"A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeumban fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. "Ezen falmaradvány, valamint a felfedett sírok alapján megállapítható, hogy a XII. század elején Csíkban már állt egy templom, és melléje temetkeztek" - hangzott el. Az eddigi munka anyagi költségeit a csobotfalvi plébánia fedezte, ők pedig lelkesedésből végezték a munkát. Pályázni szeretnének, hogy megszerezzék az ásatások folytatására szükséges pénzt. /Kiss Edit: Árpád-kori falmaradvány. Beszámoltak a csobotfalvi ásatásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"

"Járművek, ingatlanok vásárlására használta több ezer előfizető pénzét az Eurid Kft.Közel egy évvel a bűnvádi feljelentés után a rendőrség hűtlen vagyonkezelés és adócsalás vádjával nyomoz Horváth Alpár újságíró-cégtulajdonos ellen. Az Európai Idő magazint 2000 nyaráig kiadó Eurid Kft. a kilencvenes években több mint hétezer személyt károsított meg, mivel nem adta ki a százkötetesre tervezett Jókai Mór-műveket, viszont a tervbe vett kötetek árát előre kifizettette az olvasókkal. Horváth Alpár az Eurid Kft. társtulajdonosa. Az előfizetők folyamatosan három-három kötet árával hitelezték meg az Euridot. Miközben 1992. április 15-étől 1995. október 7-éig az Európai Időben folyamatosan ismertették az előfizetésre, illetve a megjelent kötetekre vonatkozó híreket, 1995 ősze után egy szóval sem említette az Eurid a sorozat folytatását. Csak azok a megrendelők kapták vissza a pénzüket, akik személyesen jelentkeztek a lapkiadó székhelyén, Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyében több száz károsult jelezte, hogy nem kapta meg az előfizetett könyvet. Barótról száztizenhárman nem kapták meg egyik vagy másik megrendelt kötetet. Horváth volt kollégái, köztük Willmann Walter, Molnár István és Botos László beadványukban kifogásolták, hogy a laptulajdonos 1992-1995 között a Jókai-sorozat több mint hétezer előfizetőjének összesen 8,1 millió lejét 1994-1998 között három sepsiszentgyörgyi tömbházlakás és egy üzlethelyiség, egy sugásfürdői villa, egy feldobolyi hétvégi ház és gyümölcsös, valamint egy Daewoo Cielo személygépkocsi megvásárlására fordította. Emellett jutott pénz bebútorozni, kilenc darab személyi számítógéppel, nyomtatóval, szkennerrel, telefonközponttal is ellátni a szerkesztőséget. /Domokos Péter, Lukács János: Tömbházlakás a Jókai-kötetek árából. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"

"Etnikai alapú diszkrimináció Mohácsek Ákos iskolaigazgató szerint, hogy Maroshévíz magyar tannyelvű oktatási intézményei ugyanazt az összeget kapják az idén, mint amekkorát a tavaly elköltöttek. Niculae Baciu polgármester a Krónikának elmondta: Mohácseknek "részben igaza van", és ő mindent megtesz azért, hogy a dolgok jó irányba forduljanak. Legutóbbi ülésén a maroshévízi önkormányzat véglegesítette azt a költségvetés-elosztást, mely a város tanintézményeinek 2003-as fenntartási költségeit állapítja meg. Az elosztás nem az intézményvezetők költségvetési tervezete alapján történt, hanem az e célra megszavazott közös alapból minden iskola az általa a tavaly elköltött összeget kapja meg az idén is. Mohácsek Ákos városi tanácsos, a Kemény János Iskola igazgatója közölte, előzőleg nem volt egyeztetés. A tanácsi határozat értelmében a település egyetlen magyar iskolája tavaly előirányzott költségvetésének 68 százalékát, a magyar óvoda pedig 50 százalékát kapta meg. Ezzel szemben egyes román tanintézmények a 2002-ben előirányzott összegek fölött költekezhettek, és az idén is a tavaly elköltött summáknál nagyobb költségekre kaptak jóváhagyást. "Ez a leosztás egy újabb diszkrimináció a város magyar ajkú kisebbségével szemben" - szögezte le Mohácsek, aki a tanácsülés utáni beadványaira magyarázatot még nem kapott. Niculae Baciu polgármester elmondta, ő döntött úgy, hogy a tanintézmények a tavaly elköltött összeget kapják meg, mivel a városnak jelenleg igen szűkös a költségvetése. /Gergely Edit: Több pénz a román iskoláknak. Etnikai megkülönböztetés Maroshévízen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./"

"Tíz évvel ezelőtt jött létre a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Huszonegy nyárádmenti értelmiségi kezdeményezésére alakult meg 1993-ban a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Legjelentősebb célként a vidék szellemi, kulturális, oktatási és hagyományőrző tevékenységének a fellendítését tűzték ki. Az alapítványt tíz éven keresztül Adorjáni Árpád tanár vezette, akinek leköszönését követően Csíki Sándor megbízott elnökként lépett a helyébe. Az alapítvány legnagyobb eredménye, hogy sikerült elfogadtatni a budapesti Szent István Egyetem kihelyezett kertészeti karát. Ugyanakkor 130 tagú gyermek-tánccsoport alakult, jelentős támogatást nyújtottak a vidék továbbtanuló fiataljainak, a helyi általános iskolát és gimnáziumot könyvekkel, számítógépekkel és egyéb oktatási felszerelésekkel látták el. Segítséget nyújtottak a helyi művelődési otthon tatarozásában, ők biztosították a Kiss Hajnal és László János tanárok által rendezett irodalmi vetélkedők, estek, megemlékezések anyagi hátterét. Visszaállították Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát a község főtéri parkjába. A községben megalakult Bocskai István Közművelődési Egyesület, a Bocskai Dalkör és a többi civil szervezet egy "lelki Bocskai-szervezetbe" kell, hogy tömörüljön. /Antal Erika: Kulturális lendület Nyárádszeredán. Tízéves a Bocskai Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./ "

