Nem indít eljárást a bukaresti Legfőbb Ügyészség a fekete márciusként elhíresült 1990. márciusi marosvásárhelyi pogrom ügyében, holott az 1989. decemberi események, valamint az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás esetében ez megtörtént. Ilie Botos, Románia főügyésze közölte: a nyomozóhatóság keretében hamarosan különleges ügyészcsapat alakul, amely sürgősségi eljárásban vizsgálja ki a 15 évvel ezelőtti romániai forradalom, illetve a ’90-es bányászjárások dossziéit. A Krónika napilap írásban kért választ a Legfőbb Ügyészségtől: szándékában áll-e a nyomozóhatóságnak eljárást indítania az 1990. március 20–21-i, hat halálos áldozatot és számos sebesültet követelő marosvásárhelyi fekete március kapcsán. A hatóság szűkszavú válaszából kiderül: a Legfőbb Ügyészség nem indít eljárást a másfél évtizeddel ezelőtt Marosvásárhelyen lezajlott események ügyében. Az 1990. március 19-én kirobbant véres etnikai összecsapás kitervelőinek és felbujtóinak megnevezésével a mai napig adós a román hatalom. A pogromot követően kizárólag magyar és roma nemzetiségű személyeket hurcoltak meg, és ítéltek el. Közülük Cseresznyés Pál a rászabott tíz év börtönbüntetésből hatot leült. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes idén március 21-én elmondta: mindannyian tudjuk, kik azok az emberek, akiket behoztak Vásárhelyre vidékről, akiket husángokkal fölfegyvereztek, de ma már nem róluk kell beszélni, hiszen őket belehajtották, belerántották a konfliktusba. A felbujtókról keveset tudunk, hangsúlyozta. A 15 évvel ezelőtti események idején a Maros Megyei Tanács alelnöki tisztségét betöltő Kincses Előd ügyvéd meggyőződése, hogy a pogromot a román belügyminisztérium 0215-ös számú speciális egysége szervezte. Kincses szerint az RMDSZ vezetősége hibát követett el, amikor 15 évvel ezelőtt leült tárgyalni a Vatra Romaneasca nacionalista szervezet képviselőivel. Kincses Előd, aki közel hatéves magyarországi emigráció után térhetett haza, miután a román hatóságok népirtásra, gyilkosságra és rongálásra való felbujtással vádolták, majd megszüntették ellene az eljárást – nemrég nyilvános vitára hívta ki Virgil Magureanut. A Román Hírszerző Szolgálat egykori parancsnoka azonban nem vállalta a fekete március „örökségével” való szembesítést. /Rostás Szabolcs: A Legfőbb Ügyészség nem indít kivizsgálást a marosvásárhelyi pogrom ügyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

A Legfelsőbb Ügyészség szerint nem meríti ki a bűncselekmény fogalmát az Obiectiv Legionar című nyíltan antiszemita lap kiadása, ezért nem indítanak vizsgálatot a Frunda György RMDSZ-es szenátor által tett feljelentés nyomán. Az antiszemitizmust Csucsuja István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora szerint egyes politikai pártok gerjesztik. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke hangoztatta, a többségnek kellene fellépnie ezen megnyilvánulások ellen. Az Obiectiv Legionar című folyóirat terjesztése ellen már többször tiltakoztak a romániai zsidó hitközségek. Frunda György szenátor szerint a zsidó közösségnek is határozottabban kellene fellépnie a lap ellen. /Borbély Tamás: Nem indított nyomozást az ügyészség az antiszemita kiadványok ügyében, A többség felelőssége az antiszemitizmus elfojtása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Vesztegetés miatt vád alá helyezte az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH) ügyészei Adrian Nastase volt kormányfőt /2000–2004 között volt miniszterelnök/, a képviselőház jelenlegi elnökét a bukaresti Zambaccian utcai gyanús ingatlanügylet miatt. A feljelentés szerint Nastase tényleges piaci értékénél 25-ször olcsóbban vásárolt meg egy 700 négyzetméteres telket. Adrian Nastase szerint az egész ügy valójában ellene és a legerősebb ellenzéki párt ellen irányított politikai leszámolás, amelyet Traian Basescu államelnök irányít. Szintén az államelnököt sejti Sorin Rosca Stanescu, a Ziua című országos napilap igazgatója is a Rompetrol-dossziéban folytatott vizsgálatok mögött. Az újságírót gyanúsítottként idézték be. A Legfőbb Ügyészség szervezett bűnözési ügyekkel foglalkozó ügyosztálya kérte 60 személy bankszámláinak ellenőrzését, az érintettek között szerepel Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Teodor Melescanu liberális szenátor, volt külügyminiszter is. /Vád alá helyezték a volt miniszterelnököt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Ion Iliescu SZDP-szenátor kijelentette, Traian Basescu államfőnek ki kell hirdetnie az Országos Korrupcióellenes Ügyészségről (DNA) szóló sürgősségi kormányrendeletet elutasító törvényt, mivel a rendelet alkotmányellenes. Kifejtette, az alkotmány szerint az olyan intézmények szerkezetét, mint a Legfőbb Ügyészség, nem sürgősségi rendelettel, hanem törvénnyel kell szabályozni. Az SZDP azt javasolja, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) működését törvény szabályozza, amelynek tervezetéről a pártok egyeztetnének, megvitatása pedig sürgősségi eljárással történne. /Iliescu: a DNA-rendelet alkotmányellenes. