Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1991. április 27.
Az RMDSZ marosvásárhelyi nőszervezete felvette a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület nevet. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
1991. május 1.
Marosvásárhelyen megalakul a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, ezt a nevet vette föl az RMDSZ Nőszervezete. /(Marosi Barna): Megalakult Marosvásárhelyen megalakul a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./
1996. december 3.
Nov. 30-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. Jelen voltak a nagyváradi Anna és Bethlen Kata Nőszövetség, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Bethlen Kata Alapítvány, az Unitárius Nőszövetség, a katolikus Keresztelő Szent János Egyesület, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség és a katolikus Caritas képviselői. A szövetség megalakította a Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége Alapítványát /EMNSZA/, ennek céljai között van: helyreállítani a család szerepét a társadalomban, felkarolni a nagy és csonka családokat, a nemzettudat fejlesztése, stb. Az EMNSZA elnökének Tokay Rozáliát, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének vezetőjét, alelnökének Szász Rózsát, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség elnökét választották meg. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
1996. december 3.
Kolozsváron nov. 30-án megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. Jelen voltak a nagyváradi Anna és Bethlen Kata Nőszövetség, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Bethlen Kata Alapítvány, az Unitárius Nőszövetség, a katolikus Keresztelő Szent János Egyesület és a Mária Nőszövetség, a kolozsvári Evangélikus Nőszövetség, a Magyar Pedagógusszövetség és a katolikus Caritas képviselői. Meghatározták céljaikat: helyreállítani a család szerepét a társadalomban, a nagy és csonka családokat felkarolni, a nemzettudat fejlesztése, kapcsolatok fejlesztése az anyaországgal, ismertetni az ifjúsággal a nemzeti értékeket stb. Megválasztották a vezetőséget: elnök Tokay Rozália, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének vezetője, alelnök Szász Rózsa, a marosvásárhelyi Lorántffy Zuzsanna Nőszövetség elnöke, titkár dr. Bakos Katalin általános orvos. /Megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
1999. október 30-31.
Marosvásárhelyen az önkormányzat román tagjai is beleegyeztek, hogy utcákat nevezzenek el Márton Áronról, Kós Károlyról, Széchenyi Istvánról, de Bem tábornok nevét már törölték a listáról. Végre megoldódik az RMDSZ Maros megyei szervezetének székház-ügye. A város központjában egy villát készül kiutalni a polgármesteri hivatal a szervezetnek. Az eddig a szövetség által elfoglalt főtéri helyiségekbe a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Maros Művészegyüttes költözik, melynek előbbi székhelyét visszakapta a jogos tulajdonos, a református egyház. /Márton Áron, Kós Károly, Széchenyi - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./
2003. január 28.
"Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ "
2003. december 20.
"Az RMDSZ Maros Területi Képviselők Tanácsa (TKT) dec. 19-én egyhangú szavazattal megerősítette a szervezet választmányának határozatát: Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, a TKT elnöke és Kelemen Atilla megyei elnök közös sajtótájékoztatón jelentette be a hírt. Ugyancsak dec. 19-én tartotta alakuló ülését a Maros megyei Területi Egyeztető Tanács (TET), amelyen új vezetőséget választottak. Elnök: Valkay Ferenc vállalkozó, alelnökök: Szász Zoltán református esperes és Nagy Örs, az OGYE rektor-helyettese, titkár Szász Rózsa, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület képviselője. Borbély szerint a TET felajánlotta tudását, tapasztalatát és támogatását az RMDSZ-nek. A továbbiakban elmondta, hogy az RMDSZ a továbbiakban is monitorizálja Florea jelenlegi polgármester nyilatkozatait és tetteit. Markó Béla szerint az, hogy a fontosabb városok közül elsőként Marosvásárhelyen állítottak polgármester-jelöltet, jelképes döntés: azt mutatja, hogy az RMDSZ nagy súlyt fektet az önkormányzati választásokra. Kelemen Atilla kifejtette, nem a nyilatkozatok szintjén dől el a polgármester-választás. Régi marosvásárhelyi család sarjaként meg tudja szólítani a vásárhelyi közösséget, románokat, magyarokat egyaránt. /Mózes Edith: Kelemen Atilla az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"
2004. május 12.
Emlékezetes volt a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület Édesanyám sok szép szava című anyák napi ünnepélye. Jelen volt az 1999-ben A Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett Kerekes Tóth Erzsébet énekművész is, aki 12 évig vezette a Lorántffy egyesületet. Visszavonulása alkalmával az egyesület Kerekes Tóth Erzsébetet emberi, ill. előadóművészi érdemeiért Lorántffy Zsuzsanna-díjjal jutalmazta. Kerekes Tóth Erzsébet a magyar nyelvterület legfontosabb gyűjtéseiből válogatva ment el énekelni évtizedeken át a legeldugottabb falvakba. /Járay Fekete Katalin: Lorántffy Zsuzsanna-díj Kerekes Tóth Erzsébetnek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./
2004. június 25.
Jún. 23-án a nyolcadik Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye volt a díszpolgárok avatása valamint a Pro Urbe díjak adományozása. Idén hét díszpolgári címet osztottak ki, hármat magyar, négyet (közülük egyet post mortem) román nemzetiségű személyiségeknek. Az idei három magyar nemzetiségű díszpolgár: Fülöp G. Dénes nyugalmazott lelkész, Kerekes Tóth Erzsébet és Virág György politikus. Rájuk büszke lehet a város. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze. 1956-ban politikai elítéltként 11 év szabadságvesztésre ítélték, miből hetet börtönben töltött. A Vártemplom lelkészeként több mint húsz évig szolgálta a közösséget. Nevéhez fűződik több intézmény alapítása, mint a Lídia gyermekotthon, egy öregotthon, az idegen nyelvű népfőiskola, valamint a Kántor- Tanítóképző Intézet, a többgyerekes családok önsegélyző egyesülete (mely szervezet országos elnöke), az utcagyerekeket támogató alapítvány, de nyugdíjasként is felelős szerkesztője még a Vártemplom gyülekezeti lapjának. Kerekes Tóth Erzsébet 1954-58 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál volt színésznő. 1958-85 között a Maros Művészegyüttes szólistája, ahol rövid ideig igazgatói tisztséget is betöltött. Nyugdíjazása után a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnökeként széleskörű jótékonysági tevékenységet folytatott. Virág György, a Maros Megyei Tanács (napokban visszavonuló) elnöke 1992-től megyei tanácsos, egy évvel később a megyei tanács alelnöke. 2000 – 2004 között a testület elnöki tisztségét töltötte be. Pro Urbe kitüntetésben részesült: Györffy Ilona, Hans Hoogevern, Kathy Tedd és Pomogáts Béla. /(Bögözi Attila): Díszpolgári címek, Pro Urbe díjak a Marosvásárhelyi Napokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2006. március 27.
Határhártyák. Interetnikus folyamatábrák és pillanatképek a Kárpát-medencéből a címe Székely András Bertalan kisebbségszakértő legújabb könyvének, amelyet március 24-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén mutattak be. A budapesti szerző a nyolcvanas évek elejétől foglalkozik a kisebbségkutatással. A szerző elmondása szerint könyve „nem monográfia, de több mint húsz év cikkeit, interjúit teszi egymás mellé”. A kötet a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület támogatásával láthatott napvilágot, így a bemutatón szó esett a muravidéki (Szlovénia magyarlakta része) magyarság sorsáról is, akik helyzete – a hazaihoz mérten sokkal kisebbségpártolóbb szlovéniai politika ellenére – aggasztó. /-kb-: Határhártyák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Határhártyák címmel jelent meg dr. Székely András Bertalan húszegynéhány év alatt papírra vetett írásainak gyűjteménye: a magyarországi kisebbségkutató és szociológus, aki – saját bevallása szerint – a kisebbségvédelemre tette fel az életét jó negyedszázaddal ezelőtt. Annak a hungarológiának a jegyében fogantatott a könyve, amely nemigen nyert polgárjogot az elmúlt ötven esztendőben, így hiánypótlónak is tekinthető – hangzott el március 25-én Marosvásárhelyen, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által a Bernády Házban szervezett könyvbemutatón. A kötet alaptétele annak megcáfolása, hogy a történelmi Magyarország a népek börtöne lett volna. A több évszázados magyar tolerancia az ország területén élő különböző népességek megerősödését eredményezte. A rendezvény másik vendége, Ruda Gábor a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület további kiadványait ismertette, közöttük a Muravidék című művészeti-irodalmi folyóiratot. /Nagy Botond: Erdély és határhártya. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./
2007. április 16.
Marosvásárhelyen a Vártemplom udvarán újabb kopjafa kapott helyet: április 15-én az ünnepi istentisztelet után II. Rákóczi Ferenc emlékére avatták fel az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete és a vártemplomi gyülekezet által készíttetett kopjafát. Háromszáz évvel ezelőtti történelmi eseményekre emlékezett Marosvásárhely magyarsága: II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé való beiktatására, illetve az 1707. április 8-i országgyűlésre. Ötvös József református esperes hangsúlyozta, a civil szervezetek a politikummal és az egyházzal össze tudnak fogni, ezt bizonyítja a Rákóczi emlékére közösen állított, Miholcsa József faragta kopjafa is. „Az egyik legfontosabb országgyűlést tartották meg Marosvásárhelyen, a Vártemplomban háromszáz évvel ezelőtt. Viharos országgyűlés volt, ahol a fejedelem meg is keseredett, hiszen feltételül akarták szabni, hogy visszavonja korábbi, a szabadságharcban részt vevő jobbágyok felszabadítására vonatkozó döntését. A kopjafával arra is emlékezünk, hogy Erdély első és utolsó fejedelme is járt a Vártemplomban” – mondta az esperes. Az ünnepségen a marossárpataki és a torboszlói hagyományőrző huszárok álltak díszőrséget, végül a Psalmus vegyes kar előadásában felhangzott Rákóczi imája. A Cum Deo Pro Patria et Libertate feliratú Rákóczi-kopjafa az 56-os politikai elítéltek emlékére állított kopjafa mellett kapott helyet. Koszorút helyezett el a budapesti Rákóczi Szövetség, a Kalotaszegi Rákóczi Szövetség és a Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség, valamint az EMKE Maros megyei szervezete, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Vitézi Rend, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Vártemplom presbitériuma. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /(antalfi): Kopjafát avattak II. Rákóczi Ferenc emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
2007. június 27.
A Marosvásárhelyi Napok keretében a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, a polgármesteri hivatal és az EMKE megyei szervezetének közös rendezvényén Hamvas Béla gondolataival megismerkedhettek meg a résztvevők. Szekeres Erzsébet, az LZSKE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, Kozsik József színművész Hamvas Béla A bor filozófiája c. művéből részleteket adott elő. Az erre az alkalomra Budapestről hazaérkezett Kerekes Tóth Erzsébet népdalénekes is fellépett. /Bernád Ilona: Hamvas Béla borfilozófiájáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./
2007. július 31.
Ismeretlen tettesek eltüntették az első magyar tragikaként számon tartott Kántorné Engelhardt Anna /1791-1854/ marosvásárhelyi sírjáról a színésznőt ábrázoló bronzplakettet. Szekeres Erzsébet, a plakettet állító Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnöke valószínűnek tartja, hogy Izsák Márton néhai szobrászművész 1993 júliusában felállított alkotását nem sírgyalázók, hanem ócskavasgyűjtők feszítették le. Kántorné Engelhardt Anna volt a Bánk bán első Gertrudisa az 1833-as kassai bemutatón. A római katolikus temetőben található jeltelen sírjára színésznőtársa, Prielle Kornélia emeltetett síremléket. /Szucher Ervin: Ellopták Kántorné bronzplakettjét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./
2007. november 26.
Ifjúsági vetélkedőt és koncertet szerveztek Marosvásárhelyen november 24-én Kálmán Imre emlékére. A Bob herceg, Cigányszerelem, Marica grófnő, János vitéz, Csárdáskirálynő és számos más közkedvelt operett dalai csendültek fel a Kultúrpalota zsúfolásig telt kistermében. 2002 óta november 24-én tartják a magyar operett napját, Szekeres Erzsébet, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke kezdeményezésére ebből az alkalomból ünnepséget szerveztek. Az ifjúsági vetélkedőt konferencia követte, ahol a résztvevők az operett kialakulásáról, a műfaj töretlen népszerűségéről, a legismertebb operettekről és kortárs zeneszerzőkről értekeztek. /Antal Erika: Operett örökzöldek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./
2009. június 9.
Június 6-án Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius egyházközségben megnyílt a 150 éve született Benedek Elek, a nagy mesemondó emléke előtt tisztelgő Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület kiállítása. A tizenhárom éves Habakuk házilag életre keltett bábfigurái, hősei közül szinte senki sem hiányzott. 1996-ban a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület keretén belül alakult meg a Habakuk. Kézimunkacsoportként indult, tanítóképzős lányok kérésére, akik szerettek volna mesefigurákat készíteni a rájuk bízott gyerekeknek. 1999-ben vettek részt először egy bábjátszó fesztiválon Baróton, azóta a bábozás szenvedélyükké vált. 2003 januárjában váltak önállóan bejegyzett egyesületté – foglalta össze Bartha Julianna, a bábjátszó egyesület elnöke a hazai és Kárpát-medencei fesztiválokon többszörösen kitüntetett Habakuk történetét. /Nagy Székely Ildikó: Ujjaikon mesevilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2009. november 30.
Zsúfolásig telt november 28-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagyterme a legendás Székely Népi Együttes egykori szólistájának, Tóth Erzsébetnek a születésnapi ünnepsége, amelynek keretében műsorral köszöntötték a 80 éves művésznőt. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület és a Székely Színház Egyesület által szervezett esten Kilyén Ilka színművésznő beszélgetett az ünnepelttel pályájáról, életéről, amelynek szakaszait különböző műsorszámokkal elevenítették fel. Lokodi Edit megyei tanácselnök oklevelet adott át Tóth Erzsébetnek. Az ünnepelt elmondta, a népdal szeretete a szülői háztól kísérte egész életén keresztül. A színművészeti elvégzése után a Székely Színházhoz szerződött, innen került azután a Székely Népi Együtteshez, amelynek létrehozását Hajdú Zoltán és Sütő András harcolta ki. Birtalan Judit nyugalmazott zenetanár, karnagy hangsúlyozta, hogy Tóth Erzsébet a magyarság kiemelkedő művésze, nagyban hozzájárult népzenei kincsünk ápolásához, terjesztéséhez. /Nagy Botond: Végigénekelt élet. Tóth Erzsébet 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./
2009. december 3.
