A Szabadság napilap az egyetemen dolgozó magyar szociológusok munkacsoportjával felmérést készíttetett a napilap olvasottságáról. A Szabadság állandó olvasótábora a kolozsvári nagykorú magyarok mintegy 26,5 %-a, azokkal együtt, akik valamilyen gyakorisággal, akár csak ritkán is olvassák a Szabadságot, ez az arány kiterjed a 69 %-ig, ami a világviszonylatot tekintve hírlapok terén igen magas arány. A kolozsvári magyaroknak mintegy 30 százaléka nem vagy alig olvassa a Szabadságot. A kolozsvári magyarok egyharmada előfizet valamilyen lapra, az előfizetők 92 %-a a Szabadságot járatja. Ez a legnagyobb arány, nincs más lap amelyik elérné például a 25 százalékot. A nem napilapok, a magazinok kategóriájában a Nők Lapja ér el viszonylag magas hányadot. A kolozsvári magyarok fő tájékozódási forrásuknak tartják a Szabadságot /66, 5 %/, a Krónika napilapot /6,25 %/ és a Romániai Magyar Szót /1,1 %/. A felmérés idején a kolozsvári magyarok 39 %-a olvasta a Szabadságot, - Az olvasók a lapban a legnagyobb arányban a politikusok közötti vitákat kifogásolják. - A műsormelléklethez elsősorban az idősebbek ragaszkodnak.- Arra a kérdésre, hogy melyik lapról nem mondanának le, a románok az Adevarul de Cluj napilapot, a magyarok a Szabadságot választották. /Magyari Tivadar: Piackutatási adatok a Szabadságról A kolozsvári magyarok többsége "veszi a lapot" = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

"Román polgármester győzedelmeskedett Marosvásárhelyen, az utolsó, magyarok által vezetett nagyvárosban. Felvetődik az RMDSZ felelőssége, állapította meg Harrach Gábor elemzésében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vásárhelyi kudarcról azt nyilatkozta, hogy a szavazás egyfajta népszámlálásnak tekinthető, ahol a magyarság nem politikai, hanem demográfiai vereséget szenvedett. Harrach Gábor nem ért egyet ezzel az érveléssel, a demográfiai vereségről szóló kijelentések veszélyesek, felelőtlenek. Markó ezzel a kudarcért felelős RMDSZ-vezetés felelősségét akarja elhárítani. Harrach hangsúlyozta: "az RMDSZ tíz év alatt képtelen volt felismerni a román politikai élet bizánci sajátosságait - például azt, hogy Romániában a csalások úgy hozzátartoznak a választásokhoz, mint kabáthoz a gomb, amit mutat a Fodor Imre győzelméhez hivatalosan hiányzó 179, és lecsalt 2500 szavazat -, s nem tanult meg védekezni ellenük. Az RMDSZ felelőssége, hogy az elmúlt évtizedben nem jött rá: ebben a reménytelenül balkáni országban az egyetlen megoldás, ha azt a Nyugatot, amely - Bill Clinton szavaival élve - Románia kisebbségpolitikáját modellértékűnek tartja, szembesíti a valósággal: ha tájékoztatja a törvénytelenségekről, a jogsértésekről." A választási csalásokat komolyan veszik. "De ki tartott nemzetközi sajtótájékoztatót, amikor egyértelművé váltak Marosvásárhelyen az első forduló csalásai?" - tette fel a kérdést Harrach Gábor. Néhány fiatal budapesti értelmiségi nemzetközi szervezetekhez fordult, kérve, küldjenek megfigyelőket a választásra. A megfigyelők kérték, hogy telefonon egyeztessenek az RMDSZ helyi vezetőivel a részletekről. Az RMDSZ illetései azonban nem reagáltak erre. /Harrach Gábor: A vásárhelyi kudarcról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./"

"Emil Constantinescu államfő szerint Románia 1994-1995-ben az ország akkori felső vezetésének tudtával és annak utasítására sértette meg a Jugoszlávia elleni nemzetközi olajembargót. Az elnök a televízióban kijelentette, "a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Határrendőrség és a zsombolyai állomásfőnök irányításával éjszakánként hatalmas mennyiségű üzemanyag kelt át a jugoszláv határon". Ion Iliescu válaszolt az Antena 1 tévéállomásnak nyilatkozva, visszautasította Constantinescu kijelentését, mondván Románia elnöke azelőtt mondott véleményt, mielőtt lezárták volna a vizsgálatot. Teodor Melescanu szintén visszautasította a vádakat, mondván: Constantinescu "kompromittálja az államelnöki intézményt és Románia még meglévő külföldi hitelét". /Emil Constantinescu versus Ion Iliescu. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3. - 373. sz./"

