"Borbély Zsolt Attila írásában kifejtette, hogy a magyarországi pártok közül "az egyetlen párt, mely esetében a nemzetellenes indíttatás kitapintható, az a Szabad Demokraták Szövetsége." Borbély a kisebbségi politikát emeli ki. Az SZDSZ eddig hivatalosan támogatta a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit, bár Magyar Bálint Szegeden arról beszélt, hogy "a kisebbségi magyarság autonómiatörekvései elszakadásképes állapotba kívánják hozni az egyes magyarlakta területeket, amivel csak ez egyes magyarországi politikai erők malmára hajtják a vizet", vagy Tamás Gáspár Miklós a Heti Világgazdaságban az autonomizmust "alkotmányos államaink elleni támadással" azonosította, az összmagyarság problémáját pedig Össz-Turkesztánhoz, Nagy-Szerbiához és "miegyébhez" hasonlította. Most az SZDSZ politikát választott: a Liberális Internacionálé nov. 3-5-i ülésére beterjesztett határozati javaslatában az SZDSZ föllép többek között az autonómia és a kollektív jogok ellen. Az SZDSZ tehát felvállal a határon túli magyarság érdekeivel ellentétes politikai vonalvezetést. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./"

"Horn Gyula miniszterelnök egyértelműen megfogalmazta, hogy az euroatlanti integráció mindennél előbbre való. Ez a külpolitikai vonalvezetés elhibázott, nyilatkozta Németh Zsolt képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, a párt kisebbségi szakértője. "Az elmúlt két évben megrendült a határon túli magyarság anyaországba vetett bizalma." A szlovák-magyar alapszerződés "elhibázott koncepción alapult." Szlovákiában olyan nyelvtörvényt fogadtak el, "amely a legdiszkriminatívabb jogszabály a posztkommunista Közép-Kelet-Európában." Szent-Iványi István külügyi államtitkár bejelentette, hogy az RMDSZ-nek nincs egyetértési vagy vétójoga az alapszerződés ügyében. "Ez az álláspont szerintem elfogadhatatlan" - jelentette ki Németh Zsolt. Az alapszerződésben jelenjenek meg konkrét jogi intézmények és határidők az egyházi ingatlanok visszaadására, az oktatási törvény felülvizsgálatára, a magyar egyetem helyreállítására. Németh Zsolt elmondta, hogy a Liberális Internacionálé konferenciáján az SZDSZ beterjesztett egy dokumentumot, amelyben akadémikusnak minősítette a kollektív jogok és az autonómia követelését. A Fidesz ezzel szemben érvelt, végül elfogadták érvelésüket, majd ezt az álláspontot az SZDSZ is megszavazta. Mindezt sajtótájékoztatón elmondta, mire Eörsi Mátyás /SZDSZ/ azt állította, hogy Németh Zsolt nem mondott igazat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./ "

"Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 12-én részt vett Budapesten a Fidesz Magyar Polgári Párt elnökeinek országos értekezletén. Tőkés László beszédében köszönetet mondott a Fidesznek és mindazon magyarországi pártoknak és szervezeteknek, amelyek támogatták az RMDSZ-t a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos jobbító törekvéseiben, a romániai magyarság érdekeinek fokozott érvényesítésében. Külön is megköszönte a Fidesz meghatározó szerepét a júliusi magyar-magyar csúcsértekezlet létrehozásában. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek a magyarországi politikai élettel fenntartott kapcsolatai elsősorban nem pártpolitikai, hanem össznemzeti természetűek. A Fidesz-értekezlet díszvendége, Frits Bolkenstein holland politikus, egyben a Liberális Internacionálé elnöke beszédében hangsúlyozta a "történelmi kisebbségek" ügyének fontosságát, rámutatott arra, hogy az európai integráció nem jelentheti az egyes nemzetek kulturális identitásának feladását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 887. sz./"

"Jan. 28-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a stockholmi székhelyű International Institute for Democracy and Electoral Assistance (IDEA) nevű rangos nemzetközi politikai intézet küldöttségét. a demokratikus választások előmozdítása terén végez kutatásokat és ad konzultációs segítséget, vezetőségének tagja többek között Thornvald Stoltenberg volt norvég külügyminiszter és Sir David Steel brit képviselő, a Liberális Internacionálé volt elnöke. A találkozón az RMDSZ koalíciós kormányzati szerepéről, kisebbségvédelmi elképzeléseiről, önkormányzati és aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről folyt eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29., 955. sz./"

