Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. április 2.
"Noha esetenként már letelt a restitúciós kérvények benyújtásától számított hatvannapos határidő, az erdélyi történelmi magyar egyházak még egyetlen államosított ingatlanjukat sem kapták vissza a tavaly elfogadott törvény alapján. Az erdélyi történelmi magyar egyházaknak több mint 1800 igényét iktatták az illetékesek. A visszaigényelt ingatlanok száma azonban valamivel magasabb, ugyanis némelyik kérés nem egyetlen ingatlanra, hanem egy egész épületegyüttesre vonatkozik. /Gazda Árpád: Kivárnak a restitúcióval. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./"
2003. április 3.
"A határon túli magyar katolikus közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetésekről számolt be ápr. 2-án a Vatikánban Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Patrubány Miklóst Pietro Parolin vatikáni helyettes államtitkár fogadta. Az MVSZ elnöke kérte a találkozót, ez alkalomból köszönetet mondott a Szentszéknek az iraki válság békés megoldása érdekében hozott erőfeszítéseiért. Patrubány beszélt a csángóknak arról az igényéről, hogy magyar nyelvű miséken vehessenek részt saját földjükön. Az MVSZ elnöke elpanaszolta: Moldvában a római katolikus templomokban egyes román papok az ördög nyelvének nevezték a magyart. Az államtitkár elmondta, hogy ez utóbbiról a Szentszéknek nem volt eddig tudomása. Patrubány szólt a felvidéki katolikus magyarok vágyáról, hogy magyar papjaik legyenek, s hogy magyar püspökük is legyen. Pietro Parolin kifejezte reményét, hogy a szlovákiai felnövő fiatal magyar papok között akad majd olyan rátermett személy, akit Rómában püspökké szentelhetnek, s ez megoldhatja a problémát. Külön szólt az MVSZ elnöke arról az aggodalmáról, hogy a Benes-dekrétumok bekerülhetnek az Európai Unió jogrendjébe, ez pedig súlyos feszültségek forrása lehet a jövőben. Az államtitkár válaszában ígéretet tett: a Vatikán latba veti majd tekintélyét annak érdekében. /A csángók igényeit is előtárta. Patrubány Miklós MVSZ-elnök a Vatikánban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./"
2003. április 4.
"Estéről estére fiatalok kis csoportja gyújt gyertyákat Nagyváradon, a Szent László téren, így emlékezve meg az iraki háború civil áldozatairól és nyilvánítva ki szolidaritásukat az ártatlanul szenvedő polgári lakossággal. "A megmozdulásnak nincs Amerika-ellenes jellege, és nem szimpatizálunk Szaddám Huszeinnel, a békéért szállunk síkra" - nyilatkozta a résztvevők egyike, aki "Béke" feliratú, hatszínű lobogóval felszerelkezve jelent meg a rendezvényen. /Háborúellenes demonstráció Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./"
2003. április 4.
"Másodszor szerveznek nemzetközi bábfesztivált Kolozsváron. Tavalyhoz képest eggyel kevesebb magyar bábcsoport vesz részt a kolozsvári Puck bábszínház által szervezett nemzetközi bábfesztiválon - közölte Kovács István, a színház magyar tagozatának vezetője. Az ápr. 8. és 12. között zajló, egyébként versenyjellegű nemzetközi eseményre meghívták az egri Harlekin Színházat is. Magyar nyelven az Ariel Pinocchióját, a Puck Kiskondását és az egri Harlekin Hófehérkéjét tekinthetik meg az érdeklődők. /B. A. M.: Kevesebb a magyar meghívott. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./"
2003. április 5.
"Ápr. 4-én a Bukarest melletti Snagovon elkezdődött a NATO-jelöltek, az úgynevezett Vilniusi Csoport (a NATO-meghívást kapott államok) kormányfői szintű csúcstalálkozója.Adrian Nastase kormányfő úgy értékelte, hogy a NATO-csatlakozási jegyzőkönyv aláírásával Románia "ismét elfoglalta helyét a világ stratégiai térképén". A kormányfő egyúttal hangsúlyozta, Románia kész az eddigieknél szélesebb körben hozzájárulni az Észak-atlanti Szövetség regionális küldetéseihez. - Megpróbálunk a hét ország szintjén - ahol az azonnali cél a csatlakozási protokollumok ratifikálása - a NATO döntéshozatalába történő integrálódásról is beszélni, és megtalálni a legmegfelelőbb cselekvési mechanizmusokat, jelezte a román miniszterelnök. /Szőcs Levente: Románia helye a világtérképen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./"
2003. április 5.
