köztársaság esetleges megszűnte nyomán függetlenedni szeretne-e – szögezte le Mihail Formuzal, a moldovai autonóm terület vezetője szombaton többek között Traian Băsescu román államfő azon csütörtöki kijelentésére reagálva, miszerint a szakadár Transznisztria mellett Gagauzia is veszélyforrás lehet Moldovában.
Kijelentette: alkotmányosan járnak el, és jogukban áll referendumot kiírni. „Moldova államiságának megőrzését támogatjuk" – jelentette ki a mintegy 155 ezer lelkes, török eredetű, de pravoszláv népcsoport által lakott terület vezetője.
Formuzal (képünkön) egyúttal elítélte, hogy a moldovai főügyészség bűnvádi vizsgálatot indított a népszavazás előkészítői ellen, és úgy vélte, helyettük inkább azok ellen kellene eljárást indítani, akik Moldova felszámolása mellett kampányolnak. Ezért szerinte nem kívánatos személlyé kellene nyilvánítani Moldovában Traian Băsescut, aki több ízben is azt szorgalmazta, hogy Románia kebelezze be a Pruton túli országot.
A tervek szerint február másodikán megtartandó népszavazáson Gagauzia polgárait arról kérdezik meg, hogy az Európai Unióhoz vagy az Oroszország által létrehozott Vámunióhoz való csatlakozást szeretnék-e inkább, illetve hogy Moldova és Románia egyesülése esetén a függetlenséget választanák-e.
A transznisztriai külügy szintén szombaton közleményben reagált azon román panaszokra, hogy a tiraszpoli hatóságok zárolták a helyi, román tannyelvű Lucian Blaga Gimnázium számláit. Rámutattak: a tiraszpoli és a chișinăui hatóságok még tavaly megállapodtak arról, hogy közösen hajtanak végre ellenőrzéseket az iskolákban, ezt azonban a moldovai fél nem tartotta be. A közlemény szerint Chișinău politikai konfliktus szítására használja eszközként a diákokat. Az ügy miatt Traian Băsescu az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől kért védelmet a román iskolák számára.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Băsescu újból az EBESZ-hez fordult a tiraszpoli román iskola ügyében
Újból az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fellépését sürgette Traian Băsescu államfő a Dnyeszteren túli terület egyedüli román tannyelvű iskolája ügyében, miután az oktatási intézmény igazgatóját őrizetbe vették a Moldovai Köztársaság fennhatóságát elutasító szakadár államalakulat hatóságai.
Az elnöki hivatal szerdai közleménye szerint Băsescu mélységes aggodalommal vette tudomásul, hogy a tiraszpoli Lucian Blaga iskola igazgatóját, titkárnőjét és sofőrjét őrizetbe vették a helyi hatóságok. Ők hárman szállították a moldovai kormány által adott pénzt, amelyből ki kellett volna fizetniük a pedagógusok bérét.
A szakadár terület hatóságai korábban zárolták az iskola bankszámláját, ellenőrzéseket végeztek a tanintézményben, ezért Băsescu már január közepén sürgette a román iskola elleni hatósági "provokációk" beszüntetését. Az államfő szerint a három személy ember vétele provokáció, amelynek célja feszültséget szítani a térségben.
A Dnyeszter menti Köztársaság 1992 óta de facto független, félmilliós lakosságának többsége orosz ajkú. A függetlenséget Tiraszpol a Moldovával vívott rövid háborút és az elszakadásról szóló népszavazást követően nyilvánította ki. Önállóságát azonban egyetlen ország sem ismerte el.
maszol/MTI,

Feszültség Transznisztriában
Tovább mélyültek a Moldova és Transznisztria közötti ellentétek, miután a szakadár Dnyeszteren túli köztársaság hatóságai szerdán csempészet vádjával őrizetbe vették a tartomány fővárosában működő, román tannyelvű Lucian Blaga Gimnázium igazgatóját.
Az igazgatót csütörtökön reggel ugyan szabadon engedték, de a feszültség továbbra sem csitult. A konfliktusban Bukarest is hallatta a hangját, Traian Băsescu államfő az európai fórumok segítségét kérte a transznisztriai román iskolák megvédéséhez.
