Az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai folytatódnak – legalábbis ezt állítja az Országos Autópálya Rt. igazgatója, Mircea Pop. A román félnek körülbelül 250 millió euróval kell hozzájárulnia az állami költségvetésből, azt követően, hogy tavaly 106 millió eurót fordítottak erre a célra. /B. T., K. O.: Folytatódik az autópálya építése. Újabb amerikai támogatásban reménykedik a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

A múlt hét végén mind a kormány, mind az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel képviselői megerősítették, hogy a napokban újrakezdődhet a sztráda építése. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter bejelentette, hogy a jövő héten az Országos Autópálya- és Országútkezelő Társaság előleget utal át az amerikai fővállalkozónak, amely nekiláthat a majdnem egy éve felfüggesztett építkezésnek. /Újraindul az autópálya-építés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A helységnévtáblák gyakori cseréje “valakiknek” kétszeresen jó üzlet: az új tábla új megrendelés egy nagyvállalatnak, a csere által pedig lassan “lefelejtődnek” a nemzeti kisebbségek feliratai. Augusztus 2-án a helységnévtáblák cseréjének szükségessége ürügyén az Országos Útügynökség temesvári kirendeltségének alkalmazottai Pécska két főúti bejáratánál leszerelték a kétnyelvű helységnévtáblát, amelyek helyébe csak román nyelvűt szereltek vissza. Az RMDSZ pécskai szervezetének a vezetői megkeresték Cionca Iustin polgármestert, aki megígérte: egy héten belül felszerelik a magyar helységnévtáblát is. /(balta): Helységnévtábla-kálvária. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

Akár hónapokat is várni kell, amíg visszakerül a helyére, a Kovászna megyei Kökös határába a Székelyföld bejáratát jelző tábla. Az eltávolított pannó kitételének újraengedélyezésére vár a kezdeményező Kovászna megyei önkormányzat. Demeter János háromszéki tanácselnök augusztus 24-én bejelentette, leadták a kéréseket a tábla újraengedélyezése érdekében, ki kell várniuk az elbíráláshoz szükséges 15 napos határidőt. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnokhelyettese szerint a háromszéki önkormányzat nem nyújtott be semmiféle kérést. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke közölte, a kérést benyújtották a Kovászna Megyei Kataszteri Hivatalhoz. „A kérés elbírálására viszont 30 nap áll a kataszteri hivatal rendelkezésére. Miután megkaptuk engedélyüket, a megyei önkormányzat urbanisztikai irodája kiállítja az építkezési engedélyt, és csak azután nyújtjuk be kéréseinket az Országos Útügyi Igazgatósághoz, a Kovászna megyei rendőrséghez és a CFR vasúttársasághoz” – fejtette ki Vajda Lajos. Közben röplapokon szólított fel a „szeparatizmus” elleni harcra a nyíltan nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreapta) mozgalom. /Kovács Zsolt: Késik a Székelyföld-tábla. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

A Székelyföld-tábla kihelyezésének engedélyezése miatt menesztette az országos útügyi vállalat vezetősége Mircea Olarut, brassói területi műszaki igazgatóhelyettest. „A pannó rendkívül súlyos következményekkel járhatott volna a Kovászna megyei társadalmi környezetre, valamint a romániai etnikai hangulatra nézve, s kihathatott volna Románia más országokkal, illetve nemzetközi szervekkel való kapcsolataira” – áll az indoklásban. Mircea Olaru megfellebbezi a munkaszerződése felbontását előíró döntést, mivel szerinte nem tartozik feladatkörébe a pannó tartalmának megvizsgálása. Emlékezetes, a Székelyföld-táblát augusztusban helyezte ki a Kovászna megyei tanács. Elhelyezése ellen számos politikai alakulat, valamint a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma is tiltakozott, és a pannót néhány nap múlva eltávolították. /Bálint B. Eszter: Táblaügy: kirúgták az útügyi illetékest. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

Elutasította az Országos Útügyi és Autópálya Társaság a Székelyföld feliratú pannó visszaállítását Háromszék határában. A döntést Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke felháborítónak tartja. „Durván áthágták hatáskörüket, hiszen a pannók tartalmának az ellenőrzése nem tartozik a társaság hatáskörébe” – nyilatkozta a tanácselnök, aki perelni is kész, ha Cristian Duicuval, az intézmény igazgatójával nem sikerül megegyezni a tábla visszaállításáról. Előzőleg Mircea Olarut, az útügyi hivatal Brassó megyei kirendeltségének igazgatóját lemondásra késztették, amiért jóváhagyta Kovászna megye önkormányzatának kérését a reklámpannó visszaállításáról. A Székelyföld feliratú táblát augusztusban avatták fel Kökös határában, Markó Béla RMDSZ-elnök jelenlétében. A pannót eltávolította az útügy azzal az indoklással, hogy túl közel áll az úttesthez. /I. J. : Demeter János pereli az útügyet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Az “Üdvözöljük a Mócvidék (tara motilor) fővárosában” című tábla jelzi a régióhatárt Campeni helyiségben, ez a tábla nem zavarta az Országos Útügynökséget, ellenben a Székelyföld táblát augusztusban eltávolították – hívta fel a figyelmet november 5-i parlamenti politikai nyilatkozatában Antal Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője. Ez a körülmény arra mutat rá, hogy Romániában egyesek egyenlőbbek, mint mások – sommázott a honatya, aki egyben felkérte Ludovic Orban szállításügyi minisztert, sürgősen menessze tisztségéből a Székelyföld tábla eltávolításáért felelős Cristian Duica igazgató-helyettest. /Krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Jogi úton orvosolná Kovászna megye tanácsa a Székelyföld feliratú pannó visszahelyezésének ügyét, jelentette be Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke. A múlt héten felszólították az Útügyi Igazgatóságot, egy héten belül állítsa ki az engedélyt az augusztusban eltávolíttatott pannó visszaállításáról, másként beperelik a hivatalt. Az intézmény nem egyezett bele a reklámpannó felállításába. Kovászna megye tanácsa ezért jogi eljárást indított. /Illyés Judit: Útügyet perel Demeter János. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Tavasszal nyolc Székelyföld feliratú táblát helyeznek el Háromszék bejárataihoz, mondta a Krónikának Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. „A területek egy része önkormányzati, a többi magántulajdon, és elég távol esnek az úttesttől ahhoz, hogy az útügytől ne kelljen engedélyt kérni” – közölte. A megyei tanács tavaly augusztusban Kökös határában helyezett el egy Székelyföld feliratú táblát, amelyet az útügyi hatóság eltávolíttatott. A tanács ismét engedélyért fordult az igazgatósághoz, de az elutasította a kérést. Az önkormányzat beperelte az útügyet, és a tábla kihelyezését tiltó határozat érvénytelenítését kérte. /Kovács Zsolt: Nyolc településen lesz Székelyföld-tábla. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Leszereltette Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke egyik népszerűsítő plakátját az útügyi hatóság, mivel kifüggesztésére nem volt engedély. Szász szerint ennek hátterében Tánczos Barna szállításügyi államtitkár áll. A plakátot magánterületen helyezték el. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke cáfolta, hogy pártjának köze lenne az akcióhoz. Megjegyezte: „ez Szász Jenő kampánystílusa, koholt vádak és mocskolódás”, a „rá jellemző negatív kampány”. / I. I. Cs. : Plakát nélkül maradt Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Jelentős mértékben csökkenti tevékenységének ütemét az észak-erdélyi autópálya építője, mivel az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNDANR) 27 millió euróval tartozik a Bechtelnek – jelentette be az autópálya-építési munkálatok projektigazgatója. Michael Mix, hozzátette, a döntés mintegy 2300 alkalmazottat érint. A Bechtel már a szakszervezeteket is értesítette az esetleges csoportos elbocsátások lehetőségéről. Mint ismeretes, a Brassó és Bors közötti autópálya építési munkálatai még 2004-ben kezdődtek, az akkori kormány 2,2 milliárd eurós szerződést írt alá az amerikai Bechtel építőcéggel. A munkálatok 2005 közepén leálltak, mivel az új kabinet felülvizsgálta az elődje által megkötött szerződést, így a leállás miatt az eredetileg 2012-re kitűzött átadási határidőt egy évvel meghosszabbították. Idén augusztusig a Bechtel öt kilométernyi sztrádát aszfaltozott le Kolozsvár közelében, a Gyalu és Aranyosgyéres közötti szakaszon. /Balogh Levente: Befagyasztják az autópályaépítést. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

