Őshonos? Történelmi? Nemzeti? Nyelvi? EP-meghallgatás volt a kisebbségekről
Jelentős magyar létszámfölénnyel és nagy egyetértésben zajlott az Európai Néppárt rendezvénye Brüsszelben. De lesz eredménye?
Kissé abszurd helyzettel találja szemben magát az, aki figyelmesen követi az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos brüsszeli történéseket. Az Európai Néppárt képviselői által szervezett, az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről szerdán tartott közmeghallgatáson az Európai Parlamentben (EP) kiderült: bár a célok sok esetben közösek, de akár fogalmi szinten is alapszintű problémák vannak. Az egyik ilyen szembeötlő probléma, hogy még csak egységes szóhasználat sincs: a meghallgatáson ki őshonos, ki történelmi, ki nemzeti kisebbségekről, ki nemzetiségekről beszélt.  A bajor Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt (EPP) koordinátora az EP alapjogi bizottságában arról beszélt a rendezvényen, hogy az EU Lisszaboni Szerződése jogokat biztosít a kisebbségeknek, ezért érvényesítésükről is beszélni kell. 
Gál Kinga, a Fidesz-KDNP EP-képviselője szerint a rendezvény komoly lépés abba az irányba, hogy az Európai Parlament határozatot fogadjon el a témában, az igazi cél pedig az lenne, hogy az Európai Bizottság is lépjen ebben az ügyben, s jöjjön létre kötelező érvényű uniós jogszabály, amely védelmet biztosít az őshonos kisebbségek számára. Ehhez a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban is politikai akaratra van szükség, s tisztában van azzal, hogy ez nem fog egyik napról a másikra létrejönni.
A szlovákiai Híd-Most EP-képviselője,Nagy József a meghallgatáson kiemelte, a cél az, hogy az uniós tagországok toleránsabbá váljanak. A politikus a kisebbségi nyelvhasználat szabadságának fontosságát, az anyanyelvi oktatás mint leghatékonyabb tanulási forma, valamint a diszkrimináció-mentes, kiszámítható jogi helyzet fontosságát hangsúlyozta. Nagy rámutatott, hogy az EU polgárainak csaknem 10 százaléka valamilyen kisebbséghez tartozik, s jogaik érvényesítése a többségnek is ugyanúgy érdeke. Pozitív példaként Dél-Tirolt, Schleswig-Holsteint és a finnországi svéd közösség helyzetét említette. 
Michael Gahler EP-képviselő szerint a tagállamoknak mind politikai, mind társadalmi, mind kulturális értelemben értékként kellene megélniük, hogy kisebbségekkel rendelkeznek. A történelmi háttér megismerésének fontosságát hangsúlyozta, azt javasolva, hozzák létre az emlékezés közös kultúráját. 
Az RMDSZ EP-képviselője, Sógor Csaba a fogalmi bizonytalanság által okozott nagy zavarra hívta fel a figyelmet, ugyanis a történelmi, hagyományos vagy őshonos kisebbségeknek nincs nemzetközi definíciója.  Erdélyi példákkal illusztrálva beszélt arról a tapasztalatáról, hogy gyakran hatalmas rés tátong a jogi lehetőségek és a gyakorlati intézkedések között. A kisebbségi nyelvek beszélőit gyakran büntetik anyanyelvük használataként, vagy a többség biztonsági fenyegetésként éli meg, hogy a kisebbség több autonómiát akar – lásd a román belügyminisztérium stratégiájának autonómiával kapcsolatos passzusát; az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát; a MOGYE ügyét; a 200 eurós havi keresetekhez képest óriásinak számító, 1000 eurós büntetéseket; a kovásznai kórház átkeresztelésének esetét. Sógor Johannis RMDSZ-kongresszusra küldött üzenetét is megemlítette, amelynek szövegéből eltüntették a kisebbségi jogok érvényesítésének nehézségeire vonatkozó passzust.  „Az uniós politikák szintjén érezhető egy új lendület a kisebbségvédelmi kérdések területén, amely bizakodásra adhat okot. Az Európai Parlament ebben mindig is zászlóvivő volt, megfogalmazott már a Bizottság felé egy felhívást, melyben egy átfogó EU-s kisebbségvédelmi rendszer felállítását szorgalmazza. Az Európai Néppárt pedig 2012 októberében bukaresti kongresszusán emelt be programjába először egy fejezetet a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozóan. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke idén januárban pedig azt mondta, jobban kell fókuszálnunk a kisebbségek ügyére” – emlékeztetett a képviselő. 
Sógor Csaba ismertette továbbá azokat a rendelkezésre álló EU-s jogi-szakpolitikai eszközöket, amelyek előre vihetik ezt a kérdést. Mint mondta, a Lisszaboni Szerződéssel megerősödött a kulturális és nyelvi sokszínűség védelme az EU-ban. A nyílt koordinációs módszer, amely egy kormányközi együttműködési forma, jól alkalmazható e politikailag is kényes területeken. Az európai polgári kezdeményezés pedig jó lehetőség arra, hogy megfogalmazzuk kisebbségvédelmi igényünket. Sógor Csaba szerint lehetséges reális kitörési pont lehet, ha az EU intézményei a kisebbségi jogok uniós jogi és politikai értelmezésénél következetesen támaszkodnak a már meglévő, az ET keretében kidolgozott kisebbségvédelmi okmányokra. Hasonlóképpen, az EU Alapjogi Ügynökségének hatáskörét is szükséges kibővíteni annak érdekében, hogy az Ügynökség rendszeresen ellenőrizhesse a tagállamok gyakorlatát a kisebbségi jogok alkalmazása terén. 
Ez a szakmai meghallgatás egy folyamat része, előkészítője lehet egy parlamenti jelentésnek vagy egyéni jelentésnek is. Mi azt szeretnénk elérni, hogy az Európa Tanács ajánlásai bekerüljenek az uniós jogrendbe és minden eszközzel szorgalmazzuk a téma továbbvitelét – fogalmazott Sógor Csaba. 
A finn Petteri Laihonen arról beszélt, hogy az új, 2004 óta csatlakozott uniós tagállamok kevesebb autonómiát biztosítanak nyelvi kisebbségeik számára, miközben azok számaránya magasabb a régi tagállamok kisebbségeinél. A szlovákiai és a székelyföldi magyarok példáján keresztül azt a következtetést vonta le, hogy a közép-kelet-európai kisebbségek nem rendelkeznek regionális / hivatalos státusszal, és nem bátorítják őket anyanyelvük használatában. A Jyvaskyla Egyetem alkalmazott nyelvtudományi központjának adjunktusa szorgalmazta: az unión belüli nyelvi sokszínűség megőrzése és az egyenjogúság érdekében a hagyományos kisebbségek elismerése szükséges. Azokon a településeken, illetve régiókban, ahol számottevő kisebbségi nyelvet beszélő él, anyanyelvüknek egyenrangú szerepet kell biztosítani a kétnyelvűség gyakorlatának bevezetésével – fejtette ki. Hasznos meglátogatni ezeket a régiókat, és megnézni, hogy mik az elvárásaik a gyakorlatban – mondta. 
Az osztrák Dr. Gabriel Toggenburg az Európa Tanács égisze alatt elfogadott, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény (FCNM) hatékonyabb alkalmazását sürgette. 
Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet magyarországi nemzetiségi ombudsman-helyettes szerint szükség lenne egy olyan európai rendszerre, amely azonnali információt nyújtana a kisebbségi jogok megsértése esetén. 
A szlovákiai Magyar Közösség Pártja EP-képviselője, a párt korábbi elnöke, Csáky Pál nyomatékosította, hogy a múlt mellett a jövőről is beszélni kell, egyúttal a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy hogy uniós szinten nincs kisebbségvédelmi normarendszer, nincs végrehajthatóság és nincs intézményrendszer sem. Csáky szerint az Európa Tanács vonatkozó dokumentumait kellene beemelni az uniós jogba, és akkor a kisebbségi jogok a luxembourgi Európai Bíróság előtt is kikényszeríthetőek volnának. 
A meghallgatáson Bugár Béla, a Híd-Most vezetője is felszólalt, egyetértve azzal, hogy a nyelvhasználati jogok és a gyakorlat között hatalmas a szakadék. Egyúttal úgy vélte, hogy a többségi nemzet képviselőiből hiányzik a pozitív hozzáállás. 
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa a rendezvényen amellett foglalt állást, hogy "borzasztó nagy szükség volna" egy stratégiai alapjogi keretre, mert még nem látott olyan kisebbségi ügyet, amit az Európai Unió oldott volna meg, s ne utalt volna vissza a tagállamok szintjére. A brassói születésű KDNP-s politikus szerint a történelem mindkét oldalát tanítani kellene, mert minden nemzet történetében vannak pozitív, értékteremtő dolgok, de olyanok is, amelyekre nem büszkék. 
Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő ismertette azt a javaslatát, amely szerint a diszkriminációellenes irányelv előírásait terjesszék ki a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekre is. "Tudom, hogy egy ilyen javaslatot nehéz életbe léptetni, de nekünk EP-képviselőknek az a kötelességünk, hogy legyen elképzelésünk és a többi európai jogalkotóra nyomást gyakoroljunk, hogy megvédjük a kisebbségeket az őket ért hátrányos megkülönböztetéstől" – mondta Winkler Gyula. 
Politikusok vagyunk, a változások elérése a feladatunk – reagált a képviselő az egyik előadó felvetésére, hogy különbséget kell tenni a között, amit a jelenlegi jogi keretek lehetővé tesznek, és a között, amit szeretnénk elérni. 
Tőkés László erdélyi Fidesz-KDNP-s képviselő elmondta, hogy szerinte Székelyföldön "valóságos kisebbségi humánkatasztrófa fenyeget". Úgy vélte, hogy Európának a bevándorlók mellett az unión belül a tagállamokból kiáramlók sorsa miatt is aggódnia kellene. A politikus szerint a csángók és a szerbiai vlachok is végveszélybe kerültek. Azt is példának hozta fel, hogy Nagyváradon a magyarság számaránya 25 év alatt 41%-ról 23%-ra csökkent. 
Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az uniónak oda kell figyelnie, hogy a csatlakozás előtt álló országokban betartsák a kisebbségi jogokat. Deli Andor vajdasági politikus úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalások során alkalmazott ellenőrzési eljárást kellene a tagállamokkal szemben is alkalmazni. 
Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke a kisebbségi polgári kezdeményezés elutasítása kapcsán elmondta: nem tudják elfogadni az Európai Bizottság álláspontját, hogy a kisebbségek kérdése a tagállamok hatáskörébe tartozik, mert „ki más, ha nem egy nemzetek közti csoportosulás foglalkozhat egy ilyen transznacionális kérdéssel?” A polgári kezdeményezéssel kapcsolatban 2015 végén vagy 2016 elején hoz döntést az Európai Unió Bírósága – közölte. Ha vannak, akik olyan „kisebbségpolitikát” folytatnak, mint a görögök a törökökkel vagy a franciák a bretonokkal, ne csodálkozzunk, hogy radikalizálódás tapasztalható – mondta, hozzátéve: a kisebbségek azért menekülnek a nacionalizmusba, mert kirekesztve érzik magukat, nem vehetnek részt az őket érintő kérdések meghozatalában. 
Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke elmondta: napjainkban Európában morális kérdés a kisebbségek védelme, emellett pedig a stabilitás és jólét egyik feltétele is. Véleménye szerint nagy kihívást jelent, hogy míg egyes tagállamokban ésszerű megoldás az autonómiák létrehozása a kisebbségek védelmében, addig erre a kelet-európai tagállamokban, például Romániában, nem tekintenek egy természetes megoldásként. 
Josef Marko a bolzánoi Európai Akadémia Kisebbségi Jogi Intézetének igazgatója kihangsúlyozta, hogy 200 éve folyamatosan problémát jelent a többség számára a kisebbségi közösségek helyzetének rendezése, amelyben a kormányzásnak kulcsszerepe van. 
Szilágyi Zsolt az EMNP elnökeként a konferencia záródokumentumának tartalmára vonatkozóan tett kiegészítő javaslatokat. Az Európai Néppárt frakciója kérje az Európai Bizottságot, hogy készítsenek átfogó elemzést a pozitív, előremutató tagállami gyakorlatokról, ezek követését ajánlhatná a Bizottság a különböző tagállamoknak. Ezzel párhuzamosan a negatív gyakorlatokat, politikákat is vizsgálni kellene, amelyek egy közösség, egy kultúra eltűnéséhez, asszimilációjához vezetnek. Az őshonos kisebbségek ügyét az Európai Bizottság valamelyik biztos felelősségi körébe kellene utalni. Az európai kisebbségi ombudsman intézményének felállítása is jó lehetőség lehet, különösképpen abból kiindulva, hogy több tagállamban ez az intézmény már létezik. 
Vincze Loránt FUEN-alelnök, az RMDSZ külügyi titkára kiemelte: a vitán el sem hangzott az a megközelítés, hogy a többségnek veszíteni valója lenne a kisebbségek helyzetének rendezésével. Vincze szerint azért nem hangzott ez el, mert ez a kérdés ebben a formában nem is létezik. 
A közmeghallgatás következtetéseit Gál Kinga fideszes EP-képviselő foglalta össze. Zárásként elhangzott: a Lisszaboni Szerződés jogi hátteret biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére és bármilyen nemű diszkriminálása ellen, azonban a hagyományos nemzeti kisebbségeket érintő kérdések megnyugtató rendezésének hiányában állandóak a politikai feszültségek, konfliktusok és jogsértések. Ezek megoldását tervezik elősegíteni a LIBE szakbizottság néppárti tagjai az elkövetkezendő időszakban egy, az őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó irányvonal kijelölésével.  (forrás: szerk., MTI, Sógor Csaba, Winkler Gyula és Tőkés László EP-képviselők közleményei)
Transindex.ro

