Ráduly: újabb lehetőséget kaptunk, hogy ezután másképp csináljuk
Példaértékű volt a csíkszeredaiak választásokon való részvétele – emelték ki hétfőn a városházán tartott sajtótájékoztatón. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint az RMDSZ-nek most nem az a legfontosabb, hogy kormányra kerüljön.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere elmondta, semmiféle gondról nem kaptak jelzést a választások idején, bár kifogásolta, hogy a választói névjegyzék adatai nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak. „Nehezemre esik elhinni, hogy egy olyan városban, ahol a 2011-es népszámláláson 38 966 főt vettek nyilvántartásba, és azóta a statisztikai hivatal évente közzétett becslései szerint talán inkább lefelé mozdult a népesség, hogy lehet 34 598 választópolgárt állandó listán tartani – mutatott rá a hiányosságra Ráduly, hozzátéve, hogy ez országos probléma is egyben, ezért szerinte a következő megoldandó feladata a mindenkori végrehajtó hatalomnak az, hogy tisztázza és a valóságnak megfelelően alakítsa át ezeket a választói névjegyzékeket Romániában.
16 401 szavazatot adtak le Csíkszeredában az országos választási iroda hétfőn közzétett, még nem teljesen végeleges adatai alapján. Ezek közül 15 758 szavazatot adtak le a parlamentbe bejutó hat párt valamelyikére, ennek eredményeképpen nagyon kevés volt a más pártra leadott, illetve érvénytelen szavazat, alig 3,5 százalék.
A pártok között a következőképpen oszlott meg a szavazatok száma a megyeszékhelyen: 12 871 szavazat az RMDSZ-re, ami a voksok 81,67 százalékát jelenti, 1460 szavazat a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 777 szavazat a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 327 szavazat a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 212 szavazat a Liberálisok és Demokraták Szövetségre (ALDE), valamint 111 a Népi Mozgalom Pártra (PMP).
„Hosszú ideje nem kapott tízezer fölötti szavazatokat a szövetség, most meghaladta a 12 ezret a szavazatok száma, ez egyrészt az új állapotoknak köszönhető, annak, hogy az RMDSZ egy megújulási folyamaton megy keresztül, sok mandátumot megélt személy köszönt el, nem kívánt újrázni – magyarázta Ráduly, hozzátéve, másrészt ez azzal is magyarázható, hogy a szövetség az MPP-vel együttműködik. Ugyanakkor kiemelte a felelős magyar kormány a FIDESZ és a KDNP is teljes mellszélességgel az erdélyi közös ügy mellé állt, és jelentősen hozzájárultak a mozgósításhoz, és ehhez a számukra sikeres állapothoz.
„Újabb lehetőséget kaptunk és jelentős támogatást az erdélyi magyar közösségtől, hogy ezután másképp csináljuk” – jegyezte meg Ráduly, aki szerint az RMDSZ-nek most nem az a legfontosabb, hogy kormányra kerüljön. „Nem szeretném, ha rövid távon az RMDSZ abba a belháborúba, ami ki fog alakulni, abban félként részt venne. Meg kell várni, hogy lecsillapodjanak a választások utáni kedélyek, ezután egy társadalmi párbeszédet, egyezséget kell elkezdjen az RMDSZ a magyar közösség helyéről és szerepéről, száz év után a gyulafehérvári nyilatkozatok tükrében” – osztotta meg véleményét a városvezető.
Ugyanakkor kifejtette, nehéz helyzetben vannak, mert „egyrészt kommunistákra, másrészt a szekus világra emlékeztető oldal között kellene megtalálnia a következő időszakban az RMDSZ-nek a helyét”.
Barabás Hajnal Székelyhon.ro

Vörösbe borult Románia
Történelmi győzelmet aratott a Szociáldemokrata Párt (SZDP), 1990 óta először ért el parlamenti választáson negyven százalék fölötti eredményt. A törvényhozást hat párt fogja alkotni: az SZDP, a nagyon gyenge eredményt elért Nemzeti Liberális Párt (NLP), a meglepetésként magas eredményt elérő Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ), az utóbbi parlamenti választásokon legmagasabb százalékot elért RMDSZ, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) és a Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártja (NMP). Liviu Dragnea, az SZDP elnöke már a tegnap esti exit poll eredmények közzététele után bejelentette, őket illeti meg a kormányalakítás joga, a kormányba beveszik az LDSZ-t, és már nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az RMDSZ-t is kormányba hívják. A kormányfőjelölt nevét egyelőre nem tette közzé, elemzők szerint ő vagy Vasile Dâncu lehet a miniszterelnök.
A választáson az országos részvétel ezúttal is alacsony volt, urnazárásig a szavazásra jogosultak 39,49 százaléka adta le voksát a Központi Választási Iroda (KVI) adatai szerint. A fővárosban élő választópolgárok 41,61 százaléka szavazott. Legmagasabb részvétel Olt megyében volt (a szavazásra jogosultak 47,16 százaléka voksolt), a legkevesebben Máramaros megyében (31,62) járultak az urnákhoz. Az erdélyi megyék közül Kovászna megyében 38,25, Maros megyében 38,35, Bihar megyében 43,80, Szatmár megyében 34,96, Kolozs megyében 40,49, Szilágy megyében 43,44 százalék járult az urnákhoz.
Az európai országok nagy részében vasárnap 22 órakor bezártak a szavazókörzetek. Addig mintegy 104 ezer külföldön élő román állampolgár adta le voksát a KVI hivatalos adatai szerint, a legnagyobb számban a Moldovai Köztársaságban: a számukra kialakított 35 szavazókörzetben több mint 30 ezren éltek alkotmányos jogukkal. Olaszországban az ott élő mintegy 1,15 millió román állampolgár közül 16 200-an szavaztak, Spanyolországban 12 100-an az ott élő mintegy 800 ezer közül.  Liviu Dragnea úgy vélte, a választók egyértelműen döntöttek, és az eredmények alapján az SZDP-nek kell kormányt alakítania. Ennek érdekében tárgyalni fognak a Călin Popescu Tăriceanu vezette LDSZ-szel. Dragnea kijelentette, a liberálisok a választási kampány idején úgy állították be, hogy Dacian Cioloş jelenlegi technokrata miniszterelnök és Dragnea közül kell választaniuk az állampolgároknak. Úgy vélte, a választók „egyértelműen döntöttek” a vasárnapi szavazáson. Călin Popescu Tăriceanu, az LDSZ társelnöke felszólította Klaus Iohannis államfőt, fogadja el a választói akaratot, és ne akadályozza meg egy legitim, demokratikus kormány megalakulását. Alina Gorghiu, az NLP elnöke rövid nyilatkozatában kijelentette: a játszma még nem ért véget, és nagymértékben függ a végeredménytől, hogy a liberálisok által kormányfőjelöltként támogatott Cioloş miniszterelnök maradhat vagy sem.
A választások győztesének nevezte magát az MRSZ is, amelynek elnöke, Nicuşor Dan a demokrácia győzelmének nevezte, hogy pártja újoncként bejutott a parlamentbe a harmadik legnagyobb politikai erőként úgy, hogy áprilisban még csak 40 alapító tagja volt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Demokráciára alkalmatlan
Nincs abban semmi meglepő, hogy az összes exit poll szerint fölényesen megnyerte a tegnapi parlamenti választást a Szociáldemokrata Párt – mégis, a 45 százalék körülire becsült eredmény nem egyszerűen lehangoló, hanem inkább kétségbeejtő. Némi vigaszt talán csak az jelenthet, hogy a részvételi adatok szerint a romániai magyar közösség ezúttal jobban ráérzett a voksolás tétjére, s az előző alkalmakhoz viszonyítva nagyobb arányban járult az urnákhoz.
Hogy ez mire lesz elég, az még kérdés, hiszen egyelőre nagyon úgy fest, kis szerencsével a visszaosztás után a szociáldemokraták akár önállóan is kormányt alakíthatnak, legfennebb az ugyancsak az ötszázalékos küszöb fölé várt Tăriceanu-féle párt támogatására szorulhatnak. Könnyen megeshet tehát az is, hogy Klaus Iohannis államelnök Liviu Dragnea személyében választási csalásért jogerősen elítélt bűnözőt lesz kénytelen kinevezni a miniszterelnöki tisztségbe – a szociáldemokrata pártelnök tegnap esti, már-már fenyegetőző kijelentéseit legalábbis így értelmezték az elemzők. Ezzel pedig olyan visszarendeződés veheti kezdetét, amely beláthatatlan következményekkel járhat nemcsak a korrupcióellenes küzdelem folytatását illetően – hisz a túlkapások ellenére ez a folyamat elengedhetetlen a közélet megtisztításához –, de jelentheti ez posztkommunista, nacionalista reflexek visszatérését, és megpecsételheti az ország gazdasági fejlődését, jövőjét, ha továbbra is a szociálisan rászorulókra kívánnak építkezni. De a legfájóbb nem ez. Az igazán riasztó kép akkor áll össze, ha eljátszadozunk kicsit a számokkal, s összeadjuk a nagyjából azonos ideológiai platformon levő, illetve ugyanazon tőről fakadó pártok eredményeit. Azt látjuk, hogy a szociáldemokraták és a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes pártok – a Bogdan Diaconu-féle Egységes Románia Pártja, a Marian Munteanu-féle alakulat – együtt a leadott voksok több mint felét elnyerték. Ha pedig ehhez hozzáadjuk az olyan lejárt szavatosságú politikusok irányította szervezetek, mint az egykori liberális Călin Popescu Tăriceanu vagy a szebb napokat is megélt Traian Băsescu exállamfő eredményét, azt látjuk: a posztkommunista, nacionalista, retrográd erők uralma töretlen Romániában. Elemzők egy része kellemes meglepetésként beszélt tegnap este a civil mozgalomból alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség exit pollok által előre jelzett, tíz százalékot is meghaladó eredményéről. És ez szép teljesítmény egy alig pár hónapos alakulattól – de reménynek ez is édeskevés. Hisz nem az ország tizedéről remélhetjük, hogy megújulást akar, és tesz is érte a demokrácia szabályai szerint, hanem mindössze annak a 40 százaléknak a tíz százalékáról van szó, amely egyáltalán érdemesnek tartotta, hogy elmenjen voksolni. A választók közel kétharmada ugyanis – és igen, köztük az erdélyiek, a fiatalok jelentős része! – magasról tett a választásokra. Ismételten kiállítva a bizonyítványt az országról: demokráciára alkalmatlan.
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sorsfordító választás
A tegnapi parlamenti választásról többször elhangzott, hogy sorsfordító lehet. Ez többszörösen igaz 2016 végén, amikor az egész emberiség nagy változások előtt áll. Az elmúlt hónapokban alapvető intézmények, értékrendek kérdőjeleződtek meg a világpolitikában, egyes elemzők többpólusú világpolitikát jósolnak az eddig Egyesült Államok által dominált egypólusú világrend helyett. Ezek a folyamatok általában lassan mennek végbe, nem egyik napról a másikra. Romániában sem lesznek gyors változások. Viszont egy választási eredmény elindíthat folyamatokat, amelyek idővel javulást vagy romlást hoznak a lakosság életében.
A romániai magyarság szemszögéből a választásnak egyértelmű tétje volt. A magyar közösségnek azt kellett bizonyítania, hogy akar-e továbbra is politikai közösségként megnyilvánulni, vagy feladja közösségi önállóságát, politikai érdekképviseletét, sorsát másokra bízva abban reménykedve -véleményem szerint illuzórikusan -, hogy a megszerzett jogok nem vehetők el, és ami eddig volt, az ezentúl is kijár nekünk. Ahhoz, hogy a romániai magyar közösség ne nullázza le magát politikai értelemben, és ne induljon el egy gyors közösségi leépülési folyamat, amely félő, hogy az eddiginél is gyorsabb lehet, kötelező a parlamenti bejutási küszöb elérése.
E sorok írásakor még nem lehetett tudni, hogy ez sikerült vagy nem, amennyiben nem sikerült, igencsak kellemetlen premier, ami a gyengeség fényét veti a fogyás ellenére még mindig népes európai kisebbségi közösségünkre. A magyarság ugyan nem maradna parlamenti képviselet nélkül, de egy ilyen kedvezőtlen fordulat – amit a tegnapi magatartásunkkal döntöttünk el – felerősítheti azt a magyarellenes hangulatot, amely már így is létezik. Ennél azonban még súlyosabb: elveheti a reményt több százezer fiataltól, hogy Erdély és Románia élhető világ, ahol érdemes dolgozni a jobb jövő érdekében.
Ennek a bűvös öt százaléknak nagyon erős pszichológiai hatása van. Félő, hogy az említett leépülést a pszichológiai dominóhatás gerjeszti majd automatikusan, és ezért következhet be gyors ütemben az a leépülési, önfeladási, otthonfeladási folyamat, amely gyökértelenné változtathatja, majd megszűnés szélére sodorhatja közösségünket. Amennyiben ez a forgatókönyv bekövetkezett, gyors kármentésbe kell kezdeni, és kellő figyelmet kell helyezni a pszichológiai hatás romboló következményeinek kivédésre, hogy a létező gondok ellenére pillanatig se lássuk sötétebbnek a valóságot, mint amilyen valójában.
Az 5 százalékos parlamenti küszöb elérése azt jelenti, hogy a magyarság megőrizte pozícióit, és esélyt kapott a jelentősen megújult parlamenti képviselet, hogy változást hozzon a romániai magyar politikában, és a lehető leghatékonyabban hasson a román belpolitikára úgy, hogy a magyar közösség élete is legyen jobb, biztonságosabb.
A tegnapi választás nyomán eldőlt nagymértékben, hogy Dacian Cioloș miniszterelnök folytathatja munkáját egy politikai támogatással rendelkező kormány élén, vagy ismét a Szociáldemokrata Párt (PSD) kerül kormányra. Akár a jobboldal, akár a baloldal kerül ki győztesként, a célok szinte azonosak kellene legyenek. Folytatni kell a közigazgatás reformját növelve annak szakszerűségét, ugyanis jelenleg a gazdasági fejlődés egyik legnagyobb kerékkötője az alacsony hatásfokú helyi és központi adminisztráció, amely képtelen beruházásokat generálni és támogatni, sokszor éppen megakadályozva ezeket legendás tehetetlenségével és működésképtelenségével. A jogállamiság helyreállítása és a bárminemű ellenőrzés alól elszabadult igazságszolgáltatás egészséges kontrolljának a kialakítása is sürgős, ami nem pártellenőrzést kell jelentsen, hanem elsősorban a bírák és az ügyészek felelősségre vonhatóságának visszaállítását.
Az autokratikus, központosított nacionalista áramlat felerősödése Romániát is veszélyezteti, ezért a következő parlamentnek sürgősen eredményeket kell felmutatnia a parlament tekintélyének visszaállítása érdekében, ellenkező esetben a demokráciát ellenségnek és úri huncutságnak tekintő szélsőséges erők olyan nagy súlyra tehetnek szert, ami a közeljövőben gyökeresen átrajzolhatja a gyenge lábakon álló, de még létező román demokráciát, amely így is a legjobb és legélhetőbb rendszernek bizonyul.
Hogy milyen irányba indul el Románia, és milyen folyamatok kezdődnek el mától, ezt nagymértékben a választások eredménye befolyásolja. A változások nem lesznek gyorsak, de a tendenciák már jövő évtől körvonalazódhatnak, négy év alatt pedig kiteljesedhetnek. Ezért nem tévedtek azok, akik sorsfordítónak nevezték a tegnapi választást.
Az új parlament összetételétől függ a kormányalakítási játszma. Biztos bejutónak csak a PSD, a PNL, a Nicușor Dan vezette USR és a Tăriceanu ALDE-ja látszott. Amennyiben sikerült felzárkóznia az RMDSZ-nek is minimum 5 százalékos erős képviselettel úgy, hogy a Băsescu PMP-je és a Bogdan Diaconu által vezetett szélsőségesen nacionalista PRU kimaradt a törvényhozásból, akkor az RMDSZ mozgástere igencsak nagy. Ellenkező esetben a PRU veheti át a koalíció tető alá hozásának szerepét az RMDSZ-től, ami igencsak kedvezőtlen lenne a magyarság számára.
Borbély Tamás Szabadság (Kolozsvár)

