„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását” szorgalmazza a magyarellenességéről elhíresült Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely a tömbmagyar régiók feldarabolása, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyéknek a környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja. A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze a területi önrendelkezési követelések ellensúlyozására. Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, a sepsiszentgyörgyi intézmény. /Etnikai tisztogatást, „visszarománosítást” sürget a sepsiszentgyörgyi román központ vezetője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./ Az éveken keresztül az Országos Levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Ioan Lacatusu javasolja, hogy hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. Szerinte ugyanis Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha Romániában nem lehetne folyamatosan tetten érni a Lacatusu-féle eszméket. „Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lacatusunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként. – A bukaresti főügyészség nem indít vizsgálatot a szeptember 4. és 5. székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében. /Rostás Szabolcs: Beolvasztanák Har-Kovot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

„Kifizetjük a tanároknak járó különbözetet, amikor lesz pénz”
Emil Boc kormányfő kedden kijelentette: a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék tanügyi béremelésről szóló döntését tiszteletben tartják. Mint mondta, a 2008. október elseje és 2009. december 31-e között járó juttatásokat akkor fizetik ki, amikor az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi.
Leszögezte: a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék döntését „tiszteletben tartják és tiszteletben fogják tartani”, hangsúlyozva, hogy Romániában nem merül fel az a probléma, hogy ne tartsák tiszteletben a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék vagy bármely bíróság döntését.
„A legfelsőbb bíróság döntése a 2008. október elseje és 2009. december 31-e közötti időszakra vonatkozik. Azokról a fizetéskülönbözetekről van szó, amelyet a tanároknak arra az időszakra kell visszakapniuk. A törvény értelmében az említett összegeket akkor fizetjük ki fokozatosan, több szakaszban, miként az más társadalmi kategóriák esetében történt, amikor a gazdasági helyzet lehetővé teszi ezt” – fejtette ki Emil Boc.
A Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék elfogadta a Galaci Ítélőtábla vezetőtanácsának és a Legfelsőbb Ügyészség főügyészének fellebbezését a tanügyi fizetések emelésére vonatkozó 221/2008-as törvény alkalmazásával kapcsolatosan, így a pedagógusok jogosultak a fizetés-különbözetekre.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Feljelentést tettek Tőkés, Sógor és Winkler ellen
Az Állampolgárok Állami Visszaélések ellen Védelmező Alapítvány (FACIAS) kedden egy bűnvádi feljelentést tett le a Legfelsőbb Ügyészségen Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula EP-képviselők ellen, akik támogatták a brüsszeli Székelyföld iroda megnyitását.
A FACIAS képviselői szerint a három EP-képviselő vétkes az alkotmányos rend elleni akcióban és összeesküvésben, és ezeket a tetteket a Büntető Törvénykönyv bünteti.
A FACIAS sajtóközleményes szerint, az EU-s gyakorlat értelmében, Brüsszelben csak az elismert területi-közigazgatási egységek nyithatnak képviseletet, hogy érdekeiket európai szinten érvényesítsék.
„Mivel a Hargita, Kovászna és Maros megyét magába foglaló Székelyföldet nem ismerik el a román hatóságok, egy mesterséges csoportosulás, helyi támogatottság nélkül, egyértelmű a kezdeményezés törvénytelen és alkotmányellenes jellege. Mi több, ezt a képviseletet a Magyar Régiók Házában nyitották, a magyar kormány támogatásával, a magyar miniszterelnök-helyettes és nagykövet jelenlétében. Következtetésképpen a létrehozatal alapkritériuma etnikai volt és nem gazdasági, ahogy Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula állította. A román hatóságok nem léptek, és ennek azonnali következményeként június 4-én Csíkszeredában megemlékezést tartottak az 1920. június 4-én aláírt Trianoni békeszerződés ellen, amelyen azt állították »Székelyföld nem Románia«” – állítják a FACIAS képviselői.
A szervezet kéri a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék melletti ügyészséget, indítsa meg a bűnvádi nyomozást, és kezdje el a tettesek felelősségre vonását, valamint a három EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését is.
(Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)

Lehallgatások, magyarázkodások, becsület
Az elmúlt napok egymásra futó, egymást magyarázó, egymásnak ellentmondó eseményei mutatták, hogy mi is vár ránk a kánikula mellett Băsescu kampányában.
Az első hírek arról szólottak, hogy a korrupcióellenes ügyészség lehallgatott két ügyészt, akit hatalommal való üzérkedéssel vádoltak. Mielőtt közölték volna a lehallgatások jegyzőkönyveit, ahogyan azt Victor Ponta miniszterelnök követelte – akivel szintén beszéltek az ügyészek, és akinek szavait szintén rögzítették –, bizonyos lapokban már megjelentek azok. A kiszivárogtatás a Korrupcióellenes Ügyészség fő eszköze, a lehallgatások meg állandósultak. Mindenkit lehallgathatnak, és akiket kell, le is hallgatnak, mindez egy negatív utópia dermesztő világát idézi, s a szovjet kommunista diktatúra mindennapjaira emlékeztet. Az ügyészek lejáratása meg szeretné gátolni vélt kinevezésüket a Legfelsőbb Ügyészség és a Korrupcióellenes Ügyészég élére. Ezek vezetőinek, Laura Codruţa Kövesinek és Daniel Morarnak a megbízatása ugyanis lejárt. Az viszont, hogy Bălan ügyész miért fordult protekcióért Victor Pontához, még márciusban, amikor még nem volt miniszterelnök, több kérdést is felvet. Előre látta volna a jövőt?
Közben a miniszterelnök Brüsszelben magyarázta bizonyítványát, az unió csúcsvezetősége ugyanis az elmúlt napokban élesen bírálta Romániát a szocialista-liberális koalíció tisztogatásai és Băsescu elnök felfüggesztése miatt. Aztán maga az elnök is megszólalt, hivatalosan is elkezdve kampányát. Elmondta: nem a székéért, hanem az országáért harcol, a törvényességért, amit megteremtett, s az intézményekért, amelyek a jogállam alapjai, és veszélyben vannak. Az egymást leköröző lehallgatások önmagukban is bizonyítják: az intézmények nem függetlenek, magának a volt államfőnek állanak a szolgálatában, s valahogy mindég Băsescu ellenfeleinek köreiben lelik fel a korrupció rothadó posványát, melyben az elnök ellenségei tapicskolnak. Băsescu nem túl hosszú nyilatkozatában huszonöt-harmincszor említette a becsületet. Kedves, szép szokása szerint ismét megosztotta hős népét becsületesekre és nem becsületesekre. Azon az elnök jellemének és praktikáinak ismeretében nem csodálkozhatunk, hogy ő becsületes, hívei is azok, a harcos Monica Macovei volt igazságügyi miniszterrel az élen, ellenségei, a liberálisok, a szocialisták, a mogulok bértollnokai és tévékommentátorai viszont nem becsületesek. Nem kell Freudhoz vagy Junghoz folyamodnunk, nyilván azért beszél ennyit a becsületről a pozícióját veszélyeztetve látó Traian Băsescu, mert sóvárog utána. Mindenkinek mindég az hiányzik, aminek nincsen birtokában. A lehallgatások pedig folynak tovább, hiszen a Korrupcióellenes Ügyészég egyelőre még nem lett hűtlen a főnökhöz, s szorgalmasan gyűjtögeti a lejárató anyagot ellenfeleiről. Hogy ezek után milyen eredménnyel zárul majd a Băsescu további politikai karrierjét eldöntő népszavazás, nem tudni. Mindenre el lehetünk készülve ebben a kampányban, az egy jón kívül.
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A külföldön élőket is beleszámolják a kvórumba
Törvényesen küldött hibaigazítást Ştefan Minea alkotmánybíró a kormánynak augusztus 3-án a taláros testület nevében – szívárgott ki az Alkotmánybíróság hétfői üléséről. A módosítás lényege, hogy a július 29-i referendum kvórumjába bele kellene számolni a külföldön élő román állampolgárokat is.
A Ponta-kormány azt remélte, hogy a 2.5-3 millióra saccolt román vendégmunkást törölni tudja az állandó választói névjegyzékből és ezáltal a referendum 46 százalékos részvételi aránya 50 százalék fölé ugrik.
Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság elnöke hétfőn reggel nem zárta ki , hogy a Traian Băsescu leváltására kiírt referendummal kapcsolatos hibás átiratok ügyében összehívott rendkívüli tanácsozásán a taláros testület a népszavazás egészének érvényességéről is döntést hozzon.
Ezt a feltételezést az is megerősíti, hogy a Legfelsőbb Ügyészség hétfőn reggel „tájékoztató anyagot” küldött az alkotmánybíróságnak a lefoglalt választási névjegyzékkel kapcsolatos vizsgálódásának állásáról.
A rendkívüli ülés összehívását múlt héten három alkotmánybíró kérte, annak érdekében, hogy tisztázzák a testülettől a kormányhoz, valamint a Hivatalos Közlönyhöz juttatott ellentmondásos átiratok kérdését.
Egyszerű vagy minősített többség?
Az Alkotmánybírósághoz közel álló források szerint a taláros testület hétfői ülésén arról is vita alakult ki, hogy a Traian Băsescu felfüggesztett államfő leváltására kiírt referendum érvénytelenítéséhez is minősített, 6-3-as többségre van szükség, vagy ez esetben elég az egyszerű, 5-4-es arányú többség is.
A törvény nem írja elő, hogy a népszavazás érvénytelenítését milyen döntéssel hozhatja meg a taláros testület, a minősített többség szükségességét csak a referendum hitelesítése esetében írja elő. Alkotmánybírósági források Németországot említik példaként, ahol a referendumot kétharmados többséggel hitelesítik, de egyszerű többséggel érvénytelenítik.
15 megyében vizsgálódik az ügyészség. A Realitatea hírtelevízió információi szerint az ügyészek tizenöt olyan dél-romániai megyében indítottak vizsgálatot a július 29-i referendumon történt csalások ügyében, ahol a részvételi arány meghaladta az országos átlagot. Mint korábban írtuk, Gorj, Dolj, Mehedinţi, Teleorman megyében tucatjával vannak olyan települések, ahol az állandó lakosság kétszerese adta le szavazatát a referendumon.
Az Alkotmánybíróság az elmúlt hét elején küldött a Hivatalos Közlönyhöz egy hibaigazítást, amelyben egy mondattal kiegészítette döntését a népszavazásról. A testület szerint szerkesztési, fogalmazási hiba miatt maradt ki az a mondat, amely arra vonatkozott, hogy nem lehet törölni a választói névjegyzékből a külföldön élő román állampolgárokat.
Victor Ponta kormányfő hétfőn este levélben kért felvilágosítást a taláros testülettől azzal kapcsolatban, hogy az alkotmánybíróság egészen pontosan mit is vár el a hatóságoktól: az állandó választói névjegyzék frissítését vagy a július 29-i referendumon részt vevők listájának aktualizálását.
maszol.ro

Băsescu: „egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulni”
A legfontosabb hazai intézmények képesek voltak megvédeni a jogállamot, amelyet a jelenlegi parlamenti többség megpróbált „darabokra törni” – jelentette ki kedden Traian Băsescu. Az államfő a román diplomaták éves találkozóján mondott beszédében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának ügyére is kitért.
Mint kifejtette: egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulni egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását. Hangsúlyozta: Bukarest külpolitikai céljai változatlanok, az országnak továbbra is a Nyugat felé kell orientálódnia. Traian Băsescu először szólalt meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy visszatért az elnöki hivatalba a leváltásáról szervezett júliusi népszavazás után. Kifejtette, hogy a belpolitikai válság sokat ártott az országnak, amely elszigetelődött, ugyanakkor megmutatta, hogy a jogállamiságot szavatoló alapvető intézmények „talpon maradtak és működőképesek”. Băsescu szerint ezért Romániát nem kellene büntetni schengeni csatlakozásának újabb halasztásával.
Arra biztatta a román nagyköveteket, mielőbb tisztázzák fogadó országaikban, hogy a legfontosabb intézmények – példaként az Alkotmánybíróságot, a legfőbb ügyészséget, a korrupcióellenes ügyészséget, az állambiztonsági szerveket, a statisztikai intézetet említette – kiállták a próbát, ellenálltak a rájuk nehezedő politikai nyomásnak, és megvédték a jogállamot.
Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti többség július elején leváltotta az ombudsmant, a parlament két házának elnökeit és felfüggesztette az államfőt. Szerinte ezzel a parlamenti többség súlyosan megsértette a koppenhágai kritériumokat. Úgy értékelte, a nemzeti kisebbségek jogainak a megvédéséről is szólt ez az ügy, hiszen a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormány április végi bukását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának helyzete idézte elő.
Băsescu szerint egy kisebbségnek alapvető joga, hogy anyanyelvén tanuljon egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását. Băsescu szerint Románia nyugati szövetségesei azért léptek fel határozottan, mert fontos állammá vált Románia a NATO és az EU keleti határán, mérhetetlen bizalmat vetettek bele, és azt hitték, hogy Románia kiszámítható ország.
Leszögezte: Bukarest külpolitikai céljai változatlanok, az országnak továbbra is a Nyugat felé kell orientálódnia, és elutasította azokat a kijelentéseket, amelyek szerint Romániának ismét keleti irányba kellene fordulnia. Elutasította azokat a kijelentéseket is, amelyek a Nyugat állásfoglalásait „az ország belügyeibe való beavatkozásként” bélyegzik meg.
Felsorolta és röviden értékelte Románia stratégiai partnerségi kapcsolatait, közöttük a Magyarországgal kötöttet is, amelynek létjogosultsága – mint mondta – ma már megkérdőjelezhetetlen.
Băsescu elmondta, hogy amennyiben egyes nagykövetek az államfő üzeneteit nem fogják továbbítani fogadó országuk illetékes hatóságainak, akkor az elnöki hivatal közvetlen kommunikációs csatornát alakíthat ki a nagykövetségekkel. Titus Corlăţean külügyminiszter jelezte, hogy nem ért egyet ezzel a lehetséges lépéssel.
Krónika (Kolozsvár)