Szijjártó: ésszerű együttműködésre van szükség Magyarország és Románia között,
Budapest, csütörtök - Ésszerű együttműködésre van szükség Magyarország és Románia között, a vitákat ésszerű mederben kell tartani, hogy meg lehessen oldani őket - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Szijjártó Péter tárgyalt Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel, majd a megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország elkötelezett amellett, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos vitákat európai módon, az európai értékeknek megfelelően kell rendezni, európai megoldást kell találni rájuk.
Kifejtette: nem szabad véka alá rejteni, hogy vannak nehéz kérdések a kétoldalú kapcsolatokban. Közép-Európában a szomszédos országok viszonya sok érzékeny kérdéssel párosul, de egymásra vannak utalva, a sikereik függnek egymás sikerétől, és minél sikeresebbek a szomszédjai, Magyarország is annál sikeresebb lehet.
Emlékeztetett: 2011 óta nem ülésezett a magyar-román kisebbségügyi vegyes bizottság, de most megállapodtak abban, hogy a társelnökök folytatják az elkezdett munkát a legfontosabb kérdések egyeztetéséről, és mihamarabb összehívják a bizottság ülését. Magyarországnak fontos a határon túli magyar nemzeti közösség és a Magyarországon élő román közösség is - tette hozzá.
A magyar miniszter arról is beszámolt, hogy nyáron megteremtik a gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között, igyekeznek javítani azon a helyzeten, hogy jelenleg csak 45 kilométerenként van határátkelő Magyarország és Románia között, továbbá hamarosan összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát. Nemsokára összekötik Magyarország és Románia gázvezetékeit is, és ezzel lehetőség nyílik a gázszállításra Románia felől - magyarázta. Megjegyezte: a Mol romániai kőolaj-kutatási és -kitermelési tevékenysége nagyban hozzájárulhat a kétoldalú energetikai együttműködés fejlődéséhez.
Szijjártó Péter kitért a két ország gazdasági kapcsolatainak jelentőségére is, kiemelve, hogy Románia Magyarország harmadik legfontosabb exportpiaca.
Üdvözölte Bogdan Aurescu javaslatát, hogy a terrorcselekményekkel foglalkozó nemzetközi bíróságot állítsanak fel.
A magyar miniszter román partnerével együtt hangsúlyozta a közelgő rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó fontosságát.
Bogdan Aurescu kiemelte: a kétoldalú kapcsolatokban a legfontosabb a párbeszéd, pragmatikus módon kell megbeszélni a nézeteltéréseket. Az érzékeny kérdésekre megoldást kell találni, valamint újabb együttműködési lehetőségeket kell keresni. A kisebbségek ügyének rendezéséhez is nyitottság kell - mondta.
A kisebbségügyi vegyes bizottsággal kapcsolatban a román miniszter közölte: eddig nem sikerült véglegesíteni a jegyzőkönyv szövegét. Annak, ami a jegyzőkönyvbe bekerül, a két ország és a kisebbségi közösségek érdekeit kell tükröznie, le kell mondani az egyoldalú megközelítésről, a konszenzust kell keresni - hangsúlyozta.
Elmondta: várhatóan ősszel összeül a magyar-román gazdasági vegyes bizottság.
Bogdan Aurescu beszélt arról is, hogy szerdán Markó Attila ellen európai elfogatóparancsot adtak ki, és ő utasítást adott, hogy ezt továbbítsák az illetékes hatóságoknak. Ennek az ügynek nincs politikai vagy etnikai felhangja - közölte.
Szijjártó Péter megjegyezte: az ügyben a KKM-nek nincs hatásköre.
A magyar miniszter kiemelte: a kormány feladata és felelőssége, hogy a határon túli magyar közösségeket támogassa céljaik elérése érdekében, és ezt teszi akkor is, amikor az ésszerűség alapján vitatja meg Romániával a kisebbség helyzetét célzó intézkedéseket. Ezért folytatják a munkát a vegyes bizottság keretében is - tette hozzá.
Bogdan Aurescu ugyanakkor kijelentette: Románia szerint az autonómia támogatása nem tekinthető az erre vonatkozó európai normák részének, ezért elfogadhatatlan.
A romániai restitúciós folyamatot illetően a román külügyminiszter elmondta: átfogó jogszabálycsomag rendelkezik a kérdésről, amely nagyon összetett. Sok ügy még folyamatban van, és amint tisztázódnak, megszületnek a megfelelő határozatok - közölte.
Szijjártó Péter azt mondta, jó lenne, ha felgyorsulna a visszaszolgáltatási folyamat.
A sajtótájékoztató előtt a két miniszter megállapodást írt alá a magyar-román határon átnyúló optikai hálózati infrastruktúra összekapcsolásáról.
Szijjártó Péter egy kérdésre, amely szerint a DK vagyonosodási vizsgálatot sürget ellene és állítólag az adóhatóság is eljárást indítana az ügyben, úgy válaszolt, ő erről nem tud. (MTI)

Budapesten tárgyalt Aurescu külügyminiszter
Szijjártó Péter tárgyalt Bogdan Aurescu külügyminiszterrel, majd a megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország elkötelezett amellett, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos vitákat európai módon, az európai értékeknek megfelelően kell rendezni, európai megoldást kell találni rájuk.
Kifejtette: nem szabad véka alá rejteni, hogy vannak nehéz kérdések a kétoldalú kapcsolatokban. Közép-Európában a szomszédos országok viszonya sok érzékeny kérdéssel párosul, de egymásra vannak utalva, a sikereik függnek egymás sikerétől, és minél sikeresebbek a szomszédjai, Magyarország is annál sikeresebb lehet.
Emlékeztetett: 2011 óta nem ülésezett a magyar- román kisebbségügyi vegyes bizottság, de most megállapodtak abban, hogy a társelnökök folytatják az elkezdett munkát a legfontosabb kérdések egyeztetéséről, és mihamarabb összehívják a bizottság ülését. Magyarországnak fontos a határon túli magyar nemzeti közösség és a Magyarországon élő román közösség is – tette hozzá.
A magyar miniszter arról is beszámolt, hogy nyáron megteremtik a gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között, igyekeznek javítani azon a helyzeten, hogy jelenleg csak 45 kilométerenként van határátkelő Magyarország és Románia között, továbbá hamarosan összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát. Nemsokára összekötik Magyarország és Románia gázvezetékeit is, és ezzel lehetőség nyílik a gázszállításra Románia felől – magyarázta. Megjegyezte: a Mol romániai kőolaj- kutatási és -kitermelési tevékenysége nagyban hozzájárulhat a kétoldalú energetikai együttműködés fejlődéséhez.
Szijjártó Péter kitért a két ország gazdasági kapcsolatainak jelentőségére is, kiemelve, hogy Románia Magyarország harmadik legfontosabb exportpiaca.
Üdvözölte Bogdan Aurescu javaslatát, hogy a terrorcselekményekkel foglalkozó nemzetközi bíróságot állítsanak fel.
Bogdan Aurescu kiemelte: a kétoldalú kapcsolatokban a legfontosabb a párbeszéd, pragmatikus módon kell megbeszélni a nézeteltéréseket. Az érzékeny kérdésekre megoldást kell találni, valamint újabb együttműködési lehetőségeket kell keresni. A kisebbségek ügyének rendezéséhez is nyitottság kell – mondta.
A kisebbségügyi vegyes bizottsággal kapcsolatban Aurescu közölte: eddig nem sikerült véglegesíteni a jegyzőkönyv szövegét. Annak, ami a jegyzőkönyvbe bekerül, a két ország és a kisebbségi közösségek érdekeit kell tükröznie, le kell mondani az egyoldalú megközelítésről, a konszenzust kell keresni – hangsúlyozta.
Elmondta: várhatóan ősszel összeül a magyar- román gazdasági vegyes bizottság.
Bogdan Aurescu beszélt arról is, hogy szerdán Markó Attila ellen európai elfogatóparancsot adtak ki, és ő utasítást adott, hogy ezt továbbítsák az illetékes hatóságoknak. Ennek az ügynek nincs politikai vagy etnikai felhangja – közölte.
Szijjártó Péter megjegyezte: az ügyben a KKM-nek nincs hatásköre.
A magyar miniszter kiemelte: a kormány feladata és felelőssége, hogy a határon túli magyar közösségeket támogassa céljaik elérése érdekében, és ezt teszi akkor is, amikor az ésszerűség alapján vitatja meg Romániával a kisebbség helyzetét célzó intézkedéseket. Ezért folytatják a munkát a vegyes bizottság keretében is – tette hozzá.
Bogdan Aurescu ugyanakkor kijelentette: Románia szerint az autonómia támogatása nem tekinthető az erre vonatkozó európai normák részének, ezért elfogadhatatlan.
A romániai restitúciós folyamatot illetően a román külügyminiszter elmondta: átfogó jogszabálycsomag rendelkezik a kérdésről, amely nagyon összetett. Sok ügy még folyamatban van, és amint tisztázódnak, megszületnek a megfelelő határozatok – közölte.
Szijjártó Péter azt mondta, jó lenne, ha felgyorsulna a visszaszolgáltatási folyamat.
A sajtótájékoztató előtt a két miniszter megállapodást írt alá a magyar- román határon átnyúló optikai hálózati infrastruktúra összekapcsolásáról.
Népújság (Marosvásárhely)

A Kárpát-haza jövője érdekében
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) május 8-án Kecskeméten, a hirös város főiskolájának nagyelőadójában szervezte meg A Kárpát-haza jövője című konferenciát, amelyen a Kárpát-haza fejlesztési hálózatában regisztrált 376 szakértőből kétszázan vettek részt. Az egész nap zajló rendezvényen 21 értekezés hangzott el, amelyek a gazdasági, társadalmi, művelődési élet legkülönbözőbb területeit érintettek. Az esemény fővédnöke Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt.
Az NSKI egyik bethlengábori jelmondata: Nem lehet mindent megtenni, amit kell, de mindent meg kell tenni, amit lehet.
Még mielőtt az elhangzott előterjesztések lényegére térnénk, hadd mondjuk el, hogy a külhoni szakértők közül az erdélyiek és partiumiak vannak legtöbben – érthető módon, hisz itt található a külhoni magyarság legnagyobb arányban – összesen 91-en regisztráltak. Ehhez képest a felvidékiek 50, a kárpátaljaiak 34, a délvidékiek 42, a drávaszögiek 12, a muravidékiek 8 személlyel vannak jelen a magyarországi 139 szakértő mellett, akik mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozási, gazdaság- és vidékfejlesztési, energetikai és vízgazdálkodási, ipar- és vállalkozásfejlesztési, turizmus- és szolgáltatásfejlesztési, munkaerőpiaci, közszolgáltatási, egészségügyi, oktatási, ifjúsági együttműködési, sportfejlesztési, kulturális örökségvédelmi, egyházi és civil szervezeti ágazatokban működnek.
Kétéves tevékenysége alatt az NSKI általános megítélése jelentősen pozitív irányba tolódott el, a Kárpát-haza program támogatottsága jól láthatóan növekedett – állapítottuk meg az érdeklődés nagyságából ítélve, ám Szász Jenő elnök, egy konferencián kívüli beszélgetésben pontosított. Valóban sokat nőtt a programjaik elfogadottsága, elismertsége, azt azonban nem mondhatjuk el, hogy ez egyöntetű. Sajnálatos módon vannak még – szerencsére egyre kevesebb számban – olyan politikai alakulatok, vagy személyek amelyek, illetve akik a 2004. december 5-ére emlékeztető módon viszonyulnak a nemzetegyesítés kérdésköréhez – mondotta. Az a tény viszont, hogy a mostani konferencián tíz államtitkár tartott előadást, mutatja a kormányzat pozitív hozzáállását, viszonyulását a nemzetegyesítési törekvésekhez.
Konferencianyitó köszöntőjében Szász Jenő elmondta, a jelenlegi kormányzat nem csak vállalja, de viseli is a felelősséget a külhoni magyarokért, s erre utal az is, hogy az elmúlt négy esztendő első (2010-es) törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló (XLV.) volt. Szembesülnünk kell azzal, hogy jelenleg – 25 évvel a rendszerváltozások után – a Kárpát-medencében nem 15, hanem 12,5 millió magyar él, s Kárpát-medencei viszonylatban el kell gondolkodnunk azon, hogy lehet-e az a tizenkét és félmillió ember a legnagyobb nemzeti közösség mozdonya. De meg kell értenünk azt is, hogy a Kárpát-medencén túl nincs magyar jövő, sem Angliában, sem Amerikában.
Lesz pénz...
... az itt felmutatott tervek megvalósítására, kezdte beszédét a Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád, aki a nemzetegyesítési irányelvek költségvetési vonzatairól beszélt. Annál is inkább biztos ez, mondotta, mert a teljes költségvetésnek mintegy 1 százalékát teszik ki ezek a programok, 45 milliárd forintot, ami százalékos arányban ugyan kevésnek tűnhet, de az eddigi gyakorlatot ismerve jelentős összeg. A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, Hidvégi Balázs a Kárpát-medence egységes gazdasági térként való értelmezésekor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi fogalomhasználat is alátámasztja, mennyire egységben gondolkodik a kormányzat ebben a kérdésben. „Most már nem azt mondjuk, hogy határon túli magyarok, hanem, hogy külhoni magyarok – ezzel is érzékeltetni akarván, hogy bennünket nem választanak el semmiféle határok” – mutatott rá, s megtoldotta még annyival, hogy 104 év után végre minden magyar állampolgár egyszerre szavazhatott.
Hibákból tanulni
Tudástranszfer és információs akciók, szakmai továbbképzések, bemutató üzemek tapasztalataihoz való hozzáférés, tájékoztatási szolgáltatások sokrétűbbé tétele, szakmai látogatások és cserekapcsolatok, szaktanácsadás és tanácsadók képzése folytán tud és akar a külhoni magyarság segítségére lenni a magyar kormányzat – emelte ki beszédében Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Ezt egészítette ki Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a magyar gazdakörök és gazdaszövetkezetek szövetségének (MAGOSZ) elnöke azzal, hogy legfontosabb erőforrás a szervezettség. „Legfontosabb kötelességünk, hogy a tudásban, szakmaiságban, szervezettségben szerzett tapasztalatainkat megosszuk azokkal, akikkel egy nyelvet beszélünk. Ha nemzettársainkat a miáltalunk elkövetett hibákra is figyelmeztetjük, már az is nagy megtakarítást jelent számukra” – mondotta Jakab István. Az ágazat közös érdeke, hogy minden magyar ember számára elérhető legyen a 700 fős tanácsadói hálózattal és 8 milliárdos költségvetéssel működő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tudásbázisa – folytatta.
„Két napja indítottuk el a Határtalanul gazda című honlapot, amely interaktív felületével jelentős támogatást nyújt az anyaországi és a külhoni magyarok közötti párbeszédre, információcserére” – mondotta el Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
Hungarikumokból – elégtelen
A Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára, Szakáli István Loránd elmondta, hogy jövő héten a kormány elé kerül a módosított hungarikum-törvény tervezete, amelynek célja számba venni azokat az értékeket, amelyek az illető közösségnek fontosak. Jelenleg Magyarországon 48 darab a hungarikumok száma, ebből 16 az agrár jellegű. A külhoni értékek elemei között 106-ot tartanak számon, ebből Erdélyben van a legkevesebb – csupán öt. A Vajdaságban 64-gyel, Horvátországban 19-cel, a Muravidéken, Kárpátalján és Felvidéken 6-6-tal számolnak. A hungarikum pedig nem országimázs, hanem nemzetmárka kell hogy legyen, jelentette ki az államtitkár-helyettes. Tény, hogy néhol nem könnyű a hungarikummá nyilvánítás rögös útjait eljárni, azonban érdemes erőfeszítéseket tenni érte, hiszen a helyi közösségek szélesebb körű ismertségét, közvetve pedig gazdasági előrehaladását szolgálhatják ezek a termékek. Ezt a folyamatot kívánja segíteni a szaktárca a jövőben.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár fontosnak nevezte a határon túli iskolák ellátását taneszközzel, tankönyvvel, valamint a pedagógusok továbbképzését.
Az egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor kiemelte: a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek jelenleg is kapnak ellátást, „különböző technikákkal a magyar orvosok ezt többé-kevésbé megoldják”. Ezt az ellátást valamilyen módon legalizálni kellene, ehhez azonban kormányközi megállapodásokat kell kötni – tette hozzá. Mint mondta, a Kárpát-medencei egészségügyi hálózat a magyar kormány számára nyitott kapu.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára, Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy a képzési szintek előrehaladásával csökken a magyarok reprezentáltsága a felsőoktatásban az elszakított nemzetrészek oktatási hálózatában. Jól látható, hogy minél magasabb az oktatás szintje – egyetem, doktori, mesterképzés –, annál alacsonyabb az azokon részt vevő magyar nemzetiségiek száma. Ez részint az akkreditációk hiányának is betudható (lásd: marosvásárhelyi gyógyszerészképzés, szerk. megj.)
„A Kárpát-haza szélesebb tere a magyar életnek. A közös célok megvalósítását egységesen meg kell tudni szervezni. Készen állunk arra, hogy a nagy és közös fejlesztési célok érdekében tudásunkat és erőforrásainkat Kárpát-medencei szintű nemzetegyesítés szolgálatába állítsuk” – hangsúlyozta Molnár György, az NSKI igazgatója záróelőadásában.
Előadásokat tartottak még: Gaál József, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Ekkehard Philipp, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft pénzügyi és controlling vezetője, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár, Balogh Csaba Sándor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Joó István, a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro

Válságban is fejlődik Kalotaszeg
Az infrastruktúra javításával, turisztikai információs iroda létrehozásával és faluturizmussal csalogatják a látogatókat Kolozs megye tömbmagyar kisrégiójába, Kalotaszegre. A helyi törekvések sikerét az immár többnyire magánúton érkező, zömében magyarországi turisták növekvő száma is igazolja. A gazdag népi és építészeti hagyományokkal rendelkező térségben számos sikeres vállalkozás is működik, riportutunk során ezeket is felkerestük.
A sajtóban többnyire negatív hírek látnak napvilágot, ezért most azokat a kalotaszegi településeket keressük fel, ahol jól működő vállalkozások vannak és az önkormányzatok is sikerekről tudnak beszámolni – harangozza be rendhagyó kirándulásunkat Keizer Róbert üzletember, aki a sajtó képviselőin kívül Magyarország kolozsvári főkonzulátusának egyik tisztségviselőjét és egy kínai LED-technológiában érdekelt cég képviselőjét is meghívta az útra.
A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei elnöke gyakran lát el üzletközvetítő feladatokat, ezúttal is ebben a minőségében szervezte meg a kalotaszegi túrát, melyre elmondása szerint ő évente sort kerít.
A szakma, amelyet csak ellopni lehet
Utunk első állomása Magyarvista, itt a helyi kőfaragó üzemet tekintjük meg, miután megsimogattuk a kölyökmacskát, amely elsőként üdvözölt bennünket a faluban. Keizer Róbert kifejtette: azért ide látogattunk először, mivel a Levente Companie Kft. országszerte egyedinek számító kőfaragásbemutató-szalont tervez nyitni a településen.
Arról saját szemmel is meggyőződhetünk, hogy az épület már áll, Bartha István műszakvezető pedig arról biztosított, hogy őszire teljesen elkészül a szalon. „Ezt a szakmát iskolában nem tanulják, mindenki lopta valakitől" – magyarázta a szakember. Kifejtette: munkájuk abban különbözik a közönséges kőfejtőétől, hogy itt egyedi dolgokat faragnak, ugyanis a sablonos tucatmunkára kicsi az igény.
„Számos sablonunk van, ilyenek például az ajtó- vagy ablakkeretek. Ha bárkinek megmutatok harminc darabot, kiválasztja az egyiket, és azt mondja: nem lehetne ezt egy kicsit másképpen?" – meséli Bartha István. A kőfaragó üzemben folyó munka egyébként meglehetősen látványos, egy-egy kővágó lap úgy vágja a masszív kőtömböt, mint kés a kenyeret.
Infrastruktúra-bővítés és turistacsalogatás
Magyarvistai villámlátogatásunk után a következő úti cél Magyarkapus. A községházán álltunk meg, ahol Rácz P. Zoltán magyar polgári párti (MPP) alpolgármester fogadja alkalmi delegációnkat. A kilenc faluból álló községben 32–33 százalékos a magyarság aránya, két településen laknak többségben magyarok, Magyarkapuson 95, Magyarkiskapuson 65 százalékos a létszámfölény.
A helybeliek többnyire az építőiparban dolgoznak, ácsok, kőművesek. A magyar közösség legnagyobb gondja az elöregedés, alig vannak fiatalok a falvakban, a magyar iskolák is rosszul állnak gyereklétszám tekintetében, fennáll a veszély, hogy jövőre nem indulhat el egy ötödik osztály, tudtuk meg Rácz P. Zoltántól.
Az alpolgármester elmondta, mivel Magyarkapus az épülő észak-erdélyi autópálya nyomvonala mellett található, két nagyobb külföldi beruházó, egy svájci és egy osztrák cég is megtelepedett a községben. Mindkettő az autópálya-építéshez szállít anyagokat, előbbi egy vegyi üzemet működtet, utóbbi állványokat készít. Mivel mindkét cég meglehetősen automatizálta gyártását, alig néhány helyi lakost alkalmaznak, azonban a helyi adók és illetékek, amelyeket befizetnek, a község éves költségvetésének 3–4 százalékát adják.
Egy üvegház is épült a község területén, amelyet haszonbérbe adott az önkormányzat, ebből évi 70 ezer lej jövedelmük származik, részletezte az elöljáró. Hozzáfűzte, ennek tulajdonosa egy újabb, azonos méretű üvegházat is felhúzna, de időközben a jogszabályok úgy változtak, hogy ehhez az önkormányzatnak el kellene adnia a területet, amit a lakosság nem támogat. Egy magyar építőipari vállalkozás is működik a községben, amely kapugyártással kezdte tevékenységét, a Lavanda Kft. mintegy 25 embernek ad munkát, tette hozzá Keizer Róbert.
Rácz P. Zoltán infrastrukturális beruházásokról is beszámolt. Elmondta, míg korábban meglehetősen gyatra volt a község infrastruktúrája, egy európai uniós pályázat révén korszerűsítették az út- és vízhálózatot. Emellett Magyarkiskapuson egy turisztikai információs központ épül, amely a tervek szerint csaknem ki fogja szolgálni egész Kalotaszeget.
„Két állandó alkalmazottal működik majd az iroda, pénteken részlegesen átvesszük az épületet. A tervek szerint decemberre kellene elkészülnie, de ahogy most haladunk, korábban meglesz. A beruházás értéke mintegy 180 ezer euró" – magyarázta a helyszínen az alpolgármester. Kérdésünkre elmondja, jelenleg alig egy-két panzió működik a községben, a turizmus fellendülését az információs központ megnyitásától várják.
Faluturizmus Kalotaszentkirályon
A faluturizmusáról híres Kalotaszentkirályon a Püspök panzió tulajdonosa, Vincze István fogadott. Mint mondta, a faluturizmus az évente megrendezett Kalotaszegi népzene- és néptánctábor révén indult be a településen, hiszen a világ minden részéről érkező vendégeket el kellett szállásolni, miközben korábban senkinek nem foglalkozott vendégfogadással.
Négy-öt évig spontán módon működött a néptáncosok elszállásolása, utána látták, hogy ebből akár meg is lehetne élni. Ezután kezdtek el reklámot csapni a falunak. Mivel kezdetben senkinek nem volt erre a célra külön épülete, ezért úgy kezdték, hogy akinek volt három szobája, abból kettőt kiadott. Később, amikor a vendégfogadásnak ez a módja kezdett kényelmetlenné válni, elkezdték beépíteni a padlástereket, kialakítani a kizárólag vendégfogadásra szánt helyiségeket. „Ma már 40 panzióból álló, működő vendégfogadó-hálózata van a falunak, javarészük kétmargarétás" – magyarázta Vincze István.
A turistaszezon általában húsvétkor kezdődik és mintegy hét hónapot tart, a látogatók 90 százaléka Magyarországról érkezik. A legtöbb vendég az október végi Csipkebogyó-fesztiválra jön, mintegy háromszázan a településen is szállnak meg, de az átutazó is sok. A gazdasági válság előtt a 14 ezret is elérte éves szinten a vendégéjszakák száma, a krízis beálltával évi 8 ezerre csökkent. Lényeges változás következett be a turisták szokásaiban is, mesélte vendéglátónk, egyre kevesebb az utazási irodák által indított, nagybuszos kirándulások száma, ma már kisebb, 20–25 fős baráti társaságok érkeznek a faluba. Ők jellemzően az interneten tájékozódnak a szálláslehetőségekről és maguk szervezik az útjukat.
Vincze István magán-falumúzeumát is megmutatta, ahol a kalotaszegi népviselet mellett a több mint százéves porcelántányérokból álló gyűjteményét is megcsodálhattuk. Valamennyi az Osztrák–Magyar Monarchia idején készült Wilhelmsburgban, Apátházán és Hollóházán. Vendéglátónk kürtőskaláccsal és áfonyapálinkával kínált. Közben megérkezett Póka András György, a község RMDSZ-es polgármestere is. Mint elmondta, a 1650 lakosú községre – ebből 1100-an élnek Kalotaszentkirályon – egyáltalán nem jellemző az elvándorlás, ennek ellenére tíz év alatt kétszáz fővel apadt a lélekszám.
„Idén nyolc temetés volt és csak egy gyerek született, pedig ritka az olyan család, ahol ne lenne legalább két gyerek. Igaz, sok az agglegény és az egyedülálló nő, legalább harminc pár lehetne még, de nem sietnek házasodni" – panaszolta az elöljáró. Póka András György büszke arra, hogy a község infrastruktúráját uniós forrásokból sikerült korszerűsíteni, a szennyvízhálózat és a közkivilágítás is megújult, a focipályát pedig a Kolozsvári CFR avatta fel. Az elmúlt tíz évben összesen 10 millió eurót sikerült pályázniuk infrastruktúra-fejlesztésre, mesélte büszkén az elöljáró.
Konzulátusi segítség
Körutunkat Kiskalotán fejezzük be, ahol Vasile Tripan polgármester fogad. Mint meséli, most szeretnék leaszfaltozni az 1261-ben épül magyarvalkói református műemlék templomhoz vezető utat, ennek a népszerűsítését kérte Korsós Tamás konzultól, amire ígéretet is kapott. A diplomata a Krónikának elmondta: fontosnak tartotta, hogy részt vegyen a terepszemlén, hiszen így a konzulátus is megismerheti a helyi gazdasági lehetőségeket.
A személyesen megszerzett ismeretek birtokában ajánlatokat tudnak tenni a magyarországi gazdasági köröknek a kalotaszegi befektetési, üzleti lehetőségekről. Emellett a helyi közösségek terveit, elképzeléseit is közvetíteni tudják Magyarországra, tette hozzá. „Fontos, hogy terepre menjünk, és ne pusztán irodákban elmélkedve, terepismeret nélkül próbáljuk meg segíteni a külgazdasági minisztérium célkitűzéseit" – magyarázta Korsós Tamás. Hozzáfűzte, számára a kalotaszegi túra tanulsága, hogy válságos időkben is lehet boldogulni, ha megvan a helyi akarat, elképzelés és az ehhez szükséges öszszefogás.
Kiss Előd-Gergel
Krónika (Kolozsvár)

