"Megtartotta első ülését Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsa által megválasztott új összetételű ügyvezető elnökség. Nagy Zsolt alelnök tájékoztatása szerint a júl. 3-i ülésen a főosztályok vezetői bemutatták elképzeléseiket arról, hogy hány munkatárssal dolgoznak majd, és milyen feladatokkal bízzák meg őket. Különösen fontos az új - európai integrációs, szórványügyi és szociális, valamint az ifjúsági - főosztályok tevékenysége. A Nagy Zsolt által vezetett területi szervezeti és önkormányzati főosztálynak szoros együttműködésben kell dolgoznia vidékszervezési, a gazdasági, régiófejlesztési kérdésekben az integrációs főosztállyal. Az európai integrációs és régiófejlesztési főosztály, az ifjúsági, illetve a szórványért és a szociális kérdésekért felelős főosztály vezetői: Niculescu Tóni, Kovács Péter, illetve Porcsalmi Bálint. Az egyházi kapcsolatok is az oktatási főosztályhoz kerültek, amelyet Kötő József vezet. Továbbra is Borbély László felel a kormánykapcsolatokért, Szép Gyula a művelődésért és Kerekes Gábor a gazdaságért. Takács hangsúlyozta, megfiatalította a csapatot. /Cseke Péter Tamás: Összehangolják a tevékenységüket. Ülésezett az RMDSZ új ügyvezető elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Hozzávetőleg összegyűlt az a tízmillió forint, amelyből fedezni lehet az aradi Szabadság-szobor restaurálási költségeit. A szoborcsoport újraállítására létrejött egyesület a magyar kormánytól várja az elhelyezés 70 millió forintra rúgó teljes költségének finanszírozását.Medgyessy-kabinet egyelőre nem tűzte napirendjére az aradi Szabadság-szobor újraállítása támogatásának kérdését - közölte a Krónikával Gál J. Zoltán kormányszóvivő. /Rostás Szabolcs: Összegyűlt a pénz a restaurálásra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Eredményes volt az Erdélyi Napló főszerkesztőjének Nagyváradon a városháza előtti júl. 3-i tiltakozó akciója. Dénes László kiállt a Szent László téri polgármesteri hivatal elé, mellkasán-hátán egy-egy, a városvezetést és a közműveket kárhoztató feliratú transzparenssel. Az önkormányzat részéről szinte senki sem méltatta arra, hogy szóba elegyedjék vele. Egyedül az RMDSZ egyik városi tanácsosa kérdezte meg a tiltakozót: miért nem próbálja meg felhasználni hírlapírói tisztségéből eredő befolyását az ügy érdekében. Dénes azonban elutasította a vízkérdés effajta megoldását. Később érkezett a helyszínre Constantin Tomulescu, az Apaterm műszaki igazgatója, és közölte a tiltakozóval, immár értelmetlen az akciója, mivel lakásában ismét folyik a hideg víz. A műszaki igazgató szerint a szolgáltatás újraindításának oka nem az egyszemélyes tüntetés volt, hanem hogy időközben a lakótársulás törlesztette 59 millió lejes adósságának egy részét. /Pengő Zoltán: Dénes vizet fakasztott. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Több mint kettőszáztíz rendőr és csendőr biztosítja a közrendet júl. 5-én Csíksomlyón, az Ezer Székely Leány Napja rendezvényein. A rendezvényen este fél kilenctől az István, a király rockoperát is bemutatják a Nyeregben. A rockopera bemutatóján az előzetes tervek szerint részt vesz Szörényi Levente, a darab zeneszerzője és Bródy János szövegíró is. A sokak szerint történelmi jelentőségű zeneművet - legalábbis ami a főszereplőket illeti - eredeti szereposztásban viszik színre. /Kiss Edit: Drákói rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Ünnepélyes keretek között vette birtokba júl. 3-án Nagyváradon a Római Katolikus Püspökség a Barokk Palota restitúciója első lépéseként visszaadott helyiségeket. A palota részleges visszafoglalását az épületnek a kápolna mellett található, emeleti termében ünnepelte Tempfli József megyés püspök, Fodor József püspöki helynök, Markó Béla szövetségi elnök, Székely Ervin képviselő, Pete István szenátor, Lakatos Péter, a Bihar Megyei RMDSZ elnöke és Kiss Sándor megyei választmányi elnök, a megyei önkormányzat alelnöke. Tempfli József köszönetet mondott mindazoknak, akik kitartó lobbival hozzájárultak ahhoz, hogy az egyház "birtokon belül" kerüljön. Tempfli József elérzékenyülve mondta, reméli, rövidesen a palota dísztermében lehet majd ünnepelni az épület teljes visszaszolgáltatását. Most egy emeleti és három földszinti termet, a kápolnát és a pince egy részét veszi birtokba az egyház. Októberben további három helyiség kerül vissza a püspökség tulajdonába. A püspökség vállalta, hogy megtűri a Körösvidéki Múzeumot az épületben mindaddig, amíg annak új székhelyet találnak, de ennek legtöbb öt év alatt meg kell történnie. /Pengő Zoltán: Biztató kezdet. Néhány helyiséget birtokba vett a püspökség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Izgatottan várják az István, a király című rockopera erdélyi ősbemutatója stábjának tagjai a júl. 5-i előadást - főleg a résztvevők száma ad okot találgatásokra. Júl. 4-én a főszereplők és a stáb vezetősége sajtótájékoztatót tartott Csíkszeredában. Szörényi Levente zeneszerző kifejtette, nem először jár a produkció helyszínén, a két Somlyó-hegy közötti