Értékes kiadvány a Szilágysági gyerek vagyok. 101 magyar népdal című antológia, amely a Román Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Osztályának támogatásával jelent meg Zilahon. A könyvet gondozó Gáspár Attila emlékeztetett: mivel eddig csak két olyan füzetecske jelent meg, amely szilágysági népdalokat tartalmaz – az egyik 1973-ban Szilágysági népdalcsokor címmel, a másik pedig a Kriterion Könyvkiadó jóvoltából 1979-ben, a fiatalok, az iskolásoknak nincs amiből felkészülniük az évente sorra kerülő, "Szilágysági gyerek vagyok" elnevezésű népdalvetélkedőre. A kiadványban szereplő népdalokat Almási István, Balogh Dezső, Gáspár Attila, Kodály Zoltán és Lajtha László gyűjtötte. /Mezei Kinga: "Amíg magyarul énekelünk, magyarok vagyunk" Hiánypótló szilágysági kiadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Domokos Géza neve az elmúlt évtizedekben összeforrott a Kriterion Könyvkiadó nevével. Ezért is ért mindenkit váratlanul a hír, miszerint ,,egykori" kiadója beperelte jogtalan név- és emblémahasználat miatt. Legutóbbi könyvén — Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva — ugyanis szerepelt a Kriterion jellegzetes lovas emblémája, amit a kiadó jelenlegi igazgatója, H. Szabó Gyula nehezményezett, s beperelte a könyv két kiadóját, a Pallas-Akadémiát és a Polist. Már két tárgyalás, tájékoztatott Domokos Géza. Megérkezett a Román Szabadalmi és Védjegyhivatal szakvéleménye is, miszerint a két inkriminált kiadó nem követett el törvénysértést. A kiadó a nevet és az emblémát ugyanis 2001 májusában védte le, az Igevár pedig 2000-ben már megjelent. /Bogdán László: Furcsa perek - beszélgetés Domokos Gézával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Vajdaszentivány a Felső-Maros mente egyik leghíresebb faluja, ahol a népszokások, hagyományok még elevenen élnek, tánctalálkozókat, tánctáborokat, kulturális rendezvényeket szerveznek. Febr. 16-án a Zichy-Horváth Egyesület Nagy Erika tanítónő és könyvtáros irányításával irodalmi délutánt szervezett Vajdaszentiványon. A rendezvény meghívottja volt Fodor Sándor író, Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, Balog Zoltán, az Erdélyi Magyar Könyvklub ügyvezetője, Jászberényi Emese, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, Györffy András marosvásárhelyi színész. Szabó Gyula a kiadó munkájáról, szerepéről, feladatairól, Balog Zoltán a könyvklub tevékenységéről beszélt, Jászberényi Emese a rádió által kiadott két CD-ről (Erdélyi hangok és Szivárgás) számolt be, Györffy András Tompa László két versét: a Magányos fenyő és az Éji szálláson egy vén vártorony alatt címűt szavalta el. Fodor Sándor saját elbeszéléseinek, mókás, rímes történeteinek felolvasásával szórakoztatta az összegyűlt gyerekeket, felnőtteket. Az Erdélyi Magyar Könyvklub ezúttal 104 magyarországi könyvet, valamint két db A magyarok krónikája című történelmi kötetet adományozott a Zichy-Horváth Egyesületnek, a létesítendő gyermekkönyvtár részére. /Szász Edith: Vajdaszentiványon szeretnek olvasni. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

A Hargita Megyei Törvényszék márc. 12-én elutasította a Kriterion Könyvkiadó keresetét a Pallas-Akadémia, a Polis Könyvkiadó és a Kriterion Alapítvány ellen a név- és jelképhasználati perekben. A Kriterion Könyvkiadó tavaly jogtalan névhasználat vádjával indított pert a csíkszeredai Kriterion Alapítvány ellen, a Kriterion-embléma használata miatt pedig az ugyancsak csíkszeredai Pallas-Akadémiát és a kolozsvári Polist perelte. A törvényszék kérésére az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM) közleményben szögezte le, hogy a Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó nem követett el jogbitorlást, amikor közösen megjelentetett, a Kriterion Könyvkiadó történetét taglaló Igevárban felhasználták a lovas emblémát. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója kijelentette: a 2000 őszén napvilágot látott Igeváron kizárólag díszítő elemként alkalmazták a lovas emblémát, ami – tekintve, hogy a kötet a Kriterion történetéről szól –, szerinte teljesen jogos volt. Hasonlóképpen vélekedett Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. /Rostás Szabolcs: Pert nyert a Pallas és a Polis. Elutasították a Kriterion kiadó kereseteit. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Az elmúlt évben jelent meg László Bakk Anikó és Szabó Zelmira Csimbum és a hangmanók /Kriterion Kiadó/ című kötete. A szerzők szándéka szerint ugyanis az évekkel ezelőtti Zenebona palota című kötet ikertestvére ez a munka, a zenei anyanyelv írás-olvasásához eddig jobbára nélkülözött énekeskönyv. Valódi hiányt pótol, amelyet a magyar zenei anyanyelven nevelkedett énektanárok hiánya is tetőz. Jó segédeszköze lehet az óvodai, iskolai oktatásnak. László Bakk Anikó könyvének illusztrátora, társ-szerzője Szabó Zelmira. /Németh Júlia: Kiruccanás a hangvilágba. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Napvilágot látott Sebestyén Dobó Klára nyugalmazott zenetanárnő Én élmények kicsi búval /Kriterion/ című, kászoni népzenei gyűjtését tartalmazó kötete. A másik Kriterion-újdonság Borcsa János monográfiája Méliusz Józsefről. (Kriterion Közelképek sorozat). A Kriterion a Marosvásárhelyi Rádióval közösen kiadott két CD-lemezt. Az egyiken írók, költők hangját hallható, a másikon - címe: Szivárgásban - erdélyi költők versei hangzanak fel. /H. Szabó Gyula: Kriterion-újdonságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Kriza János székely népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák Faragó József gondozásában, második, kiegészített kiadásában jelent meg a Kriterion Könyvkiadónál. A kiadvány fő célja a könnyebb olvasás elősegítése, ennek érdekében a cz, nyny, szsz stb. betűcsoportokat c-, nny-, ssz-re változtatták. /Ö. I. B.: Ismét Vadrózsák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

A Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent Csetri Elek Kőrösi Csoma Sándor életét és tudományos tevékenységét bemutató könyvének második kiadása. A kötet az 1984-es első kiadás hű tükörképe. /Ö. I. B.: Kőrösi Csoma Sándor ismét közöttünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Az Erdélyi Napló egykori riportere, majd főszerkesztője, később a Krónika című kolozsvári napilap egyik alapítója, ma vezető szerkesztője – a temesvári forradalmár Gazda Árpád, aki Mikor kicsi voltam, magyar voltam címmel jelentette meg riportjainak gyűjteményét a Kriterion Kiadónál. A riport sohasem tökéletes, ezért "vettem a bátorságot, hogy belejavítsak az újságokban közölt írásokba, esetenként megváltoztassam a címet, lábjegyzetben egészítsem ki azokat a történeteket, amelyek folytatódtak a riport megjelenése után" - jelezte. Az írások mindenféle utólagos toldás-igazítás nélkül is megállják a helyüket, az erdélyi magyar kortárs hírlapírás csúcsteljesítményei közé tartoznak. /D. L.: Titkok feszegetése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./