Elejét venni egy precedensnek
A rendszerváltás hajnala óta nem látott egységben állt ki múlt szombaton a négy erdélyi magyar történelmi egyház, a civil szféra, a civilben politizáló „szürkezóna”, valamint a politikum a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében, azaz a buzãui bíróság által meghozott, minden jogállami normát lábbal tipró döntés ellen. Szükség is volt az egységes és kemény fellépésre, hiszen az első fokú ítélet veszélyes precedenst hozott létre, s ha e döntést másodfokon nem korrigálják, akkor – minden túlzás nélkül – megszűntnek lehet nyilvánítani a jogállamot és a demokráciát Romániában.
Nem mintha ezek hibátlanul működtek volna az elmúlt huszonkét évben. Hiszen volt itt marosvásárhelyi pogrom, ami után nem a pogrom szervezőit, hanem a baltákkal, kaszákkal támadó, feltüzelt görgényhodákiak ellen védekező magyarokat és cigányokat ítélték el; az oroszhegyi, zetelaki és kézdivásárhelyi – egyértelműen forradalmi jellegű – rendőrlincselés etnikai dimenzióba való betagolása, illetve bírósági üggyé alakítása az általános amnesztia dacára ugyancsak nem a jogállamot és a feszültségmentes román–magyar egymás mellett élést segítette. Illetve folytathatnánk a részleteiben mindmáig nem tisztázott bányászjárásokkal, de akár a december 22-e utáni forradalmi színjáték szervezőinek az elmaradt felelősségre vonásával vagy a magyar gyermekek táskájában magyarországi tankönyvek után vizslató hadjáratokkal, valamint a szabadidejükben magyarul tanuló csángók zaklatásával. Eddig azonban olyasmi nem történhetett meg, hogy a jog alapján eljáró, az adott ügyben semmiféle hibát el nem követő, jogilag kifogástalan döntést hozó állami bizottság tagjait többéves letöltendő börtönbüntetésre ítéljék, az ingatlant pedig visszajuttassák az államnak, a Trianon óta eltelt 92 esztendő alatt többszörösen kifosztott, megalázott és megtiport református egyházat pedig gigantikus kártérítésre kötelezzék egy olyan ügyben, melyben az egyháznak mindvégig a szenvedő alany szerepe jutott. Ez éppen olyan világbotrány a jogbiztonság, illetve az emberi jogok sérülése szempontjából, mint az azeri baltás gyilkos elnöki kegyelemben való részesítése, talán annyi különbséggel, hogy esetünk egyelőre nem éri el Obama elnök ingerküszöbéit. De talán besegít ebbe Ponta miniszterelnök, aki a Legfőbb Ügyészséget küldi a tüntetőkre. Nem véletlenül nevezte a buzãui bírósági döntést Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke „titkosszolgálati irányítással politikai megrendelésre született ítéletnek”. Magát magyarnak valló ember ebben az ügyben csak egyet tehet: kiáll az igazságosság alapértékei mellett az „etnokratikus” állami önkénnyel szemben. Jellemző, hogy a kérdésben még Gyurcsányék sem fogták a kisantant pártját. Azért is fontos az egységes magyar fellépés, mert az utóbbi években az RMDSZ által is megtámogatott hivatalos román propaganda állításaival szemben az erdélyi magyarság sorsának alakulása korántsem modellértékű, az egyházi javak visszaszolgáltatásának – gyakran sikertörténetként aposztrofált – ügye pedig egyáltalán nem rendezett: jogtalanul elorzott ingatlanok százai vannak még állami tulajdonban, s a buzãui bíróság döntése – jogorvoslás hiányában – a visszaszolgáltatási folyamatot nemhogy lassítaná, de lényegében be is fagyasztaná. Hiszen – amint azt több szónok is hangsúlyozta a szombati tüntetésen – hol találunk ezek után olyan állami hivatalnokot, aki – jóllehet a törvény betűjének eleget téve – a börtönt kockáztatná, hogy a magyar egyházak javára döntsön? Aligha lehet tagadni azt az összefüggést, mely a buzãui justizmord és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester legújabb ötlete között mutatkozik, miszerint a református egyháztól megvásárolná a két visszaszolgáltatott jelentős értékű ingatlant, a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium, illetve az Unirea vegyes tannyelvű gimnázium épületeit. Amint azt Tőkés László elmondta, ha sikert akarunk elérni, nem elég az új magyar egység megteremtése, az igazság napja után sem ácsoroghatunk ölbe tett kézzel, fel kell lépnünk a többi elkobzott és még vissza nem szolgáltatott ingatlan ügyében, tüntetnünk kell Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is! Fel kell lassan fognia a 85 százalékos támogatottságú érdekképviselet vezetőinek is, hogy nem a román áldemokrácia imázsának ápolása a feladata az erdélyi magyar politikumnak, hanem éppen fordítva: a minél nagyobb fokú külpolitikai nyomásgyakorlás. Nem a nyugati hatalmak megnyugtatása, hanem az erdélyi kérdés nemzetközi szintre emelése. Nem a valóságot leplező mosolypolitika, hanem a kőkemény kiállás minden szinten jogsérelmeink ügyében.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

POLITIKAI NYILATKOZAT
Az Európai Néppárt kezdeményezésére az Európai Parlament plénumán megrendezett, a mai vitához hozzászólva, a következő írásbeli nyilatkozatot nyújtottam be, a romániai politikai helyzet tárgyában:
"Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának – hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban.
Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, a Parlament odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen.
Ellenséges támadássorozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása elleni fellépésével kezdődött, mellyel kapcsolatban méltán jelentette ki Traian Băsescu államelnök, hogy: "egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulnia, egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását". A sor – egyebek mellett – a kommunizmus idején elkobzott, majd a restitúció révén jogos tulajdonosának, a magyar református egyháznak visszaszolgáltatott Református Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítási kísérletével folytatódott.
Mindezek ellenére, végtére is elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy "így vagy úgy, de a román intézmények ellenállnak a politikai nyomásnak, és sikerült hűnek maradniuk küldetésükhöz, ha az Alkotmánybíróságról, a Főügyészségről vagy a Korrupcióellenes Ügyészségről beszélünk" (Traian Băsescu).
A Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását.
Befejezésképpen arra kérem a Parlamentet és a Bizottságot, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását".
A Románia politikai helyzetéről szóló vitában teljes szolidaritásról tanúságot tévő román és magyar néppárti politikusokkal éles ellentétben Tabajdi Csaba és Göncz Kinga magyar szocialistákról ugyanez távolról sem mondható el, hiszen ők – szokásukhoz híven – újabb Magyarország-ellenes kirohanásokra használták fel a Parlament európai nyilvánosságát. Fájdalmas, hogy hazánk volt külügyminisztere ez alkalommal is a "kecskére bízott káposzta" közmondásos szellemében rombolta nemzetpolitikánk külpolitikai hitelét. Hasonlóképpen érthetetlen, hogy jónevű magyar kisebbségpolitikusunk miképpen akarja megalkotni az MSZP "új nemzetpolitikai koncepcióját", miközben pártos egyoldalúsággal, sorozatos módon nemzeti érdekeink kárára nyilatkozik meg.
A román pártpolitika viszonylatában hasonló értetlenséggel lehetünk tanúi annak a "természetellenes szövetségnek, amely – a politikai opportunizmus szellemében – a nemzeti liberálisok (PNL) és a kommunista utódpárt (PSD) között alakult ki. Crin Antonescu liberális pártelnök Victor Ponta szocialista miniszterelnökhöz való, elvetlen lecsatlakozása láttán minden bizonnyal forognak a sírjukban a nagy múltú román liberalizmus azon egykori vezetői, akiket annakidején a bolsevik kommunisták üldöztek és börtönbe zártak. Summa summarum: a parlamenti vitában is fonákul hatott, hogy a Nemzeti Liberális Párt, puszta pártszövetsége és megszólaló képviselői által is, miképpen kölcsönöz politikai legitimációt a Victor Ponta és a Securitate-kollaboráns hírében álló Dan Voiculescu neveivel fémjelzett posztkommunista restaurációnak.
Mindent egybevetve, az európai parlamenti vita ellentmondásoktól sem mentes, mindazonáltal domináns végkövetkeztetéseképpen – Románia lojális állampolgáraiként, valamint erdélyi magyar nemzeti közösségünk elkötelezett tagjaiként – csak egyetérthetünk az Európai Bizottság azon álláspontjával, melynek a plenárison számos felszólaló és maga Viviane Reding alelnökasszony adott hangot, hogy: amennyiben nem akar a "banánköztársaságok" sorába süllyedni, és ténylegesen hajlandó véget vetni az ezideig zajló "politikai szappanoperának", valamint "a többség zsarnokságán" (am. "tirania majoritatii" - Cristian Preda) alapuló "parlamenti államcsínynek" (Viviane Reding) – akkor Romániának vissza kell térnie az "európai útra", maradéktalanul tiszteletben tartva az EU alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, az emberi és a kisebbségi jogokat.
Strasbourg, 2012. szeptember 12.
Tőkés László
európai parlamenti képviselő

A replika jogán
A Szabadság március 19-i számában Büntető eljárást indítanak Kerekes esetében is című cikkel kapcsolatosan a Maros megyei RMDSZ-es képviselő a következő pontosítás közlésére kérte lapunkat.
„Nem kell különösebben gondolkodni azon. hogy mi is történik valójában, hiszen az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 2011-ben tizenkilenc, kizárólag csak nemzeti kisebbségi és szociáldemokrata (PSD) képviselő ellen tett feljelentést, holott a parlamenti képviselők több mint egyharmada van ebben a helyzetben. (Érdek-összefonódás gyanúja miatt a legfőbb ügyészség büntetőeljárást indított Kerekes ellen is, akit azzal vádolnak, hogy fiát alkalmazta parlamenti irodájába, a feleségével pedig polgári szerződést kötött – szerk. megj.) Mindent megmagyaráz az a tény, hogy egyetlen PDL- képviselő ellen sem indítottak eljárást, ez egyértelműen igazolja az ország elnökének a befolyását azokra a szervekre, amelyek felett ellenőrzést gyakorol, és amelyek hivatottak a vizsgálódásokra.
Ezek a szervek nem veszik figyelembe, hogy semmilyen törvény nem tiltja, hogy a területi parlamenti irodákba, a szigorúan bizalmas állásokba a képviselők és szenátorok családtagjaikat is javasolhatják alkalmazásra. Hiszen ha csak az RMDSZ-es képviselők esetét vesszük, nem kell sokat magyarázni, hogy irodájukban sajátos kisebbségi státusukból adódóan, körültekintően járnak el a személyzet megválogatásánál, ahol a bizalom, elkötelezettség, a titoktartás elsőrendű követelmények. Az érintettek a közigazgatási bíróságokon sorra nyerik a pereket az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség ellen, ennek ellenére az Országos Főügyészség tovább vizsgálódik. Sőt, miután a főügyészség 2012-ben lezárta már egyszer a képviselők elleni eljárást, arra a következtetésre jutva, hogy semmilyen törvénytelenség nem áll fenn, most 9 hónap után váratlanul újrakezdte a vizsgálatokat. Számomra teljesen érthetetlen a dolog: a szóban forgó ügyben 2012. július 30-án az Országos Főügyészség leállította az eljárást, az ügyészek többoldalas állásfoglalásban fejtették ki, hogy az ügyemben nem indokolt a bünvádi eljárás elindítása, nem létezik semmilyen törvénybe ütköző cselekedet, mert semmilyen törvény nem tiltja az ilyenszerű alkalmazásokat és foglalkoztatásokat a területi parlamenti irodákban. Ezt követően a marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság is helyt adott 2012. november 1-jén a Feddhetetlenségi Ügynökség eljárása ellen megfogalmazott beadványomnak, semmisnek nyilvánította az ügynökség eljárását hivatali visszaélésnek minősítve azt. Ezek után gondolom, hogy jogosan találom furcsának Daniel Morar helyettes főügyész azon rendelkezését, hogy minden hasonló helyzetben lévő parlamenti képviselő esetében indítsák be újból a kivizsgálásokat. Különben is csupán a napokban elfogadott Képviselői Státustörvény tiltja a családtagok alkalmazását, előírás, amelynek semmiképpen nincs visszamenőleges hatálya.”
Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselő
Szabadság (Kolozsvár),

