Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Külföldi Magyar Cserkészszövetség
12 tétel
2004. február 25.
Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli jövőre a Romániai Magyar Cserkészszövetség. A szervezet vezetőségének Szászrégenben tartott kétnapos tanácskozásán a 2005-ben megrendezendő eseményekről esett szó. A rendezvények tetőpontja egy nyári emléktábor lesz, ugyanakkor a cserkészszövetség emlékkönyv kiadását is tervezi. Júliusban pedig Gelence határában emléktábort szerveznek, amelyre meghívják a Kárpát-medencében tevékenykedő cserkészcsapatokat, valamint a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget is. Az ötszáz fősre tervezett tábor az erdélyi hagyományokat, a népművészetet, a székely falu világát kívánja megjeleníteni. /Salló Emőke: Kárpát-medencei találkozót terveznek a cserkészek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2004. október 8.
Okt. 16-24. között Nagybánya egy kicsit a világ magyar cserkészetének központjává válik, itt tartja ugyanis harmadik cserkésztiszti tanfolyamát, azaz legfelsőbb fokú vezetőképzését a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma. A szervezet őszi ülése – amelyen minden magyar cserkészszövetség elnöksége jelen lesz Magyarország, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja és Erdély mellett Nyugat-Európából és a tengeren-túlról – ugyancsak Nagybányán zajlik. A változó helyszínekkel azt szeretnék elérni, hogy a jelöltek otthonosan mozogjanak a Kárpát-medencében és átfogó képet kapjanak a magyarságról, a magyar cserkészetről. A megelőző két cserkésztiszti tanfolyam helyszínei a Felvidék (2002) és a Vajdaság (2003) voltak. A tábor parancsnoka Szemerédi Tibor (Bécs) lesz, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség részéről, aki a korábbi két tanfolyamot is vezette. Okt. 21-24. között zajlik Nagybányán a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának őszi ülése. Ezen a világszerte működő összes magyar cserkészszövetség – a magyarországi, romániai, kárpátaljai, szlovákiai, vajdasági szervezetek, valamint a Magyar Cserkészlány Szövetség, a Horvátországi Magyarok Cserkészcsapata és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (Nyugat-Európa és a tengerentúl) – elnöksége jelen lesz. Hasonló Fórum-ülés kettő van egy évben. A tavaszit mindig Budapesten tartják. /(-helyi): Összmagyar cserkészfórum Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 8./
2005. június 3.
Sűrű programot tervez a szamosújvári Czetz János cserkészcsapat: tábor, ökoprojekt, emléktábla leleplezése, olasz és portugál cserkészek vendégül látása és vetélkedők. Az ökológiai projekt keretében vállalják, hogy két év alatt kitakarítják a város fölött lévő erdőt, tájékoztatott Kasza Tamás csapatvezető. A városnapok alkalmával Szamosújvár régen és ma képekben címmel fotókiállítást szerveznek. Legnagyobb horderejű rendezvényük egy városismereti vetélkedő lenne, amit 2000 után most második alkalommal szerveznek valamikor szeptember-októberben, V–VIII. osztályosok számára. Idén a szamosújváriak szervezik a Romániai Magyar Cserkészszövetség 15 éves jubileumi táborát. Ez Gelencén lesz július 16. és 24. között. 250 cserkész képviseli a Romániai Magyar Cserkészszövetséget, 250 a Kárpát-medence Magyar Cserkészszövetséget, a Kárpát-medencében működő magyar cserkészszövetségeket: a Felvidéki, a Vajdasági, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséget, emellett a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget. /Demeter Ilona: Szamosújvári cserkésztervek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2005. augusztus 16.
Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon, meg az elcsatolt területeken. 2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította ezt a kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpát-medencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a Föld minden magyarok által lakott részén fellángoltak a tábortüzek vagy gyertyácskák. Idén is tervezik, hogy a láng mindenhol a helyi időszámítás szerint, augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel. Valószínűleg, nincs olyan időzónája a Földnek, ahol ne élnének magyar cserkészek és más magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás. A cserkészvezetők kérik a magyar szervezeteket, itthon és az egész világon, csatlakozzanak ehhez. A világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére. /Lendvai Imre cscst, Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke Magyaródy Szabolcs cscst, Hunyadi Öcs. Mk. KNCSSZ: A Magyar Szolidaritás Tüze. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./
2011. augusztus 22.
