Tankönyv a székelyekről
Bemutatták a hét végén a székelység történelméről készülő alternatív tankönyvet a Hargita megyei történelem szakos tanároknak, iskolaigazgatóknak. A kiadvány már az új tanévtől alapja lehet a VI-VII. osztályos diákok által heti egy órában választható tantárgynak.
A Székelység története című új tankönyv a Hargita Megyei Tanfelügyelőség és Kovászna Megye Tanácsa együttműködésével jött létre, szerzői Hargita és Kovászna megyei szakemberek, általános koordinátora Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő, tudományos szakirányítója Hermann Gusztáv Mihály történész.
„Szeretnénk, ha pedagógusaink felvállalnák, hogy itt Székelyföldön a székelység története legyen az egyik ilyen tananyag: a felnövekvő nemzedéknek hiteles információkra van szüksége ahhoz, hogy székelységét büszkén tudja vallani, vállalni” – nyilatkozta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Háromszék nem alkuszik?
A felső-háromszéki polgármesterek tegnapi maksai találkozóján Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a községgazdák érdeklődésére kifejtette az RMDSZ háromszéki területi szervezetének álláspontját a régiósításról. Elmondta: az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az egyetlen elfogadható megoldás az, ha a három székely megye együtt maradna, Szatmár, Bihar és Szilágy megye pedig szintén külön régiót képezne.
Emlékeztetett: az államelnök által szorgalmazott közigazgatási átszervezésnek az RMDSZ ellenállt, és lett is ebből óriási cirkusz, de vannak kérdések, amelyekben nem lehet, nem szabad lapítani, világosan ki kell mondani óhajunkat – fogalmazott. A szövetség a szombaton Marosvásárhelyen esedékes SZKT-n véglegesíti majd álláspontját, amelyet hétfőn, a koalíciós partnerekkel esedékes tárgyalásokon képviselni fog. Hangsúlyozta: az RMDSZ egyetlen más megoldást sem fogadhat el, szó sem lehet arról, hogy Brassóhoz csatolják a három székely megyét, mivel akkor az új megyében a magyarság számaránya 28 százalékra csökkenne. “Maros megyéről sem mondhatunk le, mert abban a pillanatban nagy veszélybe kerül a Maros megyei 45 százalékos magyarság. 1968-ban is Brassóhoz akartak csatolni, azt akkor is meg lehetett állítani, és most is meg kell akadályozni” — mondta a tanácselnök. Szerinte ha nem az általuk javasolt megoldást fogadják el, akkor veszélybe kerül és idővel felszámolódik a magyar kultúra és a magyar jövő Erdélyben. Az RMDSZ háromszéki szervezetének álláspontja nem változott a két héttel korábban nyilvánosságra hozott állásfoglaláshoz képest – szögezte le lapunk kérdésére Tamás Sándor. Az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke nem kívánt válaszolni kérdésünkre, hogy elutasítják-e azt a napokban felvillantott lehetőséget, amely szerint nyolc megamegyét hoznának létre, de Kovászna és Hargita megmaradna két külön megyének. Mint fogalmazott, a kérdést a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának mai, illetve az SZKT szombati ülésén vitatják meg, akkor alakítják ki végleges álláspontjukat. (farcádi)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

80 éves az Ezer Székely Leány Napja
Július 2-án szervezi meg a 80 éves Ezer Székely Leány Napját, a székely viselet, a tánc, a dal és az imádság ünnepét Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, valamint Hargita és Kovászna Megye Tanácsa Csíksomlyón.
A Csíkszeredai Városháza gyűléstermében június 29-én sajtótájékoztatón ismertették a 80 éves Ezer Székely Leány Napja szervezői a rendezvény előkészületeit, programját, és bemutatták azt a két esketési széket, amelyet annak a településnek ajánlanak fel, ahonnan a legnagyobb számban érkeznek székely ruhás résztvevők az eseményre.
A sajtótájékoztatón a szervezők részéről jelen volt Ráduly Róbert Kálmán és Antal Attila, Csíkszereda polgármestere, valamint alpolgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, András Mihály és Füleki Zoltán a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, illetve aligazgatója. A tavalyi Ezer Székely Leány Napjának díjazottja Csíkszentlélek község volt, innen érkezett ugyanis a legnagyobb számú székely ruhába öltözött résztvevő, akik elnyerték az adománylevél kíséretében átadott esketési székpárt. A község idén az esemény tiszteletbeli házigazdájának szerepét tölti be. Csíkszentlélek képviseletében a sajtótájékoztatón jelen volt Pál Péter polgármester, valamint Szabó László és Szabó Júlia, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai, akik 2010-ben a mindszenti hagyományőrző csoportot vezették, és a díjként elnyert esketési székpáron fogadtak egymásnak örök hűséget ez év májusában. A Csíki Anyák Egyesülete is szervezőként vesz részt a szombati eseményen, az egyesületet a sajtótájákoztatón Tiboldi Bea elnök képviselte.
Antal Attila alpolgármester a sajtótájékoztatón elmondta, 80 év távlatából érdemes az Ezer Székely Leány Napja szervezésének azokkal a vonatkozásaival is foglalkozni, amely az esemény kiindulópontját jelentették, amelyek életre hívták azt.
– Nem lehet gépiesen ismételni minden évben ugyanúgy az eseményt, ki kell találni mindig mire van aktuálisan szükség, igény – mondta az alpolgármester. Ennek tükrében gazdagodott az esemény az elmúlt években a legnépesebb résztvevővel érkezett település díjazásával, és előtérbe helyezték a viselet történetét és sajtátosságait is. Mint elhangzott, az utóbbi időben jelentős előrelépés történt a népzene kutatásában, sokkal többen és szakavatottabban folgalkoztak népzenével, mint a viselettel. Ezért fektetnek idén nagyobb hangsúlyt a viseletre: tavalyhoz hasonlóan megszervezik az autentikus viseletek vetélkedőjét, és díjazzák a legértékesebbeket, legszebbeket. Az idei rendezvény meghívottja Kallós Zoltán néprajzkutató, a népviselet szakértője, akit felkértek arra, hogy zsűrizze a népviseleti versenyre benevezett székely ruhákat. András Mihály felkérte az esemény résztvevőit, hogy keressék elő, viseljék és mutassák be szombaton legszebb viseletüket. Mint elmondta, ezzel is a népviselet romlásnak indulását szeretnék visszafogni. – Értékes darabokat szeretnénk látni, és a későbbiekben ezeket újra elkészíteni – mondta Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója.
Hargita Megye Tanácsa is bekapcsolódott az Ezer Székely Leány Napjának szervezésébe és anyagi támogatásába. – A lentről jövő kezdeményezésekkel lehet élő, működőképes közösségeket létrehozni. Ilyen jó kezdeményezése volt Csíkszereda önkormányzatának, hogy felkérte az önkormányzatokat, így Hargita és Kovászna megye tanácsát is, legyenek partnerek az esemény szervezésében. Nemcsak stratégiákra, beruházásokra és fejlesztésekre van szükség Székelyföldön, hanem közös ünneplésre, a közös értékek felvállalására is – mondta a sajtótájékoztatón Borboly Csaba tanácselnök.
Pál Péter csíkszentléleki polgármester nagy megtiszteltetésnek nevezte azt, hogy a 80 éves Ezer Székely Leány Napja házigazdái lehetnek, ugyanakkor, mint elmondta, nagy felelősséget is jelent számukra, mivel példát szeretnének mutatni a többi székely településnek, hogy nemcsak a település mérete számít, hanem az ottélők lelkesedése és hagyományőrzése is. Idei céljuk, hogy minden nyolcadik, tehát összesen 250 személy vegyen részt Csíkszentlélekről a csíksomlyói ünnepségen. Idén ők állítják az aranykaput, valamint bográcsolással is készülnek.
Füleki Zoltán szervező azoknak a résztvevőknek a számát ismertette, akik szervezetten jelentkeztek be a rendezvényre. Mint elmondta, idén 48 településről jelentkeztek be résztvevők, 34 fellépő csoport lesz 1 220 fellépővel. Velük együtt összesen 1 724 szervezetten bejelentkezett résztvevőt tartanak számon, de ennél sokkal több tényleges résztvevőre számítanak. Kovászna megyéből 200 résztvevő jelentkezett, Marosvásárhelyről a Napsugár együttes, Mezősámsondról a citerazenekar vesz részt, de érkeznek kibédi és nyárádszeredai résztvevők is. Különleges résztvevői lesznek az idei rendezvénynek a Szeben megyei oltszakadátiak, akik minden hétvégén viselik gyönyörű, hétféle viselettípusukat, amelyeket érdemjeik szerint kapnak meg a település lakói.
Füleki megköszönte az önkormányzatoknak a szervezéshez való pozitív hozzáállásukat, akik sok esetben a csoportok beszállítását is felvállalják. A szervező arra kérte a városban gépkocsikkal közlekedőket, legyenek türelemmel az ünnep napján, kerüljék el a Szék útját és a felvonulási pontokat (Szentlélek utca, Brassói út, Nagyrét utca). Az aligazgató elmondta, az eseményt, az időjárási viszonyoktól függetlenül, mindenképpen megtartják.
A 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Boros Károly felcsíki főesperes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke celebrálja. Az esemény meghívottja Berecz András ének- és mesemondó, akitől a jó hangulat biztosítását remélik a szervezők.
A Csíki Anyák Egyesületének képviseletében Tiboldi Bea elnök elmondta, a pünkösdi búcsú mintájára az Ezer Székely Leány Napján is szolgálatot vállalnak a Nyeregben felállított CsAkEgy sátorban, ahol a kicsinyeiket szoptatni, pelenkázni vágyó anyukákat, szülőket, nagyszülőket várják, de szívesen fogadják a megpihenni, eső elől félrehúzódni vágyó személyeket is.
A sajtótájékoztatót megelőző napon, június 28-án, kedd este mutatták be a Régi idők ezer leánya – Ezer Székely Leány Napja 1931–1940 között címmel készített dokumentumfilmet a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében. A Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának megbízásából és Hargita Megye Tanácsának támogatásával a Mementó Stúdió által készített dokumentumfilm az Ezer Székely Leány Napja kezdeti időszakát eleveníti fel.
Erdély.ma