A marosvásárhelyi római katolikus temetőben a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület kezdeményezésére visszahelyezték Kántorné Engelhardt Anna, a nagy magyar drámai színésznő sírjára a portréját ábrázoló plakettet. A korábbi, Izsák Márton néhai szobrász bronzból készült alkotását 2007 júliusában máig ismeretlen tettesek ellopták. A mostani változat alumíniumból készült. Még Csorba András színművész és egykori egyetemi rektor kezdeményezte, hogy gondozzák az 1791–1854 között élt művésznő feledésbe merült síremlékét, 1993 júliusában helyezték ki az eredeti plakettet a sírra. Szekeres Erzsébet vállalta fel akkor és most is, hogy tovább ápolja a művésznő emlékét, ő gondoskodott arról is, hogy az újraöntött plakett visszakerüljön a korábbi helyére. /(vajda): Visszakerült a plakett Kántorné sírjára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./
2010. január 19.
Lorántffy Zsuzsanna-évet kezdeményeznek Marosvásárhelyen
410 éve született és 350 éve halt meg Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony, a nevét viselő marosvásárhelyi egyesület éppen ezért a 2010-es évet a fejedelemasszonynak szenteli, és számtalan rendezvénnyel adózik az emlékének.
Lorántffy Zsuzsanna Ónód várában született 1600-ban, de a sárospatakiban nevelkedett. Szülei korán meghaltak, ezért már 16 évesen férjhez ment az ország leggazdagabb, legderekabb fiatal kapitányához, Rákóczi Györgyhöz.
Sok szomorúsággal megterhelt, törékeny gyermeklány volt Lorántffy Zsuzsanna, amikor férjhez ment. A gyenge fiatal lányból erős, határozott asszony lett, aki férjének igazi segítőtársa volt. 1630-ban Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották, s a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, s a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Patakon. Miután 1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött Patakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésére, a kollégium felvirágoztatására szentelte.
Marosvásárhelyen 1990 óta létezik a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, amely karitatív és kulturális célokat valósít meg. Az egyesület bemutatta a 2010-es évi eseménynaptárát: a már megszokott rendezvények mellett – Wass Albert-felolvasóest, operettest, mesemondó vetélkedő stb. – idén kiemelt figyelmet szentelnek annak fejedelemasszonynak, akitől az egyesület a nevét is kölcsönözte. Több szervezettel közösen uniós pályázatot tettek le több rendezvény megvalósítására is, emellett tervben van egy borhoz kötődő esemény megszervezése is, ugyanis a tokaji aszú megszületéséhez is volt köze közvetve Lorántffy Zsuzsannának. A fejedelemasszony udvari papja, Sepsy Laczkó Máté az akkori hadi események miatt a szüretet novemberig késleltette. A szőlők emiatt megtöppedtek, összeaszalódtak, így a borok édesebbek, tüzesebbek lettek.
Szász Cs. Emese. Forrás: Székelyhon.ro
410 éve született és 350 éve halt meg Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony, a nevét viselő marosvásárhelyi egyesület éppen ezért a 2010-es évet a fejedelemasszonynak szenteli, és számtalan rendezvénnyel adózik az emlékének.
Lorántffy Zsuzsanna Ónód várában született 1600-ban, de a sárospatakiban nevelkedett. Szülei korán meghaltak, ezért már 16 évesen férjhez ment az ország leggazdagabb, legderekabb fiatal kapitányához, Rákóczi Györgyhöz.
Sok szomorúsággal megterhelt, törékeny gyermeklány volt Lorántffy Zsuzsanna, amikor férjhez ment. A gyenge fiatal lányból erős, határozott asszony lett, aki férjének igazi segítőtársa volt. 1630-ban Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották, s a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, s a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Patakon. Miután 1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött Patakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésére, a kollégium felvirágoztatására szentelte.
Marosvásárhelyen 1990 óta létezik a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, amely karitatív és kulturális célokat valósít meg. Az egyesület bemutatta a 2010-es évi eseménynaptárát: a már megszokott rendezvények mellett – Wass Albert-felolvasóest, operettest, mesemondó vetélkedő stb. – idén kiemelt figyelmet szentelnek annak fejedelemasszonynak, akitől az egyesület a nevét is kölcsönözte. Több szervezettel közösen uniós pályázatot tettek le több rendezvény megvalósítására is, emellett tervben van egy borhoz kötődő esemény megszervezése is, ugyanis a tokaji aszú megszületéséhez is volt köze közvetve Lorántffy Zsuzsannának. A fejedelemasszony udvari papja, Sepsy Laczkó Máté az akkori hadi események miatt a szüretet novemberig késleltette. A szőlők emiatt megtöppedtek, összeaszalódtak, így a borok édesebbek, tüzesebbek lettek.
Szász Cs. Emese. Forrás: Székelyhon.ro
2010. január 20.
Patak nagyasszonya nevében
Új év a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesületnél
– Milyen évet zárt és mit tartogat idei eseménynaptárában a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület? – erről szerezhettek tudomást az érdeklődők tegnap délben a marosvásárhelyi Bernády Házban. Az erdélyi fejedelemasszony nevében tevékenykedő egyesület új elnöke, Náznán Olga a kulturális és sajtókapcsolatok felelősét, Kilyén Ilka színművésznőt kérte fel a tavalyi rendezvények értékelésére.
– Egy egész évi munkát felbecsülni nem az én tisztem. Ezt megtette helyettem a közönség és a média, amelynek köszönettel tartozunk a támogatásért. Úgy gondolom, 2009-ben sikerült a helyi kulturális élet apró, fehér foltjait megszínesíteni. Ez volt a célunk többek között a harmadszorra megszervezett, sikeresnek bizonyult operettesttel. A Kántorné-emlékest is tömegeket mozgatott. A Kultúrpalota akkor is zsúfolásig megtelt, amikor nagyszabású műsorral tisztelegtünk a 80 éves Tóth Erzsébet és a magyar dal előtt. Azt hallottam valakitől, akkor látott itt utoljára ennyi embert, amikor 1956 novemberében Tamási Áron hazalátogatott – mondta Kilyén Ilka, majd az idei rendezvények legközelebbikét, a magyar kultúra napja alkalmából január 23-án, szombaton a Kultúrpalotában sorra kerülő ünnepi műsort körvonalazta, amelyet az EMKE-vel közösen szervez az egyesület. Az esemény kuriózumát olyan marosvásárhelyi zenészek jelentik, akik maguk készítik hangszereiket. Ők: Lőrinczi György lant- és Sándor Vilmos citerakészítő.
Szó esett ugyanakkor a február 26-27-ére tervezett, péntek délutántól szombat estig tartó Wass Albert felolvasási maratonról, amelybe több – túlnyomórészt magyarországi – szervezet bekapcsolódik. Az eseménynek a Sapientia EMTE koronkai campusa ad otthont, megvalósításában Murvai Olga dékánhelyettes és a kommunikációs tanszék diákjai is részt vesznek. Február 19- én a korhű hangulatú hagyományos Zsuzsa-bállal adózik Patak nagyasszonya emlékének az egyesület, melynek tagjai az idei évet a négy évszázada született Lorántffy Zsuzsanna évének nyilvánítják. Ezt a tervek szerint egy uniós pályázat révén, szlovákiai és magyarországi szervezetek bevonásával megvalósítandó rendezvény is tükrözi majd.
Nagy Székely Ildikó. Forrás: Népújság (Marosvásárhely),
Új év a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesületnél
– Milyen évet zárt és mit tartogat idei eseménynaptárában a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület? – erről szerezhettek tudomást az érdeklődők tegnap délben a marosvásárhelyi Bernády Házban. Az erdélyi fejedelemasszony nevében tevékenykedő egyesület új elnöke, Náznán Olga a kulturális és sajtókapcsolatok felelősét, Kilyén Ilka színművésznőt kérte fel a tavalyi rendezvények értékelésére.
– Egy egész évi munkát felbecsülni nem az én tisztem. Ezt megtette helyettem a közönség és a média, amelynek köszönettel tartozunk a támogatásért. Úgy gondolom, 2009-ben sikerült a helyi kulturális élet apró, fehér foltjait megszínesíteni. Ez volt a célunk többek között a harmadszorra megszervezett, sikeresnek bizonyult operettesttel. A Kántorné-emlékest is tömegeket mozgatott. A Kultúrpalota akkor is zsúfolásig megtelt, amikor nagyszabású műsorral tisztelegtünk a 80 éves Tóth Erzsébet és a magyar dal előtt. Azt hallottam valakitől, akkor látott itt utoljára ennyi embert, amikor 1956 novemberében Tamási Áron hazalátogatott – mondta Kilyén Ilka, majd az idei rendezvények legközelebbikét, a magyar kultúra napja alkalmából január 23-án, szombaton a Kultúrpalotában sorra kerülő ünnepi műsort körvonalazta, amelyet az EMKE-vel közösen szervez az egyesület. Az esemény kuriózumát olyan marosvásárhelyi zenészek jelentik, akik maguk készítik hangszereiket. Ők: Lőrinczi György lant- és Sándor Vilmos citerakészítő.
Szó esett ugyanakkor a február 26-27-ére tervezett, péntek délutántól szombat estig tartó Wass Albert felolvasási maratonról, amelybe több – túlnyomórészt magyarországi – szervezet bekapcsolódik. Az eseménynek a Sapientia EMTE koronkai campusa ad otthont, megvalósításában Murvai Olga dékánhelyettes és a kommunikációs tanszék diákjai is részt vesznek. Február 19- én a korhű hangulatú hagyományos Zsuzsa-bállal adózik Patak nagyasszonya emlékének az egyesület, melynek tagjai az idei évet a négy évszázada született Lorántffy Zsuzsanna évének nyilvánítják. Ezt a tervek szerint egy uniós pályázat révén, szlovákiai és magyarországi szervezetek bevonásával megvalósítandó rendezvény is tükrözi majd.
Nagy Székely Ildikó. Forrás: Népújság (Marosvásárhely),
2010. január 26.
A marosvásárhelyi kultúra a magyar kultúrában
Ez volt a témája annak a kellemes hangulatú, jól szervezett, pörgő rendezvénynek, amelynek házigazdája a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület és az EMKE megyei szervezete volt szombaton délután a Kultúrpalota kistermében.
Marosvásárhely ékszeréről, amely a magyar szecessziós építészet remekei közé tartozik, a város és a megye épületeinek alapos és hűséges ismerője, Keresztes Gyula nyugalmazott építészmérnök számolt be. Előadásában a Kultúrpalota sok apró, érdekes, létező és már nem létező részletére hívta fel a közönség figyelmét, olyan díszítőelemekre, amelyeket talán akkor sem veszünk észre, ha naponta elmegyünk a Palota mellett vagy különböző rendezvényeken veszünk részt.
A magyar kultúráról, s azon belül Márai Sándor megfogalmazásában a vers szerepéről és hatásáról Nagy Miklós Kund, lapunk főszerkesztője beszélt. A műsor szervezője és vezetője, Kilyén Ilka marosvásárhelyi költő, Nagy Attila verseit szavalta. A prózai és lírai szövegek között két vásárhelyi hangszerkészítő és zenész, a lanton és gitáron játszó Lőrinczi György, s a saját készítésű citeráját megszólaltató Sándor Vilmos zenei betétjei hangzottak el. A rendezvény színes, érdekes főhajtás volt a magyar és benne a jellegzetes vásárhelyi kultúra előtt.
(b.gy.) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
Ez volt a témája annak a kellemes hangulatú, jól szervezett, pörgő rendezvénynek, amelynek házigazdája a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület és az EMKE megyei szervezete volt szombaton délután a Kultúrpalota kistermében.
Marosvásárhely ékszeréről, amely a magyar szecessziós építészet remekei közé tartozik, a város és a megye épületeinek alapos és hűséges ismerője, Keresztes Gyula nyugalmazott építészmérnök számolt be. Előadásában a Kultúrpalota sok apró, érdekes, létező és már nem létező részletére hívta fel a közönség figyelmét, olyan díszítőelemekre, amelyeket talán akkor sem veszünk észre, ha naponta elmegyünk a Palota mellett vagy különböző rendezvényeken veszünk részt.
A magyar kultúráról, s azon belül Márai Sándor megfogalmazásában a vers szerepéről és hatásáról Nagy Miklós Kund, lapunk főszerkesztője beszélt. A műsor szervezője és vezetője, Kilyén Ilka marosvásárhelyi költő, Nagy Attila verseit szavalta. A prózai és lírai szövegek között két vásárhelyi hangszerkészítő és zenész, a lanton és gitáron játszó Lőrinczi György, s a saját készítésű citeráját megszólaltató Sándor Vilmos zenei betétjei hangzottak el. A rendezvény színes, érdekes főhajtás volt a magyar és benne a jellegzetes vásárhelyi kultúra előtt.
(b.gy.) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2010. február 23.
Farsangutón Zsuzsa-bál
Nagykorú lett a marosvásárhelyi Zsuzsa-bál, múlt pénteken 18. alkalommal rendezte meg a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület lelkes szervezőcsapata. Az életkor azért is érdekes, mert kijelenthetjük, hogy szavazóképes lett, és minden bizonnyal arra voksol, hogy a bálok sora még nagyon sokáig folytatódjon. Hasonlóképpen vélekedhet mindenki, aki szinte valamennyi nemzedék képviseletében jelen volt az otthonosan barátságos, vendégmarasztaló Kék gyöngy vendéglőben.
Nagyszerűen érezték magukat a farsangolók. A szép, elegáns ruháknak köszönhetően a bál mondén jellege is megadatott, de a hagyományőrzéssel sem volt baj. A névadó fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna négy évszázada tündökölt korát is felidézte több tetszetős öltözék, Gellért Márta beköszöntője pedig szóban is méltatta I. Rákóczi György feleségének, a híres sárospataki kollégium védnökének érdemeit. A jókedvről sokan mások is gondoskodtak, mindenekelőtt a kiváló muzsikus és hangulatteremtő Autostop együttes és a jelenlevőket hegedűjével, énekhangjával is elbűvölő Koszorús Kálmán, hasonlóképpen a most kissé háttérbe húzódott, de a családias, baráti légkört visszafogottságában is erősítő előadóművész, Kilyén Ilka is és a kecsesen bájos, ifjú, ám annál megkapóbb Plájás–Lőrinczi táncospár, akik többször is felléptek az est folyamán. A rögtönzések is jól jöttek, így például Csath Gábor szteppelése is, amelyet szintén hosszasan megtapsolt a mulatságot korábban keringővel megnyitó bálanya, Lokodi Edit Emőke és a rendezvény háznagya, Nagy Miklós Kund kettőse. És persze az önfeledten éneklő, táncoló teljes közösség is, amely Náznán Olga egyesületi elnöknek és fáradhatatlan segítőinek köszönhetően gazdag tombolának is örülhetett. Sok nehézség, baj őröl mindannyiunkat napjainkban, nagyon kellenek az ilyen gondűző összejövetelek. Tartsák meg minél tovább a lorántffysok ezt a jó szokásuk! Hogy biztatott a bál alkalmi kétsorosainak rímfaragója? "Nincs korhatár, ropjuk mink es!/ Jaj, Istenem, hol a sminkes?!"