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Szeptember 18-án a Legfelső Ügyészség kihallgatta Teodor Atanasiu védelmi minisztert az Adriana Saftoiu elnöki tanácsadó és Eugen Bejinariu szociáldemokrata képviselő által benyújtott feljelentések miatt. Atanasiu elmondta, hogy nem helyezték vád alá. Közölte: megtámadja a bíróságon Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztésére vonatkozó határozatot. /Basescut támadja Atanasiu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Két vizsgálatot is indított a Legfőbb Ügyészség Székelyföld kapcsán. A vizsgálatokat a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik jelentése és Gheorghe Funar PRM-s szenátor feljelentése nyomán indították. Az ügyészek azt vizsgálják, hogy nem sérült-e a nemzetbiztonság és a jogállamiság. Funar feljelentést tett a tavaly december elején létrehozott Szövetség Székelyföldért Egyesület alakuló ülésének résztvevői ellen. A SRI a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságokhoz eljuttatott egy jelentést a székelyföldi autonómia-népszavazásról, a nyilvánosságra hozható változatot március 20–22-re készíti el a hírszerzési szerv. Verestóy Attila szenátor, a parlamenti SRI-bizottság alelnöke korábban elmondta, hogy Székelyföld területi autonómiája kapcsán kiírt konzultációra vonatkozóan nem hozott meglepetéseket a titkosszolgálati tájékoztató. /Ügyészségi vizsgálatok Székelyföld-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Március 7-én véget ért a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett mozgóurnás autonómia-népszavazás Sepsiszéken, kivételt csupán a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyed képez, ahol a hét végéig tevékenykednek a kérdezőbiztosok. A város öt pontján elhelyezett állóurnáknál vasárnapig leadhatják voksukat azok, akikhez nem jutottak el az SZNT önkéntesei – tájékoztatott Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke. Az Őrkő negyedben azért nehézkes a szavazatgyűjtés, mert elérte a célját az a diverzió, amelynek keretében ismeretlen tettesek pénzt ígérő szórólapokon járatták le az SZNT-t és annak vezetőit. Előzetes számítások szerint a népszavazáson résztvevők 99 százaléka támogatja Székelyföld területi autonómiájának gondolatát. Érezhető volt a román civil szervezetek és pártok bojkottjának hatása, ugyanis a megkeresett román lakosság 80 százaléka visszautasította a voksolást. Az ügyészségi eljárásról Ferencz Csaba a sajtóból értesült. „Nincs bizonyítékom rá, de egyértelmű, hogy a telefonjainkat lehallgatják, bár ez jogállamban megengedhetetlen”– mondta. Az utóbbi napokban kiderült, hogy a titkosszolgálat már 2005 óta folyamatosan figyeli az SZNT vezetőit, és több jelentést küldtek tevékenységükről a Legfelsőbb Ügyészségnek. Az alelnök értelmetlennek tartja a megfigyelést, mint mondta: „az SZNT egész tevékenysége a nyilvánosság előtt zajlik, telefonon is azt mondjuk, amit nyilvánosan hangoztatunk, ezért fölösleges, hogy titkos információk után kutasson a SRI”. /Kovács Zsolt: Érezhető bojkott. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Büntetőjogi vizsgálatot kezdeményezett a főügyészség Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter ellen, aki politikai indíttatásúaknak tartja a nyomozók vádjait. Nicolae Vacaroiu ideiglenes államfő arra kérte a főügyészt, hogy őt is tájékoztassák, amennyiben a nyomozás ideje alatt újabb, a miniszter esetleges bűnösségét bizonyító elemek kerülnek felszínre. Nagy Zsolt sérelmezte, hogy a médiából kellett értesülnie az ügyében történt fejleményről. Kifejtette: az ügyészségi vizsgálat két nappal azután kezdődött el, hogy az RMDSZ nyilvánosságra hozta álláspontját a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazással kapcsolatban, vagyis hogy nem támogatják Basescut. /Büntetőjogi vizsgálat Nagy Zsolt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Traian Basescu államfő a felfüggesztéséről szóló népszavazási kampányban több alkalommal is oligarchaként emlegette Verestóyt, aki törvénytelen erdőkitermelésből, feldolgozásból gazdagodott meg. A köztársasági elnök egyebek mellett azt állította, hogy az RMDSZ-szenátor tulajdonában lévő Hungastro cég korábban versenytárgyalás nélkül, politikai egyezkedés révén jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádakra kijelentette: Hungastro-részvényeit rég eladta, a többi üzlete törvényes és tisztességes. A Capital című román magazin által összeállított, a háromszáz leggazdagabb romániait rangsoroló tavalyi listán az