Újabb székelyföld fejlesztési stratégia készül
Székelyföld fejlesztési irányvonalának elkészítésére nyertek pályázatot Kovászna és Hargita megye önkormányzatai. A stratégiai együttműködést az Európai Unió Szociális Alapja 816 ezer lejjel támogatja, ebből a következő évben képzéseket szerveznek 40 vezető beosztású köztisztviselőnek, illetve támogatják az együttműködést a két székely megye között – mondta el sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Birtalan József Hargita megyei megyemenedzser.
„Kovászna és Hargita megyékben hasonlóak a fejlesztési irányok, de hasonlóak a problémák is. A térségben számos égető kérdés van: csökkenek a jövedelmek, romlott a foglalkoztatás aránya, és így az életkörülmények is, drágulnak az egészségügyi szolgáltatások, nem megfelelő az infrastruktúra” – hangsúlyozta Henning László Kovászna megyei önkormányzati alelnök, aki szerint a közös fejlesztési stratégia teremthet megoldást.
Az elöljáró szerint túl merész elképzelés, hogy 12 hónap alatt teljes stratégia születik, de úgy vélte ez az időszak az adatgyűjtésre, és a prioritások felmérésére elég. Henning László emlékeztetett: prioritást érdemelnek az ásványvízforrások, az erdőgazdálkodás, a megújuló energiaforrások, turizmus és hagyományos termékek terén kialakítható fejlesztések.
A tervek szerint a közös projektek révén széleskörű közvélemény-kutatást végeznek, felmérik, hogy a térségben élő lakók milyennek látják Székelyföldet és melyek az általuk támogatott fejlesztési irányvonalak. A résztvevők hálózati elemzéseket készítenek, felmérik, hogy mennyire hatékony az önkormányzatok, az intézmények, a vállalkozói- és a civil szféra együttműködése.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Dúl az újabb címerháború
A Székelyföld elnevezés miatt bírálta fölül e heti ülésén önmagát a kormány: a Boc-kabinet elrendelte Illyefalva címerének módosítását. A döntést a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának kezdeményezésére hozták, mely szerint a címer nemlétező térségmegjelölést hivatalosít.
A Székelyföld elnevezés miatt bírálta fölül e heti ülésén önmagát a kormány: a Boc-kabinet elrendelte Illyefalva címerének módosítását. A döntést a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának kezdeményezésére hozták, mely szerint a címer nemlétező térségmegjelölést hivatalosít.
A döntés szerint a 2010-ben szintén kormányhatározattal megerősített címerleírásból ki kell venni a „Székelyföld” megnevezést. A heraldikai magyarázatban ez olvasható: „a címeren látható ezüsthatárkő Székelyföld (Ţinutul Secuiesc) és a Barcaság (Brassó vidékének hagyományos neve) határát jelképezi”.
A tavalyi rendelet megjelenése után a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor azt nyilatkozta: a kormányhatározat szövege azért fontos, mert mindeddig a román hatóságok kétségbe vonták a magyar többségű történelmi régió létezését. A címerleírás ellen a székelyföldi román civil szervezetek is tiltakoztak, az érdekvédők nemcsak a Székelyföld megnevezést sérelmezték, hanem a határ-fogalmat is vitatták. Úgy vélték, határ csak két különálló állam között húzódhat, márpedig Illyefalva Románia részét képezi, és nincs a közelében államhatár.
A kérdést egy évvel a tavalyi kormányhatározat után június 16-án Olguţa Vasilescu szociáldemokrata képviselő vetette fel újra. Szerinte a 2010 április 21-én kelt, 402-es számú, Emil Boc kormányfő által aláírt és Vasile Blaga akkori belügyminiszter által ellenjegyzett dokumentum jogszerűtlen feltételeket rögzít.
„Mindeddig úgy tudtuk, hogy Brüsszelben nem lehet székelyföldi képviseletet nyitni, mert ilyen adminisztratív egység egyetlen romániai hivatalos okiratban sem szerepel. És íme, a hátsó ajtót maga a román kormány nyitja ki a székelyföldi törekvéseknek, amikor az illyefalvi címermeghatározást engedélyezi” – vélekedett Olguţa Vasilescu.
A PSD-s képviselő emlékeztetett: a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma a brassói táblabíróságon támadta meg a Barcaság és Székelyföld határát kijelölő címerleírást, az illetékes jogi fórum pedig helyt adott a keresetnek. A kormány fellebbezett a döntés ellen, Olguţa Vasilescu szerint azért, hogy „mindenki számára világos legyen: ki az, aki elismeri Székelyföldet”.
„Hogy a macska rúgja meg!” – reagált lapunk megkeresésére Fodor Imre illyefalvi polgármester, aki tőlünk tudta meg, mit tartalmaz az ominózus kormányhatározat. „Nekem az a fontos: hogy Illyefalvának legyen címere, amit a jogszabályoknak megfelelően tudunk használni” – nyilatkozta az elöljáró, aki hozzátette: az elmúlt években kompromisszumkészséggel kezelte az ügyet.
„Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy gondot jelent a Barcaság és a Székelyföld megnevezés, indítványoztuk, hogy a címerleírásban a fentieket cseréljék ki Brassó és Kovászna megyére” – mesélte Fodor, aki úgy tudja, végül is kommunikációs hiba miatt, véletlenül került bele a tavalyi kormányhatározat által legitimált verzióba a Székelyföld megnevezés.
„Illyefalván a románság aránya 15 százalék, a helyi románokat pedig nem érdekli az, amiből most aktuálpolitikai kérdést csinálnak, és én magam is nagyon sokat dolgozom azért, hogy itt ne legyen etnikai konfliktus” – hangsúlyozta az elöljáró.
Paradoxonok
A tavalyi kormányhatározatot hatályon kívül helyező döntés azért is meglepő, mert a címerügyben jelenleg is folyik a per. „Meglepődve vettük tudomásul a tavaly, hogy a román civil fórum által benyújtott kereset ellen, illetve a brassói bíróság döntése ellen maga a belügyminisztérium fellebbezett. Rengeteget kínlódtunk azért, hogy a román civilek, a román kormány mellett valaki már minket is, engem, kis falusi szutyok polgármestert is kérdezzen meg” – foglalta össze a történteket Fodor Imre.
Mint elmondta, a fellebbezésről jövő év februárjában dönt az illetékes hatóság. „Most politikai nyomásra a kormány önmagának mond ellent egy olyan ügyben, amelyben egyébként pereskedik” – összegezte a paradoxont az elöljáró.
Szekeres Attila István heraldikus, az illyefalvi címer készítője az ÚMSZ-nek elmondta: indokolatlan politikai vita folyik a címer körül, amelynek minden eleme történelmileg hiteles, és ha a kormány ezt nem ismeri el, történelemhamisítást követ el. „Felháborító, hogy összekötik ezt a címert a brüsszeli székelyföldi iroda ügyével” – tette hozzá a szakértő.
Nagy-Románia és horogkereszt
Bár Illyefalván az önkormányzat gondot fordít arra, hogy az országos vita ne gyűrűzzön be a vegyes lakosságú településre, Kovászna megyében érezhetően nőtt az etnikai feszültség az utóbbi időszakban. Amint arról lapunk korábban beszámolt, a Nagy-Románia Párt sepsiszentgyörgyi tagszervezetének irodájára ismeretlen tettesek néhány napja a „Székelyföld nem Románia!” feliratot festették, ugyanitt felbukkant a horogkeresztes jelkép is.
A felirat másodszor jelenik meg az irodának helyt adó tömbház falán, tavaly ősszel pedig a román zászlót lopták el a székház homlokzatáról. A Nagy-Románia Párt aktivistái a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjait vádolják, akik viszont tagadják, hogy részük lenne a provokációban. Az etnikumközi feszültség növekedését bizonyítja a youtube videómegosztó portálon nemrégiben megjelent felhívás is.
A román szélsőséges szervezetek nevében született videóüzenet sepsiszentgyörgyi „nemzetgyűlésre” hívja „az ország területi egységéért elkötelezett románokat”. Az üzenet szerint a kormány által meghirdetett közigazgatási reform miatt „ismét veszélyben van Románia egysége”. A videóban több civil szervezet logója is feltűnik, többek közt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma vagy a Noua Dreaptă szélsőjobboldali alakulat is szervezőként jelenik meg. Mindkét szervezet cáfolta, hogy köze lenne a kezdeményezéshez, az akció végül elmaradt.
Parászka Boróka. Új Magyar Szó (Bukarest)

Több száz, népviseletbe öltözött fiatal az Ezer Székely Leány Napján
Több száz, székely ruhás leány és legény vett részt szombaton a székely viselet, a tánc, a dal és imádság ünnepén a csíksomlyói nyeregben. A 80 éves Ezer Székely Leány Napja színes programmal várta az érdeklődőket már Csíkszeredában, ahol délelőtt ünnepi beszédekkel és közös tánccal vette kezdetét a rendezvény.
A szervezésben idén a csíkszeredai polgármesteri hivatal, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mellett részt vett Hargita és Kovászna megye önkormányzata is.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki kétszáz, népviseletbe öltözött Kovászna megyei fiatallal érkezett az eseményre, ünnepi beszédében azt mondta, jövőnk záloga jelenünk, olyan lesz a jövőnk is, ahogyan ma élünk, ahogy ki tudunk állni értékeink mellett. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök emlékeztetett: hitében erős, erkölcseiben tiszta és hagyományaihoz hűségesen ragaszkodó ifjúságért szálltak síkra nyolcvan évvel ezelőtt a szervezők – Domokos Pál Péter, a csángók történetének kutatója és a ferences atyák – olyan értékekért, amelyek örök érvényűek, amelyek meghatároznak bennünket, s amelyek ismerete és tiszteletben tartása nélkül elvesztünk. Az ünnepi beszédeket követően közös táncra került sor a főtéren, majd a csíksomlyói kegytemplomban ünnepi szentmisével folytatódott a program.
A Kis- és Nagysomlyó közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál délután egy órakor vette kezdetét a rendezvény. Boros Károly esperes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke Isten áldását kérte a rendezvényre, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta, mennyire fontos volt ez az ünnep a 80 évvel ezelőtt élt székelyeknek, illetve mennyire fontos, hogy ma is felvegyük és megmutassuk népviseletünket. A beszédek után a hagyományőrző néptáncegyüttesek fellépése következett – ez idő alatt zajlott a viseletmustra, amely során egy négytagú zsűri, Kallós Zoltán néprajzkutatóval az élén, megvizsgálta a jelentkező lányok népviseletét, majd díjazták aszerint, hogy mennyire régi és eredeti a ruha, illetve hogy áll a székely leányon. A Hármashalom-oltáron fellépett Berecz András ének- és mesemondó is, megnevettetve a néhány ezres közönséget. Este a Hargita együttes Hegyen innen, hegyen túl című előadásával ért véget a rendezvény. A szervezők elmondása szerint mintegy 2000, székely ruhás leány és legény vonult át a házigazda Csíkszentlélek által készített aranykapu alatt. Idén a falu összlakosságához képest legtöbben Csíkszentmihályról érkeztek, így ők nyerték el a székelyudvarhelyi Sándor Attila faszobrász által készített esketőszékeket és a megtiszteltetést, hogy jövőre ők lehetnek az Ezer Székely Leány Napja rendezvény házigazdái.
Forró Gyöngyvér. Krónika (Kolozsvár)

Sikeres Székelyföld-konferencia Sepsiszentgyörgyön
Kiemelten fontos a vidékfejlesztés Hargita és Kovászna megyében, hiszen a lakosság túlnyomó többsége továbbra is vidéki környezetben él – hangzott el tegnap Sepsiszentgyörgyön, Kovászna Megye Tanácsának székhelyén, a Sikeres Székelyföld konferenciasorozat idei második állomásán.
A tanácskozáson ez alkalomból a két megye közös fejlesztési irányvonalait elemezték a résztvevők, elsősorban a vidékfejlesztés tekintetében. A két megyei önkormányzatot Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, illetve Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke képviselte, de a tanácskozáson részt vett Tánczos Barna, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára is.
Borboly Csaba tanácselnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy a közel három éve indított konferenciasorozatnak máris látható eredményei vannak, hiszen a két székely megye között megfelelő az együttműködés, és sikerült valamelyest kimozdítani a közös ügyeket a megbeszélések szintjéről, és közös programok is elindultak. Rámutatott: a tanácskozások során ugyanakkor sikerült felmérni az érintett témakörökben – kutatás, műemlékek helyzete, székely termékek, turizmus – a megoldásra váró problémákat és azonosítani a lehetőségeket ezek rendezésére. „Az elmúlt három évben az önkormányzataink elkezdték segíteni egymást, közösen gondolkodni, cselekedni. A vidékfejlesztés terén ez elengedhetetlen, ugyanis egyike a problémás területeknek, hiszen sok esetben nem a pénz a probléma, hanem az összefogás megteremtése” – tette hozzá a Hargita Megyei Tanács elnöke.
A konferencián felszólaló Tánczos Barna a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) 2007–2013-ra vonatkozó összetevőit, így a főbb támogatási tengelyeket ismertette, illetve röviden szólt arról is, hogy mi várható a következő, 2013 és 2020 közötti szakaszban. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vidékfejlesztés esetében is azonosítani kell azokat az irányvonalakat, melyek mentén a székelyföldi falvak fejlesztését el lehet kezdeni. Krónika (Kolozsvár)

Szórványtábor Székelyföld szívében
Idén is megrendezésre került július 15–20. között a Hunyad Megyei Ifjúsági Keresztyén Egyesület szervezésében, az VI. HIKE tábor. A tábor helyszíne idén a Sepsiszentgyörgytől 5 kilométerre található árkosi Európai Tanulmányi Központ volt. 
A tavalyi évhez hasonlóan idén is nem csak Hunyad megyéből érkeztek fiatalok, hanem Sepsiszentgyörgyről is. Mintegy 30 gyermek vett részt a táborban. Tavaly a Hunyad megyeiek voltak a házigazdák, idén pedig a sepsiszentgyörgyiek.
Kellemes és egyben ösztönző volt, hogy idén többen támogatták a tábor létrejöttét. Külön köszönetet szeretnénk mondani Hunyad Megyei Tanácsának, Kovászna Megye Tanácsának, a Nemzeti Civil Alapnak és az Erdélyi Magyar Ifjak Szórványért szakcsoportjának.
A tábor témája az emberi értékek, illetve a keresztyén értékek a mai világban. Hogyan jutunk el oda, hogy különbséget tudjunk tenni értékek és értéktelen dolgok között? Melyek azok a támpontok, amelyekre támaszkodva felállíthatunk egy értékrendet? Elégséges-e csupán rendelkezni értékrenddel, vagy azt gyakorolni is kell? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ a fiatalokkal a csoportos beszélgetéseken. Persze mindemellett elmaradhatatlan volt az éneklés, a reggeli torna és áhítat, és a csoportos sport tevékenységek. Például az egyik délután négy barantacsoport látogatott el a táborba, hogy rövid bemutatót tartson őseink harctechnikáiból. A bemutatót követően kipróbálhatták a különböző eszközöket, és az ügyesebbek néhány mozdulatot is elsajátíthattak. A következő nap az árkosi lovardában a fiatalokat lovagolni tanították. Kirándulások is gazdagították a tábori programot. Utolsó nap Mohosláb–Szent Anna-tó volt az úti cél, ahol fürödni is tudtunk.
A szórakoztató programokon kívül a lelki és a szellemi táplálék sem hiányozhatott. Dr. Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár és kutató a helységnevek eredetéről tartott előadást, Kádár Gyula történész Erdély fogalma, Székelyföld címere címmel tartott előadást. Vasárnap ellátogattunk az árkosi református templomba, ahol énekes szolgálatot tettünk.
Ahogyan a tavalyi, az idei is egy nagyon fontos kérdést boncolgatott. Egyre többet halljuk és érezzük is, hogy mai világunkban az emberi és a keresztyén értékek a háttérbe szorulnak, és helyettük az egyén kerül a központba. A legfontosabb alapköve életünknek az értékrend, amire építhetjük életünket. Az isteni értékek, sajnos, ma már nem divatosak. Nem „menő” keresztyénnek lenni és hitünket gyakorolni. Az az ember, aki ebben az értékrendszer nélküli világban isteni és emberi értékek nélkül éli életét, könnyen környezete zsarnokává válhat. Próbáljuk meg megőrizni és ápolni kulturális és szellemi értékeinket úgy, hogy azokat átadjuk a jövő generációinak, hogy ők is teljes emberként, magyar szellemi és keresztyén erkölcsi értékek szerint éljék életüket.
Idén ismét bebizonyosodott, hogy nagy szükség van ezekre a táborokra nem csak a szórványból érkező fiataloknak, hanem a tömbmagyar közösségben élőknek is. Két egészen különböző világ találkozik minden évben a tábor alkalmával, viszont egy dolog biztosan összeköti a két helyszínről érkezőket: a keresztyén értékek.
Vetési Nándor. Nyugati Jelen (Arad)