Mugur Isarescu kormányfő kilátásba helyezte mindazoknak a kormánytisztviselőknek az elbocsátását, akik megakadályozzák, hogy az állami gondozott gyermekek a jogaik védelmére alakított ügynökség felügyelete alá kerüljenek. A miniszterelnök egy hét haladékot adott az Egészségügyi és az Oktatásügyi Minisztérium, valamint a mozgás- és szellemi sérültek államtitkársága képviselőinek, hogy létrehozzák az állami gondozott gyermekek átvételét irányító központokat. /Mugur Isarescu elbocsátással fenyeget. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

A román és moldovai védelmi miniszter Bukarestben tárgyalt a két ország katonai együttműködésének bővítéséről. Megállapodást kötnek a katonai kommunikáció és a légvédelem területén. A 2000-2001-es tanévben 450 moldovai tanul majd román katonai oktatási intézményekben. /Romáén-moldovai katonai együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

Vámszer Márta főszerkesztő halála után sokan aggódtak az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár sorsáért. Kósa Ferenc egyetemi docens megnyugtatott mindenkit: Zsemlyei János professzorral vették át az irányítást. Kósa ősztől nyugdíjba megy, de nyelvtörténeti előadásait továbbra is megtartja. Zsemlyei pedig egy év múlva vonul nyugalomba. Ősztől új munkatársak is belépnek: Csomortáni Magdolna adjunktus, miután megszerezte doktorátusi címét, bekapcsolódik a munkába, Zsemlyei Borbála, aki idén végzett a bölcsészkaron, szintén vállalná a közreműködést. Elkészült a tizenegyedik kötet anyaga. /Demény Péter: Folytatódnak az Erdélyi Szótörténeti Tár munkálatai. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

Megjelent Coroi Artur Altorja. A római katolikus egyházközség története /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/ című könyve. A szerző a XIV. század elejétől mutatta be az egyházközség életét, intézményeit, vagyoni helyzetét, papjainak, tanítóinak működését. /Új könyv. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

"Dr. Csiha Kálmán református püspökkel beszélgetett a Krónika munkatársa. "Mi kisebbségben élő nemzet vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak a fényűzést, hogy elengedjük Isten kezét." - hangsúlyozta. "...Erdélynek Istennek élő magyar értelmiségre van szüksége." Az elmúlt tíz év alatt 218 új épületet épített az ő egyházkerülete, közöttük 33 új templomot. "Reánk az egész nemzetet bízta Isten." A püspök kitért a fogyatkozásra is: az elmúlt tíz évben több mint 20 ezerrel temettek többet, mint amennyit kereszteltek. /Csinta Samu: Beszélgetés dr. Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. "Reánk az egész nemzetet bízta Isten." = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./"