(nk) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
Nagykorú lett a marosvásárhelyi Zsuzsa-bál, múlt pénteken 18. alkalommal rendezte meg a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület lelkes szervezőcsapata. Az életkor azért is érdekes, mert kijelenthetjük, hogy szavazóképes lett, és minden bizonnyal arra voksol, hogy a bálok sora még nagyon sokáig folytatódjon. Hasonlóképpen vélekedhet mindenki, aki szinte valamennyi nemzedék képviseletében jelen volt az otthonosan barátságos, vendégmarasztaló Kék gyöngy vendéglőben.
Nagyszerűen érezték magukat a farsangolók. A szép, elegáns ruháknak köszönhetően a bál mondén jellege is megadatott, de a hagyományőrzéssel sem volt baj. A névadó fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna négy évszázada tündökölt korát is felidézte több tetszetős öltözék, Gellért Márta beköszöntője pedig szóban is méltatta I. Rákóczi György feleségének, a híres sárospataki kollégium védnökének érdemeit. A jókedvről sokan mások is gondoskodtak, mindenekelőtt a kiváló muzsikus és hangulatteremtő Autostop együttes és a jelenlevőket hegedűjével, énekhangjával is elbűvölő Koszorús Kálmán, hasonlóképpen a most kissé háttérbe húzódott, de a családias, baráti légkört visszafogottságában is erősítő előadóművész, Kilyén Ilka is és a kecsesen bájos, ifjú, ám annál megkapóbb Plájás–Lőrinczi táncospár, akik többször is felléptek az est folyamán. A rögtönzések is jól jöttek, így például Csath Gábor szteppelése is, amelyet szintén hosszasan megtapsolt a mulatságot korábban keringővel megnyitó bálanya, Lokodi Edit Emőke és a rendezvény háznagya, Nagy Miklós Kund kettőse. És persze az önfeledten éneklő, táncoló teljes közösség is, amely Náznán Olga egyesületi elnöknek és fáradhatatlan segítőinek köszönhetően gazdag tombolának is örülhetett. Sok nehézség, baj őröl mindannyiunkat napjainkban, nagyon kellenek az ilyen gondűző összejövetelek. Tartsák meg minél tovább a lorántffysok ezt a jó szokásuk! Hogy biztatott a bál alkalmi kétsorosainak rímfaragója? "Nincs korhatár, ropjuk mink es!/ Jaj, Istenem, hol a sminkes?!"
(nk) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2010. május 25.
Városünnepi ajánlatok
Az EMKE és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület rendezvényei
A Marosvásárhelyi Napok kulturális kínálatát gazdagítja az EMKE Maros megyei szervezete, illetve a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület. Ezúttal sem marad el a Maros megyei EMKE hagyományos magyarnóta-estje, melynek ma délután 6 órától a Kultúrpalota nagyterme ad otthont. A nagyérdeműt Koós Éva, Szabadi Nóra, Ritziu Ilka Krisztina, Kilyén Ilka, Kibédi Sámuel, Gyárfás István, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba, Tollas Gábor és Viola Gábor szórakoztatja, a belépés ingyenes.
Csütörtökön 18 órától a vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai Termében (Jókai-Eminescu utca, 28. szám) a közművelődést szolgáló Fülöp házaspárt köszönti a Maros megyei kulturális egyesület. Május 29-én, szombaton délelőtt 10 órától Gyermek-Gyöngykoszorú találkozót szerveznek a marosvásárhelyi vár színpadán. A nyolcadik alkalommal sorra kerülő találkozón a város és a megye iskolásai népi gyermekjátékokat mutatnak be. Délután 2 órától a vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai Termében három korcsoportban: – I-II, III-V és VI- VIII. osztályosok számára – népdalvetélkedőt tartanak. Vasárnap délután 5 órától a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület és a Maros megyei EMKE Örmény kaleidoszkóp című előadására várja az érdeklődőket a Bolyai téri unitárius templomba. Fellép a szamosújvári egyházi kórus, Kilyén Ilka, Biluska Annamária és László Zsuzsa színművésznők, illetve Molnár Zsófia, a Bolyai Líceum diákja. A közönség az óörmény irodalomból, illetve jelenkori örmény származású költők alkotásaiból is ízelítőt kap, a belépés díjtalan.
A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében ma délután 5 órakor nagyasszonyi varrottasokból és kerámiatárgyakból nyílik kiállítás az egyesület székhelyén (Apolló-palota, Rózsák tere, 5. szám).
Szombat délelőtt 10 órakor a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Kör Egyesület és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület vendégjátékra hívja a gyerekeket: a Maros Művészegyüttes székhelyén (a kövesdombi mozi épülete) A békakirály című mesehangversenyt játssza a kecskeméti Chorchidea Együttes, az előadás után béka ujjbáb készítésével is megpróbálkozhatnak a résztvevők. Este 7 órától a felnőtt közönségnek is bemutatkoznak a magyarországi művészek Szabad egy táncra? című összeállításukkal, melyen a Gold Dance Táncklub tagjai is fellépnek.
(nszi)
Népújság (Marosvásárhely)
Az EMKE és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület rendezvényei
A Marosvásárhelyi Napok kulturális kínálatát gazdagítja az EMKE Maros megyei szervezete, illetve a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület. Ezúttal sem marad el a Maros megyei EMKE hagyományos magyarnóta-estje, melynek ma délután 6 órától a Kultúrpalota nagyterme ad otthont. A nagyérdeműt Koós Éva, Szabadi Nóra, Ritziu Ilka Krisztina, Kilyén Ilka, Kibédi Sámuel, Gyárfás István, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba, Tollas Gábor és Viola Gábor szórakoztatja, a belépés ingyenes.
Csütörtökön 18 órától a vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai Termében (Jókai-Eminescu utca, 28. szám) a közművelődést szolgáló Fülöp házaspárt köszönti a Maros megyei kulturális egyesület. Május 29-én, szombaton délelőtt 10 órától Gyermek-Gyöngykoszorú találkozót szerveznek a marosvásárhelyi vár színpadán. A nyolcadik alkalommal sorra kerülő találkozón a város és a megye iskolásai népi gyermekjátékokat mutatnak be. Délután 2 órától a vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai Termében három korcsoportban: – I-II, III-V és VI- VIII. osztályosok számára – népdalvetélkedőt tartanak. Vasárnap délután 5 órától a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület és a Maros megyei EMKE Örmény kaleidoszkóp című előadására várja az érdeklődőket a Bolyai téri unitárius templomba. Fellép a szamosújvári egyházi kórus, Kilyén Ilka, Biluska Annamária és László Zsuzsa színművésznők, illetve Molnár Zsófia, a Bolyai Líceum diákja. A közönség az óörmény irodalomból, illetve jelenkori örmény származású költők alkotásaiból is ízelítőt kap, a belépés díjtalan.
A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében ma délután 5 órakor nagyasszonyi varrottasokból és kerámiatárgyakból nyílik kiállítás az egyesület székhelyén (Apolló-palota, Rózsák tere, 5. szám).
Szombat délelőtt 10 órakor a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Kör Egyesület és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület vendégjátékra hívja a gyerekeket: a Maros Művészegyüttes székhelyén (a kövesdombi mozi épülete) A békakirály című mesehangversenyt játssza a kecskeméti Chorchidea Együttes, az előadás után béka ujjbáb készítésével is megpróbálkozhatnak a résztvevők. Este 7 órától a felnőtt közönségnek is bemutatkoznak a magyarországi művészek Szabad egy táncra? című összeállításukkal, melyen a Gold Dance Táncklub tagjai is fellépnek.
(nszi)
Népújság (Marosvásárhely)
2010. június 8.
Felújították a 8 lelkes kackói református gyülekezet templomát
Az 50 ezer lejt adományokból és pályázatokból sikerült összegyűjteni
Tavaly március végén, a Berde Mária írónő születésének 120. és halálának 60. évfordulója alkalmával szülőfalujában, Kackón megrendezett eseményen vetődött fel konkrétan a nyolc református lelket számláló gyülekezet leromlott állapotban levő temploma felújításának szükségessége. Nyeste László Csaba református lelkipásztor adománykérő felhívása nem maradt megválaszolatlanul, így tavaly szeptemberben elkezdődtek a felújítási munkálatok. Az „újjászületett” templom átadására vasárnap került sor. Az ünnepi eseményen Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Berde Mária testvérének leszármazottai is jelen voltak az eseményen. Az 50 ezer lej összértékű befektetés főleg gyülekezetek és magánszemélyek adományaiból valósult meg, de a Kackói Polgármesteri Hivatal, magánszemélyek, továbbá Berde Mária leszármazottai is segítették templommentő törekvésében a kis szórványközösséget.
Feljegyzések szerint a több mint hatszáz éves településen a XIX. század elején már pénzgyűjtés folyt templomépítésre. A mintegy kétszáz éves templom megérett a javításra, első hallásra egy ilyen terv önmagában is igen merésznek számít, annál inkább álomszerűnek hatott a 2009-ben elhangzott templomrestaurálási kezdeményezés az alig nyolc lelket számláló szórványgyülekezetben. A valóság egyenesen csodával határos: alig egy évvel a kezdeményezés elhangzását követően ragyogó fehérséggel fogadta híveit és vendégeit a felújított kackói templom. A templom ezúttal szűknek bizonyult: a hozzávetőlegesen száz ülőhelyes templombelsőt megtöltötték a környékbeliek, de vendégek jöttek Marosvásárhelyről, Nagyenyedről, Székelyudvarhelyről, Debrecenből stb.
Gudor Lajos dési esperes bibliaolvasása után Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Dániel próféciás könyve 9. részének Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó verssorai alapján. „Újra megépíttetnek az utcák és a kerítések, mégpedig viszontagságos időkben” hangzott az ószövetségi igerészlet. „Amikor a kackói gyülekezet tagjaiban felvetődött a gondolat, hogy meg kell javíttatni a templomot, sokan gondolhatták: nyolc lélek képes lesz erre? Ám Isten ígéretei igazak és beteljesednek, mert Isten azt akarja, hogy népe számára legyen hajlék. Isten felkínálja népének a vele való közösséget. Ám a megújult templom megújult életet igényel. Nem elégséges megjavítani a templomot, engedni kell, hogy Isten új életet kezdjen el bennünk” hirdette a püspök.
Isten rátekintett a nyolc-lelkes gyülekezetre
Nyeste László Csaba helyi református lelkipásztor beszédében emlékeztetett a tavaly márciusi Berde Mária-emlékünnepélyre, amikor először hangzott el: a közösség fogjon össze, és mentsék meg a templomot. „Ma hálát adunk, mert Isten rátekintett a nyolclelkes gyülekezetre, és megmutatta: nála semmi sem lehetetlen” vélekedett a fiatal lelkipásztor, majd felolvasta az adományozó személyek és gyülekezetek nevét, nem hallgatva el azt sem, hogy a dési egyházmegye – amelyhez Kackó is tartozik – nagy gyülekezetei nem válaszoltak a pap adománykérő levelére. A kackói és a szelecskei ortodox egyház kisebb összeget ajánlott fel a református templom helyrehozatalára. A Kackói Polgármesteri Hivatal 5000 lejjel támogatta a munkálatokat. A művelődés- és vallásügyi minisztériumnál megnyertek egy 8000 lej értékű pályázatot, így sikerült összegyűjteni az 50 ezer lej összértékű befektetéshez a pénzt. Végezetül Nyeste lelkipásztor románul mondott köszönetet a helybeli román lakosoknak és az ortodox papnak a munkálatok lebonyolítása során nyújtott segítségért.
Szilágyi Mátyás: élő közösség a kackói
Berde László székelyudvarhelyi lelkész Isten csodálatos működéséről értekezett. Berde Mária lánytestvérének, Amálnak Debrecenben élő leszármazottai szép régi terítőt és három szál rózsát hoztak, a Kackón megkeresztelt három Berde-gyermek – Sándor, Mária és Amál – emlékére. Ioan Mărginean kackói ortodox pap beszédében kifejtette: Nyeste lelkipásztorral együtt ezután is közösen, békében szolgálják Istent a településen. Szilágyi Mátyás, magyar főkonzul élő közösségnek nevezte a kackóit, amelynek van jövője, majd megköszönte a magyarországi árvízkárosultaknak eddig nyújtott erdélyi segítséget. Adamovits Éva, a marosvásárhelyi Lórántffy Zsuzsanna Egyesülettől a tagok által készített terítőket adott át. A nagyenyedi küldöttség tagjai Berde Mária szüleinek emlékét elevenítették fel. Nyeste Csaba egy linómetszetet adományozott a püspöknek, majd a kozárvári gyermekek énekeltek. Jancsó Miklós és Rekita Rozália színművészek szavalata után a marosvásárhelyi tiszteletes asszony is verset mondott, népdalt énekelt Boros Erzsébet. Az esemény zárásaként Maneszes Márton, a Kolozsvári Magyar Opera tagja és Szilágyi Róbert szentmargitai lelkipásztor vallásos énekeket adtak elő. A Kackón vasárnap begyűlt perselypénz – mintegy 900 lej –, a közeli Szentmargitához tartozó szórványgyülekezethez kerül, amely templomépítésbe kezdett. A főkonzul 600 lejes adománnyal támogatta a kackói gyülekezetet, ennek felét átadják a templomépítésbe kezdő lonkaiaknak.
Szabadság (Kolozsvár)
Az 50 ezer lejt adományokból és pályázatokból sikerült összegyűjteni
Tavaly március végén, a Berde Mária írónő születésének 120. és halálának 60. évfordulója alkalmával szülőfalujában, Kackón megrendezett eseményen vetődött fel konkrétan a nyolc református lelket számláló gyülekezet leromlott állapotban levő temploma felújításának szükségessége. Nyeste László Csaba református lelkipásztor adománykérő felhívása nem maradt megválaszolatlanul, így tavaly szeptemberben elkezdődtek a felújítási munkálatok. Az „újjászületett” templom átadására vasárnap került sor. Az ünnepi eseményen Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Berde Mária testvérének leszármazottai is jelen voltak az eseményen. Az 50 ezer lej összértékű befektetés főleg gyülekezetek és magánszemélyek adományaiból valósult meg, de a Kackói Polgármesteri Hivatal, magánszemélyek, továbbá Berde Mária leszármazottai is segítették templommentő törekvésében a kis szórványközösséget.
Feljegyzések szerint a több mint hatszáz éves településen a XIX. század elején már pénzgyűjtés folyt templomépítésre. A mintegy kétszáz éves templom megérett a javításra, első hallásra egy ilyen terv önmagában is igen merésznek számít, annál inkább álomszerűnek hatott a 2009-ben elhangzott templomrestaurálási kezdeményezés az alig nyolc lelket számláló szórványgyülekezetben. A valóság egyenesen csodával határos: alig egy évvel a kezdeményezés elhangzását követően ragyogó fehérséggel fogadta híveit és vendégeit a felújított kackói templom. A templom ezúttal szűknek bizonyult: a hozzávetőlegesen száz ülőhelyes templombelsőt megtöltötték a környékbeliek, de vendégek jöttek Marosvásárhelyről, Nagyenyedről, Székelyudvarhelyről, Debrecenből stb.
