A Le Figaro párizsi lap szerint Stanculescu védelmi miniszternek, aki szept. 21-én találkozott Genfben a svájci bankok szövetsége elnökével, ismét találkoznia kell az elnökkel. A román kormány tárgyalást kezdett ugyanis Ceausescu Svájcba nyitott folyószámlájának sorsáról. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

"Ion Iliescu elnök nov. 24-én egynapos munkalátogatásra Párizsba érkezett, fogadta Francois Mitterand elnök. Iliescu elnök Le Figaróban közölt interjújában kijelentette, hogy Funar polgármester nacionalizmusa csak a szélsőséges magyar álláspontra kialakult reakció. A román államelnök élesen bírálta a magyar irredentizmust, amelyet szerinte "felelős budapesti körök táplálnak nem csupán Romániában, de a Vajdaságban, Szlovákiában és Ukrajnában is". /Népszava, Magyar Nemzet, nov. 25., Le Figaro, nov. 24. /"

Nem hiszem, hogy lenne még egy ország Európában, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Romániában - nyilatkozta Iliescu a Le Figarónak. Megérti a magyarokat, ez a birodalmi nosztalgia. /Népszabadság, ápr. 14./ 3/ A magyar külügyminisztérium közleményében ismételten hangsúlyozta, hogy a bukaresti magyar nagykövetség előzetesen tájékoztatta a román külügyminisztériumot Entz Géza címzetes államtitkár romániai látogatásáról és arról, hogy kitüntetéseket ad át. Ezen bejelentés után román részről semmilyen ellenvetés nem hangzott el. Adrian Nastase kijelentése a vízumkényszer bevezetéséről a diplomata-útlevelek esetében a nemzetközi gyakorlatban példa nélküli lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

"A bukaresti Adevarul ápr. 18-i száma vezércikkben támadta a román politikai élet főszereplőit, Iliescu elnököt, szóvivőjét, Traian Chebeleut, Gheorghe Tinca védelmi minisztert és Dumitru Cioflina vezérkari főnököt. Az említett politikusok a lap szerint "hetet-havat összehordtak" az utóbbi időben, ellentmondásos nyilatkozataikkal "kétségessé tették az ország politikai vonalvezetését, euroatlanti elkötelezettségét". Dumitru Tinu lapigazgató megengedhetetlennek tartja, hogy Cioflina olyan nyilatkozatokat tegyen, amelyeket nyomban vissza kell vonni. Példaként említette Cioflina kijelentését: lehetségesnek tartja egy NATO-n kívüli katonai szövetség újraalakulását. Ezt a Le Figaro úgy értelmezte, hogy Romána híve lenne a Varsói Szerződés felélesztésének. Az Adevarul ellentmondásosnak ítéli meg azt is, hogy Iliescu a hónap elején még kizártnak tartotta az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a román-magyar alapszerződésbe, tíz nap múlva viszont szóvivője, Chebeleu már úgy vélekedett, hogy bizonyos körülmények között lehet utalni erre az ajánlásra. /Magyar Nemzet, ápr. 19./"

"A párizsi Le Figaro bírálta Iliescu elnök legújabb kirohanását, az állítólagos "magyar veszéllyel" való fenyegetését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Az Európai Unióba való felvételnél kívánatos lenne ahhoz a bevált elvhez ragaszkodni, amely szerint a jelölteket saját érdemeik alapján ítélik meg: amelyik ország teljesíti a szükséges feltételeket, bekerül az unióba - válaszolta a Le Figaro kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök, elhárítva Hubert Védrine francia külügyminiszter 12 tagjelölt ország egyidejű uniós csatlakozását felvető javaslatának konkrét kommentálását. Stéphane Kovacs, a lap munkatársa a magyar kormányfő dec. 10-én kezdődött hivatalos párizsi látogatása alkalmából készített interjút a miniszterelnökkel. - Romániával való viszonyunkban nem a kedvezménytörvény, hanem a bukaresti kormány napokban született döntése okozza a legnagyobb problémát - jelentette ki Orbán. Azzal az ürüggyel, hogy a vízumkényszer feloldásának feltételeként EU-nyomásnak van kitéve, olyan törvényt fogadott el, amely elvágja a külvilágtól a romániai állampolgárokat: ezentúl minden külföldre utazónak minimum 250 eurót kell felmutatnia, ami iszonyúan nagy teher. Közeledik a karácsony és kétmillió romániai magyar nem fog tudni találkozni magyarországi rokonaival - hívta fel a figyelmet a magyar kormányfő, megjegyezve, hogy a két ország közötti határátkelőhelyek egy csapásra úgy elnéptelenedtek, mint a kommunizmus idejében, amikor nem voltak szabadságjogok. /Orbán-interjú a Le Figaróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./"