Idén máj. 21. és 26-a között lesz a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója tájékoztatott: idén egy tíz négyzetméteres felületet béreltek a magyar kiadványok számra. A közös standon a Kriterion, a Coinonia, a Pallas Akadémia, a Polis, a Pro Print és a Mentor Kiadó mintegy 450 címet kínál az érdeklődőknek. A Mentor Kiadó a romániai magyar oktatási intézményeknek 25 százalékos kedvezményt ad, csoportos vásárlás esetén. A pedagógusok és diákok egyéni rendeléskor 10 százalékos kedvezményt kapnak. Valószínűleg idén is a Wass Albert- könyveknek lesz a legnagyobb sikerük. Újdonság Kovács András Ferenc verseskötete. A magyarországi Ünnepi Könyvhéten /jún. 6-10./ a Romániai Magyar Könyves Céh két sátorral lesz jelen, 12 erdélyi kiadó könyveivel. Káli Király István szerint az 1993-ban indult Mentor nemcsak Erdélyben, hanem az egész magyar nyelvterületen piacvezető. A Wass Albert könyveknél 16 ezer körüli a példányszám. A legszerényebbek a 400-as sorozatok. Köteteiket legtöbb esetben állami támogatással adják ki, pályázatok útján nyertek hozzájárulást. /Máthé Éva: Magyar kiadványok a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Napvilágot látott Gazda Árpád Mikor kicsi voltam, magyar voltam /Kriterion Könyvkiadó/ című riportkötete. A szerző válogatott írásai az 1989-es fordulat után jelentek meg különböző lapokban, és olyan, a romániai magyarságot érintő fontos eseményeket rögzítenek. Ezek között van a temesvári Magyar Ház visszaszerzéséért folytatott jogi harc, továbbá a hadsereg székelyföldi "honfoglalása". /Ö. I. B.: Mikor kicsi voltam, magyar voltam. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Napvilágot látott dr. Borcsa János /Kézdivásárhely/ Méliusz József (1909–1995) íróról készült monográfája /Kriterion Könyvkiadó, Közelképek sorozat/. A könyv függeléke tartalmaz írói életrajzot, a művek jegyzékét, valamint egy válogatott könyvészeti anyagot. /(dimi): Kézdivásárhelyi szerző új könyve. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./

"Vaskos könyv a nemrégiben megjelent Szilágysági magyarok című kötet. Nem történeti monográfia, a szerzők honismereti munka megírására törekedtek. A honismeretben jelen van történelem, néprajz, földrajz, művelődéstörténet, nyelvészet, irodalom, oktatás, zene, építészet, műemlékfeltárás. Egyed Ákos, a kötet előszó-írója szerint a Szilágyság eléggé elszigetelt tájegység volt és maradt is, ami nemcsak hátrányt, de előnyt is jelent, ugyanis "a Szilágyságban sok még a természet közeli kistáj, ahol a népi kultúra tovább megőrizhette értékeit, mint legtöbb más tájegységünkben". A szilágysági népi kultúra kapcsán képet ad a könyv a népdal- és népballada-hagyományokról, farsangi és karácsonyi szokásokról, népzenéről, néptáncról, népi mesterségekről és a népi építkezésről. Különböző fejezetek szólnak a szilágysági magyar nyelvű oktatás helyzetéről, a régió irodalmáról, sajtójáról és képzőművészetéről is. A kötet jelentős fejezetét alkotják a faluleírások és városbemutatások - 54 falu és 4 város múltjáról és jelenéről található ismertető. Egyed Ákos szerint a kötetnek óhatatlan hiányosságai is vannak: többek között kimaradt belőle - a felkért szerző korai elhalálozása miatt - a Szilágyság demográfiai helyzetének alakulásáról, a népesség nemzetiségi megoszlásának történeti változásairól tervezett tanulmány. 1901-1904 között jelent meg Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című műve, s az azóta eltelt egy évszázad alatt történt változások miatt szükség volt újabb összegzésre, "hogy a pusztuló-eltűnő magyar történeti örökséget, vagy annak legalább egy részét számba lehessen venni". A Szilágyság című közéleti, közművelődési hetilap júniusi híradása szerint a kötet példányszámát meghaladta az érdeklődők száma, ezért a Kriterion, a könyv kiadója annak utánnyomását határozta el. /Mezei Kinga: Szilágysági magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Júl. 3-án dr. Faragó József akadémikus Balladaéneklés a moldvai csángóknál címmel tartott előadást Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Szerinte a csángó balladakincs "a magyar népzene azon dialektusa, amely a legjobban különbözik a többitől", a gyűjtő ugyanis különleges hangzásvilágú, régi epikus műfajjal találkozhat Moldvában. A kutató