Kiegyenlítette a Bechtellel szembeni 53,85 millió eurós tartozását az autópálya-társaság, a sztrádamunkálatok így is állni fognak, mivel mától január 5-ig a Bechtel alkalmazottai vettek ki kollektív pihenőszabadságot. A Bechtel a szállításügyi tárca tartozásaira hivatkozva több mint egy hete felfüggesztette az építési munkálatokat, és a 2500 fős munkaerő-állományából ideiglenes jelleggel 2300 embert küldött haza. Radu Berceanu, az új kormány szállítási miniszteri posztjának várományosa kijelentette, hogy a Bechtel a munkálatok lassú üteme miatt a Bors–Brassó közötti 415 kilométeres teljes pályahosszból nagy valószínűséggel csak a Bors–Marosvásárhely közötti 254 kilométert fogja megépíteni, míg a Marosvásárhely–Brassó közötti 161 kilométeres szakasz építőcégeit közbeszerzési eljárás keretében fogják megnevezni. /Domján Levente: Bechtel: pénz van, munka áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Demeter Jánosnak, a Kovászna megyei tanács korábbi elnökének kell kifizetnie azt a 8 238 lejt, amibe a Kovászna és Brassó megye határánál 2007-ben felállított Székelyföld-tábla került – döntött a számvevőszék. Kovászna és Brassó megye határán 2007 augusztusában, az RMDSZ vezető politikusainak jelenlétében avatták fel a közel 18 négyzetméteres táblát. Néhány nap múlva az akkori közlekedési miniszter utasítására az országos útügyi hatóság leszereltette a táblát arra hivatkozva, hogy az túl közel áll az úttesthez. A tábla ellen tiltakoztak a háromszéki román civil szervezetek és politikusok. /A korábbi tanácselnökkel fizettetik meg a Székelyföld-táblát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Az országos útügytől a környezetvédelmi minisztériumig és Elena Udrea miniszterig ért a híre a Hargita és Neamt megyék közti határvitának. Borboly Csaba megyei tanácselnök, Egyed Árpád főjegyző és Fülöp Otília főépítész Elena Udrea minisztert és a Hargita megyei prefektúrát értesítették, hogy a Neamt megyeiek által jogtalanul emelt építmények lebontására, a törvényes állapot visszaállítására nem került sor. /Balázs Katalin: Minisztériumig jutott a Hargita–Neamt-ügy. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