előkelő 68. helyen található az RMDSZ székelyudvarhelyi szenátora. A Gandul napilap szerint az elmúlt tizenkét hónapban részvények eladásából és osztalékokból közel 45 millió lejjel (13 millió euróval) gyarapította vagyonát. Sajtóbeszámolók szerint Verestóy komoly részvénypakettel rendelkezik a bukaresti tőzsdén is, 32 cég értékpapírjaiból tudhat a magáénak. Az üzletember az osztalékokból 13,5 millió lejt (négymillió eurót) bevételezett tavaly, miközben portfóliójának értéke elérte a 61 millió lejt (18 millió eurót). Az MSZP-vel közismerten jó kapcsolatokat ápoló szenátor egyebek mellett öt földterülettel is rendelkezik (egy mezőgazdasági és négy erdő). Verestóyt tavaly tavasszal tanúként hallgatták ki a román főügyészségen a Rompetrol olajcég ügyében. A korrupt körülmények között történt privatizáció főszereplője a Calin Popescu-Tariceanu liberális miniszterelnök jó barátjaként ismert Dinu Patriciu, Románia második legnagyobb olajipari vállalatának vezetője és főrészvényese, aki ellen adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás. Verestóy RMDSZ-szenátor a Magyarországról érkező támogatásokból is hasznot húz. Az anyaországi juttatásokat kezelő erdélyi Communitas Alapítvány – amelynek egyik kurátora maga a székelyudvarhelyi politikus – 3,3 millió forintnyi lejt adott a Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilapnak és Erdélyi Riport hetilapnak. A szenátort egy évvel ezelőtt a román média Securitate-kapcsolatokkal hozta gyanúba. A Securitate Irattárát Tanulmányozó Tanács azonban úgy döntött, hogy a politikusról előkerült iratok nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy együttműködött volna a kommunista hírszerzéssel. Verestóy 1978-ban Bukarestben szerzett diplomát a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán, 1983-tól 1989-ig tudományos kutató az Elena Ceausescu által irányított Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. A diktátor felesége a jelenlegi szenátor több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. A politikus 1996 óta a Román Hírszerző Szolgálatot figyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottságban tevékenykedik. /Pataky István: Vizsgálják az RMDSZ oligarcháját. = Magyar Nemzet, máj. 31./

Romániában az a politikai erő győz, amely élvezi a titkosszolgálatok támogatását. Ez a már közhelynek számító állítás főként a belföldi (SRI) és a külföldi hírszerző szolgálatra (SIE) vonatkozik. Legutóbb éppen Emil Constantinescu volt államfő beszélt erről, aki magas rangú pozíciójából láthatta, hogyan működnek a rendszerváltás óta még mindig homály fedte titkosszolgálatok. Constantinescu szerint a SRI és a SIE az elmúlt hónapokban egyértelműen átállt Traian Basescu államfő oldalára. A köztük létrejött állítólagos paktum szerint Basescu nem csorbítja meg a SRI és a SIE hatalmát, befolyását, ugyanakkor a hírszerzők besegítenek az államfőnek abban, hogy megerősítse hatalmát. Továbbra sem tisztázódott a homály a törvényes telefonlehallgatásokat illetően. Korábban ugyanis Gheorghe Zamfir hírszerző tábornok beismerte: nem csak a SRI, hanem a Legfőbb Ügyészség keretében működő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT), valamint a rendőrség kötelékében működő szervezettbűnözés-megelőzési osztály, illetve a belügyminisztérium titkosszolgálata (DGIPI) is rögzíthet magánbeszélgetéseket. Ezt a vallomást a bizottság munkájáról készült jegyzőkönyv tartalmazza, amit a Gardianul című napilap közölt. Az érintett intézmények sorra próbálták cáfolni a vádat, végül az SRI tett közzé egy közleményt, hangsúlyozva, hogy csak ők végeznek lehallgatásokat, de elismerte: például a DNA tavaly március 1-je óta a hangfelvétel birtokába juthat, és a Daniel Morar által vezetett ügyészek rögzítik papírra a beszélgetés tartalmát. Felmerül azonban a jogos kérdés: ha a hangfelvételek kikerülnek a SRI-ből, akkor mi a garancia arra, hogy ezeket később illetéktelen személyek nem használják fel az érintettek zsarolására. Miközben a Legfőbb Ügyészség tagadta, hogy az intézmény rendelkezne a lehallgatásra alkalmas, úgynevezett terminállal, a Mediafax hírügynökség megjegyezte: köztudott, hogy a DNA-nak van ilyen berendezése, hiszen a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv lehetővé teszi az ügyészeknek, hogy nagyon fontos esetekben bírói engedély nélkül is megfigyelés alá helyezzék 48 órán keresztül a gyanúsított telefonját. Laura Codruta Kövesi főügyész közölte: a törvény lehetővé teszi, hogy a Legfőbb Ügyészségnek legyen ilyen technikai berendezése, de nincs a birtokában terminál. Leszögezte: nem végeznek lehallgatásokat. A főügyész megerősítette, amit a SRI is nyilvánosságra hozott közleményében, hogy a DNA és a DIICOT is megkapja elektronikus formátumban a lehallgatásokat. A napokban a Ziua