Bíróságon a Máté-ügy
Bíróság elé állítják Máté András Levente parlamenti képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét – közölték tegnap a román hírügynökségek.
A Főügyészség érdekellentéttel vádolja az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnökét, mivel 5 508 lejre tett szert azáltal, hogy feleségét alkalmazta parlamenti irodájába. Máté András Levente lapunk kérdésére elmondta: a bűntényt, amellyel vádolják, akkor lehetne elkövetni, ha közalkalmazottnak minősülne, holott a parlamenti képviselői mandátum választott tisztségnek számít. Az RMDSZ-es politikus emlékeztetett, idén év elején felmentést kapott az ügyészségtől azzal az indoklással, hogy nem tekinthető közhivatalnoknak. Amennyiben őt ennek minősítenék, akkor igazából bármelyik honatyát, parlamenti képviselőt és szenátort, beleértve a kormányfőt és a miniszterelnököt is vádolni lehetne, mert olyan személyt alkalmazott, akivel az utóbbi öt évben munkaviszonyban volt – fejtette ki Máté. Mint elmondta, a Büntetőtörvénykönyv 253. szakasza értelmében, közhivatalnok esetében akkor áll fenn érdekellentét, ha rokont (férjet, feleséget és gyermeket) vagy olyan személyt alkalmaz, akivel munka- vagy kereskedelmi viszonyban volt az elmúlt öt évben.
Szabadság (Kolozsvár)

„Tiszta” Romániát! - 13. - Megtorlások Észak-Erdélyben: Szárazajta
A magyarokat el kell ítélni!
Az 1944. szeptemberi eseményeket követő nyomozások bizonyítják, igazolják, hogy a szárazajtai magyarok nem vettek részt a falu melletti német–román katonai összecsapásban. A Maniu-gárda perére is sor kerül. 1945–1946-ban a brassói haditörvényszék e félkatonai csoportosulás néhány szervezőjét, résztvevőjét vétkesnek találja az elkövetett gyilkosságokért, rablásokért és egyéb gaztettekért.
Többnyire hét-nyolc éves kényszermunkára ítélik őket. A gárda akkor számolódik fel végleg, amikor 1946. augusztus 10-én a belügyminisztérium cellájában Gavrilă Olteanut három hónappal az ítélethirdetés előtt megölik. Úgy tűnik, hogy véget ér egy szomorú korszak, de a hadbíróság még nem zárja le a szárazajtai Nagy Dániel, Incze Gyula, Nagy Gyula és Nagy Viktor ellen emelt vádakat. A szárazajtai vérengzések újabb kivizsgálása 1952-ben indul, amikor több helybeli román fiatalt letartóztatnak a tömeggyilkosságban való bűnrészességért. De hamar megkezdik a magyarok letartóztatását is, mivel a marosvásárhelyi kihallgatáson a románok – maguk védelmére – az akkor kialakult helyzetért a magyarokat hibáztatják. A Jilavára hurcolt magyarok elleni vádat a félrevezető rágalmak, híresztelések és hamis adatok alapján állítják össze. Erre lehetőség van, mert a félrevezető állítások gyártása már 1944 szeptemberében megkezdődik. Nemcsak Olteanu ír hamis jelentéseket, hanem a helyi csendőrőrs parancsnoka is. A szeptember 26-án keltezett, a Háromszék Megyei Csendőrlégióhoz küldött jelentésében Ion Ţârlea őrmester leírja, hogy a Maniu-gárdák hetven önkéntese a helyi románokkal közösen veszi körbe Szárazajtát, és tizenegy magyart kivégez, két személyt súlyosan megsebesít. A ferdítés, csúsztatás lényege, hogy állítása szerint az önkéntesek a lakosságtól „rengeteg felszerelést és fegyvert” szedtek össze. Ezzel az őrmester akarva-akaratlanul azt igazolná, hogy a Maniu-banda kemény eljárása megalapozott, mivel a falu magyar lakossága állig fel volt fegyverkezve. Két nappal később Ioan Zamfirescu, a csendőrlégió parancsnoka egy titkos tájékoztatóban a kivégzetteket gyilkosokként emlegeti. A hamis kép lassan formálódott, de egy évtized eltelte után már bizonyítékként lehetett felhasználni. Bár egy szekus hadnagy 1952 őszén bebizonyítja, hogy a szárazajtai magyarok nem vettek részt a szeptemberi csatában, ennek ellenére több szárazajtai magyart meghurcolnak. Ezúttal nem fejszével és golyóval büntetik őket, mint korábban Olteanu bandája, hanem évekig tartó vizsgálati fogsággal, kényszermunkával és börtönnel.
Nagy Gyulát azzal vádolják, hogy édesapjával egy német tankból lőtte a román katonai egységeket, ezért 1953-ban kihallgatás nélkül bebörtönzik. A vizsgálati fogságban lévő szárazajtaiak kihallgatására csak később, 1954-ben kerül sor a bukaresti Legfelsőbb Törvényszéken. A megvádoltak hamar rájönnek, hogy a kihallgatás csak színjáték, ők maguk koncepciós per áldozatai. Nagy Gyula az elítélésük okát abban látja, ha a románokat elítélik, akkor a magyarokat is el kell. „Én hat évet kaptam [mondja], a másik hetet, a harmadik nyolcat, tízet… ötvenöt októberében szabadultam, amikor a politikai elítéltek amnesztiát kaptak.” Dávid Albertné Németh Magdolna, aki tanúként volt jelen, a következőket állítja: „Azt mondták, hogy a magyarok közül is ugyanannyit le kell fogni, hogy a bűnük legyen közös a románokéval… Nem mertünk vádolni sem, pedig tisztán tudtuk, s tudjuk, a Jó Isten előtt is tudjuk, hogy ki miatt kellett meghalnia édesapánknak.” A félelem oka, hogy „akkor olyan volt a világ, hogy megint őköt [a románokat] pártolták”.
A Legfelsőbb Ügyészség 1954. április 8-án kibocsátott 49. számú rendeletével huszonnégy szárazajtait, köztük tizenhárom magyart és tizenegy románt állít bíróság elé. Az elítéltekre 5–12 év börtönbüntetést, kényszermunkát, jogfosztást és vagyonelkobzást szabnak ki. Az évekig tartó törvényszéki meghurcolást, vizsgálati fogságot szenvedők érdekében Petru Groza román miniszterelnök – hajdani iskolatársa, Nagybaczoni Nagy Vilmos, az 1940-es erdélyi bevonulás 1. magyar hadserege vezénylő tábornokának kérésére – közbenjárt a bíróságon a szárazajtaiak ügyében, így öt magyart felmentettek. Egyed Rezső szavaival: „le is tárgyalták az ügyet, engem és Gróza Vilmost, Incze Ernőt, Szabó Béninét, Ilka nénit és Szabó Lajost felmentettek” mint ártatlan embereket.
Az ítéletek hozatalánál szerepel az a vád is, hogy az ajtai magyarok a református templom tornyából tizenhárom román katonát lőttek le. Ennyi volt a német–román csapatok közti összecsapás román áldozatainak száma is. Mivel a szeptember 4-i csata napján néhány szárazajtait a román csapatok nyomában haladó német tankon láttak, ezekre is kemény ítéletet szabnak. Három szárazajtait – Incze Ernőt, Egyed Rezsőt és Gróza Vilmost – azzal is megvádolnak, hogy 1940. szeptember 12-én ablakbeverésekkel zaklatták a helyi románokat. Mit sem számított, hogy az egyik vádlott, Egyed Rezső az ablakbeverések idején nem is tartózkodott Szárazajtán. De tíz évvel korábban, 1944. szeptember 26-án az sem, hogy Elekes Lajos még a frontról nem tért haza, így a templom tornyából nem lőhette a románokat, mégis gondolkodás nélkül kivégezték őt is. Hozzá mérve Egyed Rezső nagyon szerencsés embernek mondható. Egyértelmű, hogy akárcsak tíz évvel korábban, a román törvényszék mondvacsinált vádakkal ítélt el ártatlan magyarokat.
Mivel a szárazajtai románok aktívan segítették Olteanut és gárdistáit a tizenhárom magyar kivégzésének lebonyolításában, ezért őket is elítélik. A suhanckorú román fiatalok nem gondolnak arra, hogy egyszer majd felelniük kell a gyilkosságokban való részvételért. A mészárlás utáni napokban sem tanúsítanak semmilyen megbánást falutársaik, az ártatlan magyar emberek kegyetlen haláláért. A Maniu-gárdisták elvonulása után – Belle Gábor szerint – a helybeli román fiatalok továbbra is „jöttek–mentek, puffogtattak keresztül-kasul a faluban”. A megalázott, gyászban élő szárazajtai magyarok a konfliktusok elkerülésére házaikba zárkóznak, este időben eloltják a lámpát. A felelőtlenül lövöldöző ifjak még néhány napig terrorizálják, félelemben tartják a falu népét. Erre Dávid Albertné Németh Magdolna így emlékszik: „Puska volt a kezükben, s örökké lövöldöztek be, hol itt, hol ott, hogy féljünk mi, a magyarok.” Ez akkor ért véget, amikor orosz katonák érkeztek a faluba. Nagy Gyula szavaival: „azok kiadták a parancsot, hogyha valakit meglátnak fegyverrel vagy lőszerrel, azonnal kivégzik. No, akkor meghökkentek ezek a suhancok, s többet nem jöttek-mentek fegyveresen.”
Tény, hogy a románságnak azt a csoportját, amely részt vesz az 1944. szeptember 26-i kivégzésekben, majd az 1950-es években magyarellenes vallomásokat tesz, a faluközösség megveti, ezért a faluból is elköltöznek. Belle Gábort idézem: „Nagy hősök voltak, de a per előtt és a per után is nagyon sokan elmentek Szárazajtáról Botfaluba, Brassóba. Nagyon kevesen maradtak Szárazajtán. Az idősebbek, akik akkor sem foglalkoztak ilyesmivel, azok békességben élnek tovább Szárazajtán.”
A Maniu-gárda útja Aldobolytól Szárazajtáig
A Maniu-gárdák szeptember 14-én indultak Székelyföldre rendteremtést emlegetve. Az aldobolyi református lelkész, Deák József feljegyzi: Olteanuról az a hír járja, hogy „nagy magyargyűlölő”. Amikor az önkéntesek fegyveres csoportjai megérkeznek Alsó-Háromszékre, ott már nyoma sincs a német és a magyar hadseregnek. Nincs, kivel megütközni, de ők nem is azért jönnek, hanem a fegyvertelen székelymagyarság megfélemlítésére. Amikor egy székely településre érnek, első feladatuk, hogy a románellenesnek tartott magyarokról érdeklődjenek. Bár Aldobolyban is él kisszámú román közösség, de feketelistát nem írnak, mert itt soha nem volt román–magyar ellentét. Berecz Gyula 1893-ban írt könyvében megjegyzi, hogy az aldobolyi románokat a székelyektől csak a vallás különbözteti meg. Az „iskolában ősi időktől fogva magyarul tanítanak, s románul csak a pap, tanító” és a nép közül igen kevesen beszélnek. Olteanu azért sem kap halállistát ebben a faluban, mert – három héttel korábban – a református lelkész, a fiatal Deák József úgy veszi védelmébe a románokat, hogy a német katonai parancsnoknak, aki román túszokat követel, saját magát ajánlja fel. A következő település is megússza a mészárlást. Illyefalván egy bátor asszony – Kertész Irén, aki neveltetésének köszönhetően anyanyelvi szinten beszél románul – fogadja a gárdistákat. Határozott fellépésével és azzal a rögtönzött magyarázattal, hogy Illyefalva egy elmagyarosodott román település, menti meg az itt élőket a gárdisták garázdálkodásaitól. A dicső siserehad innen szeptember 15-én Sepsiszentgyörgyre vonul, ahol főhadiszállását a Mikó- kollégiumban üti fel. Épp erre az időre áll vissza a román közigazgatás a városban és a megyében. Ennek örömére a román vezetők és egyház nagy ünnepséget szervez. A díszszemlén Olteanu elmondja, hogy az Erdélyért folytatott harcban, a „gyilkos [magyar] bandák által kiontott vér nem marad megbosszulatlanul, a visszavágás kegyetlen és kemény lesz”. A Maniu-gárda szócsöve, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Desrobirea magyarellenes írásokat közöl. Írván többek közt, hogy csak „a halál és a vérontás jelenthet igazságos elszámolást a románok és a puszta (magyarok – K. Gy. megj.) barbárjai között”. Nem riadnak vissza valótlanságok közlésétől. Így például szerintük a magyarok 1940 után ötvenezer románt gyilkoltak meg. Természetes tehát, hogy a magyarokat meg kell semmisíteni, vagy vissza kell üldözni Ázsiába, véget kell vetni a román–magyar területi vitának. Hasonló tartalmú Gavrilă Olteanu sepsiszentgyörgyi kiáltványa is. A harcos ünneplések, az előadások és a kiáltványaik, az uszító jellegű írások mellett a gárdisták igyekeznek „felszabadítani” az itt élő románokat, azaz rabolnak, erőszakoskodnak. Hogy emlékük még maradandóbb legyen, összelövöldözik a sepsiszentgyörgyi park 1848–49-es honvédobeliszkjét, és nem kegyelmeznek a márványoroszlánoknak sem. A várost csak szeptember 22-én hagyják el, útjukat Árkos felé folytatják. Itt is rabolnak, erőszakoskodnak, majd – szeptember 25-én kora délután – egy részük Középajtára vonul. A szemtanú, a középajtai Benkő József szerint, Olteanu: „Katonaruhában volt, piros-sárga-kék szalaggal átkötve a mellén, a szalagon a román királyi címerrel… Amikor meglátta a községháza falán a magyar koronás címert a »Magyar Királyi Csendőrőrspihenő« felirattal, azt ő géppisztollyal lelőtte.”
Első dolguk itt is az, hogy a helyi bírótól, Váncsa M. Györgytől megtudakolják, vannak-e románellenes magyarok. Váncsa rájön, hogy ezek gyilkolni akarnak, és becsülettel megvédi a magyarokat. Kijelenti, hogy itt senki nem hibás, mert aki „valamit vétett, az be van zárva a brassói Fellegvárba”. Így a gyilkosságokat Középajta is megúszta. A gárdisták a rekvirált hat szekérrel Szárazajtára mennek, egy részük estére ér oda, a többiek másnap kora reggel. A Szárazajtára érkező dicső seregre Német Béniám így emlékszik: „Megérkezett egy szakasz… hol ilyen öltözetű, hol olyan… Az egyiken magyar katonaruha, zubbony, a másikon román, a harmadikon civil ruha, ilyen sapka, olyan sapka, minden vegyesen.” „Vajon miféle csapat ez?” – kérdezték egymástól.
(folytatjuk)
A vallomásrészletek Benkő Levente magnós lejegyzéseiből származnak.
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vádat emeltek a volt kommunista munkatábor parancsnoka ellen
Az egykoron a Duna-deltában működtetett, hírhedt peripravai kommunista munkatábor volt vezetőjét népirtás miatt állítják bíróság elé. A most 85 éves Ion Ficiorral - aki 1958 és 1963 között vezette a munkatábort – csütörtökön ismertette a vádakat a főügyészség.
A táborban a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER), amely szerint a táborban mintegy száz politikai fogoly halt meg.
Az IICCMER szeptemberben tett feljelentést Ion Ficior ellen. Az intézet 50 egykori, még életben lévő politikai foglyot azonosított, és 21-től vallomást gyűjtött. Állítása szerint a peripravai munkatábort azzal a céllal működtették, hogy „megsemmisítsék” a fogva tartott személyeket, akiket a kommunista rendszer ellenségeinek tekintettek.
Az intézet összesen 35 olyan személyt azonosított, akik még életben vannak és a kommunista rendszer elnyomógépezetéhez tartoztak. Az intézet azt tervezi, hogy valamennyiüket feljelenti az ügyészségen. Ficior a második feljelentett személy, augusztusban Alexandru Vișinescu, a Râmnicu Sărat-i börtön parancsnoka ellen kértek nyomozást. A legfőbb ügyészség szeptember elején jelentette be, hogy bűnvádi eljárást indít Vișinescu ellen népirtás gyanújával.
Maszol.ro