Szatmár megyében az RMDSZ nyerte a választásokat - a voksok közel 40 százalékát kapta
A Megyei Választási Iroda meglehetősen nehezen halad az eredmények feldolgozásával, ám nem hivatalos információk már vannak a szatmári eredményekről. Ezek szerint a megyében az RMDSZ végzett az élen, őt követi a PSD, a PNL és az ALDE.
A nem hivatalos információk szerint a szenátori listára leadott szavazatok alapján az RMDSZ a voksok 39,99 százalékát szerezte meg, ami 43158 szavazatot jelent. A PSD jóval lemaradva, 28,98 százalékon áll, a PNL pedig a voksok 15,33 százalékát szerezte meg. Az ALDE 5,16 százalékkal zárta a szenátusi helyekért folytatott versenyt.
A képviselői listára leadott szavazatok 39,92 százalékát tudhatja magáénak az RMDSZ, a PSD itt 28,89 százalékot szerzett. A PNL a szavazatok 16,13 százalékát kapta, az ALDE pedig 5,10 százalékon áll. szatmar.ro

Horia Grama hallani sem akar az RMDSZ-szel való közös kormányzásról
Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy az RMDSZ állásfoglalásaival és különösen a választási kampány alatt megfogalmazott üzeneteivel „önmagát tette nem kívánatossá a kormányzásra”. 
„Azt gondolom, hogyha figyelembe vesszük az RMDSZ által a kampányban megfogalmazott üzeneteket, nagyon nehezen fogadható el, hogy részt vegyenek a kormányzásban. Ez az én álláspontom, nem a párté, és ezt fenntartom Bukarestben is. (...) Szerintem az RMDSZ-nek egyenesen szélsőséges, sőt, azt mondhatnám románellenes kirohanásai voltak. (...) Szerintem, ahogyan az RMDSZ a nemzeti ünnephez viszonyult, amilyen üzeneteket használt a választási pannóin, nem kívánatossá teszi az alakulatot a kormányzásra”- mondta Grama. 
A PSD Kovászna megyei elnöke szerint, a párt a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) alakíthat kormányt és nincs szüksége más pártra, hogy biztosítsa a parlamenti többséget. maszol.ro

Lemondott Alina Gorghiu, a PNL elnöke
Bejelentette lemondását a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéről Alina Gorghiu tegnap, miután pártja a várakozásoknál gyengébben szerepelt a parlamenti választásokon. A legnagyobb romániai jobbkö- zép pártnak számító PNL a remélt 30 százalék és az előzetes közvé- lemény-kutatások által jósolt 25 százalék körüli eredmény helyett a részeredmények szerint 20 százalékra esett vissza. A PNL – az idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) együtt – az egy éve hivatalban lévő szakértői kormányt vezető, párton kívüli Dacian Cioloşra építette választási kampányát, abban a reményben, hogy a választásokat követően egy jobboldali parlamenti többség alakul ki, amely újabb kormányfői mandátumot szavaz meg Cioloşnak, immár egy politikai kormány élén. A vasárnapi választásokat azonban fölé- nyes, 45 százalék feletti eredménnyel a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte, amely szabadelvű szövetségesével, a 6 százalé- kos támogatottságú ALDE-val ké- szül koalíciós kormányt alakítani. Gorghiu rövid bejelentésében csak annyit mondott, hogy az adott helyzetben „nem tehet mást”, mint hogy lemondjon pártelnöki mandá- tumáról. Alina Gorghiu parlamenti képviselőt, a párt korábbi szóvivőjét 2014 decemberében a párt éléről államfővé választott Klaus Johannis javaslatára választották meg az európai néppárti tagsággal rendelkező jobbközép párt élére. (MTI) Népújság (Marosvásárhely)

Kommentár: a 60 százalékos távolmaradás üzenete
Vox populi, vox Dei, azaz a nép szava, az Isten szava, tartja a közismert mondás. Bár az exit poll felmérések előrevetítették, sokan nem számoltak azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt(PSD) ennyire túlnyeri magát (mintegy 46%) a 2016. december 11-i parlamenti választásokon.
Bár a nem végleges eredményekből az tűnik ki, hogy hatpárti (PSD, PNL, USR, ALDE, RMDSZ, PMP) lehet az új törvényhozás, de a szociáldemokraták a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) simán alakíthatnak kormányt. Liviu Dragnea, a PSD országos elnöke a választások előtt határozottan kijelentette, hogy pártja semmiképp nem köt koalíciót az RMDSZ–szel, a szavazást követően valamelyest már finomította korábbi véleményét, s saját pártja és a szövetségese, az ALDE által kialakítandó állásponttól teszi függővé a magyar érdekképviseleti szövetséggel való kormányzati együttműködést, már amennyiben ez utóbbi is hajlandó volna erre. Persze a tudatosan visszafogott, csöpögtetett nacionalista retorika eszközeivel élő szociáldemokraták közül sokan nem szeretnének egy kormányban lenni a magyarokkal.
Már elkezdődtek a háttértárgyalások, hogy a választások fölényes nyertese, a PSD kit jelöl majd miniszterelnöknek. A párt vezetői közül többen Liviu Dragnea pártelnököt látnák szívesen a kormányfői bársonyszékben, de bírósági elítélése miatt Iohannis államfő nem biztos, hogy elfogadja az ő jelölését. Kérdés, hogy az alkotmányt és a vonatkozó jogszabályokat ki miként értelmezi, de tény, hogy nem vetne jó fényt az országra, a korrupcióellenes harcra, ha egy elítélt politikus lenne Románia új miniszterelnöke. Persze nem tudni, mennyire akarja Dragnea ezt a tisztséget, de nincsenek illúzióink a hatalomhoz való ragaszkodását illetően. Sokatmondó, hogy a PSD az ország 36 megyéjében nyerni tudott, a PNL mindössze három megyében győzött, az RMDSZ pedig négyben.
Az RMDSZ a maga mintegy 6,3 százalékával a várakozáson felül, jól teljesített, köszönhetően Orbán Viktor miniszterelnök, a magyar kormány, a FIDESZ–KDNP szövetség hathatós támogatásának, ugyanis a magyarországi politikusok kertelés nélkül elmondták, hogy gyengeséget mutatni, jelentéktelenségbe süllyedni a legrosszabb politika. Amellett, hogy keményen kampányoltak a magyar összefogás (RMDSZ+MPP) listájára való szavazásra, még az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is arra ösztönözték, hogy ne vegyen részt a választásokon. Bár ezt sikerült elérnie a FIDESZ-nek, de Tőkés László, és néhányan az EMNP kemény magjából ezt kínkeservesen, fogcsikorgatva vették tudomásul, bírálva azokat a magyarországi kormánytagokat, politikusokat, akik részt vettek az RMDSZ kampányában. Egyébként Tőkés László több alkalommal is kijelentette, hogy nem szavaz az RMDSZ Bihar megyei szervezetének „korrupt listájára”, ezek szerint egy román pártra nyomta a pecsétet, vagy esetleg érvénytelenül szavazott.
Az RMDSZ mintegy 450 ezer szavazatot szerzett, ezzel a négy évvel ezelőtti és a 2008-as eredményét is megjavította, ebben az Magyar Polgári Párttal való együttműködésnek is szerepe lehet. A 2016. december 11-én elért magyar eredmény 70 ezerrel több, mint a 2012-es voksok száma, és 38 ezerrel több, mint az idei önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok száma.
Az RMDSZ–MPP-nek hálát kellene rebegnie az igen hathatósnak bizonyult magyarországi támogatásért. Az RMDSZ másik nagy húzása a magyarellenesség veszélyeire figyelmeztető kampányüzenetek, az eddig megszerzett jogok semmibe vétele. Erre bőséges táptalajt szolgáltatott az utóbbi hetek kormánypolitikája, illetve a szélsőséges, nacionalista román pártok magyarellenes kirohanásai. Az is megfigyelhető volt, hogy az RMDSZ ezúttal jól tematizálta a kampányt, jó érzékkel választotta ki az üzeneteket.
Meghozta eredményét a magyar összefogás, a jövőben erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak a román törvényhozásban – így reagált a román parlamenti választások eredményére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. A politikus kifejtette: „Ez a nagyszerű eredmény visszaigazolta, hogy a magyarság sorskérdéseiben erkölcsi parancs az összefogás, és nem engedhető meg a széthúzás”. Semjén Zsolt hozzátette: „köszönet illet minden felelősen gondolkodó, nemzetünkért, erdélyi közösségünkért cselekvő magyart, aki szavazatával hangsúlyos képviselethez juttatta képviselőinket Bukarestben”.
Elemzők szerint szerint az RMDSZ a 2000-es évek elején szerepelt ennyire jól a választásokon, így valószínűsíthető, hogy a magyar képviselet a parlamentben akkora lesz, mint a magyarok aránya Románia polgárai között.
Láthatólag sikeres volt az egységes magyar lista kampánya, már a júniusi önkormányzati választásoknál látni lehetett, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan párt, amelyik képes megszólítani a magyarokat és aktivizálni őket. A magyar szavazók jól érezték a választás igazi tétjét, és jól megértették Orbán Viktor üzenetét is, mely szerint aki nem áll ki saját magáért, azon a többség egyszerűen átlép.
A Nemzeti Liberális Párt(PNL) katasztrofális szereplése sem meglepő, ugyanis sorozatot totojázásai, és a kétpólusú (PNL és volt PDL) vezetés miatt nem volt egy egységes, határozott kampánya. Kritikán aluli szereplésében persze az is közrejátszott, hogy a kampány előtt röviddel indított a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálatot Vasile Blaga társelnök ellen, aki kénytelen volt lemondani funkciójáról. Még a magát technokratának mondó Dacian Cioloş miniszterelnök sem igazán tudta kimozdítani a holtpontról a megzavarodott liberálisokat. Gyatra szerepléséhez egy karizmatikus pártelnök hiánya is hozzájárulhatott: ugyan Alina Gorghiu kétségtelenül kedves vezető volt, de ez vajmi kevés a mai romániai politikai dzsungelharcban. Szóval maga ásta meg a sírját.
Bár az előjelzések szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) két számjegyű eredményre számíthatott, be kellett érnie a megtisztelő 8,50 százalékkal, mégis kitűnő teljesítményt nyújtott, ahhoz képest, hogy a választások előtt hat hónappal jegyezték be 40 alapító taggal. Valószínűleg a liberális szavazók egy része is az USR-ra szavazhatott, és magyar szavazatokat is kaphatott az inkább Bukarestben erős alakulat.
Az első parlamenti választásán induló Népi Mozgalom Pártja (PMP) is bejuthat a törvényhozásba a jelenlegi állás szerint. Traian Băsescu pártelnök máris harcos ellenzékiséget ígér a PSD-nek, ha már kormányfői ambíciói teljesítetlennek maradnak.
Mindenképpen pozitív üzenet, hogy a szélsőségesen nacionalista párt, az Egységes Románia Pártja (PRU) nem került be a törvényhozásba, erőteljes magyarellenes kampánya nem talált igazán vevőre.
Lehet a fejet a falba verni, vagy üdvrivalgásba kitörni a választási eredmények láttán, de az mindenképpen szomorú és elkeserítő, hogy 27 évvel a romániai, úgymond rendszerváltás után az állampolgárok alig valamivel több mint 39 százaléka élt jogával és vett részt a 2016. december 11-i voksoláson. A lakosság több mint 60 százaléka nem tartotta fontosnak elmenni szavazni és voksával beleszólni a politikába. Persze erre több magyarázat is lehet, de ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb választó dönt mindannyiunk jövőjéről. A mostani az egyik legalacsonyabb részvételi arány a rendszerváltás utáni romániai választások történetében Ez egy nagyon fontos és világos üzenet kellene legyen a politikai osztálynak, amely már nem odázhatja tovább saját megújulását. Ha nem értik meg a változás szükségességét, ha továbbra is fittyet hánynak az emberek valódi elvárásainak, ha folytatódik a szavak és tettek közötti különbség, ha a politikusok csak a saját pecsenyéjüket sütögetik, akkor annak a totális apátia és bizalomvesztés lesz a velejárója. Ilyenkor pedig ki tudja, ki dönt majd helyettünk, de biztos, hogy nem Értünk!
Rais W. István erdon.ro

