Bővítenék a székely áruk piacát
A székely termékek piacát bővítenék a Kovászna megyei termelők. A napokban szervezett találkozójukon arra a következtetésre jutottak, hogy népszerűsíteni kell a hagyományos és kézműves termékeket, szükség van továbbá az ezeket befogadó üzletekre, illetve folyamatos szakmai megbeszélésekre.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke a téma kapcsán kifejtette, fel kell lendíteni a hagyományos székely termék iránti igényt, ennek pedig az egyik eszköze a háromszéki városokban két éve elindított helyi termékek vására, valamint a különböző képzések.
A sajtkészítő tanfolyamot egyébként eddig százötvenen végezték el, miközben jelenleg folyamatban van a méhészképzés. A következőkben a megyei közgyűlés fennhatósága alá tartozó mezőgazdasági kamara a kürtőskalácssütőket támogatja, jövő év elején pedig nemzetközi kürtőskalácssütő versenyt szerveznek.
Tamás Sándor ugyanakkor azt javasolta, hogy a helyi ünnepeket, falunapokat szervezzék egy-egy helyi legenda vagy helyi jellegzetes étel köré, így szerinte könnyebben eladhatóak a helyi termékek. „Célunk, hogy minél többen munka- és kereseti lehetőséget lássanak a székely termékek előállításában és értékesítésében" – szögezte le Tamás Sándor.
A találkozón Kozma Béla, Orbán Miklós és Könczei Csaba mezőgazdasági szakember gyakorlati útmutatóval látta el a termelőket. Tájékoztatták őket például arról, hogy milyen utat kell bejárniuk ahhoz, hogy részt vehessenek nagyobb – például bukaresti – vásárokon, kiállításokon.
A székely termék védjeggyel kapcsolatos tudnivalókat és a terméktanúsításhoz kapcsolódó dokumentumokat is ismertették, felajánlva a segítséget annak összeállításában. Kovászna megyében eddig tizenhárom termék kapta meg a védjegyet: házi csokoládé, mézes pogácsa, szaloncukor, mustár, hústermékek, nyalóka, Pista bá, a Székely Kalendárium és a Székely Hírmondó napilap.
Bíró Blanka
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Vetélkedő a székelység történetéről (Civil összefogás)
Két esztendő alatt sem sikerült népszerűvé tenni az iskolákban a Kovászna és Hargita megye tanácsa által 2012-ben kiadott, Hermann Gusztáv Mihály történész főszerkesztésében több ezer példányban megjelent A székelység története kézikönyvet, amelyet a szakemberekből álló szerzőcsoport elsősorban (de nem csak) VI. és VII. osztályosoknak ajánl – emiatt, valamint a diákok körében a témával kapcsolatban tapasztalt ismerethiány okán kezdeményezte a Székely Mikó kollégium Alapítvány kétfordulós vetélkedő szervezését a háromszéki gimnazisták számára.
A decembertől jövő márciusig tartó vetélkedőről Keresztes László, említett alapítvány titkára és a kezdeményezés mellé álló helyi történészek tájékoztatták lapunkat. A székelység története a kezdetektől 1849-ig című vetélkedőre olyan négy főből álló csapatokat várnak a VI–VIII. osztályos gimnáziumi diákok köréből (a felhívást egy következő lapszámunkban közöljük), akik szeretnék játékos formában jobban megismerni a székelység múltját. A vetélkedő két tematikus egységből áll, amit külön két fordulóban hirdetnek meg. Az első forduló, amely levelező jellegű, a székelység történetét kíséri végig a kezdetektől 1848-ig, a második szakasz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Székelyföldhöz kapcsolódó eseményeihez kötődik. A második forduló döntőjére, amelyet a szervezők jövő márciusra Sepsiszentgyörgyre terveznek, a legjobb tíz csapatot hívják meg, ahol a történészekből álló zsűri értékeli az írásbeli és szóbeli feladatok megoldását, illetve a kreatív alkotásokat. A feladatok összeállítását a Pénzes Lóránt történelemtanár vezette szakmai csoport vállalta. A kezdeményezők tudatában vannak annak, hogy egy vetélkedő nem pótolhatja azt, amit a diákok nem kapnak meg az iskolában, de bíznak abban, akik részt vesznek, jobban megismerik a székelység történelmét.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egyház és állam: lojalitástól hadüzenetig
„Az alapvető probléma az, hogy egy egész közösséget ítéltek el bűnügyi perben. Az egyház nem azt az épületet sajnálja, hanem azt fájlalja, hogy hazugnak, csalónak, mások tulajdonát elkívánónak bélyegezték meg. Nagyon súlyos bélyeg ez, elviselhetetlen morális teher” – Kató Béla református püspökkel a Mikó-ügy utórezgéseiről és perspektíváiról.
– A Mikó-ügyben hozott jogfosztó ítélet révén váratlanul feszültté vált az év vége az Erdélyi Református Egyházkerület számára. Valóban váratlanul?
– Részben, mert amint a Mikó esetéből ügy lett, rosszat sejtettünk. Egészen pontosan attól a pillanattól számítva, amikor az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály átadta az ügyet a bíróságnak. Mert önmagában az, hogy valaki feljelent valakit, és elkezdődik egy vizsgálat, még befér a demokratikus jogállamiság keretei közé. Hogy azonban miből lesz bűnügy, és miből nem, az már annak az igazságszolgáltatásnak a minőségét jelzi, amelyben élünk.
Persze bármikor mondhatják, hogy egy ítéletben elmarasztalt fél mindig ezzel hozakodik elő. A mi esetünkben azonban másról van szó: igazából azt jelzi, hogy nincs valami rendben, amikor egy egyszerű vagyonjogi polgári pert bűnügyi perré minősítenek át. Olyan koncepciós perré, ami azt üzeni, hogy általa meg akarják állítani az egyházak nagy értéket, közösségi jelentőséget képviselő vagyonelemeket célzó követeléseit.
Különösen az első fokú ítélet után vált egyértelművé, hogy valakik tudatosan terelik a dolgot ebbe az irányba, mert semmilyen érvet nem fogadtak el, sőt ezekkel szemben hozták meg az ítéletet. Sokáig arra gondolhattunk, hogy maguk sem tudják, mit kell kezdeni egy ilyen üggyel, és a hazai és nemzetközi tiltakozás miatt nem mernek döntést hozni. Ezért is érthetetlen és váratlan ez az ítélet.
Kató Béla 1954. január 31-én született a Kovászna megyei Barátoson. Elemi iskoláit szülőfalujában, a középiskolát a kolozsvári volt Református Kollégiumban végezte, 1974–1979 között a kolozsvári Egységes Protestáns Teológiai Intézet hallgatója, közben egy évet a nagyszebeni német nyelvű lutheránus teológián tanult. 1979–1988 között a háromszéki Cófalván volt lelkész, 1988–2001 között az illyefalvi református egyházközség parókus lelkésze. 1990-ben négy hónapig Illyefalva polgármestere, majd helyi tanácsos, 1992–2004 között három cikluson át a Kovászna Megyei Tanács tagja. 2000–2012 között az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője-püspökhelyettese; 2002-től a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának tagja, 2003 októberétől az elnöke. 2012 decemberében az Erdélyi Református Egyházkerület püspökévé választották.
– Érez valami üzenetet abban, hogy éppen most és éppen ezt az ítéletet hozták?
– Igen. A buzăui alapfokú ítélet meghozatala után azt mondtam a munkatársaimnak: másodfokon a letöltendőből felfüggesztett lesz, az egyház pénzbüntetését pedig elengedik.
Az alapvető probléma azonban az, hogy egy egész közösséget ítéltek el bűnügyi perben. Az egyház nem azt az épületet sajnálja, hanem azt fájlalja, hogy hazugnak, csalónak, mások tulajdonát elkívánónak bélyegezték meg. Nagyon súlyos bélyeg ez, elviselhetetlen morális teher.
– Menet közben érezve a veszélyt felmerült-e, hogy újabb dokumentumokkal, érvekkel támogassák a restitúciós folyamat jogosságát?
– Nem, mert három olyan alapdokumentumra építettük fel a visszaigényléseinket, amelyeket elégségesnek ítéltünk. Ezek közül az egyik, hogy kitől vették el a szóban forgó ingatlant: mert annak kell visszaadni.
Ha a Székely Mikó kollégium nem az egyházé volt, akkor meg kell nevezni, hogy ki a jogosult, és annak kell visszaszolgáltatni. Erre azonban még nem kaptunk választ.
A kihallgatások szakaszában elhangzott: nem mondják meg, hogy kié volt, de nem az egyházé, mert a tulajdoni lapon az szerepel, hogy ev. ref. Székely Mikó Kollégium, nem pedig az Eparhia Reformată din Ardeal, azaz az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezzel az indoklással nem ismerik el, hogy az összes kollégium külön jogi személyként, de az egyház szerves részeként működött. És ezen az elven most valamennyi református kollégium helyzete kétségessé vált.
– Reális vagy csak elvi veszélyként kezeljük ezt?
– Teljesen reális veszélyként. A marosvásárhelyi kollégium esetében például bepereltük az önkormányzatot, mert évek óta nem fizetett bért, amiből egy sereg javítást el kellett és el lehetett volna végezni. Elképzelhető, hogy ez az ítélet most ezt a követelésünket is ellehetetleníti. Kolozsváron a kormányrendelet után szétválasztották a telekkönyvet, a Farkas utcára telekkönyvezett ókollégiumi részt visszaadták, a Petőfi utcai részt pedig – mivel a Kogălniceanu utca 29 szám alatt szerepelt – visszaírták az államra. Az ügyirat most újra a restitúciós bizottság előtt van, a ploieşti-i ítélet azonban kétségessé teszi az egészet. Nagyenyeden is a Mikóéhoz hasonlóan alakulhat a történet.
– Talán érdemes tisztázni: a hatékonyabb érdekérvényesítés céljából a református egyház nem ment bele rossz kompromisszumokba? Zsarolható valamivel?
– Tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy nem. Soha semmiféle alkut nem tartottunk elképzelhetőnek, részben a Mikó-per is ennek következménye. Nincsenek csontvázak a szekrényben.
– A sokkon és a további veszély felmérésén túl azonban a „hogyan tovább?” kérdése merül fel…
– Leszögezve és elismerve, hogy minden felmerülő veszélyérzetünk ellenére sem hittük el, hogy hasonló döntés születhet, következésképpen nem is készültünk rá, most már valóban a továbblépésen kell dolgoznunk. Ennek első fázisaként az egyházkerület rendkívüli közgyűlésén hattagú jogászcsoport felállításáról döntöttünk, amely a kérdést a világ elé tárja.
Mert ez az ügy nem állhat meg ezen a szinten. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának kötelezően foglalkoznia kell az üggyel, megpróbáljuk valamennyi egyház figyelmét felhívni rá, mert ez a döntés hosszú távon is képes befolyásolni a vagyonjogi kérdéseket. Meggyőződésem, hogy ez az ítélet most túlment azon a határon, amit kiötlői esetleg szántak neki. Valószínűleg kellő alkalmat láttak arra, hogy a Mikó-ügyet összemossák a visszaszolgáltatási korrupciós ügyekben indított offenzívával annál is inkább, mivel Markó Attila neve más ügyekben is felmerült.
– A hazai terepen semmilyen jogorvoslati lehetőség nem kínálkozik már?
– Talán igen. A szakemberek vizsgálják, hogy az új büntető törvénykönyv szerint a sok, egymásnak ellentmondó ítélet alapján kínálkozik-e fellebbviteli lehetőség.
– A magyar történelmi egyházakat minden bizonnyal „összerántja” az ítélet, hiszen valamennyien veszélyeztetve érezhetik magukat. A román egyházakkal nem keresnek szövetséget? Hiszen a görög katolikusok sincsenek elkényeztetve az államhatalom részéről.
– A magyar egyházakkal való együttműködés természetesen nem kérdéses. A görög katolikusokkal való együttműködés ötletére reagálva azonban tisztában kell lennünk, hogy az ő harcuk az ortodoxokkal testvérháború, míg az állam és a köztünk lévő viszony az idegenekkel való háborúskodás esete. Ebbe pedig megítélésem szerint a görög katolikusok soha nem lépnének be, mivel a román nemzeti érdekek ellen valónak tekintenék.
– Az egyházkerület rendkívüli közgyűlésén háborút hirdetett. Hogyan értendő ez a hadüzenet?
– Az egyház korábban egyfajta lojalitási szerződést kötött az állammal azáltal, hogy benyújtotta a statútumát, ez alapján pedig az állam megalkotta az egyházügyi törvényt, amely alapján működtette eddig a rendszert. Ebben garantálva éreztük az egyházi autonómiát, s annak ígéretét, hogy az állam megvédi és segíti annak érvényesítését. Ez most felborult azzal, hogy az egyházat kollektíve elítélték.
Innentől kezdve az állam nem számíthat a mi lojalitásunkra. Ez azt jelenti, hogy minden lehetséges fórumon kifejezzük: nem igaz, amit a román állam deklarál, ellenkezőleg, hátrányos helyzetbe hozza, akadályozza az egyház tevékenységét. A mi részünkről e tekintetben az állam folyamatos offenzívára számíthat még akkor is, ha azzal vádolnak majd, hogy romboljuk a jó hírét, az arculatát. Elsősorban a szó fegyverével kívánunk élni, különösen most, amikor Románia azzal az áruval „házal”, hogy a román állampolgárok német nemzetiségű államelnököt választottak.
– Ön és helyettese a továbbiakban nem kívánja igénybe venni az állami illetményt. Mi lesz azonban az egyházkerület papjaival, egyéb fizetett alkalmazottaival?