Leszerelik a nagyajtai Székelyföld-táblát
Felszólítást küldött a Kovászna megyei prefektúra a nagyajtai helyi tanácsnak, hogy szereljék le a település és Apáca között 2008 nyarán felállított Székelyföld-táblát – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján György Ervin kormánymegbízott.
A kormányhivatal a brassói táblabíróság korábbi jogerős döntésének alkalmazására szólította fel az erdővidéki önkormányzatot. Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk, a három évvel ezelőtt a megyei önkormányzat által felállított tábla hatalmas vihart kavart. 2009-ben a prefektúra keresetére a Kovászna Megyei Törvényszék érvénytelenítette a pannóra kibocsátott építkezési engedélyt. A megyei tanács megfellebbezte a döntést, a brassói táblabíróság azonban 2010 tavaszán jogerős ítéletben elutasította az óvást. A táblát elvileg már korábban el kellett volna távolítani, időközben azonban a megyei tanács átadta azt a nagyajtai helyi tanácsnak. György Ervin tegnapi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a jogerős törvényszéki ítéletet tiszteletben kell tartani, a nagyajtai polgármesteri hivatalnak a felszólítás múlt héten történt kiküldésétől 30 nap áll rendelkezésére leszerelni a pannót. "Valószínűleg leszerelik a táblát" – fogalmazott a prefektus. A megyei tanács most már nem érintett az ügyben, a nagyajtaiaknak kell lépniük – közölte a Háromszék megkeresésére Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, a táblaállítás kezdeményezője. A Háromszék Bihari Edömér nagyajtai polgármestert is megkereste, az éppen Magyarországon tartózkodó községgazda lapunktól szerzett tudomást a prefektúra felszólításáról, így nem tudta megmondani, mi lesz a tábla sorsa.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A székelység történetéről tanulhatnak a székelyföldi középiskolások
A széékelység történetéről újabb, ezúttal középiskolásoknak szóló tankönyv elkészítését tervezi Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel és Kovászna Megye Tanácsával együttműködve. Az alternatív tankönyvként használható kiadvány egy sorozat részének tekinthető, hiszen a fent említett intézmények koordinálásával, Hargita és Kovászna megyei szakemberek bevonásával idén őszre már elkészül a VI–VII. osztályosoknak szóló, ugyancsak a székelység történetét bemutató tankönyv, továbbá nemrég megjelent az inkább kisiskolásoknak szánt Mesés Székelyföld című, a székely székeket ismertető sorozat első kötete, valamint tavaly az óvodásoknak szóló, Székelyföld címerei című kifestőkönyv. Az alternatív tankönyvek elkészítésével foglalkozó munkacsoport tevékenységét Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő koordinálja, a tudományos szakirányító szerepét pedig dr. Hermann Gusztáv Mihály történész látja el. A főtanfelügyelő szerint az új tanügyi törvény lehetőséget ad helyi érdekeltségű tantárgyak, tananyagok kidolgozására és meghirdetésére. Ezt a lehetőséget kihasználva kezdte el kidolgozni az erre a célra megalakult munkacsoport azt a tananyagot, amely a székely közösségeink hagyományainak, múltjának még jobb megismeréséhez, szellemi értékeink ápolásához, átadásához, nemzeti identitástudatunk megerősítéséhez segít hozzá. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mindennek kapcsán reményét fejezte ki, hogy a székelyföldi tanintézetek élni fognak az új oktatási törvény nyújtotta lehetőségekkel, és a kiadványok elkészülte után, egyelőre opcionális tantárgyként ugyan, de tanítani fogják a székelység történetét. (hírszerk.) Transindex.ro

Nem nyugszik bele Szonda Szabolcs leváltásába Tamás Sándor
Kénytelen volt elmozdítani a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatói tisztségéből Szonda Szabolcsot a Kovászna Megyei Tanács. Év végéig a testület a strasbourgi bírósághoz fordul az ügyben.
Tegnap a Kovászna Megyei Tanács semmisnek nyilvánította azt a határozatot, amely révén Szonda Szabolcsot a Bod Péter Megyei Könyvtár élére helyezték ki. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a brassói Táblabíróság július elején jogerős ítéletben helyt adott a Dan Tănasă magyarellenes megnyilvánulásairól ismert sepsiszentgyörgyi lakos és Codrin Munteanu volt prefektus által a könyvtárigazgatói tisztség betöltésére vonatkozó kiírás kapcsán megfogalmazott kifogásoknak. Szonda Szabolcs a bírósági határozat miatt távozott a könyvtár éléről, a tegnapi tanácsülésen Hollanda Andrea osztályvezetőt bízták meg a megyei könyvtár ideiglenes vezetésével. A tanácsülésen a könyvtári igazgatói tisztség kapcsán egy újabb pályázat kiírásáról döntött a testület. A pályázóktól ezúttal nem kérik expliciten a magyar nyelv ismeretét, a kiírás szerint a román nyelv és két, uniós szinten hivatalos nyelv ismerete szükséges. Emellett egyetemi és magiszteri végzettséget, illetve kulturális menedzseri képesítést tanúsító, a szakminisztérium által elismert okleveleket is fel kell mutatniuk a pályázóknak, illetve szakmai régiséggel is kell rendelkezniük.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a tanácsülésen elmondta, elfogadják, ám nem értenek egyet a brassói Táblabíróság döntésével. Kijelentette, nem hagyják annyiban az ügyet, jogorvoslatot a strasbourgi emberjogi bíróságon keresnek. A két feljelentő egyébként diszkriminációra hivatkozva azt kifogásolta, hogy 2008-ban, a könyvtári vezetőségi tisztség betöltésére vonatkozó kiírásakor kritériumként jelölték meg a magyar nyelv ismeretét. A tanácsülésen Tamás Sándor továbbá kijelentette, a könyvtár egy kulturális intézmény, amelynek tevékenysége nem a könyvek kikölcsönzésében merül ki: Szonda Szabolcs igazgató mandátuma alatt számos kulturális eseményt szerveztek, rengeteg projekt vette kezdetét. Emellett hangsúlyozta, a kiírás világos volt: nem magyar nemzetiségű személyek jelentkezését várták, hanem olyanokét, akik ismerik a magyar nyelvet. Tamás a Transindexnek elmondta, a magyar nyelv ismerete elengedhetetlen egy olyan megyében, ahol a magyar lakosok aránya 75%-os, a könyvtár látogatói 85%-a magyar, és a 220 ezer példányt számláló könyvállomány zöme is magyar nyelvű. 
Megkeresésünkre Szonda kijelentette, ismét megpályázza a tisztséget, hiszen mandátuma alatt megkezdett, jelen pillanatban befejezetlen vagy jelenleg zajló projektet kell lebonyolítania az intézménynek, ebben a munkában pedig részt szeretne vállalni. Elmondta, a versenyvizsgára benyújtandó menedzseri terve ezekre a projektekre is kitér: továbbra is folytatná a különböző életkorú és érdeklődési körű könyvtárlátogatóknak szánt differenciált foglalkozások szervezését. 
Hozzátette, a mozgókönyvtár is egy fontos projekt, hiszen már nemcsak mozgássérültekhez, hanem iskolásokhoz és óvodásokhoz is könyveket juttatnak el. Folytatná ugyanakkor a könyvkelengye programot is, amely révén az újszülöttek szüleinek ajándékoznak könyvcsomagot, a köteteket három éves korú gyerekeknek szánják, így próbálják már a legkisebbeknek és szüleiknek jelezni a könyvtár fontosságát. Emellett digitalizálási munkába kezdtek, zajlik a Biblionet program is, aminek második fordulójában újabb pályázatot nyertek. „Ezek a programok szerves részét képezik annak a folyamatnak, amely útján fel tudunk zárkózni a tendenciákhoz. A ritmust tartani kell, bár most úgy látom, hogy a táblabírósági döntéssel ez a ritmus megtört” - mondta el megkeresésünkre Szonda. 
Kertész Melinda. Transindex.ro

Közös fellépés körvonalazódik (Régiósítás)
Még augusztusban megpróbálnak egy asztalhoz ülni a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat RMDSZ-es és MPP-s képviselői, hogy együtt döntsék el, milyen válaszlépést kezdeményeznek Traian Băsescu államfő és a nagyobbik kormánypárt régiósítási elképzeléseire – közölte lapunk érdeklődésére Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, a szövetség háromszéki szervezetének vezetője, miután tegnap találkozott Kulcsár-Terza Józseffel, a polgáriak megyei vezetőjével.
Mint arról beszámoltunk, az MPP megyei önkormányzati frakciói a két székelyföldi megye tanácsa elé terjesztettek egy-egy határozattervezetet, melyben kezdeményezik az együttes tanácsülést, illetve népszavazás kiírását javasolják arról, hogy az itt élők akarják-e a székelyföldi régió létrehozását. A tervezetet egyik megyében sem tűzték napirendre, a háromszéki önkormányzat legutóbbi ülésén az MPP képviselői elégedetlenségüknek adtak hangot emiatt, végül abban maradtak, hogy Tamás Sándor és Kulcsár-Terza József egyeztet a kérdésről.
A tegnapi találkozó után mindketten úgy nyilatkoztak, közös fellépés körvonalazódik az ügyben. Azt is hangsúlyozták: egyetértenek abban, hogy a régiósítás ügye nem pártpolitikai kérdés, ezért nem szeretnék elpolitizálni a témát.
Kulcsár-Terza József szerint augusztus folyamán közös állásfoglalást fogalmaznak meg, az együttes tanácsülést is támogatja a Kovászna megyei tanácselnök. A népszavazás kérdésében sincsenek elvi nézeteltérések, a kérdés megfogalmazását, a konkrétumokat azonban később rögzítik – fejtette ki a Háromszék érdeklődésére, hozzáfűzve: ő maga szeptember végét javasolja a referendum időpontjának, hogy az egyetemisták is szavazhassanak. Tamás Sándor lapunknak elmondta: egyeztet Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel, hogy augusztusban üljenek össze a két önkormányzat MPP-s és RMDSZ-es tagjai, Kulcsár-Terza Józsefre a Hargita megyei MPP-sekkel való konzultáció feladata hárul. Ezen a találkozón döntenek majd, hogy mi lesz a következő lépés, ha együttes tanácsülést szerveznek, akkor mit tűznek annak napirendjére.
 Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közösen védik Székelyföldet
A régióátszervezés kérdésében közös álláspont körvonalazódik a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok RMDSZ-es és MPP-s képviselői között. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat RMDSZ-es elnöke és Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke, megyei tanácstag találkozóján többek között abban állapodtak meg, hogy augusztusban megpróbálnak megszervezni egy közös tanácskozást a Hargita megyei önkormányzat vezetőivel és képviselőivel is.
Ennek érdekében Tamás Sándor vállalta, hogy egyeztet Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel, Kulcsár Terza József pedig a szomszédos megye MPP-s vezetőivel folytat megbeszélést a konzultációról.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök a találkozó után kifejtette: vannak pártok feletti ügyek, amelyeket nem kell elpolitizálni, ilyen a tervezett régióátszervezés és Székelyföld ügye is. Ezekben a kérdésekben a Kovászna és Hargita megyei RMDSZ-es és MPP-s vezetőknek le kell ülniük és közös álláspontot kell kialakítaniuk arra az esetre, ha újra napirendre kerül a Traian Băsescu államfő által kezdeményezett régióátszervezés.
Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP elnöke lapunknak elmondta: múlt héten felháborította, hogy Kovászna Megye Tanácsa nem tűzte napirendre az általuk kezdeményezett népszavazásról szóló határozatot. Ezért kereste fel Tamás Sándor tanácselnököt, akivel megállapodtak, hogy közösen kell megvédeniük Székelyföldet, hiszen őket a székely nép választotta meg – fejtette ki Kulcsár Terza József.
Szerinte mindkét politikai szervezetnek van egy állásfoglalása a tervezett régióátszervezésről, és ezeket szeretnék úgy összefésülni, hogy mindkét alakulat számára elfogadható legyen. Az MPP háromszéki elnöke ugyanakkor szorgalmazza, hogy még ebben a hónapban szervezzék meg a közös Kovászna és Hargita megyei tanácsülést, ahol határozhatnának a népszavazásról, amelyen az itt élők kinyilváníthatnák akaratukat a régiófelosztásról. Erre meghívnák a Maros megyei önkormányzat magyar tanácstagjait is.
Kulcsár Terza József szerint azért lenne fontos az időzítés, mert ha szeptemberben szervezik a referendumot, akkor még az itthon tartózkodó egyetemisták is szavazhatnának. Hozzátette: a népszavazáson eldöntendő kérdésről még meg kell állapodniuk a feleknek.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Közös állásponton a romániai magyar pártok a régióügyben
Közös álláspont körvonalazódik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna és Hargita megyei önkormányzati képviselői között a Romániában tervezett területi-közigazgatási átszervezés kérdésében - adta hírül szerdán az Új Magyar Szó című napilap.Az újság beszámolt arról, hogy Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke és Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke megállapodtak abban: augusztusban megpróbálnak szervezni egy közös tanácskozást a Kovászna és a Hargita megyei önkormányzat vezetőivel és képviselőivel együtt a tervezett területi-közigazgatási átalakításról.
Tamás Sándor szerint vannak pártok feletti ügyek, amelyeket nem kell elpolitizálni, ilyen a tervezett közigazgatási átszervezés és Székelyföld ügye is. A felek azért akarnak közös álláspontot kialakítani, mert ősszel ismét napirendre kerülhet a Traian Basescu román államfő által kezdeményezett régió-átszervezés.
A román államfő azt javasolta júniusban, hogy alakuljon nyolc nagy régió vagy tíz úgy, hogy a nyolc nagy régió mellett Hargita és Kovászna megye maradjon meg a jelenlegi határai között. Az RMDSZ elutasította mindkét javaslatot, ugyanis az első változat szerint a romániai magyarság mintegy 90 százalékát magába foglaló két nagyrégióban a magyarság aránya 30, illetve 20 százalék alá csökkent volna, a második változat pedig figyelmen kívül hagyja a belső-erdélyi és partiumi magyarság érdekeit.
Az MPP azt akarja, hogy a Kovászna és a Hargita megyei önkormányzat határozzon egy népszavazás kiírásáról, amelyen a két megyében élő lakosság kinyilváníthatja véleményét a régiófelosztásról. Közben egy olyan kimutatás került napvilágra a Gandul című román elektronikus újságban, amely szerint Hargita és Kovászna megye a középmezőnyben található a romániai megyék között abban a tekintetben, hogy a romániai megyék mennyi pénzzel járulnak hozzá az országos költségvetéshez, és abból mennyit kapnak vissza a kormánytól.
A román újság számításai szerint Hargita megye a befizetett pénz 59,5 százalékát, míg Kovászna 60,5 százalékát kapja vissza az államtól, és ezzel a középmezőnyben helyezkednek el számos moldvai, dobrudzsai, vagy havasalföldi megyét megelőzve.
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke és Tamás Sándor a Krónika című napilapnak elmondták: a román újság adatai azt támasztják alá, amit maguk is számtalanszor hangsúlyoztak, hogy a székely megyéket nem az állam tartja el, azok képesek megállni a saját lábukon. Ugyanakkor úgy vélik, a kormánynak a jelenleginél több pénzt kellene kiutalnia a térségnek, hogy behozza az elmúlt évtizedek lemaradásait, amikor a kommunista rezsim tudatosan alulfinanszírozta a magyarlakta megyéket. MTI/Bumm.sk