Bechtel: kerülő utakon?
Ismét kollektív elbocsátással fenyegetőzik az erdélyi autópályát építő Bechtel. Emil Boc miniszterelnök miután tegnap tárgyalt a céggel azt nyilatkozta, h az alkalmazottak háromnegyede „megmenekül”.
Több mint ezerkilencszáz alkalmazottjától válna meg áprilistól a Bechtel cég, mely a felmondási dokumentumokat tegnap el is küldte a Kolozs megyei munkaügyi hivatalnak (AJOFM-Cluj) – közölte a Mediafax. A hírt megerősítve Daniel Don munkaügyi igazgató rámutatott, hogy az elbocsátás törvényes eljárását nem tartották tiszteletben.
„Ezt a tényt közölni fogjuk a vállalattal. Törvénytelenséget követtek el azzal, hogy előzőleg nem egyeztettek a szakszervezetekkel” – fogalmazott Don, aki ugyanakkor reméli, hogy az intézkedéssel a Bechtel csupán nyomást kíván gyakorolni a román államra, hogy megsürgesse hátralékainak törlesztését.
Emil Boc garantálta a fizetést
„Szerintem tovább folytatódnak a munkálatok, a beharangozott eljárások csak gyorsítani szeretnék a pénz visszafizetésének folyamatát. A felmondási listán fontos szakszervezeti vezetők is szerepelnek, akikről nem feltételezem, hogy valóban távozni szeretnének“ – tette hozzá az AJOFM Kolozs megyei vezetője.
Ha mégis komolyak lennének az autópálya-építő kollektív elbocsátási szándékai, a munkaügyi hivatal minden törvényes lépést megtesz azért, hogy a Munkatörvénykönyvnek érvényt szerezzen. Úgy tűnik, Donnak igaza lett, Emil Boc miniszterelnök, miután tegnap délután a Victoria palotában folytatott tárgyalást a Bechtel vezetőségével, azt nyilatkozta: a kormány és a vállalat aláír egy megállapodást áprilisban a munkálatok folytatásáról az erdélyi autópályán, s egyben rendezi az amerikai építő felé az adósságai következő részletét.
Eszerint 2010-ben a sztrádából újabb húsz kilométer épül meg, s a cég megtartja az alkalmazottai háromnegyedét. Mint korábban beszámoltunk róla, egy hónappal ezelőtt az amerikai óriáscég kilátásba helyezte, hogy összes alkalmazottjának felmond, mivel az Országos Út- és Autópályaügynökség (CNADNR) nem rótta le a céggel szembeni 214 millió eurós tartozását, azaz az erdélyi autópályán végzett munkálatok költségeit.
A Cartel Alfa szakszervezet többek között útlezárásokkal fenyegetőzött, bár a feleknek később mégis sikerült megállapodniuk az építkezés folytatásáról a Torda– Aranyosgyéres útvonalon. Előnyt élvez továbbá az idei év folyamán az autópálya Gyalu–Bánffyhunyad közötti szakasza. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Elkerülő utak előtanulmányát fizeti az EU
Megközelíti a 175 ezer eurót az a projekt, amelyhez 85 százalékos támogatást nyert az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjából a Nagyváradi Metropolisz Övezet és Debrecen önkormányzata. A két pályázó önrésze összesen 6125 euró, mert a fennmaradó 11,5 százalék állami hozzájárulás. A projekt célja előkészíteni két olyan elkerülő út kivitelezését, amely a megyeszékhelyeket mentesíti az átmenő forgalomtól, illetve összeköti ezeket a valamikor megépítendő autópályákkal.
A román–magyar határon átívelő együttműködési program keretébe illeszkedő, az Infrastrat rövidített címet viselő pályázatról tegnap a váradi városházán tartottak ismertetőt. Adrian Foghiş, a Metropolisz Övezet vezérigazgatójának bevezetője után Ciprian Barna projektigazgató indokolta, hogy miért szükséges a Váradot dél felől elkerülő út kiegészítéseként a várost északnyugatról elkerülő, egyben a metropolisz övezeti községeket összekötő utat megépíteni. A magyarországi vendégeknek Delorean Gyula RMDSZ-es helyi tanácstag fordított.
Elhangzott, hogy forgalomszámlálást is végeztek az elő-hatástanulmány számára: a bihari megyeszékhelyet érintő négy országút bevezető szakaszán (a Kolozsvári úton, az Aradi úton, a Borsi és a Püspöki úton) térfigyelő kamerát helyeztek el, és két héten át, március 10-étől 20-éig számlálták a ki-és behajtó járműveket. Ezeket az adatokat is felhasználják majd a készítendő hatástanulmányban, amelynek része lesz egy hasonló forgalomszámlálás eredménye Debrecenből. Most ugyanis csak 2007-es adatokra támaszkodhat a hajdú-bihari megyeszékhely – derült ki Dakó Andreának, Debrecen útberuházási és fejlesztési ügyintézőjének az előadásából. Ebben a bemutatóban egyébként csak néhány mondat vonatkozott a közös pályázatra, amely viszont az egyelőre csak tervként létező észak-erdélyi autópályára és a már a tervek közül is kikerült Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi útra hivatkozik. Cristina Amărăzeanu, az Országos Autópálya és Országút Társaság reprezentánsa, aki szintén részt vett a prezentáción, azt állította ugyan, hogy a sztráda már 35 százalékban elkészült. Igaz, hozzátette, hogy csak akkor haladhat a munka a határtól Berettyószéplakig megyénken keresztül, ha a szállítási minisztérium fizet.
Az előtanulmánynak egyébként november végére kell elkészülnie, debreceniek és váradiak közös munkacsoportot alakítanak a projekt végigvitelére.
Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Magyar honatyák támogatása egy autópálya-lobbihoz
Cornel Popa Bihar megyei PNL-szenátor kijelentette, megszerezte magyar országgyűlési képviselők támogatását egy olyan lobbihoz, amelynek célja rávenni a bukaresti kormányt az észak-erdélyi autópálya Bihar és Szilágy megyei szakasza építésének folytatására.
Cornel Popa csütörtökön, sajtótájékoztatón elmondta, a lobbiakció másik célja, hogy a kormány kezdje el a villamosított vasútvonal kiépítését Biharkeresztes és Kolozsvár között.
„Lépéseket tettem annak érdekében, hogy a jövő csütörtökön, a képviselők és szenátorok, a Bihar és Szilágy Megyei Tanács elnökei, valamint néhány magyarországi országgyűlési képviselő jelenlétében tárgyaljunk Berettyószéplakon, az autópálya építésének helyszínén. (…) A találkozó végén egy, a román kormánynak szóló politikai nyilatkozatot írunk alá, amelyben hangsúlyozzuk akciónk fontosságát”, mondta Popa.
A PNL-szenátor elmondta, „lobbiakcióról” van szó.
„Egy ahhoz hasonló akció lesz, mint 2001-ben, amikor sikerült Nagyváradra hívnunk szinte az összes erdélyi honatyát, de magyarországi képviselőket is, a bukaresti közlekedési minisztérium illetékeseit és a budapesti autópálya-építő társaság képviselőit, hogy felhívjuk a bukaresti vezetés figyelmét egy erdélyi autópálya megépítésének szükségességére”, mondta Popa.
Hozzátette, gyanítja, hogy Emil Boc miniszterelnök továbbra is támogatja a román és a magyr kormány együttes üléseit, amelyen ezekről a kérdésekről is szó esik majd.
A szenátor azzal indokolta kezdeményezését, hogy az észak-erdélyi autópálya Bihar és Szilágy megyei szakaszán félbemaradtak a munkálatok, noha a magyar oldalon a határig elkészült a sztráda, illetve hogy a Biharkeresztes-Kolozsvár vasútvonal villamosítására szánt pénz „az ország déli részébe került”.
Popa szerint felháborító, hogy a kormány csak a Kolozs megyében finanszírozza a sztrádaszakaszt, ahonnan Emil Boc kormányfő származik, noha ennek nincs logikája.
„Bc épített magának egy ösvényt Gyalutól Tordáig, a több nem érdekli. (…) Nem érti meg, hogy elszigeteli Erdélyt, nem fogja fel, mekkora jelentősége van ennek az autópályának a román gazdaság számára. A sztrádát Kolozsvár körgyűrűjévé alakította, és nem érdekli, hogy az autópályának elsősorban a határtól, Borstól kellene közúti kapcsolatot teremtenie az ország belsejével”, fogalmazott Popa.
A szenátor elmondta, a berettyószéplaki találkozóra kelet-magyarországi országgyűlési képviselőket, Bihar és Szilágy megyei honatyákat hívott meg, de meghívást kaptak a Román Államvasutak, valamint az Országos Autópálya és Útügyi Társaság képviselői is.
Mediafax. Nyugati Jelen (Arad)

