Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Krónika /kronika.ro/
2776 tétel
2001. április 11.
"Négy újságírójától és több műszaki munkatársától vált meg a Bihari Napló. Elbocsátásuk a lap kiadását márciustól átvevő osztrák Forum Verlag Kiadó racionalizálási programjának része. Kovács Géza, a kiadó ügyvezetője elmondta, a "karcsúsítást" az tette szükségessé, hogy a lap tavaly több mint 200 millió lej veszteséget halmozott fel, és az idei év első hónapjaiban is veszteségesen működött. Rais István főszerkesztő megemlítette, koncepcióváltás még nem történt a lapnál; beindult azonban a műhelymunka a lap arculatának átalakítására, tartalmi megújítására. /Változások a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"
2001. április 12.
"Sűrűn látogatják a miniszterek mostanában Székelyföldet. Néhány napja Hargita és Kovászna megyében járt Silvia Ciornei, a kis- és középvállalkozókért felelős miniszter, egy hete járt Sepsiszentgyörgyön Nicolae Berechet belügyminisztériumi államtitkár, az elmúlt hét végén pedig Vasile Dancu tájékoztatási miniszter volt Sepsiszentgyörgy vendége. Tegnap váratlan villámlátogatásra érkezett Ioan Rus belügyminiszter is, aki előbb a prefektúrán tájékozódott, aztán találkozott a megyei tanács elnökével, Demeter Jánossal, majd a megyei rendőrparancsnokságon folytatott kétórás megbeszélést a minisztériumnak alárendelt intézmények vezetőivel. /Sűrűn látogatják a Székelyföldet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"
2001. április 12.
"A Pénzügyminisztérium jóváhagyta azt a kormánygaranciát, amely segítségével az ABN Amro Bank budapesti fiókja 25 millió dollár értékű, 10 éves futamidejű, 2 éves türelmi időt magába foglaló, 6,3 százalékos kamatlábú hitelt ad a Hargita Gáz Rt.-nek. Ennek köszönhetően 60 ezer Hargita megyei családhoz vezethetik be a földgázt. /Megkapja a kölcsönt a Hargita Gáz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"
2001. április 12.
"A BASA-press nyilvánosságra hozta annak a nyilatkozatnak a szövegét, amelyet a Moldova Köztársaság elnöke és a szakadár Transznisztria vezetője - Vlagyimir Voronin és Igor Szmirnov - írtak alá ápr. 9-i találkozójukon Tiraszpolban. Eszerint a chisinaui és tiraszpoli hatóságok "elismerik, hogy az Orosz-Fehérorosz Föderációhoz való csatlakozás és az orosz nyelv hivatalossá nyilvánításának lehetőségét elemzik". A közlemény rámutat, hogy "a felek megbeszéléseket folytattak a szakértői szinten tartott tárgyalások újrafelvételéről" és "elismerik a korábban aláírt dokumentumokat". /Moldova csatlakozna az Orosz Föderációhoz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./ "
2001. április 13.
"A kormány elfogadta az idénymunkások és szakmai gyakornokok cseréjéről Magyarországgal tavaly májusban kötött megállapodást - jelentették be ápr. 12-én Bukarestben. A megállapodás értelmében egy naptári év alatt 8000 idénymunkás és 700 gyakornok kaphat munkát a szomszédos országban. A megállapodások három évre szólnak, s ameddig egyik fél sem mondja fel azokat, érvényességük automatikusan mindig egy évre meghosszabbodik. Az idénymunkások és a gyakornokok a gazdasági élet bármely területén alkalmazhatók. /Ratifikálták az idénymunkások cseréjéről szóló megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./"
2001. április 14.