Kiutat keresnek a zsákutcából
Nem elegendő mindössze egy-két alkalom a román–magyar kapcsolatokban felmerülő vitás kérdések megbeszélésére, hiú ábránd azt hinni, hogy itt gyors folyamatról van szó – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Altusz Kristóf, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. A román–magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnöke lapunknak elmondta, az erdélyi magyar kisebbség helyzete olyan sarkalatos kérdéskör a magyar külpolitikában, amelyet Budapest mindig fel fog vetni a kétoldalú megbeszélések során. Az államtitkár szerint nem volt reális elképzelés Bukarest részéről, hogy Bogdan Aurescu román külügyminiszter nemrég tett budapesti látogatása során jegyzőkönyvet írjanak alá a kisebbségi ügyekről. Altusz Kristóf közölte, megindult a konszenzus keresése a problémás ügyekben, de a jelenlegi politikai szándék egyelőre nem ad lehetőséget arra, hogy a szakbizottság egységes álláspontot tudjon kialakítani.
– Három év után járt először nemrég román külügyminiszter Budapesten, ám Bogdan Aurescu május 7-ei látogatása sem enyhítette a meglehetősen fagyos kétoldalú viszonyt. Csak a közvélemény számára tűnt úgy, hogy a kapcsolatok ezúttal sem mozdultak ki a holtpontról, vagy a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium is így érzékeli?
– A kérdés eléggé összetett. A magyar–román kapcsolatrendszerben nyilvánvalóan vannak problémás ügyek, voltak az elmúlt huszonöt évben is, és valószínűleg egy ideig maradnak is. A minisztériumban ezt mi úgy értékeljük, hogy ezekről az ügyekről nagyon fontos beszélni.
A romániai magyar kisebbség helyzete – legyen szó Erdélyről vagy a Székelyföldről – olyan sarkalatos kérdéskör a magyar külpolitikában, amiről folyamatosan tárgyalni fogunk. Ha pedig e téren vannak általunk tapasztalt érdeksérelmek, továbbá a magyar közösségek ilyen irányú jelzéseket adnak nekünk, akkor azokat természetesen fel fogjuk vetni a kétoldalú megbeszélések során.
Ennek megfelelően az Aurescu-látogatásnak is volt egy olyan része, ahol a magyarság ügyeiről tárgyalt a két külügyminiszter, és természetesen volt egy jövőbemutató rész is, amely az együttműködés szilárdítását jelezte. Utóbbi esetre példa a határon átnyúló optikai hálózati infrastruktúra összekapcsolásáról kötött megállapodás, amely gyorsabb internetforgalmat feltételez, vagy akár az autópályák építésének ügye, ami szintén fontos és szükséges momentum. Harmadik elemként természetesen külpolitikai kérdések is terítékre kerültek, amelyeket uniós tagországokként vitattunk meg egymással.
– Milyen mértékben nyomta rá a bélyegét a megbeszélésre, hogy a találkozó előtt Bogdan Aurescu aggodalmát fejezte ki a magyarországi románok szerinte veszélyeztetett kulturális identitásáért? Budapest osztja-e ezeket az aggodalmakat?
– Nem volt elegáns lépés a román diplomácia részéről, hogy a budapesti látogatás előtti estén ilyen típusú nyilatkozatot tett a külügyminiszter. Erre mi odafigyeltünk. Nézze, mi itt arra a véleményre fektetünk hangsúlyt, amit a Magyarországon élő román kisebbségek az irányunkban közvetítenek. Márpedig mi nem kaptunk ilyen típusú jelzéseket, hogy veszélyben lenne a magyarországi román kisebbség. Itt az álláspontunk eléggé eltérő.
– A külügyminiszteri találkozó előtt úgy tűnt, hogy alá lehet írni egy kisebbségi jegyzőkönyvet, erre végül mégsem került sor. Miért hiúsult meg ennek a megállapodásnak a megkötése, milyen konkrét ügyekben vannak markáns nézeteltérések a román és a magyar fél között?
– A kisebbségi együttműködési szakbizottság testületi szinten utoljára 2011-ben ülésezett, azóta a kisebbségi ügyeket érintő bizottsági munka gyakorlatilag állt, zsákutcában volt. Nem volt reális elképzelés a román fél részéről, hogy két társelnöki találkozó alkalmával át tudjuk tekinteni az egész jegyzőkönyvet, és ez aláírásra is kerülhet Budapesten. Ilyen szempontból a magyar fél elképzelése nem esett egybe a románnal, hiszen teljesen tisztában voltunk azzal, hogy egy legutóbb 2009-ben aláírt jegyzőkönyvet, és az azóta görgetett ügyeket nem fogjuk tudni gyorsan lezárni.
Amint a kérdésében is rámutatott, természetesen vannak olyan gócpontok, problémás ügyek, amiben a konszenzus keresése megindult ugyan, de látni lehet, hogy a politikai szándék nem ad arra lehetőséget, hogy egységes, konszenzusos álláspontot alakítsunk ki a bizottsági munkában. Említenék egy olyan példát, amelyet mi rendszeresen megemlítünk. A bukaresti törvényhozás több mint tíz éve halogatja a beterjesztett kisebbségi törvénytervezet megtárgyalását, illetve elfogadását.
Ez olyan ügy, amely a kisebbségek védelmében jelent további garanciákat. Mi a magyar kisebbségről beszélünk ugyan, de Romániában nemcsak magyar kisebbség él, éppen ezért ez nem kifejezetten magyar kérés. Úgy gondolom, hogy a Romániában élő összes többi kisebbség számára fontos lenne, hogy legyen egy ilyen jogszabály.
De egyelőre úgy tűnik, hogy e téren nem várható komolyabb elmozdulás. Az ilyen típusú gócpontok beazonosítása történik a társelnöki találkozók során, és egyszer biztosan eljutunk odáig, hogy a jegyzőkönyvet átvizsgálva a bizottság elé terjesszük a komplett dokumentumot. Ez még mindig nem azt jelenti, hogy végleges aláírásra kerül sor, hanem a bizottság a két állam közötti kisebbségi együttműködésnek a legitim formája, amit egyébként az 1996-ban kötött magyar–román alapszerződés is rögzít.
– A magyar Külügyminisztérium kéri-e például az erdélyi magyar önrendelkezés kérdésének beemelését ebbe a jegyzőkönyvbe? Budapesten Bogdan Aurescu nem rejtette véka alá, miszerint Románia azzal sem ért egyet, hogy Magyarország támogatja ezeket az autonómiatörekvéseket.
– Újabb olyan pontot említ, amelyben nincs egyetértés. Konkrétan azért nem szeretnék belemenni részletesen az összes vitatott kérdésbe, mert egy folyamat közepén vagyunk. Ha én most minden egyes pontot elmondanék, amelyet társelnöki szinten megbeszéltünk, akkor ez valószínűleg gátolná az épp most zajló párbeszéd kimenetelét.
Ezzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy a kisebbségi és együttműködési szakbizottságnak nagyon fontos szerepe van. Nyilván nem arról kell szóljon az egyeztetés, hogy társelnöki, illetve titkári szinten, zárt ajtók mögött beszélünk, hanem hogy a bizottságban – ahol az érintett kérdések minden szereplője jelen van – mindenki el tudja mondani az álláspontját.
Ha sikerül konszenzust találni, akkor előre tudunk haladni, ha pedig nem – például az ön által említett kérdésben –, akkor magasabb szintre kell utalni a kérdést. Tehát nyitva is hagyhatjuk a kérdést, és megállapodhatunk abban, hogy nem tudunk megállapodni erről, vagy olyan politikai szintre vihetjük, amely már túlmutat a bizottsági munkán.
– Megalapozottak-e azok a vélekedések, miszerint a jelenlegi magyar kormány nem ért egyet a Bajnai-kormány idején, 2009 júliusában Bukarestben aláírt román–magyar kisebbségi jegyzőkönyv bizonyos pontjaival? Amelyekhez a román fél viszont ragaszkodik.
– Ide vonatkozóan azt tudom mondani, hogy 2009-ben nem teljes bizottsági kör előtt került aláírásra az ominózus jegyzőkönyv. Nem szeretném túl sokszor önmagamat ismételni, de én nem kívánom azt, hogy társelnöki szinten, zárt ajtók mögött szülessen újabb megállapodás, hanem a nyilvánosság előtt. Annak a bizottságnak a tagjaival, akik egyébként legitim felhatalmazást kaptak arra, hogy az ügyben tárgyaljanak, tehát ott szülessen kompromisszumos megállapodás, ha erre mód van.
– Tehát értsük úgy, hogy hat évvel ezelőtt Gémesi Ferenc kisebbségekért és nemzetpolitikai ügyekért felelős államtitkár a vegyes bizottság akkori magyar társelnökeként úgymond a saját szakállára írta alá a jegyzőkönyvet?
– Nem kívánom minősíteni, hogy az akkori társelnök éppen mit és miért cselekedett. Én viszont a szakbizottság jelenlegi társelnökeként nem kívánok oly módon eljárni, mint 2009-ben az akkori társelnök tette.
– Az elmúlt hónapok során többször tárgyalt a szakbizottság román társelnökével, ami mindenképpen elmozdulás ahhoz képest, hogy négy éve semmi nem történt. Ön szerint felgyorsulhatnak a kétoldalú tágyalások a következő időszakban, van esély arra, hogy többször egyeztessenek a román–magyar kapcsolatokat hosszú ideje megakasztó vitás kérdésekről?
– Januártól, mióta a kormány kinevezett a román–magyar kisebbségi és együttműködési szakbizottság társelnöki pozíciójára, három titkári és három társelnöki találkozóra került sor. Az Aurescu külügyminiszter úr látogatása előtti napon elég hosszan tárgyaltunk a román társelnökkel, illetve a budapesti látogatást követő héten kerítettünk sort a harmadik társelnöki találkozóra.
Amint már említettem, elég komoly munka áll előttünk, nem lehet egy-két alkalommal megbeszélni a vitás kérdéseket, hiú ábránd azt hinni, hogy itt gyors folyamatról van szó. Fenn kell tartani a párbeszédet, fontosak a konzultációk, mi magát a kisebbségi szakbizottságot is fontos fórumnak tartjuk, és úgy veszem észre, hogy a román fél is.
De megmondom őszintén, most nem tudom önnek pontosan megmondani, hogy mikor jutunk el arra a pontra, amikor ténylegesen össze lehet hívni a bizottságot, és az eddig feldolgozott anyagot a testület elé lehet tárni. Ha arra gondol, hogy 2011 és 2015 között nem történt semmi – erre mondtam én, hogy zsákutcában vagyunk –, akkor ezzel a három-három találkozóval 2015 januárjától nyilván újabb lendületet vett az együttműködési szakbizottság munkája.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Tárgyalások a gyors siker illúziója nélkül
Egy-két alkalom korántsem elegendő a román–magyar kapcsolatokban felmerülő vitás kérdések megbeszélésére, hiú ábránd azt hinni, hogy itt gyors folyamatról van szó, szögezte le Altusz Kristóf. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Krónikának adott interjút.
– Három év után járt először román külügyminiszter Budapesten, ám Bogdan Aurescu május 7-ei látogatása sem enyhítette a meglehetősen fagyos kétoldalú viszonyt. Csak a közvélemény számára tűnt úgy, hogy a kapcsolatok ezúttal sem mozdultak ki a holtpontról, vagy ön is így érzékeli?
– Meglehetősen összetett a kérdés. A magyar–román kapcsolatrendszerben nyilvánvalóan vannak problémás ügyek, voltak az elmúlt huszonöt évben is, és valószínűleg egy ideig maradnak is. A minisztériumban úgy értékeljük, hogy ezekről az ügyekről nagyon fontos beszélni. A romániai magyar kisebbség helyzete – legyen szó Erdélyről vagy Székelyföldről – olyan sarkalatos kérdéskör a magyar külpolitikában, amiről folyamatosan tárgyalni fogunk. Ha pedig e téren vannak általunk tapasztalt érdeksérelmek, továbbá a magyar közösségek ilyen irányú jelzéseket adnak nekünk, azokat természetesen felvetjük a kétoldalú megbeszélések során. Az Aurescu-látogatásnak is volt olyan része, amikor a magyarság ügyeiről tárgyalt a két külügyminiszter, és természetesen volt egy jövőbemutató rész is, amely az együttműködés szilárdítását jelezte. Utóbbi esetre példa a határon átnyúló optikai hálózati infrastruktúra összekapcsolásáról kötött megállapodás, amely gyorsabb internetforgalmat feltételez, vagy akár az autópályák építésének ügye, ami szintén fontos és szükséges momentum. Harmadik elemként természetesen külpolitikai kérdések is terítékre kerültek, amelyeket uniós tagországokként vitattunk meg egymással.
– Milyen mértékben nyomta rá a bélyegét a megbeszélésre, hogy a találkozó előtt Bogdan Aurescu aggodalmát fejezte ki a magyarországi románok szerinte veszélyeztetett kulturális identitásáért? Budapest osztja ezeket az aggodalmakat?
– Nem volt elegáns gesztus a román diplomácia részéről, hogy a budapesti látogatás előtti estén ilyen típusú nyilatkozatot tett a külügyminiszter. Erre természetesen odafigyelünk, de elsősorban arra a véleményre fektetünk hangsúlyt, amelyet a Magyarországon élő román kisebbségek közvetítenek felénk. Márpedig mi nem kaptunk olyan jelzéseket, miszerint veszélyben lenne a magyarországi román kisebbség. Itt a két álláspont eléggé eltérő.
– A külügyminiszteri találkozó előtt úgy tűnt, aláírható egy kisebbségi jegyzőkönyv, erre azonban mégsem került sor. Miért hiúsult ez meg, milyen konkrét ügyekben léteznek markáns nézeteltérések a román és a magyar fél között?
– A kisebbségi együttműködési szakbizottság testületi szinten utoljára 2011-ben ülésezett, a kisebbségi ügyeket érintő bizottsági munka gyakorlatilag zsákutcába jutott. Nem volt reális elképzelés a román fél részéről, hogy két társelnöki találkozó alkalmával át tudjuk tekinteni az egész jegyzőkönyvet, és ez aláírásra is kerülhet Budapesten. Ilyen szempontból a magyar fél elképzelése nem esett egybe a románnal, hiszen tisztában voltunk azzal, hogy egy legutóbb 2009-ben aláírt jegyzőkönyvet, és az azóta görgetett ügyeket nem fogjuk tudni gyorsan lezárni. Természetesen vannak olyan gócpontok, problémás ügyek, amiben a közeledés megindult ugyan, de látni lehet, hogy a politikai szándék nem ad lehetőséget arra, hogy egységes, konszenzusos álláspontot alakítsunk ki a bizottsági munkában. Ilyen például a kisebbségi törvénytervezet, amelynek beterjesztését és elfogadását a bukaresti törvényhozás több mint tíz éve halogatja. Olyan ügy ez, amely a kisebbségek védelmében jelentene további garanciákat. Mi a magyar kisebbségről beszélünk ugyan, de Romániában nemcsak magyar kisebbség él, ezért aztán ez nem kifejezetten magyar kérés. Úgy gondolom, a Romániában élő összes többi kisebbség számára fontos lenne egy ilyen jogszabály megszületése. Úgy tűnik azonban, hogy e téren nem várható jelentősebb elmozdulás. Az ilyen típusú gócpontok azonosítása zajlik a társelnöki találkozók során, és egyszer biztosan eljutunk odáig, hogy a jegyzőkönyvet átvizsgálva a bizottság elé terjesszük a komplett dokumentumot. Ez még mindig nem jelenti feltétlenül azt, hogy aláírásra kerül sor, a bizottság azonban a két állam közötti kisebbségi együttműködés legitim formája, amit egyébként az 1996-ban kötött magyar–román alapszerződés is rögzít.
– A magyar külügyminisztérium kéri-e például az erdélyi magyar önrendelkezés kérdésének beemelését a jegyzőkönyvbe? Budapesten Bogdan Aurescu nem rejtette véka alá, miszerint Románia azzal sem ért egyet, hogy Magyarország támogatja ezeket az autonómiatörekvéseket.
– Újabb olyan pontot említ, amelyben nincs egyetértés. Konkrétan azért nem szeretnék belemenni részletesen valamennyi vitatott kérdésbe, mert egy folyamat közepén vagyunk. Ha én most minden egyes pontot elmondanék, amelyet társelnöki szinten megbeszéltünk, az valószínűleg gátolná a párbeszéd kimenetelét. A kisebbségi és együttműködési szakbizottságnak nagyon fontos szerepe van, és az egyeztetésnek nyilván nem arról kell szólnia, hogy társelnöki, illetve titkári szinten, zárt ajtók mögött beszélünk, hanem hogy a bizottságban – ahol az érintett kérdések valamennyi szereplője jelen van – mindenki el tudja mondani az álláspontját. Ha sikerül konszenzusra jutni, előre tudunk lépni, ahol pedig nem – és az ön által említett kérdés ilyen –, magasabb szintre kell utalni a kérdést. Nyitva is hagyhatjuk a kérdést, illetve megállapodhatunk abban, hogy nem tudunk megegyezni ebben, vagy olyan politikai szintre vihetjük, amely már túlmutat a bizottsági munkán.
– Megalapozottak-e azok a vélekedések, miszerint a jelenlegi magyar kormány nem ért egyet a Bajnai-kormány idején, 2009 júliusában Bukarestben aláírt román–magyar kisebbségi jegyzőkönyv bizonyos pontjaival? Amelyekhez a román fél viszont ragaszkodik.
– 2009-ben nem a teljes bizottsági kör előtt írták alá az ominózus jegyzőkönyvet. Én viszont nem kívánom azt, hogy társelnöki szinten, zárt ajtók mögött szülessen újabb megállapodás, hanem a nyilvánosság előtt. Annak a bizottságnak a tagjaival, akik legitim felhatalmazást kaptak arra, hogy az ügyben tárgyaljanak, tehát ott szülessen kompromisszumos megállapodás, ha erre mód van.
– Értsük úgy, hogy hat évvel ezelőtt Gémesi Ferenc kisebbségekért és nemzetpolitikai ügyekért felelős államtitkár a vegyes bizottság akkori magyar társelnökeként, úgymond, saját szakállára írta alá a jegyzőkönyvet?
– Nem kívánom minősíteni az akkori társelnök cselekedeteit. A szakbizottság jelenlegi társelnökeként azonban nem kívánok oly módon eljárni, mint 2009-ben az akkori társelnök tette.
– Az elmúlt hónapok során többször tárgyalt a szakbizottság román társelnökével, ami mindenképpen elmozdulás ahhoz képest, hogy négy éve semmi nem történt. Felgyorsulhatnak a kétoldalú tárgyalások, van esély arra, hogy többször egyeztessenek a román–magyar kapcsolatokat hosszú ideje megakasztó vitás kérdésekről?
– Januártól, mióta a kormány kinevezett a román–magyar kisebbségi és együttműködési szakbizottság társelnöki pozíciójába, három titkári és három társelnöki találkozóra került sor. A Bogdan Aurescu külügyminiszter látogatása előtti napon hosszasan tárgyaltunk a román társelnökkel, illetve a budapesti látogatást követő héten kerítettünk sort a harmadik társelnöki találkozóra is. Komoly munka áll előttünk, nem lehet egy-két alkalommal megoldást találni a vitás kérdésekre, hiú ábránd azt hinni, hogy gyors folyamatról van szó. Fenn kell tartani a párbeszédet, fontosak a konzultációk, mi a kisebbségi szakbizottságot is fontos fórumnak tartjuk, és örülök, hogy a jelek szerint román fél is hasonlóan vélekedik. Ennek ellenére nem tudom önnek megmondani, mikor jutunk el arra a pontra, amikor ténylegesen össze lehet hívni a bizottságot, és az eddig feldolgozott anyagot a testület elé lehet tárni. Ha arra gondol, hogy 2011 és 2015 között nem történt semmi – erre mondtam én, hogy zsákutcában vagyunk –, akkor ezzel a három-három találkozóval 2015 januárjától kétségtelenül nyilván újabb lendületet vett az együttműködési szakbizottság munkája.
Rostás Szabolcs
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A magyarság összefogó erő lehet Közép-Európában
A magyarság összefogó erő lehet a megújuló és megerősödő Közép-Európában, de csak ha egzisztenciálisan erős, öntudatos és magabiztos, és ennek alapja a kultúra és a képzés – mondta Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára kedden Budapesten.
A 20. jubileumi ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem és ELTE Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Fóruma megnyitóján Magyar Levente kiemelte: a 20. század az egységes magyar gazdasági rendszert is szétrombolta, és hogy ezt minél inkább helyreállítsák, a KKM a nemzetpolitikán keresztül igyekszik erősíteni a magyarok közötti gazdasági kapcsolatokat, a határ menti kapcsolatokat, együttműködést. Mindezt a szomszédos országokkal a legnagyobb békében és egyetértésben teszi – tette hozzá.
Azt hangoztatta: Magyarország és a magyar nép csak akkor lehet sikeres, ha a szomszédjaival együtt, és nem azok ellenében ér el eredményeket. Ez a politika látványos eredményeket ért el az utóbbi időben – mondta, példaként említve a magyar–szerb kapcsolatok látványos javulását.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke azt mondta, a nyári egyetem az együttműködésről szól, a magyar anyanyelven gondolkodók hálózatát építik. Ha sikerrel járnak, akkor tettek valamit Trianon feldolgozásáért és meghaladásáért, elkezdték visszaszerezni azt, amit elvett Trianon – fogalmazott. Kifejtette: sok olyan gondolat született a szabadegyetemeken az elmúlt években, amely a politika napirendjére került és valósággá vált. Most is ráfér a gondolkodás a politikára – fűzte hozzá.
A most megnyitott nyári egyetemet, amelyet – mint mondta – a talán legtekintélyesebb magyar egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezett, egyfajta nemzetegyesítésnek nevezte. Nemcsak tudományos konferenciáról van szó, hanem Trianon szellemi feldolgozásában, politikai meghaladásában segít minden hasonló rendezvény – vélekedett.
Németh Zsolt a nyári egyetem résztvevőiről azt mondta: a Kárpát-medence sikeres gondolkodói lehetnek. Arra biztatta őket, hogy igyekezzenek kapcsolatokat, hálózatot építeni a rendezvényen, és így Trianon 100. évfordulója lélekben megerősödve találja majd a Kárpát-medencei magyarságot.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint a magyarság akkor lehet nyertes a 21. században, ha összpontosítani tudja a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a szerte a nagyvilágban élő magyar közösség szellemi, lelki és anyagi energiáit, erőforrásait. Kiemelte: a 20. századot mi magyarok a Kárpát-medencében elveszítettük. Hozzátette: kérdés, hogy a 21. században az európai közösségi térben nyertesek leszünk vagy ismét veszteseknek bizonyulunk.
Kiemelte: az erőgyűjtés egyik alapkövetelménye a felelős nemzetpolitika, és egyik leghatékonyabb eszköze az oktatás. Rámutatott, a felelős nemzetpolitika jegyében valósították meg a nemzet határokon átívelő, európai módon történő közjogi egyesítését.
A magyar állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztése a külhonban élő magyarokra annak a legitim magyar nemzeti erőgyűjtésnek a része, amely nemcsak egy elvont gondolat vagy egy politikusi ékesszólás, hanem a fiatalok holnapi és holnaputáni életminőségét is befolyásoló tényező Magyarországon és külhonban egyaránt – hangoztatta Kövér László.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt: a nemzet, a nyelv és a tudomány egymással szoros összefüggésben áll, és az első kettőnek az állapota, valamint a tudomány minősége sokkal erősebben összetartozik, mint elsőre gondolnák.
Kifejtette: ha a magyar nyelv kikopik a tudományos, művészi használatból, akkor visszaszorul a mindennapok tekintetében is, ez pedig a nemzet visszaszorulásával, életerejének, befolyásának drámai csökkenésével jár. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, ha a magyar nyelv erősödik, akkor a magyar nemzet öntudata, egésze és az állam intézményes struktúrája is erősebbé válik – mondta.
Krónika (Kolozsvár)