– Szimbolikus gesztusnak szántuk, ezáltal is jelezve, hogy nem minden áron fogadjuk el az állam segítségét, függetlenségünk nem megvásárolható. Arra viszont még nem vagyunk felkészülve, hogy ezt valamennyi fizetett tagunkra kiterjesszük. És miközben változatlanul bízunk benne, hogy az államnak nem érdeke elidegeníteni magától a romániai reformátusok közel hétszázezres táborát, igyekszünk egyértelműsíteni: velünk nem lehet bármit megtenni. Morális kötelességeink vannak, amelyek hiánya létünk jogosságát kérdőjelezi meg.
– A politikummal való párbeszéd, a lojalitás kérdésének újratárgyalása szerepel a terveikben?
– Új visszaszolgáltatási törvény közös megfogalmazását tervezzük a többi egyházzal és a törvényhozásban jelen levő RMDSZ-szel. A jelenlegiben szinte kódolt kiskapuk ugyanis hosszú időre képesek elnyújtani a folyamatban lévő ügyeket. Ebben a korrupciós-maffiózós restitúciós történetben ugyanis épp az a veszély, hogy ha nem a korábbi tulajdonosnak szolgáltatják vissza az ingatlanokat, az igazságtalanná teszi és késlelteti a folyamatot. Élni akarunk és fogunk minden elképzelhető és adódó lehetőséggel, mert a nem cselekvés immár bűnnek számítana.
Csinta Samu |
Krónika (Kolozsvár)

Ötször énekelték el a magyar himnuszt a prefektusnak
Több mint százan énekelték a magyar himnuszt hétfőn a Kovászna megyei kormányhivatal épülete előtt, tiltakozásul a Marius Popica által kirótt bírság ellen. A SIC pannót is kihelyezték, miközben a megyei önkormányzat épületéről eltávolították a székely zászlót.
A Magyar Polgári Párt (MPP) által kezdeményezett eseménysorozat első napján mindhárom romániai magyar párt képviselői jelen voltak, valamint Kovászna Megye Tanácsának és Sepsiszentgyörgy önkormányzatának vezetői közül is többen megjelentek. A magyar himnusz eléneklésére öt alkalommal is sor került. A hétfői rendezvényen imádságot mondott Berszán Sándor szotyori református lelkész.
Nagyon sokszor mondtuk, hogy csontig ért a kés, és ezúttal is ezt tudjuk mondani, mert egy nemzetet ilyen szinten megsérteni – miként azt Kovászna megye kormánymegbízottja tette – minden tűrőképességet meghalad – jelentette ki Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki elnöke. Felhívta a figyelmet, hogy a jelenlévők közül többen rendelkeznek kettős állampolgársággal, így saját nemzetük himnuszát énekelték hétfőn, illetve a június 4-ei megemlékezésen is.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ háromszéki vezetője kifejtette, nem csupán a magyar himnuszt megvédéséért jelent meg, hanem azért is, mert a szövetség az MPP mellé áll a tiltakozássorozat minden mozzanatában. Kiemelte, keddtől a mozgósítást is megerősítik, reményeik alapján pedig péntekig minden délután egyre többen éneklik együtt a himnuszt Marius Popica kormánymegbízott irodája előtt.
„Ez az a pillanat, amikor a hámot ránk akarják húzni, de példátlan és megengedhetetlen, hogy 2014-ben az Európai Unióban egyesek úgy képzelik: nem szabad elénekelni a magyar himnuszt június 4-én, amely különben sok száz éves egyházi ének” – magyarázta Tamás Sándor. A román hatalom részéről indított bosszúhadjáratként értelmezi az esetet a háromszéki vezető is, utalva az államelnöki választások második fordulóját követő feljelentések, valamint kiszabott bírságok sorozatára.
Tamás Sándor kitért arra, hogy a napokban ő , valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is kapott egy feljelentést, miszerint naponta a minimálbér húsz százalékát kell kifizetniük azért, mert nem távolították el a székely zászlót a helyi és megyei önkormányzatok homlokzatáról. A bírság hétfőn közel tízezer euróra duzzadt, így az említett napon levették a kék-arany lobogót, ám kihelyezték a néhány éve elkészített SIC feliratú pannót a prefektúra épületével szemben.
A himnuszéneklést megismétlik a hét minden délutánján háromnegyed 4-től kezdődően.
Bencze Melinda

Tiltakozás óriászászlóval
Hatalmas, több mint ötezer fős tömeg hallgatta az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kató Béla áldását, illetve énekelte a magyar himnuszt fúvószenekar kísérete mellett pénteken este, a Kovászna megyei kormányhivatal épülete előtt. A tiltakozó akció folytatódik.
Az eseményen ezúttal egy magyar és egy székely zászlóval vonultak fel a helyi civil szervezetek fiataljai – karöltve a hozzájuk csatlakozókkal –, akik két pontból indultak a belvárosba: a szemerjai református templomtól, illetve az Állomás lakótelepről. A prefektúra előtt felolvasták a magyarok követeléseit tíz pontban megfogalmazó petíciót is magyar, román és angol nyelven. A pontokban kitérnek a magyar-román párbeszéd szorgalmazására, az erdélyi magyarság kulturális autonómiájának megteremtésére, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának létrehozására, a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítására, valamint olyan törvények kidolgozására, amelyek a magyar és székely szimbólumok megőrzését segítik elő.
„Azért vagyok itt, mert amikor a székely ember Advent időszakában nem otthon vagy a templomban készül az ünnepre, hanem az utcára kényszerül kivonulni, akkor nagy baj van” – mondta Kató Béla, hozzátéve, az erdélyi magyarság „torkig van az elbizakodottak és a gőgösek gyalázatával”. Kató Béla kijelentette, az erdélyi magyarság problémája az, hogy nem egy tömbben éltek a hasonló elveket követő emberek, hanem szétszórva, így pedig sok rágalom, valamint gúnyolódás érte őket. Mint fogalmazott, a megoldás olyankor, amikor túlcsordul a pohár az, hogy vagy feladják, vagy rámegy az egész élete az egyénnek, ugyanakkor a helyesen élő ember nem az embertársai, hanem az Isten előtt panaszkodik. A püspök felszólalását követően a tömeg egymás kezét fogva mondta Isten igéjét, a Miatyánkat.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ háromszéki vezetője kifejtette, vannak politikai kérdések, valamint van nemzetpolitikai ügy, utóbbi esetben pedig elengedhetetlen az összefogás. Szavait követően felhívta Biró Zsoltot, az Magyar Polgári Párt országos vezetőjét, valamint Váncsa Albertet, az Erdélyi Magyar Néppárt tagját a pódiumra. „A magyar közösségnek fáj, hogy a szülőföldjükön másodrendű polgárokként kezelik, továbbá úgy tekintenek rá, mint akinek énekes hangját ötezer lejes bírsággal el lehetne némítani” – hangoztatta Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat vezetője kijelentette, a hatalmon levő többség felelőssége, hogy a kisebbség jól érezze magát az ország állampolgáraként, ezért kérik a román kormányt: tegyen előrelépéseket a többség és kisebbség viszonyának normalizálásában.
Bálint József, az eseményt kezdeményező MPP háromszéki vezetője felszólalásában rámutatott, az elmúlt héten megtapasztalhatta mindenki, milyen érzés összefogni. A tiltakozássorozat folytatódik, felszólalások és szavalat mellett szombaton az Erzsébet parkban található székely zászló szomszédságában éneklik a magyar himnuszt, majd hétfőtől ismét a Kovászna megyei kormányhivatal előtt találkozik az ügyet támogatók csoportja.
Bencze Melinda
Erdély.ma

Osonó évértékelő – 2014 számokban
Az önfenntartó társulatként működő Osonó 2014-ben 242 eseményt hozott létre és 164 ezer lejből gazdálkodott. Ennek az összegnek a 42 százalékát uniós projektekből, nyolc százalékát magyarországi pályázatokból nyerte a csapat. A külföldi előadások bevételei 35 százalékot tettek ki a költségvetésből, a maradék 15 százalék a Sepsiszentgyörgy Önkormányzata (6%), a Communitas Alapítvány (4%), a Kovászna Megye Tanácsa (2,5%) és a MOL (2,5%) által biztosított összegből jött össze.
2014-ben 1 bemutatót és összesen 104 előadást játszott a társulat, 67 közönségtalálkozóra került sor, valamint 46 műhelyfoglalkozást szervezett fiataloknak és felnőtteknek. Mindezek mellett 20 kulturális tevékenységre és 5 drámatáborra is sor került az Osonó szervezésében. Az eseményeken mintegy tizenötezer ember vett részt, amelyből kilencezer külföldön.
A társulat, amelynek állandó tagjai az országos átlag munkaidővel megegyező időtartamot dolgoznak önkéntesként, jól együttműködött a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa csapatával, többször szervezett kiszállást falvakba és két szórvány turnén is részt vett, de a tevékenység nagy része külföldön zajlott, mivel a finanszírozás 85 százaléka nem romániai „eredetű”. Az év egyik kiemelkedő kísérlet volt a különböző társadalmi csoportokat megcélzó, a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa által meghirdetett A játék éve programsorozatban futó, Prezsmer Boglárka által vezetett színház-pedagógiai tevékenység. Ebbe irányított módon különböző életkorú, foglalkozású és társadalmi réteghez tartozó csoportok vonódtak be, és az előadás után tartott foglalkozások „közelebb hozták” őket a színházhoz.
A társulat jelenleg a január 16-án kezdődő öthetes európai turnén dolgozik, amely során 8 országban, 25 alkalommal lesz látható az Ahogyan a víz tükrözi az arcot című előadás. A turné alkalmával, először fog fellépni az Osonó Angliában és Hollandiában.
Közlemény
Erdély.ma

Esztelneken vallásos turizmusra pályáznak
Egy év alatt igyekeztek gazdaságossá tenni az esztelneki kolostor földjeit, hogy ebből megélhessenek, talpon maradhassanak és jövedelmük is legyen belőle – nyilatkozta lapunknak Szilveszter testvér – világi nevén Kakucs Béla –, a ferences kolostor elöljárója.
Szilveszter testvér 2013. november 16-a óta él Esztelneken, ahová annak idején fráter Sebestyénnel és Ambrus Zoltán terciáriusszal érkezett. Sebestyén testvér húsvét után visszakerült Csíksomlyóra, a kolostorban jelenleg két szerzetes él. Szilveszter testvér elmondta: 2014-ben egyrészt papi feladatokat teljesített a felsőesztelneki templomban, másrészt a birtok ügyeit intézte. Fontos tennivalónak bizonyult a kolostor villanyhálózatának felújítása, amit nyolcvan százalékban sikerült kicserélni, felszámolták az életveszélyes vezetékeket. Rendbe tették a kolostor melletti temetőt, adományokból új bejárati kaput szereltek.
Szilveszter barát idei nagy terve az esztelneki kolostor bekapcsolása a vallásos turizmusba, ami a Szent Mihály-hegyi templomtól indulna és több „szentföldi” települést érintene. Ezt az elképzelést európai uniós támogatással, pályázati úton valósítanák meg, felújítanák és látogathatóvá tennék az útszakaszon található egyházi épületeket. Egyik kiemelkedő vonzerő az esztelneki ferences kolostor lenne, elkészítették a felméréseket és előtanulmányokat, hogy pályázni tudjanak a gyulafehérvári központi fejlesztési régiónál. A pályázatot az esztelneki önkormányzat nyújtaná be több felső-háromszéki önkormányzattal és a megyei tanáccsal társulva.
A 2015-ös esztendőt a Szentatya a szerzetesek, illetve a megszentelt élet éveként hirdette meg, ezért szerzetesként jobban fel szeretnék hívni magukra a figyelmet. Szilveszter barát azt is tervezi, hogy április 24-én a környékbeli papság jelenlétében felelevenítik a Szent György-búcsút, ugyanis a kolostor melletti templom védőszentje Szent György vértanú.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Angolul a gyógyturizmusról
Külföldön is népszerűsítik borvizeinket
Lapunkban már többször megírtuk: Romániából egyedül Kovászna megye turisztikai látványosságairól számol be Sophie Benge Healing Sources: Spas and Wellbeing from the Baltic to the Black Sea című könyve, ami szabad fordításban annyit tesz, hogy Gyógyító források: Gyógyfürdők és jólét a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. Ez az első jelentős külföldi kiadvány, amely a régió gyógyhatású vizeivel, mofettáival foglalkozik.
A turisztikai szakemberekből, fényképészekből, illetve írókból álló csapat 2013-as gyűjtőmunkája során Háromszéken is több napot töltött, a megye „gyógyforrásai” után kutatva. Az akkori beszámolójukból kiderült, a gyógyturizmus lehet Kovászna megye egyik legerősebb vonzereje. Azzal ellentétben, amire a helybéliek számítottak, a csapat elsősorban a kevésbé kiépített borvízforrásokat, a természetközeli állapotban megmaradt népi feredőket találta érdekesnek. Véleményük szerint az európai látogatók jelentős része éppen azok vadregényes, romantikus jellege miatt vonzódik a kelet-európai célpontokhoz, mely térségek lakói még őrzik a népi gyógyászat évezredes praktikáit is.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta:
– Több éve támogatjuk a népi fürdők újraépítését, mert az Aquasic Közösségek Közti Társulás által működtetett Borvíz útja révén megépült központok mellett kiegészítik a gyógyulási lehetőségek palettáját. Örvendtünk annak, hogy szakemberek is megerősítettek bennünket abban a hitünkben, miszerint ezek a fürdők nem csupán számunkra fontosak, hanem a hagyományos gondolkodást fűzik tovább, és kimondottan örvendünk annak, hogy a bennük rejlő örömöket külföldiekkel is megoszthatjuk. Ez az út nyilván hosszú, viszont egy ilyen rangos kiadvány fontos pontja a folyamatnak.