című napilap ismertette a DNA-nak a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) júniusban elküldött jelentését. Eszerint 2005 és 2007 között a DNA által végzett 465 lehallgatásból mindössze 268 volt sikeres, ugyanis csak ennyi esetben született vádemelés. A telefonlehallgatások kapcsán zajló vita közben kiderült, hogy az elektronikus levelek sincsenek teljes biztonságban. /Borbély Tamás: Régi beidegződések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette, hogy ,,... előrehaladott állapotba került a Plesita-dosszié”. A Ceausescu rendszer kémszolgálatának volt vezetőjét, Nicolae Plesita tartalékos tábornokot azzal vádolják, hogy Nicolae Ceausescu utasítására hét merénylet elkövetésével bízta meg Carlost, a nemzetközi körözés alatt álló hírhedett terroristát, a Sakált. A vaskos Plesita-dossziét és a tábornok viselt dolgait már 1990 óta vizsgálja a katonai ügyészség, személyesen Dan Voinea tábornok, katonai ügyész, Paul Goma volt disszidens panasza és a DIE volt osztályvezetője, Sergiu Nica ezredes jelentése alapján. Az eddigi vizsgálatokat a tábornok volt s jelenleg Iliescu legbelsőbb köréhez tartozó bajtársai állandóan ,,jegelték”, így Plesita tábornok megjelent a különféle tévéadásokban, s kérlelhetetlenül ostorozta a ma is ellenségének tekintett volt disszidenseket. A múltkor azt mesélte, hogyan ragadta meg állánál fogva és verte agyba-főbe Paul Gomát, ,,a nép ellenségét”. Abból sem csinált titkot, hogy Doina Corneát például idegbetegnek tarja, Monica Lovinescuról elmesélte, hogy emberei agyba-főbe verték. A nyugalmazott egykori főkém azt is kifejtette, hogy ma sem cselekedne másként. Úgy tűnik, ma is kapcsolatban áll volt beosztottjaival, hiszen nemrég Culianu professzorról, Mircea Eliade közeli munkatársáról szólva, magabiztosan jelentette ki, ügynökei likvidáltak ugyan néhány disszidenst, de a professzor nem volt közöttük. Culianut Chicagóban lőtték főbe az egyetem nyilvános illemhelyén 1991-ben. /Bogdán László: A sakál, a kondukátor és a szekuritáté. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

A bukaresti napilapok nyilvánosságra hozták, hogy még Iliescu elnöksége idején, 2002 nyarán, a Nemzetvédelmi Tanács egyik ülésén döntés született arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az egyetlen titkosszolgálat Romániában, amely hivatalosan hallgathatja le az állampolgárok telefonbeszélgetéseit. Arról, hogy a lehallgatásokat kell-e engedélyeznie a Legfelsőbb Ügyészségnek, nem szólnak a hírek. Ion Iliescu elnök 2003-ban megtoldotta a szigorúan titkos döntéshez, hogy a hírszerző szolgálatnak az esetleges s az ország biztonságát veszélyeztető információkat meg kell osztania a ,,testvér”-szervezetekkel, a rendőrség bűnügyi osztályával, a kémelhárítással, a katonai hírszerzéssel stb. Ez a döntés titokban maradt, 2006-ban, Traian Basescu, az új államfő, az emberi jogok élharcosa sem hozta nyilvánosságra a döntést, sőt, ha a híreknek hinni lehet, megerősítette a tárgyban a Román Hírszerző Szolgálat privilégiumait: a lehallgatások tehát folynak tovább. 1989 előtt a telefon- és lakáslehallgatások a Szekuritáté privilégiumai voltak. Sok minden változott Romániában az elmúlt tizenhét esztendőben, de a titkosszolgálati szakemberek gyanakvása nem. /Bogdán László: Szigorúan titkos lehallgatások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

A legfőbb ügyészséghez fordult a Belügyminisztérium a Székelyföld határát jelző tábla ügyében. A szaktárca bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el. Az ügyészeknek azt kell megvizsgálniuk, hogy a Kovászna és Brassó megye határában elhelyezett, Székelyföld nevét román, magyar és angol nyelven feltüntető, illetve egy székelykaput és két székely népviseletbe öltözött fiatalt ábrázoló tábla veszélyezteti-e az alkotmányos rendet. Demeter János, a tábla elhelyezését kezdeményező Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint minden engedélyt beszereztek, hozzájárult valamennyi illetékes hatóság, még a rendőrség is. Demeter szerint az önkormányzat semmilyen törvényt nem sértett meg. A hatósági ellenőrzések során mégis találtak egy apró szabálytalanságot, ugyanis megállapították, hogy a tábla túl közel van az országúthoz. A szabályok szerint legkevesebb hét méterre lehet csak reklámtáblát elhelyezni a DN jelzésű országutak mentén. A Székelyföld reklámtábla csak 4,90 méterre van az úttól. Az útügyi hatóságok ezért arra kérik majd hivatalos átiratban a megyei önkormányzatot, hogy a szabályos távolságra helyezzék el a táblát. A Konzervatív Párt bejelentette, hogy a Kovászna megyei tanács által elhelyezett tábla mellé egy sajátot is elhelyeznek, amin az olvasható: „Isten hozta a román földnek számító Hargita és Kovászna megyébe!”