Nyeregben, hiszen korábban egész Erdélyt átfogó turnét képzeltek el az előadással. "Én is második alkalommal járok ezen a dombon, hiszen volt még a városban előadásom, és akkor nem hagyhattam ki, hogy megnézzem ezt a nevezetességet" - mondta Varga Miklós. Kovács Kriszta ebben a produkcióban - saját kérésére - nem István feleségét, Gizellát, hanem az első magyar király édesanyját, Saroltot játssza. Mint kifejtette, nagy kihívást, rengeteg izgalmat jelentett a Népstadionban hetvenezer ember előtt fellépni, ám a jelenlegi koncert valószínű, még több meglepetést tartogat.A kis népek önrendelkezésért folytatott erőfeszítései mindig tragikus szembenállásokhoz vezettek. Ez a darab az ősbemutató után két évtizeddel is aktuális, hiszen arról szól, hogyan lehet a magyarság számára az európai közösségbe vezető utat úgy megtalálni, hogy közben nemzeti érdekeink ne sérüljenek. Amíg ezek a konfliktusok áthatják a társadalmat, a rockopera érdekes marad - fejtette ki a szerzőpáros másik tagja, Bródy János, aki az előadáson a már elválaszthatatlanul hozzá nőtt krónikás, regős szerepében színpadra is lép. Az István, a király csíksomlyói bemutatója hozzávetőlegesen 30 millió forintot, vagyis több mint 4,2 milliárd lejt emészt fel, ezt az összeget számtalan támogató révén sikerült előteremteni. Rosta Mária producer szerint a riasztóan magasnak tűnő szám ellenére ez Magyarországon közepes költségvetésű produkciónak számít, és a legtöbb pénzt a szállításra, szállásra fordítják. Ennek ellenére a felvonultatott technika látványos lesz, a tökéletes, tiszta hangzást 70 ezer wattos hangszórók biztosítják, a látványhoz több száz fényszóró és pirotechnikai eszköz járul hozzá. Rosta fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a produkció háta mögött a forintmilliókon túl a kormány nyújtotta jelentős erkölcsi támogatás áll. Kifejtette ugyanakkor, hogy az előadást a romániai politikusok is jól fogadták. /Rédai Attila: Harmincmillió forintos rockopera. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Húsz esztendővel ezelőtt robbant a magyarság tudatába, s egycsapásra a magyarságtudat referenciapontjává vált az István a király. Nyilvános és ki nem mondott tiltások ellenére több nemzedék házi használatú himnuszává nemesedett, állapította meg Csinta Samu. Rockima értünk, magunkért. Vélhetően sokan vitték haza elméjükben, zsigereikben István leporolt örökségét. Újabb generációk számára adódott alkalom annak megérzésére, milyen érzelmi töltetet rejtegetnek a személytelen hanghordozókról ismert zeneszámok, milyen messziről küldenek ma is - talán örökké - érvényes üzenetet azoknak, akiknek még van fülük, szívük a magyarság hangjának meghallására. /Csinta Samu: Értünk, velünk. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./"

"Elégedettséggel nyugtázta Ion Iliescu államfő a múlt hét végi háromnapos oroszországi látogatását, amely eredményeként Vlagyimir Putyin orosz államfővel aláírták a két ország közötti - már tíz éve húzódó - politikai alapszerződést. A román-orosz alapszerződés megkötése, valamint a politikai és üzleti szférában tapasztalható kapcsolatok felelevenítése történelmi pillanatot képez a két állam viszonyát tekintve - nyilatkozta moszkvai útjáról hazatérve Ion Iliescu államfő júl. 5-én. Az államfő ismételten hangsúlyozta, hogy a két ország múltból hozott problémáit (főként az Oroszországba menekített román kincsek kérdését) nem elfelejtett tényként, hanem reálisan kell kezeli. "A román üzletembereknek is rá kell ébredniük az orosz gazdaság kínálta lehetőségekre. Elégedettséggel tölt el, hogy a múlt hétvégi moszkvai orosz-román üzletember-találkozóra - ahol 300 orosz cég reprezentánsaival fogalmazhattak meg új üzleti elképzeléseket - mintegy 200 romániai vállalat képviselője jött el," - vélekedett Iliescu. A államfő orosz Gazprom mamutcég vezetőivel is találkozott; Románia földgázgondjainak megoldása végett sürgette egy román-orosz vegyes vállalat létesítését. /Sikeres moszkvai látogatás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./"

"Új, közös alkotmány kidolgozását határozta el Moldova és a szeparatista Dnyeszteren túli terület. Ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Moldovában tartózkodó küldöttségének vezetője, William Hill jelentette be júl. 4-én, miután megbeszélést folytatott mindkét féllel. A moldovai parlament már áprilisban jóváhagyta azt a tervet, amely a többnyire oroszok lakta, ám Moldova részét képező autonóm területnek hatalommegosztást biztosít, viszont deklarálja a térség Moldovához tartozását, a közös állampolgárságot, illetve a közös katonai és vámpolitikát. Az - elsősorban román ajkú - szovjet utódállam, Moldova Dnyeszteren túlról származó elnöke, Vladimir Voronin népszavazást is kíván tartani az alkotmányról. A Dnyeszteren túli vidék - amelyet még Sztálin csatolt Moldovához - 1991-ben egyoldalúan kimondta függetlenségét, ezt követően pedig több száz életet követelő harcok zajlottak le a két fél között. A fegyveres összetűzésnek az orosz hadsereg vetett véget, amely a Szovjetunió szétesését követően is a térségben maradt. /Új alkotmány. Moldova megbékül a Dnyeszteren túliakkal. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./"