A román Kisebbségvédelmi Hivatal mellett működő kisebbségi tanács minden évben támogatást nyújt a 17 parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségnek. Ebből bizonyos összeget sajtótámogatásra szánnak. A támogatásokat a kisebbségek valamely civil szervezete - a magyarság esetében az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) osztja szét. Az EMKE sajtókuratóriuma összeült, hogy elbírálja a beérkezett pályázatokat. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy elsősorban azokat a kiadványokat támogatják, amelyek nem tudják önmagukat fenntartani, ugyanakkor fontos közösségi érdeket szolgálnak. Több folyóirat is kapott támogatást, ezeknek a skálája a diáklapoktól a művelődési lapokig, az ifjúsági lapoktól a tudományos ismeretterjesztő kiadványokig terjed. Többek között a Korunk, a Hét, a Napsugár két kiadványa, több diáklap, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének lapja, az Erdélyi Múzeum Egyesület, illetve az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadványai. A megítélt támogatások összege több száz millióra rúg. /Mintegy száz lap kapott támogatást. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Módosítani kell a memorandumot, amelyet Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter néhány hónappal ezelőtt elküldött Mugur Isarescu kormányfőnek. A hosszú hónapok óta a miniszterelnök aláírására váró - a romák gondjainak orvoslását szolgáló - dokumentum így hatályát vesztette. A romák helyzetével foglalkozó tárcaközi albizottság júl. 12-i ülésén döntött a szöveg módosításáról. A minisztériumoknak és ügynökségeknek júniusig kellett volna megalakítaniuk a romákkal foglalkozó munkacsoportokat, ez nem történt meg, ezért augusztusra módosították a határidőt. Annak ellenére, hogy több mint három hónapja indult a kétmillió eurós program, az alkalmazottaknak máig sincs berendezett irodájuk. A késlekedés miatt a novemberre tervezett romastratégia csak részben készülhet el. A programvezetők jövőre tervezik a romák gondjaival foglalkozó fehér könyv kiadását, amely kormányprogramot is tartalmaz majd a cigánykérdés megoldására. /Késik a romagondok megoldása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Júl. 12-én Budapesten határátlépési kérdésekről, kölcsönös kedvezmények nyújtásáról és kocsibérmentességről állapodott meg George Buruiana, a román, illetve Kukely Márton, a magyar vasúttársaság vezérigazgatója. /Román-magyar vasúti tárgyalások. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A Bihari Napló nagyváradi napilap részvényeseinek júl. 15-i közgyűlésén úgy határoztak, hogy a lap vezetőtanácsát a az igazgatótanács fölé helyezik. A vezetőtanács elnöke Kiss Sándor lett, Králik Lóránd pedig a vezérigazgató. Kiss Sándor és Bíró Rozália birtokolja részvények többségét, Králik tíz százalékkal rendelkezik. /Jakab Lőrinc: Vezetőtanácsot választottak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./ Kiss Sándor vállalkozó a Nagyváradon román nyelven megjelenő Jurnal Bihorean lapnak is többségi tulajdonosa. Kiss Sándor, miután megvásárolta a Bihari Napló részvényeinek egy részét, kijelentette, hogy a lap függetlensége megmarad, a szerkesztőség munkájába nem avatkozik bele. /Simon Judit: Új tulajdonos a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

"A Krónika a kolozsvári kulturális népünnepélyen vitafórumot rendezett, melyen részt vett Benkő Samu és Kötő József is. Jakab Lőrinc jegyzete szerint a "hegyi beszédek", amelyek az erdélyi magyarság múltbéli tetteiről szóltak, inkább az idősebb generációt érdekelték. Elhangzott egy mondat a megmaradásról, hogy több gyermeknek kellene születni. Jakab Lőrinc szerint a mai nehéz anyagi helyzetben aki erre vállalkozik, "az vagy szellemi fogyatékos, vagy krónikus felelőtlenségben szenved". /Jakab Lőrinc: Nézzünk szembe. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

" Júl. 14-én kezdődött Kolozsváron, a Kálvária körüli földváron a három naposra tervezett Millenniumi sokadalom népünnepély. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és Boros János, Kolozsvár alpolgármestere üdvözölte az egybegyülteket. Felléptek a különböző településekről érkezett hagyományőrző néptánccsoportok. Közben a nézősereg megtekinthette a népművészek által kiállított fafaragásokat, szőtteseket és egyéb hagyományápoló tárgyakat. Júl. 15-én tartották meg az országos magyar gyermektánc-fesztivált. A Krónika napilap által szervezett vitaest témája ezeréves fennmaradásunk története volt, különböző szemszögekből megközelítve. Ezután ismét a táncosok vették birtokukba a színpadot. Felléptek: a Bokréta néptánccsoport (Erdőhegy-Arad), a mérai hagyományőrző csoport, a Guzsalyas néptánccsoport (Temesvár), a Bokréta néptánccsoport (Kraszna), a Hollósy Simon Művelődési Egylet néptánccsoportja (Máramarossziget) és a magyarlapádi Pirospántlikás néptáncegyüttes. Júl. 16-án, vasárnap szentmise volt a Kálvária-templomban, délután ökumenikus istentiszteletre gyülekeztek az emberek. Az ünnepi záróműsor címe "...Summája ezredévnek". /Nánó Csaba: Milleniumi sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