"Borbély Zsolt Attila elemzésében felvázolta az RMDSZ útját. Az első öt év a szövetségi demokrácia kiteljesedésének periódusaként is felfogható, a demokráciaellenes tendenciák, szögezte le. Az "egyszemélyi vezetésként jellemezhető első, Domokos-Szőcs periódus, a kétfejű RMDSZ-struktúra után a Szövetség elnökségében többségbe kerültek azok, akik a nagyváradi RMDSZ-kongresszuson elfogadott dokumentumok belső pluralizmusról szóló passzusait komolyan vették, s ebbe az irányba igyekeztek lépni." Nincs más alternatíva a közel kétmilliós erdélyi magyarság érdekképviseletére, mint a belső demokrácia, és nincs más jövőkép, mint a saját magyar társadalom megteremtése, a többszintű magyar autonómia. A jelenlegi etnodiszkriminatív állampolitika, mely végső célkitűzéseiben töretlen Trianon óta, s melynek megváltozására a jelenlegi RMDSZ-kurzus mellett nincs esély, óhatatlanul a teljes felmorzsoltatáshoz vezet, hacsak be nem következik áttörés a kisebbségpolitikában. - 1992. október 25-én az erdélyi magyarság megfogalmazta autonómiaigényét, majd ezt 1993 januárjában az alapszabályzat és a program szintjére is lefordította. Az ekkor kezdődő Markó-korszak első két évében az RMDSZ lépegetett előre a belső demokrácia kiteljesítésének útján. Létrejöttek és működni kezdtek az állammodellt követő egyes intézmények, a parlamentnek megfelelő SZKT, a kormány analógiájára megalkotott Ügyvezető Elnökség, valamint a bírói hatalmat megjelenítő bizottságok. Nem történt előrelépés viszont előrelépés sem az autonómia-statútumok, sem a belső választás, sem pedig a belső választással összefüggő erdélyi magyar nemzeti kataszter összeállításában. 1995-ben megtört a demokratikus-autonomista lendület. Az 1995-ös kolozsvári kongresszuson Markó Béla meggyőződhetett arról, hogy akkor is maga mögött tudja az RMDSZ középgárdáját, ha nem teljesíti a vállalt programot. A hatalom megtartásának van egy konfliktusmentesebb, kényelmesebb útja a neptuniként emlegetett vonallal való kiegyezés. 1996-ban az RMDSZ politikájában paradigmaváltás történt: a belső demokrácia kiépítésének programja a jégre került az autonómia célkitűzése mellé. - Az 1996-ban elfogadott szabályozás megyei platformlistát irányzott elő az országos helyett. 2000-es esztendő elején az SZKT ismét nekigyürkőzött a feladatnak, de végérvényes szabályozást nem fogadott el. Egy olyan szabályozás, mely a helyi lobbi kezébe adja a választás módjáról való döntés jogát s ezzel a hatalom átmentésének lehetőségét, teljes mértékben diszfunkcionális. (2000 elején ilyen szabályozás született, s a minap az Ügyvezető Elnökség is ebben a szellemben fogant szabályozást terjesztett elő az SZKT-nak.) A 2001. március 31-i SZKT-ülés megszavazta önmaga mandátumának kiterjesztését 2003-ig. Igaz, hogy ez alapszabály-ellenes, hisz az alapszabály előírja a belső választás megtartását, igaz az is, hogy organikus határozatról van szó, és nem volt meg a minősített többség. Birtalan Ákos az Európai Időben az év elején részletesen és adatoltan elmondotta, az SZKT presztízse, szerepköre lecsökkent, az erdélyi magyarság parlamentjének szerepét betölteni hivatott szerv a vezetőség döntéseit utólag legitimáló fórummá silányult. György Attila az Erdélyi Napló március 6-i számában rámutatott, az RMDSZ immáron nem több, mint egy "klientúrára és feudumokra épülő párt, amely a nemzeti érzésre alapozva négyévente megadóztatja a meghalni nem akaró reményt." /Borbély Zsolt Attila: Belső választás - elnapolva. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"
2001. április 14.
"Egymillió forintot igényel az Ady Endre szülőföldjén, Érmindszent környékén megrendezendő, a költő nevét viselő oktatási intézmények nagyszabású találkozója. A pályázat Tasnádon, az Ady Endre szülőfalujához, Érmindszenthez legközelebb eső városban készült. Ennek szerzői pénzt próbálnak szerezni ahhoz, hogy a vidéken ezentúl évente megrendezhessék a költő nevét viselő oktatási intézmények képviselőinek világtalálkozóját. Tóga István szociálpedagógus, a tasnádi Teleház elnöke elmondta: a pályázatot a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztériumhoz nyújtották be, de a terv kivitelezéséhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatását is szeretnénk megszerezni. Az internet segítségével eddig két romániai (a nagyváradi gimnázium, illetve a bukaresti gimnázium) és tíz magyarországi, Ady Endréről elnevezett középiskolát azonosítottak, amelyeknek elküldték a leendő találkozó programtervezetét, és eddig - Bukarestből, Budapestről, Debrecenből, Zalaegerszegről és Ráckevéről - kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptak. /Boros Ernő: Ady-tanintézetek világtalálkozóját tervezik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"
2001. április 19.