Süketek párbeszéde Budapest és Bukarest között
Steril vitával folytatódott tegnap a román–magyar diplomáciai szócsata Bukarest és Budapest között. A magyar külügyminisztérium bekérette a budapesti román nagykövetet, amit a román külügy letagadott. Bukarest azt állítja, hogy a nagykövet kért kihallgatást a magyar külügyminisztériumtól, hogy továbbítsa Bukarest hétfői tiltakozó közleményét a Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet interjújában elhangzottak miatt.
Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára kedden hivatalába kérette Victor Micula budapesti román nagykövetet, közölte tegnap a tárca az MTI-vel. A közlemény szerint az államtitkár magyarázatot kért Victor Ponta román miniszterelnök egyes – hétfőn a România TV esti adásában elhangzott – kijelentéseire, amelyekkel „Magyarországot elfogadhatatlan vádakkal illette”. Victor Ponta hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Magyarország provokálja Romániát, miközben az európai országok és az Egyesült Államok részéről rendszeres bírálatoknak van kitéve. A román kormányfő ezzel azokra a kijelentésekre reagált, amelyeket Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tett a România liberă napilapban hétfőn közölt interjúban. „Azt hiszem, hogy a magyar kormány – a nagykövet ugyanis a kormány játékát űzi – erősen próbál provokálni bennünket. Őket jelenleg egész Európa és Amerika is bírálja az antiszemitizmusukért, a revizionizmusukért, az oroszbarátságukért, a bevándorlók ellen épített kerítésért, és akkor arra tesznek kísérletet, hogy Romániát is belerángassák a botrányba” – jelentette ki Ponta. Hozzátette: nem kíván bekapcsolódni ebbe a játékba, és azt akarja, hogy a magyar kormány feleljen azért, amit tesz. Ponta kijelentette azt is, hogy Magyarország most azért ideges a tíz határon átnyúló út miatt, amelyet Bukarest csak a schengeni csatlakozása után akar megnyitni, mert a magyarok Romániába járnak át vásárolni az élelmiszer csökkentett áfája miatt.
Szabadság (Kolozsvár)

Kántor Zoltán: állandósultak a magyarellenes megnyilvánulások Romániában
Kántor Zoltán szerint úgy látszik, hogy az utóbbi időben állandósultak a magyarellenes megnyilvánulások Romániában.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője csütörtökön az M1aktuális csatorna műsorában elmondta: jövőre választási év lesz Romániában és ilyenkor mindig kicsit intenzívebbek a magyarellenes megnyilvánulások. Ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben állandósultak a kedvezőtlen megjegyzések: míg korábban talán félévente voltak a romániai magyarság számára kedvezőtlenebb megnyilvánulások, most mintha havonta születne ilyen megjegyzés, kijelentés román részről.
Kántor Zoltán azt mondta, a két ország között, illetve a romániai magyarság és a román többség, az állam között kisebbségi kérdésekben feszültségek vannak.
Magyar részről a két ország közötti viszonyt ez meghatározza addig, míg az erdélyi magyar kisebbségi kérdést nem oldják meg megfelelő módon – fűzte hozzá.
„Magyarországot revizionizmussal vádolni (...) a nevetségesség kategóriája” – fogalmazott –, valószínűleg belpolitikai okokkal magyarázható a vehemens reakció.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára kedden hivatalába kérette Victor Micula budapesti román nagykövetet. A tárca közleménye szerint az államtitkár magyarázatot kért Victor Ponta román miniszterelnök egyes – hétfőn a Romania TV esti adásában elhangzott – kijelentéseire, amelyekkel „Magyarországot elfogadhatatlan vádakkal illette”.
E vádak azt mutatják, hogy „a román kormányfő újfent magyarellenes agitációval kívánja elfedni azt a belpolitikai válságot, amelyet kormánya tagjainak sorozatos vád alá helyezése és elitélése okoz” – fogalmaztak.
maszol.ro

Magyar miniszteri biztos: Ponta megint elővette a magyar kártyát
Victor Ponta román miniszterelnök ismét elővette a magyar kártyát, hogy az ország belügyi gondjairól elterelje a figyelmet, jelentette ki a Szatmár.ro-nak Kalmár Ferenc, a magyar kormány Külgazdasági és Külügyminisztériumának szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa.
Kalmár szerdán munkalátogatásra érkezett Szatmárnémetibe és sajtótájékoztatón beszélt Ponta Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a magyar kormány elleni kirohanásairól.
„Ponta érzi egyrészt, hogy közelednek a választások, és nem nagyon van mit felmutatnia. Másrészt pedig a belpolitikai problémáiról igyekszik elterelni a figyelmet ezekkel a kijelentésekkel", jelentette ki Kalmár a Szatmár.ro kérdésére válaszolva.
A szakpolitikus hozzátette: „Megszoktuk már sajnos, hogy amikor úgy érzik, nem áll jól a szénájuk és jobbat nem tudnak kitalálni, a román politikusok ekkor előkapják a magyar kártyát, remélvén, hogy ezzel ismét össze tudják rázni szavazóikat."
A brassói születésű Kalmár – aki tökéletesen beszél románul – azt is elmondta, meglepte a PNL titkárának reakciója. Radu Carp ugyanis azt nyilatkozta, hogy Ponta etno-populizmusa miatt romlott meg a kapcsolat Bukarest és Budapest között, amiért csakis Ponta a felelős. „Nem tapasztaltam még ilyet, hogy román politikus ekként reagáljon a magyar kártya kijátszására. Ez is azt bizonyíja, hogy ez az egész pusztán Ponta játszmája", fogalmazott Kalmár.
Kocsis Zoltán
szatmar.ro
Erdély.ma

Az RMDSZ is
Megkezdi működését az RMDSZ által korábban létrehozott Eurotrans Alapítvány, amely a visszahonosítással kapcsolatos ügyintézésben segíti az erdélyi magyarokat – közli az RMDSZ hírlevele. Az alapítvány 19 területi irodájában 70 alkalmazott segíti ezentúl az érdeklődőket a magyar állampolgárság megszerzésében, a területi irodák munkatársai hetente két kiszállást szerveznek.
Az Eurotrans Alapítvány által biztosított szolgáltatások ingyenesek, beleértve a fordítási költségeket is. A feladat ellátásához az alapítvány anyagi támogatást is kapott a magyar kormánytól – közölte az RMDSZ. Az Eurotrans Alapítvány februárban írt alá megállapodást a Miniszterelnökség, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselőivel Budapesten azzal a céllal, hogy minél több igénylő számára megkönnyítsék a honosítási ügyintézést Erdélyben. A megállapodás gyakorlatilag intézményesítette a felek közötti kapcsolatot, hiszen az RMDSZ területi szervezetei eddig is aktívan részt vettek a könnyített honosítás lebonyolításában. Ez ügyben a magyar kormány partnere Erdélyben kizárólag az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt, amely a Demokrácia Központoknak elnevezett irodahálózatán keresztül nyújtott segítséget a dokumentáció összeállításában.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Honosítási ügyintézésbe kezd az RMDSZ alapítványa
Befejezte a szükséges adminisztratív és logisztikai előkészületeket az Eurotrans Alapítvány, így szeptembertől 19 területi iroda kezdi meg működését 70 alkalmazottal a kettős állampolgárság könnyített ügyintézése érdekében – tájékoztatott tegnap az RMDSZ hírlevele.
Mint ismeretes, idén februárban megállapodást írtak alá a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Eurotrans Alapítvány képviselői Budapesten, amelynek célja a honosítást igénylő személyek széles körű elérése annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság számára még könnyebbé váljon az ügyintézés.
A megállapodás gyakorlatilag intézményesítette a felek közötti kapcsolatot, hiszen az RMDSZ területi szervezetei eddig is aktívan részt vettek a könnyített honosítás lebonyolításában.
Szabadság (Kolozsvár)