Jubileumi ülését tartotta Nagyváradon az Anna Nőszövetség, meghívott vendégük, Dávid Ibolya igazságügyminiszter tartott előadást. A nők közéleti szerepvállalásáról beszélt. /Dávid Ibolya az Anna Nőszövetség vendége volt Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Marosvásárhelyen bemutatták Molnár H. Lajos Volt egyszer egy udvar című regényét. A regény Marosvásárhelyen játszódik, az író hajdani városából /innen telepedett át Szolnokra/. Ez a munkája elnyerte az Erdélyi Szépmíves Céh regénypályázatának fődíját, de pénzhiány miatt csak most jelent meg. Molnár H. Lajos 1993-ban adta ki Hontalanságból a hazátlanságba című publicisztikai kötetét. Jelenleg ennek folytatásán dolgozik, Mocsár örvény lesz a címe, az alcíme pedig: A hazátlanságból a hontalanságba. /Antal Erika: Megjelent Molnár H. Lajos új kötete. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

A vezető román politikusok sorra közlik, hogy az eredeti tervektől eltérően ezúttal sem mennek el a Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényeire, amelyeken pedig a magyar kormányfő és a külügyminiszter is ott lesz. Mugur Isarescu miniszterelnök már le is mondta a részvételt és a szervezők szerint félő, hogy Petre Roman külügyminisztert sem látják a székelyföldi Tusnádfürdőn. A legmagasabb rangú román politikus így a gazdasági miniszter lesz, míg a magyar küldöttségnek a korábban említetteken kívül a Fidesz elnöke és az ifjúsági miniszter is tagja. /Bálványosi Szabadegyetem: nem mennek a román politikusok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

Júl. 21-én Sepsiszentgyörgyön tartották RMDSZ önkormányzati konferenciáját. A tanácskozáson részt vettek Hargita, Maros és Kovászna megye prefektusai, a megyei tanácsok vezető tisztségviselői, parlamenti képviselők, RMDSZ-es elöljárók. A sajtótájékoztatón Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, a helyhatósági választások után a mindennapi gondok egyik legfontosabbikává vált az 1/2000-es törvény alkalmazása. Maros és Hargita megyében egy kicsit jobban halad a visszaszolgáltatás, viszont Kovászna megyében mindeddig egyetlen dossziét sem juttattak el a megyei földosztó bizottsághoz. A konferencián elhatározták, hogy létrehoznak egy országos megfigyelőrendszert, amely nyomon követi a munkálatokat. Régiónként találkozókat szerveznek a polgármestereknek, és a helyi önkormányzatokhoz eljuttatnak minden szükséges dokumentációt. Mindemellett az RMDSZ segítséget nyújt szervezési, szakmai és politikai kérdések megoldásában. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke legfőbb gondként fogalmazta meg, hogy a prefektúra és az erdészet sok esetben akadályozza a földosztó bizottságok munkáját. Demeter bízik abban, hogy legkésőbb október elsejéig Háromszéken is megkezdődik a törvény alkalmazása, és novemberig Kovászna megye is felzárkózik Hargita és Maros megye mellé. /Önkormányzati konferencia a Lupu-féle földtörvényről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

A magyar Belügyminisztérium Integrációs Osztályának vezetője, Berta Krisztina a elmondta, a szaktárca kilenc átkelőhely megnyitását tervezi, amelyek közül három prioritást élvez, vagyis ezeknek még az idén, de legkésőbb jövőre el kell készülniük. Mindhárom helység - Kiszombor, Nyírábrány és Vállaj - a román-magyar határon van. Nyírábrányon egy már működő határátkelőt alakítanak át a nemzetközi személyforgalom fogadására. /Magyar-román kapcsolatok- Kilenc új határátkelő. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

A Krónika interjút készített Markó Bélával, az RMDSZ elnökével a tusnádi nyári egyetem zárónapján. Markó megállapította, hogy változott a rendezvény megítélése a román sajtóban. A román politikusok közül azonban ugyanazok vállalták most is a részvételt, akik néhány évvel ezelőtt, nyitás tehát nem történt. Markó közölte: a státusztörvény koncepcióval egyetért, elégedetlen viszont az eddigi ajánlat igényszintjével. Leszögezte: ″Nem más státustörvényre volna szükség, hanem ezt a keretet kell sokkal gazdagabb tartalommal megtölteni.″ /Markó Béla elégedetlen a státustörvény mércéjével. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Aug. 9-én fúzióra lépett Országos Szövetség néven a Valeriu Tabara vezette Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ és a Virgil Magureanu-féle Román Nemzeti Párt /PNR/. A két nacionalista alakulat vezetői közölték, hogy közös jelöltet fognak indítani az elnökválasztáson. Magureanu volt korábban a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ vezetője. /Megvalósult a PUNR-PNR fúzió. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