"Febr. 1-jén és 2-án Lakitelken tartotta ülését az a munkacsoport, amely a Közép-kelet-európai Demokrata Fórum (KDF) alakuló kongresszusát hivatott előkészíteni. A KDF, melynek megalakítását a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezte, a térség keresztény-konzervatív pártjai közötti együttműködés előmozdítását kívánja elősegíteni, felvállalva e pártok közötti érdekegyeztetést is olyan kérdésekben, mint az észak-atlanti és az európai integráció. A KDF szoros együttműködést akar kialakítani a Európai Demokrata Unióval, a Liberális Internacionáléval és az Európai Kereszténydemokrata Unióval. Az április 18-20. között Lakitelken megrendezendő kongresszusra 14 ország 30 pártját várják a szervezők. A hét végi találkozón képviseltette magát a lengyel jobboldali erőket összefogó Szolidaritás nevű választási szövetség, az egyik cseh kormánypárt (ODA), továbbá a KDNP, a FIDESZ-Polgári Párt és az MDF. Az RMDSZ részéről Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa vett részt a tanácskozáson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"

Okt. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a szövetség bukaresti székházában Frits Bolkensteint, a Liberális Internacionálé elnökét, aki a nemzetközi liberális tömörülés küldöttségének élén látogatást tesz Romániában. A delegáció, amelynek tagja volt Szabó Zsolt, a Hollandiában kormányzó liberális párt /VVD/ külügyi titkára is, elsősorban a romániai politikai helyzet és ezen belül a magyar nemzeti közösség gondjai iránt érdeklődött. Az általános politikai helyzet és a román-magyar kapcsolatok alakulásának ismertetése után Markó Béla beszámolt a koalícióban nemrég kialakult válságról és az RMDSZ álláspontjáról a tanügyi törvény vitájában. A találkozón Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke és Niculescu Antal államtitkár az RMDSZ liberális platformjáról, illetve az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt között kialakult, sok tekintetben jónak és gyümölcsözőnek mondható kapcsolatokról tájékoztatta a vendégeket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz./

Rendkívül jól fejlődik a román–magyar informatikai együttműködés, ami mindkét ország közös érdeke, további konkrét programokat kell beindítani – állapította meg május 10-én Bukarestben Kuncze Gábor, a magyarországi Szabad Demokrata Szövetség (SZDSZ) elnöke és Nagy Zsolt RMDSZ-es hírközlési és informatikai miniszter. Nagy Zsolt nagyra értékelte azt a segítséget, amelyet magyar kollégájától, Kovács Kálmántól kapott eddig. Eörsi Mátyás, az európai ügyek bizottságának szabaddemokrata elnöke, a Liberális Internacionálé alelnöke előadást tartott a bukaresti külpolitikai intézetben. /CS. P. T.: Befejeződött az SZDSZ-esek látogatása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Nacionalista provokáció kontra kiemelkedő nemzetépítő gesztus?
Közvetlenül a rendszerváltás után a nemzetben gondolkodó magyarok többsége még komolyan vette azok érvelését, akik arra intettek, hogy „meggyőzéssel” kell próbálkozni az erdélyi magyar érdekek érvényesítésében, nem tüntetéssel. Hogy előbb demokráciát kell teremteni Romániában, s majd utána jöhetünk elő mi, magyarok sajátos nemzeti követeléseinkkel. Ha viszont megnézzük, hogy kik voltak ők, azt látjuk: kevés kivétellel épp azok, akik képesek voltak az ellenszavazat nélkül elfogadott Kolozsvári (autonómia-)nyilatkozat ellen támadni, s annak visszavonását követelni 1992 novemberében. De ők léptek fel 1997 elején a Bolyai egyetem megteremtésének ugyancsak konszenzusos nemzetstratégiai követelése ellen. Szerintük Wass Albert „immorális”, „gyűlölködő” és „ízléstelen” írásai „ellenségképző sztereotípiákat teremtenek újra”, akiknek Nyirő fasiszta, akik számára giccs a csíksomlyói búcsú és az István, a király – leszámítva, gondolom, az Alföldi-féle verziót.