Bartók Bélára emlékeztek Nagyszentmiklóson
Szobor és hangversenyt
Hétfői lapszámunkban kis cikkben közöltük, hogy Bartók Béla szobrát avatták fel a múlt héten Nagyszentmiklóson. A világhírű zeneszerzőt ábrázoló alkotás Aurel Gheorghe Ardeleanu temesvári szobrászművész munkája, leleplezésére a Bartók Béla halálának hetvenedik évfordulója alkalmából szervezett eseménysorozat keretében került sor. A Pro Bartók Társaság évek óta népszerűsíti a zeneszerző életművét Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában, számos hangverseny, esemény, legutóbb pedig a szoborállítás idézi a város nagy szülöttjének emlékét.
Minderről, valamint a szoborállítás előzményeiről Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke mesélt lapunknak részletesen.
– Bartók Béla Nagyszentmiklóson született 1881. március 25-én. Jómagam marosvásárhelyi vagyok, Vásárhelyen jártam a zeneiskolába klasszikus gitár szakra, majd ott végeztem a gyógyszerészeti egyetemet is, ezután kerültem Nagyszentmiklósra. A '89-es változások után mindenki a saját szakmai előrelépésével volt elfoglalva, közöttük én is, két gyógyszertárat nyitottunk. De az évek múlásával észrevettem, hogy egyre kevesebbet foglalkoznak Bartók Béla emlékének ápolásával, életművének népszerűsítésével, ezért 2001-ben megalapítottuk a Pro Bartók Társaságot e céllal. Bartók születésének 120. évfordulóján hangversenyt szerveztünk, a koncert pedig szép hagyománnyá vált Nagyszentmiklóson. Akkor Kocsis Zoltán segítségével a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tanárai és diákjai léptek fel a temesvári filharmonikusokkal közösen. Később a szegedi és temesvári konzervatóriumok vezetőségét kerestem fel – dr. Kerek Ferenc Liszt- díjas zongoraművész, a szegedi zeneakadémia volt dékánja nagyon sokat segített a további koncertek megszervezésében, olyannyira, hogy 2001-ben elvállalta a Pro Bartók Társaság művészeti vezetői tisztségét. 2006-ban kétnapos rendezvényt szerveztünk, 2011-ben szintén nagyszabású eseménysorozattal jelentkeztünk, és két évvel ezelőtt a Nagyszentmiklósi Polgármesteri Hivatal is elkezdte támogatni a rendezvényeinket, amelyek segítségével kis zenei központtá vált Bartók Béla szülővárosa. Az elmúlt tizenöt év alatt több mint hatvan hangversenyt szerveztünk Nagyszentmiklóson, és idén úgy gondoltuk: még emlékezetesebbé tesszük a rendezvényt, amelynek keretében a helyi Nákó-kastély előtt – a koncertek helyszínén – felállítjuk Bartók Béla egész alakos szobrát. Tervünkkel akadályba nem ütköztünk: a helyi polgármesteri hivatal biztosította a szobor elkészítésének anyagi hátterét, a Pro Bartók Társaság felelt a rendezvénysorozat megszervezéséért és lebonyolításáért, a magyar kulturális minisztérium Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkárának ígérete szerint anyagiakkal ez utóbbit segítette. Igencsak nívós eseményt sikerült szerveznünk: a szobrot Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese avatta fel, Bartók-árnyék címmel ősbemutatóra került sor (Hollós Máté szerzeményét dr. Kerek Ferenc és felesége, Kerek Fekete Éva adta elő), amelyet a Nagyszentmiklósról és a Pro Bartók Társaságról készült kisfilm levetítése követett, majd a magyar kulturális minisztérium által felajánlott koncert keretében Oravecz György zongoraművész játszott Bartók- műveket. A rendezvénysorozatot nagy siker övezte, valóban Bartókról szólt, minden zenekedvelő örömére.
Kaáli Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Egyre durvább szavak hangzanak el Románia és Magyarország között
Ponta szerint a magyarországi döntéshozók nem jobbak, mint a szíriaiak, vagy a líbiaiak. Kelemen Hunor úgy véli a kerítés nem a románokat és a magyarokat választja el egymástól.
A román miniszterelnök szerint a magyarországi döntéshozók semmivel nem jobbak, mint a szíriaiak vagy a líbiaiak, akiknek országaiból menekülnek a bevándorlók.
Victor Ponta egy Facebook-bejegyzésben reagált kedd este a nap során kibontakozott magyar-román diplomáciai pengeváltásra. Kijelentette, nem kíván a magyar kormány képviselőinek „provokációira" válaszolni, de – mint fogalmazott – érthető módon „emberként és európai polgárként" felháborodik azok miatt a magyar intézkedések miatt, amelyekhez hasonlókat „Európa eddig csak az 1930-as, 1940-es években látott".
Kijelentette: sok más európai vezetőhöz hasonlóan ő is feladatának érzi, hogy bírálja Magyarország legmagasabb rangú vezetőinek megnyilvánulásait.
„Ezek az Európai Unió értékeinek és kultúrájának a szégyenei. Mind az antiszemita megnyilvánulások, mind a bármiféle kisebbségekkel szembeni bánásmód, most pedig a menekültkrízis" – fogalmazott bejegyzésében Victor Ponta.
„A szögesdrótok, az agresszív törvények, a börtön és a brutalitás biztosan nem oldják meg a problémát. Csupán azt fogják megmutatni, hogy Európa szívében olyan politikai döntéshozók vannak, akik semmivel sem jobbak a szíriaiaknál, líbiaiaknál, vagy más országok vezetőinél, amelyekből futnak a menekültek" – hangoztatta a román miniszterelnök.
Hozzátette, hisz a szolidaritásban, a racionális és fenntartható megoldásokban, és főként az európai értékek felsőbbrendűségében, de ami az elmúlt napokban Magyarországon történt, az éppen ezekkel az értékekkel van szöges ellentétben.
Tévében is ostorozta Magyarországot
Victor Ponta kedd este az Antena 3 hírtelevízió meghívottjaként is bírálta a magyarországi intézkedéseket. Úgy vélte, Magyarország „kizárta magát Európából" a kerítés építésével. Az országhatárok kerítéssel való megvédését olyan intézkedésnek tartotta, mint amikor valaki árvíz idején bekeríti a birtokát, „hogy az ár a szomszédoknál vonuljon le". A magyar hadseregnek a határoknál történt mozgósítását is kockázatosnak nevezte.
„Megborzadva gondolok arra a lehetséges fejleményre: mit teszünk, ha a magyar katonák lőni kezdenek, és gyermekeket, nőket ölnek meg" – jelentette ki Victor Ponta. Hozzátette, hogy európai szinten kell megoldást találni a menekültügyre.
Magyarország provokál?
Magyarország „mesterséges vitába próbálja belerántani Romániát, hogy elterelje a figyelmet a bevándorlók problémájának alapkérdéseiről és arról az elszigetelődésről, amelyet a magyar fél által hozott intézkedések eredményeznek" – ez már a román külügyminisztérium közleményében olvasható. A Pontosítás címet viselő dokumentum szerint „megengedhetetlen és ellentétes a két ország közötti stratégiai partnerséggel" az a mód, ahogyan a magyar fél eljárt keddi intézkedései és üzenetei révén.
A tárca közölte, hogy a román külügyminiszter utasítására Románia budapesti nagykövetsége kezdeményezte azt a megbeszélést, amelyen a nagykövetség képviselője kedden a magyar külügyminisztériumban részt vett.
A román külügyminisztérium szerint a budapesti megbeszélés során a román fél közölte: Románia nem tartja helyesnek, hogy Magyarország kerítést építsen két EU-tagállam közé, ugyanakkor további információkat kért a kerítésépítés tervéről.
A magyar fél a megbeszélés során tolmácsolta elégedetlenségét a román miniszterelnök kijelentései miatt, és közölte, hogy hasonlóan tiltakozott a magyar intézkedéseket bíráló többi európai vezető kijelentései ellen is – áll a közleményben.
Bárdolatlan stílus
A magyar külügyminisztérium kedd délután közölte: miután Victor Ponta, Románia miniszterelnöke „újfent bárdolatlan stílusban nyilatkozott" Magyarországnak a migrációs helyzet kezelésére irányuló erőfeszítéseiről, Magyar Levente államtitkár bekérette az ügyvivőt, és a kormány nevében hangot adott afölötti értetlenségének, hogy Románia miniszterelnöke még mindig „magyarellenes hazudozással kívánja menteni belpolitikai és megkérdőjelezett személyes erkölcsi tekintélyét".
Máshol készült felvételek
A KKM a román miniszterelnöknek arra a kijelentésére reagált, miszerint „Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket".
A román hírtelevíziók az elmúlt napokban többször is a magyar intézkedésekről szóló tudósításaik hátterében mutatták azokat a görög-macedón határon filmezett képsorokat, amelyeken a macedón határrendészet egyik tagja gumibottal ütlegeli az illegális bevándorlókat.
Nettó hazugság
„Nettó hazugság" az, amit Victor Ponta román kormányfő állít a migránskérdés magyarországi kezeléséről, és méltatlan egy 21. századi politikai vezetőhöz – hangsúlyozta napközben a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva.
Szijjártó Péter Victor Ponta arra a kijelentésére reagált, miszerint „Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket".
Szijjártó Péter szerint nyilvánvalóan a romániai belpolitikai válság és Victor Ponta pozíciójának megrendülése lehet az egyik oka annak, hogy a román kormányfő „ilyen szélsőséges, hazug kijelentésre" ragadtatta el magát.
Kelemen Hunor: a kerítés nem a románokat és a magyarokat választja el egymástól
Nem a románokat és a magyarokat választja el egymástól a két ország határán építendő kerítés – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Maszol.ro portálnak.
„Eddig sem a zöldhatáron keresztül járkáltunk egymáshoz. Ez nem fogja semmilyen mértékben a két uniós állam közötti közlekedést akadályozni. Az illegális határátlépést próbálja megállítani, amikor feltartóztathatatlannak tűnő migrációs hullámmal áll szemben Magyarország" – magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint Budapest lépése akár a segítségére is lehet Romániának egy masszív migrációs hullám megfékezésében.
MTI
Erdély.ma

Budapesten kiverték a biztosítékot Ponta szavai
Hivatalába kérette a budapesti román nagykövetség ügyvivőjét Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.
A tárca keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: miután Victor Ponta, Románia miniszterelnöke „újfent bárdolatlan stílusban nyilatkozott” Magyarországnak a migrációs helyzet kezelésére irányuló erőfeszítéseiről, Magyar Levente bekérette az ügyvivőt, és a kormány nevében hangot adott afölötti értetlenségének, hogy Románia miniszterelnöke még mindig „magyarellenes hazudozással kívánja menteni belpolitikai és megkérdőjelezett személyes erkölcsi tekintélyét”.
A KKM a román miniszterelnöknek arra a kijelentésére reagált, miszerint „Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket”.
„Különösen visszatetsző, hogy miután Románia kormányának eddig nem sikerült országát felkészítenie a csatlakozásra a schengeni övezethez, kívülről, a térség határőrizeti kötelezettsége és felelőssége nélkül minősítgeti képtelen jelzőkkel azt az országot, amely erejét megfeszítve teljesíti az Európai Unió külső határainak védelméből fakadó feladatait” – fogalmaz közleményében a magyar külügyminisztérium.
A tárca leszögezte: a kormány minden Magyarországot érő „igazságtalan és képmutató bírálat” ellen tiltakozni fog, jöjjön az bárhonnan.
Krónika (Kolozsvár)

Tizenkét pannó az úton levésről, az egzotikumról, az idegenség megtapasztalásáról
A Kelet magyar kutatói – vándorkiállítás Kolozsváron
Sokféle tálentummal rendelkező személyiségek neve került szóba szerdán délután a kolozsvári magyar főkonzulátus udvari termében: a Szilády Ároné, aki 27 nyelven írt és olvasott, szerteágazó irodalmi tevékenysége mellett pedig elsőként hívta fel a figyelmet a török összeírások, a defterek fontosságára; a modern nyugati iszlám tudományok megalapítójaként számon tartott Goldziher Ignácé, aki elsőként tanított arabisztikát, iszlám tudományokat és sémi filológiát 1872-től a pécsi egyetemen; Füssi Nagy Gézáé, akinek az afrikai néprajzzal, valamint a szuahéli nyelvvel és irodalommal kapcsolatos művei a magyarországi afrikanisztika alapmunkái.
A felsorolás még hosszasan folytatható, elvégre az évszázadok során rengeteg magyar érdeklődött elkötelezetten a titokzatos keleti kultúrák iránt, a legismertebbek – Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Xántus János, Ibrahim Müteferrika stb. – mellett olyanok is jócskán, akiknek a munkássága kevésbé él a köztudatban. Eredményeiket, közérthetően, szakszerű dokumentálódás eredményeként Czégényi Dóra néprajzkutató vázolta a Kelet magyar kutatói című tárlat kolozsvári megnyitóján.
Albertné Simon Edina konzul kifejtette: a Külgazdasági és Külügyminisztérium vándorkiállítása a keleti országok leghíresebb magyar kutatóit mutatja be, pannókon állítva emléket a kutatásokban jelentős szerepet játszó magyar utazóknak, tudósoknak – tájegységenként csoportosítva, a Közel-Kelettől egészen Japánig haladva. Magyarország több külképviseletén bemutatták már az anyagot, európai országok mellett például Jordániában is; legutóbb Csíkszeredában láthatták az érdeklődők.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

Rendeződni látszik a magyar–román viszony
Bogdan Aurescu külügyminiszter szerint a román–magyar államközi kapcsolatokban a konszenzuson alapuló megoldásokat kell keresni, mert az egyoldalú megközelítés nem vezet a vitás kérdések tartós rendezéséhez. Tegnap a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) is azt nyilatkozta az MTI-nek: Magyarország nyitott és elkötelezett a Romániához fűződő kapcsolatai rendezése mellett, mely egyértelműen az ott élő magyar közösség érdeke is.
Aurescu egy televíziós műsorban a riporter kérdésére tért ki a román–magyar viszonyra, nyomatékosítva, hogy nem szeretné ismét lángra lobbantani a vitát. Mint mondta, az 1996-ban kötött alapszerződés vagy a stratégiai partnerségre vonatkozó 2002-es nyilatkozat – melynek a kidolgozásában maga is részt vett – világos igazodási pontok a kétoldalú kapcsolatokban. Azt is hozzátette, hogy a pozitív elemeket kell használni az építkezéshez, mint amilyenek a két ország kiváló gazdasági kapcsolatai. „Tavaly 7,2 milliárd eurós kereskedelmet bonyolított le a két ország, idén az első fél évben 3,5 milliárdosat. Működnek a határon átnyúló kapcsolatok, összekötöttük az autópályákat” – emelte ki, majd hozzátette: tárgyalások útján az olyan nehéz kérdéseket is kezelni lehet, amilyen a migráció. Mint elmondta, az EU külügyminisztereinek legutóbbi tanácskozásán kezet fogott és beszélgetett magyar kollégájával, és egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy megépülne a kerítés a magyar–román határon.
A KKM Bogdan Aurescu nyilatkozataira reagálva, az MTI-nek küldött közleményében rámutatott: Magyarországnak stratégiai partnere Románia, a két ország tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, szomszédos államok, Romániában jelentős magyar közösség él, és Magyarország második legjelentősebb exportpiaca Románia, ezért is örvendetesek az elmúlt időszak politikai konfliktusai után a román külügyminiszter mondatai. Mint írták, Magyarország nyitott és elkötelezett a kapcsolatok rendezése mellett.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Enyhülés a magyar–román diplomáciai kapcsolatokban
Magyarország elkötelezett és nyitott a Romániához fűződő kapcsolatok rendezése mellett, és ez egyértelműen az ott élő magyar közösség érdeke is – közölte a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) csütörtökön.
A tárca közleményében arra reagált, hogy Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerda este úgy nyilatkozott: a román–magyar államközi kapcsolatokban a konszenzuson alapuló megoldásokat kell keresni, mert az egyoldalú megközelítés nem vezet a vitás kérdések tartós rendezéséhez.
Kijelentette: az 1996-ban kötött alapszerződés vagy a stratégiai partnerségre vonatkozó 2002-es nyilatkozat világos igazodási pont a kétoldalú kapcsolatokban. A román külügyi vezető megemlítette, hogy 2011 óta van tárgyalási folyamatban a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyve, és a román fél szeretné lezárni ezt a folyamatot.
A KKM-nél mindezzel kapcsolatban hangsúlyozták: Magyarországnak Románia stratégiai partnere; a két ország tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak; szomszédos államok; Romániában jelentős magyar közösség él; továbbá Magyarország második legjelentősebb exportpiaca Románia. Az elmúlt időszak politikai konfliktusai ártottak az együttműködésnek, ezért örvendetesek a román külügyminiszter mondatai – emelték ki.
Felidézték: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Bogdan Aurescu hétfőn Luxembourgban tárgyalt. Mint írták, Magyarország elkötelezett és nyitott a kapcsolatok rendezése mellett. Bizakodásra ad okot, hogy a román külügyminiszter májusi budapesti látogatásán kötött megállapodások teljesülése elkezdődött azzal, hogy a Mol megkapta a román kormány engedélyét, így elkezdheti a határ menti területeken az olajkutatási munkákat – közölte a tárca.
Aurescu a Digi 24 hírtelevízió késő esti műsorában tért ki a riporter kérdésére a román–magyar viszonyra is, nyomatékosítván, hogy nem szeretné ismét lángra lobbantani a vitát. Azt is hozzátette, hogy a kapcsolatok pozitív elemeit kell használni az építkezéshez. Ezek sorában a kiváló gazdasági kapcsolatokat említette.
„Tavaly 7,2 milliárd eurós kereskedelmet bonyolított le a két ország, az idén az első félévben 3,5 milliárdosat. Működnek a határon átnyúló kapcsolatok, összekötöttük az autópályákat” – emelte ki. „Az a feladatunk, hogy a kapcsolatok pozitív elemeit emeljük ki, hogy építhessünk. Az egyoldalú megközelítés nem vezet tartós megoldásokhoz” – tette hozzá.
Elmondta, egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy megépülne a kerítés a magyar–román határon. Reményét fejezte ki, hogy már nem feszült a két ország kapcsolata. Megemlítette, hogy az EU külügyminisztereinek legutóbbi tanácskozásán kezet fogott és beszélgetett magyar kollégájával.
Krónika (Kolozsvár)

Aurescu: számos pozitív elem létezik a román-magyar kapcsolatokban
Számos pozitív elem létezik a román-magyar kapcsolatokban – jelentette ki Bogdan Aurescu román külügyminiszter, hozzátéve, hogy erre a viszonyra elsősorban stratégiai partnerségként tekint.
A román diplomácia vezetője az Agerpres román állami hírügynökségnek adott interjút. Ebben kifejtette, hogy vannak ugyan megoldatlan kérdések a két ország viszonyában, mint például a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyve, amelyről a felek 2011 óta tárgyalnak, de a két országnak számos közös projektje van.
Jelezte: nem kívánja újranyitni a migránsok megállítására Magyarország által tervezett kerítés körüli román-magyar vitát. Mint mondta, ez a vita adott pillanatban nagyon heves volt, de azt láthatjuk, hogy a magyar-román határra tervezett kerítés nem épült meg, és ebben a pillanatban nincs kézzelfogható ok arra, hogy ez a terv megvalósuljon.
Arra a kérdésre, hogy Románia milyen stratégiával viszonyul ahhoz, hogy az utóbbi időben Magyarország – az újságíró meg nem indokolt megfogalmazása szerint – „ellenséges volt Romániával és több EU-tagállammal szemben", Aurescu azt felelte: Romániának nyugodtan kell válaszolnia, de ő mindenekelőtt stratégiai partneri viszonyként tekint a két ország kapcsolataira.
Úgy vélte, több támpont is van a kétoldalú kapcsolatokban, így az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződés és a stratégiai partnerségről szóló 2002-es megállapodás. Emellett léteznek a jószomszédi viszonyok által rögzített elvek, amelyek mentén irányítani kell a kétoldalú kapcsolatokat, és emellett sok pozitív dolog történik a két ország között.
Ismét utalt arra, hogy a román-magyar kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 7,2 milliárd eurót, így Magyarország Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. De emellett több közös projekt létezik, például román kereskedelmi kamarát akarnak nyitni Budapesten, illetve összekapcsolták a két ország autópálya- és optikai kábelhálózatát.
Aurescu reményét fejezte ki, hogy a magyar fél kedvezően válaszol a román fél azon óhajára, hogy megállapodjanak a kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvéről is, mert ez fontos mind a romániai magyarság, mind a magyarországi román közösség számára. Örömét fejezte ki, hogy korábbi hasonló megnyilatkozására kedvezően válaszolt a magyar külügyminisztérium.
A román külügyminiszter múlt szerdán egyebek mellett arról beszélt, hogy konszenzuson alapuló megoldásokat kell keresni a román-magyar kapcsolatokban, majd a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium jelezte, Magyarország elkötelezett és nyitott a Romániához fűződő kapcsolatok rendezése iránt.
MTI
Erdély.ma

