"A határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó intézmények tevékenységének összehangolásáról tanácskoztak máj. 7-én a magyar Oktatási Minisztériumban az érintett tárcák és közalapítványok képviselői. "Több helyről is felvetődött, hogy szükség lenne rendszeressé tenni ezeket a konzultatív jellegű munkatanácskozásokat." - magyarázta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel megbízott politikai államtitkára. Az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány képviselőinek egyeztetniük kell annak elkerülése végett, hogy egy adott pályázatot mindkét alapítvány, illetve egyik se támogasson. Egyelőre nem merült föl, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői is részt vegyenek ezeken a konzultációkon. Az MTI hírügynökség úgy tudja, hogy a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó minisztériumok és közalapítványok képviselői negyedévenkénti rendszerességgel konzultálnak majd a határon túli magyar nyelvű oktatásra szánt állami támogatás hatékony felhasználásáról.Hiller István politikai államtitkár az MTI-nek elmondta: "Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkársága egy olyan közös koordinatív tanácsadótestület létrehozását kezdeményezte, amely később a valóban jelentős anyagiak felhasználását biztosabbá, szervezettebbé és áttekinthetőbbé teszi." Szabó Vilmos és Hiller István mellett a tanácskozáson részt vett Boros Jenő, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke. Több tárca - az informatikai, a munkaügyi, a kulturális - főosztályvezetői szinten képviseltették magukat. /Salamon Márton László: Konzultáció vagy intézményesített kontroll? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./"