Hargita megyei végeredmény: közel százezer szavazat az RMDSZ-re
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagy előnnyel nyerte meg Hargita megyében a parlamenti választásokat. A Hargita megyei választási iroda végleges adatai szerint az RMDSZ szenátorjelölti listájára a választók 85,3 %-a, míg a képviselőjelölt-listájára 84,82%-uk adta voksát. A megye 290 szavazókörzetének összesített adatai szerint a szövetség szenátusi listájára 99.368 szavazó nyomta a pecsétjét, ami 85,3 százalékos eredményt jelent. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szenátorjelöltjeire 8.493-en szavaztak (7,29%), a Nemzeti Liberális Párt felsőházi listájára pedig 3.663-an (3,14%). A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Román Ökologista Párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Nagy-Románia Párt (PRM) és az Egységes Románia Párt (PRU) az érvényes szavazatok kevesebb mint egy százalékát szerezte meg. A szenátorjelölti listákra összesen 116.484 érvényes szavazatot adtak le, 1.852 szavazólap érvénytelen volt és 1.889, urnába dobott szavazólapra egyáltalán nem ütöttek pecsétet. A képviselőjelöltek listáit tartalmazó szavazólapok közül 99.375 esetben nyomták az RMDSZ névsorára a pecsétet, ami az érvényes szavazatok 84,82%-át jelenti. Második helyen a PSD áll 8.950 szavazattal (7,63 százalék), a harmadik hely a PNL listájáé 3.320 szavazattal (2,83%). A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Hargita megyei képviselőjelöltjeire 1304-en szavaztak (1,1%). Az alsóházi jelöltlistákra 117.154 érvényes szavazatot adtak le, 1.887 szavazat érvénytelen és 1.189 'fehér' volt. Az RMDSZ Hargita megyei szervezetének elnöke, Verestóy Attila úgy nyilatkozott hétfőn az AGERPRES hírügynökségnek, hogy Hargita megyének egy RMDSZ-es szenátora (Verestóy Attila) és négy képviselője (Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor és Benedek Zakariás) lesz. Verestóy biztos benne, hogy a szavazatok újraleosztásakor még egy szenátori mandátumhoz jut a Hargita megyei RMDSZ, és ennek várományosa Tánczos Barna. (agerpres)

Transindex.ro, 2016. dec. 13.
Háromszéki végeredmény: 50 ezer szavazat az RMDSZ-nek
szna megyében az RMDSZ fölényesen megnyerte a parlamenti választásokat, a vasárnap leadott szavazatok több mint 70 százalékát szerezve meg. A megyei választási iroda tájékoztatása szerint Kovászna megyében a képviselőházi listákra leadott érvényes szavazatok a következőképpen oszlanak meg: RMDSZ - 50.135 szavazat, ez 75.04%-nak felel meg, Szociáldemokrata Párt (PSD) - 6.811 szavazat (10,20%). Nem érte el az 5 százalékot a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek listájára 3.100-an szavaztak (4,64%), a Népi Mozgalom Párt (PMP) - 1.967 voks (2,94%), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) - 1.966 voks (2,94%), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) - 1.109 szavazat (1,66%), az Egységes Románia Párt (PRU) - 815 szavazat (1,22%), a Román Ökologista Párt (PER) - 365 voks (0,55%), a Szövetségünk Románia (ANR) - 331 szavazat (0,49%) és a Román Szocialista Párt (PSR) - 219 voks (0,32%). A szenátusi listákra leadott szavazatok összeszámlálása után a következő sorrend alakult ki: RMDSZ 50.418 szavazat (74,40%), PSD - 7.035 (10,38%), PNL - 2.937 (4,33%), PMP - 2.066 (3,05%), ALDE - 1.909 (2,82%), USR - 1.220 (1,80%), PRU - 883 (1,30%), PER - 530 (0,78%), ANR - 365 (0,53%), PSR - 351 (0,51%). A képviseleti norma szerint Kovászna megyének négy képviselői és két szenátori mandátum jár. A választáson a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 38,25 százaléka vett részt. (agerpres) Transindex.ro

Majdnem végleges eredményeket közölt a BEC
Kedden délelőtt 10 órakor 99,82 százalékos feldolgozottságú eredményeket közölt a Központi Választási Iroda (BEC). Marian Muhuleț, a BEC szóvivője elmondta, 100 százalékos feldolgozottságú adatokat a következő napokban közölnek csak, mivel egy pár szavazókörzetnél „gondok adódtak”.
Az összesen 19 044 szavazókörzet közül 19 011-ben zárták le a jegyzőkönyveket, eszerint a következő eredmény alakult ki:
Képviselőház
PSD - 45,5%
PNL - 20,04%
USR - 8,83%
RMDSZ - 6,19%
ALDE - 5,62%
PMP - 5,34%
Szenátus
PSD - 45,71%
PNL - 20,42%
USR - 8,88%
RMDSZ - 6,25%
ALDE - 6%
PMP - 5,64%
A képviselőjelölt-listákra 7.033.092 érvényes szavazatot számoltak össze, az érvénytelen szavazatok száma 213.610, és 60.679 szavazólapot úgy dobtak az urnába, hogy egyáltalán nem ütöttek rá pecsétet.
A PSD képviselőjelöltjeire 3.200.502, a PNL jelöltjeire 1.409.764 személy adta voksát. További eredmények a képviselői listák esetében: USR - 621.083, RMDSZ - 435.922, ALDE - 395.636, PMP - 375.698.
A szenátorjelöltek listáira 7.038.664 érvényes és 205.672 érvénytelen szavazat került az urnákba, valamint 63.026 olyan szavazólap, amelyen egyáltalán nem volt VOTAT pecsét.
A PSD szenátorjelöltjeire 3.217.488 személy szavazott. További eredmények: PNL - 1.437.520, USR - 625.321, RMDSZ - 440.388, ALDE - 422.823, PMP - 397.440. 
[Forrás: Maszol] itthon.ma//erdelyorszag

A lista elejét már ismerjük, most lássuk a végét!
A Megyei Választási Bizottság bemutatta a vasárnap megtartott parlamenti választások Szatmár megyei eredményeit. A legtöbb szavazatot szerző politikai formációk támogatottsága eddig is nagyjából ismert volt, de volt olyan párt is, amely mindössze 22 szavazatot kapott! Ráadásul több olyan is van, amely a szavazatok 0,02-0,03 százalékát kapta.
Radu Bud prefektus és a választási bizottság tagjai sajtótájékoztatón mutatták be a hétvégi választások hivatalos eredményeit. Szatmár megyében a szenátori és a parlamenti képviselői lista esetében is toronymagasan az RMDSZ végzett - a szavazatok mintegy 40 százalékát tudhatják magukénak. A képviselői lista esetében 42957-en, a szenátori listán 43108-an voksoltak a tulipánra - ez 39,89, illetve 40,02 százalékot jelent.
A rózsás PSD az országban jól szerepelt, Szatmár megyében viszont második lett: 31087 szavazatot kaptak a képviselői és 31382-t a szenátori listára, ami 28,86 és 29,13 százalékot jelent.
A PNL képviselői listájára 16278 személy szavazott (15,11%), a szenátori listára pedig 16643 (15,45%) szavazatot kapott. Az ALDE teljesített még 5 százalékon felüli a megyében - a szenátori listájukat 5587 (5,18%) támogatta, a képviselőjelöltjeinek pedig 5490 (5,09%) szavazott bizalmat.
Jöjjenek a sereghajtók!
A szenátori listán összesen 11 párt szerepelt. A legkevesebb voksoló a Új Románia Párt listájára pecsételt: 318-an, ami 0,29 százalékot jelent. Valószínűleg nem jött be a számítása a A Mi Szövetségünk Románia formációnak, ők 483 szavazatot (0,44%) kaptak. Őket a Nagy Románia Párt előzi meg 741 szavazattal (0,68%), akik csupán 4 vokssal maradtak le a 744 szavazatot begyűjtő Román Öko-Párttól.
A képviselői listán sokkal többen vannak 1 százalék alatt, hiszen 27 politikai formáció indított listát. Az abszolút vesztes a Romániai Szerbek Szövetsége, akik 22 szavazatot kaptak (0,02%). A Ro.As.It Romániai Olaszok Egyesületére 23-an (0,02) szavaztak Szatmár megyében, és 25 szavazatot kapott Romániai Lengyelek Szövetsége - ez szintén 0,02 százalékot jelent. A Romániai Horvátok Szövetsége 26 voksot, a Romániai Albánok Ligája listája 27 szavazatot kapott.
33 szavazatot kapott a Romániai Ruténok Kulturális Szövetsége,  38-at a Bánáti Bolgárok Szövetsége - Románia, 40 voksot a Romániai Lipován Oroszok Közüssége és 42-t a Romániai Macedónok Szövetsége. Ezek az eredmények minden esetben a szavazatok 0,03 százalékát jelentik.
A Romániai Örmények Szövetsége 49 szavazatot kapott, ami 0,04 százalékot jelent. A Szatmár megyei törökök aktívak voltak: 58 szavazatot kapott a Romániai Törökök Demokratikus Szövetsége, ez a listára leadott érvényes szavazatok 0,05 százalékát teszi ki.
szatmar.ro

Ezek a parlamenti választások végleges eredményei
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi listái a szavazatok 45,67%-át, képviselőházi listái pedig a voksok 45,47%-át szerezték meg a vasárnap tartott parlamenti választásokon – közölte a végleges eredményeket a Központi Választási Iroda (BEC) sajtószóvivője, Marian Muhuleţ.
A töredékvoksokból sem szerzett abszolút többséget a román parlamentben a vasárnapi választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD), így nagy valószínűséggel koalíciós kormány alakul majd Bukarestben.
A központi választási bizottság (BEC) csütörtökön ismertette a szavazatszámlálás végeredményét és a mandátumok elosztását. Ezek várhatóan pénteken jelennek meg a hivatalos közlönyben, miután elbírálják az esetleges óvásokat. A PSD 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A 136 tagú szenátusban így további két voksra, a 329 tagú képviselőházban pedig 11 voksra van még szükségük az abszolút többséghez.
A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)képviselőházi csoportja – amelyben a Magyar Polgári Párt (MPP) két tagja is helyet kapott – 21 tagú lesz, az RMDSZ szenátusi frakciója 9 tagú lesz. A magyar frakciónál kisebb súlyú képviseletet szerzett – 20 képviselő, 9 szenátor – a PSD-vel kormánykoalícióra készülő, Călin Popescu Tăriceanu vezette szabadelvű ALDE, továbbá Traian Băsescu volt államfő – 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkező – Népi Mozgalom Pártja (PMP). A bukaresti képviselőházba könnyített eljárással bekerült 17 – nem magyar – nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. A szenátusban nincs kisebbségi frakció.
A román alaptörvény szerint csak az alkotmánymódosításhoz kell kétharmad, a sarkalatos törvények esetében a minősített többséghez mindkét házban elegendő a képviselők (vagy szenátorok) összlétszáma felének plusz egy főnek a szavazata. A kormány beiktatásához vagy leváltásához a képviselők és szenátorok összlétszáma felének plusz egy törvényhozónak a voksa szükséges – jelen esetben 233 szavazat – a két ház együttes ülésén. A PSD már jelezte, hogy eddigi szövetségesével, az ALDE-val készül kormányt alakítani, Liviu Dragnea pártelnök pedig legutóbbi nyilatkozataiban már azt sem zárta ki, hogy az RMDSZ-t is bevonnák a koalícióba. A PSD még nem nevezte meg kormányfő-jelöltjét. Az új parlament várhatóan kedden alakul meg.
A mandátumok eloszlása a voksok megoszlásának tekintetében: A PSD-nek 67 szenátori és 154 képviselői mandátum jut.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szenátori listákra leadott érvényes szavazatok 20,41%-ának megszerzésével 30 felsőházi mandátumra jogosult, az alsóházi mandátumok közül pedig 69-et kap meg a voksok 20,04%-ának megszerzésével.
Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR): szenátus - 13 mandátum (8,92%), képviselőház - 30 mandátum (8,87%).
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): szenátus - 9 mandátum (6,24%), képviselőház - 21 mandátum (6,18%).
Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE): szenátus - 9 mandátum (6,00%), képviselőház - 20 mandátum (5,62%).
Népi Mozgalom Párt (PMP): szenátus - 9 mandátum (5,65%), képviselőház - 18 mandátum (5,34%).
A szenátusi listákra leadott 7.052.966 érvényes szavazat pártok közötti eloszlása a következő: PSD - 3.221.786; PNL - 1.440.193; USR - 629.375; RMDSZ - 440.409; ALDE - 423.728; PMP - 398.791. A képviselőjelölti listákra leadott 7.047.384 érvényes voks eloszlása: PSD - 3.204.864; PNL - 1.412.377; USR - 625.154; RMDSZ - 435.969; ALDE - 396.386; PMP - 376.891. Székelyhon.ro