"A román miniszterelnök azért szüntette be a levelezést a magyar kormányfővel, mert zavarta, hogy Orbán Viktor a sajtó nyilvánossága előtt fejti ki véleményét a román kormányról - írta dec 12-i számában a Ziarul Politic című napilap. Romániát leginkább az zavarja, hogy Orbán Viktor mindenféle negatív véleményt fogalmaz meg a nemzetközi sajtóban a román kormányról - írta a lap, példaként idézve azt az interjút, amelyet a magyar miniszterelnök az elmúlt napokban adott a Le Figaro című francia újságnak. - A magyar miniszterelnök a vízumok ügyében támadja Romániát - hangsúlyozta a Curentul. Az ellenzéki lap úgy vélte, hogy miközben Magyarország a kedvezménytörvény végrehajtására készül, "Adrian Nastase Orbán Viktor füstbombáinak felhőjében tévelyeg". Miközben Bukarestben elemeznek és mérlegelnek, a kedvezménytörvény esetében a visszaszámlálás megkezdődött, a magyar miniszterelnök pedig ellentámadásba lendült - írta a lap. /Nastasénak elege van a levelezgetésből. Elkezdődött a visszaszámlálás státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

A balatonőszödi Gyurcsány-beszéd az utolsó csepp volt a pohárban – nem sokkal ezután a Kossuth téren megjelentek a kormányfő és a kormány lemondását követelő első tüntetők. A néhány napig tartó heves megmozdulásokat követően a tüntetések ugyan békés mederbe terelődtek, de a kormányfő hányaveti kijelentése ellenére – „két-három napig ott lesznek, aztán megunják és hazamennek” – azóta is nap mint nap folytatódnak. A köztársasági elnök kétszer intette a miniszterelnököt, ideje lenne félreállni. Az MSZP, és vele együtt az SZDSZ azonban kiállt mellette. A Le Figaro írta: „a sztálinista képzésű aparátcsikok mint mindenkor, most is megvetik saját népüket”. Az október 1-i önkormányzati választásokon elért ellenzéki siker jelentőségét igyekeztek alábecsülni. A kormányoldal mellett Dávid Ibolya is minden alkalmat megragad arra, hogy hazugsággal vádolja Orbán Viktort. Konrád György, a Kádár-rendszer egyik jeles ellenzékije, a közszolgálati tévében az Árpád-sávos zászlót, a Kossuth téri tüntetőket fasisztának, nyilasnak nevezte. /Asztalos Lajos: Bizalmat szavazott önmagának! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Eckstein-Kovács Péternek a tusnádfürdői EU-táborban elhangzott nyilatkozatát az EMI cáfolta, erre reagált most Eckstein-Kovács Péter. Az EMI nem képviseltette magát a Csíkszeredán tartott, Budaházy melletti szimpátiatüntetésen, közölték. Eckstein-Kovács Péter az MTI július 6-i tudósítását hozta fel, eszerint a képviseltette magát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a tüntetésen.,,Az EMI független civil ifjúsági szervezet, egyetlen erdélyi vagy magyarországi politikai párt mellett sem kötelezte el magát” – áll az EMI nyilatkozatában. Eckstein-Kovács Péter ezt azzal cáfolta, hogy az EMI-táborba meghívták Vona Gábort, a Jobbik elnökét, más magyarországi pártok viszont nem kaptak meghívást. Eckstein-Kovács Péter a Jobbikat és a Magyar Gárdát szélsőséges szervezeteknek tartja, így gondolja ezt többek között a New York Times, a The Times, a Le Figaro és a Spiegel is. Eckstein kéri azokat a kiváló erdélyi értelmiségieket, egyházi és közéleti személyiségeket, művészeket, akik részt vesznek az EMI-táborban, vizsgálják meg, mennyire fér össze nézeteikkel, hogy képletesen egy asztalhoz üljenek a Jobbik vezetőivel. Eckstein-Kovács Péter kijelentette, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. közpénzekkel támogatja az EMI-tábort, amelyik teret enged szélsőséges politikusoknak, ez megengedhetetlen egy RMDSZ-színekben megválasztott tisztségviselő számára, ezért várja az RMDSZ vezetőségének véleményét ebben a kérdésben. /Eckstein-Kovács Péter: Válasz az EMI-nek (Visszajelzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./ Előzmény: Sylvester Lajos: Nem szélsőségesek (Erdélyi Magyar Ifjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Hírsaláta