"Hibás tesztlapokkal és rossz fordításokkal nehezítették idén az érettségi vizsgát.A tárca kivizsgálást ígért. Az oktatási szakszervezet szerint a soha nem tapasztalt fejetlenséggel és kétértelműségek sorozatával jellemezhető érettségi vizsgáért az oktatási minisztériumot terheli a felelősség. Ebben az évben vezették be a tesztrendszert a román, illetve magyar nyelv és irodalmat, valamint az egyetemes irodalmat kivéve, rengeteg bonyodalmat okozott mind a tesztlapok helyessége, mind a magyar fordítás, mind pedig a különböző vizsgákon elbukók további szereplése. Idén első ízben nem jeggyel, hanem sikeres/sikertelen minősítéssel osztályozták a szóbelit. A tárcavezető előzetes bejelentése dacára nem mindenütt engedélyezték, hogy az első elrontott teszt után az érintettek folytathassák az érettségit. A tiltakozások nyomán Bukarestben és Bihar megyében a minisztérium 189 diáknak engedélyezte az elrontott vizsga megismétlését, de Brassó és Vrancea megyében - miután a kérésüket elutasították - diákok százai tüntettek. Máramarosszigeten a Leövey Klára Gimnázium első végzős nemzedékének fele vizsgázott sikeresen, miután a 20 magyar diákból 9-en elbuktak. A sikeres 11 diák öröme sem volt felhőtlen, ugyanis közülük csak kettőnek sikerült hetesnél magasabb átlaggal zárni. A háromszéki végzősök idén gyengébben szerepeltek, mint tavaly. Botos Erika, a megyei vizsgabizottság titkára elmondta: 1651 tanuló iratkozott be, 1623 jelentkezett vizsgára, 1289-en vizsgáztak sikeresen. A tavalyi 82 százalékkal és az egy évvel azelőtti 88 százalékkal szemben most 79,43 százalékos a sikerességi arány. Csíkszeredában egyes tételek helytelen magyar fordítása okozott nagy gondot. A tesztlapon szereplő érthetetlen fordítások, illetve megfogalmazások közé tartoztak: "egy 30 cégből álló ipari ág, amelyekből egyiknek sem van több mint 4 piac százaléka", "behatásolyák", "munka kérés a képesek részéről", a profitrátából "profit láb" lett stb. A pedagógus szerint lehetetlen volt minden elírást helyesbíteni, "egész osztályok" buktak el közgazdaságtanból. Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a csapnivaló fordításért Bukarest a felelős. Kolozs megyében a maturandusok 67,7 százaléka vizsgázott sikeresen. Tavaly 8 százalékkal magasabb volt ez az arány. /A diákokkal együtt a rendszer is bukott az érettségin. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./"

"Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester szerint az RMDSZ városi tanácsosaiszabotálással és zsarolással akarják megnyerni a jövő évi választásokat. Kijelentette, szorgalmazni fogja a közigazgatási törvény megváltoztatását. Ülésdíj helyett munkakönyvvel való alkalmazást javasol a polgármester. Florea szerint az RMDSZ akadályozza az ipari park kialakítását, a szeméttelep kérdésének megoldását, a somostetői terelőút építését, a központ korszerűsítését és a vár turisztikai forgalomba való iktatását. Szerinte át kellene építeni a főteret, emellett panziókat, vendéglőket kell a várba telepíteni. "Nyilvánvaló, hogy a polgármester célja teljesen kiölni mindazt, ami a magyar kultúrához fűződik. Különben miért akarna állítólagos dák leletekkel díszített római sétányt a Borsos Tamás által épített középkori várba? Ami pedig a többi tervét illeti, nem igaz, hogy abban, ami jó és megalapozott, mi ne támogatnánk. Csak azt szeretnénk tudni, mit milyen pénzalapokból szándékszik megoldani, mert az eltelt három év alatt egyetlen újabb pénzforrásra sem tett szert" - nyilatkozta Benedek István. /Szucher Ervin: Tanácsosokból köztisztviselők? Florea törvénymódosítást javasol. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./"

"A Pro Apáczai-Bartalis Egyesület fennállásának 10., Bartalis János születésének 110. évfordulóját ünnepelték Apácán júl. 5-6-án. Az Apácai Napokon volt lovas felvonulás, mazsorettbemutató, labdarúgótorna, néptánc, könnyűzenei koncert és versmondás. Fellépett a Tamacisza együttes, a Brassói Magyar Dalárda és az Apácai Dalárda. A rendezvényre eljöttek a testvértelepülések, Csanádapáca és Apátfalva képviselői is. Idén az apácai származású Mátis Jenőt, a Reform Mozgalom alelnökét avatták díszpolgárrá. Ugyancsak az Apácai Napok alkalmával posztumusz avatták díszpolgárrá Bartha Jenőt az evangélikus egyházban kifejtett több évtizedes tevékenységéért és az 1992-ben elhunyt Varga Mihályt, Apáca egykori polgármesterét is. /Petki Judit: Posztumusz díszpolgárok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./"