A parlamenti többség dönt (Kormányalakítási egyeztetések)
Amint várható volt, a Szociáldemokrata Párt, valamint szövetségese, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége részvétele nélkül zajlott le a Klaus Iohannis államfő által a parlamenti mandátumhoz jutott pártokkal kezdeményezett előzetes kormányalakítási egyeztetés. A találkozókat követően az elnök a szociáldemokratáknak azt üzente: nem tekinti szerencsés magatartásnak az államfővel való együttműködés elutasítását. Ami a lehetséges kormányfő személyét illeti, Iohannis igencsak óvatosan fogalmazott.
Az államfő szerint „a miniszterelnököt annak az alakulatnak vagy koalíciónak kell adnia, amely meggyőz arról, hogy képes parlamenti többséget létrehozni a mandátumok számán alapuló egyszerű matematika alapján”. A jelölésről viszont csak azután lehet beszélni, hogy az új törvényhozás létrejött. Ezt követően újból minden párttal egyeztet, eldől, melyeknek van kormányfő-jelöltjük, és csak ezt követően jöhet a kormányalakítási megbízatás. Az elnök újságírói kérdésre válaszolva rámutatott: noha az alkotmány értelmében olyan jelöltnek is adhat megbízatást, akit nem a választáson győztes alakulat javasol, ő a tárgyalások útját támogatja.  A tegnapi találkozón egyébként egyetlen párt részéről sem érkezett javaslat a miniszterelnök személyét illetően. Iohannis nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jobboldali alakulatok koalíciót kössenek, hogy erre lesz-e politikai akarat, az majd kiderül. Arra a kérdésre, hogy a választások hozta új helyzetben Dacian Cioloşsal számol-e még, mint lehetséges kormányfő-jelölttel, az elnök rámutatott: amíg minden párttal nem egyeztetett, erről nem alkothat véleményt. Iohannis továbbá megállapította, hogy a mostani konzultációsorozat disszonáns hangja volt az, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége képviselői nem szíveskedtek megjelenni a találkozón. „Üzenem a SZDP-nek, hogy az államelnökkel való együttműködés elutasítása nem szerencsés magatartás” – tette hozzá. Partnereket keres az RMDSZ Az államfővel való konzultációt követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: nem miniszteri karosszékekre és magas funkciókra áhítozik, hanem politikai programja érvényesítéséhez keres partnereket a RMDSZ. A kisebbségi jogok korrekciójához kér támogatást a román pártoktól, hogy ne értelmezés kérdése legyen az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratozás, és a magyar érdek is jelenjen meg az alkotmányos vagy közigazgatási reformnál – magyarázta. Ami az esetleges kormányzati szerepvállalást illeti, a szövetség még nem kíván állást foglalni, mert semmilyen megkeresést, felkérést nem kapott a választásokon győztes Szociáldemokrata Párttól. Kelemen ennek kapcsán korábban jelezte: telefonon gratuláltak egymás választási eredményéhez Liviu Dragneával, az SZDP elnökével, de „az egyszerű udvariassági gesztus” alkalmával nem volt szó a koalíciós együttműködés lehetőségéről. Az RMDSZ vezetője azt sem akarta részletezni, milyen feltételeket támasztana az RMDSZ az esetleges koalíciós együttműködéshez. „Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk, azok része legyünk, de még túl korai arról beszélni, ki lesz a többség, milyen lesz a többség” – összegezte. Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy az államfővel való találkozón nem esett szó kormányalakításról, mert még nincs hivatalos javaslat a miniszterelnök személyére vonatkozóan, de az ezzel kapcsolatos, 2001-ből származó törvényt (amely szerint a kormánytagoknak nem lehet priuszuk) be kell tartani. 
Raluca Turcan, a  Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke közölte, alakulata ellenzékbe készül, nincs abban a helyzetben, hogy a miniszterelnök-jelölt személyére javaslatot tegyen. A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, Nicuşor Dan elmondta: az SZDP körül alakuló kormányt nem támogatnak, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia kormányfője egy jogerősen elítélt politikus legyen. Traian Băsescu volt államfő, az ötszázalékos parlamenti küszöböt alig meghaladó Népi Mozgalom Pártjának elnöke azt mondta: bármilyen SZDP-ellenes összefogásban partner, akár kormányon, akár ellenzékben.  Băsescu azon a véleményen volt, hogy Iohannis „helyesen jár el”, amennyiben nem hajlandó kormányfői tisztséggel felruházni egy jogerősen elítélt személyt.  A kormányalakítási tárgyalások várhatóan jövő héten, az új parlament megalakulása után folytatódnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Johannisnál: fontosak a kisebbségi jogok
Többek között a kisebbségi jogok védelmét, a hivatali anyanyelvhasználat szavatolását tartja fontosnak az RMDSZ – ezt mondta Kelemen Hunor elnök a Klaus Johannis államfővel folytatott egyeztetést követően.
Az RMDSZ fontosnak tartja a kisebbségi jogok szavatolását, a kisebbségi anyanyelvhasználatot, valamint a decentralizációt – beleértve a pénzügyi decentralizációt is – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azon a szerdai találkozón, amelyet Klaus Johannis államfő kezdeményezett a parlamentbe frissen bejutott pártokkal a vasárnapi választást követően.
Kelemen a találkozót követően, amelyen rajta kívül Kovács Péter ügyvezető elnök és Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, megválasztott képviselő volt jelen az RMDSZ nevében, elmondta, nem miniszteri bársonyszékeket és funkciókat, hanem partnereket keresnek a választás után a programjuk megvalósításához. A kormányfőjelölt megnevezése kapcsán leszögezte: tiszteletben kell tartani azt a törvényt, amelynek értelmében nem lehet a kormány tagja elítélt személy. „Ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint az összes többi törvényt, például az oktatási törvényt is, amelyet nem tartanak be, mégsem esik senkinek semmilyen bántódása, vagy a kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló jogszabályt” – szögezte le Kelemen. Hozzátette, nem tartja jó ötletnek, hogy alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, hiszen az már 2001 óta hatályos, és eddig senkinek nem volt ellene kifogása.
Az esetleges koalíciós egyeztetések kapcsán Liviu Dragnea pártelnökkel – aki nem zárta ki egyértelműen az RMDSZ-szel való együttműködést –, kifejtette: amíg nem ismert a választás végeredménye, nem bocsátkoznak tárgyalásokba, Dragneával sem tárgyalt, csupán gratulált neki a választási győzelemhez, mint ahogy a szociáldemokrata pártelnök is gratulált neki. „De ez nem politikai ügy, hanem jólneveltség kérdése” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy az RMDSZ fontosnak tartja az észak-erdélyi autópálya építésének folytatását, és a parlament szerepének megerősítését is. 
Az államfő által a pártokkal kezdeményezett találkozó egyébként „foghíjas" volt, miután a hat párt közül a győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és szövetségese a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nem volt hajlandó részt venni az egyeztetésen. Az elsőként fogadott Nemzeti Liberális Párt (PNL) kedden megválasztott ügyvivő elnöke, Raluca Turcan a találkozót követően elmondta, pártja nem állt elő javaslattal a miniszterelnök személyére vonatkozóan, ehelyett megvárja, milyen álláspontra helyezkedik a többi párt. Ugyanakkor továbbra is Dacian Cioloş leköszönő kormányfő marad az első számú jelöltjük, bár realisták, és tisztában vannak azzal, hogy olyan miniszterelnökre van szükség, aki képes egyesíteni a jobboldalt.
Annak kapcsán, hogy a győztes PSD esetleg a választási csalás miatt jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt pártelnökét, Liviu Dragneát jelölheti kormányfőnek, kifejtette: a párt szerint minden eddigi intézményes erőfeszítést lenullázna, ha egy elítélt kerülne a miniszterelnöki székbe. Ez ugyanis mind az ország, mind a nemzetközi partnerek felé rendkívül negatív üzenet lenne. Arra utalva, hogy az adócsökkentéssel és béremeléssel kampányoló PSD kedden arra kérte Dacian Cioloşt, hogy a kormán halassza el egy évvel az adócsökkentéseket, megjegyezte: meglepő, milyen gyorsan lemond a párt saját választási programjáról.
Raluca Turcanhoz hasonlóan Nicuşor Dan, az USR elnöke is leszögezte: nem szavaznak meg egy PSD által vezetett kormányt, és megengedhetetlennek nevezte, hogy a kormányt egy elítélt vezesse. Kifejtette, becsületes ás átlátható kormányt szeretnének, ha pedig ez nem valósulhat meg, akkor ellenzékbe vonulnak. Amúgy az USR is kitart Dacian Cioloş kormányfői kinevezése mellett. Az RMDSZ után Klaus Johannis a Népi Mozgalom Párt (PMP), majd a nemzeti kisebbségek frakciójának küldöttségét fogadta.
A PSD ás az ALDE azért nem vett részt a találkozón, mert túl korainak tartotta az egyeztetéseket a parlament megalakulása előtt. Johannis a két párt döntését „udvariatlanságnak" minősítette. Az államfő egyébként kedden este egy, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Szlovákia bukaresti nagykövetségén rendezett munkavacsorán az EU-tagállamok jelen levő nagyköveteinek is megerősítette korábbi kijelentését, miszerint csakis olyan személyt hajlandó kormányalakítással megbízni, aki megfelel a feddhetetlenségi kritériumoknak, vagyis nem ítélték el jogerősen, és nem zajlik ellene bűnvádi eljárás.
Egyébként még szintén kedden Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete rövid közleményt adott ki a választás eredménye kapcsán, amelyben kifejtette: az Egyesült Államok kész együttműködni az új kormánnyal az amerikai–román stratégiai partnerség elmélyítése, valamint a biztonság, a jogállamiság és a jólét elősegítése érdekében.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Háromszéken elúszott egy szenátori hely (Választási végeredmény)
A Kovászna Megyei Választási Iroda által tegnap közzétett végleges választási eredmények értelmében már kétségtelen, hogy 26 év után először az RMDSZ csak egyetlen felsőházi honatyával vág neki a négyéves parlamenti ciklusnak Fejér László Ödön személyében. A szavazatok visszaosztását követően Miklós Zoltán végül nem nyert mandátumot, helyette a megyében a szavazatoknak csupán közel három százalékát megszerző Népi Mozgalom Pártjának (NMP) jelöltje, Gheorghe Baciu képviseli szenátorként Háromszéket. Az NMP emellett a képviselőházban is mandátumot szerzett. Az országos végeredmény alapján az is világossá vált, hogy a győztes Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem szerezte meg az abszolút többséget a törvényhozásban. Az új felállás szerint az RMDSZ egy szenátori és három képviselői mandátumot – Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár-Terza József – szerzett Kovászna megyében, a negyedik képviselői mandátum birtokosa Octavian Goga.
Az elmúlt 26 évben ez az első alkalom, hogy az RMDSZ csak egy szenátori helyet nyerjen el, általában mindkettőt vitte, a román pártok általában a negyedik képviselői helyre számíthattak, vagy a múlt ciklus különleges választási törvényének köszönhetően kivételesen egy harmadik felsőházi mandátumot szereztek meg. 1990 óta arra sem volt példa, hogy az SZDP jelöltje ne kerüljön be a parlamentbe. Ami a leadott szavazatok alakulatok szerinti eloszlását illeti, Háromszéken az RMDSZ a voksok 74 százalékát szerezte meg, az SZDP jelöltjeire 10,2 százalék szavazott, a Nemzeti Liberális Párt 4,5 százalékot kapott, az NMP és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) hármat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) pedig 1,6 százalék körül teljesített. A részvételi arány 38,2 százalékos volt.
Az RMDSZ képviselőházi és parlamenti jelöltlistáiról országosan harminc törvényhozó szerzett mandátumot. Ez kilenc szenátori helyet jelent, akárcsak 2012-ben, a képviselőházban pedig 21-et, hárommal többet a legutóbbi parlamenti választáshoz képest. A bejutók között ott van a Magyar Polgári Párt (MPP) két képviselője, Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József. A szövetség Háromszéken kívül Szilágy megyében veszített szenátort, de Maros és Bihar megyében az eddigi egy-egy helyett két-két szenátor lesz. Az RMDSZ az ötödik képviselői helyet is megszerezte Hargita megyében, így a 85 százalékban magyarok lakta megyét kizárólag az RMDSZ képviseli a parlamentben. Négy év kihagyás után ismét lesz Brassó és Arad megyében is parlamenti képviselője az RMDSZ-nek, Temes megye azonban – a 2008–2012-es időszak után – második alkalommal marad magyar parlamenti képviselő nélkül. Az előzetes számításokkal ellentétben az ország különböző részein összegyűlt töredékvoksok végül nem Tulcea, hanem Konstanca megyében eredményeztek egy 21. képviselői mandátumot az RMDSZ számára.
A felsőházban az RMDSZ-frakciót a Hargita megyét képviselő Verestóy Attila és Tánczos Barna, a Kolozs megyei László Attila, a Bihar megyében mandátumhoz jutott Cseke Attila és Derzsi Ákos, a Kovászna megyei Fejér László Ödön, a Maros megyei Novák Csaba Zoltán és Császár Károly, valamint a Szatmár megyei Turos Loránd képviseli. Képviselői mandátumot nyert Arad megyében Faragó Péter, Bihar megyében Szabó Ödön és Biró Rozália, Brassó megyében Ambrus Izabella, Hargita megyében Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás és Sebestyén Csaba István, Kolozs megyéből Csoma Botond, Konstanca megyéből Antal István, Kovászna megyéből Benkő Erika, Márton Árpád, és Kulcsár-Terza József (MPP), Maros megyéből Vass Levente, Csép Andrea és Biró Zsolt (MPP), Máramaros megyéből Apjok Norbert, Szilágy megyéből Seres Dénes, Szatmár megyéből Magyar Loránd Bálint és Erdei-Doloczki István. Nincs meg a többség
A töredékvoksokból sem szerzett abszolút többséget a Szociáldemokrata Párt, így nagy valószínűséggel az LDSZ-szel közösen alakít koalíciós kormányt. A központi választási bizottság által tegnap ismertetett végeredmény értelmében az SZDP 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A 136 tagú szenátusban így további két, a 329 tagú képviselőházban pedig 11 voksra van még szükségük az abszolút többséghez. A Nemzeti Liberális Párt színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. Húsz képviselőt és kilenc szenátort tudhat magáénak az SZDP-vel kormánykoalícióra készülő, Călin Popescu Tăriceanu vezette LDSZ, Traian Băsescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkezik. Rajtuk kívül a képviselőházba könnyített eljárással bekerült 17 nem magyar nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kormányalakítási tárgyalások Bukarestben - Johannis keddre összehívta az új parlamentet
A Szociáldemokrata Párt (PSD) liberális szövetségesével, az ALDE-val akar kormányt alakítani, az RMDSZ-szel pedig az esetleges parlamenti együttműködésről tárgyalna - jelentette be Liviu Dragnea, a PSD elnöke. Călin Popescu Tăriceanu beismerte: megpróbálták visszacsábítani a liberálisok, ő azonban nem tágít Dragnea mellől.
Dragnea szerint az ALDE elnöke, Călin Popescu Tăriceanu maradhat a szenátus elnöke és pártja miniszteri tárcákra is számíthat. A PSD-elnök lehetségesnek nevezte, hogy jövő héten a "parlamenti együttműködésről" tárgyaljanak az RMDSZ-szel, anélkül, hogy annak konkrét formáját részletezte volna.
Az RMDSZ a 2000-2004 között például úgy biztosított parlamenti támogatást a PSD akkori, Adrian Nastase vezette kisebbségi kormányának, hogy az együttműködés feltételeiről évente megállapodást írtak alá. Ebben az - ország euroatlanti integrációját megelőző - időszakban fogadták el Romániában egyebek mellett a kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatra, és a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényeket.
Dragnea továbbra sem árulta el, kit javasol a PSD miniszterelnöknek, mint mondta, ezt először Klaus johannis államfővel közlik, amikor a parlament jövő heti alakuló ülése után kormányalakítási tárgyalásra hívja a pártokat. A PSD politikusai egybehangzóan állítják, hogy a kormányfői tisztség a választásokon győztes párt elnökét illeti meg, az államfő azonban a választások után is megerősítette: nem fog jogerősen elítélt politikust kormányalakítással megbízni, ezzel pedig kizárta, hogy Dragneából miniszterelnök legyen.
Elemzők szerint Dragnea letett arról, hogy magának kérje a posztot, és arra készül, hogy egy kevésbé ismert politikust javasoljon miniszterelnöknek, de a kormányt megpróbálja a párt szoros ellenőrzése alatt tartani.
Erre utalt az, hogy a több mint egyórás sajtóértekezleten Dragnea hosszasan részletezte, milyen intézkedésekkel fogja az új kormány a beígért béremeléseket és adócsökkentéseket végrehajtani, hozzátéve, hogy a pártnál egy különbizottság fogja felügyelni, hogy a kormány "betűről betűre" végrehajtsa a PSD programját, amelyre a párt megkérdőjelezhetetlen választói felhatalmazást kapott.
 Az RMDSZ-t nem hívták meg a kormányba – nyilatkozta a Szabadságnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. - A szövetség mindig arra törekedett, hogy a mindenkori kormánnyal tárgyaló viszonyt alakítson ki. További egyeztetések még lesznek, az RMDSZ célja ezzel az, hogy megvalósítsa a választási programban megjelölt célkitűzéseit – tette hozzá. 
Tăriceanu: az ALDE kitart a szociáldemokraták mellett
Nem fog átállni a jobboldalra, továbbra is a választásokon győztes Szociáldemokrata Párttal (PSD) készül kormánykoalíciót kötni a romániai választásokon hatszázalékos támogatottsággal parlamenti képviselethez jutott liberális ALDE - közölte pénteken Călin Popescu Tăriceanu, a párt társelnöke.
A volt miniszterelnök sajtóértekezleten számolt be arról, hogy egykori pártjából, a választások nagy vesztesének számító, húsz százalékra visszaesett Nemzeti Liberális Pártból (PNL) többen is hívták az - Alina Gorghiu lemondása után - elnök nélkül maradt PNL élére, annak reményében, hogy ha sikerül "leválasztani" az ALDE-t a mandátumok 47 százalékát megszerző PSD-ről, akkor mégis jobboldali kormány alakulhat Romániában.
Tăriceanu kifejtette: jelenleg a PSD-vel közös kormányprogram kialakításán dolgoznak, hogy a koalícióban megfelelő hangsúllyal legyenek jelen a "személyi szabadságjogok és liberális gazdaságpolitikák".  
A társelnök ugyanakkor Románia "szuverenitásának visszaszerzését" sürgette, azt állítva, hogy Romániának is érvényesítenie kell az Európai Unióval szemben nemzeti érdekeit, és szakítania kell azzal a gyakorlattal, hogy kritikátlanul végrehajt minden brüsszeli döntést.
Tăriceanu 2014-ben alakított saját pártot azokból a liberálisokból, akik a Szociálliberális Szövetség (USL) felbomlása után nem voltak hajlandók ellenzékbe vonulni, hanem kitartottak a Victor Ponta akkori kormányfő vezette PSD mellett. Másfél éve az új párt a Konzervatív Párttal (PC) egyesült Liberálisok és Demokraták Szövetsége néven.
Raluca Turcan cáfol
- A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége egyetlen percig sem fontolgatta, hogy felajánlja Călin Popescu Tăriceanunak a pártelnöki tisztséget. Voltak különböző magánjellegű beszélgetések a PNL volt elnökével, de szó sem volt Tăriceanu visszaédesgetéséről – kommentálta az ALDE-elnök nyilatkozatát Raluca Turcan, a liberális párt ideiglenes vezetője.
December 20-ára összehívta a vasárnap megválasztott új parlamentet az államfő. Ezt maga Klaus Johannis jelentette be pénteken, hozzátéve, hogy szerdán és csütörtökön egyeztetésekre várja a parlamenti pártokat az új kormány megalakítása érdekében. Az elnök azt is nyomatékosította, hogy ő fogja eldönteni: kinek ad kormányalakítási megbízást. Erre az alkotmány tág mozgásteret biztosít számára. Johannis ezt válasznak szánta Liviu Dragnea előző napi bejelntéséhez, aki megkérdőjelezhetetlennek minősítette a választói akaratot, és úgy fogalmazott, hogy egyetlen "visszautasíthatatlan" személyt fognak a kormányfői posztra javasolni, akit az államfővel folytatandó egyeztetésen fognak először nyilvánosan megnevezni.
Bár Tăriceanu - aki 2004 és 2008 között a PNL elnökeként volt kormányfő - szívügyének nevezte a liberális erők egyesítését, úgy vélekedett: a választások bebizonyították, hogy most már az ALDE az "igazi" szabadelvű párt Romániában, így a liberálisok összefogása csak úgy valósulhat meg, ha átigazolnak az ALDE-ba. szabadsag.ro