Albert Zoltán idegenforgalmi menedzser, aki Háromszékre irányította a szerzők figyelmét, így jellemezte a könyvet: ez nem útikalauz, hanem egy úti beszámoló, és ez teszi az egészet személyessé, megbízhatóvá, izgalmassá. A kiadvány megérteti az olvasóval az anyatermészet holisztikus erejét, és rámutat: Háromszéken nemcsak a „kilúgozott” erőforrásokkal találkozik az ember, hanem a gyógyítást belengi a vajákosok misztikuma is.
A könyvet a Prestel kiadóház adta ki angol és orosz nyelven. A kiadó angol nyelvterületen (Egyesült Királyság, Egyesült Államok), Németországban és Oroszországban van jelen, termékei bekerülnek a legnagyobb internetes terjesztőhálózatokba. Szerkesztése jól áttekinthető, fotóanyaga élményszerű, kitérve olyan apróságnak tűnő részletekre, mint a székelypetőfalvi borvízzel öntözött zöldhagyma.
A könyv megvásárlásában a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület nyújt segítséget.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nem volt provokációtól mentes az ünneplés
Százötven méter hosszú, piros-sárga-kék lobogóval vonultak fel szombaton Sepsiszentgyörgyön a Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulóját ünneplők. Az esemény nem volt provokációktól mentes, a SIC-pannót is próbálták eltakarni.
Közel háromszázan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet az 1859-es, Kis Egyesülésként ismert román ünnep alkalmából szerveztek Sepsiszentgyörgyön, valamint amelyen egy 150 méter hosszú román zászlót is kifeszítettek. Az esemény alkalmával a résztvevők rendőri kísérettel a csendőrség közelében található Bună Vestire ortodox templomtól a Grigore Bălan sugárúton, majd az 1918. December 1. utcán haladtak végig a Vitéz Mihály térig, ahol az egyesülést ünneplők táborához csatlakoztak.
A felvonulás kezdeményezője és egyik szervezője Cosmin C., az a román középiskolás fiú volt, aki piros-sárga-kék zászlóval fotózkodott a március 15-ei magyar nemzeti ünnepen a megyeszékhelyen, majd gesztusáért halálos fenyegetésben részesült, és emiatt román hőssé vált. A rendezvényt követően a fiú örömét fejezte ki, hogy elvárásai beteljesültek, hiszen a románság ezen a napon volt leginkább egységben, továbbá békében és örömben ünnepeltek.
Bár magyarellenes üzenetek skandálására nem került sor, a rendezvény mégsem volt provokációtól mentes. Már az ünnepi műsor kezdetén provokatív szövegek hangzottak el a bemondó részéről: „Éljen az egyesülés! Éljen Románia, Nagy Románia és a régi határai, Dnyesztertől a Tiszáig!” – hangoztatta a férfi, majd a jelenlevők az előpataki, zágonbárkányi, kovásznai és bodzafordulói formációk folklór előadását tekinthették meg.
Korábban Sebastian Cucu, Kovászna megye kormánybiztosa szólította fel Kovászna Megye Tanácsának munkatársait, hogy távolítsák el a SIC–Terra Siculorum feliratú táblát, amely a szombati ünneplés helyszínének szomszédságában található. Mint ismeretes, a prefektus kérését azzal indokolta, hogy a román civil szervezeteket tömörítő Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma tiltakozik a pannó jelenléte ellen, ugyanis az sérti a románok nemzeti érzését, a kisegyesülés ünnepét, továbbá szélsőséges gesztusként értelmezhető.
A molinó azonban január 24-én is a helyén maradt. Mint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette, azt nem valaki miatt vagy valaki ellen tették ki, hanem azért, hogy a székelység nemzeti identitását érvényesítse. Ezért történhetett, hogy a szombati ünneplő tömeg egy nagyobb méretű román zászlóval próbálta eltakarni az esemény ideje alatt a pannót, amely tartójára alig egy hete a „Fuk you” gyalázkodó feliratot festették.
Nemzeti ünneppé vált a fejedelemségek egyesülésének napja
Először ünnepelték Romániában nemzeti ünnepként szombaton január 24-edikét, a román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülésének napját, miután erről tavaly decemberben törvényt fogadott el a bukaresti parlament. A jászvásári (Iași) központi rendezvényen mondott beszédében Klaus Johannis államfő azt hangsúlyozta, hogy a fejedelemségek egyesülése indította el Romániát a „modernizáció és nyugatosodás” útján, amihez az önös érdekeken túllépni tudó, a nemzeti érdekeket tisztán látó és azokért áldozatokat is vállaló vezetőkre volt szükség.
„Egy erős polgári nemzet azonban nem táplálkozhat kizárólag a múlt jelképes pillanataival: tudatosan kell dolgoznia nap mint nap célkitűzései valóra váltásáért” – mutatott rá a román államfő. Johannis az egyik legfontosabb adósságnak a decentralizációt nevezte, amelyet már az 1859-es egyesülés megálmodói is szükségesnek láttak, mégsem valósult meg. Az elnök a túlzott központosítás leépítését a következő időszak faladatának nevezte, amelyet „záros időn belül, türelmesen és okosan” kell megvalósítani.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Nem távolítják el a Székelyföld-molinót
Az RMDSZ háromszéki szervezete nem tesz eleget Sebastian Cucu prefektus kérésének, és nem távolítja el a sepsiszentgyörgyi prefektusi hivatallal szemközt kihelyezett Székelyföld-molinót – közölte pénteken Tamás Sándor, az RMDSZ- szervezet elnöke.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöki tisztségét is betöltő politikus elmondta, hogy az RMDSZ fél évre bérbe vette a területet, amelyen a 12 négyzetméteres, székely zászlóra emlékeztető SIC – Terra Siculorum (Székelyföld latinul) feliratú, fémkeretbe foglalt hirdetővászon áll.
"A saját identitásunkat fejezi ki, nem sért senkit, arra területet béreltünk, és ott hagyjuk, egyelőre fél évig" – jelentette ki a politikus.
A prefektus arra hivatkozva kérte csütörtökön az általa provokatívnak vélt molinó eltávolítását, hogy a helyi románság szombaton a közelben kívánja megünnepelni Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulóját. A kormány megbízottja a rendezvényt szervező civil szervezeteket idézte, amely szerint "az etnikai alapú területi autonómiát hirdető molinó szélsőséges, provokatív üzenetet hordoz, és sérti a románok nemzeti méltósághoz való jogát".
Tamás Sándor elmondta, hogy nagy tisztelője Alexandru Ioan Cuzának, a román fejedelemségek egyesítőjének, de Székelyföld már akkor is létezett, amikor Románia 156 évvel ezelőtt megalakult. A politikus nem tartotta kizártnak, hogy a szombati felvonuláson megrongálják a molinót, hiszen – mint fogalmazott – "a szervezők között ismert provokátorok is vannak, akiktől semmi jóra nem lehet számítani".
Az RMDSZ először 2012 novemberében tette ki közszemlére a molinót. Akkor Codrin Munteanu prefektusnak a székely szimbólumokat támadó intézkedései ellen kívánt tiltakozni vele. 2013 márciusában azonban eltávolította, miután Victor Ponta miniszterelnök új prefektust nevezett ki Kovászna megyébe. Az utánfutót, amelyre a molinó vázszerkezetét szerelték, tavaly decemberben vontatta be ismét a prefektusi hivatallal szemközti területre, az ellen tiltakozva, hogy – az azóta leváltott – Marius Popica prefektus a magyar himnusz énekléséért rótt ki bírságot.
Tamás Sándor kijelentette: "a molinó mostani kihelyezésével a himnuszénekléshez való jogot" állították vissza. "Nem a prefektusokat kell lecserélni, hanem a problémákat kell megoldani. Azt például, hogy ne büntessék ebben az országban a himnuszéneklést, hogy ki lehessen tűzni a helyi, a megyei zászlót vagy akár a székely zászlót" – jelentette ki Tamás Sándor.
Népújság (Marosvásárhely)

Új év, új tervek
Székelyföld–szórvány kapcsolat
Kovászna Megye Tanácsa Összetartozunk Székelyföld–Szórvány Partnerségi Programjának felelősei január 22–25. között bejárták Szeben, Fehér és Hunyad megyék magyarlakta településeinek egy részét. Demeter László és Kiss Csilla programfelelősök igyekeztek eljutni minden olyan helyre, ahol az elmúlt négy év során magyar rendezvényeket szerveztek, átbeszélték az eddigi tevékenységeket, és rögzítették az idei programterveket a helyi közösségszervezőkkel.
A körút során Medgyest, Balázsfalvát, Türt, Gyulafehérvárat, Abrudbányát, Lupényt és Dévát látogatta meg a két programfelelős. A helyi magyar lakosság mindenhol örömmel fogadta a partnerségi program által nyújtott lehetőségeket, hálásak voltak az eddigi közös tevékenységekért, egyben újabb ötleteket, kéréseket fogalmaztak meg. Az igénylajstromon többek között diákok közös táboroztatása szerepelt, de kiemelten fontosnak tartották, hogy legyenek helyi magyar napok, a farsangi és szüreti bálokon kulturális műsorokkal lépjenek fel, legyen lehetőség a néptáncoktatók és kézművesek továbbképzésére, szervezzenek képzőművészeti kiállításokat, könyvbemutatókat, színházi előadásokat, ugyanakkor cél a diák- és nyugdíjas kapcsolatok megerősítése is.
„Az a legjobb ebben a Székelyföld–szórvány kapcsolatban, hogy nem alá- és fölérendeltségi viszony van, hanem partnerség. Ez abban nyilvánul meg, hogy mindig számíthatunk egymásra. Ha valamiben megegyeztünk, akkor az biztosan úgy lesz, nincsenek kifogások, fölösleges újratervezések. A szórványsorsban élők iránt kevesen érdeklődnek, így nagy segítség, hogy Kovászna Megye Tanácsának munkatársai nem csak egyszer-kétszer látogatnak ide, hanem kitartóan részt vállalnak sajátságos életfeladataink orvoslásában” – mondta Kémenes Lóránt, a Fehér megyei Tür település plébánosa.
A körút utolsó momentuma a közös ünneplés volt, a programfelelősök részt vettek a dévai Operettszínházban tartott, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének 25. évfordulója alkalmából megrendezett gálaesten. Demeter László megyei tanácsos, szórványprogram-felelős felszólalásában kiemelte, a hat évvel ezelőtti kézfogás a Hunyad megyeiek és háromszékiek között egymás szemébe néző, és baráti volt, mely azóta is erősíti a két megye magyar közösségének kötelékét.
Az Összetartozunk-program idénre is sok tartalmas rendezvényt tartogat, melyek a háromszékieket és partnermegyéik magyar közösségeit is erősítik nemzeti öntudatukban, baráti kapcsolatokban, kultúrában egyaránt.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Támogatás a szórványnak
Székelyföldi és az Erdélyben szórványban élő diákok közös táborozása, néptáncoktatók és kézművesek továbbképzése, diák- és nyugdíjaskapcsolatok megerősítése, kulturális műsorok biztosítása, képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, színházi előadások szervezése – egyebek mellett ezt várják azok a Szeben, Fehér, Hunyad megyei közösségszervezők, akiket a Kovászna megyei önkormányzat szórványprogramért felelős képviselői az elmúlt napokban felkerestek.
Demeter László és Kiss Csilla, az Összetartozunk Székelyföld–Szórvány partnerségi program felelőse igyekezett eljutni minden olyan településre, ahol az elmúlt négy év során magyar rendezvényeket szerveztek, átbeszélték az eddigi tevékenységeket, és idei program-terveket rögzítettek a helyi közösségszervezőkkel – tájékoztatott közleményben Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája. A körúton Medgyest, Balázsfalvát, Tűrt, Gyulafehérvárt, Abrudbányát, Lupényt, Dévát keresték fel.
„Az a legjobb a Székelyföld–Szórvány partnerségi kapcsolatban, hogy nem alá- és fölérendeltségi viszony uralkodik, hanem partnerség. Ez abban nyilvánul meg, hogy mindig számíthatunk egymásra. Ha valamiben megegyeztünk, az biztos úgy lesz, nincsenek kifogások, fölösleges újratervezések. A szórványsorsban élők iránt kevesen érdeklődnek, így nagy segítség, hogy Kovászna Megye Tanácsa munkatársai nemcsak idelátogattak egyszer-kétszer, hanem kitartóan részt vállalnak sajátságos életfeladataink orvoslásában” – idézi a közlemény Kémenes Lórántot, a Fehér megyei Tűr plébánosát.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mire való az erdélyi író? (2.)
A KultúrHonon és az Udvarhelyi Híradó Kft. által kiadott többi lapban is beszámoltunk arról, hogy a Balassi Intézet – Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális központja, a Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megyei Kulturális Központ által kiírt Orbán Balázs-pályázat sikeres volt ugyan, de azért messze elmaradt a várakozásoktól. Írásunkban az intézmény vezetőjének, a pályázat ötletgazdájának meglátásait összegezzük. Lakatos Mihály (1964, Székelyudvarhely) maga is kiváló prózaíró és műfordító. Egyetemi tanulmányai egy részét Magyarországon végezte, majd mintegy két évtizeden át olyan intézményekben dolgozott, ahol feladatai közé tartozott a határon túli kulturális élet bizonyos fórumainak, alkotóközösségeinek a szervezése és támogatása.