"Máj. 9-én megállapodást írt alá Marosvásárhelyen a Bernády György Közművelődési Központban Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ebben többek között az áll, hogy a kistérségi együttműködés keretében ösztönzik az informatika és a hírközlés terén tevékenykedő vállalkozások közötti kapcsoltfelvételt, a magyarországi illetve a romániai magyar oktatási, kulturális intézmények együttműködésének fejlesztését. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) digitális tudományos adattárat hoz létre, amelyet elérhetővé tesz a határon túli magyarok számára. Az RMDSZ vállalja, hogy részt vesz ennek az adattárnak a tartalommal való feltöltésében. Kovács Kálmán miniszter hangsúlyozta, hogy ez az első együttműködési egyezmény, amelyet egy magyar miniszter az RMDSZ-szel aláír. Körülbelül egy hónap múlva a magyar oktatási miniszter érkezik majd Erdélybe, hogy kidolgozzák azt a programot, melynek keretében majd 300 határon túli iskola kapcsolódik be a magyar kormány által támogatott Sulinet programba, amihez az IHM infrastruktúrát és szakembereket biztosít majd. Az aláírt megállapodás értelmében Erdélyben klubok, szervezetek jönnek létre az informatika oktatás és kutatás fejlesztése érdekében, az első ilyen csoportot Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem keretében létesítik. /(Máthé Éva): Kovács Kálmán Székelyföldön járt. IHM-RMDSZ megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Máj. 31-én Kolozsvár ülésezett a megújult, az egyházakat, civil szervezeteket és közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács. Újra Kelemen Hunor képviselőt választották a SZET elnökének. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ az együttműködésre, a vitára és a párbeszédre alapozza a politikáját, ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy a nemrégiben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten ne csökkenjen a kedvezmények száma. Újdonságnak számít, hogy az egygyerekes családok is kapnak anyagi támogatást, a juttatás pedig kiterjed az egyetemi hallgatókra is. Az EU-ba való belépéskor a törvény nem veszíti el érvényét. Markó bejelentette: a legújabb tervek szerint a Budapest-Bukarest közötti autópálya két nyomvonalon szeli majd át Erdélyt. A Communitas Alapítvány máj. 30-i ülésén ítéltek meg 12 hivatásos művész (3 író, 3 zenész, 3 képzőművész és 3 színész) számára egy évre szóló havi három millió lej értékű ösztöndíjat. Támogatási rendszerekben, intézménybővítésben gondolkodik tehát az RMDSZ, mondotta Markó, akik pedig ezt az eszközrendszert próbálják úgy feltüntetni, hogy nem fontos, vagy akik azt mondják, hogy az RMDSZ-nek 2004-ben nem biztos, hogy be kellene jutni a parlamentbe, azok rosszat tesznek az erdélyi magyarságnak. Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök leszögezte: a szétszakadási tendenciákban a fő szempontot kell figyelembe venni, hogy szolgálni akarunk, nem pedig uralkodni. Le kell szállni a büszkeség "szemétdombjáról". Kötő József a következőképpen határozta meg a SZET feladatát: a politika és a civil társadalom partnerségének a megtestesítője. Két egyenlő fél beszél egymással, figyelmeztetett az EMKE elnöke, és egyben megígérte, hogy a civil szervezetek nem lesznek kényelmes partnerei a politikumnak. /Köllő Katalin: Markó: Új Erdélyre, új magyarságra van szükségünk. Tisztújítás az RMDSZ újjáalakult "felsőházában". = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ A megújuló SZET-be két új civil szervezet kérte felvételét, ami az ülést vezető Markó Béla szövetségi elnök szerint "fontos jelzés, hogy a civil szervezetek jelen akarnak lenni az RMDSZ mellett, és fontos jelzés a tamáskodóknak is, akik azt akarják elhitetni, hogy megszakadt a szövetség kapcsolata a civil társadalommal". Markó Béla hangsúlyozta, az egyházak többsége igennel válaszolt a SZET-be való meghívásra, és megköszönte Tempfli József nagyváradi római katolikus püspöknek a jelenlétét. A szövetségi elnök idézett Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseknek az egyeztető tanács tagjaihoz intézett üdvözlőleveléből is. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület gondnoka elmondta: miután a püspökség megtiltotta lelkészeinek a politikai életben való részvételt, az egyházkerület világi vezetőjeként ő képviseli a püspökséget a 45 tagú SZET-ben. Tempfli József hozzászólásában azt a kérdést tette fel, hogy a kolozsvári SZET-ülés vagy az azonos időben zajló sepsiszentgyörgyi fórum időpontját rögzítették-e előbb. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Tempflihez eljuttatott üzenetében ugyanis azt írta, hogy szívesen eleget tett volna a tanács meghívásának, ha - a fórum időpontjára való tekintettel - elhalasztják a SZET-ülést. A római katolikus püspök maga adta meg a választ a kérdésre: minthogy a kongresszus határozata szerint a megújult SZET megalakulásának határideje május 31-e volt, lehetetlen lett volna elhalasztani az ülést. Vitát váltott ki Wanek Ferencnek, a Bolyai Társaság elnökének az a megállapítása, hogy a SZET-tagszervezetek számának növelése az állami magyar egyetem létrehozásáért küzdő szervezet kárára történik. Markó Béla RMDSZ-elnök válaszában elmondta, az új szervezetek felvétele annak az alapelvnek a gyakorlatba ültetése, miszerint a SZET-ben jelen kell lennie a romániai magyar közélet minél több szegmensének. Markó szerint Tőkés László püspök még nem adott választ a SZET-tagságra való felkérésre. A SZET két alelnökévé Kötő Józsefet és Korodi Attilát, titkáraivá pedig Pető Csillát és Páll Tibort választották. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a SZET mindeddig csak az "elégedetlenkedő testület" formájában jelent meg, holott "az RMDSZ-nek nem erre van szüksége, hanem arra, hogy a SZET hatásköre tartalommal telítődjék. Ehhez az kell, hogy az egyeztető tanács állandóvá tegye azt a titkársági munkát, amely az állandó kommunikációt, tevékenységet biztosítja." Kelemen Hunor, a SZET régi-új elnöke a Krónikának elmondta, a szatmárnémeti kongresszus újabb kompetenciákkal bővítette az egyeztető tanács hatáskörét. "A SZET tevékenységének hatékonyabbá tételéhez azonban aktívabbá kell tenni a szakbizottságokat. Az Állandó Bizottság létszámának növelésével olyan civil szervezeteket és személyiségeket hoztunk be a SZET vezetőségébe, akik a maguk területén hatékonyabban végezhetik el a koordinációs tevékenységet". Markó szerint "megtagadni az RMDSZ eszközrendszerét és ideológiai alapon pártokba tagolni az erdélyi magyarságot: súlyos hiba." Az RMDSZ olyan ösztöndíjrendszer bevezetését javasolta a magyar oktatási minisztériumnak, amely minden Erdélyben tanító magyar nemzetiségű egyetemi oktatónak havi 10 ezer forintos támogatást biztosítana. Markó kiemelte az RMDSZ-nek az észak-erdélyi autópálya felépítése érdekében kifejtett lobbitevékenységét. Markó ugyanakkor elismerte, hogy a román kormánypárttal kötött idei megállapodás feltételei nem teljesültek az elvárt ütemben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar karának létrehozásától nem lehet eltekinteni. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese hangsúlyozta, hogy a magyar karok létesítésére a megfelelő pillanat idén ősszel érkezik el. "2004-ben már nem lesz erre alkalmas a helyzet" - vélte Kása, utalva a jövő évi választásokra. A Kolozsváron létesítendő erdélyi magyar könyvtár tervével kapcsolatban a szövetségi elnök utalt arra, hogy az RMDSZ tárgyalt már az Erdélyi Múzeum-Egyesület vezetőségével a könyvtár ügyét felkaroló alapítvány létrehozásáról."Az RMDSZ eredményei, megvalósításai csak esetlegesen, szerkesztőségi szeszély folytán kerülnek be a mindennapi sajtóba" - jellemezte a romániai magyar sajtó gyakorlatát Sütő András író, a SZET tagja. Sütő kifejtette, szerinte ezt a problémát úgy lehetne megoldani, ha az RMDSZ saját napilapot adna ki, amelyben válaszolhatna a más kiadványokban megjelenő rágalmakra. Takács Csaba ügyvezető elnök a Sütő által említett rágalmak kapcsán elmondta: ő amúgy sem a sajtónak köteles beszámolni a Communitas vagy az Illyés alapítványi támogatások elosztásáról, és nem a sajtóban megjelentekre köteles válaszolni, hanem - az RMDSZ alapszabálya értelmében - csakis a SZET előtt tartozik felelősséggel. /Salamon Márton László: SZET - tartalom és (papír)forma SZET - tartalom és (papír)forma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./"