Az RMDSZ a PSD-vel egyeztet
Alkalmi parlamenti együttműködésről kezdett egyeztetéseket az RMDSZ a december 11-i választásokon győztes román Szociáldemokrata Párttal (PSD) – erősítette meg hétfőn Kelemen Hunor szövetségi elnök a News.ro hírügynökségnek.
A politikus arra reagált, hogy Liviu Dragnea, a PSD elnöke – aki a nap folyamán a közös kormányzásról írt alá koalíciós megállapodást pártja szabadelvű szövetségével, az ALDE-val – sajtóértekezletén megemlítette, hogy parlamenti együttműködést ajánlanak az RMDSZ-nek.
„Sosem utasítottam el a párbeszédet, sem Dragnea úrral, sem mással. Volt már egy megbeszélésünk, de nem jutottunk olyan következtetésre, amit a nyilvánosság elé tárhatnánk" – idézte az RMDSZ elnökét a News.ro. A politikus hozzátette: kedden, szerdán folytatják az egyeztetést.
„Nem kormányzásról beszélünk. Ők (a PSD és ALDE) létrehoztak egy koalíciót, megvan a többségük, tehát csak alkalmi parlamenti együttműködésről van szó" – magyarázta az RMDSZ elnöke. Kelemen hozzátette, ha létrejön egy együttműködés, az a gazdasági társadalmi élet minden területére kiterjed, beleértve az emberi és a kisebbségi jogokat is.
Hétfői sajtóértekezletén Dragnea nem részletezte, milyen megállapodást ajánlanak az RMDSZ-nek, csak annyit mondott: ha sikerült megegyezniük, írásba foglalják a megállapodás részleteit. Klaus Johannis államfő keddre hívta össze a december 11-én megválasztott új román parlament alakuló ülését, szerdára és csütörtökre pedig kormányalakítási konzultációra hívta a parlamenti pártokat törvényhozási súlyuk sorrendjében.
Írásba foglalt koalíciós egyezményekre hivatkozva a PSD és ALDE együtt akar az államfőhöz menni egyeztetésre, ahol közösen készülnek javaslatot tenni egy kormányfőjelölt személyére, akinek a nevét még nem hozták nyilvánosságra.
A PSD-nek 221, az ALDE-nak 29, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van a 465 tagú kétkamarás parlamentben. A kormány beiktatásához és a sarkalatos törvények elfogadásához minősített többségre, vagyis 233 szavazatra van szükség.
MTI Erdély.ma

Megegyezett a PSD és az ALDE, képben az RMDSZ
Koalíciós megállapodást írt alá hétfőn a PSD és az ALDE, a szociáldemokraták így stabil többséggel kormányozhatnak majd. Mindemellett az RMDSZ-szel is tárgyalni kívánnak a parlamenti támogatásról.
Aláírta hétfőn a koalíciós megállapodást a múlt vasárnapi parlamenti választást megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE). A két párt így stabil többséggel rendelkezik, hiszen az alsóházban 165 mandátum szükséges a többséghez, márpedig a PSD-t 154, az ALDE-t pedig 20 honatya képviseli, míg a szenátusban 69 honatya kell a többség kialakításához, ami szintén megvan a PSD 67, illetve az ALDE 9 mandátumával.
A pártvezérek – a PSD részéről Liviu Dragnea elnök, az ALDE színeiben Călin Popescu-Tăriceanu és Daniel Constantin társelnökök – által aláírt, csupán általánosságokat tartalmazó szerződés értelmében az ALDE a választáson elért eredmény arányában kap miniszteri tárcákat. Arról hétfőn még nem született megállapodás, hogyan osztozik meg a két párt a tárcákon. Értesülések szerint a kicsiny, magát liberálisnak mondó párt 3 minisztériumot szeretne, de a PSD csupán kettőt adna át neki. Emellett Tăriceanu megtarthatja a szenátus elnöki tisztségét, ami az államfő után a második legfontosabb titulus.
Dragnea az aláírási ceremóniát követően elmondta, a Fejlődésért és Demokráciáért Kormánykoalíciónak nevezett szövetség egyezménye szerint a két párt közös miniszterelnök-jelöltet támogat majd, akit a PSD nevez meg. A dokumentum szerint a koalíció célja a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása és a munkahelyteremtés, emellett az anyagi jólét és az életminőség növelése, valamint a szabadságjogok szavatolása. Egyben leszögezik: a két párt közös kormányprogrammal áll elő, és a kormányban, valamint az annak alárendelt intézményekben is arányosan osztják el a vezetői tisztségeket.
Tăriceanu közölte, a koalíciós szerződés aláírását követően a két párt közösen kíván részt venni a Klaus Johannis államfő által a kormányalakításról összehívott egyeztetéseken. Ez újabb konfliktus forrása lehet, az elnök ugyanis eltérő napra hívta meg a két párt képviselőit. A PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ politikusait szerdára, az ALDE, a PMP, illetve a nemzeti kisebbségek képviselőit pedig csütörtökre hívta meg a Cotroceni-palotába. A ceremónia végén Liviu Dragnea azt is közölte, hogy az RMDSZ-szel is tárgyalnak egy esetleges, a kormány parlamenti támogatásáról szóló megállapodásról.
Titkolt kormányfőjelölt
Dragnea egyébként várhatóan szerdán jelenti be a párt miniszterelnök-jelöltjének nevét. A politikus vasárnap este a România TV hírcsatornának nyilatkozva elmondta, a Klaus Johannis államfővel a parlament keddi alakuló ülését követő konzultáció után hozza nyilvánosságra, kit jelöl a PSD és az ALDE a kormányfői tisztségre, és megjegyezte: nem a televíziókban megszellőztetett nevek közül választ majd.
Dragnea azt is elmondta, nehezen hinné el, hogy az államfő elutasítja a PSD-ALDE jelöltjének kormányalakítással való megbízását, ezzel ugyanis szerinte nem tartaná tiszteletben a voksolás eredményét, az emberek arra irányuló óhaját, hogy minél hamarabb beálljon a politikai stabilitás és a gazdasági növekedés időszaka. A politikus azt is kifejtette, fontos, hogy a jelölt pártag legyen, hogy politikailag felelősségre vonhassák. Az Antena 3 hírcsatornának azt is elmondta, a jelöltnek biztosítékot kell adnia arról, hogy megvalósítja a PSD kormányprogramját. Egyúttal közölte: a kormány mindegyik tagját folyamatosan figyelemmel követik majd, és számon kérik rajtuk a program gyakorlatba ültetését.
Dragnea: nevetséges próbálkozások
A politikus egyúttal nevetségesnek nevezte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) igyekezetét, hogy megakadályozzák a képviselői mandátumának érvényesítését. Mint arról beszámoltunk, Raluca Turcan, a PNL ügyvivő elnöke vasárnap jelentette be, hogy a házszabály azon cikke alapján, amely tiltja a választási csalás miatt elítélt politikusok parlamenti tagságát, Dragnea mandátuma érvényesítésének elutasítását kezdeményezik a mandátumérvényesítő bizottságnál.
„Miért nem indítványoznak egy olyan törvényt, amely értelmében nem használhatom a Liviu Dragnea nevet? Vagy egy olyan törvényt, hogy kötelező elpárolognom?” – jegyezte meg ironikusan. A politikus szerint egyébként a házszabály vonatkozó cikkelye az aktuális parlamenti választásra vonatkozik, őt ráadásul – a saját értelmezése szerint – nem választási csalásért ítélték el, hanem azért, mert személyes adatokat megsértve jogosulatlan hasznot szerzett a PSD-nek. Mint ismeretes, Dragneát a Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazáson kampányfőnökként elkövetett visszaélések miatt áprilisban jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Hasonlóan próbál érvelni Dragnea párttársa, Eugen Nicolicea is, aki szerint a haszonszerzés nem egyenértékű a választási csalással. Ugyanakkor Dragnea 2012-ben a részvételi adatok manipulálásával azt akarta elérni, hogy a népszavazáson a PSD számára kedvező eredmény szülessen.
Eközben újra terítékre került az a 2001-es jogszabály is, amely egyértelműen megtiltja, hogy elítélt személy a kormány tagja legyen, és amely miatt Dragnea miniszterelnöki jelölése konfliktusosnak ígérkezett, mivel az államfő közölte, nem bíz meg kormányalakítással elítélt személyt, vagy olyat, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Victor Ciorbea, az egyébként a PSD támogatásával kinevezett ombudsman közölte: csak az új kormány beiktatását követően mérlegeli, hogy alkotmányossági kifogást emeljen a jogszabály ellen az alkotmánybíróságon, vagy nem.
Dragnea amúgy lemondott 2012-ben megszerzett képviselői mandátumáról. A régi parlament – megbízatásának utolsó napján – hétfőn vette tudomásul Dragnea lemondását, így a PSD elnöke nem töltötte ki mandátumát. A politikus gesztusával azt akarta bebizonyítani, hogy nem érdekelt a törvényhozóknak járó, sok vihart kavart speciális nyugdíj-kiegészítésben, azt ugyanis csak azok a honatyák kérvényezhetik, akik legalább egy teljes, négyéves mandátumot kitöltenek.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Nekilátott egyeztetni az RMDSZ a PSD-vel
MTI  - Alkalmi parlamenti együttműködésről kezdett egyeztetéseket az RMDSZ a december 11-i választásokon győztes román Szociáldemokrata Párttal (PSD) – erősítette meg hétfőn Kelemen Hunor szövetségi elnök a News.ro hírügynökségnek.
A politikus arra reagált, hogy Liviu Dragnea, a PSD elnöke – aki a nap folyamán a közös kormányzásról írt alá koalíciós megállapodást pártja szabadelvű szövetségével, az ALDE-val – sajtóértekezletén megemlítette, hogy parlamenti együttműködést ajánlanak az RMDSZ-nek.
„Sosem utasítottam el a párbeszédet, sem Dragnea úrral, sem mással. Volt már egy megbeszélésünk, de nem jutottunk olyan következtetésre, amit a nyilvánosság elé tárhatnánk" – idézte az RMDSZ elnökét a News.ro. A politikus hozzátette: kedden, szerdán folytatják az egyeztetést.
„Nem kormányzásról beszélünk. Ők (a PSD és ALDE) létrehoztak egy koalíciót, megvan a többségük, tehát csak alkalmi parlamenti együttműködésről van szó" – magyarázta az RMDSZ elnöke. Kelemen hozzátette, ha létrejön egy együttműködés, az a gazdasági társadalmi élet minden területére kiterjed, beleértve az emberi és a kisebbségi jogokat is.
Hétfői sajtóértekezletén Dragnea nem részletezte, milyen megállapodást ajánlanak az RMDSZ-nek, csak annyit mondott: ha sikerült megegyezniük, írásba foglalják a megállapodás részleteit. Klaus Johannis államfő keddre hívta össze a december 11-én megválasztott új román parlament alakuló ülését, szerdára és csütörtökre pedig kormányalakítási konzultációra hívta a parlamenti pártokat törvényhozási súlyuk sorrendjében.
Írásba foglalt koalíciós egyezményekre hivatkozva a PSD és ALDE együtt akar az államfőhöz menni egyeztetésre, ahol közösen készülnek javaslatot tenni egy kormányfőjelölt személyére, akinek a nevét még nem hozták nyilvánosságra.
A PSD-nek 221, az ALDE-nak 29, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van a 465 tagú kétkamarás parlamentben. A kormány beiktatásához és a sarkalatos törvények elfogadásához minősített többségre, vagyis 233 szavazatra van szükség. Krónika (Kolozsvár)