. /B. T. : A legfőbb ügyészséghez került a székelyföldi tábla-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Augusztus 20-án a brassói regionális útügyi hatóság munkatársai eltávolították azt a plakátot, amely Székelyföld határát jelezte Kökösnél. Ludovic Orban közlekedési miniszter elmondta: a hétvégén rendezett Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára és a rendezvény mintegy 700 meghívottjára való tekintettel, a magyarországi televíziók stábjának jelenléte miatt döntött úgy, hogy az útügyi igazgatóság munkásai csak augusztus 20-án lépjenek közbe. Előzőleg a Belügyminisztérium a legfőbb ügyészséghez fordult, hogy vizsgálják meg, nem sérti-e a tábla az alkotmányos rendet. Vajda Lajos, a tábla kihelyezését kezdeményező Kovászna Megyei Tanács alelnöke úgy nyilatkozott, hogy újra felállítják a táblát, miután ismét beszerzik a szükséges engedélyeket. /Eltávolították a Székelyföld-táblát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Eltávolították a Székelyföld– Tinutul Secuiesc–Szeklerland feliratú pannót, lángvágóval. A levágott nagytáblát Brassóba szállították. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke elmondta, hamarosan visszaállítják a pannót, az útügyesek nemcsak elköltöztették, hanem meg is rongálták a létesítményt. Vajda Lajos megyeitanács-alelnök szerint a rétyi útkereszteződésénél két kőolajtársaság hasonló pannója is képezhetné a törvényességi vizsgálat tárgyát. /Domokos Péter: Lángvágóval a Székelyföld-pannó ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Határozott szolidaritását fejezi ki az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai támadások áldozatává vált tagjaival kapcsolatban – jelentette be Mircea Geoana pártelnök a Ion Iliescu egykori államfő által az 1990-es bányászjárásokban vállalt szerep miatt kirobbant újabb viták kapcsán. Ion Iliescu nyílt levélben próbálta tisztázni a négy ember halálát okozó 1990-es eseményekkel kapcsolatos felelősségét. Iliescu szerint a katonai ügyészség által összeállított vádirat nem jogi, hanem politikai dokumentum, a vádakat pedig a fantázia termékének minősítette. A vádirat szerint Ion Iliescu államfőként személyesen rendelte el a hadsereg bevetését a bukaresti Egyetem téri tüntetők ellen, és ezzel túllépte hatáskörét. Iliescu úgy fogalmazott levélben: a hadsereg bevetését Petre Roman akkori miniszterelnök hagyta jóvá. A volt elnök vádjára reagálva, Petre Roman közölte, 1990. június 11-én valóban jóvá hagyott egy, az Egyetem tér kiürítésére vonatkozó rendeletet, amelyet 13-án rendőrök és csendőrök végre is hajtottak, azonban a páncélos katonai járművek és az éleslőszer használatát nem engedélyezte. „A főügyészség kibocsátott egy határozatot, amely a rend helyreállításáról rendelkezett az Egyetem téren” – közölte Roman, hozzátéve, ezt a rendeletet hagyta ő jóvá. A volt kormányfő szerint ez a törvények tiszteletben tartásával történt, és az ennek nyomán végrehajtott hatósági akció is törvényes volt. /Balogh Levente: Ki lövetett Bukarestben? = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Traian Basescu államfő hevesen bírálta a kormányt, amiért módosította a miniszteri felelősségre vonásra vonatkozó törvényt, és így a miniszterek korrupciós ügyeit vizsgáló elnöki bizottság nem folytathatja munkáját. A 2007/95-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében az államelnöki hivatal többé nem adhat engedélyt volt és jelenlegi miniszterek elleni bűnvádi eljárás kezdeményezésére. Ezt a jövőben egyedül a miniszterelnök, a főügyész vagy a Legfelsőbb Ügyészség teheti meg. Az államfő szerint ez a rendelet az igazságszolgáltatás normális működését akadályozza meg. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke szintén azzal vádolta meg a Tariceanu-kabinetet, hogy így szeretné megvédeni a korrupcióval gyanúsított minisztereit. Újabb névvel bővült az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) feketelistája: ezúttal Decebal Traian Remes, a mezőgazdasági tárca vezetőjéről van szó. /Felfüggesztették az elnöki bizottságot. Basescu élésen bírálja a kormány döntését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Tőkés László püspök november 8-án tartott sajtótájékoztatóján politikai célokra felhasznált gazdasági korrupciós esetnek minősítette a Szatmár megyei Gencs településen történt esetet, amellyel a református egyházat és az ő személyét próbálják diszkreditálni. A püspök ezzel reagált Radu Chis rendőrbiztos-helyettes november 4-i, vasárnapi nyilatkozatára, mely szerint Tőkés ellen bűnvádi eljárás indult bírósági végzés be nem tartására való felbujtás miatt, mivel nem engedte a gencsi református papot, Báthori Gyulát, hogy a református parókián lakjon, bár a lelkésznek megfellebbezhetetlen bírósági ítélete volt erről. Ami az ellene indított bűnvádi eljárást illeti, Tőkés