Gudor Lajos dési esperes bibliaolvasása után Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Dániel próféciás könyve 9. részének Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó verssorai alapján. „Újra megépíttetnek az utcák és a kerítések, mégpedig viszontagságos időkben” hangzott az ószövetségi igerészlet. „Amikor a kackói gyülekezet tagjaiban felvetődött a gondolat, hogy meg kell javíttatni a templomot, sokan gondolhatták: nyolc lélek képes lesz erre? Ám Isten ígéretei igazak és beteljesednek, mert Isten azt akarja, hogy népe számára legyen hajlék. Isten felkínálja népének a vele való közösséget. Ám a megújult templom megújult életet igényel. Nem elégséges megjavítani a templomot, engedni kell, hogy Isten új életet kezdjen el bennünk” hirdette a püspök.
Isten rátekintett a nyolc-lelkes gyülekezetre
Nyeste László Csaba helyi református lelkipásztor beszédében emlékeztetett a tavaly márciusi Berde Mária-emlékünnepélyre, amikor először hangzott el: a közösség fogjon össze, és mentsék meg a templomot. „Ma hálát adunk, mert Isten rátekintett a nyolclelkes gyülekezetre, és megmutatta: nála semmi sem lehetetlen” vélekedett a fiatal lelkipásztor, majd felolvasta az adományozó személyek és gyülekezetek nevét, nem hallgatva el azt sem, hogy a dési egyházmegye – amelyhez Kackó is tartozik – nagy gyülekezetei nem válaszoltak a pap adománykérő levelére. A kackói és a szelecskei ortodox egyház kisebb összeget ajánlott fel a református templom helyrehozatalára. A Kackói Polgármesteri Hivatal 5000 lejjel támogatta a munkálatokat. A művelődés- és vallásügyi minisztériumnál megnyertek egy 8000 lej értékű pályázatot, így sikerült összegyűjteni az 50 ezer lej összértékű befektetéshez a pénzt. Végezetül Nyeste lelkipásztor románul mondott köszönetet a helybeli román lakosoknak és az ortodox papnak a munkálatok lebonyolítása során nyújtott segítségért.
Szilágyi Mátyás: élő közösség a kackói
Berde László székelyudvarhelyi lelkész Isten csodálatos működéséről értekezett. Berde Mária lánytestvérének, Amálnak Debrecenben élő leszármazottai szép régi terítőt és három szál rózsát hoztak, a Kackón megkeresztelt három Berde-gyermek – Sándor, Mária és Amál – emlékére. Ioan Mărginean kackói ortodox pap beszédében kifejtette: Nyeste lelkipásztorral együtt ezután is közösen, békében szolgálják Istent a településen. Szilágyi Mátyás, magyar főkonzul élő közösségnek nevezte a kackóit, amelynek van jövője, majd megköszönte a magyarországi árvízkárosultaknak eddig nyújtott erdélyi segítséget. Adamovits Éva, a marosvásárhelyi Lórántffy Zsuzsanna Egyesülettől a tagok által készített terítőket adott át. A nagyenyedi küldöttség tagjai Berde Mária szüleinek emlékét elevenítették fel. Nyeste Csaba egy linómetszetet adományozott a püspöknek, majd a kozárvári gyermekek énekeltek. Jancsó Miklós és Rekita Rozália színművészek szavalata után a marosvásárhelyi tiszteletes asszony is verset mondott, népdalt énekelt Boros Erzsébet. Az esemény zárásaként Maneszes Márton, a Kolozsvári Magyar Opera tagja és Szilágyi Róbert szentmargitai lelkipásztor vallásos énekeket adtak elő. A Kackón vasárnap begyűlt perselypénz – mintegy 900 lej –, a közeli Szentmargitához tartozó szórványgyülekezethez kerül, amely templomépítésbe kezdett. A főkonzul 600 lejes adománnyal támogatta a kackói gyülekezetet, ennek felét átadják a templomépítésbe kezdő lonkaiaknak.
Szabadság (Kolozsvár)
2010. szeptember 18.
Magyar kultúra – ami összeköti a Kárpát-medence magyarságát
Budapesten találkoztak a közművelődési kerekasztal szervezetei
„Hétre ma várom a Nemzetinél/ ott, ahol a hatos megáll!/ Este az EMKE cigánya zenél,/ ha nem jön el, szívem de fáj!” Ez a sokak által jól ismert és kedvelt sláger jutott eszembe, amikor néhány hete megkerestek a 125. születésnapját idén ünneplő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) munkatársai, mondván: ha van kedvem, kísérjem el őket a szeptember 11-én Budapesten esedékes Kárpát-medencei Kulturális Napra. A közel másfél évtizede elindított, évente sorra kerülő rendezvény programpontjait szemlélve örömmel mondtam igent a felkérésnek. Hiszen filmvetítéseket, kézműves foglalkozásokat, zenei műsorokat ígértek a szervezők, a 2008 őszén megalakult Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal tagjai és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, továbbá Kolozsvár múltjával és jelenével kapcsolatos fényképkiállítást, és több más mellett a Zurboló Táncegyüttes Postakert című előadásának beharangozóját is ott láttam a tervezetben...
Szombat délelőtt 10 óra, Budapest, Corvin tér 8. Az esős, borongós időjárás ellenére már javában gyülekeztek a résztvevők a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a Hagyományok Háza, valamint a Magyar Állami Népi Együttes székházaként szolgáló Budai Vigadó épületében. – Különösen aktuális ma a mondás, hogy sok jó ember kis helyen is elfér, reményeink szerint nagyon jól fogjuk érezni magunkat ezen a rendkívül színes napon – mondta Tóth Erzsébet, a házigazda Magyar Művelődési Intézet munkatársa, aki kollégájával, Kiss Lászlóval együtt szívélyesen üdvözölte a Kárpát-medence különböző régióiból – Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Drávaszögből és Muravidékről – érkezőket.
A körmönfonástól a könyvekig
Felnőttekre és gyerekekre egyaránt kacsintgattak a kézműves tevékenységek: Papp Emese, a kolozsvári Waldorf iskola tanítója a körmönfonás rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket, a muravidékiek csuhéból készítettek különböző figurákat (kosarakat, babákat stb.), szalvétatartókat, valamint hímes tojást, természetesen a tájegység jellegzetes motívumaival ötvözve azokat. A Vajdaságból, Adáról érkező Balog József segítségével fából készíthettek különböző játékokat és dísztárgyakat a szemlélődők, ugyanakkor egy logikai, a gyermekek szem- és kézkoordinációját is fejlesztő próbába is bekapcsolódhattak.
Kulturális kvízben sem volt hiány, itt a vállalkozóbb kedvűeknek többek között azt kellett tudniuk, hogy milyen szarvasról szól a rege, kinek a címerében szerepelt a fekete holló, honnan származik a kürtőskalács, avagy milyen téren található a Budai Vigadó épülete.
Az egyik budapesti könyves nagykereskedés, a Xantusz képviseletében Bihari Józsefné a határon túli magyar kiadók köteteit kínálta: mint kiderült, a fia által vezetett üzlet szinte valamennyi felvidéki, erdélyi és vajdasági magyar könyvkiadóval partneri kapcsolatban áll, céljuk pedig, hogy az egyes régiókban megjelenő kiadványokat a Kárpát-medence más térségeibe is eljuttassák. Kizárólag az interneten működnek (www.xantusz.hu), ezért a mostanihoz hasonló rendezvények lehetőséget teremtenek számukra a kapcsolatteremtésre, valamint arra, hogy „közszájon forogjanak”. Bihari Józsefné ezúttal a kárpátaljaiakkal is elbeszélgetett, és reménykedik abban, hogy a jövőben velük is sikerül jó viszonyt kiépíteniük. S hogy milyen könyveket vásárolnak mostanság az emberek? Az elszármazottak többnyire az adott régióhoz kapcsolódó köteteket részesítik előnyben, de a történelmi, néprajzi és tudományos kötetek iránt is mutatkozik kereslet – magyarázta.
A lendvai székhelyű Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársai több tucat muravidéki magyar nyelvű kötetet hoztak el a kulturális napra, a tájszójegyzék mellett különböző verseskötetekbe, valamint a Lendváról szóló monográfiába is belelapozhattunk. Az EMKÉ-sek pedig eseménynaptárt kínáltak, valamint a Szabédi-napok alkalmával elhangzott előadásokat tartalmazó konferenciakötetüket, a Gondolat-kísérletek Szabédi László életművében című könyvet, ezeket ingyen vihették haza a résztvevők.
Filmjében és zenéjében is él a nemzet
Ritkán, vagy eddig még nem látott, a Kárpát-medencében készített rövidfilmek vetítésére is sor került a nap folyamán: a programban dokumentum- és ismeretterjesztő kisfilmek szerepeltek, olyanok, amelyek a szecessziós Szabadkát, a bácsi várat vagy éppen Bicskei István munkásságát mutatták be. Hat vajdasági (A szép Tisza és más, Még oda nem ér az idő, Szivárványkígyó, Testté lett alázat, A szecessziós Szabadka, A bácsi vár), egy muravidéki („Én hittel dolgozom”) és négy erdélyi (Visky Sámuel: Parttalan, Felméri Cecília: Mátyás Mátyás, Visky Ábel: Éjszaka földön, László József: Autóstop) produkciót tekinthettek meg az érdeklődők, ha pedig még nem tettük volna, a filmeket nézve most nyugodtan elkönyvelhettük magunkban: filmjében is él a nemzet.
Az esti gálára való bemelegítés gyanánt, a budapesti Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola drámatagozatos osztályának Hazafelé című mozgásszínházi előadása után a Kárpát-medence zenei terméséből kaptunk egy jókora csokorra valót a felvidéki Hunor Citerazenekar, a Muravidék Citera-együttes, a Triola+1 együttes műsora és a vajdasági B-terv zenekar koncertje révén.
Fotókiállítás, valamint táncegyüttes Kolozsvárról
A délutáni órákban, a kézműves tevékenységek helyszíneként szolgáló aulában került sor az Örökségünk Kolozsvár elnevezésű fényképkiállítás megnyitójára: az EMKE és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) által szervezett tárlatot 2002-ben már láthatta a kincses város közönsége, ezúttal, egy teljes hétig a magyar fővárosban élők is megcsodálhatták azt. Veress Ferenc képein a 19., László Miklós alkotásain pedig a 21. századi Kolozsvár épületei, műemlékei tárulnak a szemünk elé. Az erdélyi fényképészet úttörő mestereként emlegetett Veress Ferenc munkásságát, aki 1859-ben és 1860-ban készített félszáz felvételéből állította össze páratlan értékű Kolozsvár-albumát, Miklósi Sikes Csaba művészettörténész méltatta. Mint kiderült, 1881-ben Veress Ferenc elsőként próbálkozott színes fényképek előállításával, 1884-ben pedig már kielégítő levonatokat tudott készíteni színes diapozitívekről másolókeretben. Méltán emlegetik a magyar fényképészeti szaksajtó megteremtőjeként, a nevéhez fűződik a Fényképészeti Lapok című folyóirat elindítása is. – Veress Ferenc Kolozsváron született és hunyt el, 86 évet élt. Ő az a személy, akit számos tekintetben is úgy emlegethetünk: az első – értékelte a művészettörténész.
Dáné Tibor Kálmán az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület történetével ismertette meg a népes hallgatóságot, a mostani Kárpát-medencei Kulturális Nap ugyanis egyúttal a megalapításának 125. évfordulóját ünneplő EMKÉ-t is köszöntötte. – Az alapító erdélyi magyar nemesség és polgárság tőkéjéből sikerült viszonylag gyorsan népiskolákat, népkönyvtárakat és dalkört létrehozni, ami jelentős mértékben megpezsdítette az erdélyi magyar közművelődési életet. Az EMKE sikeresen lépett az erdélyi gazdasági élet pozitív előrehaladásáért, a múlt század fordulójára pedig a magyarság legnagyobb intézményévé, társadalmi szervezetévé nőtte ki magát – mondta Dáné, majd a huszadik század jelentős eseményeinek, valamint az egyesület 1948 és 1990 közötti kényszerű beszüntetésének említése után az elmúlt húsz év megvalósításairól is szót ejtett. 1990-től napjainkig ugyanis az EMKÉ-nek sikerült kiépítenie egy saját közművelődési intézményhálózatot: az egyesület közreműködése révén jöhetett létre tavaly a Magyar Házak Hálózata, amelynek mára már több mint 30 tagja van.
Este 7 óra, színházterem. Az egésznapos gazdag program megkoronázásaként elkezdődött a gálaműsor: a Magyar Állami Népi Együttes, a kárpátaljai, eszenyi Ritmus Népi Táncegyüttes, a felvidéki Aranymetszés Duó és az Alsószeli Magyar Dalkör produkciója mellett a muravidéki Gaál Désire, a Kárpát-medencei versmondó verseny győztese is színpadra lépett. A verses műsor után népdalokat adott elő a vajdasági, bácskertesi Csizmadia Anna népdalénekes, a programot pedig a Zurboló Táncegyüttes Postakert című előadása zárta.
Igyekeznek odafigyelni a fiatalokra Muravidéken
Mialatt a különböző programok zajlottak, volt időm elbeszélgetni a Kárpát-medence különböző térségeiből érkezőkkel, így Kepe Lilivel, a lendvai székhelyű Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) igazgatójával is. A kulturális napon már a kezdetektől részt vesznek, és büszkén teszik ezt, annak ellenére, hogy a Muravidék az egyik legkisebb, magyarok által lakott régió. Intézetük 1994. január 1-je óta működik hivatalosan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség alapította meg. – Igyekszünk úgy megszervezni magunkat, hogy az emberek megismerkedjenek velünk, ugyanakkor mindig örömmel tölt el, ha régi barátokkal, ismerősökkel találkozhatunk, akikkel valamilyen módon együtt műveljük a magyar kultúrát a Kárpát-medencében – fogalmazott Kepe Lili.
S hogy miként tehetnek otthon, Szlovéniában a magyar kultúra ápolása érdekében? Igyekeznek a hét-nyolcezres magyar közösség javát szolgáló programokat szervezni, minden olyan személyt „célközönségüknek” tekintenek, aki magyarnak érzi magát. – Persze, ezt önerőből nem tudnánk megvalósítani, a szlovén állam már több évtizede pozitív diszkriminációban részesíti mind a magyar, mind pedig az olasz őshonos kisebbséget. Ha nem kapnánk állami támogatást, nem számolhatnánk be ilyen eredményes munkáról – tette hozzá az intézet igazgatója.
Mesélt továbbá arról is, hogy az utóbbi években minden olyan megmozdulást prioritásként kezelnek, amely összefügg a fiatalokkal. A könyvkiadástól a műkedvelésen át a tudományos tevékenységekig, a turizmustól a nagyobb jellegű rendezvények megszervezéséig valamennyi kezdeményezést megpróbálják felkarolni. Ez ugyanis valamilyen szinten ellenpontozhatja, hogy Szlovéniában több mint ötven éve nem működnek magyar tannyelvű iskolák. – A mi esetünkben nem kis dolog, ha évente tíz nyári tábort szervezhetünk, és folyamatosan azon vagyunk, hogy a többi határontúli fiatal is bekapcsolódjon a programjainkba. A munkánk gyümölcsei később érnek majd be, ennek ellenére nap mint nap tennünk kell azért, hogy az egyetemes magyar kultúrának Muravidéken is legyen folytatása – összegezte Kepe Lili.