"Hiábavalónak nevezte a három megyét összefogó Székelyföld régió létrehozásáért tett RMDSZ-es fáradozást Adrian Casunean-Vlad kormánypárti parlamenti képviselő, aki az Önkormányzatok a Székelyföldért Konferenciával egy időben tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: "a régióból semmi sem lesz". Casunean leszögezte, Bukarest határozottan ellenzi a kezdeményezést. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte "egy nemzetiségi alapon létrehozott régió megalakítását Románia szívében", és kifogásolta, hogy az ügyben "még illendőségből sem" kérték ki a három megye román lakosságának véleményét. /Casunean: semmi sem lesz a régióból. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./"
2003. április 5.
"Ápr. 3-án a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott sajtóértekezletén Szakváry André, a romániai skót rítusú szabadkőművesek nagymestere elmondta: szerinte idejét múlta a föderális típusú regionalizmus. A leghatározottabban elhatárolódott a szeparatizmussal vádolt gyulafehérvári székhelyű Erdélyi Körzettől. - Múlt századi háború regionalizmusról és föderális regionalizmusról beszélni egy olyan korban, amikor európai közösségekről beszélünk, és Románia integrálódni próbál az európai struktúrákba - fogalmazott a nagymester. Hozzátette: a föderalizáció az egyik legnagyobb ostobaság, amiről Romániában hallott, különösen a szabadkőművesség vonatkozásában. Azzal kapcsolatban, hogy a romániai skót rítusú szabadkőművesek egyik volt nagymestere kétségbe vonta jogosultságát a tisztség betöltésére, Szakváry André elmondta, törvényesen nevezték ki nagymesterré, így nincs ok az elégedetlenségre tisztségét illetően. Hangsúlyozta továbbá, hogy az általa vezetett Legfelsőbb Tanács a romániai szabadkőműves hagyományok folytatója. Szakváry a szabadkőművesség világtörténetéről és a romániai szabadkőművesség nyolcvan évéről tartott előadást. /Szabadkőműves vezető a regionalizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A szabadkőművesek abból az alkalomból tartottak konferenciát, hogy a mozgalom nyolcvan éve tevékenykedik Romániában. André Szákváry leszögezte, a szabadkőműveseknek semmi közük az Erdélyi Körzet elnevezésű mozgalomhoz vagy Románia föderalizálásának eszméihez.A föderalizációnak semmi köze a szabadkőművességhez - szögezte le Szákváry. Kifejtette: semmi alapjuk nincs azoknak a feltételezéseknek, miszerint ő jogtalanul tartja magát Dan Amadeo Lazarescu, a Romániai Szabadkőművesek egykori nagymestere utódjának. Szákváry elmondta, hét évvel ezelőtt a szabadkőműves páholy alkotmányának előírásai szerint választották meg, és a mozgalom törvényei nem tiltják, hogy valaki úgy irányítsa a szervezetet, hogy nem az illető ország állampolgára. /Szabadkőművesek Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./"
2003. április 7.
"Ápr. 3-án az erdélyi írószervezet bemutatkozott Budapesten, a Műcsarnokban. Az erdélyi magyar irodalmárok nagy részét magában foglaló Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) bemutatása sikeres volt. Zsúfoltnak tűnt a műsor. A szerzőkkel Turczi István, az est házigazdája (a Parnasszus költészeti folyóirat főszerkesztője) beszélgetett. Sántha Attila ügyvezető az elért eredményeket taglalta. /Szántai János, Budapest: E-MIL a Parnasszuson. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./"
2003. április 8.
"A magyar tannyelvű oktatás minőségi kérdéséről és a tanerő-továbbképzési lehetőségekről tanácskoztak ápr. 5-6-án Szovátán a közoktatásban és felsőoktatásban dolgozó pedagógusok. A fórum témái: a pedagógusok alap- és továbbképzésének hiányosságai, különös tekintettel a magyar tannyelvű képzési formákra, a minőség menedzselése, a tehetséggondozás, az elitképzés és az általános közoktatás kérdése. Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a tanárképzés jelenlegi lehetőségeiről és az új pontozási rendszer bevezetésének fontosságáról beszélt. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a módosuló tanügyi törvény különböző paragrafusait ismertette: a kötelező oktatás kilenc évről tízre nő, és kimarad a képességvizsga. Nyolcadik osztály után a gyermekek elméleti középiskolába vagy szakiskolába, művészeti iskolába iratkozhatnak. A jövőben csak a tovább tanuló diákoknak kötelességük érettségi vizsgát tenni. A városi és a vidéki oktatás között egyre mélyülő szakadékról Setényi János budapesti oktatáskutató, a romániai helyzet egyik jó ismerője beszélt, szerinte a hetedik-nyolcadik osztályban és a szakmunkásképzésben a legrosszabb a helyzet. Az oktatás javítása érdekében az RMPSZ idén immár tizedik alkalommal szervezi a Bolyai Nyári Akadémiát. A szovátai konferenciára látogatott és beszédet mondott Andrei Marga, a BBTE rektora, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Hűvösödni látszik a pedagógusok szövetsége és az RMDSZ közötti viszony - nyilatkozta Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Legutóbb Gáspárik Attila Lászlófy által minősíthetetlennek nevezett kijelentései mérgesítették el a viszonyt a két szövetség között. Az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában a szervezetre nézve sértő jegyzetet olvasott fel. Az RMPSZ Gáspárik elmarasztalását kérte, de sem a rádió magyar szerkesztősége, sem az RMDSZ vezetősége nem határolódott el tőle. Lászlófy szerint Gáspárik jegyzete nem csupán a szervezetet, hanem a teljes pedagógustársadalmat sérti. Az RMPSZ vezetősége egyre inkább hajlik arra, hogy sajtórágalom miatt pert indítson Gáspárik Attila színész ellen. A konferencia résztvevői tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el, melyet az RMDSZ különböző vezetőségi fórumaihoz kívánnak eljuttatni./Szucher Ervin: Minőséget a közoktatásban. Kétnapos konferenciát tartott a pedagógusok szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Minőség a romániai magyar közoktatásban címmel tartottak konferenciát Szovátán. Lászlófy Pál rámutatott: a vidéki iskolákban az öt-nyolc osztályban nincs kellő szakember. Dr. Murvai László minisztériumi főosztályvezető az érettségi tételek magyarra fordításáról kifejtette: Úgy néz ki, hogy idén a tételeket minden tantárgyból megyei szinten fogják lefordítani. Este megérkeznek a tételek és reggelig befejezik a fordítást. /(mezey): Konferencia a minőségi oktatásért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./"
2003. április 8.
"A Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozásának szándéka által kiváltott román reagálások azt bizonyítják, hogy van még bőven tennivaló a mentalitásváltás érdekében - fejtette ki a Krónikának adott interjúban Markó Béla RMDSZ-elnök. Leonard Cazan fejlesztési miniszter azt nyilatkozta, hogy ellenzi a kezdeményezést. Egy olyan gazdasági fejlesztési régió létrehozása, amelyben a Székelyföld lakói vannak benne, újabb lépés az autonómia felé, jelezte Markó Béla. Az újságíró megjegyzésére, hogy az RMDSZ ezzel a kezdeményezéssel rátromfolni akart a nemrégiben megalakult Romániai Magyar Önkormányzati Tanácsra, Markó Béla kifejtette, hogy a módszerekben van különbség: a célokat nem kinyilatkoztatni kell, hanem dolgozni értük. "Azok a kollégák, akik templomi fórumokat szerveznek, a parlamenti frakcióban velünk együtt dolgoznak. Én azt várom tőlük, hogy beszéljük meg a dolgokat. Ami engem illet, én soha nem is távolodtam el tőlük." - szögezte le Markó. /Salamon Márton László: Székelyföldi Fejlesztési Régió: mítosz és valóság. Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./"
2003. április 8.
"Huszonkét év óta nem volt ilyen mértékű gyógyszerhiány Székelyudvarhelyen a kórházban, állította Oláh József, az intenzív osztály vezető főorvosa. Tűk, érzéstelenítők, altatószerek, oldatok...valamennyi hiánycikk ma a kórházban. A nemcsak Udvarhelyszéket, de a környező megyék lakóit is ellátó, szakmailag jól felkészült orvosokkal tevékenykedő udvarhelyi kórház adóssága több mint 30 milliárd lejre rúg. Balázs Piroska, a kórházi gyógyszertár főgyógyszerésze az elmúlt hetekben segélykérő levelet küldött a sajtónak. A helyzetet ismertették valamennyi fórumon, pénz azonban sehonnan nem érkezett. A vészesen eladósodott székelyudvarhelyi kórház évek óta a jószívű adakozók - a helyi egyházak, a vállalkozók, a helyi Caritas szervezet és a Mallersdorfi Ferences Nővérek - segítségével tud csak létezni, Nagy Ágnes ápoló igazgató is megerősítette: "Két éve nem vásárolt a kórház pelenkát, lepedőt, pokrócot, tisztítószert, tápszert. A legtöbb ilyen jellegű fogyóanyaggal a ferences nővérek látnak el bennünket."/Fábián Kornélia: A székelyudvarhelyi városi kórház kórlapja. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./"
2003. április 9.