TESTVÉR SZENTMIKLÓSOK. A magyar országgyűlés elnöke, Kövér László magánemberként részt vett a Székelyföld egyik legkisebb faluja, Székelyszentmiklós és szülővárosa, Szigetszentmiklós testvértelepüléssé avatása tiszteletére szervezett ünnepségen. Az alig negyven lakost számláló Nyikó menti falu unitárius templomában talán soha sem látott számú hallgatóság előtt tartott istentiszteletet Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház Erdélyi püspöke és Farkas Dénes nyugalmazott lelkész. (Duna Televízió)
IGAZSÁGTALAN ÉS TÖRVÉNYTELEN, DE MEGSZAVAZZUK. A külföldi sajtó is beszámolt Băsescu visszatéréséről. A Le Figaro részletesen beszámol a hatalmon lévő pártok parlamenti bojkottjáról, s az Alkotmánybíróság jelentéséről, melyet Ştefan Minea olvasott fel a parlament előtt. A Reuters is a Szociál-Liberális Szövetség bojkottjáról cikkezik, amellyel akadályozni próbálták Băsescu elnök visszatérését. Azt írják, hogy a patthelyzetet tulajdonképpen Victor Ponta pártelnök-miniszterelnök Dél-Afrikából küldött SMS-ei oldották fel. Az Associated Press arra emlékezteti olvasóit: Victor Ponta a parlamenti ülés előtt ígéretet tett, hogy pártja nem akadályozza az államelnök visszatérését, még akkor sem, ha az alkotmánybíróság döntését „igazságtalannak és törvénytelennek” tartja. ISMÉT FRANCIA–ROMÁN DIPLOMÁCIAI BOTRÁNY. Újabb francia–román konfliktusra szolgáltathat alapot, hogy egy francia és belga paleontológusokból álló kutatócsoport „cigánydinónak” keresztelt egy újonnan felfedezett dinoszauruszfajt arra hivatkozva, hogy az egy korábban, Romániában felfedezett „unokatestvérére” hasonlít. A névadás arra utal, hogy az utóbbi években egyre több gondot okoznak Franciaországban a főleg Romániából bevándorolt romák, akiknek egy része illegális táborokban vert tanyát, és koldulásból vagy lopásból tartotta fenn magát, a francia társadalomban ennek nyomán egyre többen azonosítják Romániát a cigányokkal. (Krónika)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Külföldi sajtó Magyarországról – Francia, német, szlovák, román és orosz média
A francia Le Figaro a magyar kormányfő és Brüsszel viszonyáról, a román Adevarul és az orosz Pervij Kanal a külhoni magyarok autonómiájával kapcsolatban közölt kommentárt, a felvidéki Szabad Újság a következő kormányzati ciklusról írt, míg a német Deutschlandradio Kultur a holokauszt emlékévvel kapcsolatban adott tudósítást kedden.
A magyar Orbán kettős játéka „Brüsszel diktátumával" szemben címmel közölt budapesti tudósítást a Le Figaro. A francia konzervatív lap szerint nem kérdés, hogy a Fidesz fog győzni az európai parlamenti választásokon Magyarországon induló nyolc párt közül, a második hely viszont még nem dőlt el a Jobbik és az MSZP között. A cikkszerző Helene Bienvenu úgy véli, hogy „egyetlen dolog biztos": a Fidesz a nemzeti érdekek védelmének kártyáját játssza ki Brüsszelben. Orbán táborának stratégiája az uniós csatlakozásban csalódottak számára is választ próbál kínálni, miközben a miniszterelnök a múlt héten Berlinben a WDR német regionális közszolgálati műsorszóró társaság Europa Forum című konferenciáján történelmi sikerként értékelte a 2004-es bővítést. A tudósító hangsúlyozta: Orbán „finom kettős játékot folytat: a körülményektől függően Európa-barát vagy szuverenista". Miközben első kormánya idején ő készítette elő Magyarország uniós csatlakozását, majd 2011-ben szintén az ő kormányzása idején töltötte be Magyarország az Európai Tanács elnöki posztját, a nemzeti ünnepek alkalmával Budapesten tartott beszédeiben „Brüsszel diktátumáról" és a „birodalom bürokratáiról" beszél. És miközben „nem leszünk gyarmat" felirat alatt több tízezer híve vonul az utcákon, ellenséges megnyilvánulásai ellenére a végrehajtó hatalom mindig meghajlott Brüsszel figyelmeztetései előtt – írta a Le Figaro.
