Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Lengyelország Parlamentje [lengyel parlament]
2 tétel
2006. július 28.
Miközben Romániában az átvilágítók a volt Szekuritáté dossziéinak kevesebb mint öt százalékát vehették át, Varsó eldöntötte, hogy az interneten teszi közzé az össze köztisztviselő múltját. Lengyelországban eddig csupán történészek és újságírók nyerhettek betekintést a kommunista titkosszolgálatok dokumentumaiba, amelyeket a Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) kezel. Ugyanakkor az intézet által áldozatnak minősített személyek nézhették meg csupán saját aktájukat. A helyzet hamarosan lényegesen megváltozik. Olyan törvény készül, amelynek értelmében kötelezik a köztisztviselőket, az ügyészeket és az újságírókat is, hogy tárják fel a közvélemény előtt, együttműködtek-e az egykori kommunista titkosrendőrséggel. A jogszabályt a képviselőház már elfogadta. Hamarosan a szenátus elé kerül, s az államfőnek is alá kell írnia, hogy életbe lépjen. A kormányzó konzervatívok történelmi jelentőségűnek nevezték a jogszabályt. Súlyos hibának minősítette a törvényt Wojciech Olejniczak, az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség elnöke. Romániában a sajtó képviselőinek átvilágítása csak most kezdődött el, ráadásul egy civil szervezet kérésére, amelynek kezdeményezéséhez az ÚMSZ is csatlakozott. /Átvilágítás: a lengyel példa. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
2007. április 26.
A lengyel vezetés megfoszthatja európai parlamenti képviselői mandátumától a kommunista rendszer ellen küzdő egykori lengyel ellenzéki Bronislaw Geremeket, mert a politikus nem hajlandó újabb nyilatkozatot tenni arról, hogy együttműködött-e annak idején a kommunista titkosszolgálatokkal. Az Európai Parlament április 23-én tartott strasbourgi ülésén vihart kavart az ügy: a frakciók többsége kiállt a liberális politikus mellett. A szocialista frakciót irányító német Martin Schulz szerint „botrány, hogy egy olyan nagy országot, mint Lengyelország, ilyen kormány irányítson”. Daniel Cohn-Bendit, az 1968-as franciaországi diákmegmozdulások szereplője a varsói kormány „sztálinista és fasiszta módszereiről” beszélt, amit a lengyel kormánypárt EP-képviselői elutasítottak. Lengyelországban 1997-ben törvény született arról, hogy a kormányzati, parlamenti és más tisztségviselőknek nyilvánosan nyilatkozniuk kell arról, együttműködtek-e a kommunista titkosszolgálatokkal. Amennyiben kiderül, hogy hazudtak múltjukról, akkor 10 évre eltiltják őket a közhivatal betöltésétől. Az időközben hatalomra jutott Kaczynski testvérek kormányzása alatt a varsói parlament továbblépett: egy újabb törvényben már nem csak a politikusok, de az igazságszolgáltatásban dolgozók, az egyetemi tanárok, iskolaigazgatók, újságírók számára is kötelezővé tette a nyilatkozat benyújtását, máskülönben elbocsátás fenyegeti őket. Ha pedig kiderül, hogy hazudtak, akkor 10 évre eltilthatják az illetőt a közélettől. Geremek azt hangsúlyozza, hogy már tett három éve, megválasztásakor ilyen nyilatkozatot, s a jogállamiság megcsúfolása, ha most újra ezt követelik tőle. /EP-vita a „kommunistátlanítás” körül. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./