László szerint ez a hír hamis: “Ha a nagykárolyi rendőrségre benyújtottak egy bűnvádi panaszt, még nem jelenti azt, hogy meg is kezdődött a bűnvádi eljárás” – mondta a református püspök. /Tőkés “a gencsi ügyről”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./ Bűnvádi eljárás indult Tőkés László ellen, mert fellépett a sikkasztás, a korrupció ellen – jelentette be Szilágyi Zsolt kampányfőnök. Egy ortodox és egy református lelkész jelentette fel a püspököt. Az előbbi rongálás és illetéktelen behatolás címén tett korábban feljelentést, mert a reformátusok behatoltak a tőlük elorzott nagyváradi sportpályára, de a Legfelsőbb Ügyészség bűncselekmény hiányában úgy döntött, nem emel vádat – ezt támadta meg az ortodox pap. A református feljelentő Bátori Gyula lelkész, aki ellen sikkasztás és korrupció miatt folyik fegyelmi eljárás egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt (melyért állásából fel is függesztették). A közlemény szerint ,,a két feljelentő az európai parlamenti választások kampányidőszakában tetőző, összehangolt akciósorozat bábfigurája”, melynek célja Tőkés László választási részvételének megakadályozása. /Megakadályoznák az indulását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

Több politikai párt heves támadta az RMDSZ-t. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke közleményben jelentette be, hogy pert indít Markó Béla szövetségi elnök ellen, aki szerinte több ízben is megsértette a román nemzetet, illetve ellene uszított. Voiculescu szerint az RMDSZ hétvégi marosvásárhelyi kampányrendezvénye kimeríti az alkotmányos rend elleni szervezkedés fogalmát. „A magyar nyelv hivatalossá tételére és a területi autonómiára vonatkozó igények, Erdély etnikai feszültségek miatt hírhedt régiókkal való összehasonlítása, a magyar Himnusz eléneklése, valamint Erdély – mégoly szimbolikus – tarisznyába tétele elégséges alapot képez az RMDSZ elleni eljárás megkezdéséhez” – áll a közleményben. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora arra szólította fel a Központi Választási Iroda vezetőjét, Gheorghe Floreát, hogy tegyen bejelentést a legfőbb ügyészségen „az RMDSZ törvénysértéseivel kapcsolatosan”, és kötelezzék a szövetséget, hogy 24 órán belül távolítsák el az utcákról az „Új honfoglalás” szlogent, illetve a magyar nemzeti színeket tartalmazó plakátokat. Ugyanakkor az európai parlamenti választásokról szóló kétnyelvű tájékoztatók bevonását is követelte. Funar szerint az RMDSZ mind az alkotmányt, mind pedig a választási és a nemzetbiztonsági törvényt megsértette. Hasonló hangnemben kommentálta az RMDSZ autonómiaigényét Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke is. „A PD elutasítja az RMDSZ eszelős, etnikai alapú kulturális, közigazgatási és területi autonómiára vonatkozó követeléseit” – szögezte le a pártelnök. „Románia alkotmánya sem Kolozsvárott, sem Konstancán, sem Brüsszelben nem képezheti alku tárgyát. Márpedig az alaptörvény az ország nemzetállami és egységes jellegét rögzíti, ezt pedig egyes RMDSZ-vezetők szavazatszerzési céllal tett kijelentései ellenére is tiszteletben fogjuk tartani” – hangsúlyozta Boc. Markó Béla RMDSZ-elnök Dan Voiculescu akciójával kapcsolatosan úgy vélte, a magyarellenes retorika alkalmazása csupán kétségbeesett kísérlet a konzervatívok népszerűségének növelésére. /Balogh Levente: Román össztűz az RMDSZ-re. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

A büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás módosításai akár a nemzetbiztonságot is veszélyeztethetik – nyilatkozta Traian Basescu államfő. Hangsúlyozta, ha kihirdette volna a törvényt, akkor olyan személyek menekültek volna meg az igazságszolgáltatás elől, mint Adrian Nastase, Dinu Patriciu, Radu Mazare, Nagy Zsolt, Tudor Chiuariu, Serban Mihailescu és Traian Decebal Remes. Basescu szerint a Btk-módosítások „a vádlottak jogait védve korlátozzák ezzel a bűnügyi szervek előjogait”, hiszen megakadályozzák az állami intézmények vizsgálati tevékenységét. Az elnök nyilatkozatát megelőzően a hazai civil szervezetek, a sajtó, utóbb pedig az amerikai és a brit nagykövet is hevesen bírálták a büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás módosításait, melyeket a képviselőház október 23-án szavazott meg. A legfőbb ügyészség honlapján közzétett állásfoglalás szerint az új előírások előzmény nélküliek az európai joggyakorlatban. Így például gyakorlatilag megfosztják az ügyészeket attól a lehetőségtől, hogy a gyanúsítottnál rajtaütésszerű házkutatást végezzenek. A perrendtartás megfosztja az ügyészeket a telefonlehallgatásoktól is. /B. T. : Nemzetbiztonsági kérdés az új Btk. ? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A főügyészség közleménye szerint még nem cáfolták meg Ion Iliescu volt államfő ellen a kivizsgálás megindítását az 1990. évi bányászjárás ügyében, az ügyészeknek pedig 20 nap áll a rendelkezésükre, hogy megválaszolják Iliescu ügyvédjének a határozat ellen benyújtott kérését. A Legfelsőbb Bíróság ügyészei korábban cáfolták, hogy megindítanák a nyomozást Iliescu ellen. /Huzavona Iliescu ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Több ügyész ellen is vizsgálatot indított a közelmúltban a Legfelsőbb Ügyészség Korrupcióellenes Ügyosztálya (DNA), miután kiderült róluk, hogy csúszópénzek segítségével szereztek vezető tisztségeket. Ennek ellenére a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) plénuma úgy döntött: jóváhagyják a tisztségek betöltésére kiírt vizsgák eredményeit. A korrupcióellenes ügyészek december 12-én 24 órás őrizetbe vételi parancsot bocsátottak ki Gheorghe Dumitru ügyész és Gheorghe Bucur közjegyző – a CSM volt tagja – ellen, miután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészekért felelős osztálya jóváhagyta az őrizetbe vételt. Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze megengedhetetlennek minősítette az ügyészek őrizetbe vételére vonatkozó döntést. /Nagy B. István: Megvásárolt ügyészi állások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi miniszter január 22-én továbbküldte az ügyészséghez az Államelnöki Hivataltól kapott, nyolc korábbi vagy jelenlegi miniszter elleni bűnvádi eljárási indítványt. Melescanu ugyanakkor kijelentette: az ügyekkel kapcsolatban elhárít magától minden felelősséget. /A miniszter elküldte... = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

A szenátus szerint alkotmányossági konfliktus állt elő, egyfelől az államelnökségi hivatal és a Legfelsőbb Ügyészség, másfelől pedig a parlament között. A törvényhozás szerint a miniszterek bűnvádi kivizsgálásához mindenképpen szükség lett volna a parlament jóváhagyására is, ezért a szenátus az Alkotmánybírósághoz fog fordulni a minisztereket érintő bűnüldözés megkezdésére vonatkozó kérelem tekintetében. /Alkotmányossági konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A főügyészeket és helyetteseiket a jövőben a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) ügyészségi részlege nevezi ki, az igazságügyi tárcavezető javaslatára, az országos korrupció elleni ügyosztály (DNA), a terrorizmust és szervezett bűnözést kivizsgáló igazgatóság (DIICOT), illetve a Legfőbb Ügyészség élére – döntött szeptember 16-án a szenátus. Ezzel a döntést kivennék az államfő kezéből. A törvényhozás mindkét házában folytatódott a kormány elleni egyszerű indítványok sora. A képviselőházban a szociáldemokraták az oktatás kapcsán terjesztették be a kabinetet támadó dokumentumot, ebben egyebek között Cristian Adomnitei tárcavezető lemondását követelik. Szükségesnek tartják a tanerők fizetésének 50 százalékos emelését is. /Bogdán Tibor: Parlamenti össztűz a kormányra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Nem indítanak büntetőeljárást Ion Iliescu ellen az 1990. június 13–14-i bányászjárás kapcsán – olvasható a Legfőbb Ügyészség közleményében. A volt államfőt abból a szempontból vizsgálták, köze volt-e az akkori eseményekhez, amelyekben négyen meghaltak, hárman pedig megsebesültek, így a vád minősített emberölés, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, illetve kísérlet ezekre a tettekre. A közlemény szerint az ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy a volt államfőről nem állapítható meg bűntett elkövetése. Iliescu ellen egy 2007. június 19-i határozat alapján indult vizsgálat, mivel, a gyanú szerint, szándékosan teremtett olyan helyzetet, hogy a katonák a bukaresti Egyetem téren, illetve a főváros más pontjain a tüntetők közé lőjenek. A legfőbb ügyész 2007. december 7-én bejelentette a fenti határozat érvénytelenítését, azóta pedig új ügyiratot állítottak össze. Teodor Maries, az 1989. December 21. Egyesület elnöke az említett döntés miatt hatáskörrel való visszaéléssel vádolta meg Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt. Szerinte Kövesi ezzel meg akarta hálálni kinevezését tisztségébe, „amibe Ion Iliescu is besegített a PSD-n keresztül”. A büntetőeljárás elvetése jelzés a Legfelsőbb Bíróságnak, amely fel fogja menteni Chitacot és Stanculescu egykori tábornokokat, – állította Maries. /B. S. : Mentőöv Ion Iliescunak. Nem indul büntetőeljárás a volt államfő ellen a bányászjárások ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