"Újabb viszályra ad okot a két ifjúsági ernyőszervezet, a MIT és a MIÉRT között a Communitas Alapítvány és az Illyés Közalapítvány ifjúsági szaktestületének összetétele. A MIT azt vetette a MIÉRT szemére, hogy kisajátította a két testületet, és ezáltal csökkenti az RMDSZ politikáját ellenző ifjúsági szervezetek pályázási esélyeit. A két alapítvány kuratóriumának, illetve alkuratóriumának tagjai természetesnek tartják, hogy az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT uralja az ifjúsági szaktestületeket. A Communitas Alapítványt azzal a céllal hozta létre az RMDSZ, hogy a Kisebbségi Tanácson keresztül a romániai költségvetésből a kisebbségeknek szánt évi pénzösszeget pályázati úton az erdélyi magyarság különböző intézményeinek, szervezeteinek szétossza. A MIT erre hivatkozva sérelmezi, hogy egyetlen tagja sem kapott helyet az alapítvány ifjúsági szaktestületében. Nagy Zsolt, a Communitas kuratóriumának tagja, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke természetesnek tartja, hogy az alapítvány szaktestületeibe az RMDSZ-hez közel álló személyek kerüljenek.A Krónika felvetésére, miszerint Markó Béla RMDSZ-elnök, az erdélyi alkuratórium elnöke többször is bírálta a régi, MIT-es többségű szaktestület egyszínűségét, ennek ellenére az új testület is egyszínűvé sikeredett, Kelemen Hunor pontosítani kívánt. Mint mondta, Markó bírálata nem a testület összetételére, hanem döntéseinek egyszínűségére vonatkozott. /ifj. Cseke Péter: Ki osztja az ifjúságnak szánt pénzeket? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./"
2003. április 9.
"Vitát váltott ki a Maros megyei önkormányzat ápr. 8-i testületi ülésén a Ferenc-rendiek által működtetett gyerekotthon. A tanácsosoknak három családi típusú otthon létrehozásának támogatását kellett megszavazniuk. A Nagy-Románia Párt frakciója kifogását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a ferencesek által nevelt huszonhat gyerek között három román ajkú kiskorú is nevelkedik. "Javasolom, hogy a román gyerekeket vegyék ki, és helyezzék más árvaházba, ahol saját anyanyelvükön foglalkoznak velük. Nem tudom elképzelni, hogy ennek a három gyereknek a kedvéért románul fognak beszélni a környezetükben" - mondta Vasile Dogaru PRM-s tanácsos.Az árvaházat 1998-tól működtetik, és a gyerekek kiválasztásakor mindenkit befogadtak, akiket a gyermekjogvédelmi igazgatóság ajánlott. Az atya elmondta, az otthonban magyar, román és cigány gyerekeket nevelnek, mindenkihez az anyanyelvén szólnak, a románok román óvodába, a magyarok magyarba járnak, a cigányokkal pedig maga az atya cigány nyelven foglalkozik. /Antal Erika: Asszimilációtól tartanak. PRM-s felszólalás az anyanyelvért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./"
2003. április 10.
"Ápr. 9-én a jelek szerint végképp összeomlott Szaddám Huszein uralma Irakban: bagdadiak ezrei vonultak az utcákra, ahol örömujjongással, a békét jelképező olajágakat lengetve fogadták a város utcáin előrenyomuló szövetséges harckocsikat. A tömeg megsemmisítette a diktátor városszerte elhelyezett, nagyméretű arcképeit, és megrohamozta a hivatalos épületeket. A felkelés össznépi fosztogatásba torkollott. A CNN szerint a bagdadihoz hasonló felkelések törtek ki Irak több városában is. Az iraki fővárosba hajnalban több ezer szövetséges katona nyomult be nyugati, észak-nyugati és déli irányból. Bagdad központjában irakiak százai próbálták meg ledönteni Szaddám Huszein mintegy hatméteres bronzszobrát. A sokadik nekifutás végül eredményre vezetett: a szobor megingott, majd lassan dőlni kezdett. A tömeg diadalittasan megrohamozta a kövezeten heverő torzót, és ütlegelni kezdte. Az amerikaiak Bagdad délnyugati negyedeiből nyomulnak a városközpont felé. Londoni iraki ellenzéki források szerint a legmagasabb rangú iraki állami vezetők elhagyták Bagdadot, és az elnök szűkebb hazájába, a Bagdadtól mintegy 200 kilométerre északra fekvő Tikrít térségébe menekültek. /Ledőlt a szobor, megdőlt a rendszer. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./"
2003. április 10.
"Románia hétéves átmeneti időszakot kapott a külföldiek földvásárlási tilalmának megszüntetésére az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon - közölte Vasile Puscas, Románia európai uniós főtárgyalója. Az Európai Unió országainak állampolgárai ugyanakkor öt év elteltével vásárolhatnak belterületi ingatlant az országban második lakhely számára. /I. F.: Hét év türelmi idő. Szigorították a külföldiek földvásárlását. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./"
2003. április 10.
"Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsa megtiltotta lelkipásztorainak, hogy politikai pártok jelöltjeként választott vagy fizetett tisztségviselőként tevékenykedjenek. Az indoklás szerint azt kívánják elkerülni, hogy a lelkészek részt vegyenek a pártpolitikai csatározásokban. Amennyiben a lelkipásztor aktívan részt venne a pártpolitikai csatározásokban, megrontaná a hívőkkel való viszonyát, politikailag megosztaná a gyülekezetet. Az igazgatótanács ugyanakkor bátorítja a lelkipásztorokat, hogy "hűséggel végezzék közéleti feladataikat, nem feledve, hogy a közélet minden területe Isten igéjének ítélete alatt áll." Pap Géza püspök elmondta, a határozat kizárólag a lelkipásztorok politikai tisztségvállalását tiltja, azt azonban nem, hogy lelkészként bárki valamelyik pártnak vagy érdekvédelmi szövetségnek tagja maradjon.Az erdélyi reformátusok most a hazai katolikusok és a magyarországi református egyház hasonló összeférhetetlenségi rendelkezését vették alapul. A döntés értelmében a választási időszak végéig megtarthatja mandátumát az a lelkipásztor, akit a határozat hatályba lépése előtt választottak politikai tisztségbe, de új megbízatást már nem vállalhat. Ez a rendelkezés a jövő évi választásokon az egyházkerület mintegy száz lelkészét állíthatja válaszút elé. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor támogatja az egyházkerület döntését, mivel szerinte egyszerre két tisztség betöltésével egy lelkész nem állhat helyt. "Én a 2000-es választásokkor rendelkezési állományba vonultam, és felfüggesztettem lelkészi szolgálatomat. Ha felkérnek, jövőre ismét nekivágok egy szenátori mandátumnak, ellenkező esetben gyülekezetet keresek" - nyilatkozta a Krónikának a lelkész-szenátor. /Rostás Szabolcs: Összeférhetetlenségi rendelet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./"
2003. április 10.
"Ápr. 9-én elutasította a Legfelsőbb Bíróság a szovátai Salina Rt. Ügyében az Állami Vagyonkezelő Ügynökség (APAPS) és a szovátai fürdővállalat fellebbezését, megerősítve a Maros Megyei Táblabíróság ítéletét, melyben a cég magánosítási folyamatának felfüggesztését rendeltek el. Az ítélet 2001. máj. 23-án született, öt nappal a szerződés aláírása után. A fürdővállalatot megvásárló Salina Invest jogi képviselője, Frunda György kijelentette, hogy a privatizációs szerződés felbontása esetén bebizonyosodik: a külföldi befektetők pénze továbbra sincs biztonságban Romániában. "Az élet nem áll le Szovátán, hisz mi továbbra is derűlátók maradunk" - nyilatkozta ellenben Wisky Péter, a cég vezérigazgatója. Mivel az ítélet a privatizációs folyamat felfüggesztéséről szól, vélekedése szerint végrehajthatatlan.A Szováta Szállodakomplexumnál és a kezelőközpontnál továbbra is folytatódnak a korszerűsítési munkálatok. A magánosítási szerződés értelmében a Salina Investnek 5,1 millió dollárt kell beruháznia év végéig a fürdővállalatba. A tőkebefektetés hónapokkal ezelőtt megtörtént, a munkálatok is - a kezelőközpont esetében némi csúszást leszámítva - jól haladnak.A Salina Invest Társaságot a magyarországi Corvinus Rt., a Danubius Rt., a Civis Rt., az Aktív Konferencia Rt., az Alfa Invest Kft., valamint a csíkszeredai Öcsi Fuel Kft. hozta létre 2000 novemberében. /Szucher Ervin: Felbontják a privatizációs szerződést? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./"
2003. április 11.
"A Communitas Alapítvány sajtószaktestülete elbírálta a testülethez beérkezett pályázatokat. A szaktestülethez összesen 182 pályázat érkezett, ebből 118 sajtóterméknek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A legnagyobb támogatásban az irodalmi-kulturális kiadványok részesülnek, ezeket követik a szórványlapok és az ifjúsági kiadványok. A romániai magyar napilapok csak mellékleteikkel pályázhattak, ugyanis a szaktestület meglátása szerint ezeknek önellátóknak kell lenniük. A Krónika mellékletei közül a Szempont, a Frissen Festve és az Eklézsia részesült egyenként 15 millió lejes támogatásban. /S. M. L.: Elbírálták a pályázatokat. Döntött a Communitas Alapítvány sajtószaktestülete. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"
2003. április 11.