"Elhunyt Mócsy T. László /Kolozsvár, 1927. aug. 17. - Kolozsvár, 2003, jan. /, aki a Bolyai Tudományegyetemen a jogi tanszék oktatója volt az önálló magyar egyetem megszüntetéséig. Életpályája középpontjába a bűnügyi nyomozástan került. Szakmai tájékozottsága mégis igen sokrétű volt, hiszen büntetőjogot, alkotmányjogot, emberi jogokat és sajtójogot is oktatott. Publikációi, egyetemi jegyzetei, tan- és szakkönyvei jobbára a kriminalisztikával foglalkoztak; szaktanulmányai római büntetőjogi, törvényszéki orvostani, grafológiai, valamint grafotechnikai kérdéseket tárgyaltak. Közíróként több magyar és román nyelvű folyóirat, napi- és hetilap szerkesztőbizottsági tagja, valamint munkatársa volt. Festő- és fotóművészettel is foglalkozott. Díjnyertes fotóin kívül számos s igényes miniatűrt is alkotott. /Szász Alpár Zoltán: Mócsy T. László (1927-2003). = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./1993-tól a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola tanára, 1995-től a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen politológiai karán a magyar nyelvű újságírói szak tanára."

"Kétoldalú megbeszélést folytatott jan. 31-én Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ hetedik kongresszusa előtt Szatmárnémetiben. A találkozót követően Medgyessy Péter közölte, a magyar és a román kormányfő közösen lobbizik a Budapest-Bukarest autópálya megépítése érdekében az Európai Unió elnökénél. Nastase szerint Romániának elsősorban az Aradon, Déván és Nagyszebenen áthaladó 4-es számú európai korridorra kell gondolnia. "Érdekeltek vagyunk ugyanakkor abban, hogy olyan leágazásokat is építsünk, melyek lefedik Románia egész területét" - hangsúlyozta Nastase. Medgyessy Péter elmondta, hogy a megbeszélésen konkrét megállapodásra jutottak a magyar kisvállalkozókat és befektetőket hátrányosan érintő romániai idegenrendészeti törvény módosításával kapcsolatban.Medgyessy Péter hozzátette: román kollégájával megegyeztek abban, hogy kölcsönösségi alapon kezelik ezt a kérdést, és 15 ezer euró lesz az a határ, amelynél nagyobb befektetés esetén könnyítés jár a magyar kisbefektetőknek. A román kormányfő is megerősítette, hogy Medgyessy Péter kérésére már a bukaresti kabinet következő ülésén újratárgyalják azt a rendelkezést, amely 100 ezer eurós, afféle garanciaküszöböt szab a külföldi - így a magyarországi - befektetők romániai vállalkozásaihoz. Adrian Nastase megjegyezte, Magyarország ezt a lépést már korábban megtette, éppen csak egy lényegesen alacsonyabb, 15 ezer eurós garanciaküszöböt szabott meg.A két kormányfő nem tárgyalt a státustörvényről. Medgyessy Péter újságíróknak elmondta azt is: a magyar miniszterelnöknek nemcsak az anyaországban élő tízmillió magyar iránt van felelőssége, hanem azok iránt a határon túl élő magyarok iránt is, akik a nemzet részét képezik. /Gazda Árpád, Rostás Szabolcs: Közösen pályáznak az autópálya-építésre. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./"

"Jan. 31-én Szatmárnémetiben Medgyessy Péter miniszterelnök találkozott a határon túli magyarok képviselőivel. A megbeszélés központi témája a kedvezménytörvény módosítása volt.Megegyeztek abban, hogy az egyeztetésre kiadott tervezet alapján további szakértői megbeszéléseket tartanak, hogy február második felében úgy hívhassák össze a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülését, hogy az már a határon túliak véleményét is tükröző szövegtervezetet vitathasson meg. Szóba került, miként lehetne hatékonyabbá tenni azokat az alapítványokat, amelyeken keresztül az erdélyi magyarság hozzájuthat a számára a magyar költségvetésben biztosított, az Országgyűlés által megszavazott támogatásokhoz.Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, csak munkaszövegnek kell tekinteni azt a törvénymódosítási tervezetet, amelyet a kormány a napokban eljuttatott a Máért tagjainak. Az RMDSZ is ragaszkodik álláspontjához, hogy az oktatási-nevelési támogatást maguk a családok, ne pedig a különböző szervezetek kapják. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke tisztességes, korrekt megbeszélésnek nevezte a magyar kormányfővel folytatott eszmecserét. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke esélyt lát arra, hogy február végén a Máért ülésén megállapodás születik a kedvezménytörvény módosításáról. Bálint-Pataki elmondta, az RMDSZ vezetői kérték az Illyés Közalapítványt megbénító áldatlan helyzet mielőbbi orvoslását. /G. Á.: Mini-Máért a prefektúrán. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./"