a balladarögtönzés elterjedt jelenségére figyelt fel csángóvidéki útjai során. Észrevette, hogy egy balladát előadója képtelen pontosan megismételni, valamit mindig átalakítanak benne, a régebbi szöveget egy-egy sorral vagy gondolattal mindig kiegészítik. Akár kérésre is rögtönöznek egy-egy újabb balladát, akár valamelyik falubelijük tragikus történetéről is. Alkalmanként sort ismételnek, hogy közben időt nyerjenek a következő gondolat tökéletes, nyolcas sorokba szedéséhez. Végül bemutatták dr. Faragó József Csángó népballadák című, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent gyűjteményét. /Kónya Klára: Balladaéneklés a moldvai csángóknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Bálint-Pataki József /sz. Bonchida, 1953. máj. 8./ édesapja református lelkész. 1976-ban végezte el a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakát. 1976 és 1988 között történelemtanár volt Kolozs megyei általános és középiskolákban. 1988-ban - Magyarországra való áttelepülési szándéka miatt - a Ceausescu-rendszer gyakorlatának megfelelően állásától megfosztották, egy évig munkanélküli volt. Áttelepülését követően 1989 őszén a szegedi József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának munkatársa lett. 1990-ben, az első szabadon választott kormány által a Miniszterelnöki Hivatal keretében létrehozott Határon Túli Magyarok Titkárságán kormányfőtanácsosként a romániai magyarsággal összefüggő kérdésekkel foglalkozott. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) 1992-es megalakulása után ezt a tevékenységet folytatta főosztályvezetőként, az I. Területi Főosztály élén. 2002. június másodikán nevezték ki a HTMH elnökének. Bálint-Pataki József, az erdélyi magyarság helyzetére vonatkozó szakmai publikációk mellett két történeti kiadvány közreadója (Kőváry László: Tájképek utazási rajzokban, Kriterion, Bukarest 1984; Kolozsvári emlékírók, Kriterion, Bukarest, 1990). Nős, felesége dr. Bálint-Pataki Klára a fővárosi Szent-István Kórház Központi Laboratóriumának főorvosa. Zsófia lánya egyetemi hallgató a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, Máté gimnáziumi tanuló. Bálibt-Pataki József jól beszél románul, ért angolul. Szakvizsgázott köztisztviselő, eddigi munkáját a HTMH előző vezetése 1999. március 15-én a "Határon túli magyarság szolgálatában" oklevéllel ismerte el. Bálint-Pataki József a Szatmári Friss Újság munkatársának adott interjúban leszögezte: a magyar igazolvány átvételére azért kell olyan sokat várni Budapesten, mert az igénylőknek a fele a fővárosi átvételt jelölte meg kérelmében. A budapesti hivatal vezetősége az elmúlt héten változtatott eddigi munkarendjén, s most már reggel hét órától a hét minden napján az igénylők rendelkezésére állnak. Bálint-Pataki József kinevezése utáni első hivatalos útja Erdélybe, Pusztakamarásra vezetett, ahol a falu Sütő András születésnapját ünnepelte, és ő vihette Medgyessy miniszterelnök köszöntő levelét a Kossuth-díjas írónak. Még ebben a hónapban újra Erdélybe látogat, tervei szerint a bálványosi Nyári Egyetemen vesz részt, egy olyan kerekasztal-beszélgetésen, amelyre a HTMH valamennyi eddigi elnökét meghívták. A HTMH elnöke a folyamatosságot hangsúlyozza. A határ menti együttműködés és az otthonmaradást biztosító vállalkozások segítésében lát olyan lényeges elmozdulási lehetőséget, amelyet az előző 12 évben elődeinek nem sikerült megvalósítaniuk. Fontos továbbá, hogy ne Budapest mondja meg egy bizonyos határon túli szervezetről, legitim-e avagy sem, hanem az a közeg, amelyikben az illető szervezet tevékenykedik. - Bálint-Pataki József hiszi, hogy a jövőben sem fogja befolyásolni az aktuálpolitika a hivatal működését. Az RMDSZ belső vitáival kapcsolatban