Határ menti lobbi sztrádáért
Mivel a jövő héten első olvasatban már a kormány elé kerül a 2011-es állami költségvetés tervezete, Cornel Popa szenátor, a Nemzeti Liberális Párt Bihar megyei szervezetének elnöke szükségesnek tartotta, hogy több megyére, sőt az országhatáron túlra is kiterjedő figyelemfelkeltő akcióval sürgesse a végrehajtó hatalmat az észak-erdélyi autópálya megépítésének finanszírozására. A régióbeli fejlesztésre vonatkozó igényt nyomatékosította, hogy Hajdú-Bihar megyei fideszes képviselők is a kezdeményezés mellé álltak. A Berettyószéplakon végződött túrát egy fórum követte, amelyen a résztvevők közös nyilatkozatban szólították fel a kormányt (a bukarestit és a budapestit is) a sztrádák megépítésére.
A Berettyószéplaki Ipari Iskolacsoport szépen rendbe tett díszterme adott otthont az észak-erdélyi autópálya ügyéről szervezett fórumnak, amelyen Hajdú-Bihar, Szilágy és Bihar megyei törvényhozók – fideszesek, RMDSZ-esek és liberálisok –, önkormányzati képviselők, polgármesterek alpolgármesterek vettek részt. Közvetlen tájékoztatást kaphattak a dolgok (szó szerinti) állásáról a kivitelező Bechtel cég projektmenedzserétől, Michael Swinfordtól, a Bihar megyei szakaszt felügyelő Anamaria Savától, illetve az államot megrendelőként képviselő Országos Autópálya és Országút Társaság kolozsvári székhelyű területi igazgatójától, Ion Pantelimontól. Biharból a főszervező Cornel Popa mellé felsorakozott a megyei önkormányzat szintén liberális elnöke, Radu Ţîrle és alelnöke, Dumitru Voloşeniuc, Nicolae Jolţa ugyancsak NLP-s parlamenti képviselő; az RMDSZ-t egyedül Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök képviselte, míg Szilágyból Fekete Szabó András szenátor és Seres Dénes képviselő már a terepen, a széplaki viaduktnál csatlakozott a Váradról indult társasághoz. Ott volt még Tiberiu Marc, Szilágy megye tanácsának elnöke és helyettese, Cristian Ionescu, továbbá Zilah polgármestere és city managere, illetve Bihar megyei illetőségű Adrian Miroslav Merka, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének parlamenti képviselője. A határ túloldaláról Vitányi István fideszes képviselő és kollégája, egyben Püspökladány polgármestere, Arnóth Sándor, továbbá Muraközy István berettyóújfalui alpolgármester vett részt a találkozón.
Minden részvevő egyetértett abban, hogy a térség gazdasági fejlődését nagyban segítené, ha elkészülne az autópálya. A Boc-kabinet 2008 óta 569 milliót költött erre a sztrádára, ám nem a partiumi részre, mert itt – a széplaki viadukt kivételével – leállt a munka, és lassan a természet visszafoglalja a tőle elhódított területet. Erről „pályabejárásunk” alkalmával meggyőződhettünk. Popa szenátor hosszas utánajárással bebocsátást nyert a látogatók számára a Bechteltől az amúgy üres, de szigorúan őrzött munkatelepre, így Bisztraterebes határától Dólyáig a majdani autópályán gurulhattunk. A tömörített földes-kavicsos útalapon véges végig kiütközött a gyom, akár ki is írhatnák, hogy az autópálya füvére lépni tilos. A kivitelező cég vezetőinek és egyéb notabilitások jelenléte ellenére a térség felvigyázásával megbízott, fekete sisakba, védőruhába, csizmába öltözött vagyonőrök zavaró közelségből követték konvojunkat fekete dzsipjükkel, és állták körül a csoportot egy-egy megállónál.
A pályatest elkészült szakaszán egyébként már meglátszik a természet munkája: a vasbeton pillérek rozsdásodnak, repednek, az esők mély patakmedreket vágtak a töltések oldalába, több helyen földcsuszamlás, suvadás látható, csapadékból vagy talajvízből tavacskák képződtek. Állítólag egy év alatt másfél millió euróba kerülne az állagmegőrzés, de a már szinte félig kész, Széplakig tartó útrész befejezéséhez százmillió euró kellene. A kormány nem ad pénzt, csak a széplak melletti, 1,8 kilométer hosszú viaduktot fejezik be az idén, az az út viszont magában haszontalan, hisz nem visz sehonnan sehová. A határt túloldaláról érkezett vendégek – kettejük az önkormányzati választási kampányban is fontosnak tartotta időt szakítani a rendezvényre – is elsősorban az összeköttetés megteremtését szorgalmazták, hiszen ez az egész térség érdeke.
Csak pénzkérdés – derült ki a fórumon a felszólalásokból, s az is világos lett: az viszont politikai döntés kérdése, hogy a meglévő kevés pénzt az ország mely vidékének fejlesztésére adják. A fórumon megfogalmazott közös nyilatkozatok aláírói ezt a politikai döntést szeretnék a mi térségünk felé hajlítani például azzal is, hogy a közeljövőben esedékes román–magyar közös kormányülés egyik témájának ajánlják a sztrádaépítés finanszírozását. Minden részvevővel együtt reméljük, a kezdeményezést tettek is követik.
Máté Zsófia. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Helységnévtáblák kizárólag románul
Szatmár megye - Szatmárnémeti és Piskolt között, a 19–es jelzésű országút összes településéről szerda reggelre váratlanul eltűntek a magyar és német nyelvű helységnévtáblák.
A régi táblák helyett új, de kizárólag román nyelvű táblák kerültek. Az érintett településeken élő kisebbségek vezetői a táblák kicserélése miatt felháborodásuknak adtak hangot. Szamosdob község RMDSZ–es tisztségviselői szerdán délelőtt szerkesztőségünktől értesültek arról, hogy az eddigi kétnyelvű — román és magyar — helységnévtábla helyett egy új, kizárólag román nyelvű tábla került. Tasi Kálmán, RMDSZ–es helyi tanácsos, Bartha József RMDSZ–es alpolgármester, Kóka Gáspár, az RMDSZ szamosdobi szervezetének elnöke, valamint Kóka Tibor, a Szamosdobi Református Egyházközség főgondnoka (fotónkon balról–jobbra haladva) megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a kétnyelvű helységnévtábla helyett szerda reggeltől óta már csak ennyi olvasható a településük határában: Doba.
A szerdai nap folyamán számos telefonos bejelentés is érkezett szerkesztőségünkhöz, miszerint a 19–es jelzésű országút Szatmárnémeti és Piskolt közötti szakaszán a települések önkormányzatainak tudta és beleegyezése nélkül cserélték le a többnyelvű helységnévtáblákat.
Törvényszegés történt
Megkeresésünkre Erdei D. István, RMDSZ–es parlamenti képviselő kérdésünkre elmondta, hogy a táblákat kicserélők törvényszegést követtek el. „A 2001/215–ös számú törvényrendelet egyértelműen kimondja, hogy mindazokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, jogosan kérhetik, hogy az állam hivatalos nyelvén kívül a kisebbség anyanyelvén is szerepeljen a település neve a helységnévtáblákon” — fejtette kia képviselő, majd hozzáfűzte, hogyha pár napon belül nem lesznek újra kitéve a többnyelvű helységnévtáblák, a jövő hét folyamán a Képviselőházban, napirend előtti felszólalásában felveti az Erdontól megtudott problémát, s ha kell, egy politikai nyilatkozatot is közhírré tesz, amelyben követelni fogja a jogsértés mihamarabbi orvoslását. „Ha ez sem lesz elég, levél formájában egy interpellációt is benyújtok majd az illetékes szaktárcához — figyelmeztetett Erdei.
Egymásra mutogatnak
Szerda délután a törvényszegésért felelős cégek és intézmények után kutakodva, regénybe illő nyomozást folytattunk le. Mint megtudtuk, a kizárólag román nyelvű helységnévtáblákat a Suceava megyei Loial Impex cég munkásai helyezték el. Az említett vállalat központi telefonszámát nyomban fel is tárcsáztuk, hogy megkérdezzük, ki adott számukra engedélyt a táblák elhelyezésére. A cég titkárnője csupán annyit tudott mondani, hogy Sorin Iacob cégtulajdonos jelenleg Lengyelországban tartózkodik, a fia, Cristian Iacob pedig, aki a helységnévtáblák elhelyezésének törvényes lebonyolításáért felel, mobiltelefonján szerdán egész nap elérhetetlen volt. Mint később kiderült, a suceavai céget a Strabag cégcsoport bízta meg a táblák elhelyezésével. „Kun Nechita Adrian, a Strabag vezérigazgatója elismerte a tévedést és ígéretet tett arra, hogy pár napon belül, minden településen, ahol a polgármesterek ezt kérik, a Strabag saját költségén elkészítteti a többnyelvű helységnévtáblákat” — nyilatkozta portálunk kérdésére az Országos Útügyi Hivatal Szatmár megyei kirendeltségének vezetője, Ardelean Petru mérnök. „A települések vezetői ez iránti kérésüket február 10–e, csütörtök reggeltől kezdődően a 0261–714–710–es telefonszámon jelezhetik” — tette hozzá Ardelean Petru.
Erdon.ro