Zsidó tiltakozás a gyergyószentmiklósi Nyírő-est miatt
Tiltakozik a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége (FCER) amiatt, hogy a „gyergyószentmiklósi hatóságok" megemlékezést rendeznek Nyírő József író tiszteletére.
Aurel Vainer parlamenti képviselő, a szövetség elnöke kedden felszólította a belügyminisztériumot, a főügyészséget, a Hargita megyei prefektúrát és Gyergyószentmiklós polgármesteri hivatalát: akadályozzák meg az eseményt.
A városi Művelődési Központban szerdán délután valóban rendeznek Nyírő József- és Tompa László-megemlékezést, ezt azonban nem a hatóságok, hanem az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Rákóczi Szövetség szervezi, tisztelegve a két író irodalmi munkássága előtt. A város kulturális felügyelői tisztségét is ellátó Kisné Portik Iréntől, az est házigadájától megtudtuk, a rendezvényt mindenképpen megtartják.
„Szövetségünk nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint egy író vagy művész esetében a művet szét lehet választani a politikai tevékenységtől, hiszen az ideológia befolyásolja az alkotást" – állapítja meg közleményében az FCER. A zsidó szervezet a magyarországi fasiszta kormány közismert támogatójának nevezi az erdélyi írót, éppen ezért úgy véli: még Nyírő írói munkásságának a méltatása is a fasiszta jelképek és személyek népszerűsítését tiltó, 2006/107-es számú törvény hatálya alá esik.
„Bár nem volt tagja az 1944. októberi hatalomra kerülése után budapesti zsidók ezreit halálba küldő szélsőséges és fasiszta Nyilaskeresztes Pártnak, Nyírő József a rezsim ideológiája propagandistájának számított, horthysta és nyilas kiadványokat szerkesztett, és éppen Szálasi-kormány által végrehajtott deportálások idején volt a budapesti parlament képviselője" – szerepel az Aurel Vainer által aláírt közleményben.
A zsidó szervezet a továbbiakban a „hitleri rezsim nagy csodálójának", mindemellett „meggyőződéses románellenesnek" nevezi az írót, aki Vainer elnök szerint a múlt század negyvenes éveiben „a kolozsvári Tűzharcosok magyar félkatonai alakulat tagjaként részt vett a kincses város környéki román lakosság terrorizálásában".
Egyébként a szerdai eseményt Gyergyószentmiklós kulturális programjai közé is beiktatták. Mezei János polgármester kérdésünkre elmondta: szó sem lehet arról, hogy elmaradjon a megemlékezés. „Aki 1940-45 között vezető tisztséget töltött be, az mind rossz ember?" – tette fel a kérdést az elöljáró, hozzátéve: a szervezőknek joguk van eldönteni, hogy az irodalom, történelem eseményei közül mit emelnek ki, és tartanak megemlékezésre érdemesnek.
Az 1953-ban emigrációban elhunyt író földi maradványait 2012-ben a magyar Országgyűlés kezdeményezésére Budapestre szállították, hamvai pünkösd vasárnapjára tervezett székelyudvarhelyi újratemetését azonban – a két ország között kirobbant politikai feszültség közzepette – a román hatóságok megakadályozták.
Balázs Katalin, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

Zavartalan megemlékezés Tompa Lászlóra és Nyírő Józsefre
„Tisztelt ügynök úr, arra kérem, rögzítsen mindent, ami ezen a megemlékezésen elhangzik, hogy mindenki tudhassa, nem valaki ellen, hanem magunkért szerveztük ezt a megemlékezést” – e románul elhangzó gondolattal nyitotta a Tompa-Nyírő megemlékezést Kisné Portik Irén.
Az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Rákóczi Szövetség által szervezett rendezvényen, mely a város kulturális programjának részét képezi, az est házigazdája hozzávetőleg negyven fős hallgatóság előtt szólt a két személyiségről. A videobejátszásokkal színesített ünnepség zavartalanul zajlott, mindössze a sajtó képviselői rögzítették az eseményt.
Selyem Antónia magyar szakos tanárként a két ünnepelt írói pályájáról szólt. Tompa Lászlóról mint a sorskérdéseket felvető csendes költőről, a jelentős műfordítóról beszélt, aki önként vállalt száműzetést, majd öreg korában kitört az általa vállalt magányból. Arról, aki a székelyek nagyjainak is emléket állított alkotásaiban. A Bicsak Péter által mondott Lófürösztés című vers után szintén a pedagógus méltatta Nyírő Józsefet, aki sosem szűnt meg a népének szószólója lenni, aki Kide plébánosa, később molnára volt, az Erdélyi Szépmíves Céh, majd a Helikon egyik alapítója. A mélyen katolikus és igaz székely halála utáni hányattatott sorsa egy képes összeállítás során került megelevenítésre, mely által a hallgatóság felidézhette a madridi exhumálást, a koporsó Budapestre szállítását, majd a székelyudvarhelyi, meg sem ásott sír előtt elhangzott beszédeket.
Szőcs Géza és Kövér László szavaikkal a rendezvényszervezők gondolatait is tolmácsolták – hangzott el a Karancsi teremben, ahonnan az egybegyűltek a város központjában, a Megmaradunk kopjafánál helyeztek el koszorúkat. A két koszorú felirata: „Emlékezünk – megmaradunk”, illetve „Kegyelettel adózunk – Nem felejtünk”.
A rendezvény során senki sem ejtett szót arról, hogy az eseményt megelőző napokban a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége (FCER) tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a „gyergyószentmiklósi hatóságok” megemlékezést rendeznek Nyírő József író tiszteletére, felszólította a belügyminisztériumot, a főügyészséget, a Hargita megyei prefektúrát és Gyergyószentmiklós polgármesteri hivatalát, hogy foganatosítsanak határozott és sürgős intézkedéseket az akció megakadályozása érdekében.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro,

Magyar állampolgárok belépését akadályozza Bukarest
Szélsőségesnek nyilvánított magyar állampolgárok számára tiltotta meg a román belügyminisztérium, hogy belépjenek Románia területére.
Monica Dajbog, a bukaresti tárca szóvivője péntek esti sajtótájékoztatóján bejelentette, a minisztérium intézkedéseket foganatosított annak érdekében, hogy bizonyos, Romániában szélsőséges tevékenységet folytató magyar állampolgárok ne léphessenek be az országba. Esetükben a román hatóságok bűnvádi eljárást is kezdeményeztek a bukaresti főügyészségen, mivel úgy ítélték meg, hogy eddigi tevékenységük veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára.
Mindössze néhány perces tájékoztatóján – amelyen az újságírók nem tehettek fel kérdéseket – a tárca illetékese nem nevezte meg, hogy pontosan kik ellen foganatosították az intézkedéseket. Mindössze annyit árult el, hogy a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Magyar Gárda és a Betyársereg tagjairól van szó. Az érintettek kapcsán foganatosított intézkedésekről Bukarest ugyancsak pénteken tájékoztatja a magyar hatóságokat.
Traian Băsescu államfő csütörtökön a román alkotmány tiszteletben tartására szólította fel a Romániába látogató magyar politikusokat, és kilátásba helyezte, hogy kiutasítják azokat, akik az alaptörvényt sértő kijelentéseket tesznek. Az elnök aznap megbeszélést folytatott Victor Ponta kormányfővel arról, miképp lehetne olyan jogszabályokat hozni, amelyekkel megakadályozhatnák a külföldi szélsőséges pártok romániai tevékenységét.
Băsescu kedden a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetésre hivatkozva. Bár a napokban az államfő és a miniszterelnök is azt harangozta be, hogy pénteken Gabriel Oprea belügyminiszter fog bejelentést tenni a magyarországi szélsőségesekkel szemben tervezett ellenlépésekről, a tárca végül a szóvivőjét küldte a nyilvánosság elé.
Meg fogják vizsgálni, indokolt-e a lépés
Kaleta Gábor A magyar kormányzat meg fogja vizsgálni, hogy az uniós alapjog, illetve a román törvények mennyire indokolják, illetve nem indokolják, hogy a román hatóságok több magyar állampolgár beutazását megtiltották – tájékoztatta pénteken az MTI-t a magyar külügyminisztérium sajtófőnöke.
Kaleta Gábor a román belügyminisztérium közleményére reagált, amely szerint több magyar állampolgár Romániába való beutazását tiltották meg a román hatóságok, arra hivatkozva, hogy a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és az Új Magyar Gárda számára szélsőséges tevékenységet fejtettek ki Románia területén.
A sajtófőnök hangsúlyozta, hogy a román hatóságok nem nevezték meg azokat a személyeket, akiket érint az intézkedés. Azt ígérték, hogy a jövő héten közlik a neveket.
Ebben a helyzetben a magyar fél csak azt követően tud érdemben reagálni a döntésre, ha tudja, hogy kiket és milyen indokok alapján tiltottak ki Romániából. Vagyis a román fél részletes tájékoztatására várunk – mondta Kaleta Gábor.
Krónika (Kolozsvár),