"Több száz értékes könyv tűnt el a Babea-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszéki könyvtárából. A lopássorozat azt követően is folytatódott, hogy a rendőrség elkezdte a vizsgálatot. Doru Radosav, az Egyetemi Könyvtár igazgatója elképzelhetőnek tartotta, hogy a gyűjteményt biztonsági okokból elveszik a tanszéktől. "Mindannyian felelősek vagyunk a történtekért - jelentette ki Péntek János, a nyelvészeti tanszék vezetője. Szerinte talán azzal vétettek, hogy nem mérték fel: a folyosóra kikerült könyvszekrényekben a kevésbé értékes könyveket kellene tárolni. A Nyugat eredeti kiadásának a teljes kollekciójából csak hat kötet maradt. Az eltűnt könyvek lajstromát szaporítja az Erdélyi Szépmíves Céh korabeli kiadásainak egész sora, és akadnak a listán 19. században kiadott könyvek is. "Az is lehet, hogy a tettesek megrendelésre loptak, és a könyvek már kint is vannak Magyarországon" - jegyezte meg Péntek János. Tény, hogy ezeket a könyveket magyar nyelvterületen és elsősorban Magyarországon lehet jó áron eladni. Gyakran történik meg, hogy hátizsákkal jönnek a diákok az órákra, hogy az egyetemről egyenest a vonathoz mehessenek. De az épületnek több hátsó kijárata is van. Az udvart több száz méteren át betonkerítés veszi körül, amelyen könnyűszerrel átdobálhatók a könyves csomagok. Luffy Katalin könyvtárosnő egyhónapos magyarországi tartózkodás után március 31-én már a reggeli órákban észrevette, hogy kiürítették a polcokat. Alig állt össze a 256 tételt tartalmazó kárlista, az első rendőri helyszínelés után újabb könyvek tűntek el. A kiérkező rendőrök beérték egy félórás kiabálással. Nyilatkozatokat, ujjlenyomatokat csak ápr. 9-én vettek. Egyed Emese elmondta, hogy a kari könyvtárnak átadott magyar könyvek alig érhetők el a hallgatók számára. Doru Radosav igazgató ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy a könyvek biztonsága rákényszeríti a tanszéki könyvtár beolvasztására. Felvetésére érzékenyen reagálnak a magyar tanszékek tanárai. A különállást azért is fogadta el annakidején az egyetemi könyvtár vezetése, hangsúlyozzák, mert egyetlen lej kiadás nélkül tett szert a magyar tanszék a gyűjteményre, mely most is hetente legalább húsz kötettel gyarapodik. /Gazda Árpád: "Kultúrlopás" a kolozsvári bölcsészkaron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"
2003. április 11.
"Temesváron magyar képzőművészetis hallgatók mutatkoztak be. Az immár hagyományossá vált kiállítás a Bánsági Magyar Napok keretében ápr. 8-án nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A temesvári képzőművészeti fakultás magyar hallgatói a hagyományos technikával készült színes fényképek, fotómontázsok, óriás méretű festmények, grafikák mellett műanyagból és papírból készült installációk is helyet kaptak, de nem maradt ki a videózásra és számítógépes képfeldolgozásra épülő happening sem. Szekernyés János, a Romániai Képzőművész Szövetség temesvári fiókjának elnöke kiemelte, a kiállítás teret biztosít az új művészeti törekvések kibontakozásának. /Gurzó K. Enikő: Leleményes sokszínűség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"
2003. április 11.
"Maros megyében számos település törekszik a községgé válásra önállóan, illetve szomszédos faluval társulva. Virág György Maros megyei önkormányzati elnök kifejtette, összesen tizenegy új község alakulhat meg. A törvény előírásai között szerepel a legkevesebb 1500-as lélekszám, az önkormányzati hivatalnak megfelelő épület, iskola és művelődési otthon megléte. A közeljövőben Maros megyében Fehéregyházától Nagybún válna le, Bátostól Dedrád, Mezőcsávástól Mezőszabad Galamboddal, Nagyernyétől Sáromberke, Görgényhodáktól Toka, Jeddtől Koronka és Székelybós, Mezőbándtól Mezőmadaras, Görgényszentimrétől Görgényüvegcsűr, Nyárádmagyaróstól Márkod, Szovátától Sóvárad. /Antal Erika: Új községek. Népszavazást írnak ki az önállósodásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./ "
2003. április 11.
"Arad, Kolozsvár és Nagybánya magyar alpolgármestere volt ápr. 10-én Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester vendége. Az RMDSZ-es elöljárók tapasztalatcseréje hosszú távú, formális keretek között zajló együttműködés nyitómomentuma volt. A tapasztalatcserét az indokolja, hogy mindegyik megyei jogú város helyhatósága azonos gondokkal küszködik. Mindegyik résztvevő bemutatta saját hivatalának struktúráját. Az aradi Bognár Levente azt panaszolta el, hogy a megyeszékhelyeknek sok megyei szintű feladatot kell ellátniuk, művelődési, oktatási, egészségügyi létesítmények fenntartását, melyek száma nincs összhangban a rendelkezésre álló anyagi forrásokkal. Boros János kolozsvári alpolgármester arra figyelmeztetett, a decentralizáció jegyében egyre több feladatot kapnak a helyhatóságok, ezekre pénzt azonban nem. Ludescher István nagybányai elöljáró szerint a kisebbségben levő RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselők akkor tudnak hatékonyan tevékenykedni, ha megfelelő partneri viszonyt építenek ki a többi párttal. Bognár Levente bejelentette, fel fogják kérni az RMDSZ honatyáit, próbálják meg korrigálni azon kormányhatározatokat, sürgősségi rendeleteket, melyek hátrányosan érintik az önkormányzatokat. Az alpolgármesterek abban egyeztek meg, hogy rendszeressé teszik a hasonló megbeszéléseket. /Pengő Zoltán: Közös gondokkal küszködnek. Magyar alpolgármesterek tapasztalatcseréje. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./ "
2003. április 12.