"Jan. 31-én megkezdődött Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. kongresszusa. Markó Béla szövetségi elnök pénteki kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta: erdélyi magyarság egyetért az RMDSZ együttműködési politikájával, és azt akarja, hogy mennél nagyobb súllyal tudja ezt érvényesíteni a román parlamentben. Az RMDSZ az elmúlt években a szülőföld tényleges visszaszerzésében volt erős. Az autonómia elvben roppant egyszerű, mutatott rá: "Közös ügyeinkben közösen dönteni, külön ügyeinkben pedig külön dönteni. Meggyőződésem, hogy az általunk követett közösségi célokhoz közelebb vitt az, hogy 1996-ban kormányzásra vállalkoztunk, majd 2000-től együttműködési megállapodást kötöttünk a kormánypárttal." A protokollumpolitika célja, hogy egyenrangúvá tegye a magyarságot a románsággal. Szerinte egyesek attól félnek, "hogy netán több valósul meg abból, amit célul kitűztünk, és akkor nem lehet olyan hangosan, ízesen, jeremiásosan sírni-ríni." A romániai magyarság ma bele tud szólni országa sorsába. Továbbra is szükség van az RMDSZ-en belüli vélemények sokszínűségére. A felszólalók közül sokan kitértek az egység megőrzésének a szükségességére. "Egység nélkül nem lesz parlamenti képviselet, sem protokollum, sem szórványstratégia" - jelentette ki Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök, aki arra figyelmeztetett, az RMDSZ szövetség jellege azt is kell jelentse, hogy egyaránt választ tud adni a Székelyföld, a Partium és a szórvány kihívásaira. Rokaly József, a gyergyói szervezet elnöke vádló hangon jegyezte meg: oda jutott az erdélyi magyarság, hogy az autonómia igénye szélsőségnek számít. A Szabadelvű Kör nevében felszólaló Magyari Nándor László a demokratikus minimumra figyelmeztetett, mely alá az együttműködés révén sem szabadna mennie a szövetségnek. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform vezetője nagy hibának tartotta, hogy az RMDSZ nem ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmánymódosítási javaslatai is részét képezzék a kormánypárttal megkötendő együttműködési megállapodásnak. Bucur Ildikó hevesen visszautasította a szövetség vezetőségét ért vádat, mely szerint az RMDSZ sikerpropagandát folytat. /Gazda Árpád: Megoszló nézetek az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./ Jó munkát és sok sikert kívánok a kongresszusnak! - szólt ékes magyarsággal Adrian Nastase miniszterelnök a kongresszus résztvevőihez. A román kormányfő beszéde közvetlenül Medgyessy Péter magyar miniszterelnök köszöntő szavai után hangzott el. Medgyessy beszédében utalt erdélyi származására, melynek folytán "szívéhez közel állónak" tekinti az erdélyi magyarságot. Az otthon maradás, a szülőföldön való boldogulás mellett foglalt állást. "A fiatalok érezzék, hogy jó itt együtt élni. Ehhez iskolákra, egyetemekre van szükség, lehetőségekre, hogy járják a világot, de belső kényszerre is, hogy ide visszatérjenek" - hangsúlyozta. A magyar miniszterelnök külön megköszönte román kollégájának az RMDSZ kongresszuson való részvételt: "Köszönöm, hogy eljöttél, hogy itt vagy köztünk, mert az, hogy én eljöttem, nagyon természetes dolog" - mondotta Medgyessy Nastase felé fordulva. "Nem csak egyszerű udvariassági gesztus, hogy a román kormány tagjai részt vesznek az RMDSZ-kongresszusán; ennek szimbólumértéke van, újfajta politikai kommunikáció kezdetét is jelképezi" - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A román kormányfő az RMDSZ-re hosszú távon is partnerként tekint. Nastase beszédében határozottan kiállt a kollektív jogok helyett az egyéni jogok alkalmazása, a román szuverenitás elve, valamint a nemzeti szimbólumok tisztelete mellett, de ugyanakkor elismerte, hogy a román állam egysége és integritása nem összeegyeztethetetlen a magyar kisebbség nemzeti identitásának kinyilatkoztatásával. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke szerint "Az anyaország határain kívül rekedt magyarok támogatása elválaszthatatlan a szomszédos államok politikájától és Magyarország euroatlanti integrációjától". Kovács szerint az 1996-ban aláírt, oly bizalmatlanul fogadott román-magyar alapszerződés megteremtette a bizalom alapjait nemcsak Bukarest és Budapest, de Bukarest és Erdély között is; a jelenleg aláírt kétpárti megállapodás pedig ugyanezt a célt szolgálja.Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint "újra és újra ugyanolyan élethelyzeteket kell megélnünk, hasonló problémákkal kell megküzdenünk." A határon túli magyarok azonos problémáiról és reményeiről beszélt Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének az elnöke is. "Szokatlan, hogy két szocialista párt egy konzervatív párt rendezvényén köti meg szövetségét" - kezdte köszöntőbeszédét az Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözletét is tolmácsoló Németh Zsolt. A Fidesz alelnöke úgy nyilatkozott, a határon túli magyaroknak élniük kell az adott lehetőségekkel, és el kell gondolkodniuk azon, milyen további lehetőségekre van szükség. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy véli, "az erdélyi magyarság jövőjét illetően az RMDSZ-nek fáklyás szerepe van, a jövőt illető sok közös terv és feladat közül pedig a legfontosabb az, hogy szót kell értenünk egymással". Az SZDSZ-t képviselő Eörsi Mátyás parlamenti képviselő a román miniszterelnöknek a magyar oktatás kiszélesítését ígérő nyilatkozatára reagált. "Három évvel ezelőtt álmodni sem mertünk állami magyar egyetemről, de ha a jelenlegi együttműködés folytatódik, további három év múlva maradéktalanul valóra válhat Adrian Nastase ígérete" - jelentette ki köszöntőbeszédében Eörsi. /Erdei Róbert: Magyarul szólt az RMDSZ-hez Nastase. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./"

"Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./"

"Titkos szavazással döntsön arról a kongresszus: felengedik-e a Szatmárnémetiből hazafelé tartó buszra Tőkés Lászlót, vagy sem" - hangzott el Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felszólalása a szövetség alapszabály-módosításának cikkelyenkénti megszavazása előtt. Az RMDSZ-busz metaforája ettől kezdve visszatérő motívummá vált a küldöttek felszólalásaiban.Kónya-Hamar Sándor képviselő úgy érezte: le akarják szállítani a buszról azt az embert, aki annak felépítéséért és elindításáért a legtöbbet tette, mások - mint például a nagyváradi Szabó Ödön - megkérdőjelezték annak a személynek a helyét ezen a buszon, aki - bár megépítette azt - kiszúrta a kerekeit, és betörte az ablakát. Bucur Ildikó, a Szociál-Demokrata Platform elnöke úgy vélte: Tőkés felszállhat a buszra, talán még nincs túl késő ehhez, "így egy kicsit jobban szorulunk majd, de legalább mindannyian rajta leszünk". Frunda György szenátor így fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy a buszsofőr melletti helyen ülő személy "néha kinyitja az ajtót, elrántja a kormányt, megnyomja a gázpedált, sőt a fékkábelt is megpróbálja elvágni". "Ezen a buszon mindenkinek helye van, sőt még üres székek is vannak. Ezen a buszon Tőkésnek is helye van, de nem a buszvezető mellett, hanem valahol az első-második sorban, vagy ott, ahol éppen ülni akar. És ha a buszvezető mellett ülő személy is sofőr akar lenni, harcoljon meg érte!" - jelentette ki Frunda. Verestóy Attila szenátor szerint meg kell követelni attól, aki kormányozni szeretne, hogy legyen jogosítványa, és vizsgázzon is erről. A kongresszus végül 68 ellenszavazattal és 9 tartózkodással törölt a tiszteletbeli elnöki tisztséget az RMDSZ alapszabályából.A küldöttek megszavazták a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) felállítását, mely a platformok közötti egyeztetés hatékony eszköze lehet, és amellyel az RMDSZ elnök konzultálni hivatott minden fontosabb döntés előtt. Tizenegy tagúra bővítették ki az eddig kilenc tagból álló Szövetségi Operatív Tanácsot, melyben a két újabb hely mellett a tiszteletbeli elnök helye is megüresedett. A tanács új tagjai lesznek: az SZKT Állandó Bizottságának két alelnöke, valamint egy területi elnök. Az elfogadott módosító javaslat szerint ezentúl a parlamenti képviselők, szenátorok, területi elnökök (összesen 61 személy) alanyi jogon tagjai az SZKT-nak. Tizenegy küldöttet az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást kötött országos ifjúsági tanács nevez ki (ez a választott képviselők 15 százalékával egyenlő), s csak a további 72 képviselőt válasszák meg közvetett vagy közvetlen módon a területi szervezeteken belül. A belső választást máj. 31-ig el kell végezni, ettől számított harminc napon belül pedig a szövetségi elnöknek össze kell hívnia az új tanács alakuló ülését. A jövőben nem lehet RMDSZ tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon.Sikerült keresztülvinniük elképzeléseiket az ifjúsági szervezeteknek, melyek számára ezentúl 15 százalékos képviseletet biztosítanak az RMDSZ minden szintű döntéshozó testületében. A kongresszusi küldöttek az RMDSZ módosított alapszabályát 308 igen, 27 ellenszavazattal, valamint 9 tartózkodással elfogadták. /Erdei Róbert: Tőkés Lászlót leszállították az RMDSZ autóbuszáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"