Wass Albert és a busman harci maszk
Mielőtt bárki felhördül, mi köze is lehet Wass Albertnek ahhoz az afrikai harci álarchoz, melyet pár évvel ezelőtt kaptam ajándékba s azóta is a falamat díszíti, kérek minden könnyen provokálható erdélyi magyart, higgadtan olvassa el soraimat. Célzok most itt azokra az esetekre, mikor is erdélyi magyar embereket azért büntettek meg, tettek ki megalázó, kellemetlen hatósági eljárásoknak, mert Wass Albert kultuszát népszerűsítették Romániában. Volt, akit azért büntettek meg, mert nyilvános rendezvényen olvasott fel Wass Albert-műveket, de akadt olyan székelyföldi személy, akinek saját udvarából kobozták el a tulajdonát képező Wass Albert-mellszobrot.
Mint ez várható volt, egy emberként hördültek fel a székelyek, majd velük szolidarizálva a partiumi magyarok egy része is. Különféle tüntetések, tiltakozó, figyelemfelkeltő megmozdulások szerveződtek, summa summarum a Wass Albert és az erdélyi magyarok ellen uszító provokátorok akkora reklámot csaptak a vitatott munkásságú erdélyi írónak, hogy akár arra is lehetne gyanakodni, valójában népszerűsíteni akarták azt. Nem tisztem véleményezni senki irodalmi ízlését, azt is bevallom, nekem nem Wass Albert a kedvenc székely íróm, hanem Tamási Áron, ez azonban most nem fontos, hiszen rég nem az irodalomról, hanem kőkemény és veszedelmes politikai manipulálásokról van szó.
Valakiknek, úgy látszik, jelenleg nagyon érdekükben áll az, hogy viszályt szítsanak Erdélyben a magyarok és a románok között, s ezeknek a valakiknek megvan a hatalmuk ahhoz is, hogy a román büntetőhatóságokat is bevonják ezekbe az akciókba, attrakciókba. Pedig ahelyett, hogy rögtön kiegyenesítenénk a kaszákat és harcra toboroznánk Dózsa György és Avram Iancu unokáit, nem ártana belebogarászni a hasonló etnikai botrányokba, s eleve kiderülne, csak egy, már többször lejátszott uszításnak lettünk ismét a részesei és szenvedői. A minap eljutott hozzám egy 2004-es peranyag és bírósági végzés, melyet Kolozsváron tárgyaltak. Akkor ugyancsak Wass Albert népszerűsítése miatt jelentettek fel erdélyi magyarokat. Ennek az esetnek a végeredménye az a (168/P/2004. számú) végzés, melyet 2004. júniusában mondott ki a romániai Legfelsőbb Ügyészség, illetve a Legfelsőbb Bíróság melletti Ügyészség bűnügyi és kriminilisztikai osztálya. Ebben pedig az áll, hogy az akkor feljelentett erdélyi magyarok ellen nem rendelik el a bűnvádi eljárás elindítását, mert a nyomozás folyamán kiderült, hogy „Wass Albert nem volt elitélve a béke és az emberiesség elleni bűncselekményekért és háborús bűnökért sem, a Bűnügyi Törvénykönyv 350–360-as cikkei és azon nemzetközi jogi okmányok tartalma szerint, amelyekhez Románia csatlakozott.”
Átböngészve a többoldalas jegyzőkönyvet, bizisten nem értem, mi a csoda történt, hogy tíz év elteltével, mint egy etnikai cilindernyulat ismét előrántották ezt a Wass Albert-féle uszítást? Vagy azt gondolták, most éppen olyan a helyzet, olyan a romániai vezetés, hogy hátha sikerül nekik új balhét, újabb gyűlölködést gyártani?
Azok a hatóságok, amelyek a mostani esetekben eljártak, netán nem tudták, hogy ez a menet már le volt játszva és 2004-ben erről döntés is született? Márpedig ha igaz, amit a román legfőbb ügyészség 2004-ben megállapított, akkor Wass Albert munkái nem tiltottak és a szobrait sem lehet tiltott jelképnek tekinteni. Így elkobozni sem.
Itt már el is érkeztünk a falamon levő busman harci álarcig, ugyanis ezek szerint egyszer csak minden további nélkül bejöhetnek hozzám a rendőrök, hogy valaki, akinek nem tetszik a modorom, feljelentett, mert szerinte háborús jelképeket tartok a falamon? El is kobozhatják a fránya harci álarcomat? Csak ezzel éppen magánlaksértést, lopást, hatalommal való visszaélést követnének el. Valójában aggódom, mert azt látom, a románok és magyarok között gerjesztett uszítást nem akarják sehogy sem abbahagyni a globalizált világ nagymesterei. És sajnos az egymás ellen felhergeltek is hamarabb ütnek, mintsem gondolkodnának… Pedig be kéne látnunk, tetszik vagy sem, össze vagyunk zárva itt a Kárpát-medencébe, jobb volna hát tisztelni egymást, mintsem beteljesíteni azokat a provokációkat, amelyek – biztosra veszem – nem az erdélyi magyaroknak vagy a mellettük élő románoknak hoznak hasznot, csak a provokátoroknak! Szőke Mária
reggeliujsag.ro. Erdély.ma

Nem háborús bűnös Wass Albert – Szemelvények Románia Legfőbb Ügyészsége határozatából
ROMÁNIA Legfőbb Ügyészség (Ministerul Public) Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék melletti Ügyészség (Parchetul de pe lângă Înalta Curte de Casaţie și Justiţie) Bűnügyi nyomozási és kriminalisztikai osztály (Secţia de urmărire penală și criminalistică) Sz.: 168/P/2004.
H A T Á R O Z A T 2004. június 21.
ION MARIȚA, a Legfelső Semmitő- és Ítélőszék melletti Ügyészség – Bűnügyi nyomozási és kriminalisztikai osztály ügyésze a 168/P/2004-es számú ügyben jegyzett előzetes cselekményeket vizsgálva,
M E G Á L L A P Í T O M: 2004. június 21.
Kolozsvár megyei jogú város polgármestere, a Főügyészhez intézett keresetében kérte bíróság elé állítás végett a bűnvádi eljárás megindítását a Carpatok Nép egyesület tagjai ellen, az állammal szemben folytatott ellenséges akciók, totalitárius államot támogató propaganda, alkotmányos rend elleni fellépés cselekmények és bűncselekmények elkövetésének céljával való egyesülés bűncselekmények elkövetéséért, a Büntető törvénykönyv... megszegése miatt...
Ugyanakkor a keresetben a felperes azt állította, hogy... a Carpatok Nep entitás tagjai, a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezet (Organizaţia Tinerilor Maghiari din România) támogatásával egy háborús bűnös író rehabilitációját, és az író műveiből bizonyos részeknek az iskolai tankönyvekbe történő bevezetését szeretnék elérni... Továbbá azt is állították, hogy Wass Albert 1946-ban halálra volt ítélve, mivel 1940-ben Vasszentgothárdon (Sucutard) és Omboztelkén (Mureşenii de Câmpie) uszított néhány román állampolgár meggyilkolására.
* * * A vizsgálatokból kiderül, hogy a Kolozs megyei Törvényszék – Népbíróság 1/1946-os ügyiratában kihirdetett 1946.03.13-i 1-es számú ítéletében Wass Albertet, távollétében, az országot érő katasztrófák vagy háborús bűnök miatt vétkes személyek körözésére és büntetésére vonatkozó 312/1945-ös számú törvény 3. cikk 2. bek. foglalt rendelkezések alapján, vonatkozva a 2. cikk e) pontjára, halálbüntetésre ítélték.
Terhére azon tényt jegyezték, hogy 1940. szeptemberében, rendelkezésére, Vasszentgothárd (Sucutard) község katonai parancsnoksága letartóztatta Moldovan Josif-ot és Cîţ Ioan-t – akik előzőleg bíróságra idézték testi sértés elkövetése miatt – és Mihály Rozalia és Estera testvéreket, akikről feltételezte, hogy kommunista tevékenységeket végeztek és előzőleg feljelentették őt a román hatóságnál.
1940. 09. 22-én a négy letartóztatottat őrizet alatt Cege (Ţaga) községbe vitték, ahol a következő nap kilőtték és egy közös sírba dobták.
Ugyanakkor még jegyzésre került, hogy Wass Albert ellenséges kapcsolatban volt a Vasszentgothárd (Sucutard) község szomszédos községének, Omboztelke (Mureşenii de Câmpie) papjával, Andrei Bujorral, egy vadászterület miatt, és azért mert ez egy „nagy román" volt.
Ezen okból a katonai parancsnokot felbujtotta, hogy ölje meg a papot és a feleségéből és 3 gyermekéből álló családját, valamint még 6 személyt – összesen 11 személyt.
Az elítélt terhére jegyzett bűncselekmény tartalma a következő: „2. cikk. Azok vétkesek a háborús bűncselekmények miatt az országot érő katasztrófáért, akik:
... e) kollektív vagy egyéni megtorlásokat rendeltek el vagy valósítottak meg a polgári lakosság ellen, politikai vagy faji üldöztetés céljából...
Az érvényes Büntető-törvénykönyv, „A béke és az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények” fejezetben, mint bűncselekményt bünteti a háborús propagandát (356. cikk), a népirtást (357. cikk), embertelen bánásmódot (358. cikk), bizonyos célpontok/létesítmények megsemmisítését és egyes javak eltulajdonítását (359. cikk) és egyes kulturális értékek megsemmisítését, kifosztását és eltulajdonítását (360. cikk).
Az említett jogi szövegek tartalmának, azon cikkelyhez való hasonlítása, amely alapján Wass Albertet elítélték, lényeges különbséget eredményez és a 2002. évi 31-es számú sürgősségi kormányrendelet elfogadásakor csak azon elítéltek voltak figyelembe véve, akiket a Büntető törvénykönyv 356–360. cikkeibe foglalt bűncselekmények egyikéért ítéltek el.
A háborús bűnökre és a béke, illetve az emberek ellen elkövetett bűnökre vonatkozó nemzetközi jogi eszközök elemzéséből, amelyhez Románia is csatlakozott (a hadifoglyokkal való bánásmódról, a polgári lakosság háború idején való védelméről, a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1949.08.12-én megkötött Genfi Egyezmény) az következik, hogy Wass Albert elítélt cselekedetei nem sorolhatók ezen nemzetközi szerződésekbe foglalt bűncselekmények közé.
Következve: a megvádolt személyek és a 2004.02.20. és 21. napokon szervezett felolvasó-maratonon résztvevő személyek terhére nem jegyezhető a 2002. évi 31-es számú sürgősségi kormányrendelet 5. cikkébe foglalt bűncselekmény, mivel Wass Albert nem volt elítélve a béke és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményért – amely elengedhetetlen eleme annak jegyzéséhez.
A dokumentum forrása: Tóth Ferenc népművész, Szováta. Erdély.ma

Elítélték Kerekes Károly képviselőt
Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a Legfelsőbb Bíróság Kerekes Károly RMDSZ–es képviselőt amiatt, hogy feleségét, illetve fiát alkalmazta marosvásárhelyi képviselői irodájában – közölte az Agerpres hírügynökség.
A képviselő ellen januárban emelt vádat a Legfőbb Ügyészség, miután az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség érdekbeli összeférhetetlenségnek nyilvánította a családtagok alkalmazását. A nem jogerős ítéletben a bíróság 3000 lej perköltség megtérítésére kötelezte a honatyát, négy év próbaidőt állapított meg, és mellékbüntetésként tíz évre eltiltotta állami tisztségek betöltésétől.
MTI
Erdély.ma