A Deutschlandradio Kultur német országos közszolgálati rádió a holokauszt-emlékévvel kapcsolatban közölt összeállítást. A mulasztás pótlása – a fasiszta múlt feldolgozása Magyarországon című anyagban a szerkesztő, Keno Verseck a holokauszt-emlékévvel kapcsolatban kiemelte, hogy a kormány nagyszabású megemlékezés-sorozatot tervezett, de viták alakultak ki.
A német rádió szerint „idilli" az a kép, hogy az ország „nagyon jól áll a holokauszttal való szembenézésben". Valójában viszont Magyarországon továbbra is széles körben elterjedt nézet, hogy mindenekelőtt a megszállók szervezték a magyar zsidók deportálását, és csak lassan kerülnek a köztudatba a „fájdalmas valóság" elemei, mint például az, hogy a magyar állam „a legnagyobb igyekezettel teljesítette Eichmann kívánságait" – jelentette ki a szerkesztő. Szerinte kormánypárti politikusok megnyilatkozásai a holokausztról „gyakran súrolják a botrányosság határát".
Orbán Viktor harmadik kormányfői eskütétele kapcsán közölt jegyzetet a Szabad Újság felvidéki magyar hétközi lap kedden, amelyben a cikk írója a következő kormányzati ciklus kilátásait elemzi. A régi-új kormányfő már negyedszázada a magyar politikai élet első vonalának állandó szereplője, s bár pályájának íve korántsem volt töretlen, a közélet élvonalában eltöltött negyedszázad vitathatatlan politikusi teljesítmény – szögezi le a magyar nyelvű lap kommentárírója.
A Szabad Újság cikkírója a következő kormányzati ciklus kilátásai kapcsán kiemeli: a magyar politikában továbbra sincs konszenzus a Fidesz által átalakított közjogi rendszerről, s így a kormánypárt „mindkét oldalról rendszerkritikus ellenzékkel szemben lesz kénytelen politizálni." Ez pedig felveti a kérdést, hogy a kormányzat a következő négy évben „kísérletet tesz-e az általa életre hívott rendszer konszolidációjára, vagy megelégszik annak további stabilizálásával." Megjegyzi: az újraválasztott kormányfő felszólalása inkább az utóbbi eshetőséget valószínűsíti.
A román Adevarul című liberális lap jegyzetírója az ukrajnai oroszok szakadár törekvéseit azzal állítja párhuzamba, hogy Orbán Viktor az Országgyűlésben elmondott beszédében a külhoni magyarok magyar állampolgársághoz és autonómiához való jogáról beszélt. A „Tartsuk szemmel Oroszországot, de figyeljünk Magyarországra" című írásban Ion M. Ionita úgy vélekedett: Ukrajna szétesése megmutatta, hogyan lehet klasszikus katonai invázió nélkül szétverni egy országot. Megjegyezte: az orosz módszert igény szerint exportálni is lehet a „használati utasítással" együtt.
A szerző szerint az ukrajnai helyzet „felébresztette a reményt" Orbán Viktorban, hogy a magyar kisebbség is autonómiát kaphat, ebben a hitében pedig megerősítette a Putyinnal ápolt nagyszerű kapcsolata. Ionita hangsúlyozta: a kárpát-medencei magyarok autonómiája Orbán Viktor politikájának vezérfonalává vált, ez pedig közvetlenül érinti Romániát.
A magyar kormányfő szombati parlamenti beszédét kedden a Pervij Kanal orosz állami televíziós csatorna úgy kommentálta, hogy elvileg lehetséges, hogy Nyugat-Ukrajnában is tartanak népszavazásokat az önrendelkezésről, Orbán Viktor már autonómiát követelt a szomszédos országokban élő – elsősorban a kárpátaljai – magyaroknak.
Az orosz tévé híradójában hozzátették, hogy a kárpátaljai magyarság képviselői március végén felszólították a kijevi vezetést, hogy biztosítson védelmet számukra a politikai válság közepette. „Most Budapest hasonló követelésekkel lép fel". Megjegyezték, hogy Kijev egyelőre egyáltalán nem reagált Orbán Viktor kijelentésére, sem a magyar közösség követeléseire.
MTI. Erdély.ma