Tőkés László püspök tavaly rágalmazásért beperelte Alison Mutlert, az Associated Press tudósítóját, aki szekuritátés ügynöknek nevezte a püspököt. A következő tárgyalást szept. 22-én tartják Bukarestben. A bíróság néhány napja elrendelte a püspök dossziéjának átvilágítását. Tőkés László a Krónikának nyilatkozott, kijelentve, szükségesnek tartja, hogy véget érjenek a tíz éve tartó vádaskodások. Az a körülmény aggasztó, hogy a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kell kikérni a dossziét. Az átvilágító bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy sok dossziét megsemmisítettek, az iratokat megcsonkították vagy éppenséggel kiegészítették. Tőkés Lászlót megvádolták már, hogy a CIA ügynöke, a 90-es évek elején megjelent Encyclopedia Britannica szerint pedig a KGB ügynöke. ″A híresztelések romboló hatása mérhetetlen.″ - mondta. - 1975-ben, hosszú sanyargatás után leíratták vele azt, hogy Kolozsvári László álnéven feljegyzéseket továbbít majd a Securitate részére. Ezt azonban nem írta alá és soha egyetlen jelentést sem készített. A fenti nyilatkozatát 1990-ben a Renasterea Banateana még aláírás nélkül közölte, 1994-ben a Tinemara viszont már aláírással, holott ő nem írta alá a nyilatkozatot. Az aláírást odahamisították. /Gazda Árpád: Mit rejt Tőkés László szekusdossziéja? = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Tőkés László nyilatkozatához szólt hozzá Vetési László /Kolozsvár/ református lelkész. Elmondta, hogy a hetvenes évek elején a teológián összeállt néhány diák és megindították ellenállási mozgalmukat. Erről értesült a Securitate. Néhány alkalommal behívták a hallgatókat, de inkább csak figyelték tevékenységüket. Amikor elkezdődtek a kihallgatások, a hallgatók bajtársi fogadalmat tettek: mindegyikük elmondja, mit diktáltak neki, miről tudnak odabent. Ezt a fogadalmat mindnyájan betartották. A teológia elvégzése után egyenként behívatták őket, de új információt nem tudtak kiszedni belőlük. Nekik könnyebb dolguk volt, mert Tőkés László mindenről tájékoztatta őket. - Vetési László, Ferenc László és Jenei Tamás lelkészek néhány évvel ezelőtt már kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben kiálltak Tőkés László püspök mellett, leszögezve, hogy a püspök nem volt besúgó. /Leopold Erika: Vetési László lelkész a királyhágómelléki püspök nyilatkozatáról. ″Mi is ellenálltunk a beszervezésnek.″ = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Trianon gátat vetett Kőrösnagyharsány fejlődésének, hiszen elválasztották Nagyváradtól. Azonban hátránya akár jóra is fordulhat, ha sikerül megnyitnunk az országhatárt - jelentette ki Máté Pál kőrösnagyharsányi polgármester aug. 21-én, a község millenniumi falunapján. A rendezvényen részt vettek a romániai Kőrösgyéres küldöttei is. /Megyeri Tamás Róbert: Községi millenniumi falunapok Kőrösnagyharsányban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa (MKT) aug. 22-én nyilatkozatot fogadott el, melynek értelmében azonosulnak a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kidolgozott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezettel. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a megyei szervezet elnöke elmondta, hogy a Kolozs megyei szervezet felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy a szövetség nevében a külhoni állampolgársággal kapcsolatban nyújtson be törvénytervezetet a magyar országgyűléshez. A megyei elnök szerint vissza kell adni a kárpát-medencei magyarság identitástudatát azért, hogy ők is abba ″a magyar értékrendbe″ tartozzanak, mint az anyaországiak. Ugyanakkor olyan útlevelet kell biztosítani, amely lehetővé teszi számukra a mozgáslehetőséget az anyaországban mindenekelőtt, és az Európai Unió területén, ha majd Magyarország uniós tagsággal is rendelkezni fog. /Papp Annamária: A ″süllyesztőből″ emelte ki az MKT a külhoni állampolgárság kérdését. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ A Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Vajdasági Magyar Szövetség is kinyilvánította, támogatja a külhoni magyar állampolgárság intézményének bevezetését. Torgyán József szükségesnek tartja annak megvitatását a Magyar Állandó Értekezleten. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) az elmúlt hét során küldte el a magyar állami vezetőknek a szakértői csoportja által kidolgozott törvénytervezetet. Az előterjesztés szerint külhoni magyar állampolgárságra jogosult az a nem magyar állampolgár, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja, ismeri a magyar nyelvet, ellene a kérelem előterjesztésekor nem zajlik büntetőeljárás magyar bíróság előtt, felmenője valamikor magyar állampolgár volt, s jelenleg Ausztria, Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia vagy Ukrajna területén él. A törvénytervezet értelmében a külhoni magyar állampolgár gyermekét születésétől ugyanez a státus illeti meg. A külhoni magyar állampolgárságot magyar útlevél vagy külhoni magyar személyi igazolvány tanúsítja. A külhoni magyar állampolgárok jogai és kötelességei megítélésében a törvénytervezet az alkotmányt tekinti mérvadónak, de megjegyzi, nem lehet figyelembe venni a külhoni magyar állampolgárságot a diplomáciai védelemről, választójogról, társadalombiztosításról, művelődéshez való jogról és a honvédelmi kötelezettségről szóló alkotmányos jogszabályok értelmezésénél és alkalmazásánál. Az előterjesztés szerint a külhoni magyar állampolgárság sem eszköze, sem akadálya nem lehet a teljes jogú magyar állampolgárság megszerzésének. /A státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