Íjgyártó István: a román közönség nyitott a magyar kultúrára
A magyar filmek iránti nagy érdeklődés azt mutatja, hogy a román közönség nyitott a magyar kultúrára, meg akarja ismerni és meg akarja szeretni azt – jelentette ki hétfőn Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára a bukaresti 9. Magyar Filmhét ünnepélyes megnyitóján.
Az államtitkár üdvözölte a két ország filmes alkotói közötti együttműködést, és úgy vélte, hogy a magyar-román koprodukcióban készült filmeket várja a közönség. Az együttműködés konkrét példáiként megemlítette Tudor Giurgiu román rendező Miért én? (De ce eu?) című koprodukcióban készült filmjét, amelyet a múlt héten mutattak be Magyarországon, és Nae Caranfil román rendező legújabb készülő filmjét, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap is támogat.
Fontosnak nevezte, hogy a színvonalas romániai filmfesztiválok mellett Bukarestben külön seregszemlén is bemutathatók az elmúlt év magyar filmtermésének legkiválóbb darabjai. Az államtitkár örömmel állapította meg egykori bukaresti nagykövetként, hogy a Magyar Filmhét hagyományos rendezvénnyé vált a román fővárosban.
Hangsúlyozta, hogy a magyar filmgyártás sikereket ért el az elmúlt évben, és ennek példája Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című, számos nemzetközi fesztiválon díjazott filmje, amelyet a megnyitót követően vetítettek le a közönségnek.
Beszédében felhívta a figyelmet Kertész Mihály 1914-ben Kolozsváron forgatott A tolonc című némafilmjére is, amelyet vasárnap láthat a bukaresti közönség. Úgy vélte, hogy ez a film igazi filmművészeti csoda, amely mutatja, hogy a román és a magyar filmművészet milyen közös hagyományokkal rendelkezik. Az államtitkár megköszönte a bukaresti kulturális minisztériumnak és a Magyar Filmhetet befogadó Román Parasztmúzeumnak, hogy támogatja a rendezvényt.
Irina Cajal, a román kulturális minisztérium helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kulturális kapcsolatok nagyon jók, és megállapította, hogy a magyar filmeket értékeli a közönség.
Virgil Nitulescu, a Román Parasztmúzeum igazgatója nyomatékosította, hogy a jövőben is folytatni akarják az együttműködést a Balassi Intézettel.
A november 9. és 15. között Bukarestben zajló Magyar Filmhét központi témája az animáció. Hétfőn megnyílt a Balassi Intézet bukaresti központjának székhelyén a Magyar Animáció 100 című kiállítás. A bukaresti seregszemle meghívottja a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, emellett a román fővárosba utazik Cakó Ferenc animációs filmművész, akinek filmjeit egy külön blokkban láthatja a közönség, de a művész élő homokanimációt is tart.
A 23 rendezvényt tartalmazó filmhéten tíz magyar játékfilmet vetítenek. A Liza, a rókatündér és A tolonc mellett Zomborácz Virág Utóélet, Török Ferenc Senki szigete, Pálfi György Szabadesés, Miklauzic Bence Parkoló, Pejó Róbert Mancs, Fazekas Csaba Swing, Balogh György Tüskevár, valamint Szimler Bálint Balaton Method című filmjét láthatja a közönség.
MTI
Erdély.ma

Ünnepi ülés a Városházán
Megnyílt az MNKH aradi irodája
Kedden délután az aradi December 1. utca 4. szám alatt a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) Közép-európai Kereskedésfejlesztési Hálózat irodájának a felavatásán Skapinyecz Péter, a Hálózat igazgatója és Kranowszky Nagy Andrea irodavezető vágták át a magyar–román trikolórokkal ékesített avatószalagokat. Ezt követően a Városháza Ferdinánd Termében került sor az ünnepi ülésre, ahol a száznál több megjelentet Kranowszky Nagy Andrea irodavezető köszöntötte két nyelven, név szerint megemlítve a prezídiumban helyet foglaló 10 embert, valamint Korsós Tamás kolozsvári konzult.
Miután ismertette az ünnepi ülés célját, vagyis az MKH Közép-Európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat aradi irodája megnyitásának az értékelését, a mikrofonhoz kérte Zákonyi Botondot, Magyarország Bukaresti Nagykövetségének rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki Pálfi Kinga román nyelvű tolmácsolásában köszöntötte az egybegyűlteket. Megtisztelő örömének adott hangot, amiért erre az ünnepi alkalomra jöhetett Aradra. Ismertette Magyarország kormányának azt a törekvését, miszerint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. közreműködésével elősegítse a magas hozzáadott értékű, nemzetközileg is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító magyar kis- és középvállalkozások exporttevékenységének a bővítését. A Magyar Állam és Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közösen alapította az MNKH Zrt.-t, amelynek tevékenysége két fő pillérre épül: felkutatni azokat a magyarországi vállalkozásokat, amelyek a külpiacon sikeresek lehetnek, másrészt, a célországokban létrehozott helyi kereskedőházak segítségével felmérni az adott piac igényeit. Az MNKH Zrt. az elmúlt két évben 4 földrész, csaknem 30 országában nyitott kereskedelmi képviseletet. Romániában a meglévő kolozsvári, nagyváradi, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi irodák mellett, mostantól a vállalkozók rendelkezésére áll az aradi kirendeltség is, amelynek a munkájához sok sikert kívánt.
A befogadó város nevében Bognár Levente aradi alpolgármester két nyelven üdvözölte az egybegyűlteket, majd Aradnak a magyarországi önkormányzatokkal kiépített jó kapcsolatairól beszélt. Közöttük, a gyulaival 21 éve ápolt Kézfogások kapcsolatot a közeljövőben ünnepelik meg. Mától el lehet mondani, hogy Arad egyik központja lesz a regionális gazdasági kapcsolatoknak, amelyeknek a kiépítéséhez minden támogatást megad, sok sikert kívánva hozzá.
Arad Megye Tanácsának a nevében Gheorghe Stoian, megyei főügyintéző üdvözölte a regionális kereskedelmi központ megnyitását. Beszédét abban a reményben zárta, hogy az iroda megnyitásával új távlatok nyílnak a román–magyar kereskedelmi kapcsolatokban.
Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus miután magyarul is üdvözölte az egybegyűlteket, románul, tolmács közreműködésével adott hangot örömének, amiért részt vehet a Partium déli részében, illetve a Bánságban lévő vállalatok felemelkedését szolgáló üzletkötő központ felavatásán. Hogy mennyire szükség van a hasonló üzletkötő központokra, a Temes megyei kimutatások is bizonyítják: idén több mint 250 ezer lej tőkebefektetést 3 luxemburgi, 2-2 olaszországi és németországi, továbbá 1-1 dán, holland, svájci, de szerbiai cég is tett, ezért várják az első, 250 ezer lej fölött befektető magyarországi vállalatot is. A rendszerváltás óta történt Temes megyei befektetések tekintetében a magyarországiak a 4. helyen állnak, több mint 20 millió lej beruházással. Beszédét magyarul fejezte be, kiemelve: ha a Bánságban magyarul beszélő partnerre van szükség, ott mindenben segítenek azzal együtt, hogy az utóbbi 26 évben a megye magyarsága a felére csökkent.
Joó István, a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztos elégedetten nyilatkozott a két ország közötti kereskedelem fejlődéséről, hiszen idén a külkereskedelmi mérleg 3,2%-kal bővült tavalyhoz viszonyítva. Az országhatár két oldalán lévő 8 nagyváros, illetve mintegy 4 millió lakos komoly lehetőségekkel kecsegtet. Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma számára rendkívüli fontossággal bír a határ menti régióknak a fejlesztése, a határokon átnyúló kereskedelmi együttműködések kiszélesítése, amiben nagyon sokat tehet a most felavatott iroda.
Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke két nyelven elmondott üdvözlő szavait követően kifejtette: az iroda felavatása fontos lépés az országhatár két oldalán található megyék lakossága közötti együttműködésben. A rendszerváltás óta eltelt időszakban nagyon sok közös kulturális rendezvényt tudhatunk magunk mögött, sok hidat épült, ezért eljött az ideje a gazdasági téren történő együttműködések tovább bővítésére.
Tiberiu Ciul, az Arad Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója kézzelfogható adatokra támaszkodva méltatta a két ország között az utóbbi időben megnőtt kereskedelmi kapcsolatokat, amelyeket a megnyílt iroda tovább fokozhat.
Petru Buzzi, a Karassó-Szörény Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiválónak minősítette a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, amelyekben azonban a magyarországi fél pozitívuma érzékelhető, míg a román fél fejlesztései messze elmaradtak az elvárásoktól. Reméli, az iroda működése tovább serkentheti az együttműködést.
Sorin Maxim, a Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója megtiszteltetésnek érezte, amiért közebbről is megismerheti az MNKH működését, amiben reményei szerint fokozott szerep jut majd a határon átnyúló együttműködéseknek.
Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-Európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. igazgatója részt vett minden hasonló iroda beindításában, mindnek a munkáját jól ismeri. Kranowszky Nagy Andreát több mint 10 éve ismeri, eddig minden felvetődött kérdést meg tudtak oldani, ezért biztos benne, hogy az aradi iroda is zökkenőmentesen fog működni. Meggyőződése, hogy a tervezett 22 irodát feltételező kereskedelmi hálózat meghozza a hozzá fűzött reményeket. Az aradi iroda munkájához sok sikert kívánt. Végszavában megköszönte a hozzászólásokat, a jókívánságokat, majd minden jelenlévőt a helyszínen feltálalt állófogadásra, további beszélgetésre invitált.
Miután pezsgővel koccintottak az iroda hatékony működésére, sikerére, kellemes, baráti hangulatban beszélgetve falatoztak, tervezték a közös jövőt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Sepsiszentgyörgyön nyitottak irodát
Összekapcsolják a kínálatot a kereslettel
A magyarországi és háromszéki vállalkozások közötti üzletkötések fejlesztését, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítését, befektetések megtelepedését támogatja a sepsiszentgyörgyi Vállalkozói Inkubátorházban tegnap megnyitott Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH Zrt.) irodája.
Deák Gyöngyvér irodavezető elmondta, tevékenységükkel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy növekedjen Székelyföld versenyképessége. Skapinyecz Péter, az MNKH igazgatója rámutatott, hogy 35 irodát működtetnek, és ebben az időszakban további 22 irodát nyitnak a Kárpát-medencében. Romániában 7 iroda kezdi meg működését, ennek egyike a tegnap megnyitott sepsiszentgyörgyi, de Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Aradon, Nagyváradon és Szatmáron is működnek hasonlók. Ezek hálózatban tevékenykedve járulnak hozzá, hogy új piacokat és üzleti lehetőségeket nyissanak a magyarországi, illetve a külhoni kis- és középvállalkozásoknak.
Skapinyecz Péter egy felmérésre hivatkozva elmondta, a cégeknek legfőképpen információkra, kapcsolatokra, külkereskedelmi tapasztalatokra, pénzügyi támogatásra és nemzetközi menedzsmentre van szükségük ahhoz, hogy exporttevékenységet folytassanak. Mindezeket tudja biztosítani a MNKH irodája, amely várja a háromszéki vállalkozók érdeklődését. Az igazgató szerint Románia harmadik legfontosabb gazdasági partnere Magyarországnak. Országunkban közel 13 ezer magyarországi cég működik, ezek 700 millió euró befektetést valósítottak meg.
Szabó József, a Külkereskedelmi és Külügyminisztérium Közép-Európai osztályvezetője szerint az irodához forduló cégek sok munkát és kockázatot megspórolhatnak. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány a jövő évet a külhoni fiatal vállalkozók évének tekinti, amely során sok pályázatot és szakmai programot hirdetnek majd. Az iroda megnyitását üdvözölte Nagy József, a háromszéki önkormányzat alelnöke, Miklós Zoltán, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke, Bagoly Miklós Asimcov-elnök és Édler András, a háromszéki kereskedelmi kamara elnöke is.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Magyar Levente: gazdaságfejlesztéssel is segítik a határon túli magyarságot
A határon túli magyarság szempontjából elengedhetetlenül fontos a gazdaság fejlesztése - jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára pénteken a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozások éve program nyitókonferenciáján, Budapesten.
Kifejtette: a határon túli magyarság gazdasági perspektívájának erősítésére a közvetlen határ menti területek összekapcsolásával, a Kárpát-medence egészére kiterjedő üzleti hálózat létrehozásával, az anyagi eszközök előteremtésével lát lehetőséget.
Magyar Levente elmondta, hogy a közvetlen határ menti területek összekapcsolására, a gazdasági együttműködés erősítésére jelentetős lépéseket tett a magyar kormány. Az elmúlt öt évben 30 közúti kapcsolatot állítottak helyre a szomszédos országokkal, a következő években pedig több mint 40 összeköttetés építését határozták el, ezek anyagi fedezette adott, a partnerekkel való együttműködés függvénye az ütemezés.
A határ menti területek összekapcsolásában fontos az intézményes keretek megalapozása uniós eszközzel, az európai területi társulásokkal - mutatott rá az államtitkár.
Magyar Levente szólt arról, hogy a Kárpát-medence egészére kiterjedő üzleti hálózatot hoznak létre, a kereskedőház keretében 22 irodát terveznek, ezek nagy része már működik, és szervezik a vállalkozók közötti kapcsolatokat.
Az anyagi eszközök előteremtésében az idei év áttörést hoz - mondta az államtitkár, aki példaként említette, hogy a magyar kormány 50 milliárd forint gazdaságfejlesztési támogatást biztosít 150 ezer vajdasági magyar részére, a vállalkozók erősítésére, és ha ez a modell jól fog működni, akkor más relációban is tervezik bevezetését.
A Vajdaságban a program lebonyolítására 8 gazdaságfejlesztési irodát hoztak létre, továbbá a nagykövetségek és a konzulátusok révén a Kárpát-medencében 45 helyszínen van a magyar diplomácia jelen kifejezetten a gazdasági kapcsolatok erősítésének feladatával - ismertette az államtitkár.
Magyar Levente hangsúlyozta, a klasszikus diplomáciának meghatározó feladata van a gazdaságfejlesztésben.
A konferencián Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára ismertette a tárca vállalkozásfejlesztési területeit, a vállalkozói tudás terjesztését, a jó példák népszerűsítését, a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások működtetését, a mentorálást, a fiatalok vállalkozóvá válásának pályázati támogatását.
Kiss Antal miniszteri biztos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő Magyar Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy magyar nyelvű honlapot működtetnek a Brüsszelből közvetlenül elnyerhető forrásokhoz jutás segítésére, a felületen közérthetően teszik közzé az uniós pályázatokat. MTI