"Anyanyelvükön hallgathattak szentmisét júl. 7-én a Bákó megyei Lujzikalagor és Magyarfalu római katolikus hívei: a két faluból származó kispapok magyar nyelven mutatták be első szentmiséjüket. Palkó Ágoston Lujzikalagorban született, teológiai tanulmányait viszont Gyulafehérváron végezte, pappá Jakubinyi György érsek szentelte a gyulafehérvári főegyházmegye részére. Eugen Blajut plébános engedélyével került sor a magyar nyelvű szentmisére a lujzikalagori templomban. Zsúfolásig telt a templom, mesélte Palkó Ágoston.Palkó Ágoston szerint inkább azok jöttek el a szentmisére, akik a csíksomlyói búcsún is rendszeres zarándokoknak számítanak. A misén Salamon József gyergyóhodosi plébános prédikált. Magyar misét a lujzikalagoriak egy évvel ezelőtt hallgattak utoljára. Hasonló lelkesedéssel fogadta a magyar szentmisét a magyarfalui közösség is, mint azt a magyarajkú hívek egyike elmondta, valóságos ünnep volt a mise a falu számára. A falu szülöttjét, Pogár Róbertet Kaposváron szentelték pappá az idén, első szentmiséjét pedig a plébános engedélyével magyar nyelven mutatta be szülőfalujában. A szentmisét a somoskai csángómagyar néptánc-együttes ünnepi műsora zárta. Magyarfaluban nem emlékeznek arra, hogy valaha is celebráltak volna magyar nyelvű szentmisét a helyi templomban. A misék mindkét településen incidensek nélkül zajlottak. /Lukács János: Magyar misék Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ A lujzikalagori magyar mise csak az erdélyi újságolvasókban idézi fel azt, hogy Petru Gherghel iasi-i püspök két és fél évvel ezelőtt Kolozsváron még zsargonnak, tolvajnyelvnek nevezte a csángók nyelvét, beszélőit tehát - kimondatlanul is - bűnözőknek minősítette, akik e nyelven nem érdemelnek szentmisét. Az íratlan csángó történet egyik nagy kérdése pedig az, hogy még sokan nem tudják eldönteni, meg kívánják-e őrizni mindazt, ami a magyar anyanyelv egyre szűkülő körén belül számukra megmaradt. A magyar nyelvű mise iránti megújuló igény, a magyar nyelv oktatása iránti újabb 140 kérvény mögött ugyanis ott van az elszánás, hogy maguk akarnak dönteni magukról. Nyelvükről, gyerekeikről, a lehetséges életpályákról. /Bakk Miklós: Új csángó krónika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./"

"Reiner Antal, az Agache-ügy egyik elítéltje nemrég a per újratárgyalását kérte, miután az őt börtönbe juttató Várdó házaspár megváltoztatta 1991-ben tett és 1997-ben megerősített nyilatkozatát, mely szerint látták az esztelneki férfit Agache Aurel post mortem őrnagyi rangra emelt egykori milicista meglincselői között. Várdó Vilmos és neje, Gizella, az új nyilatkozatban határozottan cáfolta, hogy látták volna Reinert. Elmondásuk szerint akkor találkoztak vele először, amikor az - a börtönből szabadulva - meglátogatta őket. Az új megvilágításban Reiner Antal az ügy újratárgyalását kérte. Reinert előzetesen a rendőrség hallgatta ki, majd az esztelneki férfi jún. 16-án váratlanul idézést kapott Bukarestbe, a bíróságra, ahol a Kézdivásárhely főterén 1989 decemberében történt eseményekről kellett beszámolnia. Várdóékat ekkor nem idézték be. Reiner múlt hónap 24-ére kapta a következő idézést, akkor nem engedték szóhoz jutni sem, azzal fenyegették meg, hogy eltávolítják a teremből, a tárgyalás mindössze néhány percet tartott. A bíró közölte vele, hogy írásban értesítik. A bíróság még aznap ítéletet hirdetett az ügyben: a 609-es számot viselő büntetőjogi törvényszéki döntés kivonata szerint visszautasította Reiner per-újrafelvételi kérelmét. /Bartos Lóránt: Visszautasították Reiner kérelmét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"

"Falusi székely emberek lesznek a Kőlik-legenda alapján íródó passiójáték, a Máréfalvi Mirakulum szereplői. Tömöry Péter, a júl. 11-én hatvanadik születésnapját ünneplő rendező, aki egyben a bonni színház művészeti vezetője, elmondta, hogy lélekben sohasem költözött el Székelyudvarhely környékéről, bár több állam polgára is volt. Kolozsváron született, de egyéves korától Udvarhelyen nevelkedett. Az elmúlt 35 évet a színházban töltötte. Máréfalvával kapcsolatos gyermekkori emlékei, a Kovács Piroska tanítónő által könyvben bemutatott máréfalvi székely kapuk, az itteni sajátos közösségi kultúra mindig is vonzotta őt. Másrészt csodálattal követte az Artera Alapítványt létrehozó Lőrincz család szinte heroikus munkáját, amint egy devalválódó világban valódi értékeket igyekeznek felmutatni, megmenteni. Ehhez a családhoz tartoznak közeli munkatársai, Lőrincz Melinda színésznő és Horváth Károly zeneszerző, nemzetközi sikereket is értek már el közösen. Horváth Károllyal már Bukarestben is együtt dolgoztak, a közszolgálati tévéadó magyar adásában, utóbb Magyarországon, Németországban, Jugoszláviában is. Egyébként három évvel ezelőtt Magyarpolányban a polgármester kérésére egy passiójátékot rendezett, most is nagy sikerrel játsszák, a mű tavalytól az Europassio szövetség tagja. Az előadásban a falu lakói játszanak. Máréfalván szintén a helyiek fognak játszani. Társrendezője Szabó K. István, az udvarhelyi Tomcsa Sándor Színház rendezője. A bemutatót augusztusra tervezik. /Zilahi Imre: Lélekben nem költöztem el Udvarhelyről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"

