Bukarest, Kijev, Varsó célkeresztjében Orbán Viktor
Bukarest után Kijevben, sőt a Budapesttel jó viszonyt ápoló Varsóban is kiverte a biztosítékot Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarok autonómiatörekvését támogató nyilatkozata.
Az ukrán külügyminisztériumot aggasztják azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök tett a határon túli magyar kisebbség autonómiájának és kettős állampolgárságának szükségességéről, ezért bekérették a külügyminisztériumba Magyarország kijevi nagykövetét – jelentette ki az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint Jevhen Perebijnisz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
Perebijnisz hangoztatta, hogy a magyar miniszterelnök által tett kijelentések ellentétesek az ukrán jogszabályokkal. „Ezek a kijelentések mint olyan megnyilvánulások, amelyek nem segítik az ukrajnai válság eszkalálódásának megállítását és a helyzet stabilizálását, aggodalmat keltenek bennünk” – fogalmazott a szóvivő.
Az ukrán külügyi tárca felszólította magyar partnereit, „megfontoltan” álljanak hozzá az olyan érzékeny kérdésekhez, mint a nemzetiségpolitika. A szóvivő szerint ugyanakkor kedvezően fogadta az ukrán fél a magyar külügyminisztérium március 28-ai közleményét, amelyben a magyar tárca elítélte a Jobbik e témában elhangzott „provokatív” nyilatkozatait.
A magyar Külügyminisztérium az MTI-nek megerősítette, hogy az ukrán külügyi tárca behívatta a kijevi magyar nagykövetet. „A magyar pozíció világos, és a nagykövet ezt elmondta” – tette hozzá Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője.
Orbán Viktor szombaton a parlamentben miniszterelnökké történt újraválasztása alkalmából elhangzott beszédében kitért a külhoni magyarok önrendelkezési törekvéseire is. Kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. A kormányfő hangsúlyozta, mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete.
Kijev szerdán már enyhített álláspontján: Danilo Lubkinszkij ukrán külügyminiszter-helyettes úgy vélte, nem sérti hazája szuverenitását Orbánnak a határon túli magyar kisebbség autonómiájáról tett kijelentése.
„A mi álláspontunk is határozott és változatlan. Védjük az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket, különös gondoskodással, figyelemmel viszonyulunk az országunkban élő magyar kisebbséghez” – jelentette ki a diplomata, hangsúlyozva, biztos abban, hogy a Magyar kormány határozottan támogatja Ukrajnát.
Viktor Baloha kárpátaljai független parlamenti képviselő, az Egységes Központ nevű párt vezetője a RusNews.ua hírportálnak úgy vélekedett, a kárpátaljai magyarok számára biztosított a kulturális autonómia. Ennek alátámasztására megemlítette az ungvári egyetem magyar szakát, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, továbbá azt, hogy Beregszászban regionális nyelv a magyar. Szerinte a kárpátaljai magyar kisebbség kulturális és vallási jogai nagyobb tiszteletben vannak, mint az ukrán nemzetiségűeké voltak Viktor Janukovics volt államfő elnöksége alatt.
Ismeretes, a román államfő a Digi 24 hírtelevíziónak azt mondta: bár a magyar kormányfő hosszú ideje feszegeti az önrendelkezés témáját, szerinte senki sem veszi komolyan. „Nem látok ezekben a nyilatkozatokban kockázatot Románia szempontjából. Azonkívül, hogy elmondja a véleményét a televízióban és a rádióban, nem tehet mást” – jelentette ki Traian Băsescu.
Aki amúgy kettős mércével mér, kedden este ugyanis elmondta: ha Kijevnek sikerül megállapodnia az orosz kisebbség képviselőivel a nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik megőrzését szolgáló jogokról, Románia azonos jogokat fog követelni az Ukrajnában élő román közösség számára is. Băsescu hozzátette: elfogadhatatlannak tartaná, ha az oroszok kivételezett státusra tartanának igényt Ukrajna kisebbségei között.