A beérkezett pályaművek számának tekintetében elmondható – nyilatkozta az intézetvezető –, hogy a várakozásainkhoz és a rendelkezésre álló időhöz (6 hónap) képest ez egy igen – mondhatni: kiábrándítóan – alacsony szám. Mindez annak ellenére, hogy a sajtóban és a különböző írószervezetek (Magyar Írószövetség, Szépírók Társasága, Erdélyi Magyar Írók Ligája) belső levelezőhálózatában többször is megjelent a félév folyamán a pályázati felhívás. Szomorú, hogy neves erdélyi és anyaországi írók nem érezték úgy, hogy mondanivalójuk lenne a téma kapcsán. Persze, bizonyos tekintetben érthető is a pályaművek alacsony száma, hiszen nem könnyű és nem egyszerű 2014-ben érvényeset írni Gábor Áronról úgy, hogy az ember ne tévedjen a közhelyek, felszínes ömlengések, hazafiaskodó és hősieskedő tirádák, falvédő-bölcsességek, politikai szlogenek sikátoraiba. És valóban: a beküldött pályaművek szerzői közül többeket is elnyelt az említett „sikátor”… Mindezek ellenére, és megkockáztatva, hogy a történelmi témák iránti elfogultságom mondatja ezt velem, úgy vélem: azért illett volna próbálkozni…
De ne afölött búslakodjunk, ami nincs, hanem annak örüljünk, ami van. És hát elmondhatjuk, hogy született a pályázatra egy igen jó egyfelvonásos színmű a budapesti Pruzsinszky Sándor tollából, illetve egy jó novella (Bányai Tamástól) és egy jó költemény (B.Horváth Istvántól). A dolog érdekessége, hogy drámai műfajról nem tesz említést a pályázati kiírás, mégis egy színmű volt az, amely egyöntetűen elnyerte az Értékelő Bizottság tetszését. A bizottsági tagok mindegyike abszolút nyertesnek jelölte a drámát.
Ez vezetett a pályázat díjazási rendszerének módosításához, és így született meg a végeredmény, mely hűen tükrözi a pályázat értékkonstellációját. Az antológia tervét – elegendő mennyiségű és megfelelő színvonalú pályaművek hiányában – a Bizottság elvetette, az erre tartalékolt összeget a nyertes pályamű felolvasószínházi bemutatójára fordítjuk. Az ősbemutatóra terveink szerint 2015-ben kerülne sor, de ez további tárgyalások és egyeztetések függvénye, nem csupán a kiíró intézmények szándékától függ. Mindenesetre, a Bizottság véleménye szerint érdemes lesz foglalkozni vele. A pályázat jeligés volt, a Bizottság pedig csak azon szerzőktől kérte a jelige feloldását, akiknek a pályaműve valamilyen formában (díjak, elismerő oklevelek) jutalmazásra kerül. Így nem tudjuk pontosan, hogy milyen arányban pályáztak Erdélyből, az anyaországból, esetleg a Kárpát-medence más régióiból… Volt olyan szerzőnk is – bár a Bizottság elismerő oklevelet adományozott volna neki – a mai napig nem fedte fel kilétét… Az viszont megállapítható, hogy a jutalmazott szerzők többsége (5:3 arányban) anyaországi, ami valóban felveti azt a nyomasztó kérdést, hogy hol maradtak az erdélyi szerzők…Sok mindent el tudok képzelni, csupán azt az egyet nem, hogy Gábor Áron és a másfél évszázad alatt köré szövődött mítosz ne lenne fontos számukra. De egy intézmény vezetője ne képzelegjen, hanem nézze a tényeket. A tények pedig ott vannak a pályázat „eredményjelző” tábláján.
Lakatos Mihály
Székelyhon.ro

Van-e élet kultúrházainkban?
Az utóbbi időszakban több háromszéki kultúrotthont felújítottak, bővítettek. A helyi erőforrások mellett európai uniós alapokból, kormányzati pénzekből, önkormányzatok által kiírt pályázatokon elnyert forrásokból dolgoztak.
Fontos szerepet játszott a Kovászna Megye Tanácsa által meghirdetett pályázat, melyen tízezer lejes támogatást kaphattak az igénylők – legalább ugyanekkora önrész biztosításával. Annak próbáltunk utánajárni, van-e élet a használhatóvá tett kultúrotthonokban, kihasználják-e a helyi közösségek a létesítmények által nyújtott lehetőségeket. Elsőként Orbaiszéken néztünk körül.
Kovászna élen jár
Az elmúlt évek során látványosan nőtt a művelődési élet szerepe Kovásznán. Egymást követik a rendezvények, hetente több előadás, foglalkozás, szórakozási lehetőség közül válogathatnak az érdeklődők. Nem véletlen: a művelődési ház, a kultúrközpont, a csomakőrösi kultúrotthon, a vajnafalvi közösségi ház, a városi képtár megfelelő helyszíne a művelődési eseményeknek. „Igyekszünk változatossá tenni Kovászna és Csomakőrös kulturális életét, bátorítjuk a helyieket, vendégeket hívunk meg. Amíg a közösség is felkarolja a kultúrát, úgy érzi, hogy számára fontos a művelődés, működnek a város kultúrintézményei” – vélekedett Czilli Balázs, a városi művelődési ház igazgatója.
A legnagyobb tömegeket a művelődési központ mozgatja meg. Nemcsak a helybeli csoportok – a Diákszínpad, a Pódium, a Pokolsár Egyesület színjátszói, kórusok, fúvószenekar, táncegyletek – kapnak itt szereplési lehetőséget. Szinte folyamatosan lépnek fel meghívott, idegenből érkező előadók, társulatok – magyar és román részről egyaránt. Nemrégiben a Hahota társulat nevettette a közönséget. Mindkét előadás telt házas volt, nemcsak kovásznaiak, a környékbeli falvakból is érkeztek nézők. Ez mutatja: a kovásznai létesítmény lassan egész Orbaiszék kulturális központjává, színházává válik. A városi művelődési ház kisebb rendezvényeknek ad otthont. Óvodások, iskolások léphetnek fel. Havonta itt tartja összejöveteleit az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub, a Fábián Ernő Népfőiskola. Hetente zajlanak a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola kihelyezett tagozatainak órái – fúvószene, zongora, gitár, kóruséneklés szerepel az ajánlatban, idéntől szülői igényre megkezdődött a hegedűoktatás is. Részt lehet venni heti rendszerességgel tartott rajzórákon, kézműveskörökön. A Konnát Rita vezette Kádár László Városi Képtárban havonta szerveznek tárlatokat, könyvbemutatókat, fotókiállításokat. Kialakultnak mondható a látogatók közössége, de egyre több fiatal jelenik meg a képtárban szervezett eseményeken.
Csomakőrösön tavaly adták át a felújított kultúrotthont. Az avatón a kovásznai Diákszínpad lépett fel, egy héttel korábban szüreti bált tartottak. Karácsonyi, szilveszteri események nem zajlottak. Az idei tervek: februárban farsangi mulatságot szerveznek, következik a nőnapi kosaras bál, majd a Csoma-napok alkalmával is szerepet kap a kultúrotthon, itt tudnak próbálni a helyi táncegyüttes tagjai is – mondta el érdeklődésünkre Kosztándi Annamária, a kultúrház felelőse.
Vidéken is igyekeznek
Zágon egykor élen járt a háromszéki művelődési életben. Ma ez már nem mondható el, különféle okok miatt. A feltételek adottak, de a közönség kiábrándult, ha helyiek lépnek fel, azt megnézik, de ha pénzt kell kiadni egy előadásért, oda már nehéz nézőket toborozni – véli Kis József polgármester. A szervezés dolgában is akadna javítanivaló.
Az értelmiségiek – főként a tanügyiek – nem tekintik szívügyüknek a művelődést, legtöbben ingáznak, jönnek, s minél előbb mennek is, nem vesznek részt a kulturális életben. A pedagógusok részéről Beder Melinda és Csoma Ibolya vállal szerepet a szervezésben – jegyezte meg a polgármester. Dezső Tibor Attila református lelkész is bekapcsolódik a művelődési élet felrázásába. A községközponti kultúrházban néptáncot oktat, a népzenét is próbálja belopni a helyiek szívébe. Ehhez az irányvonalhoz kapcsolódik a múlt szombati előadás: a Székely Mikó Kollégium és a Százlábú táncegyüttes adta elő az Ide, lábam, ne tova című produkciót, muzsikált Dezső Attila és barátai. A polgármesteri hivatal igyekszik gondot fordítani a zágoni és a papolci kultúrotthonra. Most a Progressio Leader-csoportnál megnyert pályázati pénzből újítják fel a két létesítményt, bútorzatot cserélnek, hangosítást szerelnek. Nem elégszenek meg ennyivel, tovább keresik a kultúrotthonok fejlesztésére felhasználható pénzforrásokat – jelentette ki Kis József polgármester. Nagyborosnyó polgármesteri hivatala öt kultúrotthon működéséért felel. A községközponti termet öt éve újították fel saját erőből. Ifjúsági rendezvényeknek, gyerekcsoportok fellépésének ad helyet. A színházi előadásokat is szeretnék meghonosítani, éppen a szentivánlaborfalvi színjátszókat várták Kelemen Alpár vezetésével – mondta el Szőcs Levente polgármester. Kisborosnyón tavaly újították fel a kultúrotthont. 80 ezer lej volt a költség, tízezer lejt a megyeháza pályázatán nyertek el. Öltözőt építettek, kutat fúrtak, vizet vezettek, illemhelyet építettek, az öltözőből konyhát alakítottak ki. Egyelőre iskolások fellépéseinek ad helyet, emellett esküvők, torok, mulatságok rendezésére igényelhető.
Lécfalván három évvel ezelőtt fektettek be a kultúrotthon fejlesztésébe. Szerepet vállal itt a Leza Egyesület, a megyei tanácsnál és a Leader-alapoknál pályáztak sikeresen. A kultúrotthonban tartja próbáit a Nemere táncegyüttes.
Cófalván 2011-ben javították a kultúrotthont, azóta van ott is konyha, így a hagyományos mulatságok mellett akár esküvők is tarthatók.
A feldobolyi kultúrotthon egyelőre használhatatlan állapotban. A napokban írják alá a 145 ezer eurós finanszírozási szerződést, így alapjától a tetőig megújulhat. Ha elkészül, helyet adhatnak különféle kultúrcsoportok fellépésének, magánrendezvények részére is bérbe lehet adni a kultúrotthont – jelezte Szőcs Levente.
Más orbaiszéki községekben is hasonló a kultúrházak helyzete. Kisebb-nagyobb megvalósításokról majdnem mindenhol lehet beszélni, néhol a kultúrcsoportok tevékenysége, fejlődése és közösségi szerepvállalása is megmutatkozik. Látható és figyelemre méltó az igyekezet, hogy pályázati pénzeket használjanak fel korszerűsítésre, felújításra – az viszont sajnálatos, hogy esetenként a fejlesztések fő célja nem más, mint lakodalmak, keresztelők, más bulik szervezésére alkalmassá tenni a kultúra hajlékait…
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Képviselet nélkül marad a székely ügy Lisszabonban
Napirendre tűzte a székelyföldi önkormányzatok autonómiahatározatait az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, a testület monitoringbizottságának pénteki, lisszaboni ülésén azonban senki nem fogja képviselni a romániai magyarságot – hívta fel a figyelmet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Emlékeztetett, a szervezet már az elmúlt év júliusában is petíciót nyújtott be a téma kapcsán, mellékelve az önkormányzatok által elfogadott autonómiahatározatokat.
A témát a kongresszus bizottságának tavaly júliusi, chişinăui ülésén is felvetették, akkor Márton Zoltán, Makfalva polgármestere és Mezei János, Gyergyószentmiklós elöljárója képviselte a székelyföldi önkormányzatokat.
Az SZNT elnöke szerint félő, hogy ezúttal nem lesz, aki képviselje a székelyföldi érdekeket a monitoringbizottság pénteki ülésén, hiszen Márton Zoltán elhunyt, míg Mezei Jánosnak hivatali visszaélés gyanúja miatt megtiltották, hogy hatvan napig elhagyja az országot.
Izsák Balázs ugyanakkor abban reménykedik, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának két székelyföldi RMDSZ-es tagja, Klárik Attila Kovászna megyei önkormányzati képviselő és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kiállnak az ügyért.
Klárik Attila lapunk megkeresésére elmondta, ő a kongresszus egyetlen romániai magyar tagja, Antal Árpád póttagként szerepel, ám a monitoringbizottság munkájában nem vehetnek részt. „A román küldöttségnek van egy-két magyarellenes tagja, ennek ellenére remélem, sikerül civilizált mederben tartani a vitát. Követem az eseményeket, ha magyarellenes hangot ütnek meg, a kongresszus plénuma elé viszem az ügyet, és tiltakozni fogok" – mondta Klárik Attila, hangsúlyozva, hogy megelőlegezi a román küldöttségnek a bizalmat.
A háromszéki önkormányzati képviselő támogatja az SZNT beadványát, bár elmondása szerint az ET-ben „az autonómia fogalmára nem annyira nyitottak, szívesebben tárgyalnak a különleges jogállású régiókról".
Amint arról beszámoltunk, az SZNT kezdeményezésére 45 székelyföldi önkormányzat fogadott el olyan autonómiapárti határozatot, amelyben kinyilvánította, hogy a Székelyföld nevű egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akar tartozni, amelynek sarkalatos törvény szavatolja az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett a magyar is hivatalos nyelv.
Izsák jelentős eredménynek nevezte, hogy az autonómiapárti önkormányzati határozatok az Európai Unió és az Európa Tanács különböző hivatalaiba is eljutottak és megfogalmazása szerint „elérték az Európa Tanács ingerküszöbét".
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)

Dorin Florea: Ha március 10-én mégis lesz felvonulás, az törvénytelen lesz!