"Júl. 6. és 13. között immár ötödik alkalommal rendezik meg a Maros megyei Jobbágytelkén a Nemzetközi Néptánctábort. A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány szervezésében zajló rendezvény tulajdonképpen nyitótábora annak a két hónapig tartó idénynek, amikor Erdély-szerte több helyszínen, több száz résztvevővel, szervezett formában találkozhatnak a néptánckedvelők.A szállás, mint minden évben, most is több módon oldható meg: önállóan sátorban, az erre a célra kijelölt helyen vagy a helyi általános iskola termeiben. A rendezvénysorozat nagyszerű alkalom az ismerkedésre, az értelmes szórakozásra, kikapcsolódásra. /Antal Erika: Pezseg az élet Jobbágytelkén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"

"Benedek István marosvásárhelyi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető sajnálatosnak tartja, hogy Dorin Florea polgármester folyamatosan "összeugrasztja" a román és magyar tanácsosokat. Florea az utóbbi két hétben másodjára jelentette ki, hogy a városi tanács már nem számít reprezentatívnak. Dorin Florea szerint az RMDSZ szavazóbázisa kettészakadt, ezért a frakció nem képviseli teljes mértékben a vásárhelyi magyarságot. Máskor az etnikai arányok megfordulását is felemlegette. Marosvásárhelyen 13 magyar és csak 12 román tanácsos van, holott szerinte a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a román félnek kellene többségben lennie. Nem szabad mindenből etnikai kérdést csinálni, mert ez hosszú távon nem csak a magyarságra, hanem az egész városra kihat. Floreának sikerült az önkormányzatban létrejött egyensúlyt megbontani. /Szucher Ervin: Benedek: Florea hergeli a tanácsosokat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./"

"Elkezdődött a református középiskolák találkozója Székelyudvarhelyen, harmincegy magyar református felekezeti iskola képviselteti magát a júl. 9-13. között Székelyudvarhelyen megszervezett Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák VIII. Találkozóján. Hét erdélyi, négy kárpátaljai, két felvidéki és tizennyolc magyarországi iskola három-három diákból és egy-egy kísérő tanárból álló küldöttséget érkezett meg a városba. A szervezést vállaló székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium igazgatója, Tőkés Zsolt a Krónikának elmondta, a találkozók sorozata hozzájárul a különböző országokban sajátos gondokkal szembesülő felekezeti oktatási intézmények kölcsönös megismeréséhez, valamint fóruma lehet a közös gondolkodásnak. /Zilahi Imre: A közös gondolkodás fóruma. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./"

"Az Illyés Alapítvány egyforma támogatásban részesíti a Bálványosi Szabadegyetemet és az ellenrendezvénynek is mondott Félszigetet, mindkettő 1,5 millió forintot kap. Azonban a magyar minisztérium /Gyermek - Ifjúsági és Sportminisztérium/ azonban a Bálványosi Szabadegyetemet csak félmillió forintos, míg a Félszigetet 4,5 millió forinttal támogatja. Az RMDSZ alapítványa, a Communitas Bálványosnak nem hagyott jóvá támogatást, a Félszigetet viszont 120 millió lejjel támogatta. /Salamon Márton László, Lepedus Péter: Dúskáló Félsziget, szerénxy Tusványos. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./ A Krónikának ez a száma nem jelent meg az interneten."

"A nemrég megalakult Népi Akció (AP) a hét végén tartotta első kongresszusát. Az új párt részt akar venni a jövő évi helyhatósági választásokon, és el akarja érni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az egyik független képviselő csatlakozott hozzájuk, ennek révén az AP máris parlamenti képviselettel rendelkezik. Az AP kész együttműködni bármely parlamenti és parlamenten kívüli alakulattal, kivéve a szélsőséges Nagy-Románia Pártot és a kormányzó szociáldemokratákat. Emil Constantinescu lett az új párt elnöke, a volt államfő, a vezetők között van az exállamfő néhány korábbi munkatársa: Zoe Petre elnöki tanácsos, Decebal Traian Remes volt (liberális párti) pénzügyminiszter és Catalin Harnagea titkosszolgálati vezető./Szőcs Levente: Tizenöt a tizenötezerből. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"Medgyessy Péter kormányfőnél járt júl. 15-én Pap Géza református püspök. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar kormány számára meghatározó fontosságú a határon túli magyarság boldogulása, a szülőföldön maradás elősegítése. Medgyessy kiemelte az erdélyi magyarság egységes fellépésének szükségességét, "amelynek egyik nélkülözhetetlen eleme, hogy parlamenti képviselete a jövőben is folyamatosan biztosított legyen". A kormányfő megerősítette, hogy az oktatási és a munkavállalási lehetőségek javításában kiemelkedő jelentőségű a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem zavartalan működésének biztosítása. A miniszterelnök hasonlóképpen fontosnak nevezte a kolozsvári református teológia és a gyulafehérvári római katolikus teológia működési feltételeinek javítását. "Említettem a miniszterelnöknek, hogy a lelkészképzés nem kap támogatást a román államtól, a két felsőoktatási intézmény magánegyetem-státussal működik. A magyar kormánytól a teológiáknak a két egyház számára nehéz terhet jelentő fenntartásához kértem támogatást" - jelezte Pap Géza. A püspök elmondta, megítélése