megjegyezte: Az RMDSZ legnagyobb értéke, hogy a különböző ideológiák egy ilyen ernyőszervezetben együtt tudtak maradni, és az erdélyi összmagyarság létfontosságú kérdéseiben - a nyilvánvaló véleménykülönbségek ellenére - a különböző szemléletű emberek együtt tudtak dolgozni. Szerinte az RMDSZ erejét ez a sokszínűség adja, és a belső viták sohasem jelentették az egység megkérdőjelezését, és a jövőben sem fogják jelenteni. Nem tartja szerencsésnek azokat a címkézéseket, melynek során egyesek a "radikálisok", mások pedig a "mérsékeltek" minősítést kapták. /Princz Csaba: Bálint-Pataki József, a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatalának frissen kinevezett elnöke: Az erdélyi magyarság marad a HTMH legfontosabb partnere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./"

"Engel Károly /Kisszederejes, 1923. szept. 25. - Kolozsvár, 2002. aug. 12./ a kolozsvári Bolyai Egyetemen szerzett bölcsész diplomát (1947), utána néhány évig Nagyváradon középiskolai tanár (1947-1953), majd a nagyenyedi Bethlen Könyvtárban (1953-1955), utóbb a könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében (1955-1957) dolgozott, végül 1957-től 1988-as nyugdíjba vonulásáig a Román Akadémia kolozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében, illetve könyvtárában volt kutató. Fő érdeklődési területe az irodalom- és művelődéstörténeti komparatisztika. Tanulmányaiban a román-magyar irodalom- és művelődéstörténeti hagyományok összehasonlító vizsgálatát végezte el. Két reprezentatív, magyar és román nyelvű tanulmánygyűjteménye (Két irodalom mezsgyéjén, Kriterion, Buk., 1984; Confluente literare, Kriterion, Buc. 1993) a kérdéskör első számú kutatójává avatja őt. Gazdag a fordítói munkássága, sok román nyelvű alkotás mellett néhány fontos latin nyelvű munkát is magyarra fordított. Jelentős a bibliográfusi munkássága is. A kutatók naponként fordultak hozzá segítségért valamilyen filológiai, levéltári vagy akár könyvtártudományi kérdéssel. Főleg bölcsész hallgatóik számára volt igen hasznos "intézmény". Az utóbbi időben nagyobb igényű egyháztörténeti kutatásokba kezdett, egy munkaközösség tagjaként. Írásainak jelenős részét Köllő Károly írói névvel jegyezte. /Engel Károly életéről és munkásságáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"Szabó Zsolt kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi óraadó tanár dolgozott a Jóbarátnál, a Kriterion Könyvkiadónál, volt megyei könyvtáros, szerkesztette az Erdélyi Szótörténeti Tárat; Nagyváradon és Kolozsvárott részt vesz a felső fokú újságíróképzésben, számos szakmai és civil szervezet tagja. 1991-től a Művelődés folyóirat főszerkesztője. Közben népművelőként járja az országot. Kisiratosra a médiatábor meghívott előadójaként érkezett. A Művelődés az 55. évfolyamnál tart. A folyóirat nehezen és, költségeit a pályázatok, a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium, a MÚRE és a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Communitas Alapítvány, esetenként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével tudják kifizetni. Most készül a szeptemberben megjelenő igen testes (120 oldalas) nyári, összevont szám, amely összefoglalója lesz a romániai magyar képzőművészeti életnek. Szabó Zsolt negyedmagával szerkeszti a lapot: Murad Bettyvel, Sütő Ferenccel és a már nyugdíjas Gábor Dénessel. Van egy megbízható, lelkes, külsős gárdájuk, szakemberek, egyetemi hallgatók. A folyóirat arculata némiképp változott. Egyrészt szűkítették a korábbi évek profilját, mivel egyes cikkek más szakkiadványokban is megjelenhetnek, ugyanakkor szélesítették is. E vonatkozásban először a szociális gondozást említette. A Művelődés felvállalta a településfejlesztés kérdését, a kis tájegységek fejlődési lehetőségeinek megvitatását. /Puskel Péter: Ötvenöt éves a Művelődés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./"