Már nem használom a "Marosvásárhely nem a konfliktusok, hanem a harmónia városa" szlogent, de elfogadhatatlannak tartom az etnikai provokációkat, feszültségkeltést a városban – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a székely szabadság napjára, március 10-re tervezett ünnepség kapcsán. A városvezető továbbra sem engedélyezi, hogy a Székely Nemzeti Tanács rendezvényének résztvevői a prefektúra épülete elé vonuljanak, közölte, megtagadná mind a románoktól, mind a cigányoktól, ha ilyen kéréssel fordulnának az önkormányzathoz.
Dorin Florea hangsúlyozta, felajánlotta a március 10-i rendezvények szervezőinek, "akiknek egyébként joguk van megemlékezést tartani", a Mihai Eminescu Ifjúsági Házat, ahol sor kerülhetne a kulturális műsorra. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy ha tiltakozó beadványt szeretnének átadni a megye főispánjának, egy tíz főből álló küldöttség tegye ezt meg, nincs szükség arra, hogy tömegek vonuljanak a prefektúra elé. "Felvonulást nem engedélyezek sem magyaroknak, sem románoknak, sem cigányoknak. Nincs szükségünk provokációkra. Én sem megyek tüntetni Sepsiszentgyörgyre, még amiatt sem, ahogy a nagyapám szülőfalujával bánik a Kovászna megyei önkormányzat: elnyomó, megalázó módon" – jelentette ki a polgármester, aki újságírói kérdésre, miszerint ha mégis felvonul a tömeg, mi történik, közölte: "Felvonulás nem lesz. Ha pedig mégis, akkor az törvénytelen lesz, és ez esetben értesíteni fogom az illetékes hatóságokat".
Drónról filmeznék az "ingatlanhelyzetet"
A polgármester a továbbiakban áttért a legutóbbi tanácsülésen elfogadott költségvetésre. Sajnálatát fejezte ki, hogy a PSD-frakció nem szavazta meg a büdzsét, hogy Sabau Pop Aurelian Olimpiu PSD-s képviselő arra hivatkozott, hogy a polgármester nem úgy költötte el tavaly a pénzt, ahogy azt a képviselőtestület jóváhagyta. "Sajnálom, hogy Sabau Pop Aurelian Olimpiu nem a város érdekeit helyezi előbbre, hanem a pártja érdekeit" – tette hozzá Florea. A polgármester ismertette a város jövőjére vonatkozó fejlesztési terveit, az önkormányzatnak a nagy projektjeit.
A legfontosabbnak azt tartja, hogy Marosvásárhely elszigeteltségét meg kell szüntetni, és ez csak megfelelő közlekedési infrastruktúra kiépítésével valósítható meg. Elsősorban a gyorsvasút kiépítése fontos a főbb vasúti csomópontok irányába. A Szászrégen–Nyárádtő–Székelykocsárd útvonalat említette, hangsúlyozva, ezt támogatja, mert egy létező vasútvonal felújítása könnyebb, mint Segesvár felé, a "dombokon át" építeni vasutat. A közszolgáltatási infrastruktúra kapcsán közölte, hogy célja Marosvásárhelyt az ország ötödik legjelentősebb városává tenni, hiszen ha ez sikerül, jobb eséllyel pályázhat uniós, illetve kormányalapokra. A közlekedési terv, az alternatív energiaforrásokra vonatkozó tanulmány, a hulladékgazdálkodás jelent még prioritást, ami pedig a sport- és turisztikai stratégiát illeti, kijelentette: Marosvásárhely regionális sportközponttá kell váljon. A polgármester bejelentette, sürgősen új általános városrendezési tervet (PUG) kell készíteni, de összehangoltan a peremközségekkel, különös figyelmet fordítva az elhagyott, a spekulatív céllal parlagon tartott ingatlanokra. "Vásárolunk egy drónt, hogy légi felvételeket készíthessünk az ingatlanhelyzetről, hogy ne az alvilág diktálja a városfejlesztési stratégiákat. Megállapítjuk, melyek azok a területek vagy épületek, minisztériumok tulajdonában levő aktívumok, amelyeket spekulatív célból tartanak a tulajdonosaik. Ha szükséges lesz, kisajátítjuk ezeket közérdekű beruházások megvalósítása céljából" – nyilatkozta Dorin Florea.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Dacolnak a prefektúrával a helyi önkormányzatok
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslatára Udvarhelyszéken ez idáig tizenöt település vezetősége fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánították, a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, ugyanakkor több önkormányzatnál az elkövetkező hónapokban tűzik napirendre az ügyet, dacolva az eddig meghozott törvényszéki ítéletekkel. A székely szabadság kérdése egyre inkább kiéleződni látszik, tekintve hogy a marosvásárhelyi városvezetőség ellenhadjáratára az SZNT elnöke, Izsák Balázs kedden bejelentette: nem lesz szervezett megemlékezés március 10-én, a Székely Szabadság Napján.
Kápolnásfalu, Székelyderzs, Szentegyháza, Lövéte, Zetelaka, Fenyéd, Máréfalva, Felsőboldogfalva, Nagygalambfalva, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Kányád, Parajd, Szentábrahám és Etéd önkormányzatai még tavaly elfogadták az autonómiapárti tanácsi határozatot, így Udvarhelyszék településvezetőinek hatvan százaléka felkarolta az SZNT kezdeményezését. Mint írtuk, Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa csütörtökön arról számolt be, hogy a megyében elfogadott valamennyi döntést (összesen huszonhetet) megtámadta a törvényszék közigazgatási részlegén, ahol huszonnégy esetben fogadták el óvását, három per pedig még folyamatban van.
A székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi önkormányzat fellebbezett az alapfokú ítélet ellen. Az udvarhelyi polgármesteri hivatal a helyi önkormányzat nevében felkérte ügyvédjeit, fellebbezzék meg a döntést, az ügyet most a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalja – tudtuk meg Bálint Attilától, a polgármesteri hivatal sajtószóvivőjétől.
Székelyderzs önkormányzata még nem kapta meg a bírósági ítélet kiközlését, ám a község vezetősége már értesült a határozat érvénytelenítéséről. „A megyében az elsők között fogadtuk el az autonómiapárti határozatot, amelyet nemcsak a prefektúrának, hanem a parlamentnek és a kisebbségvédelemben érdekelt nemzetközi szervezeteknek is elküldtünk. A prefektusi hivatal már akkor közölte, hogy alkotmányellenes a döntés” – elevenítette fel portálunknak Zoltáni Csaba községvezető. Szerinte egyébként minden székelyföldi önkormányzat számára természetesnek kellene lennie az autonómia melletti kiállásnak. „Harcolnunk kell identitásunkért, történelmünkért és anyanyelvünkért, annak tükrében, hogy például Kolozsváron milyen harcok folynak a többnyelvű helységnévtábláért, hogy most már törvénybe ütköző a székely ízek kifejezés használata, és hogy ellehetetlenítik a Székely Szabadság Napjának megrendezését is. Nekünk magunknak kell kiharcolnunk mindezt, hisz úgy látom, az Európai Unió csak felszínesen foglalkozik a kisebbségi ügyekkel” – jegyezte meg a derzsi polgármester.
Tizenegy széki önkormányzat, Homoródszentmárton, Oklánd, Homoródalmás, Korond, Farkaslaka, Újszékely, Magyarandrásfalva, Bögöz, Varság, Oroszhegy és Siménfalva vezetősége még nem fogadta el az említett tanácsi határozatot, több helyen azonban – például Bögözben – már a következő havi önkormányzati ülésen napirendre tűzik – derült ki az SZNT széki szervezetének decemberi összesítéséből. „Mi sem maradunk ki, hisz ugyanolyan székelyek vagyunk, ugyanúgy Székelyföldön élünk, mint a többiek” – jegyezte meg Kovács Lehel, Farkaslaka polgármestere, hozzátéve, tisztában van azzal, hogy a prefektus ezt a határozatot is minden bizonnyal megtámadja, viszont úgy érzi: ilyen ügy mellett „kutyakötelesség” kiállni.
A reméltnél kevesebb, összesen 46 önkormányzat tett eleget eddig a felkérésnek, de mindez ahhoz mégis elegendő, hogy a nemzetközi szervezetek figyelmét felkeltse, így az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa is napirendjére tűzte az ügyet – tájékoztatott az SZNT. Izsák Balázs, a szervezet elnöke közleményben reagált a Hargita megyei prefektus által mondottakra, mint írja: a kormánybiztos célja az, hogy eltántorítsa az önkormányzatokat a határozatok elfogadásától, ugyanis a kormány tudatában van annak, hogy a közigazgatási reformterve ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, ezért kísérleteket tesz arra, hogy a létező népakarat megnyilvánulását megakadályozza. Izsák továbbá leszögezi, a kormányhoz intézett kérés határozatba foglalása nem ütközik semmilyen jogszabályba, s az a tény, hogy a prefektus mégis pereket nyer, csak annak a sajnálatos bizonyítéka, hogy a bíróságok kormányzati befolyás alatt állnak.
Az SZNT elnöke ismételten arra kéri azokat az önkormányzatokat, amelyek még nem fogadták el a határozatot, hogy ezt haladéktalanul tegyék meg, hiszen a Monitoring Bizottság ülésén Székelyföldet képviselő elöljárók (Klárik Attila Kovászna megyei önkormányzati képviselő és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester) dolgát nagymértékben megkönnyíti, ha olyan iratcsomót tudnak letenni a bizottság asztalára, amelyben a 153-at minél inkább megközelítő számú határozat másolata szerepel. A kezdeményezők tehát arra kérik az érintett önkormányzatokat, hogy az időközben elfogadott tanácsi határozatok másolatát nemcsak a határozatban rögzített szervezeteknek, hanem a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalhoz is juttassák el.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro

Szegényedik a szentgyörgyi fesztivál
Sem a művelődési minisztérium, sem a Román Kulturális Intézet nem válaszolt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház pályázatára, így a Reflex 3 nemzetközi színházi szemle költségeit helyi forrásokból kell biztosítani, és a tervezettnél kevesebb programot tudnak majd szervezni – derült ki a sepsiszentgyörgyi tanács februári ülésén.
Amint a Háromszék napilap beszámolt róla, az eredeti elképzelés szerint a házigazda intézmény 450, a helyi önkormányzat 350, a megyeháza pedig 250 ezer lejjel járult volna hozzá a Reflex megszervezéséhez, a színház önrészét azonban 200 ezer lejre kellett csökkenteni, ami azt jelenti, hogy a tervezettnél kevesebb előadást hívhatnak meg a fesztiválra. A tervek szerint Közép-Európa kortárs színházi művészetét szemlézi március 18. és 31. között a Sepsiszentgyörgyön rendezendő nemzetközi színházi fesztivál.
Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház rendező-igazgatója, fesztiváligazgató korábban elmondta, a biennálét kihagyták a rendezvény elnevezéséből, mert eddig háromévente sikerült megrendezni a fesztivált. Mint február közepén fogalmazott, az idei kiadást feleannyi pénzből szervezik, a művelődési minisztérium még nem adott választ finanszírozási kérelmükre, így eddig teljesen helyi erőből, a sepsiszentgyörgyi és Kovászna megyei önkormányzat támogatásával fedezik a költségeket.
Bocsárdi azt nyilatkozta, kevesebb előadást láthat a közönség, ám a fesztivál igényességét megtartották: Romániából, Magyarországról, Lengyelországból, Szerbiából és Litvániából hívtak előadásokat.
Krónika (Kolozsvár)

Székely ízek: levélben fordultak Klaus Johannis államfőhöz
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezetével közösen fordult levélben Klaus Johannis államelnökhöz a nem létezőként értékelt székely íz kapcsán.
A megyei és városi elöljárók levelükben megfogalmazták: fontos, hogy a Romániában élő magyarok a hatályos törvények által biztosított lehetőségekkel és jogokkal – amelyek saját közösségük számára adottak – félelem nélkül élhessenek. Arra is kitérnek benne, hogy a székelyföldi etnikai harmónia és az egymás iránti tisztelet feltételezi a más közösségek kultúrájának kölcsönös elfogadását – tájékoztat az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének sajtóirodája.
Mint a levélben is írják, Mircea Diacon visszaélt funkciójával, amikor a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetőjeként 2015 február 19-én büntetést szabott ki egy székelyudvarhelyi cégre lejárt szavatosságú áruk miatt, továbbá árucímkéinek kicserélésére kötelezte a hentesárut forgalmazó vállalkozást, mivel azokon az állt: „székely ízek”. Diacon akkor kijelentette, hogy nem léteznek székely ízek, illetve, mint korábban nyilatkozott: nem tudható, milyen a „székely íz”, hiszen az ételek édesek, savanyúak vagy keserűek lehetnek. Mindemellett kikerülte azt a kérdést, amely a román ízek létét firtatta.
Az államfőnek címzett levélben arra is kitérnek az elöljárók, miszerint gúnyos, illetve sértő hangnemben beszélt Diacon arról, hogy még milyen termékeket lehetne székely elnevezéssel címkézni. Antal Árpád és Tamás Sándor ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, az ez alkalommal kialakult kettős mércére, amely csak a székely ízek esetében szab ki büntetést, a román ízek esetében nem – utalva itt a Mega Image cég román ízek elnevezésű termékcsaládjára.
Klaus Johannist arra kérik levelükben, „vizsgálja ki az ügyet és hasson oda, hogy az illetékes hatóság függessze fel funkciójából az említett közhivatalnokot.” Kifejezték abbéli reményeiket is, hogy „sem a magyar, sem a román ízek, sem a szász szalámi, sem a cigánypecsenye elnevezésű ételek nem tűnnek el a közhivatalnokok felesleges túlkapásai következtében.”