Hóban fulladozik Dél-Románia
Százhúsz település van elzárva a külvilágtól az ország déli és dél-keleti részén a vastag hóréteg miatt, több ezer iskolában szünetel az oktatás, és több mint kétszáz vonatjáratot töröltek tegnap, de a közúti közlekedésben is korlátozásokat vezettek be, több tucatnyi országutat pedig lezártak – ez a mérlege a szokatlanul zord téli időjárásnak, amely mintegy három hete alaposan megnehezíti a déli országrészek lakosainak életét.
Főleg a déli és keleti területeken vasárnap óta szinte megállás nélkül havazik. A meteorológusok hétfőre és keddre narancssárga jelzésű hóriadót adtak ki, ez főként a déli országrészt érinti. Ezen a két napon 60 centiméterrel vastagodik a hóréteg, miközben az elmúlt három hét alatt esett hó nem olvadt el a fagy miatt.
Az országutak kezelésével megbízott állami társaság (CNADNR) kedden közölte, hogy több partiumi és erdélyi útszakaszon tilos közlekedniük a 7,5 tonnánál nagyobb teherautóknak. A korlátozás tegnap délelőtt fél tizenegykor lépett érvénybe, és a DN7 jelzésű országút Nagylak és Déva, a DN13 jelzésű út Marosvásárhely és Brassó, a DN79 jelzésű út Nagyvárad és Arad, a DN76 jelzésű út Nagyvárad és Püski, valamint DN1 jelzésű út Kolozsvár és Szászsebes közötti szakaszait érinti. A társaság szerint a korlátozásokat az időjárás függvényében oldják fel.
Van elég áram vagy nincs?
A dél-keleti Vrancea és Buzău megyékben tegnap folytatódott az elszigetelődött településeken élők megmentése. Ott szükségállapot van érvényben, így több ezer katonát vezényeltek ki az elszigetelődött településeken bajba jutott emberek kimentésére. Traian Băsescu tegnap hibás döntésnek nevezte a szükségállapot elrendelését, szerinte Victor Ponta ellenzéki pártvezér politikai csapdát állított a kormánynak, amely ebbe belesétált. Tegnap felröppent az a hír, miszerint az országot nem tudják ellátni elég árammal. Horia Hăhăianu, a Transelectrica vezérigazgatója szerint az export miatt veszélybe kerülhet az akadálymentes áramellátás. Ezt Băsescu cáfolta, majd Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök kérésére Lucian Bode gazdasági miniszter leváltotta az állami vállalat vezérigazgatóját pánikkeltés miatt. A kormány bejelentette, hogy ma fogja megtárgyalni azt a határozatot, amelynek értelmében ideiglenesen felfüggesztik az áramexportot azért, hogy ne merüljenek fel ellátási gondok.
Nőtt a halottak száma
A katasztrófavédelmi hatóság jelentése szerint a külvilágtól elzárt 120 településből 23-ban részlegesen vagy teljes mértékben megszűnt az áramellátás, az ivóvíz biztosítása is nehézségekbe ütközik. Tegnap több mint hatvan országút le volt zárva, akárcsak az A2-es autópálya a Bukarest és Feteşti közötti szakaszon. Tíz vasútvonalat is lezártak, a vonatok késéssel közlekednek, több mint kétszáz járatot töröltek. Bukarestben is komoly fennakadást okoz a havazás, bejelentették, hogy kedden valamennyi fővárosi iskolában szünetelni fog a tanítás. Hétfőn több mint 3800 romániai iskolában nem volt oktatás. Hét megyében kellett teljes mértékben felfüggeszteni a tanítást. Tegnap tovább nőtt a fagy miatt elhunyt személyek száma. Az elmúlt három hétben összesen 74 ember szenvedett fagyhalált, nagy részük az utcán vesztette életét. Az egészségügyi minisztérium tegnap közölte, hogy növekedőben van azon hajléktalanok száma, akiket rohammentő-szolgálat egységei a kórházakba, valamint a szociális otthonokba szállítottak a szélsőséges időjárás következtében. A mentők az elmúlt huszonnégy órában 207 hajléktalant szállítottak különböző egészségügyi intézményekbe, valamint szociális otthonokba.
Szabadság (Kolozsvár)

Csak román nyelvűek a helységnévtáblák Maroshévízen
Még mindig nem pótolták a magyar nyelvű helységnévtáblát a Hargita megyei Maroshévízen. A település tábláját tavaly távolították el, amikor az utat újították fel. A kétnyelvű táblák használatát törvények írják elő. A város lakosságának 23 százaléka magyar, így kötelező a kétnyelvű tábla, de az Országos Útügyi Hatóság még mindig nem pótolta. A hatóság egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Maroshévíz bejáratainál tavaly még magyar és román feliratú táblák álltak, de az útfelújítási munkálatok után az Országos Útügy eltávolította ezeket. Most csak román nyelvű helységnévjelző táblák vannak, néhány állítólag törvénytelenül.
Úgy tudjuk, hogy Maroshévízen a magyar nyelvű helységnévjelző táblák leszerelésére senki sem adott utasítást. A helyiek szerint az Útügy munkásai önkényesen jártak el. A román törvények szerint azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a lakosság 20 százalékát kötelezően kétnyelvű feliratokat kell használni, jelen esetben a román mellett magyarul is ki kell írni a település nevét.
„Szükség van egyéb újabb intézkedésekre, tehát akár büntetőjogi feljelentést is hajlandóak vagyunk tenni azért, hogy ezek a táblák kerüljenek vissza. Persze az érintett települések polgármesterei is részt vehetnek és segíthetnek” – mondta a Duna Híradóban Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Néhány hónappal ezelőtt a maroshévízi RMDSZ levélben kérte a helyi tanácstesületet, hogy intézkedjenek a helységnévtáblákat illetően, de a település román polgármestere szerint a táblacsere meghaladja a hatáskörét. A Duna Híradó kereste az Útügyi Hatóságot is, de az adásig nem nyilatkoztak. hirado.hu/Duna Tv, Híradó
Erdély.ma

A közigazgatás átszervezésével kezdte meg tevékenységét az új kormány
A központi közigazgatás átszervezéséről fogadott el sürgősségi rendeletet szombaton első ülésén az új román kormány.
Victor Ponta szociálliberális kormánya péntek este lépett hivatalba, miután a parlament nagy többséggel bizalmat szavazott a kabinetnek, amelynek tagjai letették a hivatali esküt Traian Basescu államfő előtt.
A 20-ról 27 tagúra bővült román kormány szombati ülésén az egyes minisztériumok hatáskörét tisztázták: ezt tartalmazza a kormány szerkezetének módosításáról szóló jogszabály.
Victor Ponta az ülés után bejelentette, hogy kormánya a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének január 7-re várható érkezéséig az új kormánystruktúrának megfelelően összeállítja a 2013-as költségvetés tervezetét, amelyet az ország hitelezőivel folytatott egyeztetés után január közepén terjesztenek a parlament elé.
A változások közül Ponta kiemelte, hogy a megyei kormánybiztosi hivatalok, az úgynevezett prefektúrák a belügyminisztériumtól a miniszterelnöki hivatalhoz kerültek. A prefektusok hatásköre is változni fog a regionális átszervezés során – tette hozzá a miniszterelnök. Ponta szerint 2013-ban még a parlament tavaszi ülésszaka idején be kell fejezni a közigazgatási régiók megalakítását, ami alkotmánymódosítást is feltételez.
Egy másik fontos változás az, hogy az Országos Útügyi Vállalat (CNADR) a közlekedési tárcától a nagy infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszterhez került. Az országutakat és autópályákat kezelő CNADR-ről azonban rövidesen leválasztják az autópályákat és valójában csak a sztrádaépítési beruházások maradnak Dan Sova tárca nélküli miniszter hatáskörében: az országutak a megalakítandó közigazgatási régiók hatáskörébe kerülnek majd – magyarázta a román kormányfő. Victor Ponta szerint a miniszterek számának növelése nem eredményez majd több alkalmazottat a központi közigazgatásban. Az államtitkárok kinevezéséről a karácsonyi ünnepek után dönt a bukaresti kormány.
MTI
Erdély.ma

Összekülönböztek a Szociálliberális Unió pártjai a minisztériumi hatáskörökön
Nem a legjobb előjelekkel kezdte meg tevékenységét Victor Ponta miniszterelnök második kormánya: a kabinet megalakulását hátráltatta, hogy a Szociálliberális Unió (USL) két legnagyobb tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között vita robbant ki egyes hatáskörök elvonása miatt. A vitát végül hosszas egyeztetéseket követően sikerült elsimítani, így a parlament pénteken bizalmat szavazott a kormánynak, amely első intézkedései során egyes központi intézmények átalakításáról döntött. A vita annak nyomán robbant ki a PSD és a PNL között, hogy – mint arról beszámoltunk – Victor Ponta csütörtökön úgy döntött, az eredetileg húsz minisztériumosra tervezett kormányban tizenhétre csökkenti a tárcák számát, és kilencre növeli a tárca nélküli miniszterekét, azáltal, hogy az energetikai, a kisvállalkozásokért felelős és az erdészeti és vízügyi minisztert tárca nélküli miniszterré minősítette vissza.
Utóbbi kettő a Konzervatív Párt (PC), illetve a PNL birtokában volt.
A PNL-nél ráadásul az is kiverte a biztosítékot, hogy Ponta úgy döntött: a szintén a liberálisoknak adott közlekedési tárca hatásköréből kivonja az Országos Közútkezelő Vállalatot (CNADNR), amely a miniszterelnöki hivatalnak alárendelt, PSD-s irányítású nagyberuházások minisztériumának irányítása alá kerül. Emellett az is kiszivárgott, hogy az adóhatóságot (ANAF) a pénzügyi tárca fennhatósága alól közvetlen miniszterelnöki hatáskörbe kívánta utalni.
A PNL elnöksége még csütörtökön este vésztanácskozást hívott össze, ennek nyomán nem kezdődhetett el a parlamentben a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása. Sőt a folyamat pénteken is tovább csúszott, miután délelőtt Victor Ponta, a PSD és Crin Antonescu, a PNL elnöke négyszemközt egyeztetett a vitás kérdésekről. Végül sikerült megegyezésre jutniuk: a közútkezelő kikerült a közlekedési tárca irányítása alól, Ponta viszont határozottan cáfolta, hogy az adóhivatal saját hatáskörbe vonását tervezte volna.
Ponta újraegyesítene
Ennek nyomán a parlamenti szakbizottságokban lefolytathatták a miniszterjelöltek meghallgatását, majd a törvényhozás bizalmat szavazott a Ponta-kabinetnek. A parlament két házának pénteki együttes ülésén a törvényhozók 402 vokssal – 120 ellenében – szavaztak bizalmat a kabinetnek. A beiktatáshoz legalább 294 támogató szavazatra volt szükség.
Ponta programbeszédében azt mondta, hogy kétharmados parlamenti többségét a társadalom újraegyesítésére és nem a kisebbség elnyomására akarja használni. „A teremtett világ nem ér véget sem a keresztények, sem a maják számára, de a megosztás és gyűlölködés politikája ma véget érhet” – mondta Victor Ponta a pénteki nappal kapcsolatos világvégejóslatokra utalva. Kifejtette: arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy véget vessen a megszorításoknak és betemesse az árkokat az egymás ellen uszított emberek között.
Ponta ugyanakkor megerősítette kormánya európai elkötelezettségét. Az RMDSZ, amelyet az USL – korábbi koalíciós ígérete ellenére – kihagyott a kabinetből, nem szavazott bizalmat a kormánynak. Az RMDSZ nevében felszólaló Borbély László politikai alelnök azt mondta, hogy megérti, milyen „nehéz” helyzetben van a kétharmados felelősséggel felruházott USL, mert az RMDSZ már több mint húsz éve viseli egy másik közösség, a romániai magyarság csaknem kilencven százalékos bizalmának felelősségét. Borbély jelezte: az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül. Üdvözölte, hogy a kormányprogram kisebbségvédelmi fejezetet is tartalmaz, a kisebbségek nyelvi és oktatási jogainak védelméről, azzal az ígérettel, hogy a regionális átszervezésnél a kormány figyelembe veszi a különböző térségek kulturális hagyományait.
A kabinet pénteken este le is tette az esküt Traian Băsescu államfő előtt, aki azt mondta: a kormány sikerre van ítélve, mert ezáltal Románia is sikeres lesz, ha pedig mégsem lesz sikeres a kormányzás, azért a kabinet csak magát okolhatja. Az államfő egyébként három miniszterrel – Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettessel, Radu Stroe belügyminiszterrel és Relu Fenechiuval, a közlekedési tárca vezetőjével – nem fogott kezet. Băsescu amúgy tegnap Predealon – ahol szabadságát tölti –, egy hómobilon ülve azt mondta, neki jelenleg nincsenek gondjai, mivel a gondok immár a kormány és a jelentős parlamenti többség vállát nyomják. Ugyanakkor közölte: azt kívánja, hogy a kormány teljesítse ígéreteit.
Átalakuló struktúrák
A kormány szombaton el is kezdte munkáját, és hozzálátott a központi közigazgatás átszervezéséhez. Ennek keretében a megyei prefektúrák a belügyminisztériumtól a miniszterelnöki hivatalhoz kerültek. A prefektusok hatásköre is változni fog a regionális átszervezés során – mondta a miniszterelnök. Ponta szerint 2013-ban még a parlament tavaszi ülésszaka idején be kell fejezni a közigazgatási régiók megalakítását. Emellett a miniszterelnöki hivatal hatáskörébe került a restitúciós hatóság, a vallásügyi államtitkárság, a közbeszerzések törvényességét vizsgáló hatóság, az ásványkincseket felügyelő hatóság, a holokausztintézet és a pénzmosásellenes hatóság is. n Hírösszefoglaló
Martonyi gratulált Corlăţean kinevezéséhez
Martonyi János magyar külügyminiszter levélben gratulált Titus Corlățean román külügyminiszternek újbóli kinevezése alkalmából. „Örömömre szolgál, hogy Románia új kormányában változatlanul Ön látja el a külügyi tárca vezetését, ami jó alapot biztosít a 2012. október 1-jén Budapesten megkezdett párbeszéd töretlen folytatására.
Megerősítem készségemet a két ország közötti stratégiai partnerség fejlesztése és további tartalommal való megtöltése, valamint az Európai Unió aktuális kérdései közül a bennünket közvetlenül érintő politikák összehangolása iránt” – olvasható a tárca közleményében. Martonyi János kifejezte meggyőződését, hogy a két ország között kialakult szoros és sokrétű együttműködés továbbfejlesztésének, a közös ügyek hatékony megoldásának, az esetleges nézetkülönbségek tisztázásának egyetlen célravezető útja a rendszeres párbeszéden alapuló kapcsolattartás.
Krónika (Kolozsvár)

Akadály a székely menetelés útjában
Akadályokat próbál gördíteni az úttársaság a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által október 27-re meghirdetett székelyek nagy menetelése útjába – közölte kedden az SZNT.
Az egységes és autonóm Székelyföld követelésének képviseletére kezdeményezett október végi felvonulás szervezői közölték, hogy az Országutak és Autópályák Országos Társasága Részvénytársaság egy miniszteri rendeletre hivatkozva bizonyos díj befizetéséhez köti a 45 kilométeres tiltakozó felvonulás engedélyezését. Az SZNT közölte, hogy a gyülekezési törvény valamennyi előírásának eleget tett. Leszögezte, a gyülekezési jog gyakorlása alapvető emberi jog, azt nem kötheti egy részvénytársaság anyagi juttatáshoz.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)|