Őrtüzek mutassák: vagyunk
Mint a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója, 2007 óta minden évben, idén is megyeszerte a fontosabb magaslatokon – az Óriáspincetetőn is – őrtüzeket gyújtanak augusztus 20-án, államalapító királyunk, Szent István ünnepén.
Demeter Jánost, a Kovászna Megyei Tanács alelnökét kérdeztük, lesznek-e idén őrtüzek. Ugyanazt kérdezték tőle a polgármesterek is, s ennek kimondottan örvend – mondta –, mert azt jelenti, hogy hagyománnyá válik a kezdeményezés. Másrészt most, amikor sokan kétségbe vonják Székelyföld, a székelyek létét, így is tudjuk jelezni a világnak, hogy vagyunk. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan egész Székelyföldre kiterjed a szokás, mely az együvé tartozást erősíti, hisz közös élmény a közeli magaslatra felmenni, tüzet gyújtani, s együtt "melegedni", politikai nézetektől függetlenül. Az őrtüzeket este 9-kor gyújtják meg mintegy 20–25 magaslaton.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Erősdi kerámiát, dák érméket adnak a rézágyúért
Elcserélik Gábor Áron ágyúját: a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum erősdi kerámiát, dák ezüstérméket ad érte a Bukaresti Történelmi Múzeumnak. Vargha Mihály, a székely múzeum igazgatója lapunknak elmondta, ez az egyetlen módja, hogy az ágyú tulajdonjogát megszerezzék.
„Hiába, hogy az ágyút a Székely Nemzeti Múzeumból vitték el a hetvenes években, nincs mód arra, hogy az intézménynek visszaadják, viszont a múzeumi törvény lehetővé teszi a cserét” – magyarázta a döntés hátterét Vargha Mihály. A két múzeum vezetői megtárgyalták, hogy mit kérnek, és mit tudnak ajánlani az ágyúért cserébe, és mind a két fél számára kielégítő megegyezés született.
A Székely Nemzeti Múzeum a rézkorból származó 12 darab erősdi kerámiát, szerszámokat, festett edényeket és figurákat, a „szemerjai dák kincsből” 61 római ezüstérmét, valamint az ágyú másolatát adja át a bukaresti intézménynek Gábor Áron egyetlen fennmaradt eredeti ágyújáért cserébe. Kovászna Megye Tanácsa és a művelődési minisztérium kell még jóváhagyja, hogy a tárgyak átkerülnek megyei tulajdonból országos tulajdonba, illetve fordítva, és egyik múzeum kezeléséből a másik intézményhez, mondta Vargha Mihály. A múzeumigazgató hangsúlyozta, a rézágyú rendkívüli eszmei értéket képvisel, ezért nagyon fontosnak tartották, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeumban maradjon, ám ennek csak a csere a törvényes útja. A híres székely ágyúöntőmester, Gábor Áron hetven ágyút készített, ezek közül csak ez az egy, 370 kilogrammos cső került elő 1906-ban, amikor a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház udvarán csatornázási munkálatokat végeztek.
Az ereklyét 1923-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban állították ki. 1971-ben alakult Bukarestben a Román Történelmi Múzeum, akkor a fővárosi szakemberek bejárták az ország minden múzeumát, és amit értékesnek találtak, államtanácsi határozattal elkobozták. Erre a sorsra jutott több tárgy a sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdonából, köztük a Gábor Áron-féle ágyúcső. A sepsiszentgyörgyi muzeológusok 1990 óta többször is visszakérték az ágyút. A székely ereklyét tavaly március 15-én három hétre kölcsönözte vissza a sepsiszentgyörgyi múzeumnak a fővárosi intézmény, majd a művelődési minisztérium közbenjárására a kölcsönzést meghatározatlan időre meghosszabbították. Az ágyúcsőre kíváncsiak száma látogatottsági rekordot döntött, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Baróton több ezer látogató tekintette meg.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Elpuskázták Gábor Áron ágyúját?
Mégsem kerül a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonába Gábor Áron egyetlen fennmaradt ágyúja. Kovászna Megye Tanácsa csütörtökön szavazott arról, hogy az alárendeltségébe tartozó múzeum az ágyút más műtárgyakra cserélhesse, azonban a Magyar Polgári Párt szavazatain a terv elbukott. Az MPP-frakció szerint az ágyú „a székely nép tulajdona, nem lehet alku tárgya, nem kell adni érte semmit”.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Székely Nemzeti Múzeum és a Bukaresti Történelmi Múzeum vezetőtanácsa hoszszas egyeztetés után megegyezett, hogy a fővárosi intézmény átadja Gábor Áron ágyúját a sepsiszentgyörgyi múzeumnak, cserébe pedig 12 darab, rézkorból származó erősdi kerámiát, 61 római ezüstérmét a „szemerjai dák kincsből”, valamint az ágyú másolatát kérték. Hogy a csere létrejöhessen, első lépésben a háromszéki önkormányzatnak kellett volna megszavaznia kétharmados arányban a tervezetet. Tulit Attila MPP-s önkormányzati képviselő azonban a csütörtöki ülésen rákérdezett, hogy mennyi a cseretárgyak leltári értéke. Vargha Mihály múzeumigazgató elmondta, az ágyút 150 ezer lejre értékelték, a cserébe felkínált műtárgyak középkategóriásak, és összesen feleennyit érnek. Tulit Attila kifejtette, fenntartásaik vannak a cserével kapcsolatban, majd felidézte a székely ereklye hazakerülésének több mint egy éves történetét, hangsúlyozva, hogy eddig nem volt szó arról, hogy bármit is kellene adni érte. Ugyanakkor kifogásolta, hogy bár a múzeumok között már több hónapja tart az alkudozás, erről a közvéleményt nem tájékoztatták, ezzel megfosztották a tiltakozás vagy esetleg a gyűjtés lehetőségétől. Az MPP csak négy napja értesült, hogy „áruba bocsátják a székely nép tulajdonát”, és szerintük nem dönthetnek a közösség megkérdezése nélkül. „A csere precedenst teremthet, később akár az Apor-kódexet vagy éppenséggel az ágyút is elcserélik” – mondta Tulit. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke egyenesen népirtással felérőnek nevezte a székely nép tulajdonjogának sérülését.
Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke kifejtette: egyetért azzal, hogy 1971-ben a székely közösséget jogtalanul fosztották meg az ágyú tulajdonjogától, ám negyven év után sikerült hazahozni, és szeretnék otthon tartani. A múzeumi törvény csak a cserét teszi lehetővé, a műtárgyakat sem átadni, sem eladni nem lehet, szögezte le a tanácselnök. A sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdonában a szemerjai leletből 3054 darab ezüstérme van, ebből csak 61-et adnának cserébe, a 12 kerámia pedig az erősdi műtárgyegyüttesnek mindössze 4 százaléka, „ezzel nem csorbul az intézmény vagyona és becsülete”. A kilenc MPP-s képviselő ellenszavazatával a határozatot visszautasították, mert vagyonkérdési ügyekben kétharmados többségre van szükség.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lapunknak elmondta, meghosszabbítják az ágyú kölcsönbérleti szerződését, és gondolkodnak azon, mi legyen a következő lépés, abban reménykedve, hogy a képviselők jobb belátásra térnek. „A lehető legjobb alkut kötöttük, az intézmény érdeke, hogy az ágyú itthon maradjon, hiszen amióta visszakerült, 15 százalékkal növekedett a múzeum látogatottsága. Ha a múzeumi szakma nem lett volna teljesen biztos benne, hogy megfelelő alkut kötöttünk, politikai nyomásra soha nem léptünk volna” – szögezte le az igazgató. Amint arról beszámoltunk, Gábor Áron egyetlen fennmaradt ágyúja 1906-ban került elő, 1971-ben elkobozták, és a bukaresti múzeumban helyezték el, tavaly március 15-én pedig visszakölcsönözték.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