A levélhez hasonló tartalmú tájékoztatót küld a miniszterelnöknek, az országos fogyasztóvédelmi egyesületnek, az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatal elnökének, a Consumers International elnökének, valamint feljelentést tesznek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál és az ombudsmannál is – tudatták.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Hagyományőrzés új köntösben (Év elején a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban)
A csernátoni Haszmann Pál Múzeumban járva az intézmény tavalyi megvalósításairól, valamint a 2015-re tervezett programokról faggattuk Dimény-Haszmann Orsolya muzeológust, aki munkatársaival éppen a Maszkások című farsangi múzeumpedagógia tevékenységet vezette. A vidám hangulatú, tartalmas tevékenységről, ahol farsangi népszokásainkról is hallhattak, elégedetten távoztak a mosolyogó, alkotásaikat büszkén mutogató kisdiákok.
Sokszínű évet zártak
A muzeológus a tavalyi eseményeket összegezve elmondta: a múzeum, valamint a mellette működő népfőiskola rendezvényekben gazdag évet tudhat maga mögött. Ezek nagy részét önerőből, illetve pályázatok segítségével valósították meg. A múzeum mellett működő Haszmann Pál Közművelődési Egyesülettel pályáznak a rendezvények, programok kellékeinek beszerzésére, de kiállításaik fejlesztésére, korszerűsítésére is. Ezen kívül mindig akadnak lelkes támogatók, akik önzetlenül járulnak hozzá az intézmény gyarapodásához. A programok megvalósításában segítenek önkéntesek, szakemberek, a faluban működő más egyesületek is. Az IKA Ifjúsági Egyesület égisze alatt működő Pántlika Néptánccsoport fiataljai tavaly több programba is bekapcsolódtak. A Csernátoni Füzetek időszakos kiadvány nyomdai költségeit már három éve az anyaintézmény, a Székely Nemzeti Múzeum biztosítja. Ez a lap nagyon fontos az intézmény életében, hiszen teret ad a tudományos dolgozatok, levéltári kuriózumok közzététele mellett annak is, hogy a múzeumban zajló munkáról beszámolhassanak a mindenkori látogatóknak, s ezáltal is még több érdeklődőt vonzzanak be. A cél, hogy a Haszmann Pál által megálmodott kiadvány folytonosságát továbbra is megőrizzék. Számszerűsítve az elmúlt év rendezvényeit, elmondható: hat koncertnek, öt könyvbemutatónak, három időszakos kiállításnak és kilenc különféle múzeumpedagógiai foglalkozásnak adott otthont a csernátoni skanzen. D. Haszmann Orsolya kiemelte évente visszatérő pécsi barátaikat, a Míves Mag Műhely alkotóit és a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány képviselőit, akik tavaly baranyai értékeket és hungarikumokat hoztak magukkal, kiállítás, zene, előadás formájában, valamint a pécsi MárkusZínházat is, akik varázslatos előadásukkal egyből belopták magukat a csernátoniak szívébe. Velük is dédelgetik a múzeum munkatársai már az idei közös terveket.
Táborozók és burrogtatók a múzeum udvarán
A közel félévszázados alkotótáborok hagyományát is töretlenül őrzik, viszik tovább, tavasztól őszig zsong az udvar, mindig van csoport vagy egyéni alkotó, aki Haszmann Gabriellával bútorfestést tanul vagy a faragómesterek irányításával a fafaragás csínját-bínját lesi el. A Művészeti Népiskola két éve – felelevenítve a régebb is sikeres kapcsolatot – ismét Csernátonba helyezte fafaragó-képzését, a múzeum munkatársa, Haszmann László okleveles fafaragó tanfolyamot tart az érdeklődőknek. A két intézmény munkája így nagyon szépen kiegészíti egymást, várják a faragás iránt érdeklődőket, lessenek be az alkotóműhelybe, kapcsolódjanak be a munkába. A kézműveskedés mellett a táborok sora két éve új színt is kapott. Immár olvasótábornak is otthont adnak, mely a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárral való jó kapcsolatuk egyik hozadéka. A programmal – mely egy vetélkedőből, majd annak jutalomtáborából áll – a Kovászna megyei 5–8. osztályos diákokat szólítják meg, terveik szerint idén már szórványkitekintéssel is. Ezt a programot is pályázatokkal valósítják meg, 2014-ben a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap és helyi vállalkozók támogatták a rendezvényt. Július közepén idén is megszervezik a tábort, a vetélkedőt májusban tartják, március közepén hirdetik meg az idei témát. Másik nagyobb szabású rendezvény, amit már két éve, szintén a könyvtárral közösen sikeresen bonyolít a Haszmann Pál Közművelődési Egyesület, a Sebő együttes Fűzfa Balázs irodalomtörténész és Jordán Tamás színművész kíséretében tartott erdélyi koncertkörútja. Idén ősszel Kányádi Sándor költészetét hozzák el. Szintén a megyei könyvtár a partnerük abban, hogy olyan írókat, költőket, néprajzosokat hívhatnak meg, akik egyébként nem jutnának el vidékünkre. Havonta tartanak könyvbemutatót, közönségtalálkozót vagy előadást – sorolta D. Haszmann Orsolya.
Haszmann Lajos restaurátorként dolgozik, a gépek szerelmese, közismerten jó szakember. Ő idén a régi gépek javítására, karbantartására helyezi a hangsúlyt, hiszen a tervek szerint ősszel ismét burrogtatnak. Az Erdély-szerte egyedülálló mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjtemény köré szerveződik a Csernátoni Burrogtató, mely 2015 egyik kiemelt eseménye lesz, a gyöngyösi Lévay Sándor gépgyűjtő, vállalkozó támogatásával, partnerségben a mezőkövesdi Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeummal. Ezt a programot Csernáton Község Polgármesteri Hivatala és itthoni vállalkozók, gépészszakemberek támogatják.
Irodalom, történelem is helyet kap
A Tudatom, hogy én még jól vagyok – Írott és tárgyi emlékek az első világháborúból című kiállítás – melyet tavaly ősszel nyitottak –, idén is látható lesz, ehhez március–június időszakban múzeumpedagógiai tevékenységeket társítanak különböző korosztályoknak, valamint történelmi előadások, könyvbemutatók is színesítik majd a programot. A múzeumpedagógiai tevékenységek márciusban ünnepi hangolódással folytatódnak, ahol nemzeti ünnepünkre készülhetnek fel a programba bekapcsolódók, március 23-a és április 2-a között pedig a hagyományos tojásíró-tanfolyamra várják az érdeklődőket. A különleges iskolai hétre is kínálnak programot. A könyvbemutatók sorát januárban hazai szerző nyitotta, Dimény H. Árpád kötetbemutatójával tisztelegtek a magyar kultúra napja előtt, februárban Molnár Vilmossal ismerkedhettek a csernátoniak. A sort a Székelyföld kulturális folyóirat munkatársai, írók, költők folytatják az elkövetkező három hónapban. Mindeközben tart a tárgygyarapítás is, és szemlátomást modernizálódik a gyűjteménycsoportok szemléltetőanyaga. Tavaly a Bethlen Gábor Alap támogatásával öt múzeumi bábut vásároltak, melyekkel „életet” varázsolnak a skanzen székely házaiba úgy, hogy a helyi viseletet is megmutatják. Az anya- és a fenntartó intézmény, Kovászna Megye Tanácsának támogatásával idén újrazsindelyezik a bélafalvi székely házat, illetve egy új időszakos kiállítással is készülnek, melyet júniusban nyitnak majd meg a látogatók előtt. „Hála Istennek munkánkban mellettünk állhatnak szüleink, akik tanácsaikkal, szaktudásukkal segítik megvalósítani terveinket, oroszlánrészt vállalnak még mindig a gyűjtő, rendszerező munkában. Ez olyan »mankó«, amely biztonságot ad, irányt szab és megerősít” – összegzett Dimény-Haszmann Orsolya, az intézmény muzeológusa, a Haszmann Pál Közművelődési Egyesület alelnöke.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ismét megrongálták a SIC-pannót
Ismeretlen elkövetők kék festékkel öntötték le a Kovászna megyei kormányhivatal épülete előtt található SIC – Terra Siculorum feliratú pannót. Nem ez az első eset, hogy meggyalázzák a táblát, az ügyben ezúttal feljelentést tesznek.
Alig két hónapja festették fel a „Fuk you” gyalázkodó szöveget a SIC pannót tartó utánfutóra, szombatról vasárnapra virradó éjszaka ismét megrongálták a táblát Sepsiszentgyörgy központjában. Az ezúttal kék festékkel leöntött pannót ábrázoló képet vasárnap délután többen is megosztották a közösségi oldalakon, sokan felháborodva vették tudomásul az esetet, és zéró toleranciát mutattak az ügyben.
Tamás Sándor, Kovászna Megyei Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: „mélyen megdöbbentette a helyi magyar közösséget az etnikai indíttatásból elkövetett vandalizmus, a székely szimbólum meggyalázása”. Hozzáfűzte: feljelentést tesznek az elkövetők ellen, hogy felelhessenek minősíthetetlen tettükért. Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki ügyvezető elnöke megkeresésünkre elmondta, nem áll szándékukban találgatni és nyomozgatni a tettesek kilétét illetően, ezért tesznek feljelentést. Arra a kérdésre, hogy mi történik a megrongált táblával, kifejtette: amennyiben az összefestékezett felületet le lehet takarítani, akkor letisztítják, ha viszont nem, akkor valószínűsíthetően kicserélik.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom sepsiszentgyörgyi szervezetének tagjai is felháborodtak a tábla megrongálása miatt. Mint fogalmaznak, az időzítés nem lehet véletlen, hiszen közeledik a március 10-i Székely Szabadság Napja, és világos üzenettel bír a SIC tábla meggyalázásnak időzítése: az esemény bejelentése után, de még március 10-e előtt történt. A mozgalom tagjai hozzáteszik: „tudjuk, hogy a román nacionalista köröknek nagyon nem tetszenek a székelység autonómiatörekvései, illetve két nappal ezelőtt a Noua Dreapta szélsőségesen magyargyűlölő szervezet kolozsvári elnöke egy olyan javaslatot is tett, hogy Sepsiszentgyörgy legyen Románia új fővárosa”. Az esetet követően a HVIM tagjai ismételten felszólítják az erdélyi magyarokat arra, hogy vegyenek részt a március 10-ére szervezett tüntetéseken.
Mint ismeretes már több atrocitás is érte a SIC pannót. A több, mint két éve kikerült táblát korábban Codrin Munteanu volt Kovászna megyei kormánymegbízott kérésére takarták el több ízben is román zászlóval. A SIC – Terra Siculorum reklámpannót készítő céget is zaklatta a prefektus és a pénzügyi ellenőrző intézmények, ezt követően az utánfutót beszerzési áron vásárolta meg Kovászna Megye Tanácsa a vállalkozástól. A táblát hosszabb időre elvitték az Erzsébet parkból, december közepén került ismét vissza a helyére, majd január közepén trágár szövegeget festettek fel az utánfutóra, helytelenül. A román kisegyesülés ünnepe előtt Sebastian Cucu, jelenlegi Kovászna megyei prefektus is a SIC-pannó eltávolítását kérte.Tamás Sándor akkor úgy nyilatkozott: a molinó marad, hiszen azt nem valaki miatt vagy valaki ellen tették ki, hanem azért, hogy a székelység nemzeti identitását érvényesítse.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Szilágyi: Románia nem lehet szabad addig, amíg korlátozza a szabad döntésünkhöz való jogunkat
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) készül a 2016-os helyhatósági választásokra, erről és a Kovászna megye önkormányzatának elnöke által kezdeményezett nagyszabású autonómiatüntetéssel kapcsolatos álláspontjáról kérdezte Száva Enikő a Duna Tv Közbeszéd című műsorának vendégét, Szilágyi Zsoltot, a néppárt új elnökét.
Tamás Sándor bejelentéséről Szilágyi Zsolt azt nyilatkozta, hogy amennyiben valóban komoly szándékról és nem csak arculatjavításról van szó, akkor természetesen bármikor hajlandók asztalhoz ülni, hogy megtárgyalják, miként kerülhetnének közelebb a székely autonómiához.
Kovászna megye vezetőjének felhívásáról a nagy tüntetésről Szilágyi azt mondta: az sokkal hitesebb lenne, ha Tamás Sándornak sikerülne végre meggyőzze az RMDSZ parlamenti képviselőit, hogy nyújtsák be Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet.
Arról a kérdésről, miszerint a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is kizárja a néppárttal való együttműködést, Szilágyi azt mondta, hogy ők továbbra is keresik az együttműködés lehetőségét a nemzeti oldal megteremtése érdekében. Hozzátette: a 2016-os választások sikere nagyban múlhat azon, hogy lesz-e összefogás az autonómiát támogató nemzeti oldalon.
A politikumnak össze kell fogjon az autonómia ügyében – hangsúlyozta az EMNP vezetője.
A beszélgetés végén arról is szólt Szilágyi Zsolt, hogy nemrég Budapesten a magyar kormánnyal megerősítették a stratégiai partnerségüket.
dunatv.hu
Erdély.ma

Magyarellenes falragasz
Gyűlöljük a magyar fajt román feliratú (Urâm rasa ungurească) kék-sárga-piros színű falragaszt helyeztek el Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei tanács székhelyével átellenben, az Erzsébet park szélén álló egyik közlekedési tábla oszlopán.
A lehúzós címkére tegnap, a székely szabadság napja utáni napon, kevéssel március 15-i nemzeti ünnepünk előtt figyeltünk fel. Ajánljuk az illetékes állami hatóságok figyelmébe. (sz.)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföld autonómiája: rendészeti kérdés?