Mégsem kell útdíjat fizetniük a székely menetelőknek
A romániai Országutak és Autópályák Országos Társasága (CNADNR) elállt attól a szándékától, hogy úthasználati díj kifizetéséhez kösse a székelyek autonómiát követelő nagy mene- telésének engedélyezését – közölte pénteken a maszol.ro portál.
Az úttársaság a portál kérdésére adott válaszában közölte, hogy a kérvényezett menetelés nem esik annak a miniszteri rendeletnek a hatálya alá, amelyre hivatkozva korábban úthasználati díj befizetését kérték.
A CNADNR ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a forgalom korlátozását csak a közlekedésrendészet jóváhagyásával rendelheti el, kivételes esetben pedig ezt maga a rendőrség is megteheti. Azt is a menetelés szervezőinek a figyelmébe ajánlotta, hogy a köztéri megmozdulásoknak békéseknek kell lenniük, azok nem zavarhatják a közutak rendeltetésszerű használatát. Az úttársaság illetékesei szerint a szervezők kötelessége megkülönböztető jelekkel elkülöníteni az úttest elfoglalt részét. „Ha ezek a feltételek teljesülnek, a CNCDAR jóváhagyhatja az úthálózat használatát" – idézte a portál a társaság vezérigazgatója által jegyzett levelet.
A székelyek nagy menetelését szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tíz nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra az úttársasággal folytatott levelezését. A CNADNR egy olyan miniszteri rendeletre hivatkozva kérte egy bizonyos díj befizetését, amely kulturális és sportrendezvények úthasználatára vonatkozik. Az SZNT számításai szerint mintegy 28 ezer eurót (8,4 millió forintot) tett volna ki az összeg. Az SZNT közölte, hogy a tiltakozó megmozdulás valamennyi törvényes feltételének eleget tett. Úgy vélte, egy részvénytársaság nem kötheti feltételekhez egy alkotmányos jog gyakorlását. A Székely Nemzeti Tanács az október 27-i nagy meneteléssel az egységes, önálló, autonóm Székelyföld követelésének kíván nyomatékot adni. A terv szerint a székely zászlós menetoszlopok a déli harangszó után, a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán 11 településről és egy útkereszteződéstől indulnak el, és egymással szembetalálkozván közel 55 kilométeres összefüggő oszlopot alakítanak ki.
MTI
Erdély.ma

Belföldi hírek
RMDSZ: Florea manipulál
Az RMDSZ Maros megyei szervezete határozottan elutasítja a Kelemen Hunor szövetségi elnök és Borbély László politikai alelnök ellen felhozott vádat, miszerint a szövetség parlamenti képviselői kárt okoztak Marosvásárhelynek azzal, hogy az új decentralizációs törvény értelmében a sportcsarnok és a műjégpálya nem került a város tulajdonába – áll a Területi Állandó Tanács közleményében, mely szerint Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere ezúttal is minősíthetetlen rágalmazással és olcsó demagógiával próbálja manipulálni a közvéleményt.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, éppen ezért az illetékes közrendészeti hatóságokhoz fordultunk” – szögezik le. Az RMDSZ szerint „teljesen indokolatlan az aggodalom és tiltakozás”, hiszen a szövetség módosító javaslata értelmében Marosvásárhely egyike lesz annak a nyolc városnak, ahol sportkiválósági központ létesül, a bármilyen európai és világszintű rendezvény szervezésére alkalmas két sportcsarnok a minisztérium ügykezelésében maradva számos költségvetési támogatásban részesülhet. A közleményben továbbá felsorolják, mit tett az RMDSZ az utóbbi években Marosvásárhelyért, a kiadvány azzal zárul: „az RMDSZ vezetőségének mindennapi munkája nemhogy ártana, de napról napra előbbre viszi városunkat, korszerűsíti falvainkat, egy modern környezetet és egy élhető jövőt próbálva kiépíteni a következő generációk számára”.
Egységre szólítja az ellenzéki pártokat
Mihai-Răzvan Ungureanu, a Polgári Erő elnöke a jobbközép pártok képviselőit közös vitára hívta a jobboldal egységesítéséről, a Nemzeti Egység Tömbjének létrehozását javasolva. A Polgári Erő által tegnap kiadott sajtóközlemény szerint a 2012-es parlamenti választásokon a jobboldali pártok képviselői eltávolodtak egymástól, és így mindegyik hozzájárult az ellenzék legyengítéséhez, emiatt „a jobboldali és az ellenzéki erők azt kockáztatják, hogy a választók csalódni fognak bennük hallgatásuk, tétlenségük és rendezetlenségük miatt”. Egyetlen esélyük a sikerre az, „ha egységesen tevékenykednek, hogy ezzel véget vessenek a Szociál-Liberális Szövetség diktatúrájának”.
Gyorsforgalom vasúton és autópályán
Többek között egy vasúti gyorsforgalmi pálya építését, több más vasúti szakasz korszerűsítését, illetve az autópálya-építésben való részvételt ajánlották a román hatóságok tegnap a Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozón a távol-keleti félnek. A gyorsvasút a Bécs–Budapest szakasz meghosszabbítása lenne Konstancáig Bukaresten át, a személyszállító vonatok 160 kilométeres sebességgel közlekedhetnének azon, és megépítése 11 milliárd euróba kerülne. A kínai fél már korábban jelezte érdeklődését az észak-erdélyi autópálya építésében való részvétel iránt, a csúcstalálkozón más pályaszakaszokat is figyelmükbe ajánlottak a hatóságok.
Döntött a védelmi tanács
A Legfelsőbb Védelmi Tanács körülbelül 15 percig tartó ülésen hagyta jóvá tegnap a nemzetvédelmi intézmények – a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat, a Külügyi Hírszerző Szolgálat, a Speciális Távközlési Hivatal és az Őrző-védő Szolgálat – költségvetési tervezeteit. Az ülést Traian Băsescu államelnök vezette, az Államelnöki Hivatal által kiadott sajtóközlemény értelmében a Legfelesőbb Védelmi Tanácsnak törvény által előírt kötelessége jóváhagynia a nemzetvédelmi téren illetékes intézmények büdzsétervezeteit, mielőtt a parlament plénuma elfogadná az állami költségvetési tervezetet.
Havazásriadó Havaselvén
Mára sárga jelzésű havazás- és hóviharriadót jelentett az Országos Meteorológiai Intézet Bukarestnek és az ország déli és nyugati részében levő tizenhat megyének. Eszerint a Bánságban, Olténiában és Munténia nyugati részében, valamint a bánsági hegyvidéken és a Keleti-Kárpátokban havazni fog, a szél pedig helyenként rövid időre megerősödik, hóvihar is lehet. A csapadék mennyisége meghaladja a 15–20 litert négyzetméterenként, és jelentős vastagságú hóréteg rakódik le. Tegnap nehézkesen zajlott a közlekedés némely Vâlcea, Krassó-Szörény, Bihar, Fehér és Hargita megyei országutakon, ahol a hóréteg vastagsága az úttesten egy és három centiméter közötti volt, lezárt útszakaszokról azonban nem tájékoztatott az Országos Autópálya és Országút Vállalat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elmarad a március 15-i emlékstaféta?
Közel háromezer eurónak megfelelő összeg befizetéséhez köti az Országos Útügyi Vállalat a sepsiszentgyörgyi Gáll Lajos Futókör immár hagyományos március 15-i stafétájának engedélyezését, Csutak Tamás szerint keresik a megoldást, de az is megtörténhet, hogy meg kell szakítaniuk az emlékfutás 12 éves hagyományát.
Csutak Tamás elmondta, a március 15-i emlékstafétához szerették volna megszerezni a szükséges hatósági engedélyeket, de azzal szembesültek, hogy egy tavaly elfogadott miniszteri rendelet értelmében csak jelentős összeg befizetése ellenében szaladhatnának az országúton. Mint ismert, az emlékstafétát minden évben más-más háromszéki útvonalon szervezik, az érintett településeken megkoszorúzzák az 1848-as emlékhelyeket. Az idei emlékstafétát Gábor Áron emlékének szentelnék, úgy tervezték, hogy Bereckből indulnak Kökösre, majd onnan szaladnak Sepsiszentgyörgyre. E települések között alternatív útvonal nincs, csakis az országúton szaladhatnak. A 69 kilométeres útvonalra kifizetendő összeg azonban a futókör éves költségvetésével egyenértékű. (MTI–vop)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Alkut kötöttek a március 15-ei emlékfutás „áráról”
Sikerült kompromisszumot kötni az Országos Útügyi és Autópálya-társasággal, így valószínűleg mégis megtarthatják a március 15-ei emlékfutást Háromszéken.
A hagyományos emlékfutást megszervező sepsiszentgyörgyi Gáll Lajos-futókörtől közel 3000 eurós útdíjat kért a társaság a 96 kilométeres távra. Az úthasználati díj bevezetéséről tavaly határozott a szállítási minisztérium, ám a kért összeg a futókör teljes évi költségvetését teszi ki, ezért a szervezők attól tartottak, idén meghiúsul a már tizenkét éve rendszeresen sorra kerülő rendezvény.
A kör vezetői a hét elején Dumitru Marinescu prefektussal találkoztak, akinek közbenjárására szerdán a társaság brassói vezetőségével egyeztettek. Vajda Zsigmond, a futókör tagja elmondta, sikerült kompromisszumos megoldást találni, így az útkezelő nem a teljes 96 kilométerre számolja az útdíjat, hanem csak a menetoszlop 16 méteres hosszára, amit szaladás közben az úttestből elfoglalnak. Arra várnak, hogy a megoldásra a bukaresti vezetőség is rábólintson, és kiszámolja az összeget.
A Gáll Lajos-futókör 12 éve szervezi meg az emlékfutást, melynek útvonalán megkoszorúzzák az 1848–49-es emlékműveket. Az idei staféta Bereckből, az ágyúöntő Gábor Áron szülőfalujából indul Kökösbe, halálának helyszínére, majd onnan Sepsiszentgyörgyre.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Lefestették a magyar helységneveket Siménfalván
Megrongálták a Hargita megyei Siménfalva községhez tartozó szinte mindegyik település helységnévtábláját csütörtökön, az egyelőre ismeretlen tettesek fehér festékkel kenték le a magyar megnevezéseket.
Péter Zoltán, a község polgármestere kifejtette: Siménfalva, Szentmihály, Kis- és Nagykadács, valamint Kobátfalva falvakban több mint tíz táblán festették be a magyar feliratokat. Az elöljáró azt is elmondta: a rendőrség hivatalból eljárást indított, az ügyben azonban a polgármesteri hivatal is feljelentést tett, ugyanakkor az országos útügyi hatóságnak (CNADNR) is jelezték a történteket, és a megrongált táblák kicserélését kérték, az érintett útszakasz karbantartása ugyanis a CNADNR hatáskörébe tartozik.
Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: tavaly kétszer fordult elő, hogy csíkszéki helységnévtáblákon a román megnevezéseket festették be feketére, de elmondása szerint az ilyesfajta kihágások nem gyakoriak a térségben. Hozzátette: ugyan minden esetben eljárást indítanak, de az elkövetőket legtöbbször csak tettenérés esetén kerítik kézre.
Erdély vegyes lakosságú térségeiben most is rendszeresen előfordul, hogy a magyar település-feliratokat – feltehetően átutazó autósok – bemázolják, de a Székelyföldön ez nem jellemző.
A 2001 óta hatályos közigazgatási törvény szerint azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot, a település nevét az adott kisebbségi nyelven is fel kell tüntetni a település bejáratainál, a román megnevezés alatt, azonos méretű betűkkel.
Románia megyéi közül Hargitában a legnagyobb a magyarok aránya: a 2011-es népszámláláson a lakosok csaknem 83 százaléka vallotta magát magyarnak. Siménfalvának a cenzus idején 3363 magyar, 33 román és 49 cigány lakosa volt.
Jánosi András , Krónika (Kolozsvár)