"Közel tizenöt százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát Hargita megyében, közölték a Egészségügyi Minisztérium ellenőrző bizottságának tagjai ápr. 10-én tartott terepszemléjük után. Sorin Simion egészségügy-minisztériumi államtitkár és Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója úgy jelentette be a kórházi ágyak meglehetősen drasztikus csökkentését, mintha az átszervezés során Hargita megyével kivételt tettek volna. Verestóy Attila szenátor és Mircea Dusa prefektus szintén arról próbálta meggyőzni az egybegyűlteket, hogy az átszervezésnek lehetnének ennél sokkal rosszabb eredményei is. A kormánybiztos megrótta Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármestert, amiért a községében működő kihelyezett kórházrészleg bezárása ellen aláírásgyűjtést és tiltakozó tüntetést szervezett. A prefektus szerint a polgármesternek nem állt jogában tiltakozni. Az államtitkár közölte, hogy bármikor életbe ültethetik a radikálisabb megoldást is, ha a helyi közösségnek nem felelne meg ez az "enyhébb" lépés. A szaktárca és a biztosítópénztár képviselői közölték, hogy 323-mal csökkentik a kórházi ágyak számát, 2226-ról 1903-ra. A legnagyobb leépítés a csíkszeredai Megyei Kórházat érinti, itt 127 ágyat szüntetnek meg, Székelyudvarhelyen 61-gyel, Maroshévízen 30-cal, Gyergyószentmiklóson 18-cal lesz kevesebb a kórházi ágyak száma. A szentegyházi városi kórházat a megyei kórházhoz tartozó egészségügyi és szociális központtá alakítják át, ugyanez érvényes a székelykeresztúri intézményre is, azzal a különbséggel, hogy utóbbit a székelyudvarhelyi kórházhoz csatolják. A gyergyószentmiklósi kórház kihelyezett, Gyergyóditróban 25 ággyal működő részlegét egyelőre nem zárják be. /Rédai Attila Több száz kórházi ágyat ... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"
2003. április 12.
"Tíz napon belül ül össze az a magyar tárcaközi egyeztetőbizottság, amely megvizsgálja, hogyan finanszírozza a magyar állam az aradi Szabadság-szobor felállítását. A restaurálási tervet Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke ápr. 11-én adta át a magyar kormány képviselőinek.A román-magyar államközi megállapodás értelmében az aradi Szabadság-szobor felállításának költségeit Magyarországnak kell állnia. Nagy Zsolt Hadnagy Miklóssal, az Illyés Közalapítvány irodaigazgatójával az oktatási-nevelési támogatások folyósításának felgyorsításáról is tárgyalt. Egy-két héten belü elkezdődik a tavaly benyújtott erdélyi kérelmek utáni támogatások folyósítása. /S. M. L.: Pénz az aradi szoborra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"
2003. április 14.
"Az ország közepének elszigetelődését eredményezné a Székelyföldi Fejlesztési Régió megvalósulása, szögezték le ápr. 12-én a Szociáldemokrata Párt Hargita megyei szervezetének képviselői. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter jelenlétében a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezete nyilatkozatban ítélte el a kezdeményezést. Szerintük a székelyföldi régió megvalósulása a magyar közösség elszigetelődését vonná maga után. "Az ország közepének nemzetiségi alapon történő elszigetelődése mind az ország fejlődésére, mind demokráciánkra káros hatással van" - áll a közleményben. Valer Dorneanu szerint gazdasági és adminisztratív régiókat nem lehet nemzetiségi alapon létrehozni. "Teljességgel kizárt, hogy nemzetiségi alapon szerveződő tartományok jöjjenek létre Romániában" - jelentette ki Besztercén Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, a székelyföldi régió megalakítására tett kísérletekre utalva. A szaktárca vezetője szerint az RMDSZ ilyen irányú próbálkozásai törvénybe ütköznek. /Rédai Attila: Az elszigetelődéstől tartanak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"
2003. április 14.
"Negyedik alkalommal rendezték meg ápr. 12-én a Romániai Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének (RODOSZ) konferenciáját Kolozsváron. A rendezvényen irodalmárok, társadalomtudósok, természettudósok, műszaki tudományokkal foglalkozó fiatal kutatók tartottak előadást. "Az idén 125 doktorandus és magiszterjelölt jött el a RODOSZ-ra - számolt be Veres Valér, a szövetség elnöke. - Az előző évekhez hasonlóan az idei konferencia előadásait is kötetekben jelentetjük meg, a kiadványokat az ötödik konferencián mutatjuk be." A rendezvényen kerekasztal-beszélgetést is szerveztek, amelyen a hazai kutatás finanszírozásáról és oktatásszervezési kérdésekről esett szó. Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke a beszélgetésen elmondta: a hazai kutatóintézetekben komoly gondot okoz az utánpótlás hiánya, a marosvásárhelyi levéltárban egyetlen magyar levéltáros sincsen. /P. ZS.: Kutatók találkozója. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"
2003. április 14.
"Többévnyi szünet után újra szóba került a székelyföldi református püspökség létrehozásának ügye. A református egyház kánonjogi bizottsága dolgozik a tervezeten. A Romániai Református Egyház Zsinatát 40 százalékos képviseleti arányban a Királyhágó-melléki, 60 százalékban az erdélyi egyházkerület alkotja. A leendő kerületet Hargita és Kovászna megye alkotná, de ide tartozna Brassó megye és a Kárpátokon túli szórványnak a régióhoz közel eső része is. Az új kerületben körülbelül 150 ezer református lenne 130 gyülekezetben. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek most 380 ezer nyilvántartott híve van, de a lélekszám ennél sokkal nagyobb, eléri a 450 ezer főt. A Székelyföldet két felekezet már felértékelte a kilencvenes években. A római katolikus egyház létrehozta a maga püspökségét Csíkszeredában, sőt, abból a megfontolásból, hogy intézményt kell létesíteni, és jelen kell lenni a régióban, szintén Csíkszeredában hozta létre az ortodox egyház is a Hargita- Kovászna püspökséget. Kató Béla cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint azért támogatja a székelyföldi kerület létrejöttét, hogy püspök legyen. Leszögezte: már most lehetett volna Erdély püspöke, de vállalja Sepsiillyefalvát, ahonnan nem akar elmenni, mert erősíteni akarja a háromszéki községet és vidékét. /Benkő Levente: Református püspökség a Székelyföldön? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"
2003. április 16.
"A képviselőház ápr. 15-én cikkelyenként megvitatta a külügyi képviseleteket, a diplomata jogállását szabályozó törvénytervezetet. Az alsóház külügyi szakbizottságának RMDSZ-es tagjai mintegy 20 módosító javaslatot nyújtottak be a törvénytervezettel kapcsolatban, amelyek többek között a román diplomáciai küldöttségek fiatalítására tesznek kísérletet. A plénumi vitán Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeket nem alkalmazták a külföldi képviseleteken. Reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a Külügyminisztérium kisebbségekhez tartozókat is alkalmazni fog a külföldi román képviseletekben. /Magyar diplomatákat is alkalmazzanak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./"
2003. április 16.
"Máramaros megyében ápr. 12-én aláírták a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti helyi egyezményt. Az egyezmény szerint még az idén fel kell építeni a nagybányai Németh László, illetve a máramarosszigeti Leövey Klára Gimnázium tornatermét. A felek síkra szállnak a magyar kisebbség arányos képviseletéért a megye döntéshozó, közigazgatási és végrehajtó testületeiben. A magyar nyelv és irodalom fakultatív oktatását beiktatják a tantervbe. Biztosítják a koltói Petőfi Sándor Emlékmúzeum javításához szükséges pénzforrásokat. A napokban írt alá megyei szintű együttműködési megállapodást a Beszterce-Naszód megyei kormánypárt szervezete és az RMDSZ. A dokumentum értelmében az RMDSZ és a PSD megyei szervezete fokozott figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek védelmére. /S. M. L.: Magyar iskolákat fejlesztenek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./"
2003. április 16.
"Huszonegy világtalan gyerek magyar nyelvű tankönyv nélkül tanulja anyanyelvét Kolozsváron Nincs elég pénz tankönyvre, gondok vannak az ellátással, a tanulók költségeit pedig nem akarják kifizetni az egyes megyei tanácsok - ezek a főbb gondok, melyekkel a Kolozsváron működő, világtalanokkal foglalkozó speciális iskola küszködik. Kolozsváron a világtalanok speciális oktatási intézményében óvodától 12. osztályig tanítanak mintegy 250 gyereket szerte Erdélyből. Attól függően, hogy mennyire romlott meg a látásuk, a gyengén látók vagy pedig a világtalanok csoportjába osztják be őket. /Lázár Lehel: Az iskolának nincs pénze Braille-könyvekre. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./"