Félévente megújítandó parlamenti együttműködésre készül az RMDSZ
Félévente megújítandó parlamenti együttműködésről tárgyal a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a szociálliberális PSD-ALDE koalícióval, amely a december 11-i választások után kormányalakításra készül – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden.
„Nekünk az a fontos, hogy a parlament szerepét megerősítve, a politikai döntéseket a parlamentbe visszahozva a választási kampányban tett ígéreteinkből minél többet megvalósítsunk” – magyarázta a közmédiának a szövetség elnöke.
Hozzátette: ennek érdekében az RMDSZ-frakció 6,5 százalékához „hozzá kell tenni” további 43-44 százalékot, márpedig az adott helyzetben az 54 százalékkal rendelkező PSD-ALDE kormányzati többség mutatkozik „nyitottnak és képesnek” arra, hogy a magyar érdekképviseletnek segítsen.
Kelemen Hunor a megújult RMDSZ-frakciók első bukaresti együttes ülése után derűlátóan nyilatkozott a szociálliberális többséggel kezdett tárgyalásokról. Úgy vélekedett: ha néhány kérdést tisztáznak, akkor olyan parlamenti együttműködésben állapodhatnak meg, amely a kisebbségi jogok tekintetében is „biztonságosabb Romániát” eredményezhet.
Elmondta: az RMDSZ olyan megállapodást akar elfogadtatni, amely „lefordítja” és számon kérhetővé teszi az európai nyelvi chartát és kisebbségi keretegyezményt, továbbá egyértelműen utal a tanügyi törvényre és a közösségi szimbólumok használatára, hogy ezeket ne lehessen többféleképpen értelmezni. Ennek érdekében egyértelműsítő törvénymódosításokat terveznek, és a – jelenleg hússzázalékos lakosságarányhoz kötött – anyanyelvhasználati küszöb leszállításához is támogatást várnak a parlamenti többségtől.
A PSD-ALDE-koalícióval kötendő megállapodás a minimálbérre, az észak-erdélyi autópályára, a közigazgatásban dolgozók bérére, és a fiatalok támogatására is kiterjed. Kelemen Hunor hozzátette: ha arra a következtetésre jutnának, hogy a megállapodás nem működik, azt fel is lehet majd mondani, de úgy vélekedett: meg kell próbálniuk együttműködni a kormánytöbbséggel azokért, akik az RMDSZ-re szavaztak, akik a magyar szövetségtől várnak megoldást problémáikra.
Kelemen Hunor korábban egy rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: a megállapodás megkötése előtt az RMDSZ is tudni szeretné, ki lesz a miniszterelnök, mit tartalmaz a kormányprogram, kitér-e és miként a kisebbségekre. Az RMDSZ nem siet, a megállapodás megkötésére lehet, hogy csak az új kormány beiktatása után kerítenek sort – tette hozzá.
Klaus Johannis államfő szerdára hívta kormányalakítási egyeztetésre a pártokat. A PSD-ALDE koalíció eddig nem nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét.
MTI | Székelyhon.ro

Aláírta az együttműködési megállapodást a kormányalakító koalícióval az RMDSZ
Aláírták a parlamenti együttműködésről szóló megállapodást a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői.
A PSD részéről Liviu Dragnea, az ALDE részéről Călin Popescu-Tăriceanu és Daniel Constantin, az RMDSZ részéről pedig Kelemen Hunor látta el kézjegyével a dokumentumot. A megállapodás aláírása után Liviu Dragnea, a PSD elnöke elmondta: a PSD–ALDE-koalíció egy stabil parlamenti többség kialakításában érdekelt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy az együttműködéssel egyebek mellett a – politikai stabilitás szempontjából is fontos – többség–kisebbség viszony javítására keresnek megoldást. A megállapodás a felek – egymással egyeztetett – törvénytervezeteinek kölcsönös támogatásáról szól.
A nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozó törvények betartása és a kommunista hatalom által elkobzott javak visszaszolgáltatási folyamatának hatékonyabbá tétele szerepel többek között a parlamenti együttműködési megállapodásban. A dokumentum szerint az RMDSZ támogatni fogja a kormány által javasolt törvénytervezeteket, az ezeket kezdeményező minisztériumok pedig előzőleg egyeztetnek a megállapodást aláíró pártok parlamenti csoportjaival a tervezetek – beleértve a költségvetési törvényt is – elfogadásához szükséges többség kialakítása érdekében.
A megállapodás azt is előírja, hogy a PSD-ALDE koalíció és az RMDSZ kölcsönösen támogatják egymás tervezeteit, amennyiben előzőleg egyeztettek erről a parlamenti frakciók. A dokumentum arra is kitér, hogy előnyben részesítik a kormányprogram oktatással, egészségüggyel, illetve autópálya-építéssel kapcsolatos projektjeit, valamint a helyi közigazgatási alkalmazottak bérének emelését, az egységes bértörvény elfogadásával.
Emellett hangsúlyt fektetnek a kommunista hatalom által elkobzott javak visszaszolgáltatási folyamatának hatékonyabbá tételére, valamint a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozó törvények és a Románia által is aláírt nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek betartására – áll még a megállapodásban, amelynek betartását minden parlamenti ülésszak végén kiértékelik.
Korodi: dolgoztunk már együtt a kormányfőjelölttel
A kormányfőjelölt megnevezése után arra az elhatározásra jutott az RMDSZ, hogy aláírja a parlamenti együttműködésre vonatkozó megállapodást a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségéből (ALDE) álló koalícióval – közölte Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerdán az Agerpres hírügynökséggel.
„Megegyeztünk, hogy amíg nem ismeretes előttünk a kormányfőjelölt személye, nem írjuk alá a parlamenti együttműködésről szóló megállapodást. Miután tudomásunkra jutott a jelölt kiléte, tanácskoztunk a kollégákkal, és úgy döntöttünk, aláírjuk az együttműködési szerződést a PSD-ALDE-vel” – mondta Korodi.
A Liviu Dragnea által javasolt kormányfőjelöltről, Sevil Shhaideh-ről a volt környezetvédelmi miniszter azt mondta: szakmailag jól felkészült ember; az majd a jövőben derül ki, hogy rendelkezik-e a szükséges politikai támogatottsággal.
„Dolgoztunk együtt (Sevil Shhaideh-hel – szerk. megj.), szakmailag nagyon jól dolgozik, nagyon nagy a munkabírása, és nyitott a párbeszédre. Ezt tapasztaltam, amikor együtt dolgoztam vele” – mondta az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Arra a kérdésre: meglepődött-e, hogy a kormányfőjelölt egy nő, Korodi azt felelte: „azt hiszem, nem lényeges, hogy nő, hogy tatár-török etnikumú, csak az számít, hogyan dolgozik, és ebből a szempontból rendben van”. Székelyhon.ro

Dragnea a képviselőház, Tăriceanu a szenátus elnöke
A képviselőház elnökévé a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjét, Liviu Dragneát, míg a szenátus elnökévé a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) társelnökét, Călin Popescu Tăriceanut választották december 21-én, szerdán – írja az Agerpres hírügynökség.
Az eredményeket rögzítő jegyzőkönyv szerint a képviselőház esetében mind a 317 leadott szavazat érvényes volt, 216 képviselő mellette, 101 pedig ellene szavazott. A szavazócédulás voksolás titkos volt.
A szabályzat szerint a képviselőház elnökét a jelenlévő képviselők szavazatának többségével választják meg. Liviu Dragneát a PSD javasolta, egyetlen jelölt volt az elnöki funkcióra.
A szenátus esetében 136 szenátor közül 129-en szavaztak, két szavazat érvénytelen volt. Az ALDE társelnöke, Călin Popescu Tăriceanu volt az egyetlen jelölt, 87 mellette, 40 ellene szavazattal ő lett a felsőház elnöke. Tăriceanut saját pártja, a szociáldemokraták és az RMDSZ támogatta.
Szerdán nevesítették a szenátusi frakciók vezetőségét is. A Szociáldemokrata párt (PSD) 67 tagú frakciójának vezetője Şerban Nicolae. Helyettesek: Elena Craioveanu, Roxana Paţurcă, Ioan Deneş és Liviu Mazilu. Titkár: Cristina Stocheci.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 30 szenátorát Mario Oprea vezeti, helyettesek Eugen Ţapu Nazare, Ion Cristina, Siminica Mirea. A csoport titkára Nicoleta Pauliuc.
A 13 fős Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátori frakciót Cristian Ghica vezeti, helyettesek Vlad Alexandrescu, Florina Presadă, Radu Mihail, a titkár pedig George Dincă.
Viorel Ilie lett a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) frakcióvezetője. Teodor Meleşcanu és Ion Hadârcă helyettesek, Ionuţ Sibinescu titkár.
Az RMDSZ kilencfős szenátusi frakciójának vezetője Cseke Attila, Fejér László Ödön lett a helyettes, Novák Csaba Zoltán a frakció titkára.
Dorin Bădulescu vezeti a Népi Mozgalom Párt (PMP) frakcióját. Gheorghe Baciu, Severica Covaciu, Ion Ganea helyettesek, Gabi Ionaşcu titkár.
Mint Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérdésünkre elmondta, a polgármester nagyon részletes és alapos nyilatkozatot tett a bíró előtt, amelyben pontról pontra cáfolta a vádiratban foglalt állításokat.
„Úgy gondoljuk, már a kezdetektől sikerült a vádak megalapozatlanságára rávilágítani. Ráduly Róbert külön-külön cáfolt minden vádpontot, jogi érvekre, illetve a rendelkezésre álló dokumentumokra alapozva, meggyőző módon” – értékelt a védőügyvéd.
Mint megtudtuk, következő alkalommal három, a vádirat által megnevezett tanút idéz be a törvényszék, akiket szintén kihallgatnak. A per következő tárgyalását január 27-én tartják. A korábbi tárgyaláson, novemberben Szőke Domokos nyilatkozattétele is több órán át tartott.
Mint ismert, tavaly júniusban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg.
A pert március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat. Székelyhon.ro