"Dr. Murvai Olga szerint a középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterv mintha egyetemi hallgatóknak készült volna. Férje dr. Murvai László vezérigazgató a minisztérium Kisebbségi Főigazgatóságán, oktatási szakember. Dr. Murvai Olga /sz. Kolozsvár, 1942/ 1972-től a Bukaresti Tudományegyetem oktatója. A hatvanas évek nagy újítása, a generatív grammatika már lecsengett, föléje nőtt az ún. transzformációs és konstrukciós nyelvtan, a fejközpontú- frázisstruktúra grammatika stb., amelyeket meg sem lehet érteni matematikai logika és infomációelmélet nélkül. A kognitív tudományok nyelvészeti ága a kognitív nyelvészet. A Petőfi Sándor János által vezetett európai szintű poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram a szöveg koreferenciarelációit vizsgálja. Dr. Murvai Olga nyelvész kutatási területe a szövegtan, jelentéstan, stilisztika, szövegszemiotika és az összevető grammatikának azok a kérdései, melyek a magyarnak mint idegen nyelvnek az oktatásával függnek össze. Tanulmányai és könyvei is ebben a témakörben jelentek meg. Ezeket oktatja a Bukaresti Tudományegyetemen és 1998-tól Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. Ezekből az ágazatokból vezet doktori programokat is. Murvai Olga Szabó T. Attilánál doktorált 1977-ben, szakmai irányítója Szabó Zoltán volt. A kolozsvári nyelvészeti iskola Szabó Zoltán tanítványai /köztük Murvai Olga/ körül verbúválódott. Szabó Zoltán máig törekedik arra, hogy tanítványait összetartva közös kiadványban "iskolaként" szerepeljenek. Tematikus köteteik: Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról /Kriterion, 1976/ és a most megjelent Arany alapra arannyal. Tanulmányok a szecesszió köréből /Tinta Kiadó, Budapest, 2002/. Murvai elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat /1998-2001/, ennek keretében tanított is az ELTÉ-n. Kedvenc kutatási témája a modalitás. Évek óta munkatársa a Debreceni Egyetem, a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem keretében működő szövegnyelvészeti kutatócsoportnak, amelyet Petőfi Sándor János vezet, s melynek célja egy szöveg-mondatelemző módszer kidolgozása. Murvai Olga szótárszerkesztésben is részt vett, régebben tankönyvet is írt. Sokoldalú munkássága mellett a levéltár szakon régi magyar nyelvet oktat, magyar írástörténetet tanít. /Barabás István: Egy élet, a stílus jegyében. Murvai Olga egyetemi tanárral beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 14./"

"A kolozsvári Pro Philosophia Alapítvány A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai című sorozata két újabb monográfiával bővült: Tonk Márton Tavaszy Sándorról írott monográfiájával (Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában) és Ungvári Zrínyi Imre Öntételezés és értéktudat - Böhm Károly filozófiája című munkájával. A két kötetet nov. 14-én mutatták be Kolozsváron. Régi kérdés: beszélhetünk-e magyar filozófiáról? Tonk Márton szerint beszélhetünk, sőt beszélnünk kell magyar filozófiai hagyományról. Böhm Károlyról, a kolozsvári filozófiai iskola megteremtőjéről korábban is jelentek meg monográfiák, elég Hajós József Böhm Károly filozófiája. /Kriterion Könyvkiadó/ című munkájára, vagy a Pro Philosophia Alapítvány régebbi Böhm-kötetére gondolni. /-fb: A magyar nyelvű filozófiai irodalom kutatói. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Benedek Elek irodalmi levelezése /1921-1929/ eddig három kötetben jelent meg /1979, 1984, 1991/. Az ezekből kimaradt leveleket tartalmazza a most kiadott pótkötet: Benedek Elek irodalmi levelezése 1921-1929, IV. (Pótkötet), közzéteszi Szabó Zsolt, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002/. /B.D. [Bölöni Domokos]: Megjelent a pótkötet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./"