"Miközben Budapesten az Országgyűlés a státustörvény kapcsán a nemzeti "minimálkonszenzust" keresi, a román kormányzat úgy véli: azt már meg is találta. Természetesen nem a státustörvényével rokon kérdésekben. A román kormányzat konszenzusra egyelőre csak az új nemzetbiztonsági törvény kapcsán jutott, szögezte le Bakk Miklós. Ebben a törvényben Adrian Nastase kormányfő nem azt kifogásolta, hogy e törvénytervezet továbbra is a gondolati és szólásszabadság akadálya maradhat. Nem arra figyelmeztet, hogy a Román Hírszerző Szolgálat működésének alapjául szolgáló 1991-es törvény céljait átvevő új tervezet a "nemzetgyalázást" és az "etnikai autonómiaterveket" tartja - továbbra is - a nemzetbiztonságra nézve a legnagyobb kockázatnak. Nastase csak azt kifogásolta, hogy a törvény által megteremteni kívánt "információs közösség" - a hírszerző szervezetek élére szánt új koordinációs testület - Ion Iliescu hatalmát növeli, s nem a kormányét. /Bakk Miklós: A nemzetbiztonsági konszenzus. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ A hírszerző szolgálatok "információs közösségének" létrehozását irányozza elő az új nemzetbiztonsági törvény, amelynek tervezetét ápr. 20-án vitatja meg a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács. A tervezet amerikai mintára akarja létrehozni a hírszerzéssel foglalkozó szervezetek, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), valamint a belügyi, védelmi és igazságügyi tárcák keretében működő hírszerzési feladatokat ellátó szervezeti egységek és a SPP (kormányőrség) egyetlen "információs közösség" égisze alatti működtetését. A tervezet a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények közé sorolta az etnikai alapú autonómia tervét, az ország és a román nemzet nyilvános gyalázását. Az információk haszonélvezőinek köre: Románia elnöke, a szenátus és a képviselőház elnöke, a parlament honvédelmi bizottságainak elnöke, a hírszerzési tevékenységet felügyelő parlamenti bizottságok elnökei, a miniszterelnök, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács tagjai. Nastase bírálta a tervezet "centralista" szemléletét, azt hogy "egyetlen diszpécser dönt arról, megnyitja-e az információk csapját". A törvény elfogadása Iliescu elnöknek és körének a hatalmát növelné, elsősorban Ioan Talpes elnöki tanácsos befolyását. /B. M.: Továbbra is kockázati tényező az autonómia. Hatalmi viták jegyében készül az új nemzetbiztonsági törvény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ "
2001. április 19.
"Hosszabb szünet után újra begyújtották a nagybányai Phoenix Rt. színesfém-kohászati kombinát előfinomító kemencéjét, s ezzel megint megkezdődött a rézfeldolgozás a hónapok óta nyersanyaggondokkal küszködő brit- indiai nagyvállalatnál. A termelést Liviu Bechis prefektus jelenlétében indították újra, ezzel is jelezve: az arany-, ezüst- és rézfeldolgozás egykor országos jelentőségű központjának számító Allied Deals Phoenix Rt. jelenleg is kivételezett helyet tölt be a megye gazdasági életében. A vállalat február elején függesztette fel a réztermelést, azt követően, hogy a kormány megszigorította a színesfémhulladékok felvásárlására és importjára vonatkozó előírásokat. Az 1998 októberében magánosított, jelenleg 800 alkalmazottat foglalkoztató Phoenix új igazgatója első nyilatkozatában a termelés nyereségessé tételére és a környezetvédelemre fektetett hangsúlyt. A létesítmény ugyanis a környék egyik legnagyobb ipari szennyezője. /Dávid Lajos: Fennakadások nélkül. Újraindult a nagybányai Phoenix Rt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ "
2001. április 20.
"Ápr. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei Budapesten megbeszélést tartottak Orbán Viktor kormányfővel. Egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának ügye jó irányba halad, a Sapientia Alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, a püspökök pedig tényleges szerepet kívánnak vállalni az egyetemügyben. Tonk Sándor, a Sapientia kuratóriumának elnöke elmondta, minőségileg új stádiumba került az egyetemalapítás ügye, hiszen a magyar kormányfővel folytatott találkozó lezárta a szervezés első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. /Sapientia: nemzetpolitikai kérdés. Orbán Viktor kormányfővel egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ Szót ejtettek az erdélyi történelmi egyházak helyzetéről, a magyar nyelvű tudományegyetem létrehozásáról, valamint a státustörvényről. A találkozón részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Reizer Pál szatmárnémeti megyéspüspök, Martin Ross temesvári püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök és Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök. Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyar történelmi egyházak azon igényét, hogy kapják vissza a kommunista időszakban elkobzott ingatlanjaikat. Ez a kérdés szerepel az RMDSZ és az RTDP között létrejött megállapodásban is. Bizonyossá vált, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek négy helyszínen - Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán - lesznek kihelyezett fakultásai. Megindult a szabályzatok kidolgozása és már komoly ingatlan-beruházásokra is sor került. A magyar kormány ugyanakkor reméli, hogy a román tudományos akkreditációs bizottság már a következő ülésén pozitívan bírálja el a magyar egyetem számára benyújtott akkreditációs kérelmet. Tonk Sándor szorgalmazta, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem koordinálásával bízzanak meg kormánybiztost, de erről egyelőre nem született döntés. Arra kérte Orbán Viktort, hogy a magyar diplomácia gyakoroljon nyomást az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozása ügyében. Véleménye szerint ugyanis a magyar egyetem kérdése átkerült a politikum területére, a kuratórium pedig kimerített minden szakmai lehetőséget és érvet. /Erdélyi püspökökkel találkozott Orbán. Elemezték a Sapientia tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"
2001. április 21.