A Kisebbségvédelmi Hivatal már sok rendelettervezetet készített, ezek közül azonban egyet sem tárgyalt még a kabinet. Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter elmondta, ahhoz, hogy egy kormányrendelet-tervezet a végrehajtó testületi ülés napirendjén szerepeljen, szükséges a végrehajtásban szerepet játszó minisztériumok, valamint a pénzügyi és az igazságügyi tárcák vezetőinek kedvező véleményezése. Előbb azonban a törvényhozó bizottságnak is láttamoznia kell a jogszabály-előirányzatot. A Kisebbségvédelmi Hivatal már tavaly kidolgozta a diszkriminációt tiltó törvénytervezetet. A projekt hónapokig hevert a házbizottságok asztalán, majd bekerült abba a törvénybe, amellyel június végén a parlament felhatalmazta a kormányt rendeletek kibocsátására a törvényhozási szünet idején. Ha a kormány a tervezetet elfogadná, az a kisebbségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés megszüntetésének egyik fontos eszköze lehetne, amennyiben pénzbírsággal sújtaná a diszkriminatívnak minősíthető cselekményeket. Eckstein-Kovács Péter elmondta: tervezetet dolgoztak ki az etnikai hovatartozásuk miatt üldözött személyek kártalanítására. A javaslatot az összes illetékes intézmény kedvezően véleményezte, így várhatóan még ezen a héten elfogadja a kabinet. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy kisebbségkutató intézet létrehozását is kezdeményezték. A tervezettel azonban nem értettek egyet a pénzügyi tárca vezetői, arra hivatkozva, hogy a Román Tudományos Akadémiának már van egy intézete, amely nemzetiségi kérdésekre szakosodott. ″A kifogást nem tudjuk elfogadni, az említett intézménynek más hatásköre van, mint az általunk vázolt, a Kisebbségvédelmi Hivatal háttérintézményének elképzelt kisebbségkutató intézetnek″ - jegyezte meg Eckstein-Kovács Péter. /Egy hét a kisebbségvédelem tervezeteire. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Demény Péter a Reményik Sándorra emlékezés kapcsán kifejtette, hogy a diktatúra véget ért, ″egy nép nem adhatja át magát a mélabúnak: egy népnek lennie kell mindenekfölött.″ A nosztalgia többet árt, mint használ. Ideje volna elfogadni, hogy ″ugyanannyira vágyunk szeretetre, mint más népek fiai szoktak.″ /Demény Péter: Isten és szerelem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./ Lászlóffy Csaba elutasította Demény Péter véleményét, hogy az ünnepek ″egy fogcsikorgató népnek készülnek″... Demény szerint ″a diktatúra véget ért″... ″az ellenállás tétje megszűnt″. Lászlóffy megkérdezte: hát a magyarellenes, ″az ördög nyelve″-ellenes román egyházi uszítás: a klézsei tudósítás ugyanabban a lapszámban? /Ugyanis a Krónika azon száma ezzel a címmel tudósított: Akadályozzák a moldvai csángómagyar képviselők munkáját./ Lászlóffy tovább kérdezett: vajon Bánffy Miklós, Kós Károly, Berde Mária, Reményik kortársai csak a fogukat vicsorgatták? ″Hát a másfél milliós magyar közösség, mindazok, akik elszenvedték a véres pogrommal körített választásokat, a földek és erdők, egyházi javak elkobozását és az iskolák bezárását?!″ /Lászlóffy Csaba: Tehén és takarmány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Szept. 1-3-a között Marosvásárhelyen tartják a Bolyais Világtalálkozót a Bolyai Farkas Alapítvány szervezésében. A színhely a Bolyai Farkas Gimnázium. A világ különböző vidékeiről érkező vendégeket szept. 1-jén fogadják. Szept. 