Johannis szerint beértek az igazságügyi reformok
Elérkezett az ideje annak, hogy az Európai Bizottság beszüntesse a román igazságügyi reform nyomon követésére hivatott megfigyelési mechanizmust – jelentette ki Klaus Johannis államfő kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) általa elnökölt ülésén, amelyen megválasztották az intézmény új vezetőit.
Az elnök rámutatott: szerepe és felelőssége az, hogy az igazságszolgáltatásban korrekt vezetők legyenek ott, ahol rajta múlnak a kinevezések. Hozzátette: az intézmények nem a vezetők tulajdonát képezik, és leszögezte: a bírák és ügyészek függetlensége csakis rajtuk múlik, egy bíró vagy ügyész annyira független, amennyire az akar lenni.
Kijelentette: az ügyészségek mindegyikét – az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA), a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztályt (DIICOT) és a legfőbb ügyészséget is – meg kell erősíteni. Az intézményi reformok kapcsán megjegyezte: megfontolandó, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai között a legfőbb ügyész is helyet kapjon. Emellett a CSM-et és a legfőbb ügyészséget is törvénykezdeményezési joggal ruházná fel.
Johannis azt is kijelentette, hogy a CSM-nek és az alárendeltségébe tartozó ellenőrző hatóságnak minden egyes alkalommal fel kell lépnie, amikor megengedhetetlen módon információk szivárognak ki a sajtónak egyes büntetőeljárásokról.
Annak kapcsán, hogy egyes politikusok bírálták az igazságszolgáltatás működését, kijelentette: a bíráknak és ügyészeknek képesnek kell lenniük megvédeni az igazságszolgáltatás függetlenségét és méltóságát.
Az államfő leszögezte: az idei a nyolcadik év, amikor hatályban van az Európai Unió megfigyelési és együttműködési mechanizmusa, amely az igazságszolgáltatás reformját követi nyomon. Johannis szerint az eltelt évek során sikerült végrehajtani a szükséges reformokat, ezért eljött az idő a megfigyelési folyamat lezárásának. Ennek érdekében a CSM új vezetői mandátuma lejártáig a kormánynak, a parlamentnek és az igazságszolgáltatásnak közös erőfeszítést kell kifejtenie.
Az ülésen Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke kijelentette: a bírák még a politikai béke érdekében sem hajlandóak alkuba bocsátkozni az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Horațius Dumbravă bíró, a CSM tagja úgy vélte, bírsággal, sőt tisztségéből való elmozdításával kellene büntetni azt a politikust, aki az igazságszolgáltatás függetlenségére tör.
Victor Ponta miniszterelnök az államfő beszédét követően jelezte: helyesnek tartja azon javaslatokat, miszerint a legfőbb ügyész legyen a CSAT tagja, illetve hogy a CSM és a legfőbb ügyészség rendelkezzen törvénykezdeményezési joggal, ezért támogatja őket.
A bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő CSM ülésén egyébként Marius Tudose bírót választották meg a testület élére, alelnökké pedig Bogdan Gabor ügyészt.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Nyílt levél Románia Elnökéhez és Románia Kormányához
A Bihar megyei sajtóban és különösen a nagyváradiban, a megyeszékhelyen, sok év óta folyik a sértő, rágalmazó és hazug, sovén, szélsőséges nacionalista hírek, riportok, cikkek közlése, amelyek faji és etnikai gyűlöletet, ortodox vallási és katolikus-ellenes fundamentalizmust propagálnak, a román állam intézményei pedig (az Elnöki Hivatal, a Kormány, a Prefektúra, a Polgármesteri Hivatal, az Államügyészség, a Rendőrség, a SRI) halogatja és gyakorlatilag megtagadja azt, hogy törvényesen intézkedjék ezeknek a társadalomellenes és demokráciaellenes, mélységesen diszkriminatív valamint az európai szellemmel, értékekkel és az EU-normákkal, a valóságos jogállamisággal szembenálló cselekményeknek a leküzdéséért, jóllehet már 2013-tól kezdve panaszlevelek, petíciók és folyamodványok révén ismételten felhívták rájuk a figyelmet. A Bihoreanul napilap kitűnik az ilyen mocskolódó és aljas támadások tekintetében, állandóan etnikai és vallási gyűlöletre úszít, faji, nyelvi, nemzeti és vallási gyűlöletet szít az állampolgárok között, pedig a városban és a megyében ezer éve élnek magyarok és katolikusok, s a részarányuk jelentős, a lakosság több mint egyharmadát teszik ki, választott vagy kinevezett képviselőik vannak a helyi hatóságoknál, közöttük Nagyvárad egyik alpolgármestere, tiszteletben tartják a kötelezettségeiket, s munkájuk révén, adó- és illetékfizetőként állandóan hozzájárulnak a közös cél eléréséhez, az ország és a régió előrehaladásához, következésképpen ugyanazokkal a szabadságjogokkal, egyenlő emberi és állampolgári jogokkal, személyi és közösségi jogokkal kell hogy rendelkezzenek mint a régió többi lakói, beleértve a többségi románokat, mert állampolgári tekintetben mindannyian egyazon nemzet tagjai, az állam pedig mindannyiuké és megkülönböztetés, kiváltságok vagy kivétel nélkül mindannyiuk számára garantálnia kell az egyenlőséget a jogok terén és a törvények tekintetében. Ezen illusztris lap vitéz tollforgatóinak legutóbbi hőstette egy rövid cikk közlése és egy fényképé, amelyet költői igényű szöveg követett, amelynek akadozó, kezdetleges sorai, kínrímek, ritmus és stílustörések, hogy ne is beszéljünk a viccnek szánt passzusokról, amelyek rendkívül kétes értékűek, de végtelenül agresszívek és sértőek még a román igazságszolgáltatást illetően is, nem csak a magyar etnikumbeliek és a római katolikus hívek vagy a Premontrei Rend szerzetesei számára, akik joggal követelik vissza törvénytelenül elkobozott javaikat; ezek a sajtóanyagok rendkívül alacsony kulturális, intellektuális szintről valamint aljasságról tanúskodnak, ezért nem táplálhatunk illúziókat az őket létrehozó mocskolódó firkászokról, sem pedig pedig az ő gyűlöletüknek és magyarellenes valamint katolicizmus-ellenes propagandájuknak az áldozatául esőkről, akiket teljesen higgadtan, de logikátlanul, korlátlanul és szégyentelenül mocskolnak: “Săli de clasă îmi trebe mie/Sau biserici şi chilie?/Elevi cât de mulţi să fie?/Sau bistarii din chirie? / Avem o lege beton,/Contestăm şi-un Trianon,/Prost nu-i cela ce cerşeste,/Ci acel ce dăruieşte…” (Prózai fordítás: Tanterem kell nekem vagy templom és cella? Hány tanuló legyen? Vagy pénz bérleti díjból? A törvényünk beton, Trinont is kétségbe vonjuk, nem az a hülye, aki koldul, hanem az, aki ad…); „25 évvel a Forradalom után azért törjük magunkat, hogy kielégítsünk mindenféle követelőzőket az összes pozícióban, akik megjelentek, mint eső után a gomba.”;”Három századra is kiterjedhet az általános visszakövetelési folyamat, amilyen szégyenletes visszaszolgáltatási törvényeink vannak. Máris nemcsak a kommunista államosításokat vitatják, hanem Trianont is, és nemsokára az Államnak kártalanítania kell minden vándornépet, aki itt hagyta a sátrait és a bográcsait ezen a tájon. Ami pedig a per áthelyezését illeti, úgy hiszem, az lenne csak vicces, ha Debrecenbe vinnék például át, nem pedig Kolozsvárra, mert Debrecen közelebb van, és könnyebb oda törvényszékre szállítani a kurvákat.” (http://www.bihorel.ro/ce-misto-ar-arata-colegiul-mihai-eminescu-revendicat/) Tekintetbe véve mindent a fentiekből, állhatatosan felkérem az állami hatóságokat arra, hogy ebben a régióban foglalkozzanak többet a többségi lakosság kulturális és intellektuális színvonalának emelésével, hogy a rendelkezésére álló tartalékalapokból minden közintézmény utaljon ki több pénzt nevelésre és kultúrára, intelligens és tisztességes adományok révén gazdagítsa a közkönyvtárakban az értékes és a demokrácia szempontjából hasznos könyvek gyűjteményeit, különösképpen a nemzeti kisebbségekről, nyelvekről, vallásokról szóló művekkel, és fordítson több pénzt az iskolák, a filharmónia, a színházak finanszírozására annak érdekében, hogy inkább a valóságos ismeretszint emelkedjék, hogy inkább a tolerancia és a másik állampolgár iránti tisztelet növekedjék, valamint a különböző nyelvek, fajok, vallások és kultúrák iránti tiszteletet terjesszék a valódi pluralizmus szellemében, mintsem a sovén, xenofób, fundamentalista, etnicista és ortodox ficujkákat, az európai civilizáció ellenségeit, amelyek veszélyt hoznak az igazi demokráciára és a valódi kultúrára. Így, pluralista, demokratikus és toleráns neveléssel sokkal könnyebben előzhető meg és sokkal hatékonyabban küzdhető le Románia arcképének bemocskolása külföldön, sőt, az idegeneknek a románokról alkotott véleménye is megváltoztatható: lemondanának a sablonokról, a sztereotípiákról és az előítéletekről, amivel a külföldre távozott románokat ítélik meg amiatt, hogy közülük egyesekből hiányzik az elemi nevelés, és olyan elemek bujtják fel vagy modellálják őket, mint a Bihoreanul szerzői vagy a mentalitásukat, tetteiket és szavaikat tekintve hasonló román „értelmiségiek”...
Bukarest, 2015. március 2.
Aggodalommal és különleges tisztelettel,
Varga Andrea Tünde
(Megjelent a Contributors.ro-ban 2015. március 3-án. Románból fordította Zs. I.)
maszol.ro,

Temesvári vitafórum a bukaresti bányászjárás 25. évfordulóján
„Nemzetközi bíróság ítélkezzen a kommunizmus bűnei fölött!”
Tőkés László EP-képviselő irodája és a Temesvár Társaság június 13-án, szombaton, a bukaresti bányászjárás negyedszázados évfordulóján „Ugyanazon üldözöttek, ugyanazon üldözők” címmel rendezett vitafórumot a kommunista bűntettek ügyében megkövetelt igazságtételről. Az eseményen részt vett Tőkés László európai parlamenti képviselő, Európai Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Dan Voinea ny. vezérőrnagy, a Legfelsőbb Bíróság és Semmitőszék melletti Ügyészség Katonai Részlegének volt helyettes főügyésze és Florian Mihalcea újságíró, a Temesvár Társaság elnöke. A vitafórum résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy kommunizmus romániai áldozatainak csak egy nemzetközi bíróság szolgáltathatna igazságot.
A Toró T. Tibor EMNP alelnök moderálta beszélgetés kisebb incidenssel indult: egy utólag Romulus Iancu néven bemutatkozó férfi felpattant és a román himnuszt kezdte énekelni, állítólag azzal a szándékkal, hogy emlékeztesse a jelenlevőket: Romániában élünk. A rendezvény vezérszónoka, Tőkés László azzal nyugtatta meg a kedélyeket, hogy emlékeztetett rá: 1989 decemberében először a református parókia előtt énekelte el a tömeg az Ébredj, román! kezdetű nemzeti dalt. Az EP képviselő hozzátette: Strasbourgban külön bizottság alakult, amelynek feladata az „európai történelem egyesítése”. és nagyon aktuális lenne az egymásnak gyakran ellentmondó román és magyar történészek álláspontját is közelíteni egymáshoz.
Megalkuvás nélkül című politikai nyilatkozatában Tőkés László felidézte az 1990-es év első felének történelmi eseményeit, amikor Ion Iliescu és társai megakadályozták a Temesvári Kiáltvány 8-as pontjának alkalmazását – az egykori kommunista nomenklatúra és a hírhedt román titkosszolgálat tagjai három törvényhozási ciklus idejére ne vállalhassanak köztisztséget, magas állami funkciókat –, majd a marosvásárhelyi „fekete március” és a június 13–15. közötti bukaresti bányászjárás alkalmával, tipikus kommunista módszerekkel kegyetlenül leszámoltak a jogokat követelő magyarokkal és a posztkommunista rendszer politikai ellenfeleivel. A félrevezetett tömegek 1990. május 20-án elsöprő többséggel segítették győzelemre a Román Kommunista Párt helyébe lépő Nemzeti Megmentési Frontot. „Alig fél évvel a »bukása« után »pártunk és kormányunk«, valamint a volt Szekuritáté szinte zökkenőmentesen térhetett vissza a hatalomba.” – emlékeztetett Tőkés László. Az EP képviselő Václav Havel szavait idézte: második rendszerváltozásra van szükség; az áldemokratikus posztkommunista rezsim is bukásra van ítélve. „Mai konferenciánk vetületében ez azt jelenti, hogy szabadságharcunkkal együtt és azzal párhuzamosan tovább kell folytatnunk igazságharcunkat – mondta Tőkés László. A történelmi és a társadalmi igazságosság – egyebek mellett – megköveteli, hogy szembenézzünk a kommunista múlttal, a nácizmus megítéléséhez hasonlóan ítéletet mondjunk a totalitárius kommunista diktatúra által elkövetett, emberiség elleni bűncselekmények, valamint tetteseik fölött, és igazságot szolgáltassunk az áldozatoknak és utódaiknak.” Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja idén májusban Brüsszelben rendezett konferenciát Nemzetközi igazságtétel a kommunizmus bűntettei ügyében címmel. „Az Európai Parlament 2009 áprilisi határozatának köszönhetően létrejött nemzetközi szervezet tanácskozásán egy olyan európai büntetőbíróság létrehozását szorgalmazták, mely a kommunista diktatúrák által az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények és háborús bűnök számonkérését, illetve a még életben lévő tettesek felelősségre vonását volna hivatott intézni. A Platform – egyebek mellett – azt is számba vette, hogy Alexandru Vişinescu és Ion Ficior volt börtönparancsnokok törvény elé állításával, bár nagyon megkésve és igen lassú ütemben, de Romániában mégiscsak beindulni látszik egyfajta igazságtétel. A sorban a következő talán éppen Ion Iliescu volt államelnök lehetne – tette hozzá Tőkés László, aki bemutatott a jelenlevőknek egy, a kommunizmus bűneinek kivizsgálását szorgalmazó európai kiadványt. „Diktatórikus módon meddig tartható még fenn, hogy egy európai uniós országban, szinte változatlanul, még mindig ugyanazok maradjanak az üldözöttek hátrányos szerepkörében, akik egykor ugyanazon régi-új üldözők részéről szenvedtek hátratételt?!” – tette fel a kérdést az EP-képviselő.
Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke hozzászólásában azt furcsállotta, hogy Romániában gőzerővel beindult a korrupt politikusok felelősségre vonása, ugyanakkor a temesvári forradalom, a marosvásárhelyi események és a júniusi bukaresti bányászjárás kapcsán lefolytatott ügyészségi vizsgálatok eredményét a mai napig nem hozták nyilvánosságra és a felelősöket, köztük Ion Iliescu volt államelnököt és Virgil Măgureanu SRI főnököt nem állították bíróság elé. „Vajon milyen hatalom védelmezi ezeket az embereket, hogy 25 év után sem lehet őket felelősségre vonni? – tette fel a kérdést Florian Mihalcea, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a temesvári forradalmárok holttesteinek elégetése csak a náci haláltáborok áldozatainak elégetéséhez hasonlítható, a kommunista rendszer bűnei vetekszenek a fasizmus bűneivel.
Ha valaki sokat tud a kommunizmus bűneiről, az Dan Voinea ny. tábornok, volt katonai főügyész, aki részt vett a Ceaușescu perben, a temesvári forradalom, a marosvásárhelyi véres események és a bukaresti bányászjárás ügyében indított vizsgálatokat vezette, de a kommunista rezsim által a rendszerváltás előtt elkövetett bűnök számba vételével foglalkozó bizottságnak is tagja volt. Döbbenten hallottuk, hogy a temesvári forradalom, a fekete március és a bukaresti bányászjárás valódi felelőseire régen fény derült, a periratok elkészültek, de az ügyészségen elfektették őket, és nem emelnek vádat az elkövetők ellen. „A román kommunista rendszer áldozatainak a száma, az 1945–1990 időszakban, több millió volt. Ezek az emberiség elleni bűntettek, amelyek nem évülnek el, a kommunista rezsim politikai ellenfeleinek a fizikai megsemmisítésére törekedett. Az 1950-es években letartóztatott politikai foglyok közül sokan teljesen eltűntek, a holttestük a mai napig nem került elő, ezt a hozzátartozók igazolhatják” – mondta Dan Voinea. A katonai ügyészség annak idején még a hírhedt nemzetközi terrorista, Carlos és a román titkosszolgálatok közötti együttműködés részleteit is feltárta, amelynek célja a külföldön élő, a rendszer számára kényelmetlen román ellenzék fizikai megsemmisítése volt, de ez a perirat is a süllyesztőbe került. „Ezek egy rendszer bűnei, amelyeknek feltárására nincs meg a politikai akarat, ezért van szükség arra, hogy semleges, nemzetközi bíróság ítélkezzen a bűnösök fölött.” – mondta Dan Voinea, aki nagyra értékelte Tőkés László ilyen irányú kezdeményezését.
A vitafórumon több temesvári jogász is részt vett, köztük Alexandra Mihalcea, a Temesvár Társaság tagja, aki arra hívta fel a figyelmet: az igazságtétel ma már „unalmas” dolog, a félrevezetett, manipulált tömegeket nem érdekli ez a téma, a sajtó is alig foglalkozik a temesvárihoz hasonló vitafórumokkal. „Tapasztalatból tudom, hogy az iskolában a gyerekek szinte semmit nem tanulnak a kommunizmusról és a román forradalomról, ez a felszínes történelemoktatás megengedhetetlen” – mondta Alexandra Mihalcea, aki szerint a kommunizmus bűneiről minden iskolás gyereknek tudomást kell szereznie.
A vitafórum befejező részében Dan Voinea és Tőkés László a jelenlevők kérdéseire válaszoltak. Az a javaslat is elhangzott, hogy a temesvári forradalom, az 1990-es márciusi és júniusi eseményekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit, amelyek ma már törvényesen hozzáférhetőek, könyv formájában kellene megjelentetni, ily módon tárva a nyilvánosság elé az igazságot.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Elmaradt felelősségre vonás – Tőkés László az EP plenáris ülésén
A romániai rendszerváltás idején, illetve az azt követő időszakban elkövetett rémtettek elkövetőinek felelősségre vonását kérte az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott, szerda esti felszólalásában Tőkés László képviselő. Az egykori püspök mások mellett Ion Iliescu és Virgil Măgureanu törvény elé hozataláról beszélt Brüsszelben.
Tőkés László szerint a Ceauşescu-diktatúra bukása feletti örömet mai napig nem lehet teljességgel megélni, mivel azt az elmúlt 25 évben mindig beárnyékolták a kommunista visszarendeződés fájdalmas kísérőeseményei.
Az EP-képviselő ezzel elsősorban a kommunista rezsim 1989. december 22-i bukását követő, az ún. terroristák által véghezvitt tömeges gyilkosságokra, az 1990. márciusi marosvásárhelyi „könyves tüntetés” magyarság résztvevőire rászabadított Görgény-völgyi parasztok pogromkísérletére, valamint a bukaresti, Egyetem téri kommunizmusellenes megmozdulások a karhatalmi erőszak és a brutális bányászjárás révén 1990 júniusában történő vérbefojtására gondolt.
A brüsszeli honatya szerint emberiségellenes, el nem évülő bűncselekményekről van szó, amelyek elkövetőinek felelniük kell, viszont a posztkommunista állami hatóságok Ion Iliescu egykori államelnök és Virgil Măgureanu volt titkosszolgálati főnök törvény elé állítását immár negyedszázada éppen úgy megakadályozzák, mint ahogy a szocialista többségű parlament bűnpártoló cinkossággal a korrupciós ügyekben vád alá helyezett Victor Ponta miniszterelnöknek is mentességet biztosít.
Mint ismeretes, tavaly ősszel az Emberi Jogok Európai Bírósága az 1990. júniusi bányászjárás kivizsgálására s a tettesek, közöttük a felelős kormánytagok számonkérésére kötelezte a román államot, ennek nyomán pedig a Legfelsőbb Ügyészség a büntetőjogi kivizsgálást újrakezdte, a legfelsőbb bíróság pedig a bányászjárás 2009-ben, vádemelés nélkül lezárt dossziéját újranyitotta.
Háromszék
Erdély.ma