A román hatóságok rendészeti kérdéssé akarják lealacsonyítani Székelyföld autonómiájának ügyét, jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a Székely Szabadság Napján a romániai demokrácia állapotáról tartott marosvásárhelyi sajtótájékoztatón. A rendezvényen, amelyre valamennyi romániai politikai szervezet elnökét várták, csak az SZNT elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke vett részt. Izsák szerint a hatóságok azt próbálják elérni, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések kérdése az esetleges rendbontások miatt rendészeti ügyként jelenjen meg március 24-e előtt, amikor az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoring bizottsága tárgyalja a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatait. Az SZNT elnöke megfélemlítési kísérletnek nevezte Lucian Goga Maros megyei prefektus állítását, amely szerint rá hárul minden felelősség, ha Marosvásárhelyen rendbontás történik a Székely Szabadság Napja alkalmából. Az EMNP elnöke, Szilágyi Zsolt úgy vélekedett: ma ugyanúgy a hatalom tudatos provokációjától kell tartani Marosvásárhelyen, mint 25 évvel ezelőtt, amikor a fekete márciusként emlegetett események során véres román–magyar összetűzések törtek ki a városban. „Azt kívánom román polgártársainktól, ne féljenek a magyar szabadságtól. A mi szabadságainkból állhat össze a közös országunk szabadsága” – jelentette ki Szilágyi.
Számos erdélyi településen tartottak megemlékezést az 1854-es székely vértanúk kivégzésének évfordulóján. Marosvásárhelyen körülbelül ezren vettek részt a Székely vértanúk emlékművénél tartott rövid megemlékezésen Kincses Előd ügyvéd felhívására. A rendezvény résztvevői zászlókkal, virággal érkeztek a helyszínre, ahol Kecskés Csaba unitárius lelkész mondott imádságot, ezt követően pedig a tömeg elénekelte a székely és a magyar himnuszt. A rendezvény helyszínén, a Postaréten és a környékbeli utcákban több száz csendőr és helyi rendőr követte figyelemmel az eseményeket, rendbontás azonban nem történt. A megemlékezést megelőző órákban a rendőrök több személyt is igazoltattak a környéken, megkérdezték tőlük, részt vesznek-e az eseményen. Szemtanúk szerint az emlékmű környékén parkoló autóból már a kora délutáni órákban filmezték a gyülekező tömeget.
Sepsiszentgyörgyön több százan gyűltek össze a turulmadaras obeliszk körül, a rendezvényt követően pedig Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke pedig felhívást intézett az erdélyi magyar politikai szervezetekhez, egy a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló, a székelység autonómiaigényét felmutató közös demonstráció megszervezésére. „Szeretném hívni mindazokat a magyar szervezeteket, amelyekkel összefogásban a Székelyföld autonómiájának ügyét előbbre tudjuk vinni: tegyék félre a sértődéseket, szervezzünk közösen 2015-ben egy hasonló nagy rendezvényt” – mondta Tamás Sándor.
Csíkszeredában mintegy ezren vettek részt a Szabadság térre meghirdetett tiltakozáson. A székely zászlókkal felszerelt, „Autonómiát! Autonómiát!” skandáló tömeget Veres Dávid, az SZNT csíkszéki képviselője köszöntötte, majd Darvas-Kozma József római katolikus esperes mondott imát. A szervezők felolvasták a petíciót, amelyet Jean-Adrian Andrei prefektusnak adtak volna át, a hivatalt azonban zárva találták. Hasonlóan jártak a sepsiszentgyörgyi tüntetők is a Kovászna megyei prefektussal. Gyergyószentmiklóson legalább háromszázan vettek részt a húszperces főtéri megemlékezésen, ahol Árus Zsolt a Székely Nemzeti Tanács képviselőjeként tartott rövid beszédet.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Sikeres a felnőttoktatás Háromszéken – Feladja kovásznai üzemét a Pepsi
Felnőtt romákat ültettek iskolapadba Háromszéken – abban bíznak, hogy ezáltal a gyermekeiket is arra sarkallják, hogy folytassák tanulmányaikat.
Minderről keddi sajtótájékoztatóján értekezett Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője (képünkön).
Hetven roma tanulta ki Háromszéken a takarítói mesterséget, az európai uniós forrásokból finanszírozott projekt végén le is vizsgáztak, s hamarosan oklevelet és 300 lej javadalmazást kapnak a képzésért. Az igazgató elmondta, például a bölönpataki romák gyakorlati vizsgája abból állt, hogy kitakarították a közösségi házukat, saját készítésű seprűket használtak, és a lábtörlőket is ők kötötték.
Kelemen szerint továbbra is kevés az esély, hogy munkát találjanak, de legalább a tanulással jó példát mutattak a gyerekeiknek. Az igazgató ugyanakkor úgy véli, további tanfolyamokat kell szervezni a romáknak, hagyományos, kézműves mesterségeket kell tanítani nekik, például kosárfonást, seprűkötést.
Kovászna megye egyébként országos viszonylatban első helyen áll a felnőttképzés tekintetében, a falvakon is szerveznek tanfolyamokat – a napokban Zágonban és Kommandón indultak szakács- és pincérkurzusok, de képeznek építőipari szakmunkásokat, kereskedelmi dolgozókat, vállalkozói ismeretekre, számítógép-használatra és idegen nyelvekre tanítják a munkanélkülieket.
Kelemen Tibor kedden egyúttal arról is beszámolt, hogy Bodzafordulón és környékén olasz nyelv tanfolyamot akartak indítani, tudva, hogy sokan dolgoznak Olaszországban, ám kiderült ott már telített a munkaerőpiac, inkább Ausztriában és Németországban a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban van kínálat, ezért szívesebben tanulnának németül.
A munkaügyi szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy már itthon is hiányszakmák kezdtek lenni, amiket külföldön keresnek – tehát egyre nagyobb az igény az építőipari szakmunkások, a számítógép-kezelők, az egészségügyi asszisztensek, az autóvezetők, a pincérek, a szakácsok, valamint a mezőgazdasági szakképzetlen munkások iránt.
Elmegy a Pepsi Kovásznáról
A keddi sajtótájékoztatón azt is megtudtuk, hogy május elsejétől bezár Kovásznán a Vitarom Impex Kft. által működtetett Pepsi-palackozó üzem. Mint Kelemen Tibor kifejtette, négy alkalmazottnak már március végén felbontják a munkaszerződését, további 65 kovásznai májustól marad állás nélkül. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője úgy tudja, a belső szabályzat értelmében az elbocsátott alkalmazottak végkielégítést kapnak.
A vállalat vezetői azzal indokolják az átszervezést, hogy tíz év alatt sem sikerült nyereségessé tenni a vállalkozást. Bukarestben olcsóbb lett volna az üdítő palackozása, ám amikor munkapontot létesítettek Kovásznán, abban bíztak, hogy fel tudják használni a természetes ásványvizet.
Az erős, jellegzetes ízű borvizet azonban nem tudták az üdítőhöz keverni, az ásványvíz-palackozással pedig nem tudták felvenni a versenyt, az árakat nagyon alacsonyan tartó konkurenciával, így a Valea Izvoarelor néven piacra dobott borvizük nem bizonyult sikertörténetnek. A kovásznai üzemben jelenleg három váltásban dolgoznak, a gyárat 2004-ben létesítették, akkor hétmillió dolláros befektetésről beszéltek.
A civilek perelnek, a Schweighofer dolgozik
Újabb döntés született a civilek kontra Schweighofer fűrészüzem ügyében: a bíróság nem függeszti fel a Kovászna megyei önkormányzat által 2013-ban kiállított építkezési engedélyt. Amint arról beszámoltunk, a bukaresti Bankwatch Románia Egyesület és a fogarasi Neuer Weg Egyesület bíróságon kérte az építkezési engedély felfüggesztését, azonban februárban a bukaresti törvényszék, majd márciusban a bukaresti táblabíróság sem adott helyet a kérésüknek. Áprilisban újabb tárgyalásra kerül sor, akkor már az engedély visszavonásáról.
Tavaly a területrendezési terv visszavonásáért is pert indítottak, a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. Közben a rétyi üzemben gőzerővel folyik az építkezés, sőt már a termelés is megkezdődött. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, jelenleg mintegy négyszázan dolgoznak a telepen, közülük 300-an az építkezésben, ám százan már a gyár alkalmazottai.
A tervek szerint mintegy hatszáz személyt foglalkoztatnak majd – van honnan válogatniuk, hiszen közel ezer önéletrajzot nyújtottak már be a meghirdetett állásokra pályázók. A gyár beindításakor egyébként nem lesz szalagvágás, elsőrönk-feldolgozás, a termelést fokozatosan indítják be – tájékoztatták az üzem vezetői Kelemen Tibort.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Elismerés Antal Árpádnak
A Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozatát adományozta Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere Antal Árpád Andrásnak a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából.
Sepsiszentgyörgy polgármestere a budapesti Stefánia-palotában tartott ünnepségen vette át a kitüntetést múlt héten. Tavaly az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Szőcs Gyula vállalkozó vette át a kitüntető címet tanúsító oklevelet és érmet. (sz.)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem találta illetékesnek magát az autonómiapárti határozatok ügyében az ET bizottsága
Az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoring bizottsága nem találta illetékesnek magát abban, hogy a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatairól döntsön, ezért az ügyet visszautalta a kongresszus állandó bizottságának. A bizottság keddi strasbourgi ülésről az eseményen jelen levő Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere tájékoztatta az MTI-t. Antal Árpád elmondta, a székelyföldiek nevében megszólaló Klárik Attila Kovászna megyei önkormányzati képviselő azt kérte, hogy az Európa Tanács monitorozza a romániai régiósítási folyamatot, mert a román kormány úgy akarja a régiókat kialakítani, hogy a magyar közösség mindenütt kisebbségbe kerüljön.
Pár nappal az ülés előtt Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke írt levelet a kongresszus elnökének, főtitkárának és a monitoring bizottság elnökének. Ebben a romániai régiósítási tervekre és az ukrajnai konfliktusra utalva kijelentették: nem szeretnék, ha a romániai magyar közösség megoldatlan problémái ürügyet szolgáltatnának az Európai Unión kívüli erőknek arra, hogy etnikai feszültséget és instabilitást szíthassanak a térségben. Egyben azt kezdeményezték, hogy a monitoring bizottság tartsa a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön a 2016 eleji kihelyezett ülését.
Antal Árpád elmondta, a román delegációt vezető Ludmila Sfirloaga Prahova megyei önkormányzati képviselő tízperces válaszában arra hivatkozott, hogy amit a székelyföldi önkormányzatok kérnek, az a román törvények értelmében nem az önkormányzatok, hanem a román kormány kompetenciája. A Szociáldemokrata Párti (PSD) politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a székelyföldi magyarok etnikai alapon akarnak területi autonómiát, ami megítélése szerint ellentmond az ET elveinek.
Az egyórás vitában felszólaló képviselők többnyire amellett érveltek, hogy a régiósítás vitáját Románián belül, párbeszéd útján kell megoldani. „Többen is tanácsolták, hogy amikor megfogalmazzuk a törekvéseinket, ne területi autonómiáról, hanem a különleges státusú régiókról beszéljünk, mert az autonómia máshol is érzékeny téma" – magyarázta Antal Árpád.
A bizottság svájci elnöke, Philippe Receveur – a sepsiszentgyörgyi polgármester beszámolója szerint – úgy ítélte meg, hogy kényes kérdésben fordultak a székelyföldi önkormányzatok a bizottsághoz. Az elnök – úgy ítélvén meg, hogy a monitoring bizottság nem illetékes a döntésben – visszautalta az ügyet a kongresszus állandó bizottságának. Közölte azonban, hogy 2016-ban az Európa Tanács mindenképpen megvizsgálja: milyen mértékben teljesítette Románia az ET-dokumentumok ratifikálásával vállalt kötelezettségeit.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére eddig 50 székelyföldi önkormányzat fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánítják, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is. A dokumentumokat a román kormány mellett több nemzetközi szervezetnek, így a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának is elküldték.
A kormányt képviselő prefektusok valamennyi autonómiapárti önkormányzati határozatot megtámadtak a közigazgatási bíróságon. A határozatok egy részét már érvénytelenítette a bíróság. A román kormány 2013-ban olyan régiósítási elképzelést mutatott be, amely Székelyföldet egy nagy román többségű régióba olvasztaná be.
MTI
Erdély.ma

Strasbourgban az autonómiaügy
Két sikertelen nekifutás után kedden napirendre kerülhet a székelyföldi önkormányzatok autonómia-határozatainak ügye az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa strasbourgi ülésén. A dokumentum szerint több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. Munkatársunk a helyszínen követi a fejleményeket.
Mint ismeretes, a testület monitoring bizottsága már többször elhalasztotta annak a dokumentumnak a vizsgálatát, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. Tavaly júliusban, Chişinăuban a román delegáció vezetőjének, Ludmila Sfârloagănak sikerült megakadályoznia az ügy napirendre tűzését; az idei, februári lisszaboni ülésen viszont azért kellett elnapolni a vitát, mert a romániai delegációban nem volt magyar képviselő. Klárik Attila, a testület RMDSZ-es képviselője tagja ugyan a kongresszusnak, ám a monitoring bizottságnak nem, és mivel nem szavazhatott volna, nem utazott el a portugál fővárosba. Nem lehetett ott a Magyar Polgári Párt két polgármestere sem, akik 2014-ben, Chişinăuban lobbiztak az ügy érdekében. Makfalva polgármestere, Márton Zoltán az esemény előtt néhány nappal szenvedett halálos balesetet, Mezei János, Gyergyószentmiklós elöljárója az Országos Korrupciós Ügyészség vizsgálata miatt nem hagyhatta el a várost.
A negyvenhét tagállam helyi és regionális önkormányzatainak választott képviselői előtt a romániai magyarságot ma a testület tagja, Klárik Attila háromszéki önkormányzati testületi tag képviseli, de a plenáris ülésen jelen lesz póttagként Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. Ugyanakkor a Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke által vezetett magyarországi delegáció támogatására is lehet számítani. Szintén itt van Strasbourgban és hatékony lobbimunkát igyekszik kifejteni a Magyar Polgári Párt három elöljárója is, élen Biró Zsolt pártelnökkel.