2-án leleplezik a Miholcsa Gyula helyi szobrászművész által készített Bolyai Farkas- és Bolyai János-szobrokat. Ezután előadások hangzanak el. A gimnázium dísztermében fellép a marosvásárhelyi színház és a Maros Művészegyüttes. Szept. 3-án, vasárnap a Bolyaiak szobránál ünnepi beszédek hangzanak el, a Gecse Dániel utcai kistemplomban pedig ünnepi istentiszteletet tartanak. A református sírkertben megkoszorúzzák az elhunyt tanárok sírjait. /Bolyais Világtalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Dés legnagyobb gondja a 25 %-os munkanélküliség. Ioan Ungur polgármester ezért tárgyalt a bukaresti izraeli nagykövettel, érdeklődött olyan izraeli vállalatok iránt, amelyek külföldieket alkalmaznak. Így került kapcsolatba egy izraeli céggel. Kétszáz dési jelentkezett izraeli vendégmunkára, a szakmai tudást felmérő szűrő csak hetven désinek sikerült. Ezután kellett egészségügyi vizsgálatra menni. A munkavállalóknak be kellett fizetniük az útiköltséget /kilencszáz dollár/ és 1,8 millió lejt az izraeli munkavállalási vízumért. A munkaszerződéseket egy vagy kér évre kötik. Izraelben e kezdő fizetésük 750 dollár. /Jakab Lőrinc: Vendégmunka Izraelben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Szept. 6-án kezdi meg Joao Ary, az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkára kétnapos csángóföldi látogatását. A portugál politikus látogatásának eredményétől függ, hogy az Európa Tanács raportőröket küld-e annak kivizsgálására, hogy tiszteletben tartják-e a csángók jogait Moldvában. Joao Ary egy év alatt a negyedik magas rangú külföldi vendég a moldvai csángóknál. Tytti Ishookana Asunmaa, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének finn tagja tavaly júliusban járt Moldvában, hogy tájékozódjon a csángók helyzetéről. Ishookana asszony előzőleg finn oktatási miniszter volt, ezért különös figyelmet szentelt a csángó oktatásügynek, emlékeztetett Szilágyi Zsolt, a csángók képviseletére is felkért parlamenti képviselő. Tytti Ishookana Asunmaa útjáról jelentést készített az ET kulturális és oktatási bizottsága számára. A bizottságban megtárgyalták jelentését, emiatt is érkezett most Joao Ary. A finn képviselő asszony látogatása után idén február 15-én Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, augusztus 19-én pedig James Rosapepe amerikai bukaresti nagykövet látogatott a csángó falvakban. Utóbbi látogatásakor a klézsei hatóságok mindent megtettek, hogy a Csángómagyarok Szövetsége képviselői ne juthassanak a diplomata közelébe. /Gazda Árpád: Az Európa Tanács előtt a csángókérdés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

Állófogadással ünnepelte ötéves születésnapját Sepsiszentgyörgy városi televíziója, az STV. A városban 12 500 háztartásban, tizenegye környékbeli faluban, szeptembertől pedig Kovásznán, később Kézdivásárhelyen is látható lesz a kereskedelmi tévé, az STV műsora. Erdélyi András stúdióvezető elmondta, hogy havi 150 millió lej költséggel dolgoznak. A 18 belső és 10 külső munkatársat foglalkoztató stúdió napi kilenc óra műsort sugároz, ebből két órás a saját produkció. Ugyanannyi időt szán a magyar, mint a román nyelvű híradóra, bár a román tévé nézettsége hét százalék alatt van. /Csinta Samu: Szeptembertől Kovásznán, később Kézdivásárhelyen is nézhető lesz a szentgyörgyi STV. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./