Országos és regionális rendezvények Felvidéken
Mézes Rudolf, a Csemadok Területi Választmányának országos alelnöke örömmel újságolta, hogy ezúttal közel harmincfős csoport érkezett a Felvidékről: többek mellett a Hunor Citerazenekar és az Alsószeli Magyar Dalkör tagjai, valamint verséneklők kísérték el a Csemadok küldöttségét. – Nálunk, a Felvidéken nagyon népszerű a verséneklés, már jó néhány esztendeje a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen is összemérhetik tudásukat a verséneklők – hangsúlyozta. Mint kiderült, a vers- és prózamondó vetélkedő egyike azon megmérettetéseknek, amelyeket több más szervezettel közösen, évente szervez meg a Csemadok. Mézes Rudolf az országos rendezvények közül többek között a Falusi Színjátszó Csoportok Országos Fesztiválját, a Citerazenekarok Országos Seregszemléjét, a Verséneklő Együttesek Országos Fesztiválját, az Országos Népművészeti Fesztivált, a Duna Menti Tavasz Gyermek báb- és színjátszó csoportok országos seregszemléjét, valamint a Bíborpiros szép rózsa elnevezésű népzenei versenyt említette.
Emellett számos regionális programot szerveznek a térségben. – Igyekszünk úgy tevékenykedni, hogy ne csupán egyetlen központ fejlődjön, hanem legyenek rendezvények szerte az országban, olyanok, amelyek igazán közel állnak a szívünkhöz – magyarázta lelkesen. Többnyire pályázatokból próbálják finanszírozni ezeket, az országos támogatás ugyanis 1994-ben megszűnt.
Elégedettek a kárpátaljaiak és a budapestiek is
Zubánics László, a két évvel ezelőtt létrejött Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke szerint az ismerkedés mellett a Magyarországon és a többi határon túli régióban felmerülő igények megbeszélésére is lehetőséget biztosítanak a mostanihoz hasonló alkalmak. Elmondta: Kárpátalján számos nehézségbe ütköznek a magyar kultúra megőrzésén fáradozók, ennek ellenére szép számban vannak művelődési intézményeik, iskoláik és kultúrházaik. Derűlátóan vélekedett ugyanakkor az előkészületben lévő új ukrajnai nyelvtörvényről, amely a magyar nyelv használatát is támogatni kívánja.
Pozitívan értékelte a Kárpát-medencei Kulturális Nap idei kiadását Kiss László, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus munkatársa is: mint mondta, örömmel tölti el, hogy ily nagyszerű csoportok érkeztek Budapestre a Kárpát-medencéből, „nagyon jó barátok, akik többnyire már ismerik egymást, a viszontlátás öröme pedig mindig jóleső érzéssel tölti el”. – Ez az a nap, amikor megmutathatjuk egymásnak azokat az értékeket, amelyeket képviselünk, és az egyes területek színvonalas műsorait a többiek is megismerhetik. Az a cél, amelyet a kezdetekkor kitűztünk, hogy a Kárpát-medencei magyar kultúrát egységes, szerves egészként szemléljük, megvalósult, és az itt látott produkciók is, bár előadóik különböző régiókból érkeztek, az egyetemes magyar kultúra részét képezik – magyarázta Kiss László. Úgy véli, napjainkban, amikor a hétköznapok inkább a gazdaságról és a globális problémákról szólnak, kellő teret kell szentelni a kultúrának, ellenkező esetben ugyanis az könnyen elsorvadhat. – Ezen belül különösen oda kell figyelni a magyar kultúrára, ezért mi vagyunk felelősek. Legyünk büszkék mindarra, amit a magyar kultúra az elmúlt több mint ezer évben letett a világ kultúrájának asztalára! – hívta fel a figyelmet, ugyanakkor elismerően beszélt a megalapításának 125. évfordulóját idén ünneplő EMKE tevékenységéről.
A szívverésünk és az életünk, hogy kellő mértékben odafigyeljünk a Kárpát-medencei magyar kultúra alakulására, hiszen ez az a szál, amely összeköt bennünket, magyarokat – magyarázta a Magyar Művelődési Intézet képviseletében Hegedűs Kata, az egésznapos program egyik főszervezője. Annak kapcsán, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok megismerjék egymás kultúráját, a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal által szervezett filmes és irodalmi karaván sikerét említette, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben is számos hasonló csereprogramra kerülhet sor.
EMKE: tartalommal megtölteni az együttműködést
Kolozsvár irányába tartva Dáné Tibor Kálmánt is arra kértem, értékelje az idei Kárpát-medencei Kulturális Napot, és ezen belül az erdélyiek szereplését: nem csalódtam, amikor a rendezvényről, a Zurboló Táncegyüttes produkciójáról, az Örökségünk Kolozsvár kiállításról, Papp Emese kézműves tevékenységéről és a Sapientia–EMTE fiatal filmeseinek alkotásairól egyaránt pozitívan vélekedett. A lehetőséget kihasználva az EMKE jelenlegi terveiről is érdeklődtem. Mint kiderült, a közeljövőben tartalommal kívánják megtölteni az idén márciusban, Sárospatakon létrejött Észak-magyarországi EMKE-képviselettel (élén Csatlósné Komáromi Katalinnal, a Művelődés Háza igazgatójával és Bordás Istvánnal, a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület titkárával) való együttműködést. Az elmúlt fél évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyei művelődésszervezők érkeztek Erdélybe, hogy megismerjék az itteni Magyar Házak működését, következő lépésként pedig egy itteni Magyar Ház vezetőjét küldik tanulmányútra Sárospatakra. A két város közötti kapcsolat további gyümölcsöztetése érdekében szakmai összejöveteleket is kívánnak szervezni, ezek egyikébe az EMKE társszervezete, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület is bekapcsolódik. Jövő tavasszal kerül sor az Erdélyiek Sárospatakon elnevezésű rendezvényre, amelynek középpontjában a tervek szerint Cs. Szabó László élete és munkássága áll majd. – A másik nagy tervünk, amelynek a megvalósítása jelenleg is folyamatban van, az Erdélyi Magyar Közművelődésért Alapítvány bejegyzése lesz Magyarországon, amelynek segítségével megvalósulhat az EMKE társszervezeteinek célirányos támogatása – összegezte Dáné Tibor Kálmán.
„Az abrosz tarkabarka,/ és rajta jó kadarka,/és már az első csók után,/ meglátja, de jó lesz itt Óbudán!” Nos, kadarka és csók nem volt, ennek ellenére mindannyian jól éreztük magunkat szombaton a Budai Vigadó épületében. A Kárpát-medencei Kulturális Nap ugyanis ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kapcsolatteremtésre és a más régiókban élő, ám hozzánk hasonlóan magyarul beszélők kultúrájának megismerésére egyaránt volt lehetőség. Köszönet ezért elsősorban az EMKÉ-nek, valamint a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal más szervezeteinek. Reméljük, hogy a jövőben hasonlóan tartalmas programokról számolhatunk be lapunk hasábjain.
FERENCZ ZSOLT. Szabadság (Kolozsvár)
Budapesten találkoztak a közművelődési kerekasztal szervezetei
„Hétre ma várom a Nemzetinél/ ott, ahol a hatos megáll!/ Este az EMKE cigánya zenél,/ ha nem jön el, szívem de fáj!” Ez a sokak által jól ismert és kedvelt sláger jutott eszembe, amikor néhány hete megkerestek a 125. születésnapját idén ünneplő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) munkatársai, mondván: ha van kedvem, kísérjem el őket a szeptember 11-én Budapesten esedékes Kárpát-medencei Kulturális Napra. A közel másfél évtizede elindított, évente sorra kerülő rendezvény programpontjait szemlélve örömmel mondtam igent a felkérésnek. Hiszen filmvetítéseket, kézműves foglalkozásokat, zenei műsorokat ígértek a szervezők, a 2008 őszén megalakult Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal tagjai és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, továbbá Kolozsvár múltjával és jelenével kapcsolatos fényképkiállítást, és több más mellett a Zurboló Táncegyüttes Postakert című előadásának beharangozóját is ott láttam a tervezetben...
Szombat délelőtt 10 óra, Budapest, Corvin tér 8. Az esős, borongós időjárás ellenére már javában gyülekeztek a résztvevők a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a Hagyományok Háza, valamint a Magyar Állami Népi Együttes székházaként szolgáló Budai Vigadó épületében. – Különösen aktuális ma a mondás, hogy sok jó ember kis helyen is elfér, reményeink szerint nagyon jól fogjuk érezni magunkat ezen a rendkívül színes napon – mondta Tóth Erzsébet, a házigazda Magyar Művelődési Intézet munkatársa, aki kollégájával, Kiss Lászlóval együtt szívélyesen üdvözölte a Kárpát-medence különböző régióiból – Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Drávaszögből és Muravidékről – érkezőket.
A körmönfonástól a könyvekig
Felnőttekre és gyerekekre egyaránt kacsintgattak a kézműves tevékenységek: Papp Emese, a kolozsvári Waldorf iskola tanítója a körmönfonás rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket, a muravidékiek csuhéból készítettek különböző figurákat (kosarakat, babákat stb.), szalvétatartókat, valamint hímes tojást, természetesen a tájegység jellegzetes motívumaival ötvözve azokat. A Vajdaságból, Adáról érkező Balog József segítségével fából készíthettek különböző játékokat és dísztárgyakat a szemlélődők, ugyanakkor egy logikai, a gyermekek szem- és kézkoordinációját is fejlesztő próbába is bekapcsolódhattak.
Kulturális kvízben sem volt hiány, itt a vállalkozóbb kedvűeknek többek között azt kellett tudniuk, hogy milyen szarvasról szól a rege, kinek a címerében szerepelt a fekete holló, honnan származik a kürtőskalács, avagy milyen téren található a Budai Vigadó épülete.
Az egyik budapesti könyves nagykereskedés, a Xantusz képviseletében Bihari Józsefné a határon túli magyar kiadók köteteit kínálta: mint kiderült, a fia által vezetett üzlet szinte valamennyi felvidéki, erdélyi és vajdasági magyar könyvkiadóval partneri kapcsolatban áll, céljuk pedig, hogy az egyes régiókban megjelenő kiadványokat a Kárpát-medence más térségeibe is eljuttassák. Kizárólag az interneten működnek (www.xantusz.hu), ezért a mostanihoz hasonló rendezvények lehetőséget teremtenek számukra a kapcsolatteremtésre, valamint arra, hogy „közszájon forogjanak”. Bihari Józsefné ezúttal a kárpátaljaiakkal is elbeszélgetett, és reménykedik abban, hogy a jövőben velük is sikerül jó viszonyt kiépíteniük. S hogy milyen könyveket vásárolnak mostanság az emberek? Az elszármazottak többnyire az adott régióhoz kapcsolódó köteteket részesítik előnyben, de a történelmi, néprajzi és tudományos kötetek iránt is mutatkozik kereslet – magyarázta.
A lendvai székhelyű Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársai több tucat muravidéki magyar nyelvű kötetet hoztak el a kulturális napra, a tájszójegyzék mellett különböző verseskötetekbe, valamint a Lendváról szóló monográfiába is belelapozhattunk. Az EMKÉ-sek pedig eseménynaptárt kínáltak, valamint a Szabédi-napok alkalmával elhangzott előadásokat tartalmazó konferenciakötetüket, a Gondolat-kísérletek Szabédi László életművében című könyvet, ezeket ingyen vihették haza a résztvevők.
Filmjében és zenéjében is él a nemzet
Ritkán, vagy eddig még nem látott, a Kárpát-medencében készített rövidfilmek vetítésére is sor került a nap folyamán: a programban dokumentum- és ismeretterjesztő kisfilmek szerepeltek, olyanok, amelyek a szecessziós Szabadkát, a bácsi várat vagy éppen Bicskei István munkásságát mutatták be. Hat vajdasági (A szép Tisza és más, Még oda nem ér az idő, Szivárványkígyó, Testté lett alázat, A szecessziós Szabadka, A bácsi vár), egy muravidéki („Én hittel dolgozom”) és négy erdélyi (Visky Sámuel: Parttalan, Felméri Cecília: Mátyás Mátyás, Visky Ábel: Éjszaka földön, László József: Autóstop) produkciót tekinthettek meg az érdeklődők, ha pedig még nem tettük volna, a filmeket nézve most nyugodtan elkönyvelhettük magunkban: filmjében is él a nemzet.
Az esti gálára való bemelegítés gyanánt, a budapesti Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola drámatagozatos osztályának Hazafelé című mozgásszínházi előadása után a Kárpát-medence zenei terméséből kaptunk egy jókora csokorra valót a felvidéki Hunor Citerazenekar, a Muravidék Citera-együttes, a Triola+1 együttes műsora és a vajdasági B-terv zenekar koncertje révén.
Fotókiállítás, valamint táncegyüttes Kolozsvárról
A délutáni órákban, a kézműves tevékenységek helyszíneként szolgáló aulában került sor az Örökségünk Kolozsvár elnevezésű fényképkiállítás megnyitójára: az EMKE és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) által szervezett tárlatot 2002-ben már láthatta a kincses város közönsége, ezúttal, egy teljes hétig a magyar fővárosban élők is megcsodálhatták azt. Veress Ferenc képein a 19., László Miklós alkotásain pedig a 21. századi Kolozsvár épületei, műemlékei tárulnak a szemünk elé. Az erdélyi fényképészet úttörő mestereként emlegetett Veress Ferenc munkásságát, aki 1859-ben és 1860-ban készített félszáz felvételéből állította össze páratlan értékű Kolozsvár-albumát, Miklósi Sikes Csaba művészettörténész méltatta. Mint kiderült, 1881-ben Veress Ferenc elsőként próbálkozott színes fényképek előállításával, 1884-ben pedig már kielégítő levonatokat tudott készíteni színes diapozitívekről másolókeretben. Méltán emlegetik a magyar fényképészeti szaksajtó megteremtőjeként, a nevéhez fűződik a Fényképészeti Lapok című folyóirat elindítása is. – Veress Ferenc Kolozsváron született és hunyt el, 86 évet élt. Ő az a személy, akit számos tekintetben is úgy emlegethetünk: az első – értékelte a művészettörténész.