"Fodor Imre történelmi felelőtlenségnek nevezte a tiszteletbeli elnöki tisztséget megszüntető kongresszusi döntést. "Megosztottuk az erdélyi magyarságot - sommázta véleményét Marosvásárhely alpolgármestere. - Ezek után hogyan tudja integrálni a szövetség a belső ellenzéket?" Kerekes Károly Maros megyei képviselő megjegyezte, Markó eddig a vele egyetértőket integrálta. A máramarosszigeti Gerstmayer József arra figyelmeztetett, hogy az alapszabály nem különíti el megfelelőképpen az RMDSZ döntéshozó és végrehajtó szerveit, nem fogalmaz meg konkrét összeférhetetlenségi szabályokat. A temesvári Szász Enikő Adrian Nastase kongresszust köszöntő beszédét idézte fel Markó elnöknek, melyben a miniszterelnök "agyondicsérte" az RMDSZ-t, ugyanakkor elutasította a magyar közösség autonómiára, kollektív jogokra vonatkozó követeléseit. "Hogyan fogja az RMDSZ támogatni azt a pártot és azt a kormányt, amelyik piros lapot mutat a szövetség legfontosabb törekvéseivel szemben?" - tette fel a kérdést Szász Enikő. Markó Béla válaszában kifejtette: a szövetség olyan szerepet várt el a tiszteletbeli elnöktől, amelynek ellátása tulajdonképpen lehetetlen. Az elnök arra kérte az egyházakat és az erdélyi magyar értelmiséget, hogy ezentúl közösen lássák el ezt a feladatot. Elutasította az RMDSZ megosztó döntésére vonatkozó felvetést. "Integráló személy szeretnék lenni, de ennek feltétele is van. Aki integrálódni akar, az dolgozzon is." - mutatott rá. Az Adrian Nastase kijelentéseire vonatkozó kérdés kapcsán Markó Béla hangsúlyozta, fontos, hogy az RMDSZ megkösse a 2003-ra szóló megállapodást a kormánypárttal. Arra figyelmeztetett azonban, hogy a Szociáldemokrata Párt is fejlődik. Gerstmayer József kérdésére elismételte, személy szerint a szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetésének a híve. Jelenleg még nem lehet Romániában olyan szabályokat bevezetni, amelyek tiltanák például, hogy valaki egy időben legyen politikus és üzletember. /Gazda Árpád: Történelmi felelőtlenség? = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"

"A faipari vállalkozók febr. 1-jén hatodik alkalommal szervezték meg hagyományossá vált, Fabuli elnevezésű találkozójukat Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A rendezvényt alkalmi bútortörténeti kiállítás egészítette ki. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató elmondta, a faiparban tevékenykedők 1929-ben az 50. évfordulóját ünneplő Székely Nemzeti Múzeumnak gazdasági kiállítással és kétszáz oldalas emlékkönyvvel tisztelegtek, ugyanakkor több ízben is támogatták az intézményt. A kommunista rendszerben az emberek sok értékes iratot megsemmisítettek. "Nem merték őrizni a koronás címert viselő dokumentumokat, ezért elégették például az iparosotthon tevékenységét bizonyító könyvtárnyi iratokat" - tette hozzá. /Domokos Péter: Faipari fórum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"

"Kubanek László székelyudvarhelyi képzőművész festményeiből nyílt kiállítás a hét végén a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben. Marosvásárhelyen évek óta nem állított ki székelyudvarhelyi képzőművész - mutatott rá Nagy Miklós Kund szerkesztő. Kubanek László /sz. Székelykeresztúr/ az egyetem elvégzését követően telepedett le Székelyudvarhelyen, ahol formatervezőként él. Kubanek elmondta, leginkább szociális, társadalomkritikai jellegű témák foglalkoztatják, ezt fejezi ki az alkotások révén. "A kortárs képzőművészet eltávolodott a közembertől, nagyon l art pour l art lett megint, és ezt én valahogy tudatosan próbálom visszacsavarni abba az irányba, hogy elfogadható, egyszerű és ugyanakkor újító is legyen" - jellemezte stílusát Kubanek. /Antal Erika: Emberközeli festészet fekete alapon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"

"Az Ítélőtábla febr. 3-i megfellebbezhetetlen döntésével végleg elutasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. Sabin Gherman, a szervezet elnöke a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Sabin Gherman felhívást intézett minden erdélyi lakoshoz, hogy nyomásgyakorlással, lobbival támogassa az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. Az Erdély-Bánság Liga párttá alakulását 2002. márc. 23-án jelentették be, Sabin Gherman mozgalmának kolozsvári kongresszusán. Gherman mozgalma 1998-ban indult a kolozsvári újságíró elhíresült, Elegem van Romániából... című röpiratával, s a pártalapítási kísérlet előtt a Pro Transilvania Alapítvány támogatásával próbált kibontakozni. /Lázár Lehel: Gherman kártérítést követel. Véglegesen elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./"

"Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója az elmúlt hetekben sejtelmesen beszélt veszélyekről, összeesküvésekről: olyan eseményláncokról, amelyek a románok "nemzeti-állami" létét fenyegetik. Az SRI-igazgatója meglátogatta a szekusidő hangulatát is őrző vidéki "információs egységeket". Timofte elődje, Magureanu a magyar veszélyre, az "enklavizálódó" Székelyföld "borzalmaira", elszakadási és kiválási mozgalmakra figyelmeztetett, Timofte ma ezt már nem teheti. Új veszélyeket kellett tehát kiötleni. Ha Európa által is elfogadott az országhatáron túli nemzetrészek iránti felelősségvállalás, akkor Timofte "nemzetmentő" figyelme azokra a konspiratív csoportokra összpontosul, amelyek most a határon túli román identitást veszélyeztetik. A románellenesen konspiráló világ képét őrzi, ez pedig a Ceausescu-korszak meghaladhatatlan öröksége. /Bakk Miklós: Szekusidőben: a győzelmes kotyvalék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Az utóbbi időben heves bírálatok érték Erdélyben a magyar Oktatási Minisztériumnak az ösztöndíjrendszer módosítására vonatkozó elképzeléseit. Hiller István politikai államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a szülőföldön való boldogulást, kívánja pártfogolni. 2001-ben 6304 határon túli magyar fiatal vett részt az anyaországi közoktatásban. Az a tapasztalat, hogy akik Magyarországon érettségiznek, többnyire magyarországi felsőfokú oktatási intézményekben akarják folytatni tanulmányaikat. Az Apáczai Közalapítvány korábbi kuratóriumi elnöke, Berényi Dénes akadémikus a kormányváltáskor jelezte, hogy szakmai munkája miatt nem kívánja tovább vállalni a tisztséget. Utódja Kőnig Sándor addigi kurátor, jelenlegi elnök mellett a kuratórium minden tagja folytatja tevékenyégét. Az Apáczai Közalapítvány működésének folyamatosságát sikerült biztosítani. A tavaly 800 millió forinttal gazdálkodó Apáczai Közalapítvány költségvetését a magyar kormány 2003-ban másfélszeresére , 1,2 milliárd forintra emelte. Az oktatási tárca a határon túli közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére és az intézményrendszer korszerűsítésére 750 millió forintot különített el. 250 millió forinttal támogatják a felnőttképzéssel kapcsolatos programokat. Az informatikai tárca számítástechnikai beruházásokra és informatikai fejlesztésekre 200 millió forintot adományoz. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács nemrégiben hevesen bírálta az Oktatási Minisztérium január elején elkészített tervezetét, amely szerint magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000-2001-es tanév előtt, Magyarországon kezdték. Magyarországon az elmúlt öt évben nyolcvanezerrel csökkent a diákok száma: 1998-ban a közoktatásban részt vevő diákok száma valamivel meghaladta az egymilliót, most 930 ezer körül van. Ennek ellenére nincs olyan szándék, hogy a megüresedett helyekre határon túli magyar diákokat hozzunk. Az oktatási tárcának és a kormány egészének a határon túli magyar oktatással szemben elkötelezettsége van, és ez az elkötelezettség a szülőföldön való boldogulás elősegítésére vonatkozik. /Salamon Márton László: "Kezet nyújtottam mindenkinek" Interjú Hiller István politikai államtitkárral. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Sikkasztás, hűtlen vagyonkezelés és okirat-hamisítás vádjával indít bűnvádi eljárást a gazdasági rendőrség Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezérigazgatója ellen. Egy héttel korábban a rendőrség még nem nyilatkozott a társulatnál folytatott könyvviteli ellenőrzés során tapasztaltak jogi besorolásáról. A vizsgálat megállapította: a Jókainé Laborfalvi Róza Színházpártoló Alapítvány révén bonyolították le a valuta kezelését. A pénzügyi ellenőrök sokallták a telefonszámla-keret túllépését, valamint a külföldi vendégszereplések számát is. A színigazgató cáfolta az ellene felhozott vádakat. Nemes Levente úgy gondolja, valószínűleg az alapítvány és a színház közötti tranzakciókat minősítette hűtlen vagyonkezelésnek a rendőrség.Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a színház költségeit csak a helyi önkormányzat kérheti számon. /Domokos Péter: Bűnvádi eljárás Nemes ellen. Hűtlen vagyonkezeléssel vádolják a színházigazgatót. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"A tizenhárom éve Bukarestben élő Hajdu Győző egykori pártaktivista, az Igaz Szó egykori főszerkesztője azt az emeletes házat szeretné megvásárolni, amelyben felesége és annak családja él. Képtelen beletörődni Hajdu Győző abba, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat nem adja el neki azt az államosított házat. A házat évek óta pereli Gyöngyösi Ferenc egykori tulajdonos, aki feleségével együtt 1978-ban kérte a magyarországi végleges kitelepedési engedélyt. Fodor Imre volt polgármester, jelenlegi alpolgármester elmondta, hogy nem a bérlők, hanem a jogos tulajdonosok oldalára álltak. Ezért több ízben támadta őt Hajdu Győző, de sokat cikkeztek róluk a román nyelvű lapok is. Fodor konok kiállását még az RMDSZ bizonyos vezetőinek sem sikerült megtörniük. - Hajdu Győző nem a városgazdálkodási vállalattól, hanem a megyei pártbizottságtól kapta az ingatlant, ezért protokoll-lakásnak számított - vélte Jung Ildikó. A Budapesten élő idős házaspár természetben követeli vissza ingatlanját, amelyért 1978-ban mindössze egy fél Dacia árával, 32 ezer lejjel kártalanították őket. Hajdu Győző , az Együtt-Impreuna Kulturális és Baráti Társaság elnöke Fodor Imre felelősségre vonását és a helyzet megoldását kérte a jelenlegi polgármestertől. "Miért bűnhődjünk egy szélsőséges magyar expolgármester visszaélései miatt? - tette fel a kérdést, majd néhány sorral odébb rámutat: - Semmivel sem túlzok, amikor azt állítom, hogy Marosvásárhely életéért és szellemiségéért, a román és a magyar nép közötti harmóniáért az utóbbi ötven évben magyar íróként és román hazafiként százszor többet tettem, mint az RMDSZ bármelyik vezetője." "Nem csoda, hogy az RMDSZ szélsőséges vezetői folytonosan támadnak, hisz az 1989-es forradalom óta több száz cikkemben tiltakoztam alkotmányellenes és romángyalázó megnyilvánulásaik miatt" - mutatott rá Hajdu Győző. /Szucher Ervin: Emeletes házat igényel Hajdu Győző. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Tárgyalni készülnek Maros, Kovászna és Hargita megye vezetői.Jelentős előrelépésként könyvelték el a háromszéki RMDSZ politikusai, hogy a szatmárnémeti kongresszus határozatot fogadott el a térségek fejlesztéséről. A kezdeményező Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök közölte, Háromszék szempontjából, ahol évek óta folyik az eredménytelen harc a kistérségi társulások létrehozásáért, jelentős előrelépésnek számít, hogy a harcot felvállalja az RMDSZ csúcsvezetősége. A Székelyföldi Fejlesztési Régiónak olyan régióvá kell válnia, ahol mindenki meg tudja őrizni identitását, ám meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek egy egységes program mentén biztosítják a gazdasági fejlődést" - hangsúlyozta Demeter. /Farkas Réka: Székelyföldi Régiót terveznek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Négy éve nincs irodalmi kör Székelyudvarhelyen. Ezen kíván változtatni Zsidó Ferenc író, aki Padlás néven irodalmi klubot szervez. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum klubterme ideális környezetet teremt ahhoz, hogy minden héten irodalomról beszélgessenek. Hasonló kezdeményezések már voltak évekkel korábban: az Alterego irodalmi kört Farkas Wellmann Endre, az UFF által indított Kontakt irodalmi klubot Thamó Csaba vezette, azonban mindkét kör megszűnt. Zsidó Ferenc, nemrég mutatta be Szalmatánc /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regényét, korábban a Műhely rovatot szerkesztette az időközben megszűnt Udvarhelyszék hetilapban. A Műhely állandó kliensei voltak a fióknak író amatőr szerzők. A tervek szerint a Padlás részben a hetilappal együtt megszűnt Műhely szellemi örököse is lesz. /Zilahi Imre: Padlásnyi izgalmas (iroda)lom. Irodalmi klub indul Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Puskás Bálint szenátor cáfolta a Curentul febr. 5-i számában megjelent hírt, miszerint az RMDSZ a titkosszolgálatnál igazgatóhelyettesi széket kérne a kormányzó párttól cserében a parlamenti támogatásért. A Curentul közölte, az RMDSZ kérni fogja, hogy a magyar kisebbség képviselői magas rangú beosztásokat kapjanak a titkosszolgálatok, a hadsereg és az igazságszolgáltatás struktúráiban. Puskás tagadta, hogy konkrét tisztségeket nevezett volna meg a Curentulnak adott nyilatkozatában. "A lap ferdített, hiszen én csupán annyit mondtam, hogy egyetértek Markó Bélának a kongresszuson elhangzott nyilatkozatával, miszerint fontosnak találja, hogy a magyarság képviseltetve legyen a rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálat intézményeibe" - állította a szenátor. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ valóban fontosnak tartja a magyarság képviselőinek jelenlétét a rendőrség, diplomácia és titkosszolgálat struktúráiban, de nem vezetői tisztségek betöltéséről van szó. /Incze Ferenc: RMDSZ: félreinformálnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"

"Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"

"Tempfli József megyés püspöknek meg kell várnia a Legfelsőbb Bíróságnak a nagyváradi püspöki palota visszaszolgáltatásáról szóló végső döntését, és csak ettől függően költözhet be az épületbe - jelentette ki tegnap Stefan Seremi, a Bihar megyei önkormányzat elnöke./Pengő Zoltán: Tempfli nem költözhet be a palotába. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"

"Két ízben is vitát váltottak ki a Maros megyei RMDSZ hírlevelei. A Brassai Zsombor ügyvezető elnök által fogalmazott és a sajtónak is eljuttatott hírekről az érintettek azt állítják, hogy ferdítésekben és csúsztatásokban bővelkednek. Andrássy Árpád, az RMDSZ marosludasi elnöke kért pontosítást a Népújságban RMDSZ Hírmondó címmel megjelenő, a szövetség által fizetett oldalban megjelenő egyik hír kapcsán, mert abban az egyik, belső ellenzékinek számító parlamenti képviselő "indexre került": nem említették meg a kerület kiemelt meghívottját, Kerekes Károlyt. Ezután egyházi berkekben keltett felháborodást az RMDSZ újabb hírlevele. A közlemény szerint az RMDSZ megyei elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházmegyék esperesei és a szövetség vezetői. Valójában az espereseket mindössze lelkészkollégájuk, Brassai Zsombor ügyvezető elnök fogadta. "Az sem igaz, hogy együttműködési stratégiát állítottunk volna fel. Az időszerű erdélyi magyar közéleti kérdésekben az egyháznak lesz stratégiája, de azt nem az RMDSZ-szel együtt fogalmazzuk meg. Ami az oktatást kérdését illeti, erről szó sem esett" - állította Ötvös József. /Szucher Ervin: Vitát szülnek az RMDSZ hírlevelei. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"

"Ismeretlen tettesek három sírt gyaláztak meg Újvidéken, a Futaki úti temetőben, a temető katolikus és református részében. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) élesen tiltakozott a városi hatóságoknál a történtek miatt, és követelte a síremlékek helyreállítását. Néhány hete Újvidéken magyarellenes röpcédulák jelentek meg, s a mostani sírrongálás is illeszkedik a magyar kisebbség elleni kirohanások sorozatába. /Sírokat gyaláztak meg Újvidéken. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"