"Erdélyi látogatását megelőzően Szabados Tamás, a Magyar Oktatási Minisztérium új politikai államtitkára exkluzív interjút adott. Jún. 11-én Kolozsváron találkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tisztségviselőivel, rektor-helyettesekkel és tanszékvezetőkkel, valamint fiatal egyetemi oktatókkal, kutatókkal, majd látogatást tett az RMDSZ ügyvezető elnökségénél. 12-én Szamosújváron meglátogatja a Téka Alapítványt és a helybeli iskolát, majd Kolozsváron a Báthory István Líceumban magyar iskolaigazgatókkal folytat eszmecserét. Marosvásárhelyen megtekinti a Stúdium Alapítvány által, az Apáczai Közalapítvány támogatásával épített tanári lakásokat és könyvtárat, majd a marosvásárhelyi állami felsőoktatás magyar képviselőivel találkozik, este pedig Markó Béla RMDSZ elnökkel. Jún. 13-án látogatást tesz Margittán. Szabados Tamás elmondta, hogy friss államtitkárként a helyszínen akar tájékozódni a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, illetve közoktatás helyzetéről. Az államtitkár magánemberként harminc éve jár Erdélybe. A Sapientia Egyetem jövőjét illetően a hangsúlyt nem a kiszélesítésére, egyre több szaknak az indítására helyeznénk, hanem a minőség biztosítására, hogy az akkreditáció folyamata minél zökkenőmentesebb legyen, szögezte le. "Tudomásul kell venni, hogy a támogatási pénzeket nem lehet növelni a végtelenségig." Szabados Tamás reméli, sikerül kiszélesíteni a Julianus Testvériskola Programban résztvevők körét. Minden terület esetében bevonják - már a döntés-előkészítés fázisában - a határon túli érdekképviseleti, szakmai szervezeteket. Folyamatosan működik az Ösztöndíjtanács, az Oktatási Tanács, a Határon Túli Tankönyv és Taneszköz Tanács, és most van megalakulóban a Határon Túli Felsőoktatási Tanács is, melynek mind a négy nagy régióban lennének regionális tanácsai. A hatékonyság érdekében fontos szempont még az oktatási támogatások összehangolása a különböző források - Oktatási Minisztérium, Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, Határon túli Magyarok Hivatala, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Magyar Tudományos Akadémia stb. - között. Ennek érdekében május 7-én már megtörtént az első egyeztetés, ezt folytatják mind vezetői, mind szakértői szinten. /(Guther M. Ilona): Elsődleges a minőségi oktatás biztosítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Többnapos erdélyi látogatásra érkezett Szabados Tamás, a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár júl. 14-én megnyitja a csíkszeredai Művelődési Házban a XI. Bolyai Nyári Akadémiát. A politikai államtitkár találkozik továbbá Markó Béla RMDSZ-elnökkel, és meglátogatja a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karát, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szovátai Oktatási Központját. /Szabados Tamás Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/"

"Nem az a kérdés, hogy a magyar állam folyósítja-e továbbra is az évi kétmilliárd forint támogatást a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára, hanem az, hogy mennyivel növelhető ez az összeg - jegyezte meg az egyetem csíkszeredai karának vezetőit Szabados Tamás, a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Szabados júl. 14-én megbeszélést folytatott a kar vezetőivel. Egy hónap leforgása alatt immár másodszor látogatott Erdélybe az államtitkár. Szabados Tamás a következő évek feladataként a minőség biztosítását jelölte meg az EMTE számára, és e feladat megvalósításához felajánlotta a magyar oktatási tárca szakmai segítségét. /Sarány István: Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./"

"Júl. 14-én ünnepélyes keretek között megnyílt a XI. Bolyai Nyári Akadémia Csíkszeredán. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Szabados Tamás államtitkár, a magyar Oktatási Minisztérium képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány részéről a határon túli magyarságnak nyújtott támogatás fő célja az oktatás segítése, hiszen ez az a terület, amely segít megtartani a kultúrát, a közösséget. Pomogáts Béla az Illyés Közalapítvány elnökeként tette fel a kérdést: egységes-e a magyar nemzet? Bár fájó, hogy a kedvezménytörvényből kimaradt az egységes magyar nemzet fogalma, a tavalyi választások tükrében a válasz, sajnos, nemleges. A pártpolitikán kívüli intézmények - köztük az iskola - feladata, hogy megőrizzék, kiteljesítsék a magyar nemzet, a magyar kultúra egységét. Az Illyés Közalapítvány is a nemzeti szolidaritás őrzőjeként igyekszik segíteni. Az egymilliárd forintos keretösszegnek, amellyel gazdálkodhatnak az idén, növekednie kell, hogy megfelelően tudják feladatukat betölteni. Kőnig Sándor az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnökeként mondta el, hogy céljuk a határon túli magyarság otthoni érvényesülésének támogatása. A Nagy István Művészeti Iskola zenekarának és kórusának koncertje zárta a megnyitót. /Takács Éva: Kultúra- és közösségmegtartó intézmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./"

"Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára erdélyi látogatása során részt vett a Csíkszeredában szervezett Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján, felkereste a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem csíkszeredai karait, meglátogatott több székelyföldi iskolát és tárgyalásokat folytatott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. Az államtitkár elmondta, hogy az Oktatási Minisztérium határon túli főosztályán most állítják össze a jövő évi költségvetést. A hangsúly a szórványban élő magyar családok gyermekeinek oktatásán van, létre kell hozni egy olyan kollégiumot, ahol összegyűjthetik a tehetséges fiatalokat és megfelelő szakoktatásban részesítik őket. Az államtitkár azt a reményét fogalmazta meg, hogy jut majd pénz a felsőoktatásban dolgozók fizetésének kiegészítésére, a pedagógusok továbbképzésére. A határon túli magyar pedagógusokra is kiterjesztik az évi 14 ezer forintos szakkönyv-vásárlási támogatást és a háttérintézményeken keresztül nyújtanak támogatást a magyar tannyelvű állami oktatásának. A Sapientia egyetemmel kapcsolatban hangsúlyozta: remélhetőleg több jut majd az eddigi évi 2 milliárd forintos költségvetési támogatásnál. Idén a határon túli magyar oktatás támogatására valamivel több mint 5 milliárd forintot fordítanak, ebből 3,5 milliárd forint a romániai magyar oktatásra jut. Mindent megtesznek azért, hogy a gyermekenként járó évi 20 ezer forint Romániában a családokhoz jusson el. /Szabados Tamás a romániai magyar oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"

"Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Nyárádszeredában 1993-ban kezdődött a kertészszakember-képzés. Azóta a hét évfolyamon 203 végzős vehette át a mérnöki diplomát, amelyet a román szakminisztérium is elismer. Halász Péterné, a Szent István egyetem Kertészettudományi Karának vezetője a kezdetre emlékezett. Annak idején az RMDSZ és az RMGE tanulmányi felelősei keresték fel őket, arra hivatkozva, hogy Romániában a magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzést fokozatosan elsorvasztották. Az egyetem kertészettudományi kara, a felkérés nyomán, 1993-ban elvállalta a kertészmérnöki főiskolai szintű képzést levelező, távoktatás formájában. Az erdélyi képzés példájára 1996-ban a Vajdaságban is megindult a képzés, 1999-ben pedig Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola adott helyet a kertészmérnök-képzésnek. Jelenleg a tagozaton belül három konzultációs központ működik: Erdélyben - Nyárádszeredában, Vajdaságban - Zentán, a Thurzó Lajos Művelődési Központban, Kárpátalján - Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. A nyárádszeredai művelődési ház, ahol kiépítették az Erdélyi Konzultációs Központot, megfelel a hétvégi foglalkozások számára a jól felszerelt tantermekkel, számítógépteremmel. A kertészmérnök-képzés akkreditált képzés, 4 éves időtartamú, levelező rendszerű, főiskolai szintű. Az oklevelet a Szent István Egyetem kertészettudományi Kara állítja ki, angol és magyar nyelven, amelyet a szomszédos országok elfogadnak és honosítanak. Távlati céljuk egyelőre még álom: egy magyar nyelvű kertészeti főiskola megteremtése Nyárádszeredában. Jelenleg Magyarországon, a jól működő egyéni és vállalati kertészeti gazdaságokban szerveznek gyakorlati foglalkozásokat. A nyárádszeredai kertészmérnöki oktatást a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztálya támogatja, továbbá a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány és a Sapientia Alapítvány. A nyárádszeredai konzultációs központ vezetője, dr. Jakab Sámuel nyugalmazott talajkutató töretlen lelkesedéssel vett részt az oktatás szervezésében. A legjobb erdélyi kertészeti szakembereket, tanárokat nyerte meg a képzés számára. /Kilyén Attila: Tízéves a nyárádszeredai kertészmérnöki oktatás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./"

"A magyar Oktatási Minisztérium ezentúl is finanszírozza a határon túli pedagógusok továbbképzésére szervezett nyári akadémiákat, a pedagógusszövetségek oktatási központjainak működését, valamint fedezi a szülőföldi továbbképzések költségeit - jelentette ki Zilahi Imre, az OM határon túli magyarok főosztályának vezetője a Határon Túli Magyar Közoktatási Tanács hétvégi, szovátafürdői ülésén. Az RMPSZ kezdeményezésére létrejött találkozó alkalmával a résztvevők felkeresték a szövetség négy oktatási központját Csíkszeredában, Szovátafürdőn, Kolozsváron és Nagyváradon, valamint a kolozsvári Báthory, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumot. Az OM kezdeményezésére létrejött Határon Túli Magyar Közoktatási Tanács a határon túli magyar pedagógusszövetségek vezetőit tömöríti. Ez a testület támogatja a határon túli magyar pedagógusok továbbképzési programjait, valamint az egyes országok magyar pedagógusszövetségei által lebonyolítandó táborokat és tantárgyversenyeket. /Biztosítják a továbbképzést. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"

"Magyar Bálint magyar oktatási miniszter négynapos erdélyi körútra indult. Az önálló karok létrehozására vonatkozó fogadókészség nem teljes, ezért nehéz az előrelépés ebben az ügyben - jelentette ki Magyar Bálint magyar oktatási miniszter okt. 10-én Kolozsváron, Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával folytatott megbeszélés után. A találkozón Andrei Marga vázolta az önálló magyar karok létrehozása körül kialakult bonyolult politikai és szakmai helyzetet, és felvetette egy új, társadalomtudomány fakultás létrehozásának lehetőségét, mivel - véleménye szerint - sokkal könnyebb egy új kar létrehozása, mint a meglévők megosztása. Magyar Bálint kifejtette, a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás csak abban az esetben tud megélni a Magyarországról érkezett állami támogatással, ha az valódi versenyhelyzetben minőségi oktatást tud nyújtani. A magyar kormány az anyaország határain túli magyar nyelven oktatók támogatása és a romániai magyar közoktatás megőrzése érdekében ütemezett kollégiumi program, illetve a romániai magyar oktatási informatikai fejlesztés területén tervez jelentős előrelépést elérni. A miniszter bejelentette, hogy a határon túli politikában újdonságként jövő év szeptemberétől átlagosan 10 ezer forint értékű ösztöndíjjal tervezik támogatni a magyar nyelven tanító oktatókat. Ezzel szeretnék ösztönözni a felsőoktatási rendszerben oktatókat arra, hogy magyar nyelvű kurzusokat indítsanak, magyar nyelven tanuló diákokat - beleértve a nem magyar nemzetiségűeket is - toborozzanak. A kollégiumi program keretében minden évben egy-egy kollégium átadását tervezik, a szórványterületen élő romániai magyarság iskoláink megmaradása érdekében. Emellett a magyar kormány a magyarországi oktatási fejlesztési programhoz kapcsolva Romániában is olyan technikai fejlesztéseket tervez támogatni, amelynek révén a legeldugottabb romániai magyar nyelvű iskolában is hozzáférhetővé válik a magyarországi diákok által elérhető tananyag. Magyar Bálint szerint a magánegyetem szakmai felügyeletének a magyar miniszterelnöki hivataltól az oktatási tárcához kellene átkerülnie. /Borbély Tamás: Nehéz az előrelépés a magyar karok ügyében. Kolozsváron Magyar Bálint oktatási miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Okt. 10-én Kolozsvárra érkezett Magyar Bálint magyar oktatási miniszter. Ellátogatott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemre (BBTE), ahol Andrei Marga rektorral folytatott megbeszéléseket, majd az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét kereste fel. Magyar Bálint megállapította, bővült a magyar oktatók és hallgatók száma az egyetemen, másfelől a magyar karok megjelenése nem valósult meg. A miniszter szerint jelentős lépés a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozása, de a források nagy része oda koncentrálódik, miközben a hallgatók jelentős része állami egyetemen tanul. Olyan támogatást határoztak el, amelyik differenciáltan átlagosan 10 ezer forintot biztosítana ösztöndíj formájában olyan tanároknak, akik magyarul oktatnak felsőoktatási intézményekben. Természetesen ez nemcsak Erdélyre vonatkozna, hanem a környező országokban magyarul oktatókra is. Ezt 2004 szeptemberétől szeretnék elindítani, s ennek megvalósulásában az itt létrehozandó felsőoktatási tanács segítene. A miniszter szerint célszerű lenne, hogy az EMTE a magyar oktatási tárca koordinálása alá kerüljön, jelenleg ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozik. /Papp Annamária: Nem látszanak megoldódni a problémák. Interjú Magyar Bálint magyar oktatási miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ A miniszter ezután Marosvásárhelyre utazott, a Sapientia Egyetem helyi karát tekintette meg, majd az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült, a marosvásárhelyi állami felsőoktatást támogató Stúdium Alapítvány által működtetett egyetemi oktatói szakkollégium és orvosi szakkönyvtár avatásán vett részt. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Magyar Bálint találkozott romániai magyar oktatókkal és hallgatókkal, akik a romániai magyar doktori képzés megerősítését és a kutatásfejlesztési programok kiterjesztésének igényét fogalmazták meg. A Marosvásárhely határában felépíteni tervezett diákvárosról szólva Magyar Bálint úgy vélte, hogy az ideális helyszíne lehetne egy oktatásfejlesztéssel foglalkozó, magáncégekből kialakított innovációs parknak. Magyar Bálint okt. 12-én Csíkszeredára látogatott, ahol felkereste a Sapientia Egyetem ottani részét, valamint kerekasztal-beszélgetésen vett részt. /Véget ért Magyar Bálint erdélyi körútja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ "

"Magyar Bálint oktatásügyi miniszter erdélyi körútját okt. 13-án a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban tett látogatásával zárta. A miniszter megkérdezte, hogy mire lenne szüksége az iskolának. Az iskolában elegendő számítógép található, viszont hiányoznak a magyar nyelvű oktatóprogramok, hangzott a válasz. A vendég elmondta, hogy a magyarországi szakminisztérium az ottani oktatást on line-on elérhető anyagokkal szeretné a jövőben hatékonyabbá tenni, ezeket a programokat reményeik szerint a határon túli iskolák is felhasználhatnák. A digitális tananyag fejlesztésére egymilliárd forintot fordítanak. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes megemlítette azt a helyi problémát is, hogy a vidéki diákok elszállásolása a megyeszékhelyen sok esetben nem megoldott, több bennlakásra lenne szükség, ehhez kért támogatást. Magyar Bálint rámutatott, hogy a magyarországi minisztérium határon túli programjában évente egy kollégium átadása szerepel, ám azok a régiók elsőbbséget élveznek, ahol a magyarság már csak szórványban él. Magyar Bálint egy számítógépet ajándékozott az iskolának.. /Tegnap Szatmárnémetiben járt a magyar oktatásügyi miniszter. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./"

"Kevesebb dolgozattal, de több szekcióüléssel zajlik a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által szervezett VI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK). A dec. 5-6-án rendezett konferencián idén először román anyanyelvű hallgatók is beneveztek, akik egyes idegen nyelv szekciókon meghaladták a magyar diákok számát. Változásra számítanak, mert eddig a román szaktárca nem támogatta a rendezvényt. Az alapszabályzat szerint a KMDSZ-nek ezentúl a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, az Iskola Alapítvány, a magyar oktatási minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Magyar Diákszövetség, a magyar Országos Tudományos Diákköri Tanács, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) lesznek a partnerintézményei. Legtöbben a biológia és néprajz szekción vesznek részt, ezzel szemben az olyan hagyományos szakokon, mint például a matematika, állatorvosi vagy német nyelv és irodalom, a legalacsonyabb részvételt jegyezték. /Borbély Tamás: Rajtolt az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

Szept. 9-én kezdődött Szatmárnémetiben a háromnapos Regionális oktatási konferencia, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség a Magyar Reformátusok Világszövetsége és az Oktatási és Kutatási Minisztérium szervezésében, amelynek előterében a Kárpát–medencei közös magyar anyanyelvű oktatás alaptantervének kidolgozása állt. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő elmondta: a rendezvény célja, hogy az anyaországi, a vajdasági, a felvidéki és a kárpátaljai magyar nyelven tanuló gyerekek ugyanúgy megismerjék majd iskolai éveik során Páskándi Gézát – és sok más erdélyi költőt és irodalmárt –, mint az itteniek, és ugyanígy a romániai magyar oktatásban helyet kapjon más térségek magyar irodalomtörténete is. Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a HTMH munkájáról és a határon túli magyarságot segítő alapítványok helyzetéről. Takaró Mihály, a magyarországi Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont munkatársa és egyben az MRVSZ főtitkára "Magyar–magyar szellemi kézfogás" címmel a Kárpát–medencei kerettanterv aktualitásáról tartott előadást, míg dr. Murvai László a magyar irodalom közoktatásban betöltött helyéről beszélt. Szakmai előadásokkal folytatódik a konferencia. /Simon Levente: Regionális oktatási konferencia Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.”    /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