Dáné Tibor Kálmán az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület történetével ismertette meg a népes hallgatóságot, a mostani Kárpát-medencei Kulturális Nap ugyanis egyúttal a megalapításának 125. évfordulóját ünneplő EMKÉ-t is köszöntötte. – Az alapító erdélyi magyar nemesség és polgárság tőkéjéből sikerült viszonylag gyorsan népiskolákat, népkönyvtárakat és dalkört létrehozni, ami jelentős mértékben megpezsdítette az erdélyi magyar közművelődési életet. Az EMKE sikeresen lépett az erdélyi gazdasági élet pozitív előrehaladásáért, a múlt század fordulójára pedig a magyarság legnagyobb intézményévé, társadalmi szervezetévé nőtte ki magát – mondta Dáné, majd a huszadik század jelentős eseményeinek, valamint az egyesület 1948 és 1990 közötti kényszerű beszüntetésének említése után az elmúlt húsz év megvalósításairól is szót ejtett. 1990-től napjainkig ugyanis az EMKÉ-nek sikerült kiépítenie egy saját közművelődési intézményhálózatot: az egyesület közreműködése révén jöhetett létre tavaly a Magyar Házak Hálózata, amelynek mára már több mint 30 tagja van.
Este 7 óra, színházterem. Az egésznapos gazdag program megkoronázásaként elkezdődött a gálaműsor: a Magyar Állami Népi Együttes, a kárpátaljai, eszenyi Ritmus Népi Táncegyüttes, a felvidéki Aranymetszés Duó és az Alsószeli Magyar Dalkör produkciója mellett a muravidéki Gaál Désire, a Kárpát-medencei versmondó verseny győztese is színpadra lépett. A verses műsor után népdalokat adott elő a vajdasági, bácskertesi Csizmadia Anna népdalénekes, a programot pedig a Zurboló Táncegyüttes Postakert című előadása zárta.
Igyekeznek odafigyelni a fiatalokra Muravidéken
Mialatt a különböző programok zajlottak, volt időm elbeszélgetni a Kárpát-medence különböző térségeiből érkezőkkel, így Kepe Lilivel, a lendvai székhelyű Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) igazgatójával is. A kulturális napon már a kezdetektől részt vesznek, és büszkén teszik ezt, annak ellenére, hogy a Muravidék az egyik legkisebb, magyarok által lakott régió. Intézetük 1994. január 1-je óta működik hivatalosan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség alapította meg. – Igyekszünk úgy megszervezni magunkat, hogy az emberek megismerkedjenek velünk, ugyanakkor mindig örömmel tölt el, ha régi barátokkal, ismerősökkel találkozhatunk, akikkel valamilyen módon együtt műveljük a magyar kultúrát a Kárpát-medencében – fogalmazott Kepe Lili.
S hogy miként tehetnek otthon, Szlovéniában a magyar kultúra ápolása érdekében? Igyekeznek a hét-nyolcezres magyar közösség javát szolgáló programokat szervezni, minden olyan személyt „célközönségüknek” tekintenek, aki magyarnak érzi magát. – Persze, ezt önerőből nem tudnánk megvalósítani, a szlovén állam már több évtizede pozitív diszkriminációban részesíti mind a magyar, mind pedig az olasz őshonos kisebbséget. Ha nem kapnánk állami támogatást, nem számolhatnánk be ilyen eredményes munkáról – tette hozzá az intézet igazgatója.
Mesélt továbbá arról is, hogy az utóbbi években minden olyan megmozdulást prioritásként kezelnek, amely összefügg a fiatalokkal. A könyvkiadástól a műkedvelésen át a tudományos tevékenységekig, a turizmustól a nagyobb jellegű rendezvények megszervezéséig valamennyi kezdeményezést megpróbálják felkarolni. Ez ugyanis valamilyen szinten ellenpontozhatja, hogy Szlovéniában több mint ötven éve nem működnek magyar tannyelvű iskolák. – A mi esetünkben nem kis dolog, ha évente tíz nyári tábort szervezhetünk, és folyamatosan azon vagyunk, hogy a többi határontúli fiatal is bekapcsolódjon a programjainkba. A munkánk gyümölcsei később érnek majd be, ennek ellenére nap mint nap tennünk kell azért, hogy az egyetemes magyar kultúrának Muravidéken is legyen folytatása – összegezte Kepe Lili.
Országos és regionális rendezvények Felvidéken
Mézes Rudolf, a Csemadok Területi Választmányának országos alelnöke örömmel újságolta, hogy ezúttal közel harmincfős csoport érkezett a Felvidékről: többek mellett a Hunor Citerazenekar és az Alsószeli Magyar Dalkör tagjai, valamint verséneklők kísérték el a Csemadok küldöttségét. – Nálunk, a Felvidéken nagyon népszerű a verséneklés, már jó néhány esztendeje a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen is összemérhetik tudásukat a verséneklők – hangsúlyozta. Mint kiderült, a vers- és prózamondó vetélkedő egyike azon megmérettetéseknek, amelyeket több más szervezettel közösen, évente szervez meg a Csemadok. Mézes Rudolf az országos rendezvények közül többek között a Falusi Színjátszó Csoportok Országos Fesztiválját, a Citerazenekarok Országos Seregszemléjét, a Verséneklő Együttesek Országos Fesztiválját, az Országos Népművészeti Fesztivált, a Duna Menti Tavasz Gyermek báb- és színjátszó csoportok országos seregszemléjét, valamint a Bíborpiros szép rózsa elnevezésű népzenei versenyt említette.
Emellett számos regionális programot szerveznek a térségben. – Igyekszünk úgy tevékenykedni, hogy ne csupán egyetlen központ fejlődjön, hanem legyenek rendezvények szerte az országban, olyanok, amelyek igazán közel állnak a szívünkhöz – magyarázta lelkesen. Többnyire pályázatokból próbálják finanszírozni ezeket, az országos támogatás ugyanis 1994-ben megszűnt.
Elégedettek a kárpátaljaiak és a budapestiek is
Zubánics László, a két évvel ezelőtt létrejött Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke szerint az ismerkedés mellett a Magyarországon és a többi határon túli régióban felmerülő igények megbeszélésére is lehetőséget biztosítanak a mostanihoz hasonló alkalmak. Elmondta: Kárpátalján számos nehézségbe ütköznek a magyar kultúra megőrzésén fáradozók, ennek ellenére szép számban vannak művelődési intézményeik, iskoláik és kultúrházaik. Derűlátóan vélekedett ugyanakkor az előkészületben lévő új ukrajnai nyelvtörvényről, amely a magyar nyelv használatát is támogatni kívánja.
Pozitívan értékelte a Kárpát-medencei Kulturális Nap idei kiadását Kiss László, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus munkatársa is: mint mondta, örömmel tölti el, hogy ily nagyszerű csoportok érkeztek Budapestre a Kárpát-medencéből, „nagyon jó barátok, akik többnyire már ismerik egymást, a viszontlátás öröme pedig mindig jóleső érzéssel tölti el”. – Ez az a nap, amikor megmutathatjuk egymásnak azokat az értékeket, amelyeket képviselünk, és az egyes területek színvonalas műsorait a többiek is megismerhetik. Az a cél, amelyet a kezdetekkor kitűztünk, hogy a Kárpát-medencei magyar kultúrát egységes, szerves egészként szemléljük, megvalósult, és az itt látott produkciók is, bár előadóik különböző régiókból érkeztek, az egyetemes magyar kultúra részét képezik – magyarázta Kiss László. Úgy véli, napjainkban, amikor a hétköznapok inkább a gazdaságról és a globális problémákról szólnak, kellő teret kell szentelni a kultúrának, ellenkező esetben ugyanis az könnyen elsorvadhat. – Ezen belül különösen oda kell figyelni a magyar kultúrára, ezért mi vagyunk felelősek. Legyünk büszkék mindarra, amit a magyar kultúra az elmúlt több mint ezer évben letett a világ kultúrájának asztalára! – hívta fel a figyelmet, ugyanakkor elismerően beszélt a megalapításának 125. évfordulóját idén ünneplő EMKE tevékenységéről.
A szívverésünk és az életünk, hogy kellő mértékben odafigyeljünk a Kárpát-medencei magyar kultúra alakulására, hiszen ez az a szál, amely összeköt bennünket, magyarokat – magyarázta a Magyar Művelődési Intézet képviseletében Hegedűs Kata, az egésznapos program egyik főszervezője. Annak kapcsán, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok megismerjék egymás kultúráját, a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal által szervezett filmes és irodalmi karaván sikerét említette, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben is számos hasonló csereprogramra kerülhet sor.
EMKE: tartalommal megtölteni az együttműködést
Kolozsvár irányába tartva Dáné Tibor Kálmánt is arra kértem, értékelje az idei Kárpát-medencei Kulturális Napot, és ezen belül az erdélyiek szereplését: nem csalódtam, amikor a rendezvényről, a Zurboló Táncegyüttes produkciójáról, az Örökségünk Kolozsvár kiállításról, Papp Emese kézműves tevékenységéről és a Sapientia–EMTE fiatal filmeseinek alkotásairól egyaránt pozitívan vélekedett. A lehetőséget kihasználva az EMKE jelenlegi terveiről is érdeklődtem. Mint kiderült, a közeljövőben tartalommal kívánják megtölteni az idén márciusban, Sárospatakon létrejött Észak-magyarországi EMKE-képviselettel (élén Csatlósné Komáromi Katalinnal, a Művelődés Háza igazgatójával és Bordás Istvánnal, a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület titkárával) való együttműködést. Az elmúlt fél évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyei művelődésszervezők érkeztek Erdélybe, hogy megismerjék az itteni Magyar Házak működését, következő lépésként pedig egy itteni Magyar Ház vezetőjét küldik tanulmányútra Sárospatakra. A két város közötti kapcsolat további gyümölcsöztetése érdekében szakmai összejöveteleket is kívánnak szervezni, ezek egyikébe az EMKE társszervezete, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület is bekapcsolódik. Jövő tavasszal kerül sor az Erdélyiek Sárospatakon elnevezésű rendezvényre, amelynek középpontjában a tervek szerint Cs. Szabó László élete és munkássága áll majd. – A másik nagy tervünk, amelynek a megvalósítása jelenleg is folyamatban van, az Erdélyi Magyar Közművelődésért Alapítvány bejegyzése lesz Magyarországon, amelynek segítségével megvalósulhat az EMKE társszervezeteinek célirányos támogatása – összegezte Dáné Tibor Kálmán.
„Az abrosz tarkabarka,/ és rajta jó kadarka,/és már az első csók után,/ meglátja, de jó lesz itt Óbudán!” Nos, kadarka és csók nem volt, ennek ellenére mindannyian jól éreztük magunkat szombaton a Budai Vigadó épületében. A Kárpát-medencei Kulturális Nap ugyanis ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kapcsolatteremtésre és a más régiókban élő, ám hozzánk hasonlóan magyarul beszélők kultúrájának megismerésére egyaránt volt lehetőség. Köszönet ezért elsősorban az EMKÉ-nek, valamint a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal más szervezeteinek. Reméljük, hogy a jövőben hasonlóan tartalmas programokról számolhatunk be lapunk hasábjain.
FERENCZ ZSOLT. Szabadság (Kolozsvár)
2010. október 16.
Civil fórum – tizenegyedszerre
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülettel együttműködve a tizenegyedik alkalommal szervezi meg az erdélyi magyar civil szervezetek fórumát. A konferencia témája: Civil szerepek és partnerségek. A marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében zajló munkálatok tegnap plenáris előadásokkal kezdődtek, ma szekcióülésekre és a Civil Díj átadására kerül sor.
Európában reggel, délben, este a partnerségről beszélnek
A konferenciát dr. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke nyitotta meg, aki bevezetőjében elmondta, hogy át kell gondolni a civil szféra tevékenységét és a közigazgatással való partnerség jegyében kell továbblépni.
Bara Gyula, a romániai Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium vezérigazgatója az EU támogatáspolitikáját vázolta fel. Előadásában arról beszélt, hogy miként segíti az unió a partnerségeket, hogyan lehet kiterjeszteni a civil területeket, hiszen az unióban nagy "források" vannak erre a célra. – Reggel, délben, este arról beszélnek Európában, hogy partnerség! A romániai civil szféra viszont nincs felkészülve arra, hogy partnerségeket alakítson ki. A civil szféra eddig a politikummal szembeni kritikát fogalmazta meg, most eljött az idő, hogy részt vegyen a régiós, a transznacionális és a határ menti együttműködésekben. Ezekre a programokra 100 milliárd euró áll rendelkezésre. Például a magyar-román operációs programra 275 millió euró van elkülönítve – mondta a vezérigazgató, aki hozzátette, hogy valamennyi projekt 6-8 hónapi utófinanszírozással történik.
A civil szféra a demokrácia fundamentuma kell legyen!
A román civil szféra az EU-csatlakozás után címmel dr. Cristian Pârvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke tartott érdekes előadást. Szó volt arról, hogy világos jelei vannak a román állam működőképtelenségének, hogy mennyire megingott a bizalom az államelnöki hivatal intézményében, hogy a válságnak milyen katasztrofális hatása van a demokráciára. Felhozta a nyugati államok – Svédország, Hollandia – példáját, ahol szintén inogni látszik a demokrácia, hogy Belgiumban, ahol az unió fővárosa székel, nem sikerül kormányt alakítani, hogy egyre inkább éleződik a flamand–vallon konfliktus. Csehszlovákia is szétesett, a házasságok megköttetnek és válással végződnek – mondják, de ez más kontextus. Aztán kitért az amerikai válságot előidéző 2008-as bankcsődre, a dollármilliárdok elillanására, ami oda vezetett, hogy most a bankok hadjáratának vagyunk szemtanúi és áldozatai. Jó példa erre a sebezhető Görögország vagy Románia. A gazdasági hatalom megkaparintásában az amerikai elnöknek sem sikerült nyernie a bankokkal szemben. Kérdés: működik-e ez a gazdasági modell? És mi a szerepe a civil szférának? Egyértelmű: a civil szféra a demokrácia fundamentuma kell legyen. Nem a piacgazdaságot, hanem a demokráciát kell megvédeni!
Az utóbbi napok tiltakozó megmozdulásaira kitérve a Pro Democratia elnöke kifejtette, hogy a román vidékeken nincs tiltakozási kultúra, a köztisztviselők inkább az erdélyi városokban adtak hangot elégedetlenségüknek, ezért a hatalom erőtlennek ítéli ezeket. A társadalmi kiábrándultságnak nem tudunk akkora hangsúlyt adni, mint a görögök vagy a franciák – mondta az előadó, aki javaslatot tett egy közös román és romániai magyar civil szövetség létrehozására.
Átadják a Civil Díjat
A munkálatok délután is folytatódtak. Dr. Kiss Dénes a romániai magyar civil szféráról, dr. Bodó Barna Önkormányzati-civil partnerségek az Európai Unióban címmel tartott előadást.
A vitafórum meghívottjai Kolumbán Gábor, Lokodi Edit Emőke tanácselnök, Csegzi Sándor alpolgármester és Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere voltak.
A résztvevők este 7 órakor orgonakoncerten vehettek részt.
A mai munkálatok 9 órától szekcióülésekkel folytatódnak, majd 12.30 órától Latorcai Csaba h. államtitkár a magyar kormány civil stratégiájáról tart előadást. A Civil Díjat 14 órakor adják át.
