A nemzeti örökség átmentése Torockón az immár hivatalosan is bejegyzett Kriza János Kulturális Egyesület körül körvonalazódik. Több évtizedes szünet után ismét összeállt egy 15 fős csapat, és ma már újra van fúvószenekara Torockónak, újra szól a rezesbanda. Hangszereket egy megszűnt kolozsvári fúvószenekartól kölcsönöztek, az 50 éves tapasztalattal bíró Petrucz Sándor kolozsvári zenész pedig vállalta a betanítást. A Kárpát-medence egyik legszebb magyar népviseletének, a torockóinak a fennmaradása érdekében az utóbbi három évben a fiatalság a csipkeverést is megtanulta. Zenei kultúrájuk mellett a torockói népviseletet szeretnék felújítani. Az egyesület következő célja a nőszövetség megalakítása, illetve egy giccs elleni fórum létrehozása. /Tamás András: Giccsellenesség Torockón. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Több mint egy éves pályafutásra tekinthet vissza a torockói Kriza János Művelődési Egylet, újraéledtek a helyi népi hagyományok, újból van fúvószenekar is. A rezesbanda folyamatosan működött az 1920-as évekig amikor az akkori rendszer által a falu nyakára ültetett Lazar jegyző eladta a hangszereket, csak párat sikerült megmenteni. A két világháború között Torockón gazdag kulturális élet volt, az ifjúságnak színdarabokat tanítottak be. Az ötvenes évektől napjainkig csend következett. Néhány bátor szellemű vállalkozó 2007 elején újraszervezte a rezesbanda tevékenységét. Petruc Sándor kolozsvári zenész vállalta el a vezetést és a betanítást. Azóta folyamatosak a fellépések, a falu főterén majdnem minden vasárnap felcsendülnek a kuruc és magyar dalok. Az egylet eredményt ért el a hagyományőrzés terén is, különösképpen ami a népviseletet illeti, amiről azt mondják hogy az egyik legszebb az egész Kárpát-medencében: újra készítik a népviseletet. Fontos része ennek a csipkeverés vagy torockói nyelven a batyikolás. /Szakács Bálint: Torockói rezesbanda. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./