"Napvilágot látott Móricz Zsigmond Barbárok /Kriterion Könyvkiadó, Bukarest/ című elbeszéléskötete. A Kriterion Kincses Könyvtár sorozat ezzel folytatja az Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Jókai Mór, Kármán József, Kölcsey Ferenc, László Gyula, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tompa Mihály és Vajda János köteteivel fémjelzett hagyományt. /Ö. I. B.: Újabb Móricz Zsigmond-kötet a polcokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Dr. Bárányi Ferenc önéletrajzi regényének /Égbenyúló kockakövek, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest/ második kiadása jelent meg - az elsőt az akkori hatalom nem engedte piacon megjelenni. Ebben a marosvásárhelyi egyetemista évek elevenednek meg. A regény széles méretű korrajza a múlt század ötvenes éveinek. /Ö. I. B.: Égbenyúló kockakövek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Csiki László Budapesten, a Pallas-Akadémia Kiadó estjén bemutatta Domokos Géza Éveim, útjaim, arcaim című kötetét. Domokos Géza sokoldalú, életműve gazdag, hiszen volt lapszerkesztő, vezette a Kriterion Könyvkiadót, majd az RMDSZ elnöke volt, írói életműve szintén jelentős. Vezetése alatt a Kriterion: több mint 2500 könyvet adott ki, több mint 20 millió példányban. /Csiki László: Domokos Géza: Éveim, útjaim, arcaim. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./"

"Dec. 17-én Kisebbségekért Díj magyar állami kitüntetésben részesült az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkaközössége. Laudációjában Péntek János professzor rámutatott: a legfrissebb, 2002-es megjelenéssel XI. kötetéhez érkezett el az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, ez a legterjedelmesebb és talán legjelentősebb magyar szótári munka ma már egyaránt hozzátartozik Erdély modern mítoszához és a magyarságtudomány élő valóságához. A szótár nyersanyagát 1925-től kezdte el gyűjteni Szabó T. Attila. Mintegy negyven évvel később elkészült az első kötet, 1975-ben jelent meg a Kriterion Kiadónál. A II. kötettől munkatársak önfeláldozó csapata vette át a szócikkek szerkesztésének nehéz munkáját. A IV. kötet 1984-es megjelenése után politikai, ideológiai tiltások nyomán a szótár további köteteinek kiadása megszakadt. Ezt tetézte a gyűjtő és főszerkesztő Szabó T. Attila hirtelen halála 1987-ben. A most megjelent kötetet még Vámszer Márta szerkesztette. Szerkesztő-munkatársai: Daly Ágnes, P. Dombi Erzsébet, Fazakas Emese, B. Gergely Piroska, Kádár Edit, Kósa Ferenc, Kürti Miklós, T. Szabó Csilla, Szabó György, K. Tichy Magdolna, Zsemlyei János. A szócikkeket románul Szász Lőrinc, németül Dorka-Fábián Beáta és Szabó Csilla értelmezte, a kötet lektora pedig Kiss András volt. A Szótörténeti Tár igazi értelme nem az, hogy megörökíti Erdély gazdag nyelvi múltját, hanem az, hogy a feltárt, feldolgozott források hozzáférhetővé váltak a magyarságtudomány művelői számára. Már 2000-ben több mint félszáz olyan nyelvészeti, névtani, néprajzi, művelődéstörténeti monográfiát, tanulmányt lehetett számba venni, amelyeknek a Tár volt a fő forrásuk. A szótár anyagából már két nyelvtörténeti doktori dolgozat készült Kolozsváron. /Kisebbségekért Díj a Szótörténeti Tár munkaközösségének. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

"Megjelent Aranyos pillangó /Kriterion Kiadó/ címmel versgyűjtemény, amelybe nagyjából minden szerző belekerült, aki tekintélynek számít a gyermekirodalomban: Pósa Lajostól Szabó Lőrincig, Tompa Mihálytól Zelk Zoltánig. Válogatta Csetriné Lingvay Éva. /Gál Andrea: Dédanyáink hangján. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./"