Anyaországi elvbarátaik léptek fel a kollektív jogok ellen a kilencvenes években, máig őrzök egy fénymásolatot, amelynek eredetijét az SZDSZ terjesztette be a Liberális Internacionálé 1995 végi gyűlésén, amelyben a kollektív jogok helyett az egyéni jogok hangsúlyozását szorgalmazzák – e tényt egyébként simán letagadták az ügyből kiinduló sajtópolémiában. Megpróbálták elméletileg megmagyarázni, hogy nem kell foglalkozni a kollektív jogokkal, mert azok „alanya” meghatározhatatlan, ők forgalmazták a „republikánus”, az anyaországtól elszakított magyar nemzeti közösségektől elszakított magyarokat a nemzeti közösségből „kidefiniáló” nemzetfogalmat az „etnicista” kultúrnemzet fogalmával szemben.
Ellenpontos „elvhűség”
A Székelyek Nagy Menetelése kapcsán ismét hallatták hangjukat a szellemi métely e magyar nyelven kommunikáló képviselői. Ara-Kovács Attila – aki a nyolcvanas években még életét kockáztatva szerkesztette a nemzeti gondolatkörben megmaradt, azóta is hiánypótló lényeglátó tanulmányokat író Tóth Károly Antallal és a nemzeti polgári oldal későbbi politikus költőjével, Szőcs Gézával közösen az Ellenpontok című szamizdatot – a kilencvenes években az autonomista politika harsány ellenfelévé vált, s a minap immár sokadjára támadt annak képviselőire. Ezúttal elhatárolta magát az Együtt 2014 nevű, Bajnai Gordon neve által fémjelzett szerveződéstől is, miután az támogatta a Székelyek Nagy Menetelésével szolidarizáló, a Hősök terétől a román nagykövetségig tartó menetet. „Kaptam egy sajtómeghívót, amiben bejelentik: az Együtt-PM Szövetség támogatja a nagy székely menetelést. A helyük tehát ott van a CÖF mellett. Úgy teszik magukévá a Fidesz nacionalizmusát, amiként a Fidesz a Jobbik rasszizmusát. Forog a gyomrom. Azért írtam e sorokat, nehogy valaki azt higyje, bármi közöm is lenne Bajnai Gordonhoz a jövőben. És szégyellem, hogy a múltban volt valamilyen szinten közöm” – áll Ara-Kovács Facebook-bejegyzésében.
Érthető, ugye? Aki támogatja a székely autonómia melletti nyílt kiállást, „nacionalista”. Kell nekünk Ceauşescu, Iliescu, Năstase, Ponta, hogy középkorinak, szélsőségesnek vagy nacionalista provokációnak bélyegezze jogos törekvéseinket? Ugyan! Itt van a hajdani ellenálló Ara-Kovács, aki ezt megteszi helyettük ingyen és bérmentve, s bizonyára még büszke is „elvhű” kiállására. A Jobbik pedig rasszista, ugye, annak dacára, hogy nem közösségek ellen támad, hanem bizonyos közösségeken belül tapasztalható társadalmi jelenségek ellen.
De Ara-Kovács rávetíteti a rasszizmus rágalmát a Fideszre is, s attól sem riad vissza, hogy a Facebook-bejegyzése alatt kialakult polémia keretében „kompromittált” szervezetnek nevezze a Székely Nemzeti Tanácsot. Mert ezt ma meg lehet tenni a saját táborbeli presztízsveszteség nélkül. A magyar nemzeti oldal bármely képviselője alaptalan rágalmakkal illethető, mert ez megengedett az ellenféllel szemben. Bele lehet beszélni tartalom nélkül a levegőbe, hangulatot lehet kelteni, rágalmazni, hitelt rontani. Már a tárgyszerűség látszatára sem kell ügyelni. Rouchefoucaud szerint „a képmutatás a bűn tisztelgése az erény előtt.” Mára már a nemzetellenes baloldalnak erre sincs belső késztetése. Kálmán C. György még tömörebben fogalmazott az Együtt lépése kapcsán. „Kiaf.szt akarnak ezek nyalogatni? Na, viszlát, Együtt-PM, elment a maradék eszetek.” Persze azok után, hogy Ara-Kovács és Kálmán C. György elvbarátai kitüntették a 2006-os rendőrterror, szemkilövetések és rituális kínzások fő felelősét, Gergényi Pétert, nincs mit csodálkozzunk.
Érdekes viszont az Együtt 2014 kiállása a szolidaritási menet mellett, mint ahogy az MSZP erkölcsi-politikai támogatása is. Csak a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció határolódott el az akciótól. Világos üzenet: akinek a nemzeti elkötelezettségnek legalább a halvány látszata egy parányi mértékben is számít, az melléállt az ügynek.