Miért késik a felelősségre vonás?
Közlemény
Az utóbbi fél évben egymást követték a negyedszázados évfordulók. A Ceauşescu-diktatúra bukásának örömét azonban mindig beárnyékolták a kommunista visszarendeződés fájdalmas kísérőeseményei. A kommunista rezsim 1989. december 22-i bukását követően az ún. terroristák követtek el tömeges gyilkosságokat az országban. Az 1990. márciusi, marosvásárhelyi „könyves tüntetést” a magyarságra rászabadított Görgény-völgyi parasztok pogromkísérlete torolta meg. A bukaresti Egyetem téri kommunizmusellenes megmozdulásokat az 1990. júniusi karhatalmi erőszak és a brutális bányászjárás fojtotta vérbe.
Az Európai Parlament plenáris ülésén elhangzott, szerda esti felszólalásomban a felsorolt emberiségellenes bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonását sürgettem. Rámutattam, hogy a posztkommunista állami hatóságok Ion Iliescu egykori államelnök és Virgil Măgureanu volt titkosszolgálati főnök törvény elé állítását immár negyedszázada éppen úgy megakadályozzák, mint ahogy a szocialista többségű román parlament bűnpártoló cinkossággal a korrupciós ügyekben vád alá helyezett Victor Ponta miniszterelnöknek is mentességet biztosít.
Tudnivaló, hogy tavaly ősszel az Emberi Jogok Európai Bírósága az 1990. júniusi bányászjárás kivizsgálására s a tettesek, közöttük a felelős kormánytagok számonkérésére kötelezte a román államot, ennek nyomán pedig a Legfelsőbb Ügyészség a büntetőjogi kivizsgálást újrakezdte, a Legfelsőbb Bíróság pedig a bányászjárás 2009-ben vádemelés nélkül lezárt dossziéját újranyitotta. Követelem, hogy Victor Pontához hasonlóan, Ion Iliescu és Virgil Măgureanu is a törvény előtt feleljenek egykor elkövetett, el nem évülő bűncselekményeikért.
Tőkés László EP-képviselő, Brüsszel
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A székelyföldi „terrorizmusról” Strasbourgban az antikommunista forradalom kitörésének évfordulóján
Tegnap késő este megtartott strasbourgi felszólalásában Tőkés László európai képviselő a temesvári felkelés évfordulójára emlékezve vetette fel a Ceauşescu-rezsim átkos örökségeként tovább kísértő hagyományos magyarellenesség kérdését – közölte a politikus sajtóirodája.
2015. november 30-án, Románia nemzeti ünnepének előestéjén, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) együttműködve a Legfelsőbb Bíróság és Semmitőszék melletti Ügyészség (Parchetul de pe lângă Înalta Curte de Casație și Justiție) Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Vizsgáló Igazgatóságával (Direcția de Investigare a Infracțiunilor de Criminalitate Organizată și Terorism (DIICOT) robbantásos terrorcselekmény előkészítésének vádjával vette őrizetbe Beke István Attila székely-magyar mozgalmi vezetőt, és helyezte őt harminc napos előzetes letartóztatásba.
A jól időzített terrorügy kísértetiesen emlékeztet arra az 1984-es „terrorcselekményre”, melyet nagy bizonyossággal a korabeli kommunista rezsim politikai rendőrsége, a Securitate diabolikus forgatókönyve alapján hajtottak végre Mihai Viteazul sepsiszentgyörgyi szobránál, s amelynek tragikus módon a kiskorú Vaszi János is áldozatául esett. Az ártatlan gyermek gyilkosainak, illetve a románellenesnek beállított cselekmény elkövetőinek a román hatóságok azóta sem leltek a nyomára. Tegnap késő este megtartott strasbourgi felszólalásában Tőkés László európai képviselő a temesvári felkelés évfordulójára emlékezve vetette fel a Ceauşescu-rezsim átkos örökségeként tovább kísértő hagyományos magyarellenesség kérdését.
Emlékezetes, hogy a ’80-as évek végén, nevezetesen 1989 csodálatos karácsonyán a hírhedt Szekuritáté a magyarellenes érzések felkorbácsolásával, illetve az ország épsége ellen törő „magyar veszéllyel” riogatva próbálta leszerelni a diktatúrával szembeni általános elégedetlenséget. Bevett gyakorlata szerint 1984-ben hasonló célzattal rendezte meg az „országegyesítő” Mihály vajda szobrát célba vevő „merényletet”, mintegy alkalmas ürügyként a székelység elleni represszív fellépésre. Nagy valószínűséggel hasonló meggondolások állnak a kézdivásárhelyi Beke-ügy hátterében. A gyulafehérvári „országegyesítéshez” kapcsolódó, december elsejei nemzeti ünnepen a Szekuritáté posztkommunista utódintézménye, a SRI az 1984-eshez hasonló terrorakcióval próbálta újból felheccelni a román közvéleményt, a „magyar kártya” sokadszori kijátszásával igyekezvén elterelni a figyelmet a kormányválságon alighogy átesett országot nyomasztó súlyos gondokról.
A migrációs válság és a nemzetközi terror elharapózása idején különösképpen fenyegető a terrorizmus kollektív bűnébe keverni a területi autonómiáért síkra szálló Székelyföldet. Ez a szándék húzódhat meg a kézdivásárhelyi terrorvád mögött, figyelembe véve azt is, hogy a SRI hangsúlyos módon „biztonsági kockázatként” kezeli a magyar önrendelkezési törekvéseket.
Erdélyi képviselőnk évfordulói hozzászólásában Temesvár megbékélést sugárzó szellemét idézte. A Temesvári Kiáltványra hivatkozva viszont annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az 1989-es demokratikus rendszerváltozás hatályának a nemzeti kisebbségekre, nevezetesen erdélyi magyar közösségünkre is ki kell terjednie.
itthon.ma//erdelyorszag

Húsz évre börtönbe vonul a „kommunista pribék”
Jogerősen húsz év börtönbüntetésre ítélte a bukaresti legfelsőbb bíróság szerdán Alexandru Vişinescu volt kommunista börtönparancsnokot, aki ellen emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt emeltek vádat.
Az 1956 és 1963 között a hírhedt Râmnicu Sărat-i börtönt irányító 90 éves Vişinescut azzal vádolták, hogy irányítása alatt a politikai foglyokat kegyetlen testi és lelki kínzásnak vetették alá. Az ügyészség legalább 12 fogoly – köztük a Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) több vezetőjének – haláláért közvetlenül őt tette felelőssé.
A 2013-ban kezdődött per tavaly júniusban kihirdetett alapfokú ítélete ugyancsak húsz év letöltendővel sújtotta a volt börtönparancsnokot. Mindemellett megfosztották katonai rendfokozatától, és 300 ezer euró kártérítés kifizetésére kötelezték áldozatai hozzátartozói javára. Bár az új büntetőtörvénykönyv szerint életfogytiglani börtönbüntetés szabható ki az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt, Vişinescu esetében az elítélt magas kora miatt ez a büntetés nem alkalmazható.
A vádirat szerint a volt börtönparancsnok rendszeresen megsértette a politikai foglyok alapvető emberi jogait. Olyan feltételek között tartották őket fogva és olyan bánásmódnak vetették őket alá, amely a fizikai megsemmisülésükre irányult. Így például nem biztosították számukra a legszükségesebb gyógyszereket, orvosi kezelést, megtagadták a betegek börtönkórházba szállítását, éheztették a foglyokat. A hatóságok 138 embert azonosítottak, akik 1956 és 1963 között a szóban forgó börtönben raboskodtak, köztük a két világháború közötti korszak számos román politikusát, például Ion Mihalachét, a parasztpárt alapítóját.
Az ügyészség szerint a börtönparancsnokot személyes felelősség terheli a történtekért, hiszen az akkori börtönviszonyokat szabályozó hivatalos rendelkezések csak az előfeltételeit teremtették meg a kiirtást célzó börtönök és munkatáborok felállításának. „A politikai foglyok megsemmisítésére irányuló konkrét intézkedéseket a börtönparancsnokokra bízták" – állapította meg a vádirat.
A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) 2013-ban kezdte el a sajtó által „kommunista pribékeknek" nevezett volt börtönőrök és munkatábor-parancsnokok elszámoltatását. Vişinescu az első, akinek az ügyében jogerős ítélet született. Krónika (Kolozsvár)