Összeült az új parlament
Megtartotta első ülését tegnap a december 11-én megválasztott parlament mindkét háza. A képviselőház és szenátus is – korelnöke vezetésével – megválasztotta a mandátumigazoló bizottság tagjait, a házelnökökről azonban csak ma szavaznak a törvényhozók, miután egyenként leteszik a hivatali esküt.
Liviu Dragnea, a parlamenti mandátumok csaknem felét megszerző Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke bejelentette: Klaus Iohannis államfő elfogadta, hogy a szocialisták és a vele hétfőn kormánykoalícióra lépett szabadelvű Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) vezetői közösen vegyenek részt az elnöki hivatalban tartandó kormányalakítási konzultáción. Iohannis eredetileg parlamenti súlyuk sorrendjében külön-külön hívta konzultációra a pártokat, így az LDSZ-re csak csütörtökön került volna sor. Dragnea arra figyelmeztette frakciótársait, hogy ne készüljenek „vakációzni”, mert ha Iohannis elfogadja az SZDP javaslatát, és a koalícióra lépett pártok – ma megnevezendő – közös jelöltjét bízza meg kormányalakítással, akkor a parlamentnek jövő héten kell szavaznia az új kormány beiktatásáról. Az SZDP elnöke reményét fejezte ki, hogy így a kabinet legkésőbb január közepéig kidolgozhatja, a parlament pedig megszavazhatja a 2017-es költségvetést.  Az RMDSZ törvényhozói már múlt héten eldöntötték, hogy a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője Korodi Attila Hargita megyei képviselő, volt környezetvédelmi miniszter, szenátusi frakciójának vezetője pedig Cseke Attila Bihar megyei szenátor, volt egészségügyi miniszter lesz. A frakciók és szakbizottságok hivatalosan ma alakulnak meg Bukarestben. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megalakult az új parlament
Megtartotta első ülését az új parlament mindkét háza. A képviselőház és szenátus is megválasztotta a mandátumigazoló bizottság tagjait, a házelnökökről ma szavaznak a törvényhozók, miután egyenként leteszik a hivatali esküt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ között nem született még egyezség a parlamenti együttműködési megállapodásról, a szövetség előbb tudni akarja a miniszterelnökjelölt nevét.
A PSD, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) ma együtt közösen vesz részt a Klaus Johannis államelnökkel folytatott konzultáción. Az elnök által kezdeményezett kormányalakítási tárgyalásokra Johannis tegnap elfogadta a kormánykoalíciót megkötő két párt közös delegációját, eredetileg ugyanis az államfő külön-külön hívta meg őket.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke bejelentette, Klaus Johannis elfogadta, hogy a PSD és a vele hétfőn kormánykoalícióra lépett szabadelvű ALDE vezetői közösen vegyenek részt az elnöki hivatalban tartandó kormányalakítási konzultáción. Ezt később az elnök szóvivője is megerősítette. Johannis eredetileg parlamenti súlyuk sorrendjében külön-külön hívta konzultációra a pártokat, így az ALDE-ra csak csütörtökön került volna sor. A tegnap lapzártáig ismert forgatókönyv szerint Johannis nem módosított az eredeti ütemterven, így a Traian Băsescu vezette PMP és a nemzeti kisebbségek küldöttségét csak csütörtökön fogja fogadni, a többi pártot már ma. Johannis szóvivője korábban jelezte, hogy az elnök csütörtökön délben akarja levonni a konzultációk következtetéseit. Ennek ellenére nem kizárt, hogy már ma kiderül, kit javasolt a PSD miniszterelnöknek. Dragnea a jövendő miniszterelnök személyére vonatkozó egyik kérdésre válaszolva elmondta: olyan személyt javasolnak kormányfőnek, aki nem egy-két napja, hanem hosszú ideje tagja a PSD-nek.
Az is kiderült, hogy a szociáldemokraták nem akarják nagyon elhúzni a kormányalakítási eljárást. Dragnea ugyanis arra figyelmeztette frakciótársait, hogy ne készüljenek vakációzni, mert ha Johannis elfogadja a PSD javaslatát, és a PSD–ALDE koalíció közös jelöltjét bízza meg kormányalakítással, akkor a parlamentnek jövő héten kell szavaznia az új kormány beiktatásáról. A PSD elnöke kifejezte reményét, hogy így a kabinet legkésőbb január közepéig kidolgozhatja, a parlament pedig megszavazhatja a 2017-es állami költségvetést. Dragnea arról is beszámolt: a PSD–ALDE koalíció vezetői „nagyon jó megbeszélést folytattak” az RMDSZ küldöttségével, és sikerült kidolgozniuk a parlamenti együttműködésről szóló megállapodás vázlatát. A dokumentum aláírására a PSD elnöke szerint legkésőbb szerda reggel kerülhet sor.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap délután ugyanakkor elmondta, hogy az RMDSZ nem sieti el a megállapodás aláírását, akarják látni, hogy kit javasol a PSD miniszterelnök-jelöltnek, ugyanis nagyon fontos, hogy a Szövetség számára elfogadható legyen a kormányfő személye. Emellett az RMDSZ elnöke azt is fontosnak nevezte, hogy a kormányprogram kedvező előírásokat is tartalmazzon a romániai nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Korodi Attila, a szenátusi frakcióvezetője pedig Cseke Attila lett. Szabadság (Kolozsvár)

Ilyen még nem volt: nő és muszlim a leendő román kormányfő
Nem kis meglepetésre az országos politikában szinte teljesen ismeretlennek számító, muszlim vallású Sevil Shhaideh volt minisztert jelölte miniszterelnöknek szerdán a román Szociáldemokrata Párt (PSD).
A kormányfői poszt várományosát Liviu Dragnea PSD-elnök azután nevezte meg, hogy részt vett a Klaus Johannis államfővel folytatott konzultáción a Cotroceni-palotában. Dragnea bejelentése azért számít teljesen váratlan lépésnek, mivel a szociáldemokrata politikus korábban arra utalt, hogy a miniszterelnöki tisztség várományosa férfi.
Az államfővel folytatott egyeztetést követően – amelyen a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) társelnökei, Călin Popescu Tăriceanu șs Daniel Constantin is részt vettek – megtartott sajtótájékoztatón Dragnea nem rejtette véka alá, hogy magát szerette volna a miniszterelnöki székben látni. „Egy igazságtalan ítélet és egy teljesen alkotmányellenes törvény ellehetetlenítik, hogy magam töltsem be ezt a tisztséget" – utalt a politikus arra, hogy a hatályos törvények értelmében nem lehet tagja a kormánynak büntetett előéletű személy. Liviu Dragneát márpedig idén jogerősen két év letöltendő szabadságvesztéssel sújtották.
Dragnea leszögezte: amennyiben Klaus Johannis államfő elutasítja a Sevil Shhaideh-re vonatkozó javaslatát, nem fog más miniszterelnök-jelöltet megnevezni. „Én nem teszek más javaslatot. Ha őt visszautasítja, találkozunk máshol" – fogalmazott a PSD elnöke, valószínűleg arra utalva, hogy kezdeményezhetik az államfő tisztségéből való felfüggesztését. Mint ismert, Johannis a választásokat követően megismételte a kampányban tett kijelentését, miszerint nem fog jogerősen elítélt politikust kormányalakítással megbízni, amivel kizárta, hogy Dragneából miniszterelnök legyen.
z 52 éves, közgazdász végzettségű Sevil Shhaideh a szociáldemokraták 2012-es kormányra kerülése után államtitkári tisztséget töltött be a regionális fejlesztési minisztériumban a Ponta-kabinet idején. Tavaly májusban éppen azt követően nevezték ki közigazgatási és regionális fejlesztési miniszternek, hogy Liviu Dragnea, a PSD akkori ügyvezető elnöke lemondott a tárca éléről. Dragnea akkor azért távozott a Ponta-kormányból, mert alapfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság a 2012-es, az akkori államfő leváltását célzó népszavazáson elkövetett választási csalás miatt. (Idén áprilisban Dragnea jogerősen két év felfüggesztetett kapott.)
A dobrudzsai muzulmán közösségből származó Sevil Shhaideh-ről egyébként már tavaly tudni lehetett, hogy Dragnea bizalmi embere, muzulmán rítusú esküvőjén a PSD elnöke, valamint a baloldali alakulat egyik volt területi erős embere, Nicuşor Constantinescu, a Konstanca Megyei Tanács egykori vezetője volt a tanú. A konstancai származású Sevil Shhaideh (aki tavaly a Cotroceni-palotában a Koránra tett kézzel tette le a miniszteri esküt) 1993 és 2007 között a Konstanca megyei önkormányzat informatikai osztályát vezette, majd 2012-es államtitkári kinevezéséig a megyei tervezési osztályt. Tavaly júliusban, miniszterré történt kinevezése után iratkozott be a PSD-be. Romániában most először töltheti be a miniszterelnöki tisztséget nő. Krónika (Kolozsvár)

Székelyföldi RMDSZ-es politikusok: nem prioritás a kormányzás
Nem tekintik prioritásnak a Szociáldemokrata Párttal (PSD), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) való közös kormányzást a munkatársaink által megkérdezett székelyföldi RMDSZ-es elöljárók.
Korodi Attila csíki parlamenti képviselő szerint a kormányban való részvétel lenne az ideális helyzet, de „a mostani nem egy ilyen, hiszen szociálliberális többségről van szó”. „Figyelembe véve a romániai magyar közösség fontossági ügyeit, és látva, hogy a parlamentben a mérleg nyelve vagyunk, én a parlamenti többségkeresésben látom a fantáziát, továbbá abban, hogy ne a kormányzattól függjünk” – fogalmazott kérdésünkre az RMDSZ képviselői frakciójának a vezetője.
Tánczos Barna szenátor szerint a szövetségnek az elsődleges célja az, hogy a román politikai pártokkal folytatott tárgyalások eredményeként meg tudja valósítani mindazt, amivel a választók elé állt a kampány során. „Olyan parlamenti megállapodás a prioritás, amivel elérhetjük a legfontosabb célkitűzéseinket: például a szimbólumhasználat és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának rendezése, illetve néhány fontosabb pont a gazdasági terveinkből” – összegezte a Hargita megyei szenátor.  
Verestóy Attila, az RMDSZ újraválasztott szenátora szerint a szövetségnek mindent meg kell tennie a parlamenti együttműködés szintjén annak érdekében, hogy a magyarság szerzett jogait meg tudja védeni. Szerinte rendezni kell a „törvénysértést meghaladó atrocitásokat, amelyek a szimbólumainkat érik”, valamint figyelni kell arra, hogy az oktatásban előre- és ne visszalépések történjenek.
„Be kell tartatni a törvényt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) önálló magyar tagozat működhessen. Fontosnak tartom, hogy olyan infrastrukturális fejlesztéseket eszközöljön a kormány, amelyekben nem mostohagyermekként kezeli Erdélyt, hanem támogatja az ottani beruházásokat, és segíti az Európához méltó környezet megteremtését” – fogalmazott Verestóy. Az udvarhelyi politikus szerint mindezt egy jó parlamenti együttműködéssel lehet elérni, amit rögzíteni kell egy megfelelő protokollum szintjén. „Ebben nekünk van már gyakorlatunk. Egy ilyen megállapodást nem lehet mással megkötni, csak azokkal, akik a többségi oldalon vannak” – tette hozzá.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere szerint az erdélyi magyar közösség és a román állam közötti bizalom helyreállítása a legfontosabb feladata most az érdekvédelmi szervezetnek. „A magyar–román társadalmi szerződésnek kell alárendelni az RMDSZ lépéseit, azt, hogy kormányra lép, ellenzékben marad, a parlamentből támogatja a kormányt, és ezen belül is mit támogat, és mit nem” – szögezte le megkeresésünkre Antal Árpád. A városi RMDSZ-szervezet elnöke kifejtette, az elmúlt években megromlott az erdélyi magyar közösség és a román állam viszonya.
„Nem a magyarok és a románok, hanem a magyar közösség és a román állam kapcsolata, ennek pedig az a következménye, hogy romlott Románia és Magyarország viszonya is. Ez természetes, hiszen nem is esne jól nekünk, erdélyi magyaroknak, ha Magyarország válasz nélkül hagyná, hogy a román állam néhány éve hergeli az erdélyi magyarságot, provokálnak, azt éreztetik velünk, hogy másodrangú állampolgárnak tartanak” – részletezte a sepsiszentgyörgyi politikus.
Meglátása szerint ez a helyzet senkinek sem jó, és a közös érdek az, hogy valamilyen szinten az erdélyi magyarság és a román állam között álljon helyre a bizalom. Hozzátette, önmagában az, hogy az RMDSZ kormányra lép, még nem jelenti azt, hogy a bizalom helyreállt, viszont ha sikerül helyreállítani a bizalmat, abból fakadhatnak pozitív fejlemények, akár a kormányra lépés is. „Fel kell ismerni, hogy ez egy közös érdek” – szögezte le az elöljáró.
Bíró Blanka, Fülöp-Székely Botond, Kozán István Krónika (Kolozsvár)

Megállapodott az RMDSZ a szociálliberális koalícióval
MTI - Parlamenti együttműködésről szóló megállapodást kötött a kormányalakításra készülő szociálliberális koalíció pártjaival – a parlamenti mandátumok több mint 47 százalékával rendelkező Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a hatszázalékos súlyú Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) – az RMDSZ december 21-én, szerdán.
A megállapodás aláírása után Liviu Dragnea, a PSD elnöke elmondta: a PSD–ALDE-koalíció egy stabil parlamenti többség kialakításában érdekelt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy az együttműködéssel egyebek mellett a – politikai stabilitás szempontjából is fontos – többség–kisebbség viszony javítására keresnek megoldást. A megállapodás a felek – egymással egyeztetett – törvénytervezeteinek kölcsönös támogatásáról szól.
MTI kronika.ro