Marius Paşcan demokrata-liberális (PDL) szenátor korábban úgy vélekedett, Magyarország „arrogáns” miniszterelnöke büntetést érdemel az Európai Unióban, mivel kijelentésével etnikai konfliktust szít a térségben.
Eközben a magyar álláspont nem tetszik Varsónak sem. Ukrajnával foglalkozó keddi sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel miniszterelnök „nem szerencsésnek” minősítette Orbán kijelentését. Tusk közölte, hamarosan találkozik Orbánnal a Pozsonyban rendezendő globális biztonsági konferencián, ahol ezt a véleményét nyíltan is el fogja mondani, ha el is rontja a hangulatot.
„Ma, amikor tanúi vagyunk Ukrajna szétbontásának, az ország szétszakítására irányuló kísérletnek, egy ilyen kijelentés aggodalmat kelthet” – közölte a lengyel kormányfő. Hozzátette: megérti Orbán Viktor Magyarország határain kívül élő honfitársai iránti aggodalmát, de egyidejűleg arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy „ne támogassuk a szakadárok Oroszország által támogatott akcióit, amelyek egyértelmű célja az ukrán állam szétbontása”.
Tusk álláspontja azért is furcsa, mivel Budapest és Varsó – a történelmi lengyel–magyar barátság jegyében – hagyományosan jó kapcsolatot ápol egymással. A magyar miniszterelnök múlt heti varsói vizitje volt az első külföldi látogatása újabb választási győzelmét követően, a 2010-ben szintén a lengyel fővárosba vezetett Orbán Viktor első külföldi útja.
Erőltetett párhuzamok a román és a horvát médiában
A napokban az Adevărul jegyzetírója Orbán Viktor autonómiakijelentésével állította párhuzamba az ukrajnai orosz szakadárok törekvéseit. A Tartsuk szemmel Oroszországot, de figyeljünk Magyarországra című írásban Ion M. Ioniţă úgy vélekedett: Ukrajna szétesése megmutatta, hogyan lehet klasszikus katonai invázió nélkül szétverni egy országot.
Megjegyezte: az orosz módszert igény szerint exportálni is lehet a „használati utasítással” együtt. Szerinte az ukrajnai helyzet „felébresztette a reményt” Orbánban, hogy a magyar kisebbség is autonómiát kaphat, ebben a hitében pedig megerősítette a Vlagyimir Putyinnal ápolt „nagyszerű” kapcsolata. Ioniţă hangsúlyozta: a Kárpát-medencei magyarok autonómiája Orbán politikájának vezérfonalává vált, ez pedig közvetlenül érinti Romániát.
A horvát Jutarnji list cikkében egyenesen Putyinhoz hasonlította a magyar kormányfőt. A lap szerint sokkoló volt a magyar miniszterelnök bejelentése, mely szerint támogatják a magyarok területei autonómiáját. Azt írták: ez a törekvés fogja meghatározni Orbán harmadik ciklusát, és feszültséget okozhat a szomszédos államokkal való viszonyban.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

KÖZÖS LEVÉL AZ UKRÁN PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT OKTATÁSI TÖRVÉNY MIATT
Teodor Melescanu és hivatali kollégái, Szijjártó Péter magyar, Ekaterina Zaharieva bolgár, Nikosz Kociasz görög külügyminiszterek közös levélen fejezték ki “aggodalmukat” és “mélységes sajnálatukat” a szeptember ötödikén, az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény miatt.
A levelet Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek, az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetőjének, Lamberto Zanniernek is elküldték.
A négy külügyminiszter szerint az Európa Tanácsnak és az EBESZ-nek minden eszközt be kell vetnie annak érdekében, hogy Ukrajna oktatási törvényébe beépített korlátozások ne akadályozzák a nemzeti kisebbségek megfelelő védelmét.