"Balogh Levente ironikusan kifejtette, hogy egyszer mindenkiben "horgadni kezd" "a mélyszittya öntudattal párosuló honfiúi bú". Most ehhez adott segítséget a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a magyar államalapítás ezeréves évfordulójára megjelentetett kiadvány, a Magyar katonadalok és énekek a XX. Századból címmel. "Vége hát azoknak az ínséges időknek, amikor a turáni átoktól sújtott, népnemzeti érzéstől duzzadó, vájtfülű ifjak csupán az ősi szittya zenei műfaj, a rockzene területén nyomuló három őszülő halántékú sámán: Nagy Feró, Waszlavik Gazember László és Schuster Lóránt Igazságot Magyarországnak! című, gagyi kivitelezésű albumának hatodszor átmásolt, recsegő felvételeiről értesülhettek arról, hogy mit is művel a turul és a honvéd a Hargita bércein." A mostani felvételen az "egész 20. századi magyar történelem elénk tárul itten, ferencjóskástul, vérzivatarostul, fehérlóstul, donkanyarostul." "Aztán legyen úgy, mint régen volt, Horthy Miklós katonája vagyok, érces férfitorkok zengik, hogy Százados úr, sejehaj, Harminckettes baka vagyok én... És következik a csúcspont: Kolozsváron piros-fehér-zöld a lobogó, és honvéd áll a Hargitán." (Magyar katonadalok és énekek a XX. századból. Összeállította: Cseh Tamás, Péterdi Péter. Megjelent a MEGAFILM KFT. gondozásában, 2000) /Balogh Levente: Ferenc Jóska, vérzivatar és Don-kanyar. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./"
2001. április 24.
"Ápr. 23-án Adrian Nastase kormányfő diszkriminatívnak nevezte nyilatkozatában a határon túli magyarok jogairól szóló törvénytervezetet. "A felmerülő kérdések a szabályozások diszkriminatív jellegéhez kapcsolódnak" - magyarázta a miniszterelnök. "Mindent egybevéve, ez (a törvény) hátrányos megkülönböztetést jelent a más nemzetiségű állampolgárokkal szemben" - szögezte le a kormányfő. Nastase felhívta a figyelmet az önazonosság megállapításáról szóló kitétel veszélyeire is. Mint mondta, a jogszabály nyújtotta kedvezmények elnyeréséért a román nemzetiségűek hajlamosak lesznek majd magyarnak vallani magukat. "Egy adott pillanatban rádöbbenünk majd, hogy Erdélyben meglepetésszerűen hétmillióra nőtt a magyarok száma"- vélte a kormányfő, aki szerint a helyzet tisztázásához a magyar parlamentben tárgyalt tervezetet az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak is láttamoznia kell. /Sz. L.: Multinacionális jogszabályt! A kormányfő bírálja a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./"
2001. május 2.
"Nemzeti Kisebbségi Színházak Kollokviuma megjelöléssel idén Gyergyószentmiklóson életre keltik az egykor Sepsiszentgyörgyön rendezett színházi fesztivált. Ennek, a Tájékoztatási Minisztérium részéről javasolt (és támogatott) találkozónak a megrendezési jogát az idén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyerte el. A fesztiválnak utoljára - a 90-es évek elején - Sepsiszentgyörgy adott otthont. Annak idején a találkozó 1979-ben és 80-ban sikeres volt, majd az akkori politika elsorvasztotta. A szept. 29-e közötti Kollokviumnak hivatalból vendége lesz a kilenc hivatásos állami magyar nyelvű színház és a marosvásárhelyi színiakadémia, ezenkívül a két német színház (a Temesváron működő önálló, valamint a Szebeni Színház német szekciója), valamint a Bukaresti Zsidó Színház. Ezek az intézmények hamarosan átiratot is kapnak a Minisztériumtól. /Gergely Edit: Elfelejtették megrendezni. Gyergyószentmiklóson élesztik fel az egykori színházi fesztivált. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./ "
2001. május 3.
"Elkezdődtek a tárgyalások a magyar féllel a státustörvényről - jelentette be máj. 2-i sajtótájékoztatóján Mircea Geoana külügyminiszter. - Mircea Geoana külügyminiszter kifejtette, a román kormány képviselői behatóan tanulmányozták a státustörvény tervezetét. Elsőként a magyar nagykövettel közlik észrevételeiket és kifogásaikat. A státustörvény tervezetéről tárgyalt máj. 2-án a román külügyminisztériumban Íjgyártó István magyar nagykövet. Arra a kérdésre, hogy a román kormány kíván-e hasonló álláspontot kialakítani a hazai horvátoknak etnikai alapon biztosított kettős állampolgársággal vagy a német nemzetiségűeknek szintén etnikai alapon biztosított beutazási kedvezményekkel kapcsolatban, Mircea Geoana határozott választ adott: A magyar státustörvényre összpontosítunk, amely sok vitát kavart -- jelentette ki a miniszter. - A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a határon túli románok támogatása is a bukaresti kormány prioritásai között szerepel. Geoana szerint nem vonható párhuzam a Moldova köztársaságbelieknek megadott román állampolgárság és a készülő státustörvény között. /E. Ferencz Judit: Sajátos könnyítések. Tárgyalások kezdődtek a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./"
2001. május 3.