Magyarlakta vidékre kevesebb pénz jut útépítésre
Két és félszer annyi pénzt kapott Erdély útépítésre az elmúlt öt évben, mint Moldva és Havasalföld együttvéve, igaz, a magyarlakta vidékek kevéssé profitáltak az infrastruktúra fejlesztéséből. Az úthálózat állapota összefügg a régió gazdasági teljesítményével. Szoros kapcsolat van a romániai országrészek gazdasági teljesítménye, illetve ezek közúti hálózatának állapota és a fejlesztés üteme között, sugallja a Ziarul Financiar gazdasági napilap összeállítása. Ha Bukarestet nem vesszük figyelembe, akkor Erdély, a Bánságot és a Partiumot is beleértve, adja a romániai kivitel javát, tavaly 98 milliárd lejt tett ki az ebben a régióban előállított exporttermékek értéke. Havasalföldről, melybe a szerző Dobrudzsát is belevette, 77 milliárd lej értékben exportáltak. Moldva messze a leggyengébben teljesít, tavaly csupán 15 milliárd lejnyi, a régióban megtermelt árut értékesítettek külföldön, ami kb. 16 százaléka az erdélyi kivitelnek. Bukarestben tavaly 38 milliárd lej értékű exportárut állítottak elő.
2.400 lej/fő
Az export volumenének a történelmi országrészek közötti megoszlása az adott régiók úthálózatának fejlesztésére az utóbbi években elköltött pénzekkel arányos, mutat rá a cikk szerzője. Az Országos Autópálya és Út Társaság adatai szerint a 2010 és 2014 közötti időszakban Erdélyben 16 milliárd lejt költöttek a közúti infrastruktúra fejlesztésére. A másik végletet Moldva jelenti. A régió ennek alig valamivel több mint egytizedét, 1,8 milliárd lejt kapta azonos célra.
Havasalföldön 4,6 millió eurót költöttek az említett időszakban útépítésre. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy ebben a régióban van az ország jelenlegi két leghosszabb, összefüggő sztrádája, a Bukarest-Konstanca és a Bukarest-Pitești autópálya. Ha az infrastruktúra-fejlesztésekre költött pénzt a lakosság számához viszonyítjuk, szintén Erdély áll magasan a legjobban, ahol az elmúlt öt évben minden egyes lakosra 2.400 lej jutott. Havasalföldön lakosonként 630, míg Moldvában 428 lejt költöttek útépítésre. Mindezek mellett tény, hogy a pénz legnagyobb része Dél-Erdélybe ment, a magyarlakta vidékeknek lényegesen kevesebb jutott.
Több befektető, több fejlesztés
Erdély és Havasalföld a külföldi befektetések értékének tekintetében is messze megelőzi Moldvát, a két előbbi történelmi régióba nyolcszor annyi idegen tőke áramlott az elmúlt negyedszázadban, mint utóbbiba. Egy adott régió gazdasági állapotát természetesen nem kizárólag az úthálózat fejlettsége határozza meg. Erdély már földrajzi helyzetéből adódóan, mivel közelebb van Nyugat-Európához, előnyben van Moldvával szemben, ugyanakkor a munkaerő minősége, a vélhetően jobb munkamorál és a Nyugattal való történelmi kapcsolatok szintén előnyt jelentenek.
Ugyanakkor megfigyelhető egy ördögi kör kialakulása, ami a hagyományosan fejlettebb régiók malmára hajtja a vizet, figyelmeztet Aurelian Dochia gazdasági elemző. “A befektetők a fejlettebb, jobb infrastruktúrával rendelkező térségekbe mennek, utána pedig nyomást gyakorolnak a hatóságokra a további fejlesztések érdekében. Ezért aztán ezek a régiók még több befektetőt fognak vonzani, az elmaradott térségekbe pedig még kevesebb pénz fog áramlani, mondván, hogy ott nincs értelme fejleszteni, mert nincsenek befektetések” – véli a szakember.
Pengő Zoltán
maszol.ro