Lelepleződés garantálva
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése azért is zseniális, mert lelepleződés nélkül magyar ember aligha szólhatott ellene bármit. Az sajnálatos módon bebizonyosodott az utóbbi évtizedekben, hogy sok kis engedményből nem lesz az erdélyi magyar szuverenitást körülbástyázó közjog, hogy autonómiát nem lehet titkon elérni, hogy a követelés elrejtése a program egyik zugában nem segíti elő a megvalósítást. Ahhoz minden fórumon a leghatározottabban fel kell lépni, minél több kényelmetlenséget okozni a többségi hatalomnak. A tüntetések alkotmányban biztosított jogával még az RMDSZ is élt, nem egyszer, legutóbb a Magyar Igazság napján, amikor – akárcsak most – a teljes magyar konszenzus épült ki a tüntetés célja körül.
A székely meneteléstől azok határolódtak el, akik zsigerileg ellenszenveznek a magyar büszkeség, a magyar méltóság megnyilvánulásaival és ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy hangot adjanak e zsigeri ellenszenvnek – akár politikai érdekeikkel szemben is. A nemzeti oldalon is vannak, akik azt mondják, hogy minél rosszabb, annál jobb, hogy a Fidesz nemzeti álcába bújtatott globalista erő, s mint ilyen, veszélyesebb az MSZP-nél. Éppen ezért minél előbb és minél inkább lejáratódik, annál hamarabb emelkedik fel egy igazi nemzeti erő. Érdekes, hogy e gondolatmenet mentén halad a Jobbikot jobbról előző, s párttá alakulást is bejelentő Magyar Hajnal, amely mindent megtesz a Jobbik hiteltelenítése érdekében, azzal a jelszóval, hogy majd ők győzelemre viszik az igazi radikalizmust. A kérlelhetetlen valóság ezzel szemben az, hogy a Magyar Hajnal még a Jobbikot ellenségnek tekintő jobb- és baloldali média hátszelével együtt is legfeljebb egy-két százalékot kap, és kizárt, hogy parlamenti erő legyen. A Jobbik pedig, amelynek országgyűlési szerepe több okból is igen jelentős nemzetpolitikailag – egyrészt bizonyos mértékben mentesíti a Fideszt attól, hogy a globalista sajtó szemében ő jelenítse meg a paletta jobbszélét, másrészt egyfajta nemzeti kontrollt jelent a kormány politikája felett, harmadrészt a Jobbik és Fidesz együtt jóval nagyobb szeletet tud kivágni magának a választói tortából, mint a Fidesz egyedül –, belátható időn belül aligha kerül kormányra.
Úgyhogy marad a Fideszen belüli nemzeti szárny, mint a nemzetépítésben gondolkodó magyarok fő reménysége. Ők pedig mindig autonómiapártiak voltak, s ezúttal is a budapesti tízezres székely menet fő erejét képezték. Bár néhány nappal korábban, október 23-án már tartottak egy nagy erődemonstrációt nemzeti ünnepünk alkalmából, 27-én ismét sikerült jelentős tömeget az utcára vinniük. Egyelőre minden jel arra vall, hogy nekik áll a zászló. Jó érzés arról olvasni a balliberális sajtóban Tamás Gáspár Miklóstól, hogy miért fog győzni Orbán. Már előre magyarázzák a bizonyítványukat. Hát csak magyarázzák!
Folytatása következzen
Ami pedig a Székelyek Nagy Menetelését illeti, a címbeli költői kérdésre a válasz egyértelmű. A fontos azonban, hogy az akciónak legyen folytatása, nemcsak a szó szoros értelmében demonstratív együttműködésnek, hanem a politikai stratégia kivitelezésének is. A menetelés nemzetpolitikai haszna akkor lenne igazán kiaknázva, ha visszatérnénk a Székely Önkormányzati Nagygyűlés székely előparlamentkénti működtetésének gondolatához, amelybe az RMDSZ-t vagy annak egy részét is bele kell vonni. Mert az ellendrukkerek állításával szemben, miszerint ez csak egy választási akció volt, a cél a székely önigazgatás, önszerveződés, önkormányzat. Az autonómia. A lényeg, hogy a mi sorsunkról ne Bukarestben döntsenek magyargyűlölő román politikusok, hanem mi magunk. Ehhez pedig a székely politikai akaratképzés intézményesítésére van szükség.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)