A nemzetpolitika koordinálása és a külügyminisztériummal való kapcsolattartás a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) új, összevont intézményének, a Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságnak a feladata lesz. Ennek keretébe tagozódott bele július elsejével a Határon túli Magyarok Hivatala is – jelentette be sajtótájékoztatóján az új szervezeti egység vezetője, Gémesi Ferenc. A változás nem öncélú, hanem nagyon is koncepcionális. A határon túli ügyek jelentős része például visszakerül a szaktárcákhoz, főleg a Kulturális és Oktatási Minisztériumhoz. Az egyik cél a határokon túliaknak juttatott támogatások hatékonyabb felhasználása, annak elérése, hogy a pénzek jelentős része ne az elosztó szervezetek fenntartására menjen el, továbbá az, hogy a beáramló uniós támogatásokból juttatni lehessen nemzetpolitikai célokra is. Ennek kapcsán el kell dönteni, milyen legyen a „közalapítványok utáni világ” – ezeket ugyanis megszüntetik. Alapvető törekvés, hogy a támogatásokat elosztó intézmények a politikától függetlenek legyenek. „Távol akarjuk magunkat tartani ettől a területtől” – mondta Gémesi, hozzátéve, hogy az idei évre korábban betervezett támogatásokat rendben kifizetik. A tájékoztatón jelen volt Törzsök Erika is, aki az új intézmény elméleti-koncepcionális irányelveinek meghatározásában működik majd közre. Ő a nemzetpolitikai támogatások gyakorlatiasabbá tételéről beszélt, például annak szükségletéről, hogy a határokon vissza kellene állítani az utak és vasutak 1919-ben megszakadt folyamatosságát. Néha csak néhány száz méteres helyreállító munka szükséges ahhoz, hogy a határt átlépőknek ne kelljen több tucat kilométeres kitérőket tenniük – mutatott rá a szakpolitikus-asszony. A Népszava megkérdezte Gémesi Ferencet, nem tart-e attól, hogy Romániában – amint teljes jogú tagként felveszik az Unióba – ismét elszabadul a magyar-ellenes nacionalizmus, ahogy azt a nemzetiségi törvény szenátusbeli kudarca is előre jelzete. Az új MeH-államtitkár szerint ilyen veszély van, bár – mint emlékeztetett: az EU-nak amúgy sincs olyan egységes, a nemzeti kisebbségek kollektív jogait érintő koncepciója, amely irányadó lehetne a kisebbségvédelemben. /Kepecs Ferenc: Új államtitkárság a MeH-ben. = Népszava, júl. 4./