Parlamenti támogatást biztosítana az RMDSZ a Shhaideh-kormánynak
„Szeretnénk stabil parlamenti többséget biztosítani a kormány számára, ezért megegyeztünk az RMDSZ-el arról, hogy a parlamentben támogatják a PSD-ALDE-kormányt” – fogalmazott Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök azon a sajtóeseményen, amelyen koalíciós pártok vezetői és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ellátták kézjegyükkel az együttműködési szerződést.
Az RMDSZ elnöke kifejtette, négy évre szóló, félévente felülvizsgálásra kerülő együttműködésről van szó. Hozzátette: az RMDSZ támogatja a PSD-ALDE miniszterelnök-jelöltjét, Sevil Shhaideh-et. „Azért szeretnénk látni a kormányprogramot is” – mondta Kelemen Hunor.
A dokumentum értelmében az RMDSZ támogatni fogja a kormány által javasolt törvénytervezeteket, az ezeket kezdeményező minisztériumok pedig előzőleg egyeztetnek a megállapodást aláíró pártok parlamenti csoportjaival a tervezetek - beleértve a költségvetési törvényt is - elfogadásához szükséges többség kialakítása érdekében. A megállapodás azt is előírja, hogy a PSD-ALDE koalíció és az RMDSZ kölcsönösen támogatják egymás tervezeteit, amennyiben előzőleg egyeztettek erről a parlamenti frakciók. A dokumentum arra is kitér, hogy előnyben részesítik a kormányprogram oktatással, egészségüggyel, illetve autópálya-építéssel kapcsolatos projektjeit, valamint a helyi közigazgatási alkalmazottak bérének emelését, az egységes bértörvény elfogadásával. Emellett hangsúlyt fektetnek a kommunista hatalom által elkobzott javak visszaszolgáltatási folyamatának hatékonyabbá tételére, valamint a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozó törvények és a Románia által is aláírt nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek betartására - áll még a megállapodásban, amelynek betartását minden parlamenti ülésszak végén kiértékelik. 
Mint korábban írtuk, Kelemen Hunor „érdekesnek” nevezte a PSD-ALDE miniszterelnök-javaslatát. „Sevil Shhaideh asszony a fejlesztési minisztériumot is vezette, államtitkár is volt, kiismeri magát a közigazgatás terén, nincs okunk azt állítani, hogy ne lenne alkalmas erre a tisztségre” – nyilatkozta szerdán az RMDSZ elnöke. Hozzátette, az RMDSZ számára a PSD-ALDE javaslata „rendben van”, mert Sevil Shhaideh asszonynak nincs a szövetség szempontjából „kényelmetlen” politikai háttere. 
M. Á. Zs. maszol.ro

Sevil Shhaideh a PSD-ALDE miniszterelnök-jelöltje
Délelőtt 11 órakor fogadta Klaus Johannis államfő a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) három fős delegációját, hogy megtudja a parlamenti többséggel rendelkező pártszövetség miniszterelnök-jelöltjének nevét. Ez Sevil Shhaideh lesz.  
„Amint tudják, a PSD megnyerte a választásokat és hazai és nemzetközi szokásjog szerint fenntarthattam volna magamnak a jogot, hogy miniszterelnöknek jelöltessem magam. Az államfő elvei és egy érvényben levő törvény szerint erre nem volt lehetőségem. Egyelőre” – fogalmazott Liviu Dragnea. Hozzátette: olyan miniszterelnök-jelöltet kellett keresnie, akiben teljesen megbízhat, aki 100 százalékosan követi a PSD kormányprogramját. Reményét fejezte ki, hogy Klaus Johannis is elfogadja javaslatát. „Jelöltem Sevil Shhaideh, aki teljesíti ezeket a feltételeket” – bökte ki Dragnea.
A tatár származású Sevil Shhaideh 1964. december 4-én született Konstancán. 1987-ben szerzett egyetemi diplomát a bukaresti közgazdasági egyetemen. Sevil Shhaideh előbb államtitkárként dolgozott a Liviu Dragnea vezette fejlesztési minisztériumban, majd a PSD-elnök lemondása után átvette a tárca vezetését. Ő volt az első miniszter, aki nem a Bibliára, hanem a Koránra esküdött fel mandátuma kezdetén. Kétszer ment férjhez, második esküvőjén Dragnea volt a násznagy, amit Dragnea úgy pontosított, hogy tanú volt, mivel a muszlimoknál nincs násznagy. 2015 júniusában lépett be a Szociáldemokrata Pártba.
„Nagy a munkabírása, nagyon jól ismeri az uniós pályázati rendszert, rálátása van a minisztériumok működésére” – jellemezte jelöltjét Dragnea, aki szerint a kormányfő-jelöltnek „néha túl erős az akarata”. „Nem akartam olyan embert, aki saját magát tolja előtérbe. Ez nem lesz sztárokkal teletűzdelt kormány. Shhaideh asszony lesz a kormányfő, de politikailag én felelek az intézkedésekért” – adott rálátást a jövendő erőviszonyokra Liviu Dragnea PSD-elnök.
„Én nem teszek más javaslatot. Ha őt visszautasítja Klaus Johannis államfő, találkozunk máshol" - jelentette ki Dragnea az államfővel tartott megbeszélést követően. 
A minisztérium honlapjára feltöltött utolsó vagyonnyilatkozata szerint a miniszterelnök-jelölt egy konstancai és három szíriai lakás tulajdonosa, bankbetéteinek értéke 423 817, illetve 167 004 lej, 20 000 euró értékben adott személyes kölcsönt és 60 000 lejes hitele van. 
Ponta: Sevil Shhaideh jelölése jó javasla
Sevil Shhaideh miniszterelnöki tisztségre való jelölése nagyon jó javaslat, amelyet Klaus Johannis államfő nem utasíthat el - nyilatkozta Victor Ponta. Az egykori kormányfő hangsúlyozta, jól együtt tudott dolgozni Sevil Shhaideh-hel, amikor az az általa vezetett kabinet minisztere volt. Kiegyensúlyozott nőnek tartja és tiszteli őt - tette hozzá Ponta. A Szociáldemokrata Párt színeiben képviselői mandátumot nyert volt miniszterelnök elmondta, maga is a televízióból értesült Liviu Dragnea pártelnök javaslatáról, amelyet „nyitásra utaló jelként” értékel.
„Sevil Shhaideh nő és muzulmán. Amellett, hogy nagyon jó szakember, jelölése a nyitásra utaló jelként is értékelhető. Nem tudom, mit tesz majd Klaus Johannis, elfogadja-e vagy sem ezt a javaslatot. Bár nem látom, milyen oka lenne elutasítani, hiszen ellene még nem tudtak bűnügyi eljárást indítani” – fogalmazott Victor Ponta
Dragnea „biankó csekket” kapott pártjától
Előzőleg Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök megkapta a felhatalmazást a PSD Országos Végrehajtó Bizottságától arra, hogy a Cotroceni-palotában délelőtt 11 órakor kezdődő tanácskozáson miniszterelnök-jelöltet javasoljon Klaus Johannis államfőnek. Elmondása szerint „biankó csekket” kapott párttársaitól, kollégáinak sem árulta el a jelölt nevét. Arra a kérdésre, hogy a jelölt a PSD tagja-e, Dragnea azt felelte: „egyértelműen”.
A meghirdetett menetrend szerint a 11 órakor kezdődő konzultációsorozaton Klaus Johannis a parlamenti választásokon elért eredmények szerint fogadja a pártokat. Annyi változás történt időközben, hogy a PSD-ALDE-protokollum hétfői megkötése után az államfő beleegyezett abba, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) két társelnöke, Călin Popescu-Tăriceanu és Daniel Constantin is csatlakozzon Liviu Dragneához. maszol.ro

Sevil Shhaideh közgazdászt javasolja a PSD miniszterelnöknek 
Megállapodott az RMDSZ a PSD-vel és ALDE-val
Sevil Shhaideh 51 éves közgazdászt, volt regionális fejlesztési minisztert javasolta a miniszterelnöki tiszségre a választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) az államfővel folytatott kormányalakítási konzultáció alkalmával.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke kifejtette: a választásokon szerzett több mint 45 százalékos támogatás nyomán „legitim” módon magának kérhette volna a posztot, de tekintettel arra, hogy ebben egy hatályos törvény és az államfő ellenkezése megakadályozza, olyan személyt jelölt, akinek a kormányzati tevékenységéért pártelnökként felelősséget tud vállalni.
Shhaideh fél évig vezette a fejlesztési tárcát
A romániai muzulmán közösségből származó Sevil Shhaideh 2015 májusától kezdődően fél évig vezette a fejlesztési tárcát a Ponta-kormányban, miután elődje, Liviu Dragnea lemondott a tárca éléről. Ezt megelőzően az Amerikai Egyesült Államokban is tanulmányokat folytató, a közigazgatási munkában meglehetősen tapasztalt Shhaideh államtitkári posztot töltött be a tárcánál, 2015-től a PSD tagja. Miniszteri kinevezése alkalmával Dragnea cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy násznagy lett volna munkatársa esküvőjén, mint mondta: a „muzulmánoknál nincs násznagy”, ő tanúként volt jelen az esküvőn.
Dragnea nem titkolta: alkotmányellenesnek tartja azt a törvényt, amely – priusza lévén – „egyelőre” megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy magának igényelje a miniszterelnöki posztot, ezzel is jelezve, ideiglenes megoldásnak tekinti bizalmi emberének várható miniszterelnöki kinevezését. Ezt azzal indokolta, nem háríthatja el magáról azt a hatalmas felelősséget, amelyet a választók bizalma jelent számára, ezért olyan jelöltet keresett, aki dolgozni, a PSD programját végrehajtani „megy a kormánypalotába”, nem azért, hogy személyes politikai ambícióit érvényesítse. Ha Klaus Johannis elfogadja a PSD javaslatát és őt bízza meg kormányalakítással, Sevil Shhaideh lesz Románia első női miniszterelnöke.
A PSD elnöke az ALDE társelnökeivel együtt jelent meg szerdán az elnöki hivatalban, ahova Klaus Johannis államfő kormányalakítási tárgyalásra hívta a pártokat, ezzel is jelezve, hogy Shhaideh a parlamenti mandátumok 54 százalékával rendelkező PSD–ALDE koalíció közös jelöltje.
Az államfő csütörtökön is folytatja az egyeztetéseket a pártok vezetőivel, és várhatóan csak azt követően jelenti be, hogy kit bíz meg kormányalakítással.  Első körben Johannis tegnap fogadta a hozzá közel álló, választásokon csúnyán leszerepelt liberális párti küldöttséget is, akikkel legtöbb tíz percet tárgyalt csupán, majd az RMDSZ képviselőivel – Kelemen Hunor elnökkel, Cseke Attila és Korodi Attila frakcióvezetőkkel – egyeztetett.
Kölcsönös támogatás a parlamentben
A miniszterelnök-jelölt személyének nyilvánosságra hozatala után az RMDSZ tegnap parlamenti együttműködésről szóló megállapodást kötött a kormányalakításra készülő szociálliberális koalíció pártjaival. A dokumentumot a parlamenti mandátumok 6,5 százalékával rendelkező RMDSZ részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök, a PSD–ALDE koalíció részéről pedig a koalíciós pártok elnökei írták alá a parlamentben.
A megállapodás a felek – egymással egyeztetett – törvénytervezeteinek kölcsönös támogatásáról szól. Az RMDSZ vállalja, hogy támogatja a kormány törvénykezdeményezéseit, amelyekről a minisztériumoknak előzetesen konzultálniuk kell a megállapodást aláíró pártok parlamenti frakcióival, beleértve az állami költségvetés tervezetét is.
A felek prioritásként támogatják az oktatási és egészségügyi kezdeményezéseket, a kormányprogramba foglalt infrastruktúra-fejlesztések és autópálya-program megvalósulását, a közüzemi szolgáltatások decentralizációját, a helyi és megyei közigazgatásban dolgozók bérének növelését, javítani szándékoznak a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának jogi keretein – olvasható a szerdán aláírt megállapodásban.
A dokumentum aláírói leszögezik: a felek vállalják a nemzeti kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatára, oktatására és jelképhasználatára vonatkozó törvényes előírások és a – Románia által aláírt – nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek betartásának biztosítását.
A megállapodás végrehajtása érdekében az RDMSZ képviselőházi és szenátusi frakcióvezetői hetente konzultálnak a koalíciós pártok frakcióvezetőivel, a felek pedig minden parlamenti ülésszak végén megvizsgálják, hol tart a vállalások teljesítése.
Ami a kormányfőjelölt személyét illeti, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott: Sevil Shhaideh érdekes miniszterelnök-javaslat. „Sevil Shhaideh asszony egy ideig vezette a fejlesztési minisztériumot, korábban államtitkár volt, és nagyon jól ismeri a közigazgatást. Nincs miért azt mondjam, hogy nem lenne alkalmas a tisztségre” – jelentette ki a szövetség elnöke. Hozzátette: Sevil Shhaidehnek nincs olyan politikai múltja, ami „gondolkodóba ejtené” az RMDSZ-t.
Kovács Péter:  megpróbálunk partneri viszonyt kialakítani
„Mint a december 11-i parlamenti választások győztes pártjának, a PSD-nek és a vele kormánykoalícióban levő ALDE-nak jogában áll megnevezni a miniszterelnököt. Az RMDSZ ezt tudomásul veszi, és bárki is legyen az illető, megpróbálunk partneri viszont kialakítani. Most az államfőn van a sor, hogy elfogadja-e vagy sem az előterjesztést” – nyilatkozta a Szabadságnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Az RMDSZ és a kormánykoalíciós pártok között megkötendő alkalmi együttműködési megállapodásról a politikus annyit mondott: csakis parlamenti támogatásról tárgyaltak, és az RMDSZ nem kérte, a PSD pedig nem ajánlotta fel, hogy a szövetség kormányra kerüljön.
„Ezért egyértelmű, hogy a tárgyalások parlamenti támogatásról szólnak. Egyelőre csak annyit tudok mondani, idén minden bizonnyal aláírjuk a megállapodást, amelynek tárgyalásai előre haladott szakaszban vannak. Az RMDSZ az oktatási reformról, ezen belül a nemzeti kisebbségi oktatási kérdésekről és a gyermekek tehermentesítéséről tárgyalt, továbbá nemzetpolitikai céljainkról, azaz a nyelvhasználati küszöb 20 százalékról 10 százalékra való csökkentéséről, nemzeti szimbólumaink szabad használatáról és az erdélyi infrastruktúra, különösképpen az észak-erdélyi autópálya befejezéséről, valamint a családokat segítő politikákról” – összegzett Kovács Péter. 
 Szabadság (Kolozsvár)