"Az enyedi börtön nyolcvanas évekbeli politikai elítéltjeiről forgat dokumentumfilmet a Pro Demokratia Egyesület csíkszeredai szervezete, európai uniós PHARE-támogatással. A szervezők fő célja a közvélemény elé tárni a nyolcvanas évek ellenállási mozgalmát, amelynek megismertetése a román társadalom öntudatában is nagy űrt tölt ki. A program szerint mintegy húsz volt elítélt vallomását rögzítenék, ami összesen ötven-hatvan óra terjedelmű nyersanyagot eredményez. Az anyagot bérmentesen bocsátanák történészek és különböző intézmények rendelkezésére. Ugyanakkor a felgyűlt anyagokból dokumentumfilmet állítanak össze, melyet szintén bérmentve adnak át az érdekelt televíziós társaságoknak. Mindezek mellett könyv formájában is kiadják, mind magyar, mind román nyelvre lefordítva. A Heltai Alapítvány székhelyén tartott beszélgetésen jelen volt Borbély Ernő, Doina Cornea és Iulius Filip, mindannyian az enyedi börtön egykori foglyai. Mint elmondták, a köztudatban csak a diktatórikus rendszer ötvenes évekbeli áldozatai élnek elevenen, bár az ellenállás a rendszer összeomlásáig fennállt. Borbély Ernő szerint ennek oka, hogy a kommunista rendszer volt bírái, ügyészei és egyéb magas rangú köztisztviselői ma is vezető pozíciókat töltenek be az államapparátusban. A jelenlevők nehezményezték, hogy a román állam nem kitüntetésre, de kézfogásra sem tartotta érdemesnek őket. /Lázár Lehel: Börtönbeli élmények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./ "
2001. május 5.
"Kárpát-medencei információs irodahálózatot hoz létre Agora elnevezéssel a határon túli magyar fiatalok számára az ifjúsági és az oktatási tárca, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH). A 75 millió forintos támogatással megvalósuló oktatási és kulturális szolgáltató-hálózat első négy központját májusban, illetve júniusban adják át. Az erdélyi iroda Kolozsváron, a kárpátaljai Beregszászon, a vajdasági Szabadkán, a felvidéki pedig Pozsonyban nyílik. A tájékoztatási központok feladata az lesz, hogy a tárcáktól érkező, a magyar fiatalok számára fontos információkat - így például ösztöndíj-lehetőségeket vagy ifjúsági és kulturális rendezvények programjait - közvetítse az érintettek felé. A program a korábban megkezdett szülőföld-stratégia folytatása, melynek célja, hogy a határon túli magyar fiatalok szülőföldjükön kamatoztassák Magyarországon megszerzett tudásukat. Az információs központok feladatai közé tartozik az is, hogy pontos adatokkal szolgáljanak a státustörvény lehetőségeiről. /Kárpát-medencei információs hálózat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./"
2001. május 5.
"Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője a vele készült beszélgetésben leszögezte, hogy az esetek döntő többségében a támogatásokat rendeltetésszerűen használják fel a nyertesek. Természetesen esetenként előfordulhatnak visszaélések is. Azt például nem tudják ellenőrizni, hogy a kiadó a kötetet valóban annyi példányban jelentette-e meg, ahány példányt a pályázat benyújtásakor a költségvetésben feltüntetett. - Nem lehet eltekinteni az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyarok kultúrájának sajátosságaitól, konkrét igényeiktől. - A minisztérium nem kizárólag esztétikai vagy minőségi kritériumok alapján dönt. - A könyvtámogatásokat elosztó kuratóriumban a magyarországi, illetve határon túli könyvszakma legelismertebb alakjai ülnek. Nem létezik olyan támogatási rendszer, amelynek kritériumait ne lehetne bírálattal illetni. Az NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya nem csupán támogatásokat nyújt, hanem szakmai és informális segítséget is biztosít. Szakmai továbbképzéseket szerveznek, határon túli programokat közvetítenek a magyarországi önkormányzatoknak, és a civil szférának, lehetőséget biztosítanak a magyar kultúrát bemutató nemzetközi rendezvényeken, valamint a külföldön működő magyar kulturális intézményekben a különböző határon túli kulturális és művészeti teljesítmények megjelenítésére. Kapcsolatot tartanak fenn a határon túli alapítványokkal, egyesületekkel, intézményekkel, ennek keretében tájékoztatjuk őket az éppen aktuális pályázatokról és támogatási lehetőségekről. - A marosvásárhelyi Teleki Téka esetében segítettek az intézménynek abban, hogy infrastruktúráját korszerűsítse, támogatásukkal jelentősen bővítették a könyvtár állományát. /Demény Péter: Intézményünk nem gyámhatóság. Beszélgetés Elekes Botonddal, az NKÖM főosztályvezetőjével. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./"
2001. május 7.
"Az idén négynaposra sikeredett a szamosújvári V. Nemzetközi Ifjúsági Néptáncfesztivál. A rendezvényről Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke számolt be. A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány és a Kaláka Néptánc-együttes az idén immár ötödik alkalommal szervezte meg a Nemzetközi Ifjúsági Néptáncfesztivált. A rendezvényen három külföldi és tíz romániai amatőr néptánccsoport vett részt. Százharminc család fogadott vendéget. "Sikerült elérnünk, hogy a találkozó összvárosi rendezvénnyé váljék. Ezenkívül örömömre szolgált, hogy a meghirdetett programokat betartottuk: kirándultunk, várost néztünk, Tálas Ágnes és Kolozsi Attila gyermektáncházat tartott, a játszóház is működött, bemutattuk Lengyel Mária varrottasgyűjteményét, szabadtéri, valamint gálaelőadásokat, reggelig tartó táncházakat tartottunk" - újságolta. /Szamosújváron hajnalig ropták a táncot. Véget ért az V. Nemzetközi Ifjúsági Néptáncfesztivál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./"
2001. május 7.