Mezey Sarolta, Népújság (Marosvásárhely)
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülettel együttműködve a tizenegyedik alkalommal szervezi meg az erdélyi magyar civil szervezetek fórumát. A konferencia témája: Civil szerepek és partnerségek. A marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében zajló munkálatok tegnap plenáris előadásokkal kezdődtek, ma szekcióülésekre és a Civil Díj átadására kerül sor.
Európában reggel, délben, este a partnerségről beszélnek
A konferenciát dr. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke nyitotta meg, aki bevezetőjében elmondta, hogy át kell gondolni a civil szféra tevékenységét és a közigazgatással való partnerség jegyében kell továbblépni.
Bara Gyula, a romániai Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium vezérigazgatója az EU támogatáspolitikáját vázolta fel. Előadásában arról beszélt, hogy miként segíti az unió a partnerségeket, hogyan lehet kiterjeszteni a civil területeket, hiszen az unióban nagy "források" vannak erre a célra. – Reggel, délben, este arról beszélnek Európában, hogy partnerség! A romániai civil szféra viszont nincs felkészülve arra, hogy partnerségeket alakítson ki. A civil szféra eddig a politikummal szembeni kritikát fogalmazta meg, most eljött az idő, hogy részt vegyen a régiós, a transznacionális és a határ menti együttműködésekben. Ezekre a programokra 100 milliárd euró áll rendelkezésre. Például a magyar-román operációs programra 275 millió euró van elkülönítve – mondta a vezérigazgató, aki hozzátette, hogy valamennyi projekt 6-8 hónapi utófinanszírozással történik.
A civil szféra a demokrácia fundamentuma kell legyen!
A román civil szféra az EU-csatlakozás után címmel dr. Cristian Pârvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke tartott érdekes előadást. Szó volt arról, hogy világos jelei vannak a román állam működőképtelenségének, hogy mennyire megingott a bizalom az államelnöki hivatal intézményében, hogy a válságnak milyen katasztrofális hatása van a demokráciára. Felhozta a nyugati államok – Svédország, Hollandia – példáját, ahol szintén inogni látszik a demokrácia, hogy Belgiumban, ahol az unió fővárosa székel, nem sikerül kormányt alakítani, hogy egyre inkább éleződik a flamand–vallon konfliktus. Csehszlovákia is szétesett, a házasságok megköttetnek és válással végződnek – mondják, de ez más kontextus. Aztán kitért az amerikai válságot előidéző 2008-as bankcsődre, a dollármilliárdok elillanására, ami oda vezetett, hogy most a bankok hadjáratának vagyunk szemtanúi és áldozatai. Jó példa erre a sebezhető Görögország vagy Románia. A gazdasági hatalom megkaparintásában az amerikai elnöknek sem sikerült nyernie a bankokkal szemben. Kérdés: működik-e ez a gazdasági modell? És mi a szerepe a civil szférának? Egyértelmű: a civil szféra a demokrácia fundamentuma kell legyen. Nem a piacgazdaságot, hanem a demokráciát kell megvédeni!
Az utóbbi napok tiltakozó megmozdulásaira kitérve a Pro Democratia elnöke kifejtette, hogy a román vidékeken nincs tiltakozási kultúra, a köztisztviselők inkább az erdélyi városokban adtak hangot elégedetlenségüknek, ezért a hatalom erőtlennek ítéli ezeket. A társadalmi kiábrándultságnak nem tudunk akkora hangsúlyt adni, mint a görögök vagy a franciák – mondta az előadó, aki javaslatot tett egy közös román és romániai magyar civil szövetség létrehozására.
Átadják a Civil Díjat
A munkálatok délután is folytatódtak. Dr. Kiss Dénes a romániai magyar civil szféráról, dr. Bodó Barna Önkormányzati-civil partnerségek az Európai Unióban címmel tartott előadást.
A vitafórum meghívottjai Kolumbán Gábor, Lokodi Edit Emőke tanácselnök, Csegzi Sándor alpolgármester és Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere voltak.
A résztvevők este 7 órakor orgonakoncerten vehettek részt.
A mai munkálatok 9 órától szekcióülésekkel folytatódnak, majd 12.30 órától Latorcai Csaba h. államtitkár a magyar kormány civil stratégiájáról tart előadást. A Civil Díjat 14 órakor adják át.
Mezey Sarolta, Népújság (Marosvásárhely)
2011. november 5.
Répás Zsuzsanna: fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek A magyar kormány számára fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek, amelyek sokat segíthetnek a magyar identitás megőrzésében - mondta szombaton az MTI-nek Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A tisztségviselő ezen a napon részt vett Marosvásárhelyen a XI. Civil Fórum 2011 – Civilként a társadalomért című rendezvényen, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület közösen szervezett.
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: ez a fórum lehetőséget adott arra, hogy találkozzék több mint száz civil szervezet képviselőjével. "Nagyon örülök annak, hogy Erdélyben ennyire élénk a civil élet, a kistelepüléseken is több civil szervezet működik. A magyar kormány számára nagyon fontos partnerek ezek a szervezetek" - mondta.
Az életnek ugyanis vannak olyan területei, ahová a politika nem ér el, és jó is, hogy nem ér el - tette hozza. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a civil szervezetek Erdélyben fontos szerepet töltenek be számos területen, így az oktatás, a környezetvédelem, a hagyományok ápolása, a kultúra terén. Közös vonásuk, hogy a magyar identitást akarják megőrizni és átadni a jövő nemzedékeknek - mondta Répás Zsuzsanna.
Ezeket a gondolatokat a helyettes államtitkár a szombati rendezvényen elhangzott előadásában is kifejtette. Ezután válaszolt a közönség soraiból feltett kérdésekre, amelyek főleg a támogatáspolitika megújítását, a Bethlen Gábor Alap megújult működését érintették. Megállapította: a magyar kormány most már képes megfelelően támogatni a civil szervezeteket, meg lehet találni a legfontosabb közös pontokat.
Garzó Ferenc
MTI
2011. november 7.
Fontos partnerek (Erdélyi civil szervezetek)
A magyar kormány számára fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek, amelyek sokat segíthetnek a magyar identitás megőrzésében – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szombaton Marosvásárhelyen a XI. Civil Fórumon, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület közösen szervezett Civilként a társadalomért címmel.
Az életnek vannak olyan területei, ahová a politika nem ér el, és jó is, hogy nem ér el – tette hozzá a tisztségviselő, aki még hangsúlyozta: a civil szervezetek Erdélyben fontos szerepet töltenek be számos területen, így az oktatás, a környezetvédelem, a hagyományok ápolása, a kultúra terén; közös vonásuk, hogy a magyar identitást akarják megőrizni és átadni a jövő nemzedékeknek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A magyar kormány számára fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek, amelyek sokat segíthetnek a magyar identitás megőrzésében – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szombaton Marosvásárhelyen a XI. Civil Fórumon, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület közösen szervezett Civilként a társadalomért címmel.
Az életnek vannak olyan területei, ahová a politika nem ér el, és jó is, hogy nem ér el – tette hozzá a tisztségviselő, aki még hangsúlyozta: a civil szervezetek Erdélyben fontos szerepet töltenek be számos területen, így az oktatás, a környezetvédelem, a hagyományok ápolása, a kultúra terén; közös vonásuk, hogy a magyar identitást akarják megőrizni és átadni a jövő nemzedékeknek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. november 7.
Répás Zsuzsanna: fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek
A magyar kormány számára fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek, amelyek sokat segíthetnek a magyar identitás megőrzésében – mondta szombaton az MTI-nek Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A tisztségviselő ezen a napon részt vett Marosvásárhelyen a XI. Civil Fórum 2011 – Civilként a társadalomért című rendezvényen, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület közösen szervezett.
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: ez a fórum lehetőséget adott arra, hogy találkozzék több mint száz civil szervezet képviselőjével. “Nagyon örülök annak, hogy Erdélyben ennyire élénk a civil élet, a kistelepüléseken is több civil szervezet működik. A magyar kormány számára nagyon fontos partnerek ezek a szervezetek” – mondta.
Az életnek ugyanis vannak olyan területei, ahová a politika nem ér el, és jó is, hogy nem ér el – tette hozza. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a civil szervezetek Erdélyben fontos szerepet töltenek be számos területen, így az oktatás, a környezetvédelem, a hagyományok ápolása, a kultúra terén. Közös vonásuk, hogy a magyar identitást akarják megőrizni és átadni a jövő nemzedékeknek – mondta Répás Zsuzsanna.
Ezeket a gondolatokat a helyettes államtitkár a szombati rendezvényen elhangzott előadásában is kifejtette. Ezután válaszolt a közönség soraiból feltett kérdésekre, amelyek főleg a támogatáspolitika megújítását, a Bethlen Gábor Alap megújult működését érintették. Megállapította: a magyar kormány most már képes megfelelően támogatni a civil szervezeteket, meg lehet találni a legfontosabb közös pontokat.
erdon.ro
A magyar kormány számára fontos partnerek az erdélyi civil szervezetek, amelyek sokat segíthetnek a magyar identitás megőrzésében – mondta szombaton az MTI-nek Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A tisztségviselő ezen a napon részt vett Marosvásárhelyen a XI. Civil Fórum 2011 – Civilként a társadalomért című rendezvényen, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület közösen szervezett.
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: ez a fórum lehetőséget adott arra, hogy találkozzék több mint száz civil szervezet képviselőjével. “Nagyon örülök annak, hogy Erdélyben ennyire élénk a civil élet, a kistelepüléseken is több civil szervezet működik. A magyar kormány számára nagyon fontos partnerek ezek a szervezetek” – mondta.
Az életnek ugyanis vannak olyan területei, ahová a politika nem ér el, és jó is, hogy nem ér el – tette hozza. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a civil szervezetek Erdélyben fontos szerepet töltenek be számos területen, így az oktatás, a környezetvédelem, a hagyományok ápolása, a kultúra terén. Közös vonásuk, hogy a magyar identitást akarják megőrizni és átadni a jövő nemzedékeknek – mondta Répás Zsuzsanna.
Ezeket a gondolatokat a helyettes államtitkár a szombati rendezvényen elhangzott előadásában is kifejtette. Ezután válaszolt a közönség soraiból feltett kérdésekre, amelyek főleg a támogatáspolitika megújítását, a Bethlen Gábor Alap megújult működését érintették. Megállapította: a magyar kormány most már képes megfelelően támogatni a civil szervezeteket, meg lehet találni a legfontosabb közös pontokat.
erdon.ro
2012. július 11.
KITÁSZ vándorgyűlés Marosvásárhelyt
Előadás-sorozat szellemi értékeinkről
A közelgő hétvégén, július 12-e és 15-e között tartja XXI. vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A közhasznú szervezet ez évben Marosvásárhelyen szervezi meg nyilvános és díjmentesen látogatható előadásainak sorozatát Az erdélyi magyarság szellemi értékei címmel. A szentendrei székhelyű szövetség Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok című versének sorait választotta a vándorgyűlés mottójaként, nem véletlenül: "Vajha Moldvának is kies parlagjai,/ Ameddig terjednek a Pontus habjai,/ Magyar Koronánknak árnyékába menne,/ S a csángó magyar is polgártársunk lenne!" Az eseménysorozatnak a Bod Péter Diakóniai Központ (Erdő utca 7b sz.) ad otthont, a vándorgyűlés programját az alábbiakban olvashatják.
Július 13., péntek: 9.00 – A vándorgyűlést megnyitja Kilyén Ilka a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület nevében és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ elnöke (Szentendre). 9.20: Az ,,ismeretlen" Marosvásárhely – múlt és jelen. Előadó: Balás Árpád főiskolai tanár. 9.50: A vallás, a múlt, a mai kultúra összefonódása. Előadó: Henter György református lelkész. 10.20: Képzőművészet, kultúra, a város nagyjai. Előadó: Nagy Miklós Kund közíró. 10.50: Kávészünet. 11.05: Nyirő József néma küzdelme, emigrációs évei és három temetése. Előadó: dr. Medvigy Endre irodalomkutató, a KITÁSZ leköszönő elnöke (Budapest). 11.35: ,,Addig élünk, amíg módunkban áll visszafele tekinteni". Előadó: Farkas Ernő magyar szakos tanár, a Sütő András Társaság tagja. 12.05: Tamási Gáspár ,,vadon nőtt gyöngyvirágai". Előadó: Molnár Péterné, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság vezetőségi tagja, a KITÁSZ ügyvezető elnöke (Kunszentmiklós). 12.35: A város irodalmi értékei. Előadó: Kuti Márta szerkesztő-újságíró, tanár. 13.05: Ebéd. 14.00-17.00: Helytörténeti séta Balás Árpád idegenvezető, földrajztanár vezetésével. 17.30: Sütő András és Molter Károly sírjának megkoszorúzása a református temetőben.
Július 14., szombat – 9.00: Erdélyország története. Szilágyi Sándor, az első Erdély-történet szerzője. Előadó: Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ megválasztott elnöke (Szentendre). 9.30: Németh László erdélyi témájú esszéi és drámái. Előadó: dr. Cs. Varga István irodalomtörténész professzor (Budapest). 10.00: ,,Márton Áron üzenete" – verseiből olvas fel Gál Éva Emese költő (Gyergyószentmiklós). 10.30: Kávészünet. 10.45: Tamási Áron publicisztikája és a Vásárhelyi Találkozó. Előadó: Nagy Pál irodalomtörténész. 11.15: A népi írók gondolatait közvetítő kolozsvári Termés című irodalmi folyóirat (1942-1944) mának szóló üzenete. Előadó: dr. Neszmélyi Károly címzetes egyetemi tanár, a Népi Írók Baráti Társasága társelnöke (Budapest). 11.45: Kolozsvári Vasárnap és a Vasárnapi Újság 1921-1925-ben. Előadó: Szabó Zsolt főszerkesztő (Kolozsvár). 12.15: A költő feltámadása – Dsida Jenő költészete. Előadó: dr. Lisztóczky László irodalomtörténész (Eger). 12.45: Gazda József A harmadik ág című könyvét bemutatja a szerző (Kovászna). 13.15: Ebéd. 14.30: KITÁSZ-közgyűlés. 17.00: Petelei István, a novellista és hírlapíró. Előadó: dr. Kozma Dezső professzor (Kolozsvár). 17.30: A Népújság irodalmi mellékletét, a Múzsát bemutatja Nagy Miklós Kund közíró. 19.00: Vacsora. 20.00: Kilyén Ilka színművész műsora.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)
Előadás-sorozat szellemi értékeinkről
A közelgő hétvégén, július 12-e és 15-e között tartja XXI. vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A közhasznú szervezet ez évben Marosvásárhelyen szervezi meg nyilvános és díjmentesen látogatható előadásainak sorozatát Az erdélyi magyarság szellemi értékei címmel. A szentendrei székhelyű szövetség Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok című versének sorait választotta a vándorgyűlés mottójaként, nem véletlenül: "Vajha Moldvának is kies parlagjai,/ Ameddig terjednek a Pontus habjai,/ Magyar Koronánknak árnyékába menne,/ S a csángó magyar is polgártársunk lenne!" Az eseménysorozatnak a Bod Péter Diakóniai Központ (Erdő utca 7b sz.) ad otthont, a vándorgyűlés programját az alábbiakban olvashatják.