Kijevben ült össze szerdán a nemzeti kisebbségek védelméért felelős román-ukrán kormányközi vegyesbizottság plénuma. A felek az ülés végén közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben vállalják, hogy újból napirendre tűzik mindazokat a kérdésköröket, amelyek 1997, vagyis a bizottság megalakulása óra felmerültek a felek érdekeinek védelmében.
A külügyminisztérium, a határon túl élő románokért felelős tárca, az oktatási, a kulturális minisztérium képviselőiből, valamint az interetnikai kapcsolatokért felelős ügyosztály, az egyházakért felelős államtitkárság és a Romániai Ukránok Szövetségének küldötteiből álló román delegációt Alexandru Victor Micula államtitkár vezette.
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a román fél arra kérte ukrán tárgyalópartnereit, hogy mielőtt Ukrajna államelnöke kihirdetné a kijevi parlament által elfogadott új tanügyi törvényt, kérjék ki a Velencei Bizottság (Európai bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel), valamint az EBESZ nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosának véleményét a vitatott jogszabályról.
Az ülés egy közös nyilatkozat aláírásával zárult, amelyben úgy a közös konklúziókat, mint a felek eltérő véleményeit is rögzítették. Ugyanakkor vállalták, hogy a bizottság új ülésszaka során újból napirendre tűzik mindazokat a kérdésköröket, amelyek 1997, vagyis a bizottság megalakulása óra fontosnak bizonyulnak a felek számára.
A külügyi tárca közleménye leszögezi, hogy a kijevi tárgyalások során Románia küldöttsége a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmére vonatkozó nemzetközi normák jóhiszemű tiszteletbentartását szorgalmazta úgy az Ukrajnában élő románok, mint a Romániában élő ukránok tekintetében.
Agerpres; Erdély.ma

Gál Kinga: Az ukrán törvény veszélyezteti a nemzeti kisebbségek létezését
A magyar, a román és a bolgár külügy közösen fordul az európai szervezetekhez a jogszabály ügyében
A szeptember 5-én Kijevben elfogadott ukrán oktatási törvény ellentmond Ukrajna saját alkotmányának és számos törvényének, szembemegy a nemzetközi normákkal és egyezményekkel, veszélyezteti a nemzeti és nyelvi kisebbségek puszta létezését – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője Strasbourgban, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén csütörtökön.
A képviselő elmondta, az anyanyelvhasználat az identitás és kultúra megőrzésének legalapvetőbb feltétele. Ennek korlátozása az érintett közösségek mindennapi létét lehetetleníti el. Minden eszközt fel kell használni annak érdekében, hogy a törvénytervezet ne léphessen életbe, "hiszen a szerzett jogok elvétele visszafordíthatatlan károkkal jár a kisebbségi közösségek számára" - fogalmazott. A munkacsoport társelnökei Petro Porosenko ukrán elnöknek küldött nyílt levélben fejezték ki tiltakozásukat.
Közös román-magyar-görög-bolgár fellépés a törvény ügyében
A román, a magyar, a görög és a bolgár külügyminiszter közös levélben fordult az Európa Tanács (ET) főtitkárához, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához az új ukrán oktatási törvény ügyében - közölte a bukaresti külügyminisztérium csütörtökön.
Teodor Melescanu, Szijjártó Péter, Nikosz Kociasz és Ekaterina Zaharieva csalódottságának és aggodalmának adott hangot az ukrán parlament által szeptember ötödikén elfogadott, a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó jogszabály miatt. Thorbjorn Jagland ET-főtitkárnak és Lamberto Zannier kisebbségügyi főbiztosnak címzett, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek is megküldött levelükben jelezték, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kisebbségi jogok érvényesítésének és felkérték az ukrán hatóságokat, hogy az együttműködés szellemében keressenek megoldást, tegyenek meg mindent a vonatkozó nemzetközi szabványok betartása érdekében.
A négy külügyminiszter szerint az ET-nek és az EBESZ-nek minden rendelkezésére álló eszközét latba kell vetnie annak érdekében, hogy az ukrán oktatási törvénybe beépített korlátozások ne akadályozzák a nemzeti kisebbségek megfelelő védelmét.
A bukaresti külügyminisztérium felidézte: a kétoldalú kapcsolatokban következetesen jelezte Kijevnek, hogy fontosak számára az Ukrajnában élő románok jogai. Ebben a vonatkozásban a román fél alapvető kérdésnek tartja, hogy a román kisebbség anyanyelvű oktatási jogai valamennyi oktatási szinten érvényesüljenek. Románia partnereivel együtt kész támogatni az ukrán törvényhozási, intézményi és gazdasági reformokat - zárul a bukaresti külügyi közlemény.
A Magyarok Kijevi Egyesülete is az új törvény megvétózását kéri
A Magyarok Kijevi Egyesülete írásos beadvánnyal fordult Petro Porosenko ukrán elnökhöz, a múlt héten elfogadott új oktatási törvény megvétózását kérve tőle - közölte Petneházy Gyula, az egyesület elnöke.
Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: a Kijevben élő magyarok az eddigi oktatási rendszerben tanultak, Kárpátalján magyar nyelvű oktatásban részesültek az általános- és a középiskolában, s mindez nem jelentetett akadályt számukra abban, hogy elsajátítsák az ukrán nyelvet, valamint képesek voltak felsőoktatási intézményben diplomát szerezni. A kijevi magyaroknak nem okozott gondot az érvényesülés az ukrán társadalomban - hangsúlyozta a szakértő.
Kiemelte: a jövőben az jelentene előrelépést a magyar kisebbség számára Ukrajnában, ha az ukrán nyelvtanítást az igényeikhez igazítanák, továbbá az, ha továbbra is lehetőséget biztosítanának számukra arra, hogy anyanyelvükön felvételizzenek felsőoktatási intézményekbe.
Az ukrán fővárosban mintegy 400 magyar nemzetiségű ukrán állampolgár él, a Magyarok Kijevi egyesületének pedig 150 tagja van.
Szerdán három kárpátaljai magyar szervezet - a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) - kérte Porosenkót nyílt levélben arra, hogy alkotmányos felhatalmazásával és politikai befolyásával élve akadályozza meg az új ukrán oktatási törvény hatályba lépését.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint ez sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a kisebbségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.
Klimkin: "Nem lesz már olyan nyelvi helyzet Ukrajnában, mint korábban"
Nem lesz már ugyanolyan helyzet az államnyelv ismeretének szintjét illetően Ukrajnában, amilyen eddig volt - jelentette ki Pavlo Klimkin külügyminiszter abban az interjúban, amelyet az Ukrinform állami hírügynökségnek adott.
A kijevi diplomácia vezetője kifejtette véleményét, miszerint a szomszédos országokban mindig akadnak olyanok, akik a nyelvi és a történelmi kérdéseket átpolitizálják, hogy ily módon mozgósítsák az embereket saját céljaik elérése érdekében. Ez mindig is így lesz, hiszen része a politikának - fűzte hozzá. "Nekünk viszont őszinte és nyitott, ugyanakkor nagyon következetes párbeszédet kell folytatnunk partnereinkkel, igazolva lépéseink helyességét és igazságosságát" - hangoztatta Klimkin.
Kifejezte meggyőződését, hogy a kijevi parlament által nemrég elfogadott oktatási törvény nem fenyegeti Ukrajna baráti viszonyát szomszédjaival. Elmondta, hogy a jogszabály elfogadása után beszélt a román és a lengyel külügyminiszterrel, akik szerinte tökéletesen értik, mennyire alapvető fontosságú Ukrajnának, hogy valamennyi állampolgára megfelelő szinten beszélje az államnyelvet.
Klimkin az interjúban kitért arra, hogy tavaly látogatást tett a beregszászi magyar konzulátuson. Elmesélte, hogy próbált beszédbe elegyedni a hivatalban az ügyeket intéző ukrán állampolgárokkal. Ám azt tapasztalta, hogy többjük még köszönni sem tudott ukránul.
Közölte: a külügyminisztérium az oktatási tárca képviselőivel együtt konzultációkat fog a folytatni, amelyeken elmagyarázza, hogy a törvény elfogadása nem jelenti azt, hogy Ukrajnában megszűnik az oktatás magyar, román vagy más kisebbségi nyelven. "Minden állampolgárunknak viszont beszélnie kell az államnyelvet, tudnia kell azon megszólalni éppen azért, hogy az ukrán társadalom részének érezhesse magát" - hangsúlyozta Klimkin.
Ukrán sajtóhírek szerint Vadim Prisztajko első külügyminiszter-helyettes a szerdai kormányülés előtt újságírókkal közölte, hogy a tervek szerint pénteken a külügyminisztériumban adnak tájékoztatást európai uniós országok Kijevben akkreditált nagyköveteinek az oktatási törvényről. Magyar Hírlap

Tárgyalna Ukrajna a hevesen bírált oktatási törvényről
Miközben szerdán hatályba lépett az ukrán oktatási törvény, miután megjelent a Holosz Ukrajini című, hivatalos közlönynek számító lapban, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tárgyalásokat ajánlott a törvénnyel elégedetlen szomszédos országoknak arra reagálva, hogy a jogszabály Petro Porosenko államfő által hétfőn történt aláírása nyomán Magyarország és Románia is elégedetlenségének adott hangot.
Klimkin Twitter-üzenetben javasolt tárgyalásokat. „Úgy vélem, elég nyilatkozat hangzott el az új oktatási törvény kapcsán. Mindkét oldalról. Az összes nyilatkozat a politikáról szól, nem az emberekről. Le kell ülnünk, és el kell érnünk, hogy az embereknek jobb legyen. Hogy mindenki otthon érezze magát” – írta Klimkin.
Mint arról beszámoltunk, a legkeményebben Magyarország reagált a kisebbségek anyanyelven történő oktatását az ötödik osztálytól felszámoló oktatási törvény aláírását. Szijjártó Péter külügyminiszter leszögezte: Magyarország blokkol minden, Ukrajna számára fontos döntést a nemzetközi porondon. A bukaresti parlament és a külügyminisztérium is közleményben fejezte ki kedden sajnálatát. A parlament a két házelnök által aláírt közleményben tudatta: hamarosan parlamenti képviselőkből és szenátorokból álló bizottság utazik Kijevbe, hogy párbeszédet folytasson az ottani illetékes hatóságokkal a kisebbségek anyanyelvi oktatásáról.
„Az ügyben illetékes nemzetközi szervezetekhez: az Európa Tanács főtitkárságához, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosához és a Velencei Bizottsághoz fordulunk, hogy jelezzük a törvénymódosítás negatív hatását az ukrajnai közoktatásban” – áll a parlament közleményében. A külügyminisztérium közölte, hogy az illetékes nemzetközi szervezetekhez fordul az ukrán oktatási törvény ügyében. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy továbbra is határozottan kéri az ukrán hatóságokat, hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a román közösség számára az anyanyelvi oktatás jogát. „Emlékeztetünk arra, hogy Ukrajna a hivatalos kétoldalú találkozók alkalmával mindig kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a nemzetközi normáit, valamint arra, hogy az új szabályozás nem fogja hátrányosan érinteni a román nyelvű oktatás szintjét és minőségét” – áll a külügyi tárca közleményében.
Szerdán egyébként Liviu Pop oktatási miniszter Kijevbe utazott, hogy tárgyaljon ukrán kollégájával a helyzet megoldásáról.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint ugyanakkor a magyarországi választási kampánnyal függnek össze azok a nyilatkozatok, amelyek az új ukrán oktatási törvény kapcsán a nemzeti kisebbségeket érő sérelmekről szólnak, emellett Budapest így próbálja elterelni a figyelmet az Európai Unióval szemben fennálló problémáiról, ezen belül a migrációval kapcsolatos nézeteltéréséről Brüsszellel.
Kosztyantin Jeliszejev, az ukrán Szabadság rádiónak kedden nyilatkozva „hisztérikusnak” minősítette a törvénnyel kapcsolatos magyarországi megnyilvánulásokat.
Pavlo Klimkin külügyminiszter közben a Twitter internetes közösségi oldalon tett bejegyzésében tudatta: Ukrajnában azon dolgoznak, hogy az ország magyar nemzetiségű állampolgárai a lehető „legkomfortosabban” érezzék magukat az Európai Unióban és Ukrajnában egyaránt.
Szerdán egyébként az orosz Állami Duma egy nyilatkozatban az ukrajnai oroszok elleni „etnocídiummal”, etnikai csoport tervszerű és szándékos elpusztításával vádolta meg Kijevet az oktatási törvény miatt. Krónika (Kolozsvár)

Klimkin: egyetlen román iskolát sem zárnak be Ukrajnában
Egyetlen román iskolát sem fognak bezárni Ukrajnában – ígérte román tárgyalópartnerének Bukarestben Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter pénteken.
A tárcavezető a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó új ukrán oktatási törvényről tárgyalt Teodor Meleşcanu külügyminiszterrel. Klimkin szerint az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei által bírált jogszabály éppenséggel „többlet lehetőségeket” kínál a nemzeti kisebbségek számára. Közös sajtóértekezletükön Meleșcanu elmondta: a megbeszélésen Románia aggodalmának adott hangot, és párbeszédet sürgetett az oktatási törvényről, felkérve az ukrán felet, hogy legalább a jelenlegi szinten garantálja az Ukrajnában élő románok jogát az anyanyelvű oktatáshoz a gimnáziumi osztályok befejezéséig.
Emlékeztetett: Románia elvi alapon viszonyul a törvényhez, amikor az Európa Tanács és az EBESZ szakértelmének igénybevételét javasolta. Bukarest üdvözölte Petro Porosenko ukrán elnök azon tervét, hogy – ha már a jogszabály kihirdetése előtt nem tette meg, legalább utólag – kikéri a Velencei Bizottság véleményét a törvényről.
Meleșcanu szerint Klimkin megígérte neki, hogy figyelembe veszik az Európa Tanács szakértői testületének, illetve a partner országoknak a módosító javaslatait.
Az ukrán külügyminiszter találkozott annak a román parlamenti különbizottságnak a tagjaival, amelyet éppen azért alakítottak meg, hogy a kijevi hatóságokkal tárgyaljon az oktatási törvény módosításáról.
Constantin Codreanu, a parlament külhoni románokkal foglalkozó bukaresti parlamenti szakbizottság elnöke az Agerpres hírügynökség szerint úgy értékelte: a jogszabály sérti Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait és az ország alkotmányának 23. és 53. cikkelyét.
Arra is emlékeztette Klimkint, hogy Ukrajnában az ott élő románok is életüket áldozzák az ország területi épségének megőrzéséért, így senki sem vonhatja kétségbe lojalitásukat Ukrajna iránt. Románia számos más csatornán keresztül is kifejezte korábban aggodalmát amiatt, hogy az új ukrán oktatási törvény drasztikusan korlátozza az Ukrajnában élő román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz.
Klaus Johannis államfő lemondta októberre tervezett ukrajnai látogatását a jogszabály elfogadása miatt, a román parlament pedig nyilatkozatban sürgette a törvény módosítását.
A szeptember végén hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki.
A jogszabály ezen 2020 szeptemberétől életbe lépő része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyezik, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
A külügyminisztérium adatai szerint (a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve) Ukrajnának 400 ezer román anyanyelvű lakosa van. MTI; Krónika (Kolozsvár)