Kisebbségekért Díjat adtak át a parlamentben
Nemcsak saját nemzetünknek, hanem az egész emberiségnek tartozunk azzal, hogy a saját kultúránkat, történelmünket, nyelvünket megőrizzük – hangoztatta Semjén Zsolt a Kisebbségekért Díj átadásán. A Kisebbségekért Díjban részesült többek között Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt elnöke is.
Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték – emelte ki Semjén Zsolt a Kisebbségekért Díj átadásán pénteken a parlamentben. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: nemcsak saját nemzetünknek, hanem az egész emberiségnek tartozunk azzal, hogy a saját kultúránkat, történelmünket, nyelvünket megőrizzük.
„Különösen így van ez a nemzetiségi részeken az egyes területek, tájegységek és a sajátos történelmi régiók örökségével. A nemzet öröksége nem csak annyi, amennyi a történelemkönyvekben szerepel, a nemzet története a nemzet összes tájegysége, városa, közössége történetének és kultúrájának összessége” – mutatott rá a kormányfő kereszténydemokrata helyettese. Semjén Zsolt hangsúlyozta: amikor egy nemzetrész megőrzi saját kultúráját, az egész magyarságnak és az egész emberiségnek egyaránt hatalmas szolgálatot tesz. „Ha egyszer egyetlenegy generáció a nyelv, a kultúra örökségének átadását megszakítja, akkor azt utána nagyon nehéz helyrehozni” – fűzte hozzá.
A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a díjazottaknak nemzetmegtartó szolgálatukért. Úgy fogalmazott: „Amit önök tesznek Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken vagy szétszórva a nagyvilágban, a nyugati emigrációban, azzal nemcsak a saját közösségüknek adnak példát, hanem nekünk és végeredményben az egész magyarságnak.”
A Kisebbségekért Díjban részesült Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület volt elnöke, a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a szlovákiai Nagy József festőművész. Elismerést vehetett át László Sándor színész, rendező, az Újvidéki Művészeti Akadémia osztályvezető tanára, az Újvidéki Színház igazgatója, a Szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ, a horvátországi Pataky András néprajzkutató, a szlovéniai Zadravec Szekeres Ilona tanár, az ukrajnai Pál Lajos népzenész és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség. A díjakat Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár adta át. Krónika (Kolozsvár)
2012. október 8.
Magyar Diaszpóra Tanács - Zárónyilatkozat: kiemelt hangsúly a magyar fiatalok identitásának erősítésén - A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai a jövőben is kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyar fiatalok identitásának erősítésére - olvasható a testület hétfői ülésén elfogadott, az MTI-hez eljuttatott zárónyilatkozatban.
A dokumentumban - amelyben üdvözölték a tanács új tagjait és kinyilvánították, hogy nyitottak a szélesebb és mélyebb együttműködésre -, rögzítették, hogy jó példának tartják a diaszpórában élő fiatalok esetében a ReConnect Hungary - Magyar Birthright Programot. Ennek célja, hogy a nyugati magyar fiatalok felmenőik származási országával kapcsolatba lépve családjuk múltját, illetve saját identitásukat jobban megértsék. A Kárpát-medencében hasonlóan jó példa a honismereti magyar mozgótábor - áll a nyilatkozatban.
Javasolják egy kataszter létrehozását is, amelynek segítségével egy helyen elérhetnék valamennyi ösztöndíj-lehetőséget a magyar fiatalok.
A résztvevők kitértek arra is: támogatják a Külföldi Magyar Cserkészszövetség együttműködését a Kárpát-medencei magyar cserkészszövetségekkel és a nyugati magyar ifjúsági szervezetekkel, hogy a jövő nemzedékének erkölcsi stabilitása és magyarságtudata erősödjön, valamint ösztönzik a kontinentális ernyőszervezeteket arra, hogy fordítsanak figyelmet azon országokra, ahová a közelmúltban sok magyar vándorolt ki.