A határon túli magyar pedagógusokat a kedvezménytörvény alapján megillető szakirodalom-vásárlási keret kimerült. Ezért a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a kedvezmény teljesítését 2006. július 11-i hatállyal ideiglenesen felfüggeszti. Amint lesz forrásuk, a kedvezmény igénybevételét ismét lehetővé teszik, olvasható a minisztérium közleményében. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Tizenegyedik alkalommal tartották meg a szlovéniai Alsólendván, augusztus 24–27. között, a Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napokat. A rendezvénysorozatot immár harmadik alkalommal szervezték Magyarországon kívül, régen a Magyar Kultúra Alapítvány égisze alatt Budapesten a Várban, a Szentháromság tér adott otthont e rangos fesztivál jellegű programsorozatnak. Felvidék (Révkomárom, 2004), Vajdaság (Zenta, 2005) után az idén a muravidéki Alsólendva várta a magyar határon kívülről érkezett kulturális csoportokat. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Burgenland, Muravidék és a horvátországi magyar közösség közművelődési ernyőszervezetei vettek részt a program összeállításában. A rendezvény házigazdája a helybéli Magyar Művelődési Intézet volt. Erdély részéről az EMKE volt a társszervező. A rendezvénysorozat keretében a különböző régiókból érkezett művelődési csoportok színházi produkciókkal, zenés irodalmi összeállításokkal, film- és könyvbemutatókkal, népdalok és népi táncok előadásával szórakoztatták a helybéli magyar közönséget. Nagy sikerrel szerepelt a Zurboló néptáncokkal. Hamar a közönség kedvence lett Érsek Csaba Sándor gyimesi és moldvai csángó népdalaival. Megrendezték az Eszmecsere a határon túli magyar kultúráról című tanácskozást, ahol nemcsak a különböző régiók ernyőszervezeteinek a képviselői vettek részt, de a magyarországi új és leköszönő, határon túli ügyekkel foglalkozó, intézmények képviseletei is jelen voltak, mint az Oktatási és Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény közös záródokumentum elfogadásával ért véget, amelyet a különböző magyarországi és határon túli régiók intézményeihez fognak eljuttatni a szervezők. /Dáné Tibor Kálmán: Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napok Alsólendván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Az elfogadott állásfoglalás: Zárónyilatkozat 1. Ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra egy és oszthatatlan, tekintet nélkül arra, hogy milyen földrajzi-államigazgatási keretek között nyilvánul meg. Ezért rendkívül fontos, hogy Magyarország döntéshozó testületei ennek értelmében döntsenek stratégiai, szervezeti és anyagi kérdésekről. 2. Az illetékes magyar állami szervek a szomszédos államokkal történő bilaterális kapcsolatok keretében fordítsanak külön figyelmet az adott országban élő magyar közösség nemzeti és kulturális jogainak tényleges megvalósulására. 3. A Magyarország határain túl élő magyar közösségek kulturális tevékenységük keretében érvényesíteni kívánják a szakmaiság, a tevékenységek szervezésénél a fontossági sorrend betartásának és a helyi sajátosságok érvényesítésének az elvét. E tekintetben előrelépést kizárólag a magyarországi állami szervekkel és a szakintézményekkel karöltve lehet elérni. 4. Az illetékes magyarországi állami szervek a határon túli magyar kultúra támogatása során legyenek tekintettel a helyi sajátosságokra, amelynek feltétele a régiókban tevékenykedő legitim kulturális szakemberek és képviselők álláspontjának ismerete és figyelembe vétele. Minél rövidebb időn belül el kellene jutni a szubszidiaritás elvének lehető legteljesebb megvalósításához. 5. Létfontosságú követelmény, hogy a határon túli magyar kultúra támogatási kerete ne szűküljön, mi több, reális és stratégiailag indokolt program szerint szükségszerű annak fokozatos növelése. A jövőbeni támogatáspolitika szempontjából nagyon fontos az egyre jobban hozzáférhető európai keretek igénybevétele. Másrészt úgyszintén fontos, hogy a határon túli magyar kultúra segítése, támogatása jól szervezett és szakszerűen működő magyarországi intézmények, alapítványok révén valósuljon meg. 6. Az adott helyzetben rendkívül fontos, hogy a jelenleg legveszélyeztetettebb határon túli magyar közösségek (Vajdaság, Kárpátalja) az illetékes magyar állami szervek és szakintézmények megkülönböztetett figyelmét és támogatását élvezzék. Alsólendva, 2006. augusztus 27. Csemadok – Görföl Jenő, főtitkár; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – Dáné Tibor Kálmán, ügyvezető elnök; Horvátországi Magyarok Szövetsége – Csörgits József; Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége – Dupka György, elnök; Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Alsólendva – Göncz László, igazgató; Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Dudás Károly, elnök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Új intézménnyel gyarapodott az erdélyi magyar anyanyelvi oktatási hálózat a Mezőségen. A Téka Alapítvány által fenntartott Téka Művelődési Központ, a Mezőségi Téka Szórványkollégium és a Mezőségi Néprajzi Múzeum intézményként, Téka Művelődési és Oktatási Központ néven működik tovább Szamosújváron – jelentették be október 7-én, a szórványkollégium új épületének ünnepélyes átadásakor. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: 2004-ben fogtak hozzá az új épület létesítéséhez. Az elnök köszönetet mondott az Apáczai Közalapítványnak, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, a Communitas Alapítványnak és az Illyés Közalapítványnak a támogatásért. Stark Ferenc, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette: ez az új szórványkollégium a magyar–magyar szolidaritás bizonyítéka. – Az ezredforduló óta ez a 35. kollégium, amely az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült – közölte Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója. – Tanúként vagyok jelen – mondta ünnepi beszédét dr. Kötő József EMKE-elnök. – 1997 januárjában dideregve vágtuk el az akkori kis házikó első avatószalagját. A jelenlévők megtekinthették a célszerűen berendezett 17 szobát. Külön helyiségben tartják majd a néptáncoktatást, és egy konferenciatermet is kialakítottak. A kollégiumavató után került sor az Égtájak Fesztiválra, amelyet a sepsiszentgyörgyi Gyűszűvirág régizene-együttes nyitott meg, majd a helybeli Kaláka Néptáncegyüttes szerepelt a színpadon. Fellépett még a kárpátaljai 2. Számú Általános Iskola és Zeneiskola kórusa, a felvidéki Nádas Néptáncegyüttes Farnadról, a vajdasági Tisza néptáncegyüttes Péterrévéről, a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes, a kolozsvári Szarkaláb, a Bogáncs és a Kisbogáncs néptáncegyüttesek és a füleki Apropó Kisszínpad. /Nagy-Hintós Diana: Megnyílt a Téka Művelődési és Oktatási Központ Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Újabb diplomáciai offenzívát indított a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a romániai oktatásban tapasztalható magyarellenes diszkriminációra. Hantz Péter, a BKB alelnöke nemrég Hágában tárgyalt Rolf Ekeussal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosával, illetve dokumentumokat adott át a holland képviselőknek az oktatás helyzetéről. A BKB vezetői az elmúlt napokban a magyar Külügyminisztérium, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium figyelmét is felhívták a Romániában tapasztalható jogsértésekre. /Újabb BKB-akció a diszkrimináció ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Október 7-én ünnepélyesen átadták a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bentlakását, Az egyik fő támogató, az Apáczai Alapítvány kuratóriumi elnöke, Stark Ferenc is jelen volt. Dr. Béres András, az egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket és köszönetet mondott az Apáczai Alapítványnak mint fő támogatónak, valamint az Illyés és a Szülőföld alapítványoknak a segítségért. Arató Gergely, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a legfontosabb az összefogás, van benne alapítványi pénz, román állami pénz és az egyetem saját alapjai. Stark Ferenc elmondta, a Prospero Alapítvány sikeres pályázatokat nyújtott be a kuratóriumhoz, így az Apáczai Alapítvány 46 millió forintot biztosított épületvásárlásra és építkezésre, további 21 millió forintot pedig az épület felszerelésére. Nyolc-kilenc évvel ezelőtt dr. Béres András megalapította a Prospero Alapítványt, emlékeztetett az alapítvány elnöke, Kovács Levente. A bentlakás 27 diáknak biztosít szálláshelyet. A továbbiakban minden szobát számítógéppel, televízióval és internet-hozzáféréssel is ellátnak. /Menyhárt Borbála: Átadták a Színművészeti Egyetem kollégiumát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