szerint a magyar kormányfő most látta elérkezettnek az időt, hogy a határon túli magyar egyházak képviselőivel egyeztessen, és alighanem úgy képzelte ezt el, hogy az egyházkerületek vezetőit egyenként invitálja Budapestre. "Gondolom, a miniszterelnök az Erdélyi Református Püspökséget a legnagyobb határon túli magyar egyházkerületként hívta meg elsőnek" - tette hozzá Pap Géza. /Kormánypénz az egyházaknak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"Júl. 16-án Sepsiszentgyörgyön rendeztek találkozót, hogy ötleteket gyűjtsenek a Székelyföldi Kutatási és Fejlesztési Intézet létrehozásához. A tervezett intézet lezárja az intézményteremtési vetélkedést, eddig létrehoztak helyi alapítványokat, kis kutatóműhelyeket. A fejlesztési intézetnek meg kell teremtenie a szükséges kereteket ahhoz, hogy az eddig létrejött kis műhelyek, intézmények eredményei összekapcsolhatóvá váljanak. Ezt a célt szolgálják a székelyföldi kutatók számára kiírt ösztöndíjak is. Össze kell hangolnia az elképzeléseket, ebben pedig a Magyar Tudományos Akadémia és az akadémia intézetei megfelelő partnerek lehetnek - fejtette ki Szarka László. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke kifejtette: a Prosperitas Egyesület talán legfontosabb célkitűzése az, hogy létrehozza és működtesse a Székelyföldi Kutatási és Fejlesztési Intézetet. /Bakk Miklós: Az Intézet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMMA) tizedik alkalommal szervezi meg július 16-24. között a Kárpát-medencei Alkotótábort. A nemzetközi hírnevű gyergyószárhegyi művésztelepre több mint harminc vendég érkezett, a tábor témája a kuruc korszak. A Tótfaluból (Vajdaság), Szigetszentmiklósról, Gödöllőről, Marosvásárhelyről, Pusztináról, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról érkezett résztvevők meglátogatják a Lázár-kastélyt is. /Gergely Edit: Kuruc dalok és agyagharcosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"Az A Hét hetilap eddig is pályázatokon elnyert pénzekből tartotta fenn magát, a román művelődésügyi minisztérium - amely hivatalosan A Hét "tulajdonosa" - által nyújtott anyagi támogatás a fenntartási költségek kevesebb mint tíz százalékára volt elegendő. A kiadási nehézségek felemésztették a szerkesztőség energiájának javát. Leginkább ez indokolja azt, hogy A Hét ősztől Marosvásárhelyre költözik, ahol - Gálfalvi Zsolt főszerkesztő reményei szerint - az Aranka György Alapítvány vállalja a lapkiadási tevékenység oroszlánrészét. "A Hét ezáltal földrajzi értelemben is közelebb kerülhet a hazai magyar kulturális élet súlypontjaihoz, és jobban bekapcsolódhat Erdély szellemi vérkeringésébe" - hangsúlyozta Gálfalvi. Nagy valószínűséggel Kelemen Hunor költő-politikus lesz ősztől a főszerkesztő. /Megújul a lap. Ideiglenesen beszünteti működését A Hét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"Az olténiai dinnyeárusoknak Erdély jelenti a civilizált nyugatot. Nyáron a városokat valósággal elözönlik a gyors beszédű, barna bőrű dinnyeárusok, akik teherautókról lerakott gyümölcshegyeik árnyékában, kézzel tákolt kunyhókban vagy a puszta földön alszanak júliustól szeptemberig, hogy néhány milliós nyereséggel - és sokszor egy tüdőgyulladással - gazdagabban térjenek haza délvidéki falvaikba.Egy hatvanesztendős árus először jött ide. "Erdélyben még soha nem voltam, ez olyan, mint Amerika vagy Németország... Ennyi civilizált embert egy helyen sosem láttam!" - mondta. Az oltyánok több mint négyszáz kilométert tesznek meg Marosvásárhelyig, ahol aránylag jó körülmények várnak rájuk. A tehetősebbek a piaci szállóban szállnak meg, vagy a közelben bérelnek hárman-négyen egy szobát. "Leterítünk egy kartondobozt, rá egy plédet, és alszunk - már amennyire lehet aludni. Ha esik, akkor a plédet felülre tesszük" - mondja az egyik idősebb kofa. Az eladók a magyarokat tartják a legkorrektebb vevőknek. /Szucher Ervin: Új nomádok lakják az utcák sarkait. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./"

"A román és magyar külügyminiszter társelnöklete alatt júl. 18-án Bukarestben ülést tartott a magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Megérkezése után Kovács László megbeszélést tartott Mircea Geoana külügyminiszterrel. Román részről a jogszabály módosítását követően is több fenntartás hangzott el annak a reménynek a hangoztatásával, hogy a kormányközi vegyes bizottság keretében sikerül megegyezésre jutni a törvény romániai alkalmazásának módjáról. A két külügyminiszter bejelentette: sikerült olyan megállapodást kötni, amely az utolsó fenntartásokat is eloszlatja a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatban. Kovács László bukaresti programja Nagy Imre snagovi emlékművének megkoszorúzásával zárult. - Azzal számolok, hogy külügyminiszteri szinten megállapodás születik a módosított kedvezménytörvény romániai végrehajtásáról, de az egyezmény aláírására később, kormányfői szinten kerül majd sor - jelentette ki Kovács László, miután Markó Bélával és az RMDSZ több vezető politikusával folytatott megbeszéléseket. Kovács leszögezte: most semmiképpen nem változik a magyarigazolvány külső megjelenése, az oktatási-nevelési támogatásra beadott pályázatok elbírálása, a támogatás folyósítása pedig egy romániai alapítványhoz kerül. 