A szervezetek kijelentik, hogy segítik azt az információs munkát, amelyet a konzulok folytatnak az állampolgársági lehetőségek népszerűsítésében, illetve az állampolgárság kérvényezésében. Rögzítik azt is, hogy elismerik és támogatják a diaszpórában szolgáló egyházak munkáját a magyar közösségek megerősítéséért.
Üdvözlik a felek továbbá a Julianus-program elindítását, amelynek célja, hogy részletes kataszter készüljön a magyar tárgyi örökségről - épületekről, műalkotásokról, emlékművekről, emléktáblákról, utcákról, könyvtárakról, levéltárakról és múzeumokról a magyar kultúra széles körű megismerhetőségéért. Egyetértenek abban, hogy az ilyen egységes ismeretanyagnak a korszerű rendszerezése, bemutatása és felhasználhatóvá tétele a magyarság értékteremtő képességét tárja a világ elé.
A zárónyilatkozat szerint a résztvevők fontosnak tartják, hogy a Magyarország elleni, sokszor politikai indíttatású támadásokat elhárítsák, tompítsák, és hozzájáruljanak az ország hiteles megítélésének helyreállításához.
Kinyilvánítják, hogy továbbra is figyelemmel kísérik a magyar közösségek helyzetét a Kárpát-medencében, és fontosnak tartják, hogy a kulturális kapcsolatok mellett a gazdasági kapcsolatok is megerősödjenek.
A dokumentum szerint a kormány hangsúlyozottan számít a diaszpórában élő magyar közösségekre, a befogadó államban felhalmozott szellemi potenciáljukra és kulturális örökségükre a világ magyarsága megbecsültségének és versenyképességének együttes megerősítéséért. (MTI)
2013. január 2.
Száz évét ünnepelte a Magyar Cserkészszövetség
A Magyar Cserkészszövetség megalakulásának századik évfordulóját ünnepelték december 28-án Budapesten, az Országgyűlés felsőházi termében. Az emlékülésen a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) részéről 17 vezető vett részt.
Közel négyszáz cserkész gyűlt össze ünnepelni, emlékezni és hálát adni az elmúlt száz évért, ugyanakkor reménnyel és hittel elindulni a következő száz év útján – tájékoztattak az RMCSSZ részéről az emlékülésen jelen levők. A Romániai Magyar Cserkészszövetségen kívül a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának többi tagszervezete is képviseltette magát: a Magyar Cserkészlányszövetség, a Horvátországi Magyarok Zrínyi Miklós Cserkészcsapata, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, tehát a világ minden táján létező és működő magyar cserkészcsapat.
„Az ülésen Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának elnöke arról beszélt, hogy milyen is kellene legyen az elkövetkező száz év, és milyen értékeket képvisel maga a cserkészet. Előtte szólalt fel Lendvai Lintner Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke, ő arról beszélt, hogy milyen is volt az elmúlt száz év, és milyen nevezetességek, személyiségek fémjelezték ezt az időszakot. Kiemelte, hogy tőlük tanulhatunk, és hogy milyen hagyományokat, értékeket kell nekünk továbbvinni” – számolt be portálunknak Györgyjakab Tímea Rita, a Romániai Magyar Cserkészszövetség külügyi vezetője. Elmondta, nagy meglepetés volt számukra, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának Arany Országgyűlési Emlékérmet, míg több határon túli cserkészszövetségnek Ezüst Országgyűlési Emlékérmet adományozott, mintegy elismerve azt a munkát, amelyet a cserkészszövetségek végeznek. A külügyi vezető így összegzett: „Mindnyájunknak nagyon megható volt részt venni ezen az ünnepségen. Ezek az alkalmak visszajelzések arra, hogy a munkának, amit végzünk, értéke és értelme van, hogy ezt a munkát folytatni kell, és hogy az ifjúság nevelésének az elmúlt száz évben és a következő száz évben is megvan a helye.”
Az RMCSSZ tagjai hazafelé jövet megtekintették a gödöllői múzeum cserkészkiállítását, és tiszteletüket tették Teleki Pál főcserkész sírjánál.
Péter Beáta
Székelyhon.ro,
2013. április 13.