A közelgő népszámlálás kockázatai
Kiss Tamás, a közvélemény-kutatásokat, felméréseket készítő kolozsvári Kvantum Research Kft. képviselője szerint a népszámlálás különösen fontos a magyarság számára, az a cél, hogy minél nagyobb legyen a nyilvántartásba kerülő magyar nemzetiségű polgárok száma. A kérdezőbiztos a nemzetiségre nyílt kérdéssel kérdez rá (nem ad meg válaszlehetőséget), így csak azokat regisztrálják magyarként, akik „ungur" vagy „maghiar" nemzetiséget diktálnak be. A regionális identitást – pl. székelyföldi, háromszéki, kovásznai – vállalók csökkentik a magyarság összlétszámát. A székely valószínűleg a más nemzetiségek kategóriájába kerül, és ugyanez történik a magukat csángónak vallókkal is, így minden ilyen nyilatkozattal kevesebb lesz a magyar – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is. A hivatalos kérdőívek román nyelvűek, de azokon a településeken, ahol a 2002-es adatok szerint a magyarság aránya eléri a húsz százalékot, a kérdezőbiztosok magyar nyelvű mintakérdőíveket is kaphatnak. Ezeket igényelhetik, használhatják azok, akik nem biztosak egy-egy román kifejezésben, kérdésben – hangsúlyozta Kiss. 
A népszámlálás alatt több kockázati tényezővel is kell számolni. Fontos, hogy minden magyart regisztráljanak, ezért be kell diktálni a rövidebb ideig távol lévő családtagokat is – figyelmeztetett Kiss. A régebbről távol lévők – külföldön tanulók, munkát vállalók –, akik 12 hónapnál hosszabb ideig nem tartózkodnak itthon, külön kerülnek a nyilvántartásba, de őket is mindenképpen be kell jelenteni. A vegyes házasságú családokban pedig mindenkit arra kell biztatni, vállalja magyar nemzetiségét – mondta Kiss. A népszámlálással kapcsolatos magyar nyelvű információk a nepszamlalas.ro internetes oldalon találhatók, ahol a hírlevélre is fel lehet iratkozni. Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tamás Sándor: az MPP a kiábrándultaké
A Magyar Polgári Párt (MPP) a kiábrándultak pártja – véli Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ háromszéki vezetője. A politikus kijelentésével Szász Jenő MPP-elnök korábbi kijelentésére reagált, miszerint a polgári alakulat az RMDSZ-ből kiábrándultakat szeretné megszólítani.
„Az MPP a csalódottakat és a kiábrándultakat gyűjti össze a hétvégén Marosvásárhelyen, és az ő nevükben próbál politizálni” – fogalmazott Tamás Sándor, aki szerint ezzel szemben az RMDSZ azokat képviseli, akikben van akarat, és dolgozni, haladni szeretnének.
„Az országos szinten 1,5 százalékos támogatottsággal rendelkező polgári párt és annak dölyfös elnöke el kell ismerje a kézdivásárhelyi és baróti polgármesterek eredménytelenségeit is” – szögezte le Tamás Sándor. Emlékeztetett: Nagy István baróti elöljáró a magyarellenes kirohanásairól ismert Dan Suciut, a Konzervatív Párt Kovászna megyei elnökét alkalmazta tanácsadónak, arra hivatkozva, hogy a szakmai tudására van szüksége. Tamás szerint ezáltal is bizonyítást nyert, hogy miközben az RMDSZ a magyarok érdekeit a románokkal szemben is védeni próbálja, az MPP a magyarok ellen harcol, akár magyarellenes románok segítségével is. Suciu két évvel ezelőtt Antal Árpád polgármester leváltására gyűjtötte az aláírásokat, azóta sem rukkoltak elő a kézjegyekkel, és a beharangozott referendumra sem került sor.
Mint arról beszámoltunk, Szász Jenő MPP-elnök a párt szombati marosvásárhelyi kongresszusáról tájékoztatva elmondta, többek között az RMDSZ-ből és annak a kormányzati szerepvállalásából kiábrándultakat akarják megszólítani: a kisnyugdíjasokat, a bérük egynegyedét elveszítő tanárokat, egészségügyi dolgozókat. Az RMDSZ két évtizedes elhibázott baloldali politikájával szemben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) közösen kell a nemzeti alternatívát felállítani, a keresztyén gondoskodás jegyében erős szociális pillérrel kiegészítve, fogalmazta meg pártja politikai üzenetét Szász. Az MPP a szombati kongreszszuson a helyhatósági választásokra készül, illetve háttérintézményeket hoz létre. Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

135 éves a Háromszék Vármegye
1876. szeptember 7-én alakult meg Háromszék Vármegye Közgyűlése – erről tanúskodik a 135 éves jegyzőkönyv. A megye közigazgatási történetének ezt a dokumentumát ma már csak a levéltárban lehet megtekinteni.
A feljegyzések szerint „Háromszék megye közönségének S. Sz. Györgyön a megye háza nagytermében 1876 September hó 7én, Főispán Szentiványi Gyula úr ő méltóságának elnöklete alatt az 1876 évi XXXIII t. rendelete értelmében alakuló közgyűlésében szerkesztett Jegyzőkönyv” az, ami az események pontos sorát rögzíti.
Háromszék vármegye tulajdonképpeni első ülésére szeptember 26-án került sor – ezek a gyűlések a mai megyei önkormányzati ülések elődeinek tekinthetők. 
Kovászna megye adminisztratív múltja nagyjából azonos a Háromszék Vármegye múltjával. Kovászna Megye Tanácsa ma is ezen történelmi múlt szellemiségében működik, és szolgálja a megye mai lakóit.
Háromszék Vármegye Közgyűlésének emlékére 2011. szeptember 26-án, hétfőn kerül sor az önkormányzat napjára. A rendezvény keretében Pótsa József szobrát avatjuk, ezt követően pedig ünnepélyes keretek közt kitüntetést kapnak azok a személyek, akik 1989 óta megyei tanácsosi, vagy polgármesteri tisztséget láttak el.
Kiss Bence. Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A Székelyföld egységéről szóló népszavazás megtartását, a Kovászna és a Hargita Megyei Tanács együttes ülését szorgalmazza a Magyar Polgári Párt (MPP).
Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke, Kovászna megyei önkormányzati képviselő a testület csütörtöki ülésén felszólalásában arra kérte az RMDSZ-es tanácsosokat, segítsenek az MPP-nek, győzzék meg vezetőiket, hogy tartsák meg az együttes ülést, és írják ki a népszavazást. „Ha a választott képviselők és a népakarat is kinyilvánítja, hogy nem fogadunk el olyan régiót, amelyben megváltoznak az etnikai arányok, ezzel segítünk az RMDSZ-nek, hogy a kormánykoalícióban is előnyös egyezséget kössenek” – fogalmazott Fazakas, aki attól tart, az egyéni érdekek miatt a szövetség kompromisszumot köt a régióátszervezésről. Emlékeztetett, hogy korábban a két megye tanácselnökei azért utasították vissza a kezdeményezést, mert meglátásuk szerint a régióátszervezés lekerült napirendről. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke szerint a háromszéki önkormányzatnak kellene jó példával elöl járnia. Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke elmondta, a jövő héten sorra kerülő megyeközi egyeztetésen újra felveti a kérdést.
Kövér az MPP „Orbánja”
Felháborítónak tartja a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezete Dan Manolăchescunak, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi elnökének azon nyilatkozatát, miszerint azért választották Kövér Lászlót tiszteletbeli elnöknek, mert kifogytak a humán erőforrásból. „Dan Manolăchescu két évvel ezelőtt könyörgött nekünk, segítsük Traian Băsescu kampányában. Mi melléálltunk, ezért úgy véljük, a nyilatkozat hátterében valójában barátja, Antal Árpád áll” – fogalmazott Kulcsár Terza Józsefp. A polgári politikus szerint az RMDSZ hiába keresi a Fidesz kegyeit, ezért javasolják, kérje fel Gyurcsány Ferencet vagy Lendvai Ildikót tiszteletbeli elnöknek. „Az EMNT-nek van egy Tőkés Lászlója, a Fidesznek egy Orbán Viktorja, nekünk pedig van egy Kövér Lászlónk” – szögezték le az MPP háromszéki politikusai.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Háromszéki Civil Napok szeptember 23-24
A két napos rendezvénynek nagy sikere volt, szeptember 23.-án huszonkét háromszéki civil szervezet mutatkozott be a Szabadság téren, a civilek érdekes programokkal vonzották sátraikhoz a kicsiket, nagyokat, időseket és fiatalokat:
honfoglaló-csapajáték az EMI-s fiatalok sátránál;
családfa rajzolás az Erdélyi Genealógiai Társaság felügyelete alatt;
tudásszint felmérés idegen nyelvekből (ECL) az Amőba sátornál;
közösségi kártya tájékoztatás a Háromszéki Közösségi Alapítvány részlegén;
vércukorszint- és vérnyomásmérés a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány illetve az Izabella Alapítvány jóvoltából;
cserkésztevékenységi bemutató a Romániai Magyar Cserkészszövetség sátornál;
Háromszék első zöldútjának, a Sepsi Zöld Út véleményezése a Civilek Háromszékért Szövetség sátránál;
kóstoló az Árkosi Fészekrakók által készített finom házi almaléből és mézes pogácsából;
az Írisz Ház Értékes kincsek programjának bemutatója, amelyet fogyatékos személyek munkaterápiás foglalkoztatásával szemléltettek;
segítségnyújtás szenvedély betegeknek a Bonus Pastor Alapítvány által, a Mindig van esély- Tedd meg az első lépést programon belül;
hagyományápolás és kézműves foglalkozások a Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében, minden korosztály számára;
tanácsadás és a Nemere Útja biciklis út bemutatása a Zöld Nap Egyesület sátránál;
tevékenységi ismertető a Háromszéki Mára Szociális és Közművelődési Egyesület által;
népzene alapú zenei produkció a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület előadásában;
a Híd a lélekért program népszerűsítése a kézdivásárhelyi Pro Pectus Egyesület által, amelynek célja a segítségnyújtás a testi-lelki-szellemi akadályokkal küzdő embereknek;
tájékoztatás gyógyulási lehetőségekről a rákban, daganatban szenvedő betegek számára a Rák Ellen a Jövőért Egyesület részéről;
természetvédelmi ismeretek a Csomád-Bálványos gondnokságot biztosító Vinca Minor Egyesülettől;
rövid filmek és önkéntes játékok a Turulmadár Ifjúsági Iroda Cselekedj-Légy Aktív! programjában;
érdeklődőknek színes gombabemutató a László Kálmán Egyesület közreműködésével;
otthoni beteggondozási és családsegítő szolgálat a Gyulafehérvári Caritas programjában.
A Civil Sétány megközelítőleg 3.000 személyt vonzott a szervezett programokra és látnivalókra. Másnap a Civilek Lendületben! konferencia zajlott a Gyárfás Jenő képtárban, 36résztvevővel. A konferencia sikeres, példaértékű civil összefogással megvalósuló programokat ismertetett, illetve forráslehetőségeket tárt fel a civil szervezetek számára. Az ünnepi megnyitót Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke tartotta, majd Ördög Gyárfás Lajos, a Kovászna Megyei Tanács főtanácsosa előadása következett a Kovászna megyei civil helyzetképről. Előadásában hangsúlyozta, hogy sok esetben a civil szervezetek nem használják ki kellőképpen a pályázati lehetőségeket, még mindig felkészületlenek a pályázati pénzek lehívására.
A konferencia egyik díszvendége a Győri Civil Szövetség elnöke, Rácz Sándor volt, aki egyben a Vízi Polgárőr Egyesület elnöke is. Előadásában beszámolt arról, hogy civil összefogással hogyan mentettek meg életeket, kisgyerektől idős korosztályig. A pozitív kicsengésű előadást a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztésért Alapítvány 2011-2015 közötti stratégiájának ismertetése követte, amely számos forrásszerzési lehetőséget kínált fel a civil szervezetek számára. Furus Levente, a Háromszéki Közösségi Alapítvány programigazgatója bemutatta a Közösségi Kártya programot, amelynek felhasználásával alig néhány hét alatt több, mint 1.000 lej gyűlt össze a közösségi alapba (2.000 kiosztott kártya, amelyből 1.300 darabot használtak). A HKA a programot a Bertis és a Merkúr üzletlánc közreműködésével bonyolítja, egyelőre csak Sepsiszentgyörgyön, idővel azonban kiterjeszti egész Kovászna megyére is.
A fenti példa is igazolja, hogy mennyire fontos a civil vállalkozói szféra együttműködése a jó közösségi eredmények elérésében. Ezt hangsúlyozta Bordás Attila is, az OTP Bank regionális igazgatója, aki tájékoztatta a résztvevőket az OTP bank civil programjairól.
A konferencia a Bodosi játszótér megvalósításának bemutatásával zárult, amely a civil összefogásnak kiemelkedő példája és mindenki számára tanulsággal szolgált. A játszótér 110 önkéntes (gyerek, szülő, nagyszülő, pedagógus, falusi) stb. munkájával valósult meg és a Háromszéki Közösségi Alapítvány támogatásával.
A Háromszéki Civil Napok sikeres megvalósításában a szervező Civilek Háromszékért Szövetség CIVEK és a Kovászna Megye Tanács mellett támogatást nyújtott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal valamint a Székely Nemzeti Múzeum. 2012-ben is terveink közt szerepel a Civil Napok megszervezése és regionális szintre való kiterjesztése (Kézdivásárhely, Barót).
Lepedus Lívia, CIVEK irodavezető. Erdély.ma