Az eseményt megelőzően az RMDSZ és az MPP vezetői közös levélben fordultak Jean-Claude Frécon kongresszuselnökhöz, Andreas Kiefer főtitkárhoz, valamint Philippe Receveurhez, a monitoring bizottság elnökéhez. Kelemen Hunor és Biró Zsolt két okból is az Európa Tanács segítségét igényli a romániai magyar közösség érdekében.
„Az egyik, hogy Románia egy nagyszabású közjogi átalakulás előtt áll, amelyben változni fog többek között az ország alkotmánya és közigazgatási rendszere, ez erőteljes hatást gyakorol az önkormányzatiság érvényesülésére általában is, és ezen változások alapvetően érintik közösségünk jogait. A másik ok, hogy Románia közvetlen szomszédságában, Ukrajnában olyan fegyveres konfliktus dúl, amelyben idegen erők beavatkozási ürügyként visszaélnek a nemzeti kisebbségek jogaira való hivatkozással. Mi nem szeretnénk, ha a romániai magyar közösség még megoldatlan problémái ürügyet szolgálnának Európai Unión kívüli erőknek arra, hogy etnikai feszültséget és instabilitást szíthassanak térségünkben. Mi azt szeretnénk, ha az Európa Tanács és az Európai Unió aktív támogatásával és a román politikai osztállyal való demokratikus és érdemi párbeszéd útján találnánk megoldást a romániai magyarság megoldásra váró ügyeiben” – olvasható a két erdélyi politikus által elküldött levélben.
Kelemen és Biró ugyanakkor arra kéri a monitoring bizottságot, hogy a testület a 2016 elején esedékes kihelyezett ülését tartsa Romániában, és legyenek Háromszék, illetve Sepsiszentgyörgy városának vendégei. A levélírók azt javasolják továbbá, hogy a romániai helyszíni ülést előkészítendő, 2015. november elsejéig az Európa Tanácsnak egy tényfeltáró bizottsága vizsgálja meg a közigazgatási szubszidiaritás elvének, valamint az önkormányzati jogoknak az érvényesülését a romániai magyar közösség körében – ide értve a települési és a megyei szintű önkormányzatokat is –, különös tekintettel a székelyföldi állapotokra.
A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa a helyi demokrácia védelmezőjeként fogalmazza meg hivatását. Figyelemmel kíséri a helyi és regionális demokrácia fejlődését, szorgalmazza a nemzeti kormányok és helyi közösségek párbeszédét, valamint segíti a határokon átnyúló együttműködés helyi és regionális megvalósítását.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Kimondott Székelyföld – Felemás eredmény Strasbourgban
HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS – Nem kompetens annak a dokumentumnak a vizsgálatára a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoringbizottsága, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni – állapította meg a keddi, közel egyórás strasbourgi vita után a testület elnöke, Philippe Receveur. A monitoringbizottság ezennel visszautalta az ügyet a kongresszus vezetőtestületéhez. Bár a székelyföldi küldöttség jobb eredményre számított, az ügy nem tekinthető elveszettnek, ugyanis az Európa Tanács (ET) 2016-ban egy éven keresztül monitorizálja Romániát.
A székelység számára akár félsikernek is felfogható, felemás eredménnyel végződött az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoringbizottságának keddi strasbourgi ülése.
A székelyföldi küldöttség azt szerette volna elérni, hogy a bizottság kezdje el annak a dokumentumnak a megvizsgálását, amelyben negyvennyolc Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzat kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe tartozzon.
Ezért lobbizott a testület elnökénél a strasbourgi üvegpalotában Tamás Sándor háromszéki megyeelnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is, akik az ülés előtt arról győzködték Philippe Receveur bizottsági elnököt, hogy a testület szervezze első jövő évi kihelyezett ülését Kovászna megyében.
Az RMDSZ-es elöljárók a testület bő száz tagját élő szóban is meghívták volna, csakhogy a svájci elnök – azon túl, hogy lehetővé tette a gyűlés végigkövetését – a belső szabályzatra hivatkozva, ezt nem tette lehetővé. Öt percre viszont szót kapott Klárik Attila kongresszusi tag, aki viszont egy másik bizottságban tevékenykedik.
Román idézetek a nemzetállamról
A háromszéki tanácsos hangsúlyozta, hogy három megye negyvennyolc önkormányzatának, és ezzel csaknem 335 ezer lakónak az üzenetét tolmácsolja. „Hiba lenne félresörpörni az önkormányzatok autonómiakiáltványait csak azért, mert a prefektusok vagy a romániai bíróságok szerint netán jogilag valami sántít" – hívta fel a kongresszustagok figyelmét a háromszéki képviselő.
Kisebbség és decentralizáció a plenáris ülésen is
A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa plenáris ülésének napirendjén is több, a kisebbségekhez kötődő kérdés szerepelt. A küldöttek előbb a skóciai népszavazás eredményeit értékelték, majd az ukrán decentralizációs folyamat felgyorsítását sürgették. Elhangzott, hogy a központosítás lebontása mellett Kijevnek autonómiát kell biztosítania a régióknak. Klárik Attila kongresszusi tag a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, a két kérdés napirendre tűzése „még inkább kiemeli" a Székelyföld ügyét.
Emlékeztetett, hogy az évek során a román hatalom mindenféle önállósodási kísérletet már csírájában elfojtott. Klárik kifejtette, hogy eddigi tapasztalataik alapján Székelyföld lakói attól tartanak, hogy a Bukarest által tervezett régiófelosztásban még inkább sérülnek a magyarság nyelvi és kulturális jogai. Hozzátette, a kormány elképzelése egyáltalán nincs tekintettel a helyi sajátosságokra.
Felszólalása végén Klárik Attila is arra kérte a monitoringbizottságot, hogy a helyszínen vizsgálja meg a székelyföldi helyzetet, és vállalja fel a felek közti közvetítést.
Amint várható volt, a replika nem váratott magára. A román delegáció vezetője, Ludmila Sfârloagă az alkotmány első, Románia nemezetállami, egységes és feloszthatatlan mivoltát leszögező pontját idézte. A Prahova megyei tanács szociáldemokrata alelnöke pártbeli felettese, Liviu Dragnea tavaly küldött leveléből is idézett, miszerint a régiókialakítás nem tartozik az önkormányzatok kompetenciájába. Sfârloagă már tavaly júliusban, Chişinăuban is keresztbetett a székely ügynek, amikor sikerült elnapoltatnia a kérdés megvitatását.
Átpasszolt „kényes ügy"
Nem volt túlságosan biztató a francia, olasz, portugál és moldáviai álláspont sem. Szinte valamennyi felszólaló azzal hárította el az etnikai színezetet kapott székelyföldi kérdést, hogy az nem tartozik a kongresszus hatáskörébe. Nem jogi, hanem politikai ügy, amit ráadásul nem Strasbourgban, hanem otthon kell megoldani – vélekedtek a hozzászólók.
Magyar Anna Csongrád megyei fideszes politikus volt az egyetlen, aki megkérdezte: Romániában alkotmányellenes kérni valamit? „A régiót nem körbehatárolni, hanem meghatározni kell. Vagy az lenne a legjobb megoldás, ha erről a kérdésről nem tárgyalnak, inkább fentről határozzák meg?" – tette fel a kérdést a magyarországi politikus, aki raportőrök kijelölését és egy jelentéstevő bizottság létrehozását szorgalmazta.
Összegzésében Philippe Receveur bizottsági elnök azzal zárta le a több mint ötvenperces vitát, hogy Székelyföld ügye valóban kényes ügy, amivel nem a monitoringbizottságnak, hanem a kongresszus vezetőtestületének kell foglalkoznia.
A meghívás marad, a látogatás elmarad
Amint beszámoltunk róla, a kongresszust megelőzően az RMDSZ és az MPP vezetői közösen fordultak Jean-Claude Frécon kongresszuselnökhöz, Andreas Kiefer főtitkárhoz, valamint Philippe Receveurhöz, a monitoringbizottság elnökéhez. Levelükben Kelemen Hunor és Biró Zsolt leírták, azt szeretnék, ha az Európa Tanács és az Európai Unió aktív támogatásával és a román politikai osztállyal való demokratikus és érdemi párbeszéd útján sikerülne megoldást találni a romániai magyarság kérdéses ügyeire.
A két romániai magyar politikus ugyanakkor azt javasolta, hogy a romániai helyszíni ülést előkészítendő, 2015. november elsejéig az Európa Tanácsnak egy tényfeltáró bizottsága vizsgálja meg a közigazgatási szubszidiaritás elvének, valamint az önkormányzati jogok érvényesülését a romániai magyar közösség körében – ide értve a települési és a megyei szintű önkormányzatokat is –, különös tekintettel a székelyföldi állapotokra. A felkérésre írásos válasz nem érkezett, de a keddi döntés felért egy udvarias, de határozott elutasítással.
Nem épp olyan fekete az ördög
A Strasbourgba elutazó székelyföldi küldöttség RMDSZ-es és polgári párti tagjai úgy értékelték, csupán egy csata veszett el, nem a háború. Klárik Attila arról beszélt lapunknak az ülésteremből kijövet, hogy a továbbiakban, a román félhez hasonlóan, a magyar küldöttségnek is jobban elő kell készítenie a lobbit. „Nagyobb összhangra, átgondolt diszkurzusra van szükségünk" – sommázta a feladatokat a háromszéki tanácsos.
Ezzel a bizottság póttagja, Antal Árpád is egyetértett, mondván, hogy komoly munka vár az RMDSZ-re. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nincs ok a búslakodásra, hisz tudvalévő, hogy 2016-ban Románia ET-monitorizálásra számíthat. Ennek kapcsán a tanács számon kérheti a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának alkalmazását. Antal az utóbbi két évtized Fehér Könyvének az elkészítését javasolta.
A két erdélyi magyar politikai alakulat képviselői úgy vélték, azzal, hogy egy két és félórás bizottsági ülésen, melynek napirendjén csaknem tizenkét pont szerepelt, közel egy órát beszéltek a Székelyföldről úgy, hogy annak nevét a román delegációvezetőtől kezdve az ülésvezető svájci elnökig ki is mondták, egyáltalán nem számít rossz eredménynek. Mint ahogy az sem, hogy a délutáni órákban több befolyásos ET-taggal tudtak szót váltani a térség és lakói kéréséről.
Szucher Ervin, Strasbourg
Krónika (Kolozsvár)

Hargita és Kovászna megye tanácselnöke tiltakozik a központi politikai gyakorlat ellen
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is csatlakozott és támogatja aláírásával a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) állásfoglalását, amelyben az országos szövetség a 2004/64-os törvény előírásainak módosítása ellen emel szót, a megyeitanács-elnökök megválasztására vonatkozóan. Mint ismeretes, a választási törvény módosítását előkészítő parlamenti szakbizottság tagjainak javaslata alapján 2016-tól a megyei önkormányzatok vezetőit közvetett módon választanák meg a megyei tanácsosok soraiból belső választás keretében. Jelenleg a megyeelnököket, akárcsak a polgármestereket, a lakosság választja egyfordulós szavazással. Az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot gyűjti be. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a tervezet ellentétes az 1985-ben elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának döntéshozatali elveivel és Románia Alkotmánybíróságának 2008/35-ös döntésével is, amely kimondja, hogy a megyei tanács elnökének megválasztása direkt szavazás eredménye kell, legyen, és nem a tanácsba bejutott pártok politikai alkuja. Az aláírók leszögezik, hogy a közvetett választási rendszer bevezetésének célja a megyék szerepének és hatáskörének csökkentése, figyelembe véve, hogy az állampolgárok által választott, tényleges lakossági felhatalmazással rendelkező jelenlegi vezetők nem befolyásolhatók a központi közigazgatás és politikai akarat által.
„Figyelembe véve, hogy a javaslat mögött nem létezik hatástanulmány, illetve társadalmi kezdeményezés, ezen indítvány kizárólag a központi politikai hatalomgyakorlás kiterjesztésének célját kívánja szolgálni, ami ellentmond a jogállamban alapvető értékként és irányadóként szolgáló demokratikus joggyakorlatnak” – nyilatkozta Borboly Csaba.
„Meggyőződésem, hogy egészségesebb az a döntés, amit 100 000 ember hoz meg azzal szemben, amit 30 emberre bíznak. Ez a demokrácia. Ez a törvénytervezet újra a központosítást szolgálja. Nyilvánvaló, hogy egy-egy erős helyi vezető, akit nem egy megyei tanács néhány-tíz tagja szavazott meg, hanem több tízezer polgár voksát tudhatja magáénak, sokkal erősebben képvisel egy közösséget. Ha kívülről nézzük a helyzetet: nyilvánvaló, hogy ilyen módon a helyi vezetőket ássák alá, ráadásul megfosztják az embereket egy választási lehetőségtől. Egyetértek a szövetség kezdeményezésével, hogy ezt a tervezetet nem szabad a parlamentnek elfogadnia. Minden megyei tanács elnökjelöltje maga veti az ágyát: ha a választók arra érdemesnek tartják, akkor megszavazzák. Ha a törvény módosul, akkor a megyei önkormányzat élére az kerülhet, aki több tanácsost tud meggyőzni arról, hogy őt támogassa. Nyilván értékelem és tisztelem a megyei önkormányzat képviselőit, azonban ez a törvénytervezet a demokráciadeficit tudatos építésének példája” – fogalmazott Tamás Sándor.
A Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége (UNCJR) tehát közös állásfoglalásban szólítja fel a parlamentet az európai direktívák, valamint az alkotmány szellemének tiszteletben tartására. A dokumentumot csatolva találják.
Közlemény
Erdély.ma