Új magyarságismereti anyag készített a Külföldi Magyar Cserkészszövetség
Új magyarságismereti anyag készült a Külföldi Magyar Cserkészszövetség gondozásában a 13-15 éves korosztálynak - közölte a szervezet az MTI-vel.
Mint írták, a magyarságismereti anyag a magyar nyelvet és irodalmat, földrajzot és történelmet bemutató 94 oldalas tananyagfüzetből és 72 oldalas munkafüzetből áll. A tájékoztatás szerint ez az anyag lesz az alapja azoknak a tanfolyamoknak, amelyeket minden kerületükben megtartanak az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Kanadában es Nyugat-Európában. Kiemelték: így igyekeznek a külföldön nevelkedő fiatal cserkeszvezetőiknek azokat az ismereteket átadni, amelyek lehetővé teszik, hogy kötődésük a magyarsághoz tudatos es időtálló lehessen.
A szervezet honlapja szerint Magyarországon az első cserkészcsapatot 1910-ben szervezték, a szövetség két évvel később alakult. 1941-ben már ezer csapatban 60 ezer cserkész működött Magyarországon az egyre nehezebb politikai és gazdasági viszonyok között. A háború után még egy rövid ideig tevékenykedett az újjászervezett Magyar Cserkész Szövetség, de 1948-ban a kommunisták feloszlatták. 1945-ben Nyugat- Európa menekülttáboraiban éledt újjá a szövetség. Tagjaik vannak Angliában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Svájcban, Svédországban, Venezuelában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában - írták.
Kitértek arra is: a nyugati világ magyar iskoláinak a felét a szövetség tartja fenn, és könyvkiadással is foglalkoznak. Felidézték: 1989-ben a magyarországi kormány újból engedélyezte az országban a cserkészet működését; ekkor változtatták nevüket Külföldi Magyar Cserkészszövetséggé. Napjainkban fő céljuk a Kárpát-medence többi országának és a külhoni területek ifjúságának a támogatása.MTI
2014. augusztus 19.
Magyar szolidaritás lángja
„A gyertyaláng vagy a tábortűz mindenhol a helyi időszámítás szerint, augusztus 20-án este kilenc órakor lobbanjon fel, a nemzetközi dátumvonaltól nyugatra, tehát Új-Zéland, Ausztrália vonalától keljen útra, és végigkísérve augusztus 20-át, Honoluluban aludjék ki.
Így, amikor Budapesten felröppennek a Szent István-napi tűzijáték első rakétái, a Magyar szolidaritás lángja már 11–12 órája van úton” – áll abban a felhívásban, amelyet a Külföldi Magyar Cserkészszövetség szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. A korábbi, 1933-as kezdeményezést, amikor a megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban, mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak, tíz évvel ezelőtt, 2003 augusztusában újították fel. Most újból útjára indul a láng, hogy a világot bejárva emlékeztessen mindannyiunkat szétszórtságunkra és együttérzésünkre. A szervezők azt is ajánlják, hogy a Himnusz eléneklése és az ünnepélyes tűzgyújtás után a jelenlevők felsorolhatják a trianoni határokon kívül élő barátaik nevét, országát, gondoljanak azokra, akik üldöztetést, megveretést, jogfosztást szenvednek még ma is magyarságukért.
(ferencz)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. augusztus 19.
Gyergyószéken is fellobbannak a nemzeti összetartozás lángjai
A Magyar Szolidaritás Tüze idén is fellángol Gyergyószéken, akárcsak a világ más magyarlakta területein. Augusztus 20-án, szerdán 21 órakor gyújtják meg a nemzeti összetartozást jelképező lángokat egyszerre a Pricske-tetőn és a ditrói cengelléri utászháznál. A láng körbeutazza a világ magyarlakta pontjait, jelezve a magyar összetartozást.
Az első ilyen kezdeményezésre 1933-ban került sor a Magyar Cserkészszövetség szervezésében. Ekkor a Magyar Szolidaritás Napján egyszerre gyújtottak tábortüzet Magyarországon és az elcsatolt területeken. 2003-ban a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felelevenítette a kezdeményezést. Azóta a Föld minden magyarlakta településén, kelettől nyugatig, mindenhol helyi időszámítás szerint 21 órakor fellángolnak a tábortüzek. Az összetartozás lángja Honoluluban alszik ki.