Az ügyészség szerint sincs korrupciós vád Antal Árpád ellen 
A román ügyészség közleménye szerint sincsen korrupciós vád a sepsiszentgyörgyi elöljáró ellen, aki csütörtök délután sajtótájékoztató keretében megköszönte a sepsiszentgyörgyi lakosság bizalmát és támogatását, és biztató szavakat intézett a polgármesteri hivatal munkatársaihoz. Az elöljáró köszönetet mondott a sepsiszentgyörgyieknek és minden más településen élő embereknek, akik „imádkoztak és aggódtak érte”, megköszönte a támogatást és elmondta, hogy ahogyan eddig, úgy ezután is számíthatnak rá.
A polgármesteri hivatal dolgozóinak, akikkel az elkövetkező hatvan napban nem beszélhet, azt üzente, tudja, hogy „ezek nehéz pillanatok” de bízik bennük, és arra kéri őket, a munkájukat továbbra is legjobb tudásuk szerint végezzék, „kétszer olyan lelkesedéssel, mert nem szabad hátradőlni, nem szabad elbizonytalanodni, előre kell menni, mert a szentgyörgyi embereknek szükségük van erre.”
A sajtótájékoztatón ismertette azt is, hogy az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal (BERD) kötött hitelfelvételi szerződés az első ilyen típusú szerződés volt Romániában, a másodikat Sepsiszentgyörgy után Szeben kötötte. A BERD és a Világbank Romániában újfajta szerződéstípusokat vezetett be, a munkálatok és kivitelezés minőségének javítása érdekében. A hitelfelvételi folyamatot és a pénzek felhasználási módját a BERD folyamatosan monitorizálta és mindent rendben talált, amit tavalyelőtt a Számvevőszék vizsgálódása idején ez ügyben határozottan ki is fejtett. „Minden eurocentet pontosan és szabályszerűen használtunk fel, a BERD engedélyével” – hangsúlyozta a polgármester.
Habár az önkormányzat a BERD-del 12 millió eurós szerződést kötött, ennek a pénznek kevesebb mint felét hívta le eddig az önkormányzat. A vizsgálódás következményeként a fennmaradó összeget az önkormányzat valószínű már nem hívja le, ezért a város elesik egy jelentős beruházási forrástól. Ez egyértelműen a sepsiszentgyörgyi emberek vesztesége, hiszen ebből a pénzből további utcákat, járdákat és közvilágítást újítottak volna fel.
„Ezzel a beruházással is a város érdekeit tartottuk szem előtt, hogy úttörőkként Romániában minőségi munkálatokat tudjunk elvégezni. Ha az ügyészeket az igazság kiderítése érdekli, akkor teljesen nyugodt vagyok. Ha viszont más szándék vezérli őket, akkor ez hamarosan kiderül. Az elkövetkező hatvan napra fizetés nélküli szabadságot veszek ki, mert nem tartom korrektnek, hogy fizetést vegyek fel, miközben nem dolgozhatok. Mindezek ellenére nem adom fel, mert számomra kiemelten fontos az erdélyi magyarság és Székelyföld sorsa” – mondta Antal Árpád.
Közlemény. Erdély.ma

Széttépni a társadalmi szerződéseket
A román társadalom néhány éve ébredezik és eljutott arra a gondolatra, hogy szét kell tépnie azt az íratlan társadalmi szerződést, melynek értelmében a többséget valamiféle adózó igásállatnak tekintik, akiket néhány kiválasztottnak kell féken és félelemben tartania. A közpénzt elköltő „elit” között ott találjuk a politikusokat, az egyenruhásokat, a csuhásokat vagy éppen az igazságszolgáltatás legmagasabb tisztségviselőit, akik úgy gondolják, hogy mindannyian a törvény fölött lebegnek.
Nem új keletű történet ez Romániában, így működik ez már néhány évszázada. Ezt legjobban Pimen, Szucsáva ortodox érseke fogalmazta meg tömören 2002-ben, amikor a bíróság előtt egy restituciós tárgyalás keretében azt mondta, őt nem érdekli, hogy ki milyen jogállamiságot játszadozik. Ő igényt tart arra a 166 ezer hektárnyi erdőre, amit egyháza állítólag III. István (Ştefan cel Mare) idejében szerzett 1503-ban. Nem vicc: az érsek ügyvédje bizonyítékul felolvasta a középkori román vajda kancelláriája által kiállított okmányt, kiemelve, hogy az írás egy átkot is tartalmaz, miszerint az Isten megveri azokat, akik ezt az adományt megkérdőjelezik.
A történet jól mutatja a román ortodox egyház vezetőinek a mentalitását, hogy nekik semmit nem kell bizonyítani, ők alanyi jogon állnak a törvények fölött. De nemcsak ők, hanem a romániai politikai elit is ugyanezt gondolja magáról.
Az emlegetett társadalmi szerződést a többségi román társadalom akkor tépte szét, amikor végre elkezdett működni a mára elhíresült korrupcióellenes ügyészség, a DNA. Ma már nevetségesnek tűnik, hogy kik bábáskodtak elődje, a PNA létrehozásánál: Adrian Năstase volt miniszterelnök, Viorel Hrebenciuc, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea. Az újdonsült intézménnyel történő kapcsolattartást a Baksis Miki néven elhíresült Şerban Mihăilescu biztosította, aki a kormányfőtitkárság vezetőjeként igyekezett figyelemmel követni az új intézmény mozgását. Cozmin Guşă, a PSD 32 éves főtitkára még úgy emlékezett a ma rettegett intézmény megalakítására, mint egy karneválra: elvtársak, mindent meg kell tennünk, hogy integrálódjunk az Európai Unióba, vagyis játsszuk el azt, hogy itt jogállam van! Persze, hogy mímelték a jogállamot, hiszen öt évvel korábban Adrian Năstase, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea, a PDSR akkori vezetői testületileg kivonultak a főügyészség elé tiltakozni Gabriel Bivolaru megvádolása ellen, aki csekély 50 millió lej közpénzt lopott el. De ekkor már késő volt, a korrupciót vadászó intézmény önjáró lett, és maga alá temette az őt létrehozó politikusokat is, akik változatlanul úgy gondolják, hogy ha bizonyos szintre eljutottál, nem kell elszámolnod senkinek, az ellopott közpénzekhez pedig az adófizetőknek semmi közük.
Az elúszott költségvetési pénzek pedig számtalan lyukat, hiányt hagynak maguk mögött. Olyan sokat, hogy nehéz felsorolni azokat a teljesség igényével. Európai kuriózum, hogy adólejeinkből ma már senkinek nem jár ingyenes fogászati kezelés. De nem csak fogaink fogynak rohamosan, hanem hasonló ütemben fogyatkozik, roskadozik a teljes egészségügyi ellátás külföldre távozó orvosainkkal és egészségügyi középkádereinkkel egyaránt. A módszeresen szétvert oktatás szintén egy jelenség e sorban, amelyik a hiányzó költségvetési pénzek miatt került padlóra. Vagy mondhatjuk annak a 3–4 millió hatvan év feletti, a létminimum határán tengődő földművesnek a sorsát is, akik számára a kormány új szerepkört, az adófizetői státust találta ki. Az adófizető szeme láttára megy tönkre az egészségügy, az oktatás és a falu egyaránt.
Való igaz: aki dolgozni akar, az még Romániában is talál munkát, ehhez azonban leggyakrabban költözni kell, ami a magyarság felmorzsolódását gyorsítja, és múló emlékké teszi ittlétünket. Falvaink rohamos pusztulása ma már egyértelmű jelenség, a szegénységből és kilátástalanságból menekülő magyarjaink azonban városon éppen úgy járnak, mint az évtizedekkel korábban oda betelepített moldvaiak és havasalföldiek: a közösségéből kiszakított embernek nincs hová hazamennie.
Ez lenne az a néhány érv, amiért nekünk, magyaroknak is szét kell tépnünk minden korábbi társadalmi szerződést, és el kell felejtenünk a hallgatólagos megállapodásokat. Kérjünk új ajánlatot a készülődő magyar érdekképviselettől. Persze, ha van nekik ilyen.
Willman Walter. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Román számlák Panamában
286 romániai számlát fedezett fel Panamában a pénzmosás leküzdésére hivatott országos hatóság, amelynek igazgatója azt állítja, hogy 2015-ben 13 feljelentést tettek a legfőbb ügyészségen.
Neculae Plăiaşu tegnap a képviselőház pénzügyi bizottságával közölte, hogy Romániából eddig 286 jogi és magánszemély végzett különböző pénzügyi műveleteket panamai számlákon: bejött összesen 21,7 millió euró, és kiment 50,5 millió. Plăiaşu szerint vannak arra utaló jelek, hogy Panamában magas kockázatú pénzügyi tranzakciók történnek, amelyek a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását is lehetővé teszik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fodor Zsolt nem gyanúsított Horváth Anna ügyében
A román sajtóban megjelent találgatásokkal ellentétben Fodor Zsolt kolozsvári üzletember ellen jelenleg nem folyik bűnvádi eljárás a Horváth Anna alpolgármester nevével fémjelzett ügyirat keretében. Mindez a bukaresti főügyészség által a Krónikának adott válaszból derül ki.
Kincses városi román portálok már az RMDSZ elöljárójával szemben október 11-én foganatosított kényszerintézkedés közzétételekor arról számoltak be, hogy értesüléseik szerint az Euro GSM mobiltelefon-értékesítő hálózat tulajdonosa az az üzletember, akitől az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szerint Horváth Anna ellentételezésként fesztiválbérleteket kért.
Számos sajtóorgánum – köztük a rendőrségi és ügyészségi forrásokkal rendelkező Evenimentul Zilei napilap, valamint a Ziar de Cluj portál – azzal hozta összefüggésbe az alpolgármester elleni eljárást, hogy a Fodor érdekeltségébe tartozó Home Construct Kft. építkezési engedélyt kért a kolozsvári városházától egy Borháncs negyedi lakóingatlan felépítésére, a vállalkozó vezette lakótársulás pedig a Karolina téri Mikes-palota felújítására. (Az építkezési engedélyt augusztusban kapta meg a cég, míg a városi tanács májusban elfogadott határozatában jóváhagyta, hogy Fodor tíz négyzetmétert koncesszionáljon – 49 évre, 1350 lejért négyzetméterenként – a Karolina térből a palota helyreálítása érdekében).
A DNA befolyással való üzérkedéssel gyanúsítja – az amúgy vádlottnak minősülő – Horváth Annát, aki az ügyészek szerint közbenjárt a városházán dolgozó hivatalnokoknál, hogy egy beruházó gyorsabban megkapja az ingatlanprojektjéhez szükséges jóváhagyásokat. Ellenszolgáltatásként azt kérte a vállalkozótól, hogy vásároljon és adjon át hatvan bérletet két zenei fesztiválra, amelyet később ösztönzésként adott át azoknak az önkénteseknek, akik a választási kampányban segítették. A bérletek az ügyészek állítása szerint mintegy húszezer lejbe kerültek.
Lapunk többször is megpróbált kapcsolatba lépni Fodor Zsolttal, akiről azt is állították, hogy beidézték kihallgatásra a DNA-hoz, ám próbálkozásunk sikertelennek bizonyult, a közel 40 millió eurós vagyonnal rendelkező üzletember szöveges üzenetünkre sem válaszolt. Gáspár Szilágyi János, Horváth Anna jogi képviselője ugyanakkor az ügyvédi titoktartásra és a nyomozás eme szakaszának titkosságára hivatkozva korábban a Krónikának se megerősíteni, se cáfolni nem kívánta azokat az értesüléseket, miszerint a vádhatóság szerint az Euro GSM tulajdonosa nyújtott ellenszolgáltatást az RMDSZ-es politikusnak.
A Krónika a továbbiakban a DNA-hoz fordult az ügyben, helyette pedig a legfőbb ügyészség sajtóosztálya kedden írásban azt válaszolta, hogy Fodor Zsoltnak sem gyanúsítotti, sem vádlotti minősége nincs a Horváth-ügyiratban. Ennek fényében a megfelelő fenntartásokkal kell kezelni a Știridecluj portál ama értesülését is, miszerint a hatvan napos hatósági felügyelet mellett az alpolgármesternek azt is megtiltották, hogy kapcsolatba lépjen több mint húsz személlyel. Köztük a legtehetősebb kincses városi vállalkozókkal – Fodor mellett Vita Lászlóval, Ádám Ambrusal, Laczkó Csabával –, valamint Mihaela Eugenia Bockal, Emil Boc polgármester unokahúgával, a vározháza külkapcsolatokért felelős osztályának vezetőjével, Corina Ciubannal, a városrendezési hivatal igazgatójával és Ligia Subțiricával, Kolozsvár főépítészével.
Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)

Külföldi ellenőrzés a legfőbb ügyészség tevékenységéről
Tudorel Toader igazságügyi miniszter bejelentette, hogy külföldi szakmai ellenőrzést rendel el a legfőbb ügyészség és annak alárendeltségébe tartozó vádhatóságok, mint például a szervezett bűnözésellenes ügyészség, valamint a korrupcióellenes vádhatóság tevékenységének kiértékelésére és felmérésére.
A bejelentés azt követően hangzott el, hogy Toader éppen a múlt héten zárta le saját hatáskörben indított szakmai kiértékelést, ami a DNA és a legfőbb ügyészség vezetőinek tevékenységére irányult. A tárcavezető ezt követően bejelentette, hogy nem kezdeményezi Augustin Lazăr legfőbb ügyész és Laura Codruţa Kövesi főügyész menesztését. Toader közölte, hogy komolyabb alkotmányos természetű jogi konfliktusok is történtek már, és ezért soha nem alkalmaztak szankciót.
Mint mondta, a külföldi szakmai vizsgálat több szempontból is ellenőrzi majd az ügyészek tevékenységét. Toader példaként említette a kivizsgált ügyek számát, a felmentések arányát, valamint az olyan eseteket, amikor ártatlanul zártak be börtönbe állampolgárokat. Hozzátette: azt is elemezni kell, hogy egy feljelentés és a dosszié ügyében hozott ügyészi döntés között mennyi idő telt el, ezeket az ügyeket nem kezelték-e megkülönböztetett módon olyan értelemben, hogy az ügyészek tetszés szerint előrevettek általuk fontosnak tartott eseteket, más ügyekkel pedig nem foglalkoztak. Sorin Grindeanu miniszterelnök tegnap úgy nyilatkozott, hogy az igazságügyi miniszter hatáskörébe tartozik egy ilyen nagyszabású szakmai vizsgálat elrendelése, és emlékeztetett, hogy erre tíz éve nem volt példa azt érzékeltetve, hogy nincs kifogása az átfogó szakmai vizsgálat ellen.
Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár)