Tusványos 24 – Külhoni Magyar Sajtószolgálatot indít az MTVA
Külhoni Magyar Sajtószolgálatot indít az MTVA augusztustól. Ezt csütörtökön délután Böröcz István, az intézmény vezérigazgatója jelentette be Tusnádfürdőn, a XXIV. Bálványosi Szabadegyetem „Összefogás a Kárpát-medencében” című rendezvényén. A médiavezető hírül adta egy erdélyi székhelyű képzési központ megnyitását, valamint ismertette a Kárpát-medencei tudósítói hálózat további fejlesztéséről szóló elképzeléseket is.
Az MTVA Kós Károly Kollégiuma csütörtökön a XXIV. Bálványosi Szabadegyetemen tájékoztatót tartott, amelynek aktualitását egy születésnap adta: a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap külhoni magyarsággal kapcsolatos tanácsadó testülete egy évre tekint vissza. A szervezet létrehozását Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója 2012-ben Tusnádfürdőn hirdette meg. Az alapító célja a nemzetpolitika és a közszolgálati műsorpolitika összehangolása, és a Kárpát-medencei magyar médiatevékenység sokoldalú segítése volt.
A tájékoztatón Böröcz István és Gazsó L. Ferenc az MTVA vezérigazgató-helyettese, a KKK elnöke értékelte az eltelt egy évet, valamint a testület terveit. A médiavezetők sikeresnek tartották a tudósítói hálózat fejlesztését, amelynek eredményeként másfélszeresére gyarapodott a közmédia külhoni partnereinek száma. A jövőt megalapozó lépésnek tekintették a Kárpát-medencei magyar médiaműhelyek műszaki állapotának felmérését, hogy e központok – a fejlesztések nyomán – a korszerű technika felhasználásával, hatékonyabban vehessenek részt az összmagyarság hiteles tájékoztatásában. Az előadók kiemelték a külhoni médiaoktatás jelentőségét a KKK munkájában.
A hallgatóság több fontos bejelentésnek is részese lehetett. Az MTVA, a Kós Károly Kollégium szellemi védnöksége mellett 2013. augusztus 1-jén indítja el a Külhoni Magyar Sajtószolgálatot (KMS). Az internetes fórum célja, hogy a külhoni magyar önkormányzatok, civil és politikai szervezetek, egyházak, valamint nemzetpolitikai szempontból kiemelt intézmények mértékadó adatforrása legyen.
A külhoni oktatást szolgálja, hogy a Kós Károly Kollégium idén nyáron Tusnádfürdőn nyitja meg Kárpát-medencei továbbképzési központját. Az egész évben működő tanulmányi ház programjának gerincét szakmai továbbképzések, tréningek, kihelyezett tanácskozások és konferenciák alkotják.
Ugyancsak az erdélyi oktatást segíti az MTVA, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a kolozsvári Video-Pontes stúdió háromoldalú együttműködése. A megállapodás értelmében Kolozsváron az egyetem új épületében – az MTVA tervei alapján és segítségével – kétszáz négyzetméteres stúdiót alakítanak ki. A tervezett létesítmény a három szerződő intézmény munkatársainak szakmai gyakorlatát, továbbképzését is szolgálja.
A tanácsadó testület ugyancsak a jövő nemzedékére gondol, amikor a Magyar Művészeti Akadémiával közös videópályázatot hirdet meg. A kiírás külhoni, 13-19 éves diákoknak szól: a fiatalokat rövid, veszélyben lévő népi épített műemlékekről készített kisfilmek elkészítésére ösztönzi. Az érdeklődők a pályázat részleteivel a két intézmény honlapján ismerkedhetnek meg.
Az MTVA Kós Károly Kollégiumának tájékoztatója
Erdély.ma

„A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős. A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák. A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában…”

Egyéves az MTVA Kollégiuma
Egyéves a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) külhoni magyarsághoz kötődő tanácsadó testülete; a Kós Károly Kollégium a megalakulása óta a közmédia és a külhoni magyarság kapcsolatának legfontosabb építőjévé vált – közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.
A grémium legfőbb célja a nemzetpolitika és a közszolgálati műsorpolitika összehangolása és a Kárpát-medencei magyar médiatevékenység sokoldalú segítése. A Kós Károly Kollégium felállítását Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója jelentette be tavaly Tusnádfürdőn.
"Az utóbbi évtizedekben a határon túli magyarságot bemutató műsorok fokozatosan háttérbe szorultak, így az összmagyarság hiteles bemutatása is csorbult" – indokolta a testület megalakítását akkor a médiavezető.
A közmédia és a tanácsadó testület feladatának tekinti azt is, hogy elmélyítse a kapcsolatot a nézőkkel. A kollégium ezért kíséri figyelemmel a közszolgálati műsorszámokat és hírügynökségi tartalmakat, és konkrét műsorjavaslatokkal is segíti az MTVA vezetésének munkáját.
Az MTVA hét embert a külhoni magyarság legkiválóbb médiaszakembereiből választott a tizenkét tagú testületbe.
"Különösen sikeresnek tartom a tudósítói hálózat fejlesztését, amelynek eredményeként másfélszeresére gyarapodott a közmédia külhoni partnereinek száma – emelte ki az egy év munkájából Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese, a KKK elnöke, aki a testület kötelességének tartja az utánpótlás-nevelését, a külhoni felnövekvő generációk oktatásának segítését.
A kollégium eddigi nyolc gyakorlati továbbképzésén több mint 250 fiatal szakember vehetett része – tudatta a vezérigazgató-helyettes.
A testület közleményében az is szerepel, hogy a XXIV. Bálványosi Szabadegyetemen az MTVA és a kollégium vezetői jelentős előrelépésnek tartották a Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) augusztusi indítását, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel való oktatási együttműködést.
Az ingyenes műsorátadások a nehéz helyzetben lévő külhoni stúdióknak jelenthetnek gyógyírt – közölték.
A tusnádfürdői továbbképzési központ megnyitása a hosszú távú oktatási program része. A helyválasztás szimbolikus jelentőségű, és nemcsak az erdélyi, hanem az egész Kárpát-medencei médiaoktatást is szolgálja. A létrehozók tervei szerint a második születésnapnak már e létesítmény adhat otthont – tudatta a kollégium.
MTI

Nemzetegyesítés a médiatérben
Újjászerveződött a 2010-re teljesen szétzilált külhoni magyar tudósítóhálózat, anyagaik pedig ma már nem gettószerűen, hanem a közmédia műsoraiba szervesen beépülve jelennek meg – hangsúlyozta Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója pénteken, a MédiaTér – Külhoni műhelyek szerepe a magyar közmédia-stratégia alakításában című kolozsvári konferencián.
Az MTVA további terveiről elmondta: minden környező országba telepítenek olyan mobil egységet, amellyel bárhonnan, bármikor élő adásba is be tudnak jelentkezni a kollégák, és egy közös koncepció alapján megszervezik a határon túl felhalmozódott archívumok értékeinek megmentését.
Galambos István vezérigazgató-helyettes, az MTVA külhoni tanácsadó testületeként megalakult, a tudósító-hálózat képzésében szerepet vállaló Kós Károly Kollégium (KKK) elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a külhoni témákat nem kell külön műsorokba száműzni. A KKK a nemzet egységében való gondolkodást próbálja segíteni a közmédiában – tette hozzá.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy nem létezik közszolgálati magyar újságírás a külhoni magyar újságírók nélkül, munkájuk pedig nem lenne eredményes a 2010-ben indult „nemzetegyesítő stratégia” nélkül.
Gazsó L. Ferenc, az MTI Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a nemzeti hírügynökség a magyarság hiteles tájékoztatását hivatott ellátni olyan körülmények között, amikor a legtöbb helyen a hírek véleménnyel keveredve jelennek meg.
Az elmúlt években teljessé vált a hírügynökség Kárpát-medencei tudósítóhálózata (Bukarest, Kolozsvár, Belgrád, Zágráb, Pozsony, Kijev, Ungvár), 2011-12-ben harminc százalékkal, évi hétezerre bővült az MTI-ben a külhoni magyarságról szóló anyagok száma, és az ingyenessé vált hírügynökségi szolgáltatások legaktívabb felhasználója ma már a külhoni magyar média.
Kitért arra, hogy az MTI-hez tartozik a rádiós krónikák és a televíziós híradók összeállítását végző Hírcentrum is, amely több mint félszáz külhoni magyar médiaműhellyel áll napi munkakapcsolatban. Tavaly nyár óta új internetes platform is szolgálja az „összmagyar kommunikációs teret” Külhoni Magyar Sajtószolgálat néven, amelyen azóta több mint négyszáz közleményt jelentettek meg a külhoni magyar szervezetek – mondta Gazsó L. Ferenc.
Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, hogy a rádió műsoraiba szervesen beépülnek a határon túli témák, de egy tavaly őszi felmérés azt bizonyította, hogy a tudósítások területi és tematikai megoszlása még nem feltétlenül tükrözi a külhoni hallgatók mindennapi érdeklődését. Akkor lesz igazán hiteles ez az integráció, ha a hallgatók magukra ismernek a róluk szóló műsorokban – hangsúlyozta.
Medveczky Balázs, a Magyar Televízió Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a köztelevízió már nem rétegműsorokat, hanem a nemzeti összetartozást szem előtt tartó tartalmakat készít, és a gyermekműsoroktól az ismeretterjesztő adásokig mindenütt az összmagyarság értékeit mutatja be.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, a csatorna 22 éve azért alakult, hogy „égi köldökzsinórként” összekösse a szétszakított nemzetrészeket – ez a feladat azóta sem változott. Hozzátette, hogy a nemzeti identitást erősítő, közösségépítő szerepét a Duna Worldon keresztül ma már nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a nyugati diaszpórában élő magyarok körében is be tudja tölteni.
A konferencia szervezői pénteken bejelentették: olyan ösztöndíjprogramot kezdeményeznek, amely lehetővé teszi, hogy a Sapientia kolozsvári médiaszakán a Kárpát-medence más területeiről érkező diákok is elsajátíthassák a szakmát.
MTI
Székelyhon.ro,

Médiakonferencia - Az újjászervezett Kárpát-medencei tudósítóhálózat szerepéről tanácskoztak a közmédia vezetői Kolozsváron - Újjászerveződött a 2010-re teljesen szétzilált külhoni magyar tudósítóhálózat, anyagaik pedig ma már nem gettószerűen, hanem a közmédia műsoraiba szervesen beépülve jelennek meg - hangsúlyozta Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója pénteken, a MédiaTér - Külhoni műhelyek szerepe a magyar közmédia-stratégia alakításában című kolozsvári konferencián.
Ma már hatvankilenc tudósítói pont van a Kárpát-medencében, Erdélyben és Délvidéken már működnek, Felvidéken és Kárpátalján pedig most épülnek a komplex élő közvetítésekre is alkalmas stúdiók: a hálózat legtöbb pontja pedig több médiumot (rádiót, tévét, hírügynökséget) is kiszolgál - számolt be a fejlesztésekről Szabó László Zsolt az MTVA, a Kós Károly Kollégium, a kolozsvári Video Pontes Stúdió és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által közösen rendezett tanácskozáson.
Az MTVA további terveiről elmondta: minden környező országba telepítenek olyan mobil egységet, amellyel bárhonnan, bármikor élő adásba is be tudnak jelentkezni a kollégák, és egy közös koncepció alapján megszervezik a határon túl felhalmozódott archívumok értékeinek megmentését.
Galambos István vezérigazgató-helyettes, az MTVA külhoni tanácsadó testületeként megalakult, a tudósító-hálózat képzésében szerepet vállaló Kós Károly Kollégium (KKK) elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a külhoni témákat nem kell külön műsorokba száműzni. A KKK a nemzet egységében való gondolkodást próbálja segíteni a közmédiában - tette hozzá.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy nem létezik közszolgálati magyar újságírás a külhoni magyar újságírók nélkül, munkájuk pedig nem lenne eredményes a 2010-ben indult "nemzetegyesítő stratégia" nélkül.
Gazsó L. Ferenc, az MTI Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a nemzeti hírügynökség a magyarság hiteles tájékoztatását hivatott ellátni olyan körülmények között, amikor a legtöbb helyen a hírek véleménnyel keveredve jelennek meg. Az elmúlt években teljessé vált a hírügynökség Kárpát-medencei tudósítóhálózata (Bukarest, Kolozsvár, Belgrád, Zágráb, Pozsony, Kijev, Ungvár), 2011-12-ben harminc százalékkal, évi hétezerre bővült az MTI-ben a külhoni magyarságról szóló anyagok száma, és az ingyenessé vált hírügynökségi szolgáltatások legaktívabb felhasználója ma már a külhoni magyar média.
Kitért arra, hogy az MTI-hez tartozik a rádiós Krónikák és a televíziós Híradók összeállítását végző Hírcentrum is, amely több mint félszáz külhoni magyar médiaműhellyel áll napi munkakapcsolatban. Tavaly nyár óta új internetes platform is szolgálja az "összmagyar kommunikációs teret" Külhoni Magyar Sajtószolgálat néven, amelyen azóta több mint négyszáz közleményt jelentettek meg a külhoni magyar szervezetek - mondta Gazsó L. Ferenc.
Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, hogy a rádió műsoraiba szervesen beépülnek a határon túli témák, de egy tavaly őszi felmérés azt bizonyította, hogy a tudósítások területi és tematikai megoszlása még nem feltétlenül tükrözi a külhoni hallgatók mindennapi érdeklődését. Akkor lesz igazán hiteles ez az integráció, ha a hallgatók magukra ismernek a róluk szóló műsorokban - hangsúlyozta.
Medveczky Balázs, a Magyar Televízió Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a köztelevízió már nem rétegműsorokat, hanem a nemzeti összetartozást szem előtt tartó tartalmakat készít, és a gyermekműsoroktól az ismeretterjesztő adásokig mindenütt az összmagyarság értékeit mutatja be.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, a csatorna 22 éve azért alakult, hogy "égi köldökzsinórként" összekösse a szétszakított nemzetrészeket - ez a feladat azóta sem változott. Hozzátette, hogy a nemzeti identitást erősítő, közösségépítő szerepét a Duna World-ön keresztül ma már nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a nyugati diaszpórában élő magyarok körében is be tudja tölteni.
A konferencia szervezői pénteken bejelentették: olyan ösztöndíjprogramot kezdeményeznek, amely lehetővé teszi, hogy a Sapientia kolozsvári médiaszakán a Kárpát-medence más területeiről érkező diákok is elsajátíthassák a szakmát.
Baranyi László
(MTI)