700 ezer magyar igazolványt már kiadtak, ezeket nem fogják visszavonni. Véleménye szerint a változtatással kapcsolatos román igényt legfeljebb akkor lehet majd mérlegelni, ha a most kiadott igazolványok érvényessége lejár. "Addigra már Magyarország az Európai Unió tagja lesz, lehet hogy Románia is bekerül az unióba. Akkor lehet, hogy az új magyarigazolvány úgy fog majd kinézni, mint egy személyi- vagy bankkártya. Semmilyen valóságalapja nincs tehát az olyan híreknek, miszerint Budapesten már eldöntötték, hogy lekerül a korona a magyarigazolványról"- jelentette ki. Az oktatási-nevelési támogatás esetében az az elképzelés, hogy a Romániában működő Iskola Alapítványnál pályázhatnak az érintettek. Ez az 1995-ben létrehozott alapítvány bírálja el majd a pályázatokat, és a kedvezően elbírált pályázatokra a magyarországi Illyés Közalapítványtól igényli majd a pénzt. A pedagógus- és diákigazolványokkal kapcsolatban Kovács László hangsúlyozta, hogy ezek Magyarországon járó kedvezmények igénybe vételére jogosítanak. A módosított törvény szerint ezek a kedvezmények azoknak a román anyanyelvű pedagógusoknak és diákoknak is járnak, akik magyar nyelvet oktatnak vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra tárgykörében folytatnak oktatói, tanulmányi tevékenységet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ számára elfogadható a körvonalazódott megállapodás. /Román-magyar kormányközi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ A magyar és a román fél megállapodott a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról - jelentette be közös sajtóértekezleten Mircea Geoana román és Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestben. Mircea Geoana úgy fogalmazott, hogy kétévi, időnként feszültségekkel terhes vita végére sikerült most pontot tenni úgy, hogy a magyar kedvezménytörvényből kikerült minden olyan elem, amely a román fél és a nemzetközi szervezetek véleménye szerint nem felelt meg az európai normáknak. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén megegyezés született arról, hogy felgyorsítják a Magyarországon tervezett, közös stratégiai partnerségi intézetként működő Gozsdu Alapítvány létrehozását. Bejelentették, hogy mindkét fél szükségesnek tartja új határátkelők megnyitását, illetve a meglévők bővítését és átadását a nemzetközi forgalomnak. Várhatóan rövid időn belül legalább egy határátkelőhelyen megkezdődik a közös vámintézés is. Kovács László közölte: a magyar fél nemcsak támogatja az Erdélyt átszelő autópálya építését, hanem kész ennek kapcsolódási szakaszát kiépíteni Debrecen és Nagyvárad között. Kovács Lászlót és küldöttségét az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, Niculescu Tóni, integrációért felelős ügyvezető alelnök, dr. Verestóy Attila szenátor, és Márton Árpád képviselő. /Megállapodás a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./ A két fél különbözőképpen értékeli a megállapodást. A román külügyminiszter azt hangsúlyozza, hogy a magyar igazolványokról valamikor majd csak lekerül a Szent Korona, a magyar diplomácia vezetője pedig azt, hogy egyelőre nem kerül le. Markó Béla rácsodálkozott, hogy a vita elsősorban ilyen "nevetséges" részletek körül folyik, mintha nem tudná, milyen fontosak a szimbólumok mindkét fél számára. A román kormánynak a közeli választások hatására kell minél kevésbé engedékenynek mutatkoznia dominánsan nacionalista szavazóbázisa előtt, a Medgyessy-kabinetnek pedig a magyarországi ellenzék és főleg a határon túli magyar szervezetek nyomására kell határozottságot mutatnia jelképes értékű elvi kérdésekben. Szintén nem tűnik egyértelműnek, hogy valóban sikerült-e elfogadtatni a román féllel azt az áthidaló megoldást, mely szerint az oktatási-nevelési támogatásért az erdélyi családok az Iskola Alapítványhoz pályázhatnak, az Illyés Közalapítvány pedig az Iskola Alapítványnak utalja át a nyertes pályázóknak járó összeget. Hogy a még mindig értelmezhető megállapodás mennyire lesz végül az erdélyi magyarság javára, nagymértékben függ Kovács László külügyminiszter júl. 19-i, szlovákiai tárgyalásainak sikerességétől. /Salamon Márton László: Szimbólumok harca. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"A román kormány júl. 17-i ülésén jóváhagyta a Magyarország és Románia közötti vízummegállapodást, amelynek értelmében a két ország polgárai ezután 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül a másik állam területén. A rendelet értelmében a tartózkodási vagy munkavállalási vízummal nem rendelkező polgárok az eddigi 30 nap helyett 90 napig tartózkodhatnak folyamatosan a két ország területén, az első belépéstől számított hat hónap időtartama alatt. A megállapodást aláíró két fél közegészségügyi szempontok alapján függesztheti fel ideiglenesen vagy véglegesen a vízummentességi egyezményt. A Magyarországon vízum nélkül tartózkodó román állampolgároknak ezentúl nem kell majd havonta a naptárt böngészniük.A megállapodás várhatóan ősszel lép életbe, miután a két állam parlamentje ratifikálja a vízummentességi egyezményt. /Gergely Edit, Rostás Szabolcs: Kilencvennapos vízummentesség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"Bízzák a megyékre a pedagógusok versenyvizsgájának megszervezését, vagy a minisztériumban fordítsák le a tételeket - jegyezte meg a Krónikának adott interjújában Dáné Károly, a megyei RMDSZ-szervezet oktatási alelnöke. Maros megyében nagy bonyodalmat okozott, hogy a pedagógusok versenyvizsgájának tételeit nem fordították magyarra. Az biztos, hogy az előző években ilyen jellegű gond nem volt. Most a minisztériumból olyan utasítás érkezett: a tételeket nem kell lefordítani. Sok tanár emiatt megtagadta a vizsgán való részvételt.Dáné nem ért egyet azokkal, akik megtagadták, hogy kitöltsék a románul megfogalmazott kérdőívet. Szerinte románul is válaszolniuk kellett volna. /Farczádi Attila: "Román nyelven is bizonyítanunk kell". = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"A csángóvidék jellegzetes dalai és marosszéki népdalok csendültek fel júl. 17-én a X. erdőcsinádi táborban. A népviseletbe öltözött csángó gyerekek felsorakoztak a tábor udvarán, szemébe könnyeket csalt, amikor a táborzáró műsor végén a gyerekek a csángó himnuszt énekelték. Ötvennyolc klézsei, budai, forrófalvi csángó gyermek és a petrozsényi szórványból érkezett öt társuk töltött tíz napot a marosmenti településen Lukácsy Szilamér református lelkész, felesége, félezernyi helybeli lakos, meg a tábort kiszolgáló huszonkét fős személyzet jóvoltából. Magyar nyelvet, bibliaismeretet tanultak, Both Gyula, a Családok és Nagycsaládok Egyesületének elnöke vezetésével pedig megismerkedhettek a falusi bútorfestés mesterségével, faragást tanultak. "Tíz éve minden esztendőben megrendezzük a csángó gyerekek anyanyelvi táborát a dél-erdélyieknek, mezőségieknek. Számításaim szerint ez alatt az idő alatt mintegy kilencszáz gyermek tanult meg itt magyarul. Erdélyben rajtunk kívül már csak a szászrégeni Pakó Benedek katolikus lelkész tartott ki a csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának ügye mellett. Annak ellenére, hogy a csángószövetség rendezvényeire soha nem hívtak meg, hogy a marosvásárhelyi csángószervezet is csak annyiban segít, hogy elhozza a gyerekeket, mi kitartunk, s minden anyagi nehézség, az olykori zaklatások, nemtetszés-nyilvánítások dacára is tovább folytatjuk ezt a megmaradásunkat, nyelvi továbbélésünket segítő tevékenységet" - magyarázta Lukácsy. Két fiatal tanítónő Mátyás Ibolya és Gáll Csilla önkéntesen vállalták a tanítást. /Bakó Zoltán: Magyarul tanultak, csángóul énekeltek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tisztjeinek közel egyharmada nem kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát - hangzott el az Országos Hírszerző Akadémia évzáró ünnepségén. A szolgálat igazgatója ugyanakkor szóvá tette, hogy egyre több hírszerző hagyja ott az intézményt jobban fizetett állásokért. A múlt hónap végéig száznyolcvan SRI-s tiszt kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát, miközben hetvennégy hírszerző nem férhet hozzá az észak-atlanti szervezet titkaihoz - közölte Radu Timofte SRI-igazgató. A tiszteknek több oldalas kérdőívet kell kitölteniük, arra kell választ adniuk, hogy tagjai voltak-e valamely titkosszolgálatnak az elmúlt rendszerben. Az újságírók feltették a titkosszolgálati vezetőnek a kérdést: létezik-e még valamilyen kapcsolat a SRI és az egykori Szekuritáté között? "Valószínűleg, ezt a terhet még évekig a vállunkon hordjuk majd. Nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e ilyen kapcsolat. De ha megszabadulok ettől az archívumtól is (a volt politikai rendőrség irattárától - szerk. megj.), indokolt lesz a kijelentés, hogy a jelenlegi hírszerzésnek semmi köze a volt Szekuritátéhoz" - válaszolta Radu Timofte. Ebben az összefüggésben az ünnepségen jelen lévő Ion Iliescu államfő kijelentette: a SRI és a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE) megújult. Nem hiszem, hogy a két szolgálatban vannak még olyan emberek, akik politikai rendőri tevékenységet folytattak a kommunista rendszer idején - mondta az államfő, aki szerint elképzelhető, hogy a SRI-ben ma is többen dolgoznak a volt Szekuritáté tisztjei közül, de - szerinte - ezek főként a technikai személyzet tagjai. A SRI igazgatója szóvá tette, hogy egyre több hírszerző tiszt hagyja el az intézményt a magáncégek által ígért magasabb bérért. Ion Iliescu elnök hangsúlyozta: a hatékonyság növelése érdekében a titkosszolgálatok kénytelenek csökkenteni tevékenységük átláthatóságát. Azonban - mondta Ion Iliescu - megfelelő alkotmányos és törvényes eszközökkel megelőzhető az állampolgári jogok megsértése, a demokrácia játékszabályaitól való eltávolodás. /Szőcs Levente: Megbízhatatlan titkosszolgálati tisztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./"