"A máj. 26-án, Sepsiszentgyörgyön tartandó tisztújító kongresszusát készítette elő a hét végén Temesváron a Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöksége. A platform pályázati úton kívánja megújítani vezetőségét. A testület Temesváron a pályázás feltételeit rögzítette. Elhatározta egyebek mellett, hogy május 15-ig lehet pályázni az elnöki és alelnöki tisztségekre. /Kongresszusra készül a Reform Tömörülés. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./ "
2001. május 8.
"Az akadémiai akkreditációs bizottság máj. 7-i döntése nyomán ősztől beindul az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredába kihelyezett részlege: a testület jóváhagyta a magánegyetem első három szakának - vidékfejlesztés, könyvelés és gazdasági informatika, valamint agrárközgazdaság - működési engedélyét. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke. szerint a döntés fontos eseményt jelent mind az alapítvány, mind az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem életében. Mint fogalmazott, úgy tűnik, hogy az az ellenállás - amely hónapokon át akadályozta az alapítvány tevékenységét - részben megtört. Tonk úgy véli: ebben a politikumnak fontos szerepe volt; amennyiben az RMDSZ vezetői nem lépnek, ez a döntés nem születik meg. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: elégtétellel vette tudomásul az akkreditációs tanács döntését, hiszen az RMDSZ nagy erőfeszítéseket tett az utóbbi időszakban, hogy szakmai és politikai támogatást szerezzen a magyar magánegyetem ügyének. Markó tájékoztatása szerint az elkövetkező egy-két hétben további más szakok helyszíni ellenőrzésére is sor kerül. Azok a szakok, amelyeket engedélyeztek, őszre már beindulhatnak" - mondta Markó Béla. /Papp Annamária: Jóváhagyták az erdélyi magyar egyetem első három szakát. Az RMDSZ elégedett a döntéssel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ "Kétségtelen, hogy ebben a döntésben nagy szerepe volt a politikának - nyilatkozta Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke. - Ha az RMDSZ vezetése nem áll ki mellettünk, valószínűleg nem született volna meg ez a döntés." A működési engedély kibocsátásáról a kormány határoz. Felvételit csak azután lehet hirdetni, ha az utóbbi határozat megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Tonk Sándor elmondta, felgyorsítják az alapítvány tulajdonába került csíkszeredai Hargita Szálló átalakításának folyamatát, hogy az épületet alkalmassá tegyék új rendeltetésének. /Gazda Árpád: Zöld út az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ Székelyföldnek szüksége van az egyetemre, amely megnyitja előtte a fejlődés, a modernizáció perspektíváit. Az egyetem nem csupán Magyarország "euroatlanti nyomásának" eredményeképpen jön létre, és nem is pusztán a román hatóságok "engedékenységéből" fakadóan, hanem a harmadik fél, az RMDSZ helyzetet kihasználó taktikus lépésének eredményeképp is szögezte le Bakk Miklós. A jövő évi prágai NATO-bővítési döntés előtt álló Romániának jelét kell adnia annak, hogy belpolitikai konfliktusokat tud megelőzni, és hogy meg tudja őrizni szomszédai tartós támogatását. /Bakk Miklós: Az egyetem háromszögei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ "
2001. május 9.
"Máj. 7-én kezdődik a kolozsvári könyvkiadók seregszemléje. A magyar kiadók közül a Kriterion, a Polis és a Kalota lesz jelen. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője az általa gondozott Erdélyi klasszikusaink és kortársaink sorozatban megjelent köteteket ismerteti (Éger Veronika: Székely János történelmi drámái; Pomogáts Béla: Kuncz Aladár), Jakab Márta, a Kriterion szerkesztője pedig Jósika Miklós Abafiját és Makkai Sándor Sárga vihar című történelmi regényét. Fodor Sándor író Bimbi tábornok és A tizenegyedik üveg köteteiről beszél, majd dedikál is. A kiadó legújabb, román nyelvre fordított könyveit (Kornai János: A változás kikövezetlen útja, Gergely András: Magyarország története, Miskolczy Ambrus: A brassói román levantei kereskedőpolgárság kelet-nyugati közvetítő szerepe (1780-1860), Bibó István és Szűcs Jenő: Kelet és Nyugat között) Ovidiu Pecican történész mutatja be. /T. Bense Erika: Legújabb kiadványaikat mutatják be. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./"
2001. május 9.