A Legfőbb Ügyészség nem indít bűnvádi eljárást Ion Iliescu ellen az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás ügyében. Iliescu magabiztosan magyaráz, utasít, értelmez és bírál, mint az 1989-es változások óta eltelt tizenkilenc évben bármikor. Iliescu soha nem veszített, és soha nem bánta meg egyetlen lépését sem. Akkor sem, amikor a bányászok többször is szétverték a fővárost, és akkor sem, amikor elnöki kegyelemben részesítette az 1989. decemberi népfelkelés vérbe fojtását elrendelő katona- és rendőrtiszteket. Iliescu érinthetetlen. Egyetlen vizsgálóbíró, katonai ügyész, átvilágító sem volt képes fogást találni rajta. /Fall Sándor: Iliescu mosolya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

Nem indít bűnvádi eljárást a főügyészség a kommunista rezsim apparátusát kiszolgáló egykori állami tisztviselők ellen, akiket a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) jelentett fel. A főügyészség szerint az intézet beadványában szereplő bűncselekmények elévültek, így a feltételezett elkövetők nem vonhatók felelősségre. Az 1947 és 1989 között működő kommunista hatalom idején elkövetett bűncselekményeket, visszaéléseket és emberijog-sértéseket feltáró, a kormánynak alárendelt intézet korábban 67, a rezsimet kiszolgáló állami alkalmazott ellen tett bűnvádi feljelentést egy román ellenálló évtizedeken át tartó meghurcolása és kínzása miatt. A több mint félszáz személy között egyaránt fellelhetők a Szekuritáté, a milícia, valamint az ügyészség munkatársai, ugyanakkor pártaktivisták, orvosok és besúgók. Tucatnyi bizonyíték került napvilágra arról, hogy állandóan megfigyelték, többször elrabolták, rendszeresen kínozták és bántalmazták Vasile Paraschiv pitesti-i munkást, aki nyilvánosan hangot adott kommunistaellenes meggyőződésének. /Rostás Szabolcs: Megmenekülnek a szekus üldözők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

A Koalíció a Tiszta Kormányzásért nevű civil kezdeményezés „feketelistát” hozott nyilvánosságra, a névsorban 249 jelölt szerepelt. A listára kerülés fő szempontja az volt, hogy az elmarasztalt politikusok a jogállam ellen cselekedtek, vagy szembekerültek az igazságszolgáltatással. Számos névnél az szerepel, hogy honatyaként nem írt alá egy paktumot, amelyben vállalja, hogy „nem akadályozza a jogállam működését”, támogatja a következőket: ne váltsák le a korrupcióellenes ügyészség (DNA), az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), valamint a Legfőbb Ügyészség vezetőségét, elfogadják az új büntető törvénykönyvet, és módosítják a perrendtartási törvénykönyvet. A Pro Democratia Egyesület és a Sajtófigyelő Ügynökség nyilvánosságra hozott egy másik névsort, amely 130, szerintük mandátumra alkalmatlan képviselőjelölt nevét tartalmazza. Felbukkannak benne magyar nevek is, Lakatos Péter Bihar megyei képviselő, Borbély László fejlesztési miniszter és Riedl Rudolf Szatmár megyei tanácsos, de mindhárman határozottan cáfolták a lista összeállítói által megfogalmazott vádakat. /B. S. : Gyűlnek a jelölt-feketelisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Sem a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), sem a legfelsőbb ügyészség nem indított bűnvádi eljárást Markó Béla ellen a számlájára befolyt szokatlanul magas szerzői jogdíjak ügyében. 2006 márciusában a Cotidianul és a Krónika figyelt fel arra, hogy Markó Béla vagyonnyilatkozatában egy sepsiszentgyörgyi háromszobás tömbházlakás akkori árának megfelelő 90 ezer lejes szerzői jogdíjból származó bevételt tüntetett fel úgy, hogy a 2005-ös évben egyetlen könyve sem jelent meg. Az összeg többszöröse volt az erdélyi könyvkiadók által korábban kifizetett legnagyobb jogdíjnak, sőt Markó éves miniszterelnök-helyettesi és RMDSZ-elnöki fizetésének az összegét is meghaladta. Az elnök akkor azzal magyarázta a bevételt, hogy öt évre eladta a korábban írt és a majdan írandó versei kiadói jogát egy magyarországi és egy romániai kiadónak, ezeket azonban nem kívánta megnevezni. Miután a korrupcióellenes ügyészség is vizsgálódni kezdett az ügyben, kénytelen volt beismerni, hogy csak a hazai Bookart Kiadó vásárolta meg a szerzői jogokat. A csíkszeredai RMDSZ-elnök, Hajdu Áron tulajdonában levő kiadó korábban még nem adott ki könyvet. Markó versesköteteinek a kiadását is csak 2007 májusában kezdte el. /Gazda Árpád: Tisztázták Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

Bűnvádi eljárást indított a legfőbb ügyészség a konstancai Teodosie ortodox érsek ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy megvesztegetés fejében, hamis iratok kibocsátásával egy fiatal számára lehetővé tette a beiratkozást a papneveldébe. Az érseket a sajtó buktatta le. Két újságíró felkereste őt, és valódi kilétüket eltitkolva arra kérték, segítsen egyiküknek abban, hogy beiratkozhasson az ortodox egyház papneveldéjébe. Ez márciusban történt, amikor már nem lehetett felvételizni az intézménybe. Az újságírók háromezer eurót kínáltak az érseknek, hogy „intézze el” a felvételt, a helyszínen kifizettek 850 eurót. /Bűnvádi eljárás egy ortodox érsek ellen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./