Vargyasi ifjak a szórványban
"Minden magyar felelős minden magyarért" – ez lehetne a mottója annak a rendezvénysorozatnak, amelyen a Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (VADFIE) idén vett részt első alkalommal. Közelebb akarunk kerülni a szórványban élő magyarokhoz, és a magunk szerény eszközeivel szellemi, kulturális ajándékkal meglepni őket.
A II. Prücsöktánc játéknapot az Erdélyi Magyar Ifjak szórványért szakcsoportja szervezte a Rákóczi Alapítvány, a Magyar Nyelvért Alapítvány és a Szabó Imre Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Kovászna Megye Tanácsa és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. Utunkat Kovászna Megye Tanácsa biztosította, enélkül nem juthattunk volna el Magyarpéterfalvára (Fehér megyébe). 2011. szeptember 24-én reggel a 600 lelkes kis magyar falu több mint 200 vendéget fogadott. Magyarpéterfalvára játszani, szórakozni jöttek a szórványtelepülések óvodásai és iskolásai: Balázsfalva, Tür, Küküllővár, Bethlenszentmiklós, Magyarbénye, Vajasd, Magyarlapád, Marosgombás és Felvinc. Az ünnepélyes megnyitón Makkai Dénes helyi lelkipásztor és Szakács Júlia főszervező köszöntötte a vendégeket, majd a művelődési ház udvarán interaktív közösségfejlesztő játékot szerveztek az EMI és az ODFIE ifjai. A 66 éve elhunyt Bartók Béla emlékére szervezett szavaló- és énekversenyen megcsillogtathatták tehetségüket a kis előadók. A program arcfestéssel, töklámpáskészítéssel, mesevetítéssel folytatódott, délután pedig Dániel Sándor csíkszeredai fazekasmesterrel korongozhattak az ügyes kezűek. A játéknap befejezéseként a marosvásárhelyi KRIKK zenekar adott koncertet, a vargyasi ifjak színjátszói pedig bemutatták A rátóti csikótojás című népmese színpadi változatát. A feldolgozást Farkas Emese tanítónő irányításával tanulta be László Gábor, Tánczos Oszkár, Gánya Ervin, Trinfa Zoltán és Farkas Sándor. A rendkívüli élményeket nyújtó szórványmisziós rendezvény után a vargyasi ifjak szilárdan elhatározták, hogy ezután is segítik ezt a hasznos, nemzetmentő munkát. Szeretnék, ha más települések fiataljai is bekapcsolódnának a mozgalomba. PÁLYER GYÖRGY SZABOLCS. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Főhajtás Incze László emléke előtt (Múzeumi névadás)
Év végéig lezárulhat a jogi eljárás, melynek nyomán néhai Incze László helytörténészről, muzeológusról nevezhetik el a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumot. Ezt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke jelentette ki lapunk érdeklődésére.
Az 1972 márciusában megnyílt kézdivásárhelyi múzeum gyűjteményének és jelenlegi arculatának létrehozása Incze László történelemtanár, muzeológus gyűjtő és múzeumszervező munkájának köszönhető. Irányítása alatt az intézmény folyamatosan gyarapodott, az összegyűjtött értékek megőrzését a politikailag nehéz időkben is vállalta. A diktatúra évtizedeiben a kézdivásárhelyi múzeumnak közösségformáló szerepe is volt, a számtalan kiállításmegnyitó alkalmat adott a helyi képzőművészek, különböző értelmiségi rétegek találkozására, alkotásaik bemutatására, illetve eredményeik ismertetésére. A névadás érdekében aláírásokat is gyűjtöttek, közel négy és fél ezeren támogatták, köztük jeles erdélyi közéleti személyiségek. Az eljárás szerint a megyei tanács névadó bizottsága javaslatot tesz a névadásra, ezt véleményezi a kézdivásárhelyi önkormányzat, majd a prefektúra névadó bizottsága, és azután kerül a megyei közgyűlés elé. "Nem hiszem, hogy bármilyen akadálya lenne a névadásnak, bízom benne, hogy jövő tavasszal, amikor a múzeum fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepeljük, már Incze László Céhtörténeti Múzeum lesz az intézmény neve" – közölte a tanácselnök.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ötéves a kastélyfesztivál
Dél-erdélyi reneszánsz
Ötödik alkalommal szervezte meg idén a Reneszánsz kastélyfesztivált a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság. 
A közel egyhetes, Fehér, Hunyad és Szeben megyéket felölelő program ezúttal is bő választékot nyújtott korabeli muzsikából, táncból, játékból és persze nem maradt el a hagyományos lakoma sem.
A Codex nyitott Nagyenyeden
Nyitó helyszínként, a nagyenyedi református vártemplom szolgált, ahol a csíkszeredai Codex régizene-együttes muzsikája indította a fesztivált. A Kájoni kodexből és Szentgyörgyi kéziratból felcsendülő, élettel telt középkori dallamok pillanatok alatt betöltötték a sok keserűséget, fájdalmat látott öreg templomot és a lelkes közönség szívét. Az öröm, lelkesedés igencsak elfért az ősi falak között, hiszen XIV. században épült templom, s vele együtt Nagyenyed városa számtalanszor elpusztult, de mindig sikerült újraépülnie. – Ezért találkozik oly sok építészeti stílus az újabb restaurálásra váró nagyenyedi vártemplomban – magyarázta templomismertető előadásában Pópa Tibor, nagyenyedi református lelkipásztor, kiemelve a műemléktemplom egyház- és kultúrtörténeti jelentőségét, hiszen itt választják meg Dávid Ferencet, Erdély első református püspökévé, számos országgyűlés és zsinat helyszíne a templom, néhány évig az Erdélyi egyházkerület püspöki székhelye is. Ide tér haza és sajnos itt ítélik el, kergetik halálba a nyomdász és bibliafordító Misztótfalusi Kis Miklóst, itt nevelkedik és szolgál évszázadokkal később Makkai Sándor és még hosszan sorolhatók a vártemplomhoz kötődő történelmi személyiségek, események sora.
Ifjúsági régizene-találkozó
Nem maradt el a tömör helytörténeti előadás a fesztivál következő helyszínén, Marosillyén sem. Itt, a Bethlen Gábor szülőházaként számon tartott Veresbástyában Kónya Mária, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium történelemtanára mesélt a nagy fejedelem Hunyad és Fehér megyei kötődéséről, nevelés-politikájáról és arról a gazdag szellemi örökségről, amely ma is belengi a kollégiumot.
Kónya Mária tanárnő azonban nem egymagában érkezett a fejedelem szülőházába. Az utóbbi évben szépen gyarapodott Collegium Gabrielense együttes 22 táncosa is hamarosan színpadra lépett. Korabeli táncaik bemutatását pedig egy másik, szintén ifjakból álló, régizene-együttes, a baróti Gyöngyharmat előadása előzte meg. Közben egy rögtönzött bemutatóra is sor került, a baróti ifjú zenészek muzsikájára, a dévai Renaissance együttes gyermektáncosai járták a középkor francia táncait. – E három, vastapsot elnyerő előadás, a fesztivál keretében megrendezett, Ifjúsági régizene-találkozó keretében jöhetett létre – magyarázták a szervezők. – Az elmúlt évek során ugyanis több helyszínen találkoztunk olyan fiatalokkal, akik nagy örömmel zenélték, táncolták a középkori dallamokat, táncokat, s úgy gondoltuk, hogy fontos lenne számukra találkozni, megismerkedni egymással. Ezért, hagyományteremtő szándékkal rendeztük meg itt Marosillyén az ifjúsági régizene-találkozót, melyen ezúttal baróti, nagyenyedi és dévai diákok ismerkedhettek egymással.
A fiatalok fellépését idén is hálaadó istentisztelet előzte meg, melyen Marton József, brádi plébános, a XVI. században élt Szalkai László, esztergomi érseket idézve, biztatta szívből való muzsikálásra a fiatalokat, olyanra, amely megnyitja, és Isten felé irányítja a hallgatóság lelkét is.
Magyar ízek reneszánsza
Nem maradt el persze a hagyományos marosillyei lakoma sem. Sőt, a szervezők idén „Magyar ízek reneszánsza” címen civilszervezeteket és kisközösséget kértek fel a magyaros étkek elkészítésére. Így a szokásos egy helyett, idén öt üstben rotyogtak a finomságok: babgulyás, pörkölt, halászlé. A főzőcskézésben részt vállaló Szent Ferenc Alapítvány, END családos mozgalom, 55. Kőműves Kelemen Cserkészcsapat, Segesvári Miklós Pál Egylet és a dévai Renaissance Együttes jóvoltából bőségesen jóllakott a népes vendégsereg.
Ezután következhetett a játék. Hamarosan előkerültek az íjak, gólyalábak, de a komplex stratégiai játékokhoz szokott gyermektársaság legnagyobb örömét a tojástörő és almaevő versenyben lelte.
Fedelta d’amore és Come again!
A fesztivál következő állomásán, a dévai Bethlen-kastély (Magna Curia) előtt, a kolozsvári Passeggio együttes és a budapesti Musica Profana szórakoztatta nagy sikerrel a lelkes közönséget. – Ez az a helyszíne a fesztiválnak, ahol évről évre egyre népesebb a román közönségünk is és ilyenkor nagyszerű alkalom kínálkozik a Bethlen-kastély történetének ismertetésére. Idén dr. Gherghina Boda muzeológust kértük fel a történelmi előadásra, melyben Geszthi Ferenc, Széchy Mária, Bethlen Gábor, a Daniel család mind helyet kapott – nyugtázták a szervezők.
A kolozsvári Passeggio együttes egy páros táncokat bemutató szerelmi történettel indította az estét, Juhász Csilla koreográfiájában.
A budapesti Musica Profana zenészei Come again! címen Közép-Európa XVII–XVIII. századi muzsikáját szólaltatták meg csemballón, furulyán, térdhegedűn.
A térre lopakodó esti félhomály ideális hangulatot teremtett, a szintén Juhász Csilla által koreografált fáklyás középkori táncmulatsághoz, amelyben még egy kis kocsmai verekedés is helyet kapott a népes közönség nagy derültségére.
Nagyszeben, az újabb dél-erdélyi állomás
A fesztivál, Nagyszebenben, a főtéri Habitus galériában zárult, a dévai Renaissance együttes, Bethlen Gábor udvarában című történelmi táncjátékával. Az épített örökségünk népszerűsítését, a dél-erdélyi művelődési élet felpezsdítését felvállaló Dél-Erdélyért Kulturális Társaság képviselői örömmel nyugtázták, hogy a sok éves Hunyad megyei tevékenység, a gazdagon gyümölcsöző Fehér megyei kapcsolat mellett idén a szebeni közösséggel is sikerült jó együttműködést kialakítani. A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda képviselői lelkesen segítették a fesztivál helyi rendezvényét. Balázs Enikő, történelem tanárnő érdekfeszítő helytörténeti előadással gazdagította az estét, mely egyben a fesztivál záró mozzanata volt. Ez alkalommal mondtak köszönetet a szervezők mindazoknak, akik idén is támogatták a rendezvény létrejöttét, elsősorban a Bethlen Gábor Alapnak, Kovászna Megye Tanácsának és a Kún Kocsárd Egyesületnek valamint a Communitas Alapítványnak és mindazoknak a helyi kisközösségeknek, civilszervezeteknek illetve magánszemélyeknek, akik évről évre egyre lelkesebben kapcsolódnak be az értékőrző és -gyarapító munkába. 
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

XIII. Szeben Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat - beszámoló
Október. 23-án, vasárnap zárult a XIII. Szeben Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat. Színes és gazdag programok, illetve események között választhatott a Szeben megyei magyar közönség október 14 és 23 között a megye 10 településén.
Az események már az első naptól sikert arattak a nézőközönség soraiban, a megnyitó ünnepségen a Csernakeresztúri Hagyományőrző Nétpáncegyüttes előadását tekinthettük meg.
Szombaton minden korosztály elégedett lehetett, hisz a nap elején a gyermekek megtekinthették a „Cimbora” bábszínház előadását Medgyesen és Erzsébetvároson, este pedig a megye magyarsága táncba pördűlt a szüreti bálon Medgyesen és Nagyszebenben egyaránt. Medgyesen hajnalig tartott a mulatság, amelyen a kézdivásárhelyi Toto Band biztosította a „talpalávalót”. A vasárnapot a színház színesítette, azaz a magyarországi „Trambulin” színház előadását tekinthette meg Szentágotán és Medgyesen a tisztelt közönség, ugyanakkor a somogyomi és a küküllőalmási gyermekek sem maradtak ki, hiszen Somogyomon is fellépett a „Cimbora” bábszínház. A hét első napja a „Trambulin” színház gyermekelőadásával indult a „Báthory István” Általános Iskola diákjai, a „Bucuria Copiilor” valamint az 1-es számú óvoda magyar tagozatának számára; délután pedig a Vízaknai magyar közösség előtt léphettek fel a társulat tagjai.
 Kedden délután a nemrég alapított Medgyesi Magyar Nyugdíjas Egyesület által szervezett Klub-est keretében Horváth Arany „Pontot, vesszőt nem ismerek, de a szó mind igaz” című könyvének bemutatására és Rus Magdolna szalmafonat kiállítására került sor.
 Meglepően egyforma arányban voltak jelen fiatalok és idősek a szerdán este vetített „Üvegtigris 3” című magyarországi filmen a medgyesi Mediensis Moziban.
 Csütörtökön az `56-os magyar forradalomról emlékeztünk Seicean Ildikó történelem szakos tanár és a Földgázipari Szakközépiskola IX. osztályos diákjai előadásában, Medgyesen a Millennium Házban.
 A második hétvégén csúcsosodott az eseménysorozatok halmaza; néptánc, diákelőadás, sport és különféle szabadidős tevékenységek, koncert, humorelőadás, kézműves tevékenységek, könyvbemutató és sok érdekes esemény csalogatta a rendezvényekre az érdeklődőket a megye hét településein.
 Pénteken a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezetei érkeztek Medgyesre a Medgyesi MADISZ meghívására; többek között Arad, Beszterce, Brassó, Hunyad, Fehér illetve Szilágy megyéből érkeztek fiatalok. Szombaton délben megbeszélésre került sor a medgyesi Millennium Házban ahol bemutatták a helyi ifjúsági szervezet történelmét, tevékenységét illetve sor került egymás megismerésére, kapcsolatok teremtésére, ápolására.
 Szombat este telt ház várta - a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az Országos Ifjúsági és Sport Hatóság által szervezett - Szórványkaravánt Medgyesen, a karaván utolsó állomásán. A népszámlálás és a magyarság vállalás fontosságáról beszélt Széll Lőrincz államtitkár úr az Országos Ifjúsági és Sport Hatóság alelnöke, ezt követően a közönség Dancs Annamari énekesnő és Holovacskó Zsolt humorista előadásait tekinthették meg.
 Vasárnap a Háromszék Táncegyüttes a "Száz évig - Fodor Sándor 'Netti' emlékére" című előadásával lépett fel, mely a multikultúralitás jellegét, illetve Fodor Sándor muzsikus és neje életének pillanatait elevenítette meg.
 Sikernek könyvelhető el az a tény, hogy a XIII. alkalommal megszervezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szeben megyei és medgyesi szervezete, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szeben megyei szervezete és a Medgyesi Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség által Szeben Megyei Magyar Napokon közel 3500 személy vett részt.
 Ez úton is köszönjük a társszervezőknek, partnereknek és a közreműködőknek a segítséget és a támogatást: a Szeben Megyei Ifjúsági és Sport Igazgatóságnak, a Romgaz és a Transgaz Rt.-nek, a BMT Trans Constructnak, a medgyesi Polgármesteri Hivatalnak, az Országos Ifjúsági és Sport Hatóságnak, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának, Kovászna Megye Tanácsának, a Communitas Alapítványnak, a Magyar Ifjúsági Értekezletnek, A Háromszéki Ifjúsági Tanácsnak valamint a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesületnek.
medgyes.ro