"A lelkésztársadalom komolyan aggódik az egyházi javak visszaszolgáltatása miatt - hangzott el az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőinek és a háromszéki egyházmegyék képviselőinek első alkalommal megrendezett találkozóján. Három háromszéki egyházmegye lelkészeivel találkozott máj. 8-án Pap Géza erdélyi református püspök, Kató Béla püspök-helyettes és Ötvös József generális direktor. Az Erdélyi Református Egyházkerület nemrég megválasztott vezetőinek ez volt az első háromszéki látogatása. Kató Béla püspök-helyettes kifejtette, a kis gyülekezetek jelenleg egzisztenciális gondokkal küzdenek, szükség van az egyház központi segítségére is. Felmerült az is, hogy megoldást kell találni arra, miként vállalhatnák át a nagyobb gyülekezetek a kisebbek terheit. Minden háromszáznál kevesebb tagú gyülekezet súlyos gondokkal küzd, de nehézségeik akadnak a 300-500 lelkes gyülekezeteknek is. Az erdőtulajdonok visszaszolgáltatása enyhítene ezeken az anyagi gondokon, azonban rendezetlen ez a kérdés. "Erdélyben először Sepsiszentgyörgyön történik meg, hogy az egyház a helyi - magyar többségű - önkormányzat támogatásával visszakap egy ingatlant" - hangsúlyozta Kató Béla. /Farkas Béla: Első ízben Háromszéken az Erdélyi Református Egyházkerület új vezetői. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./"
2001. május 9.
" Verestóy Attila, a titkosszolgálatokat felügyelő szenátusi bizottság tagja elismerte, hogy a SRI az 1989-es változások után is politikai rendőrségi tevékenységet folytattak. Az SRI bizonyos irodáiban olyan dossziékat gyártottak, amelyek közéleti szerepet betöltő politikusokat inkrimináltak. Verestóy szerint ezért fontos a parlamenti ellenőrzés, hogy meghozzák az ilyenkor szokásos intézkedéseket. - Bűntény történt, aminek büntetőjogi következményei lesznek. /Gazda Árpád: A SRI a szekuritáté nyomdokain. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./ "
2001. május 9.
"Máj. 9-én Marosvásárhelyen - az önkormányzat megkerülésével - a prefektúra és a polgármesteri hivatal a Ion Antonescu marsall Egyesülettel karöltve szervezi az Európa Napot. Fodor Imre alpolgármester és a városi tanácsosok semmit nem tudtak a polgármester kezdeményezéséről. A szimpóziumot Ioan Toganel prefektus és Dorin Florea polgármester nyitja meg, majd Ioan Judea nyugalmazott ezredes, az 1990-es Fekete Március egyik főszereplője és Ioan Scrieciu ezredes, a tizenegy évvel ezelőtt történt véres események másik részese, a Nagy-Románia Párt elöljárója kaptak szót. Fodor Imre ezt a közös ünneplést sértőnek tartja. /Szucher Ervin: Európa-Nap Antonescuval. = Krónika 9 "
2001. május 9.
"A kolozsvári Kriterion Könyvkiadó vásárral egybekötött tankönyvkiállítást rendez máj. 15-én Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban tartott Brassai Hetek keretén belül. A tárlaton a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadó, a Mondus és a TopOGráf kiadók köteteit mutatják be. Főleg segéd- és kézikönyvekről van szó - nyilatkozta Géczi Róbert, a Kriterion felelős szerkesztője. A tankönyveket a Kriterion a Nemzeti Tankönyvkiadó hivatalos romániai forgalmazójaként több városban is bemutatja: Nagyváradon, Zilahon, Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Nagybányán, Kézdivásárhelyen, Temesváron és Aradon. /T. Bense Erika: Tankönyvkiállítást szervez a Kriterion. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./ "
2001. május 10.
"Balánbányán a független román polgármester ledöntette az RMDSZ hirdetményeinek kiragasztására szolgáló táblát. A máj. 2-i rendkívüli tanácsülésen az RMDSZ-többségű testület a PDSR-s kollégák egyetértésével eldöntötte, hogy haladéktalanul vissza kell állítani az RMDSZ hirdetményeinek kiragasztására szolgáló táblát. Mihai Meres polgármester azonban nem hajtotta végre a határozatot, ezért a balánbányai RMDSZ-szervezet máj. 8-i ülésén tiltakozó közleményt fogalmazott meg. A közlemény szerint a polgármester kicsinyesnek nevezte az RMDSZ-t, tanácsosait pedig a "fasiszták, nácik és neonácik" jelzőkkel illette. Brezovszky György alpolgármester leszögzte: Mi nem akarunk különösebb cirkuszt, de valahogy figyelmeztetnünk kell a polgármestert, hogy változtasson modorán. Meres Mihai a lapnak nyilatkozva elmondta, nem éppen úgy hangzott el az a kijelentés, ahogy a közlemény állítja. "Úgy fogalmaztam, hogy az RMDSZ tanácsosai viselkedésük alapján fasiszta és náci eszméket képviselnek" - emlékezett. E mondattal a polgármester az RMDSZ-esek olyan értelmű kijelentésére válaszolt, amely szerint meg kellene tanulnia magyarul. /Rédai Attila: Puskaporos hangulat. RMDSZ-es tanácsosokkal vitázik a balánbányai polgármester. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./"
2001. május 10.