A szentmiklósiak a Pricske-tetőn gyújtják meg a tüzet
Gyergyószentmiklóson az érdeklődők szerdán 16 órakor az örmény templomtól indulhatnak az EKE-sek és cserkészek társaságában, akikkel hozzávetőleg négy órás gyalogtúra után 21 órakor gyújtják meg az összetartozás lángját a Pricske-tetőn. A tervek szerint éjfélig fog égni a tábortűz. Bárki csatlakozhat, akinek fontos az összetartozás és a magyar sors. A szervezők besegítenek a gyalogosoknak,a sátrakat és a nehezebb csomagokat autóval szállítják. Nem árt vinni sátrat, hálózsákot, elegendő elemózsiát – tudtuk meg, hiszen „kintalvósra” kell készülni, mivel nem ajánlatos éjszaka lejönni a tetőről.
A ditróiakat a cengelléri utászház mellett várják
Gyergyóditróban szerdán 14 órakor a kőhídi iskolánál gyülekeznek és a cengelléri utászház közelében gyújtják meg a tüzet pontban 21 órakor, és mint mindenhol, a tábortűz körül ismertetik a Magyar Szolidaritás Tüzének történetét.
Akik nem tudnak elmenni egyik helyszínre sem, de szeretnének csatlakozni, gyújtsanak meg otthon egy gyertyát, és gondoljanak az összetartozásra – ajánlják a szervezők. A sötétben megjelenő világító pontok jelzik a világban szétszórt magyarságot, akik távol vannak egymástól, mégis összetartoznak.
Baricz Tamás Imola, Székelyhon.ro
2014. augusztus 20.
Cserkésztüzek Szent István napján
Világszerte egyszerre gyújtanak tüzet a magyar cserkészek Szent István napján. A lángok mindenhol helyi idő szerint este kilenckor lobbannak fel a nemzeti összetartozás jeleként. A Magyar Cserkészszövetség hétfői közleménye szerint a Magyar Szolidaritás Tüze nemzetközi kezdeményezéshez az 1989-ben újraalapított Magyar Cserkészszövetség idén csatlakozik először. A nemzeti összetartozásra emlékeztető láng a legkeletibb időzónából, Új- Zélandról indul nyugat felé, és a Hawaii-szigeteken, Honolulun alszik ki utoljára – olvasható a közleményben. A cserkészszövetség az 1933-as gödöllői cserkész-világtalálkozó ideje alatt rendezte meg először a magyar szolidaritás napját, amelyen a cserkészek tábortüzeket gyújtottak Magyarországon és a határon túli magyarok lakta településeken. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 2003 augusztusában újította fel a hagyományt. Világszerte 38 millió, a magyarság körében tizenötezer, Magyarországon tízezer taggal a cserkészet a világ legnagyobb ifjúságnevelő mozgalma.
Népújság (Marosvásárhely)
2016. július 19.
Clevelandi cserkészek hagyományőrző körúton
A Clevelandból érkezett Cserkész Regös Csoport fiataljai és csapatvezetői látogattak tegnap Kolozsvárra, miután előbb Torockóval és térségével ismerkedtek.
De idei erdélyi körútjuk nem merül ki ennyiben, hiszen a kincses város szemrevételezése után indulnak is tovább Kalotaszeg irányába, hogy a régió népszokásaira, jellegzetességeire rácsodálkozzanak. Pigniczky Eszti a körút vezetője, egyben a Külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetőképző vezetőtisztje szerint ez egyfajta hagyományőrzés, azért szervezik, hogy a 14-18 éves fiatalok ne csak halljanak a magyarságról, történelemről, irodalomról, hanem meg is tapasztalják annak valóságát. – Az első körutunkat 2001-ben, a másodikat 2011-ben szerveztük, az idei pedig a harmadik ilyen jellegű út. Minden alkalommal ellátogattunk a Salgótarján közelében található Kazárra.
(dézsi)
Szabadság (Kolozsvár)