A magyar kormány új koncepciójának alapvetése az, hogy az elmúlt 15 év határon túli politikáján változtatni kell. Nem alkalmazza azokat az eddigi elveket, amelyekben a különböző felek között egyetértés volt, mint például az autonómiatörekvések támogatását, vagy a nemzetközi kisebbségvédelmi gyakorlatra való hivatkozást. Az identitás megőrzésének támogatásánál anélkül kap nagyobb hangsúlyt a gazdasági gyarapodás hátterének biztosítása, hogy ennek anyagi és intézményi feltételeit megteremtené a kormány. A koncepció a közigazgatási és támogatási rendszer teljes átalakítását helyezi kilátásba, de ennek következményeire vonatkozóan semmilyen hatástanulmány nem készült. A 15 év alatt szervesen felépült magyar–magyar politikai egyeztetési mechanizmust az új koncepció megszünteti, helyette a külön alkalmi egyeztetésekben megszülető alkukat helyezi kilátásba. A koncepció kidolgozói nem határozzák meg az anyagi és gazdasági hátteret, továbbá a végrehajtására hivatott közigazgatási struktúrát sem alakították ki. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv eddig ismert változatában a határon túli magyarság ügye nem jelenik meg olyan hangsúllyal, hogy az biztosíthatná a kilátásba helyezett fejlesztési stratégia megvalósítását. Az elmúlt másfél évtized alapvető határon túli magyar igénye volt az autonómia intézményének támogatása. A koncepció azonban nem említi az autonómia fogalmát, ami jelzi, hogy a kormány felmondta az erre vonatkozó konszenzust. A határon túli magyarok problémáinak megoldását az általánosan elismert nemzetközi normák szerint képzeli el, holott a magyar politika számára emellett mindig hivatkozási alap volt az európai gyakorlat is. Az egyes európai országokban – Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban – működő megoldásokra mint európai precedensekre hivatkozott eddig a magyar politika. A hiányzó harmadik elem az állampolgárság ügyére vonatkozó álláspont tisztázása. A határon túli magyar közösségek erre vonatkozó igénye erős, azonban a kormány nem kíván foglalkozni a kérdéssel. A koncepció szerint a magyar–magyar együttműködés a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul, de ennek ellentmondani látszik a „be nem avatkozás” politikájának meghirdetése. A „be nem avatkozás” politikája a hidegháború korszakának szóhasználata.  A magyar–magyar egyeztetés rendszeréből a koncepció kiiktatja a Magyar Állandó Értekezletet. Helyette a Gyurcsány-kormány esetenkénti egyeztetést helyez kilátásba, kirekesztve a folyamatból a magyarországi ellenzéki pártokat.   A kormányzati szándék a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó közigazgatási struktúra teljes átalakítását helyezi kilátásba. Megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, mint önálló közigazgatási szerv, helyette a Miniszterelnöki Hivatal kebelében alakul egy kis létszámú titkárság. A kormányzati szándék szerint a szakpolitikák kezelése a minisztériumokhoz kerülne. Ennek azonban ellentmond, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztériumban megszüntették az illetékes főosztályt. Az év végéig a témával foglalkozó szakemberek 80%-át elbocsátják a közigazgatásból. A határon túli magyar civil szféra gyakorlatilag semmilyen véleménynyilvánítási lehetőséget nem kap, helyette csupán a stratégiai célok meghatározásában vehet részt, és e folyamatban is kizárólag a politikai elitekkel, ill. az általuk elfogadott szakértőkkel történik majd egyeztetés. A konkrét támogatások, fejlesztések ügyében magyarországi kormányhivatalnokok döntenek majd. /Olvadjanak be kis (vagy nagy) lépésekben. A magyar kormány új koncepciója a határokon túli magyarságról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

November 9-én megnyílt a 12. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, a színház előcsarnokában. A könyvkiállítást Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnöke és Péliné Bán Éva, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa nyitotta meg. A kiadók több mint 8000 könyvcímmel jelentkeztek. Megjelölték a vásár nyomdailag legesztétikusabb könyveit, így a Szép Könyv – 2006 első díját a kolozsvári Komp Press – Korunk Könyvkiadó vitte el a Buday György és Kolozsvár című kötetéért. A második díj a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelent Szabó András: A bőfény forrása – Zsögödi Nagy Imre művészalbumáé lett, amelyet a festő halálának 30. évfordulójára adtak ki. Az irodalmi esten Csaplár Vilmos, a budapesti Szépírók Társaságának elnöke, Márton László, Láng Zsolt, Szilágyi István és Balázs Imre József írók beszélgettek a modern történelmi regény műfajáról. /Lokodi Imre: Könyvélet a fagyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Hosszú várakozási idő után végre megkezdhette tevékenységét Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális fiókintézet. Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára indította útjára a központ programsorozatát. Bár a sepsiszentgyörgyi intézmény hivatalosan a bukaresti Magyar Kulturális Intézet „fiókja”, valójában tevékenységének jellege jelentősen különbözik a román fővárosban működőétől, s emiatt nagy önállósága van. Míg a bukaresti intézet román közegben igyekszik megismertetni a magyar kultúrát, addig a sepsiszentgyörgyi központ eleve magyar többségű környezetben végzi dolgát. Az intézmény magyar-magyar viszonylatban, Kárpát-medencei szinten kívánja összehangolni a különböző határon túli régiókról és a Magyarországról szóló ismeretek terjesztését, egyszersmind az erdélyi magyar kultúra külföldi „kiközvetítésével” is foglalkozna. /Magyar kulturális koordinációs központ nyílt Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A magyar államtitkár méltatta Sebestyén Márta népdalénekes tevékenységét is, aki hitelesen képviseli a magyar, román, Kárpát-medencei népzene kapcsolódási pontjait. Gyulai Líviusz erdővidéki születésű grafikusművész munkáiból álló kiállításának megnyitójával folytatódott az avatóünnepség. Markó Béla kormányfő-helyettes az épület homlokzatán lengő piros-fehér-zöld zászló kapcsán megjegyezte: „Itt van az erkélyen egy kis darab Magyarország, ez nekünk fontos, mert hosszú évtizedekig távol volt ez az ország, melynek nyelve, történelme, kultúrája, nemzeti érzelme közös a miénkével”. Demeter János megyei tanácselnök beszédében ismertette, hogy a központavatóval Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosnak számít nemcsak Háromszéknek, hanem Székelyföldnek és Erdélynek is. „Az épületben Háromszék vármegyeháza volt, mostantól nemcsak annak az országnak a lobogója látható, melynek polgárai vagyunk, hanem az anyanemzet zászlója is. Legyünk büszkék erre, s töltődjünk fel erővel és hittel” – zárta mondanivalóját. A rendezvény végén Gazda Zoltán, a Tamási Áron Társulat színművésze, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke Hiller Istvánnak – az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjének – címzett levelet adott át Bogyay Katalinnak. Ebben arra kéri a minisztert, hogy a továbbiakban is kerülje Háromszéket. „Talán csak Kun Béláék bolsevik uralma idején volt olyan vezetése Magyarországnak, amelyik ilyen erőteljes nemzetrombolást teljesített volna” – olvasható a levélben. Két évvel ezelőtt Vas Lajos akkori államtitkár hivatalosan már megnyitotta a sepsiszentgyörgyi intézményt. A román parlament azonban a kétoldalú egyezményt sokáig nem ratifikálta, és az intézmény nem kezdhette meg tényleges működését. /Domokos Péter: Magyarország Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./