"A felperes Timpress Rt. elsőfokon megnyerte a temesvári Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. ellen indított pert. A határozatnak megfelelően a pervesztett cégnek hatvannégymillió lejt kell törlesztenie a több mint százmilliós adósságából. Az 1930-as években Temesváron közpénzekből felépített Magyar Házat jelenleg birtokló Iosif Constantin Dragan-féle médiabirodalom pert indított a temesvári Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. Ellen, követelve a magyar lap kilakoltatását. Az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragan sajtómágnás cége az egykori Magyar Házban székelő Reflex Kft. kilakoltatását kérvényező per mellett - melyet másodfokon is megnyert - indította meg a bírósági eljárást. Dragan a temesvári lapkiadót 124 millió lejes adósság-felhalmozással vádolta. A Graur János vezette lapkiadó a tárgyalás során azzal érvelt, hogy az ingatlantulajdonosként fellépő Timpress Rt. a rendszeresen behajtott házbér mellett jogtalanul követelt külön közköltségtérítést. /Gurzó K. Enikő: Hatvannégymilliót fizet a Reflex Kft. Kedvezőtlen döntést hozott a temesvári törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./"
2001. május 12.
"A Romániai Püspökkari Konferencia tavaszi ülésszakára gyűltek össze a mindkét - római és görög - rítust képviselő katolikus püspökök máj. 7-9. között, a jászvásári egyházmegyéhez tartozó traiani Verbita Misszionárius Lelkigyakorlatos Házban. Megválasztották a konferencia új elnökét, Ioan Robu bukaresti metropolita személyében. További megválasztott tisztségviselők: Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári görög katolikus érsek, a konferencia alelnöke, valamint Alexandru Mesian lugosi görög katolikus püspök és Martin Roos temesvári római katolikus püspök, az Állandó Bizottság tagjai. /Páll Antal, általános titkár: Római és görög katolikus püspökkari konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12 Egyik erdélyi magyar egyházfőt sem választották be a Romániai Püspökkari Konferencia állandó bizottságába. A latin és görög katolikus rítusú egyházak képviselőit magában foglaló konferencia fennállását régóta bírálják. Potyó Ferenc, a gyulafehérvári római katolikus érsekség helynöke a Krónikának elmondta, a testületben a szavazatok 7-4 arányban oszlanak meg a román egyházak képviselői javára, így a magyar egyházfőknek semmi esélyük sincs bekerülni az állandó bizottságba. A konferencia azonban nem biztosít semmiféle joghatóságot, jelentősége csupán a nemzetközi fórumokon való megnyilvánulásokon mutatkozik meg - állapította meg Potyó Ferenc. /Rostás Szabolcs: "Kényszerházasság" a testületben. Tisztség nélkül a magyar egyházfők a Romániai Püspökkari Konferenciában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./"
2001. május 12.
"A PDSR Fehér megyei szervezetének kérésére a területi bíróság elhalasztotta a gyulafehérvári Batthyaneum ügyében zajló pert. Razvan Theodorescu miniszter ellenzi a könyvtár teljes visszaszolgáltatását. Bárhogyan dönt a bíróság, a gyulafehérvári Batthyaneumból egyetlen könyvet, a nagyváradi Körösvidéki Múzeumból pedig egyetlen alkotást sem szabad elköltöztetni - szögezte a két egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról Razvan Theodorescu. A Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium vezetője elmondta, a nagyváradi múzeum és a gyulafehérvári könyvtár egyaránt a "román nemzeti vagyon részeként" tekintendő, az egyházaknak pedig inkább anyagi kártérítést kellene kapniuk. /Theodorescu nem adná. Elnapolták a pert a Batthyaneum ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./ "
2001. május 14.
"Kolozsvárott tettlegesen bántalmazták Werner Péter újságírót, a Krónika erdélyi közéleti napilap vezérigazgató-főszerkesztőjét. Werner Csendes Károly vezérigazgató-helyettessel együtt máj. 11-én késő este beült vacsorázni és sörözni egy vendéglőbe. A napilap Enikő nevű titkárnője két barátnőjével és három román fiatalemberrel szintén a vendéglőben volt. A titkárnő egyik barátnőjével több ízben átült a vacsorázó főnökökhöz, majd visszatért asztaltársaságához. Az "ingázást" a három ittas román fiatalember nem nézte jó szemmel, s egyikük felszólította Werneréket, hogy tűnjenek el. A két újságíró erre elhagyta a helyiséget. A román fiatalemberek megverték Werner Pétert, Csendes Károly pedig elmenekült. Werner Péter másnap tett feljelentést a kolozsvári rendőrségen. A Krónika főszerkesztője törvényszéki orvoshoz is elment. Werner Péter hazautazott Magyarországra családjához. Az MTI-nek adott nyilatkozata szerint az atrocitásban nem játszott szerepet az, hogy magyar állampolgár. /(Csomafáy Ferenc): Bántalmazták a Krónika főszerkesztőjét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"