Háromszéki vendégek a Szeben Megyei Magyar Napokon
Háromszékiek is részt vettek hétvégén a Szeben Megyei Magyar Napokon. Az eseményekről Kiss Csilla, a Kovászna Megyei Tanács munkatársa számolt be.
Az október 14–23. között megrendezett Szeben Megyei Magyar Napok során Medgyesen, Nagyszebenben, Erzsébetvároson, Somogyomban, Vízaknán és még sok kis magyarlakta településen zajlottak különböző kulturális rendezvények a Szeben Megyei Magyar Napok égisze alatt. A rendezvények színesebbé tételéhez Kovászna Megye Tanácsának Szórványprogramja is hozzájárult, így színház, bábszínház, néptánc, kézműves foglalkozások és könyvvásár jutott el Háromszékről Szeben megyébe. A Cimbora bábszínház több településen bemutatta Szegény ember királysága című előadását, de ugyanígy végigjárta a magyarlakta településeket a Nagybaconi Néptánccsoport is, erdővidéki és háromszéki táncokkal szórakoztatva közönségét.
Demeter László megyei tanácsos és a Szórványprogram felelősei a hétvégén Szeben megye különböző településein tárgyaltak a helyi szervezőkkel az idei és jövő évi feladatokról, tervekről, ezek kivitelezésének lehetőségeiről. E látogatás során a Fehér megyei Abrudbányára is eljutottak, ahol a megmaradt maroknyi magyarság mindennapjaiba nyertek belátást, illetve a helyi kulturális szervezőkkel tárgyaltak arról, hogyan tudnának segíteni magyarságmentő szolgálatuk támogatásában.
A tizenharmadik alkalommal megrendezett Szeben Megyei Magyar Napok alatt az Összetartozunk program keretében kisebb településekre is eljutottak a magyar kultúra olyan előadásai, amelyek magyar értékkel gazdagítják a helyi kisközösségeket. A szórványprogram célja, hogy a székely megyék kulturálisan támogassák a kisebb számban magyarok által lakott megyéket, településeket. A háromszékiek révén a gyermekek a Csiporkázó Egyesület kézműves foglalkozásaival tehették próbára kézügyességüket, a rendezvény záróakkordjaként pedig a Háromszék Táncegyüttes lépett fel Nagyszebenben és Medgyesen.
Bús Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföldre irányítani Nyugat figyelmét
Elemzések a Székelyföldről címmel tartott műhelykonferenciát a román kormány égisze alatt működő, kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) Kovászna Megye Tanácsának támogatásával az árkosi Európai Tanulmányok Központjában szombaton.
A tudományos ülésszakon a Székelyföldhöz kapcsolódó témájú szakdolgozatokat, többnyire friss doktori disszertációk összegzését mutatták be fiatal kutatók, főleg Pécsett a Regionális Politikai és Gazdaságtani Doktori Iskolában és Kolozsváron tudományos fokozatot szerzett szakemberek. Az előadók között egyetlen háromszéki sem akadt.
Kutatóiroda Sepsiszentgyörgyön
Bognár Zoltán kolozsvári kutató felvezetőjében elmondta, a konferencia a két intézmény együttműködésének köszönhető, egy folyamat része, melynek eredménye az NKI majdani székelyföldi fiókjának létrejötte. Ifj. Nagy Benedek csíkszeredai egyetemi adjunktus abban látja a konferencia lényegét, hogy azok a kutatók, akik Székelyfölddel foglalkoznak, s nagyjából ismerik is egymást, tájékozódjanak egymás munkásságáról, elinduljon közöttük a szakmai kommunikáció. Tamás Sándor megyeitanács-elnök kifejtette, céljuk az NKI kutatásainak Székelyföldre való összpontosítása. Hozzátette, a székelyföldi iroda jogilag létrejött, a megyei tanács erről határozatot hozott. Fizikailag most véglegesítik: a megyeháza által átadott irodahelyiségben már csiszolják a parkettát, s egy tárgyalótermet is rendelkezésükre bocsátanak. Tartalmilag kell feltölteni az irodát, a Székelyfölddel foglalkozó kutatások gyűjtőhelyévé kell válnia, de erősíteni kell a Székelyföldre irányuló kutatásokat, és ugyanakkor új pályákat is kell nyitni – fogalmazott az elnök, hozzátéve: elsődleges cél Székelyföld területi autonómiájának szakmai alátámasztása, továbbá a nyelvi jogok körének bővítése.
Kutatási témák
Kiss Tamás, az NKI tudományos titkára elmondta, évek óta törekedtek arra, hogy az intézet Székelyföldön erősítse jelenlétét, kutatási területeik egy része székelyföldi témájú. Fontosnak tartja, hogy az iroda Sepsiszentgyörgyön nyílik, ez stratégiai döntés volt – tette hozzá. A mostani konferencia feladatként a székelyföldi kutatóhálózat feltérképezését nevezte meg, tudni kell, mely témákat sikerült lefedni és melyek hiányoznak. A székelyföldi kutatások eredményeiből kiadványsorozatot terveznek. Évente három-négy kötet kiadására van lehetőségük. A szerkesztőbizottság tagjai: Lőrincz D. József, Horváth Gyula, Benedek József, a régió és a társadalomtudományok szakemberei. Reményeik szerint már jövőben be tudják mutatni az első termékeket. A székelyföldi fiók kutatási feladatai között az autonómiakérdés és a turizmus fejlesztése mellett a romastratégia és a migráció megállítása is szerepel – mondotta. Tudja-e a székely társadalom a magyar intézményrendszeren keresztül integrálni az itteni cigányokat? – az egyik megválaszolandó kérdés. A másik: mivel tudják itthon tartani a fiatalságot? Erre a kutatásra már szövetkeztek a budapesti Kisebbségkutató Intézettel, a sepsiszentgyörgyi és a Hargita megyei önkormányzattal.
Gyors sikert akarnak
Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgatója felelevenítette, hogy Kolumbán Gábor elnöksége idején Hargita Megye Tanácsának támogatásával létrehozták a Székelyföld 2000 kutatócsoportot, mely Székelyföld fejlesztési stratégiájának tudományos megalapozásáról állított össze kötetet, mely a Kárpát-medence régiói című, mára tizenkét kötetre bővült sorozat első kiadványa, jelentős tudományos eredmény.
Soron következő feladatként a székelyföldi közösségnek a következő európai uniós programozási szakaszra való felkészülését jelölte meg a főigazgató. Az első periódus kedvezőtlen tapasztalatokat szült nemcsak Székelyföldön, hanem az újonnan csatlakozott keleti térségben mindenütt. Arra számítottak, hogy az EU nem más, mint a támogatások lehívásának politikai kerete, nem gondoltak arra, hogy ezeket az EU-s támogatásokat saját elgondolású fejlesztésekhez igazítsák. Azért fontosak a kutatások, mert okulva a tapasztalatokból, a következő periódusban fel lehet készülni az EU-s források lehívásához szükséges programokra. Paradigmaváltásra van szükség, hangsúlyozta az előadó, hozzátéve, Székelyföld akkor lesz sikeres régió, ha olyan gazdaságpolitikát folytat, mely saját energiából táplálkozik, s a fejlesztési támogatásokat kiegészítő forrásként használja. Horváth Gyula elmondta, a kutatók idealisták, arra számítottak, először elkészül egy alapos Székelyföld-fejlesztési stratégia, s az annak megvalósításában szerepet vállalók elsajátítják ennek tételeit, a politikusok csak utána léphetnek színre. Nem így történt, mert a politikusok azonnali sikerre vágynak, s még mielőtt valami kézzelfogható eredmény született volna, telekürtölték a világot azzal, hogy készül Székelyföld fejlesztési koncepciója. A hírre reagáló vitában a tudomány nem tudott pontos választ adni a felmerült kérdésekre. A döntést előkészítők, a döntéshozók és a tudomány közötti sokkal tartalmasabb kölcsönhatásokra lenne szükség – mondotta a szakember. Fontos, hogy megfogalmazódjék a térség igénye a leendő kutatási feladatokról, ám ne a politika adja a megrendeléseket, mert a tudomány autonómiája nem sérülhet. De szükség van a párbeszédre – tette hozzá. A szakember az illetékesek figyelmébe ajánlotta, arra törekedjenek, hogy Székelyföldet regionális kutatási témaként ismertessék meg a nemzetközi tudományos közvéleménnyel, mihamarabb jelenjék meg nyugati tudományos folyóiratokban is. Ennek a szereplésnek közvetve gazdaságfejlesztő ereje is lehet, magyarázta, hozzátéve, a tapasztalok azt mutatják, hogy a nemzetközi szaklapokban szereplők felkeltik a befektetők érdeklődését, mert a nyugatiak komolyan veszik a szakirodalom megállapításait
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Döntéselőkészítés a feladat: kisebbségkutató iroda nyílik Sepsiszentgyörgyön
Regionális kutatások terén sok szakember van, csak eddig a politikai elit nem hallgatta meg, mit mondanak.
Fiókirorodát nyit a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Tanáccsal együttműködésben, amelynek vezetője Bognár Zoltán politológus lesz. A székelyföldi kutatókat összefogni kívánó új műhely október 22-én Árkoson konferenciát szervezett Elemzések a Székelyföldről címmel. Gyakorlatorientált, fejlesztéspolitikai szempontból hasznosítható kutatásokkal kívánnak foglakozni, ún. policy papereket, azaz közpolitikai-stratégiai ajánlásokat is írnának. 
A sepsiszentgyörgyi iroda a megyei tanács épületében kap helyet, és a helyi politikai vezetőkkel működik együtt elsősorban régiófejlesztéssel kapcsolatos kutatások kapcsán. Fő feladatai közé tartozik majd a politikai döntéselőkészítés, a kutatások „lefordítása” a politikusok számára. A műhely fontos bázisa lehet majd a környékbeli kutatóknak, hiszen a kolozsvári anyaintézmény révén hozzáférése lesz a nemzetközi hálózatokhoz, szakirodalomhoz. Egyfajta hálózatalakító, szervező szerepe is lesz a térségben – magyarázta Bognár Zoltán. A megyei tanács infrastruktúrát és helyiséget, a kisebbségkutató intézet pedig szakmai hátteret biztosít az irodának. Projekt alapon, azaz közös megegyezés alapján különítenek el az intézet költségvetéséből összegeket kutatásra. Mivel a közintézményeknél létszámstop van, nem tudnak külön alkalmazottakat felvenni – magyarázta a Transindex kérdésére Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári intézet Tudományos Tanácsának tudományos titkára. Az iroda például segítséget nyújthat abban is, hogy ha adott tematikában van szükség szakértői tanulmányra, összehozza a „megrendelőt” a kutatóval, emellett azonban meghatározza azokat a fő kutatási irányokat is, amelyek közép- vagy hosszútávon a helyi elitet a döntéselőkészítésben segítik. „A saját kutatásokat is megpróbáljuk ezekbe az irányokba csatornázni, tehát kimondottan olyan témákra ráállni, amelyek közpolitikailag hasznosíthatóak a helyi önkormányzatok által” – tette hozzá Kiss. Máris körvonalazódott néhány irány: Bognár kutatási témája a világban működő autonómiamodellek, -koncepciók, ez lesz az egyik tematika. Egy másik fontos, alapkutatásokat is igénylő téma a romapolitika, egy székelyföldi romastratégia előkészítése, amellyel többek közt Fosztó László szociálantropológus foglalkozik majd. A migráció és a családpolitika is lényeges kutatási terep. Az a kérdés, a megyei és helyi önkormányzatok hogyan tudjanak családbarátabb környezetet kialakítani a térségben, ugyanis kisebbségi közösségekben leginkább ez az eszköz áll a népesedéspolitika rendelkezésére. Konkrétan arról van szó, az intézményeket családbaráttá kell tenni, pl. rendezni a bölcsődék helyzetét, olyan szolgáltatásokat teremteni, amelyek a gyerekvállaló családok és elsősorban a nők helyzetén javítanak. Ez a téma Kiss szerint az európai finanszírozók számára is támogatásra érdemes lehet, nemzetpolitikai szempontból pedig elementáris érdeke lenne a székelyföldi közösségnek. A kisebbségkutató intézetnél decemberben véglegesítik a jövő évi kutatási terveket, azelőtt a Kovászna megyei féllel konzultálnak, és eszerint alakítják a 2012-es évi prioritási listát. Jövőben a nagyváradi Szacsvay akadémiához hasonlóan terveznek Kovászna megyében egy olyan előadás- és beszélgetéssorozatot, ahol a legfontosabb erdélyi társadalmi témák kerülnek terítékre a nagyközönség számára is érthető módon, a romakérdéstől a migráción keresztül a demográfiáig és az erdélyi elit szerveződéséig – mondta el a jövő évi tervekről Kiss Tamás. A sepsiszentgyörgyi műhely természetszerűleg együtt kíván működni minden, a térségben dolgozó kutatóval és más műhelyekkel, így a csíkszeredai Sapientia körül szerveződő csoportokkal is. A konferencián egyébként több csíkszeredai előadó is részt vett. 
Előadást tartott Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgatója is, aki több mint egy évtizede az erdélyi regionális politikával foglalkozó kutatók szakmai mentora a pécsi Regionális Politikai és Gazdaságtani Doktori Iskola tanáraként. A Transindexnek adott nyilatkozatában az akadémikus kiemelte: mindeddig nem igazán volt példa arra az erdélyi kutatóműhelyek esetében, hogy döntéselőkészítő, gyakorlatorientált kutatásokkal foglalkozzanak. „Magyarországon a határon túli tudománytámogatásnak van egy tradicionális menetrendje, miszerint támogatni kell az irodalom-, nyelv-, történelemtudományt, kurrens tudományként pedig a szociológiát. Én állandóan azt szorgalmazom, hogy a közgazdaság-, politika- és jogtudományt is támogatni kell, és főképp azokat az ágait, amelyek a gyakorlat számára fontos eredményeket produkálhatnának” – érvelt Horváth. Másfelől fontos, hogy a magyar közösség vezetői is megfogalmazzák az igényüket az ilyen típusú kutatások iránt, hogy milyen feladatok megoldását igényelnék a kutatóktól. Jelenleg ugyanis nincs szoros interakció a politikai elit és a kutatói elit között – tette hozzá. Székelyföld fejlesztési stratégiájának ügyében Horváth szerint 10-12 év óta ugyanaz a gond: van egy fiatal kutatógárda, aki végzi a regionális kutatásokat, eredményeket ér el, ám arra panaszkodik, hogy ezeket az eredményeket nem látja hasznosíthatónak, pontosabban nem érzi, hogy a magyar politikai döntéshozók igényelnék ezen eredmények hasznosítását. „Most el kell kezdeni nagyon hangsúlyosan készülni a 2014-től esedékes új európai uniós programozási időszakra, amikor szerintem nem az lesz a kérdés, hogy mekkora összeget kaparintunk meg az uniós alapokból, hanem az, hogy ezt milyen feladatok finanszírozására tudjuk fordítani. Panaszkodnak mindenhol arra, hogy nem sikerül az uniós forrásokat lehívni, kicsik az abszorbciós ráták – 2014-től nem ez lesz a kérdés, hanem hogy milyen feladatokat tudunk finanszírozni” – magyarázta az akadémikus. „Ahogy látom az egyes országok politikusi körét, egyelőre hiányoznak azok az ismeretek, amelyek alapján ezt az új paradigmát operacionalizálni tudnák. Ezért van szükség regionális kutatási ismeretekre.
Azok a régiók lesznek versenyképesek, ahol ez az ismeret megvan, ahol már készülnek az új fejlesztési stratégiák kidolgozására, ahol megfogalmazzák a feladatokat, az erőforrásokat alaposan felmérik, és ahhoz próbálják az uniós forrásokat társfinanszírozásként megszerezni” – tette hozzá. A versenyképes Székelyföldhöz jó esély egy regionális tudományokban jártasságot szerzett fiatal kutatógárda megjelenése is – hangsúlyozta. Ezek a kutatók fokozattal rendelkeznek, ismerik az uniós regionális fejlődés sajátosságait, az EU strukturális politikájának jellemzőit. Ám ezek az ismeretek elszigetelten vannak jelen, nincsenek meg azok a hidak, amelyek ezeket az ismereteket átadnák a döntéshozó köröknek. „Új kutatási programokat kellene indítani, és az irányok megfogalmazásában a helyi szereplők véleményét is ki kell kérni. Mondják meg, melyek azok a feladatok, amelyekben igénylik a tudomány állásfoglalását. Másfelől a politikai szereplők befogadóképességét is kéne erősíteni” – mondta. A tudomány nem képes mérlegelni olyan tényezőket, ami a politika feladata, az érdekharmonizáció nem a tudomány dolga. Ám a politikusoknak mérlegelniük kellene a tudomány érveit, több szakértőt meghallgatniuk, és utána dönteniük a sarkalatos kérdésekben. A kisebbségkutató intézet székelyföldi „terjeszkedésének” egyébként nem ez az első momentuma, a kolozsvári műhely többször működött már együtt székelyföldi önkormányzatokkal, főleg Hargita megyében. A fiókintézmény égisze alatt évente 3-4 Székelyfölddel kapcsolatos kötet publikálását tervezik, javarészt PhD dolgozatokra alapozva. A kötetekért felelős szerkesztőbizottság tagjai: Benedek József, Horváth Gyula és Lőrincz D. József. Az árkosi konferencián is bemutatott dolgozatok többek közt a humántőke-beruházás és migráció kérdéseit, a székelyföldi turizmus fejlesztési lehetőségeit, a pénzügyi szektor hatását a székelyföldi gazdasági helyzetre vagy Székelyföld területi megközelíthetőségének (út, vasút, reptér stb.) hatásvizsgálatát tematizálták. 
B. D. T.
Transindex.ro