Magyar–román gazdasági megállapodások
Magyar–román energetikai és közlekedésfejlesztési projektek előmozdításáról sikerült megállapodni Dacian Cioloş kormányával, amely elődjénél sokkal nyitottabban, pragmatikusabban viszonyul a közös projektekhez – jelentette be tegnap Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára Bukarestben.
A magyar–román gazdasági vegyes bizottság ülését követően  beszámolt arról, hogy rövidesen megduplázódhat a határátkelők száma Románia és Magyarország között. A felek megegyeztek, három hónapon belül ütemtervet készítenek azon tíz, a határon áthaladó, európai uniós finanszírozásból megépült új út megnyitásáról, amelyeket Románia schengeni csatlakozásának késése miatt egyelőre nem lehet használni.  Jelenleg 10 közúti határátkelő működik, átlagosan 40 kilométerenként lehet átjárni, ami tipikus kelet-közép-európai probléma, hiszen Nyugat-Európában sokkal sűrűbbek az összeköttetési pontok. Szabadság (Kolozsvár)

Ezzel a kormánnyal lehet (Magyar–román kapcsolatok)
Magyar–román energetikai és közlekedésfejlesztési projektek előmozdításáról sikerült megállapodni az új román szakértői kormánnyal, amely elődjénél sokkal nyitottabb és pragmatikusabb módon viszonyul a közös projektekhez – közölte Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára Bukarestben.
Az államtitkár a magyar–román gazdasági vegyes bizottság ülését követően a testület magyar társelnökeként beszámolt arról, hogy rövidesen megduplázódhat a határátkelők száma Románia és Magyarország között. A felek megegyeztek abban, hogy három hónapon belül ütemtervet készítenek azon tíz, a határon áthaladó, európai uniós finanszírozásból megépült új út megnyitásáról, amelyeket Románia schengeni csatlakozásának késése miatt egyelőre nem lehet használni. Rámutatott: tíz közúti határátkelő működik Románia és Magyarország között, átlagosan 40 kilométerenként lehet átjárni, ami tipikus kelet-közép-európai probléma, hiszen Nyugat-Európában sokkal sűrűbben vannak összeköttetési pontok a szomszédos országok között. 
A határ átjárhatóságának javítása érdekében megállapodtak arról: 2018-ig mindkét oldalon elvégzik a szükséges munkálatokat ahhoz, hogy megnyissák a második gyorsforgalmi összeköttetést Magyarország és Románia között Debrecen és Nagyvárad térségében. A márciusban összeülő infrastruktúra-munkacsoport arra is megoldást keres, hogy a már megnyílt nagylaki autópálya-átkelőnél csökkentsék a várakozási időt: itt egyebek mellett a teherforgalom számára épül új tengelysúlymérő állomás. A magyar–román gazdasági vegyes bizottság társelnöke elmondta: Románia fontos partner az energetikai források és útvonalak diverzifikációjában, és a román fél vállalta: rövidesen megteremti a feltételeit annak, hogy Magyarország is importálhasson földgázt Romániából. Magyar Levente kiemelte: Románia az az ország, ahol a legtöbb magyar érdekeltségű kis- és középvállalat működik Magyarországon kívül, több mint 12 ezer magyar érdekeltségű céget jegyeztek már be itt, ugyanakkor a magyar nagyvállalatok egész sora is jelen van az országban. A Mol 200 üzemanyagtöltő állomást üzemeltet, emellett szénhidrogén-lelőhelyek kutatásában is részt vesz, az OTP 120 fiókkal van jelen, a Richter Gedeon 1500 embernek ad munkát. „Ezek komoly stratégiai pozíciók, az alapok erősek. A gazdaság talán a leginkább problémamentes területe a magyar–román együttműködésnek, a kkv-k szférája egy sikertörténet, és a többi is azzá tehető, csak dolgozni kell rajta, márpedig ezzel a román kormánnyal lehet” – összegezte bukaresti tapasztalatait a gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mikola István: Európa elfoglalása zajlik
Súlyosabb probléma a migrációs válság és annak megoldása, mint azt gondolnánk, ezért globális megoldásra van szükség, mivel a probléma is globális: Európa elfoglalása zajlik – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára tegnap az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően.
Mikola István úgy fogalmazott, minden erejét össze kell gyűjtenie Európának, a gyarmatosításokért, a korábbi bűnökért pedig bocsánatot kell kérnie. „Most rajtunk a sor. Azzal, hogy segítjük a fejlődő világokat, megmenthetjük magunkat” – mondta. A migráció mély és bonyolult probléma, amelyben globális érdekek mentén óriási pénzek mozognak. Ahhoz, hogy megoldás születhessen, a fejlett országoknak, de elsősorban Európának fizetnie kell – hangsúlyozta.
Kijelentette: a visszatoloncolásban nem szabad hinni. A nemzetközi védelemre nem szorulók visszaküldésének rendszere nem működik. „Egy-egy ember visszaküldése lehetséges, de ezt milliókkal nem lehet megcsinálni” – fogalmazott.
Úgy vélekedett: Európa nagy migránshullám előtt áll, mert csak az afrikai térségben legalább 60 millió ember készül útra kelni az unió felé.
A krízishelyzetek megoldása elemi érdeke az egész világnak, de emellett az újjáépítésre is gondolni kell, amelyre a vártnál nagyobb összegeket kell fordítaniuk a fejlett országoknak. Az újjáépítés pedig nemcsak a romokon történő helyreállítást jelenti, hanem bizonyos térségek teljes politikai és társadalmi újrarendezését is – mondta.
A megbeszélés témája volt a lakhelyüket fegyveres konfliktus miatt elhagyni kényszerülő menekültek és a belső menekültek támogatása. Ennek hatékonysága érdekében szorosabb együttműködést javasoltak az uniós intézmények és a tagállamok között a rövid távú humanitárius segélyek, illetve a hosszabb távú, hagyományos fejlesztési programok összekapcsolása terén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Már a Bibliában megjelent a Gulág előképe
MTI - A Szovjetunióban az arany, az uránium kitermelését 100 százalékban a Gulágon végezték. Az urániumbányákba védőfelszerelés nélkül beküldött emberek nagyon rövid időn belül életüket vesztették, így ezek a táborok tulajdonképpen haláltáborok voltak - mondta Kun Miklós történész a Gulág-jelenségről csütörtökön, Budapesten tartott konferencián.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Gulág-jelenség gyakran ismétlődik a történelemben, és valamilyen formában ma is jelen van. Már a Bibliában is megtalálható - mutatott rá -, hiszen az egyiptomi rabszolgaság és a babiloni fogság is a Gulág előképe.
Hozzátette: Jézus kereszthalála, a megváltás nem változtatta meg sem az ember természetét, sem az anyagvilágot, sem pedig a történelem menetét, de megmutatta, hogy az üdvtörténet fényében hogyan nyerhet értelmet akár a legtragikusabb esemény is. A hívő ember tehát, egy jelenséget vizsgálva, megtalálhatja annak helyét az "abszolút dimenzióban".
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszteri biztosa köszöntőjében arról beszélt: az internálótáborok, az elhurcoltak emberi méltóságának megtörése állami érdeket szolgált, mivel a megtört társadalom könnyen irányítható. Igaz, az ilyen társadalom nem termel értéket, de nem is az értékteremtés volt a cél, hanem - csak és kizárólag - a hatalom megtartása.
Kozma Gábor, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola (GFF) rektora azt mondta: a kommunista diktatúrák alatt az egyházak szenvedték el a legsúlyosabb üldöztetést, ennek részleteit azonban a szélesebb közönség máig nem kellően ismeri. Hozzátette, hogy GFF-en kutatási projektet indítottak deportáltak és munkatáborok címmel, amelynek célja az is, hogy ismertebbé tegyék a kommunizmus egyházüldözését. Erdődy Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektorhelyettese azt emelte ki, hogy a konferencia névtelen áldozatoknak állít emléket, akik a győztesek bosszújának kiszolgáltatva embertelen körülmények között küzdöttek életben maradásukért.
Kun Miklós történész, egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) oktatója előadásában arról beszélt, milyen fontos szerepe volt a Szovjetunió gazdasági életében a Gulágnak. 1951-ben az ország GDP-jének több mint 10 százalékát a Gulág állította elő - ismertette. Az arany, az uránium kitermelését 100 százalékban a Gulágon végezték - mondta - hozzátéve, hogy az urániumbányákba védőfelszerelés nélkül beküldött emberek nagyon rövid időn belül életüket vesztették, így ezek a táborok tulajdonképpen haláltáborok voltak. A Gulágon fogva tartottak dolgoztak a szénbányákban, a legnagyobb építkezéseken és a hadiipar melléküzemágaiban is. A szovjet gazdaság nem működött volna a Gulág nélkül - fűzte hozzá.
Andrea Dobes muzeológus, történész, a Máramaros Emlékközpont munkatársa a máramarosszigeti politikai börtönről szóló előadásában ismertette: 1950 és 1955 között összesen 700 ember raboskodott a börtönben. A 120 ember befogadására alkalmas épület többségében egyszemélyes celláiban őrizték a politikai és kulturális élet elítéltjeit és az egyház képviselőit. A ma már emlékközpontként működő börtönt, amelyben korábban köztörvényes bűnözőket tartottak fogva, több okból választhatták a politikai elítéltek börtönéül. Egyrészt közel volt a Szovjetunió határához, másrészt messze volt minden nagyvárostól, harmadrészt a sok egyszemélyes cella lehetővé tette a rabok izolált fogva tartását - ismertette a történész.
Andrea Dobes szólt arról, hogy a Máramarosszigeten őrzött politikai foglyok első csoportját azok a magas rangú tisztviselők alkották, akiket 1950. május 5-én éjszaka tartóztattak le. A második csoportot tagjai katolikus főpapok és egyházi személyek voltak. A görög katolikus egyház papjait 1848-ban először megpróbálták ortodox vallásra téríteni, majd az ellenállókat bebörtönözték, és betiltották az egyházat. A római katolikus egyházat - annak vatikáni kapcsolatai miatt - nem tudta felszámolni a kommunista rendszer, de számos papját letartóztatták. Összesen 58 klerikust, köztük 16 címzetes és titkos püspököt tartottak fogva a máramarosszigeti börtönben. Márton Áron gyulafehérvári megyés püspök 1951-től 1954 májusáig raboskodott ott - hangzott el. Ezeket a papokat rendszeresen felkeresték a Securitate, a román titkosszolgálat tisztjei, azt ajánlva, hogy ha áttérnek az ortodox vallásra, másnap szabadon engedik őket, de egyikük sem volt erre hajlandó - tette hozzá Andrea Dobes.
Horváth Attila, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense a magyarországi internálótáborokról tartott előadásában arról beszélt, hogy miniszterelnöksége idején Nagy Imre megszüntette az internálótáborokat, de az 1956-os forradalom leverése után a Kádár-kormány visszaállította azokat, és 1960 áprilisáig újra működtek.
Szólt arról, hogy a Hortobágy vidékére történt deportálások annyiban különböztek a többi kitelepítéstől, hogy az ország más területeire kitelepített családokat házaknál - többnyire kulákoknál - helyezték el, a Hortobágyon viszont a néhány hónapos csecsemőtől az aggastyánig mindenki juhaklokban lakott. Ezek a táborok voltak a legkegyetlenebbek: októbertől májusig nem volt meleg víz sem, amivel az anyák megfürdethették volna csecsemőiket, és sokszor a gyerekeket is munkára fogták - ismertette.
Horváth Attila elmondta azt is: a kitelepítettek ingatlanjait a legmegbízhatóbb kádereknek adták oda. A kitelepítésből visszatérők sokszor azzal szembesültek, hogy bár a telekkönyvön még az ő nevük szerepelt, nem kaphatták vissza tulajdonukat. A hatalom még a polgári törvénykönyvet is módosította, hogy lehetetlenné tegye az ingatlanok visszaperlését. A rendszerváltozás után ezeket a lakásokat bitorlóik olcsón megvásárolhatták és rokonaikra írathatták - tette hozzá. A rendezvényt a GFF, a KKM, a Barankovics István Alapítvány, az ELTE és a KRE Kremlinológiai Intézete szervezte a Gulág Emlékbizottság támogatásával.
mult-kor.hu

Potápi: Márton Áron püspök a saját érdekeit szorította háttérbe a magyar közösség ügyéért
Márton Áron püspök a kisebbségi létet vállalva szállt szembe a kommunista hatalommal, kérte számon a magyarság törvényes jogainak érvényesülését akkor is, amikor tudta, hogy az igazság kimondásáért ellehetetlenítés és börtön vár rá - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium aulájában látható tárlat megnyitóján.
A kiállítás a Márton Áron-emlékév alkalmából az erdélyi katolikus püspök kiemelkedő külpolitikai horderejű értekezéseit és leveleit mutatja be.
Potápi Árpád János úgy fogalmazott, Márton Áron nemcsak a magyar nemzet ügyét viselte a szívén, hanem kiállt a görögkatolikusok üldözésével szemben, felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, és támogatta, gyámolította a munkatáborokba elhurcolt reményvesztetteket is.
Hozzátette, Márton Áron személyének, munkásságának széles körű bemutatása a magyarság közös érdeke, ezért az idén számos magyarországi és határon túli programmal emlékeznek a püspökre az emlékév keretében, amelynek megrendezésére nyolcvanmillió forintot biztosított a költségvetés.
Az államtitkár az emlékév állomásait felidézve fontosnak nevezte, hogy a fiatalokkal is megismertessék Márton Áron életútját, ezért ennek a korosztálynak is számos programot kínálnak. Kiemelt helyszínek a Kárpát-medencei nyári szabadegyetemek, és bekapcsolódnak a Krakkóban tartandó katolikus ifjúsági világtalálkozó programjaiba is, ahová 45 magyarországi és 45 külhoni fiatal kiutazását biztosítják.
Tájékoztatása szerint a Kőrösi Csoma Sándor-program segítségével a diaszpórában élő magyarokat is bevonják majd az emlékév programjaiba.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos arról beszélt, amikor Európát az értékválságon túl morális válság is fenyegeti, próbálunk visszanyúlni azokhoz az eseményekhez és személyiségekhez, amelyek és akik mércét állítanak az európai társadalom elé.
Márton Áron maga volt a mérce - jelentette ki a miniszteri biztos, aki szerint a püspök elveit és gondolatait Európa "elé kell vinni".
Felidézte, Márton Áron gyulafehérvári püspök volt az egyetlen, aki a háború éveiben és utána felvállalta az erdélyi magyarság érdekeit, az értekezései, levelei azóta is példát adnak és mutatnak.
A nemzetpolitikai államtitkárság tavaly decemberben döntött az emlékév megrendezéséről, a püspök születésének 120. évfordulója alkalmából.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori hatóságok kiutasították Kolozsvárról. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal. Márton Áronnak 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ igaza címet adományozta.
MTI

Hitélet – Márton Áronról Budapesten
Márton Áron püspök a kisebbségi létet vállalva szállt szembe a kommunista hatalommal, kérte számon a magyarság törvényes jogainak érvényesülését akkor is, amikor tudta, hogy az igazság kimondásáért ellehetetlenítés és börtön vár rá – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium aulájában látható tárlat megnyitóján.
A kiállítás a Márton Áron-emlékév alkalmából a püspök kiemelkedő külpolitikai horderejű értekezéseit és leveleit mutatja be.
Az MTI tájékoztatása szerint Potápi Árpád János úgy fogalmazott, Márton Áron nemcsak a magyar nemzet ügyét viselte a szívén, hanem kiállt a görögkatolikusok üldözésével szemben, felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, és támogatta, gyámolította a munkatáborokba elhurcolt reményvesztetteket is.
Hozzátette, Márton Áron személyének, munkásságának széles körű bemutatása a magyarság közös érdeke, ezért az idén számos magyarországi és határon túli programmal emlékeznek a püspökre az emlékév keretében, amelynek megrendezésére 80 millió forintot biztosított a költségvetés.
Szabadság (Kolozsvár)