"A képviselőház febr. 6-án tárgyalta az európai és nemzeti érdekeltségű szállításügyi infrastruktúra-szükségletet jóváhagyó törvényjavaslatot. Antal István, az ipari és szolgáltatásügyi bizottság elnöke kérte, hogy prioritásként szerepeljen a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár nyomvonalon haladó autópálya megépítése is. A törvény szerint Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Pitesti nyomvonalon halad majd az autópálya. Márton Árpád képviselő is kérte a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár nyomvonalon haladó autópálya prioritásként való kezelését. /Autópálya-prioritás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"

"A demokratikus elvek figyelmen kívül hagyásával vádolja Romániát az Európai Parlament egyik csoportja, a Nemzeti Pártok Szabad Szövetsége (EFA). A szövetség elítéli a bukaresti táblabíróság ítéletét, amelyben visszautasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. A szövetség arra biztatja a ligát, hogy ügyével forduljon a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda György RMDSZ-es szenátor nem lát semmilyen alkotmányjogi érvet arra nézve, hogy miért utasította el a bíróság a párt bejegyzését. /Lepedus Péter: Európai tiltakozás. Romániát kötelezhetik a liga bejegyzésére. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"

"Febr. 6-án az RMDSZ átadta a kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) az idei együttműködési megállapodás megkötéséhez feltételül szabott kéréslistát, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A PSD két nap időt kért a húszoldalas (a tavalyi 14 oldalas volt) jegyzék áttanulmányozására, várhatóan febr. 9-én és 10-én vitatják meg a kéréseket. Borbély elmondta, ezúttal több garanciát kérnek a PSD-től a határidős kérdések időbeni teljesítésére. A megyei szintű megállapodások listáját két hónapon belül kell véglegesíteniük a területi szervezeteknek. /Incze Ferenc: Átadták a listát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"

"Leomlott plafon, kitámasztott falak fogadják a Lábas Házba látogatót. Sepsiszentgyörgy nagy múltú történelmi épületének febr. 6-án először nyíltak meg a kapui, Albert Álmos polgármester szavaival a város "félhivatalosan" átvehette át az ingatlant, amely ötven évig az állami levéltárnak adott otthont. A Lábas Ház teljes mértékben el volt zárva a külvilágtól, ez alatt az idő alatt állaga annyira leromlott, hogy mára már használhatatlanná vált. A Lábas Ház körüli konfliktus 1999 őszén robbant ki. Ekkor egy kormányrendelet értelmében a Székely Nemzeti Múzeum román "ellenintézményét", a Keleti Kárpátok Múzeumát költöztették volna a magyar műemlék épületbe. A felháborodás és a tiltakozási hullám hatalmas volt, három év kellett ahhoz, hogy 2002 őszén megszülessen egy újabb kormányrendelet, amely a város tulajdonába adja a Lábas Házat, és ezért cserébe a megyei önkormányzat állami tulajdonba utalja a művelődési felügyelőségnek otthont adó villát, amelyben a jövőben berendezhetik a Keleti Kárpátok Múzeumát. Ez a kormányhatározat azonban a nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, így nem is lépett érvénybe. Febr. 3-án Sepsiszentgyörgyre érkeztek a belügyi és a művelődési tárca képviselői, hogy átadják, illetve átvegyék az épületet, az önkormányzat képviselőit nem értesítették az átadásról. Albert Álmos ezért Bukarestbe utazott, hogy Razvan Theodorescu miniszterrel tisztázta a kérdést. Kiderült, a miniszter számára egyértelmű, hogy a városé lesz a Lábas Ház. Nagy munka vár majd a szakemberekre, és nagy összegeket kell előteremteni. Ígéret van magyarországi támogatásra, és bíznak benne, hogy valamennyi pénzt a román állam is hajlandó lesz adni. /Farkas Réka: Ötven év után megnyílt a Lábas Ház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"

"Zilahon egy munkásszállóban, a TCI-tömbházban 46 egyszobás lakás van, melyekben 80 család lakik /összesen 230 személy/ víz, fűtés és áram nélkül. Zömüket valamikor a nyolcvanas években csábította ide egy nagyüzem, amely 1990 után bezárta kapuit. Orrfacsaró bűz árad az épületből. A lépcsőház minden egyes emeletéről hiányoznak az ablakok, egyikből-másikból egy-egy kémény kandikál ki. A bejárati ajtónál hatalmas szemétkupac van. A földszinten ugyanis senki sem lakik, így az emeletekről ide hordják az emberek a háztartási hulladékot. A negyedik emeleten lakik Bulz Ernő családjával, ő kérte, jöjjenek el hozzá a laptól. Egyetlen szoba van, nincs konyha, sem vécé. A padló cementből van, az ablak is csupán egysoros. A villanyáramot már régebben kikapcsolták. A vizet is hordani kell, vederrel egy közeli kazánházból. A tömbház megtelik romákkal, akik meglátogatják itt élő rokonaikat. Aztán kezdődnek az ajtóbetörések, a viták. A házban azért nincs áram, mert senki sem fizeti. Zilah alpolgármestere, Fekete Károly tisztában van a TCI-tömbházban uralkodó állapotokkal. Szerinte van remény az épület felújítására. /ifj. Cseke Péter, Deák Zoltán: Munkásszállók lakói: az "újszegények". = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"