Július 13., péntek: 9.00 – A vándorgyűlést megnyitja Kilyén Ilka a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület nevében és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ elnöke (Szentendre). 9.20: Az ,,ismeretlen" Marosvásárhely – múlt és jelen. Előadó: Balás Árpád főiskolai tanár. 9.50: A vallás, a múlt, a mai kultúra összefonódása. Előadó: Henter György református lelkész. 10.20: Képzőművészet, kultúra, a város nagyjai. Előadó: Nagy Miklós Kund közíró. 10.50: Kávészünet. 11.05: Nyirő József néma küzdelme, emigrációs évei és három temetése. Előadó: dr. Medvigy Endre irodalomkutató, a KITÁSZ leköszönő elnöke (Budapest). 11.35: ,,Addig élünk, amíg módunkban áll visszafele tekinteni". Előadó: Farkas Ernő magyar szakos tanár, a Sütő András Társaság tagja. 12.05: Tamási Gáspár ,,vadon nőtt gyöngyvirágai". Előadó: Molnár Péterné, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság vezetőségi tagja, a KITÁSZ ügyvezető elnöke (Kunszentmiklós). 12.35: A város irodalmi értékei. Előadó: Kuti Márta szerkesztő-újságíró, tanár. 13.05: Ebéd. 14.00-17.00: Helytörténeti séta Balás Árpád idegenvezető, földrajztanár vezetésével. 17.30: Sütő András és Molter Károly sírjának megkoszorúzása a református temetőben.
Július 14., szombat – 9.00: Erdélyország története. Szilágyi Sándor, az első Erdély-történet szerzője. Előadó: Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ megválasztott elnöke (Szentendre). 9.30: Németh László erdélyi témájú esszéi és drámái. Előadó: dr. Cs. Varga István irodalomtörténész professzor (Budapest). 10.00: ,,Márton Áron üzenete" – verseiből olvas fel Gál Éva Emese költő (Gyergyószentmiklós). 10.30: Kávészünet. 10.45: Tamási Áron publicisztikája és a Vásárhelyi Találkozó. Előadó: Nagy Pál irodalomtörténész. 11.15: A népi írók gondolatait közvetítő kolozsvári Termés című irodalmi folyóirat (1942-1944) mának szóló üzenete. Előadó: dr. Neszmélyi Károly címzetes egyetemi tanár, a Népi Írók Baráti Társasága társelnöke (Budapest). 11.45: Kolozsvári Vasárnap és a Vasárnapi Újság 1921-1925-ben. Előadó: Szabó Zsolt főszerkesztő (Kolozsvár). 12.15: A költő feltámadása – Dsida Jenő költészete. Előadó: dr. Lisztóczky László irodalomtörténész (Eger). 12.45: Gazda József A harmadik ág című könyvét bemutatja a szerző (Kovászna). 13.15: Ebéd. 14.30: KITÁSZ-közgyűlés. 17.00: Petelei István, a novellista és hírlapíró. Előadó: dr. Kozma Dezső professzor (Kolozsvár). 17.30: A Népújság irodalmi mellékletét, a Múzsát bemutatja Nagy Miklós Kund közíró. 19.00: Vacsora. 20.00: Kilyén Ilka színművész műsora.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)
2012. július 16.
"Össze kellene kapnunk magunkat"
Marosvásárhelyre vándorolt a KITÁSZ
Első alkalommal adott otthont Marosvásárhely a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) éves vándorgyűlésének. A 21. találkozót a szentendrei székhelyű szervezet a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülettel közösen hozta létre. A kétnapos, előadásokban gazdag rendezvénysorozatról, az idei KITÁSZ-közgyűlésről, illetve a Kárpát-medencei irodalmi társaságok helyzetéről dr. Medvigy Endre irodalomtörténésszel, a szövetség leköszönt elnökével, jelenlegi tiszteletbeli elnökével és Molnár Péterné ügyvezető elnökkel beszélgettünk szombat este, Kilyén Ilka színművésznő műsora, a Bod Péter Diakóniai Központban zajló vándorgyűlés zárómozzanata előtt.
– Nyújtsunk át olvasóinknak egy KITÁSZ- névjegykártyát.
– A Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége a rendszerváltás után, 1992-ben alakult meg Irodalmi Társaságok Szövetsége néven. Varga Domokos író alapította a Kárpát-medencei összefogás, az egységes magyar nemzet, magyar kultúra jegyében, ő volt a KITÁSZ első elnöke. A szövetség elsőszámú tevékenysége az éves irodalmi vándorgyűlés megszervezése. Ezekre a tapasztalatcserékre mindig más-más helyszínen kerül sor, minden alkalommal a választott település múltjára, jelenére, irodalmi, történelmi értékeire összpontosítunk.
– Járt már Erdélyben a szövetség?
– Gyergyószentmiklóson tartottunk korábban vándorgyűlést, de találkoztunk már a Partiumban is, Aradon, Nagyváradon, Nagyszalontán.
– Milyennek értékeli a marosvásárhelyi együttlétet?
– Színvonalas előadások hangzottak el az idei vándorgyűlésen is. Érdekes színfoltnak számított Gazda József A harmadik ág című könyvének bemutatója. A mű rávilágít arra, hogy a világban szétszóródott magyarok mindenhol megállják a helyüket, kivívják a világ megbecsülését. Ez az üzenet derűlátásra ad okot, azt sugallja, hogy idehaza, a Kárpát-medencében is meg tudunk maradni.
– Hogyan alakult az elmúlt időszakban a KITÁSZ létszáma?
– Sajnálatos módon jelenleg kevesebb tagszervezetünk van, mint korábban. Volt idő, amikor 60-70 szervezet is tartozott hozzánk, most mindössze 25-30-an alkotják a KITÁSZ-t. Egyes tagszervezetek elöregedtek, megszűntek, vagy bizonyos okokból elmaradtak tőlünk. De szándékunkban áll építkezni, fiatalítani a szövetséget.
– Vannak-e közös vonások a térségben működő irodalmi társaságok helyzetét illetően?
– Sajnos, a Kárpát-medencei magyar társadalmat az elöregedés jellemzi. A magyar kultúra sorsa azon áll vagy bukik, hogy megvan-e az a közösség, amelyre épülhet. A kulturális értékek terjesztéséhez dinamikus közösség szükséges. Össze kellene kapnunk magunkat. Meg kellene változtatni a népesedési szokásokat, az egykézés helyett 3-4 gyermek vállalására lenne szükség. Ez elhatározás és nemzeti öntudat kérdése. Időben kellene ezt meggondolni, amíg még van visszaút. A tudatosításban nagy felelősség hárul az értelmiségiekre, a politikusokra, a magyar nagy családok anyagi hátterét biztosítani hivatott gazdaságpolitikára.
– Az idei KITÁSZ-közgyűlésen tiszteletbeli elnöknek választották.
– 15 évig a szövetség elnöke voltam, tavaly mondtam le erről a tisztségről, helyemet Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész vette át. Ami a tiszteletbeli elnökséget illeti, úgy gondolom, hogy van rálátásom a szövetség több mint két évtizedére, szellemiségére. Áttanulmányoztam a Kárpát-medencei magyarság irodalmának ága-bogát, elfelejtett szerzők felkutatásával foglalkoztam. Mindezen tapasztalatok birtokában új minőségemben is segíteni tudom a KITÁSZ munkáját.
– Születtek-e más jellegű döntések is a közgyűlésen?
– Elhangzottak javaslatok arra vonatkozóan, hogy a nagy távolságok miatt ezután a trianoni határokon belül kellene megtartani a vándorgyűlést. Ennek a rendezvénysorozatnak viszont éppen az a jellegzetessége, hogy a Duna-tájon ide-oda kirándulunk, tapasztalatot cserélünk. Szerencsére az említett javaslatot nem fogadta el a közgyűlés.
– Hogyan ítéli meg, hogy a jelenlegi elnök nem vett részt a vándorgyűlésen?
– Nem ismerjük távolmaradásának okát, mindenesetre nem biztató, hogy nem jött el. Én a továbbiakban is megadnám neki a lehetőséget, hogy bizonyítson.
– Lehet-e már tudni, hogy hol találkoznak jövőben a KITÁSZ tagszervezetei?
– Várhatóan Sárospatak tájékán lesz a soron következő vándorgyűlés.
– Molnár Péterné egy éve látja el az ügyvezető elnöki teendőket a szövetségben. A közgyűlés résztvevőinek a KITÁSZ fiatalítására vonatkozó javaslatairól, illetve személyes vásárhelyi benyomásairól kérdeztük.
– Az ifjúság bevonása kapcsán felmerült a táborszervezés gondolata, és az is, hogy pályázatot lehetne kiírni a fiatalok számára, a nyerteseket pedig magunkkal vihetnénk a következő vándorgyűlésre. Ami az idei helyszínt illeti, úgy gondolom, Marosvásárhely nagyon jó választás volt. Kiváló előadásokat hallhattunk, esti sétánk során mindannyiunkat lenyűgözött a város. A Bod Péter Diakóniai Központban pedig kifogástalan vendéglátásban volt részünk.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)
Marosvásárhelyre vándorolt a KITÁSZ
Első alkalommal adott otthont Marosvásárhely a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) éves vándorgyűlésének. A 21. találkozót a szentendrei székhelyű szervezet a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülettel közösen hozta létre. A kétnapos, előadásokban gazdag rendezvénysorozatról, az idei KITÁSZ-közgyűlésről, illetve a Kárpát-medencei irodalmi társaságok helyzetéről dr. Medvigy Endre irodalomtörténésszel, a szövetség leköszönt elnökével, jelenlegi tiszteletbeli elnökével és Molnár Péterné ügyvezető elnökkel beszélgettünk szombat este, Kilyén Ilka színművésznő műsora, a Bod Péter Diakóniai Központban zajló vándorgyűlés zárómozzanata előtt.
– Nyújtsunk át olvasóinknak egy KITÁSZ- névjegykártyát.
– A Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége a rendszerváltás után, 1992-ben alakult meg Irodalmi Társaságok Szövetsége néven. Varga Domokos író alapította a Kárpát-medencei összefogás, az egységes magyar nemzet, magyar kultúra jegyében, ő volt a KITÁSZ első elnöke. A szövetség elsőszámú tevékenysége az éves irodalmi vándorgyűlés megszervezése. Ezekre a tapasztalatcserékre mindig más-más helyszínen kerül sor, minden alkalommal a választott település múltjára, jelenére, irodalmi, történelmi értékeire összpontosítunk.
– Járt már Erdélyben a szövetség?
– Gyergyószentmiklóson tartottunk korábban vándorgyűlést, de találkoztunk már a Partiumban is, Aradon, Nagyváradon, Nagyszalontán.
– Milyennek értékeli a marosvásárhelyi együttlétet?
– Színvonalas előadások hangzottak el az idei vándorgyűlésen is. Érdekes színfoltnak számított Gazda József A harmadik ág című könyvének bemutatója. A mű rávilágít arra, hogy a világban szétszóródott magyarok mindenhol megállják a helyüket, kivívják a világ megbecsülését. Ez az üzenet derűlátásra ad okot, azt sugallja, hogy idehaza, a Kárpát-medencében is meg tudunk maradni.
– Hogyan alakult az elmúlt időszakban a KITÁSZ létszáma?
– Sajnálatos módon jelenleg kevesebb tagszervezetünk van, mint korábban. Volt idő, amikor 60-70 szervezet is tartozott hozzánk, most mindössze 25-30-an alkotják a KITÁSZ-t. Egyes tagszervezetek elöregedtek, megszűntek, vagy bizonyos okokból elmaradtak tőlünk. De szándékunkban áll építkezni, fiatalítani a szövetséget.
– Vannak-e közös vonások a térségben működő irodalmi társaságok helyzetét illetően?
– Sajnos, a Kárpát-medencei magyar társadalmat az elöregedés jellemzi. A magyar kultúra sorsa azon áll vagy bukik, hogy megvan-e az a közösség, amelyre épülhet. A kulturális értékek terjesztéséhez dinamikus közösség szükséges. Össze kellene kapnunk magunkat. Meg kellene változtatni a népesedési szokásokat, az egykézés helyett 3-4 gyermek vállalására lenne szükség. Ez elhatározás és nemzeti öntudat kérdése. Időben kellene ezt meggondolni, amíg még van visszaút. A tudatosításban nagy felelősség hárul az értelmiségiekre, a politikusokra, a magyar nagy családok anyagi hátterét biztosítani hivatott gazdaságpolitikára.
– Az idei KITÁSZ-közgyűlésen tiszteletbeli elnöknek választották.
– 15 évig a szövetség elnöke voltam, tavaly mondtam le erről a tisztségről, helyemet Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész vette át. Ami a tiszteletbeli elnökséget illeti, úgy gondolom, hogy van rálátásom a szövetség több mint két évtizedére, szellemiségére. Áttanulmányoztam a Kárpát-medencei magyarság irodalmának ága-bogát, elfelejtett szerzők felkutatásával foglalkoztam. Mindezen tapasztalatok birtokában új minőségemben is segíteni tudom a KITÁSZ munkáját.
– Születtek-e más jellegű döntések is a közgyűlésen?
– Elhangzottak javaslatok arra vonatkozóan, hogy a nagy távolságok miatt ezután a trianoni határokon belül kellene megtartani a vándorgyűlést. Ennek a rendezvénysorozatnak viszont éppen az a jellegzetessége, hogy a Duna-tájon ide-oda kirándulunk, tapasztalatot cserélünk. Szerencsére az említett javaslatot nem fogadta el a közgyűlés.
– Hogyan ítéli meg, hogy a jelenlegi elnök nem vett részt a vándorgyűlésen?
– Nem ismerjük távolmaradásának okát, mindenesetre nem biztató, hogy nem jött el. Én a továbbiakban is megadnám neki a lehetőséget, hogy bizonyítson.
– Lehet-e már tudni, hogy hol találkoznak jövőben a KITÁSZ tagszervezetei?
– Várhatóan Sárospatak tájékán lesz a soron következő vándorgyűlés.
– Molnár Péterné egy éve látja el az ügyvezető elnöki teendőket a szövetségben. A közgyűlés résztvevőinek a KITÁSZ fiatalítására vonatkozó javaslatairól, illetve személyes vásárhelyi benyomásairól kérdeztük.
– Az ifjúság bevonása kapcsán felmerült a táborszervezés gondolata, és az is, hogy pályázatot lehetne kiírni a fiatalok számára, a nyerteseket pedig magunkkal vihetnénk a következő vándorgyűlésre. Ami az idei helyszínt illeti, úgy gondolom, Marosvásárhely nagyon jó választás volt. Kiváló előadásokat hallhattunk, esti sétánk során mindannyiunkat lenyűgözött a város. A Bod Péter Diakóniai Központban pedig kifogástalan vendéglátásban volt részünk.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)