"Szilágysomlyón megrendezték a karácsonyi könyvvásárt a Báthory István Alapítvány szervezésében. A rendezvénnyel egy időben nyílt meg az Ipp Art Társaság tárlata, és lépett fel műsorral a Szilágybagosi Általános Iskola mandolinzenekara. A könyvvásár meghívottja Egyed Emese költő volt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem irodalmi tanszékének munkatársa, aki a régi magyar irodalmat tanítja. Magával hozta egy-két év termését, közte a napokban megjelent Levélajándék /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ című mesekönyvét. Beszámolt irodalomtörténeti kutatásairól, Barcsayról három könyvet is írt, majd Hajnali ének című verseskötetét dedikálta. Szabó Zsolt, a Művelődés kiadásában megjelent kötetek gondozója, terjesztője. Többek között harmincévi munkája, a Benedek Elek levelezését tartalmazó IV. kötet mellett bemutatta Balaskó Nándor Akt című könyvét, amely bő válogatást nyújt szobrainak grafikusi előzményeiről. Nemrégiben jelent meg Herepei János A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből című monográfiája Sas Péter szerkesztésében. Bemutatták a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon (RMIL) IV., N-R kötetét, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Kriterion Könyvkiadó gondozásában. /Fejér László: Új könyvek Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ "

"111 vers Kolozsvárról, a Kriterion Könyvkiadó újdonsága Katona Éva és Veress Erzsébet válogatásában. A kötetben a kincses városról többek között Áprily Lajos, Bajor Andor, Balla Zsófia, Cs. Szabó László, Dsida Jenő, Farkas Árpád, Horváth István, Jékely Zoltán, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Orbán János Dénes, Reményik Sándor, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza vallott. /Ö. I. B.: 111 vers Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Harmadik alkalommal rendezik meg a Kriterion Napok Kolozsvárott elnevezésű rendezvényt. Dec. 20-án kezdődött a Kriterion Könyvkiadó legújabb kiadványainak bemutatása. A 111 vers Kolozsvárról című kiadvány erdélyi - vagy erdélyi származású - költőknek a kincses városról írott legkiválóbb verseit tartalmazza. A Torockói népművészet című kötet után a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. kötetét is bemutatták. Az első kötete 1981-ben jelent meg, de - a cenzúra miatt - tíz évet kellett várni a második kötet megjelenésére. /Papp Attila Zsolt: Kriterion Napok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Csupán a Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó ellen folytatott perben hozott ítéletet fellebbezte meg a Kriterion. A bukaresti könyvkiadó a hasonló nevű alapítvány ügyében benyújtott keresetét már nem vitte a Legfelsőbb Bíróságra. A Kriterion Könyvkiadó tavalyelőtt név- és jelképhasználati pert kezdeményezett a csíkszeredai Pallas -Akadémia, a kolozsvári Polis Könyvkiadó, valamint a csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány ellen. A kiadó szerint az intézmény korábbi alapítója és vezetője, Domokos Géza által létrehozott alapítvány törvénytelenül vette fel az erdélyi magyar olvasók számára közismert elnevezést. A Hargita Megyei Törvényszék és a marosvásárhelyi ítélőtábla mindkét perben elutasította a felperes keresetét, megállapítva, hogy az alperesek nem követtek el törvénysértést a Kriterion által jelzett esetekben. /Rostás Szabolcs: Elcserélték a Kriterion-dossziékat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./"

"Megjelent a napokban az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 4. kötete (N-R). /Sz.Cs.: Megjelent a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 4. száma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"