A transznisztriai vámhatóságok azt követően vették őrizetbe Ion Ioncev iskolaigazgatót (képünkön), az iskola könyvelőjét, valamint az őket szállító gépjármű sofőrjét, hogy a moldovai fővárosból, Chișinăuból hazafelé tartva átlépték a határt. Az igazgatónál 114 ezer moldovai lej volt, ugyanis azért utazott a fővárosba, hogy személyesen vigye el az iskola tanárainak bérét, miután az elmúlt hetekben a tiraszpoli hatóságok egyszer már úgy próbálták ellehetetleníteni az iskola működését, hogy zárolták a bankszámláit.
A tiraszpoli hatóságok a hivatalos közlés szerint a terroristák és bűnözők kiszűrésének céljával szigorították a határellenőrzést, egy ilyen szűrőn akadt fenn Ioncev. A belügyminisztérium szerint az igazgatót a vámszabályok megsértése és tiltott pénzbevitel miatt vették őrizetbe, a hatályos törvények értelmében ugyanis a határellenőrzésnél be kellett volna jelentenie a nála levő pénzösszeget, amelyet a szakadár terület vezetői „idegen valutaként" jellemeztek, amelyet le is foglaltak.
Az igazgató mellett egyébként a transznisztriai biztonsági egységek a moldovai sajtó szerint hat moldovai békefenntartót is őrizetbe vettek, majd a chișinăui hatóságok közbelépése nyomán szabadon engedték őket.
Az ügy kapcsán Igor Grosu, a moldovai oktatási miniszter helyettese közölte: Tiraszpol újabb akadályokat próbál gördíteni a román iskolák működésének útjába. A tiraszpoli hatóságok azzal vádolják a moldovai kormányt, hogy a román iskolák diákjait használja eszközként a politikai szembenállás mélyítésére.
Raisa Pădureanu, a Lucian Blaga Gimnázium igazgató-helyettese a Realitatea hírtelevíziónak elmondta, a transznisztriai vezetés folyamatos nyomást gyakorol a román intézményekre, különösen az iskolákra. A szülők ezért már nem is merik oda küldeni a gyerekeiket: míg korábban 800 diák tanult a Blaga-gimnáziumban, számuk mára 147-re csökkent.
Az iskolaigazgatót egyébként csütörtökön hajnalban kiengedték, de délutánra ismét beidézték kihallgatásra. Az RFI rádiónak csütörtökön elmondta: a rendőrségen megalázták őket, „az egész olyan volt, mint egy horrorfilm."
Az ügy kapcsán megszólalt a román államfői hivatal is. Közleménye szerint Traian Băsescu „mély aggodalommal" értesült az ügyről, és elfogadhatatlannak nevezte a tiraszpoli vezetésnek a transznisztriai román iskolákkal szemben tanúsított bánásmódját, azt, hogy jogtalanul zárolták a román iskolák bankszámláit, hogy ne tudják kifizetni adósságaikat és számláikat, majd amikor készpénzt kapnak a moldovai kormánytól, azt elkobozza tőlük.
Az államfő szerint a gimnázium képviselőinek őrizetbe vétele és a pénz lefoglalása provokáció, amelynek célja a feszültség növelése Transznisztriában. Az elnök ezért arra kérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), valamint a transznisztriai konfliktus rendezésében közreműködő országokat, hogy haladéktalanul lépjenek közbe.
A moldovai Liberális párt elnöke, Mihai Ghimpu úgy vélte: a provokációk mögött Oroszország áll, az akciókat a chișinăui orosz nagykövetségen tervelik ki. Eugen Tomac, a romániai Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke az ügy miatt felszólította Victor Ponta kormányfőt: ne utazzon el Szocsiba a téli olimpia megnyitójára, mivel ezzel jóvá hagyná a transznisztriai hatóságok által a moldovaiakkal és a románokkal szemben elkövetett atrocitásokat.
A mintegy félmilliós lakosságú, zömében oroszok lakta Dnyeszteren túli tartomány 1992-ben kiáltotta ki függetlenségét, majd rövid háborút vívott Moldovával. Azóta gyakorlatilag független államként működik, bár államiságát a Föld egyetlen országa, még a tiraszpoli kormányt támogató Oroszország sem ismerte el.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),