Székely policy – Döntéselőkészítés a feladat: kisebbségkuttaó iroda nyílik Sepsiszentgyörgyön
Regionális kutatások terén sok szakember van, csak eddig a politikai elit nem hallgatta meg, mit mondanak.
Fiókirodát nyit a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Tanáccsal együttműködésben, amelynek vezetője Bognár Zoltán politológus lesz. A székelyföldi kutatókat összefogni kívánó új műhely október 22-én Árkoson konferenciát szervezett Elemzések a Székelyföldről címmel.
Gyakorlatorientált, fejlesztéspolitikai szempontból hasznosítható kutatásokkal kívánnak foglakozni, ún. policy papereket, azaz közpolitikai-stratégiai ajánlásokat is írnának.
A sepsiszentgyörgyi iroda a megyei tanács épületében kap helyet, és a helyi politikai vezetőkkel működik együtt elsősorban régiófejlesztéssel kapcsolatos kutatások kapcsán. Fő feladatai közé tartozik majd a politikai döntéselőkészítés, a kutatások „lefordítása” a politikusok számára.
A műhely fontos bázisa lehet majd a környékbeli kutatóknak, hiszen a kolozsvári anyaintézmény révén hozzáférése lesz a nemzetközi hálózatokhoz, szakirodalomhoz. Egyfajta hálózatalakító, szervező szerepe is lesz a térségben – magyarázta Bognár Zoltán.
A megyei tanács infrastruktúrát és helyiséget, a kisebbségkutató intézet pedig szakmai hátteret biztosít az irodának. Projekt alapon, azaz közös megegyezés alapján különítenek el az intézet költségvetéséből összegeket kutatásra. Mivel a közintézményeknél létszámstop van, nem tudnak külön alkalmazottakat felvenni – magyarázta a Transindex kérdésére Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári intézet Tudományos Tanácsának tudományos titkára.
Az iroda például segítséget nyújthat abban is, hogy ha adott tematikában van szükség szakértői tanulmányra, összehozza a „megrendelőt” a kutatóval, emellett azonban meghatározza azokat a fő kutatási irányokat is, amelyek közép- vagy hosszútávon a helyi elitet a döntéselőkészítésben segítik. „A saját kutatásokat is megpróbáljuk ezekbe az irányokba csatornázni, tehát kimondottan olyan témákra ráállni, amelyek közpolitikailag hasznosíthatóak a helyi önkormányzatok által” – tette hozzá Kiss.
Máris körvonalazódott néhány irány: Bognár kutatási témája a világban működő autonómiamodellek, -koncepciók, ez lesz az egyik tematika. Egy másik fontos, alapkutatásokat is igénylő téma a romapolitika, egy székelyföldi romastratégia előkészítése, amellyel többek közt Fosztó László szociálantropológus foglalkozik majd.
A migráció és a családpolitika is lényeges kutatási terep. Az a kérdés, a megyei és helyi önkormányzatok hogyan tudjanak családbarátabb környezetet kialakítani a térségben, ugyanis kisebbségi közösségekben leginkább ez az eszköz áll a népesedéspolitika rendelkezésére. Konkrétan arról van szó, az intézményeket családbaráttá kell tenni, pl. rendezni a bölcsődék helyzetét, olyan szolgáltatásokat teremteni, amelyek a gyerekvállaló családok és elsősorban a nők helyzetén javítanak. Ez a téma Kiss szerint az európai finanszírozók számára is támogatásra érdemes lehet, nemzetpolitikai szempontból pedig elementáris érdeke lenne a székelyföldi közösségnek.
A kisebbségkutató intézetnél decemberben véglegesítik a jövő évi kutatási terveket, azelőtt a Kovászna megyei féllel konzultálnak, és eszerint alakítják a 2012-es évi prioritási listát. Jövőben a nagyváradi Szacsvay akadémiához hasonlóan terveznek Kovászna megyében egy olyan előadás- és beszélgetéssorozatot, ahol a legfontosabb erdélyi társadalmi témák kerülnek terítékre a nagyközönség számára is érthető módon, a romakérdéstől a migráción keresztül a demográfiáig és az erdélyi elit szerveződéséig – mondta el a jövő évi tervekről Kiss Tamás.
A sepsiszentgyörgyi műhely természetszerűleg együtt kíván működni minden, a térségben dolgozó kutatóval és más műhelyekkel, így a csíkszeredai Sapientia körül szerveződő csoportokkal is. A konferencián egyébként több csíkszeredai előadó is részt vett.
Előadást tartott Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgatója is, aki több mint egy évtizede az erdélyi regionális politikával foglalkozó kutatók szakmai mentora a pécsi Regionális Politikai és Gazdaságtani Doktori Iskola tanáraként.
A Transindexnek adott nyilatkozatában az akadémikus kiemelte: mindeddig nem igazán volt példa arra az erdélyi kutatóműhelyek esetében, hogy döntéselőkészítő, gyakorlatorientált kutatásokkal foglalkozzanak. „Magyarországon a határon túli tudománytámogatásnak van egy tradicionális menetrendje, miszerint támogatni kell az irodalom-, nyelv-, történelemtudományt, kurrens tudományként pedig a szociológiát. Én állandóan azt szorgalmazom, hogy a közgazdaság-, politika- és jogtudományt is támogatni kell, és főképp azokat az ágait, amelyek a gyakorlat számára fontos eredményeket produkálhatnának” – érvelt Horváth. Másfelől fontos, hogy a magyar közösség vezetői is megfogalmazzák az igényüket az ilyen típusú kutatások iránt, hogy milyen feladatok megoldását igényelnék a kutatóktól. Jelenleg ugyanis nincs szoros interakció a politikai elit és a kutatói elit között – tette hozzá.
Székelyföld fejlesztési stratégiájának ügyében Horváth szerint 10-12 év óta ugyanaz a gond: van egy fiatal kutatógárda, aki végzi a regionális kutatásokat, eredményeket ér el, ám arra panaszkodik, hogy ezeket az eredményeket nem látja hasznosíthatónak, pontosabban nem érzi, hogy a magyar politikai döntéshozók igényelnék ezen eredmények hasznosítását.
„Most el kell kezdeni nagyon hangsúlyosan készülni a 2014-től esedékes új európai uniós programozási időszakra, amikor szerintem nem az lesz a kérdés, hogy mekkora összeget kaparintunk meg az uniós alapokból, hanem az, hogy ezt milyen feladatok finanszírozására tudjuk fordítani. Panaszkodnak mindenhol arra, hogy nem sikerül az uniós forrásokat lehívni, kicsik az abszorbciós ráták – 2014-től nem ez lesz a kérdés, hanem hogy milyen feladatokat tudunk finanszírozni” – magyarázta az akadémikus.
„Ahogy látom az egyes országok politikusi körét, egyelőre hiányoznak azok az ismeretek, amelyek alapján ezt az új paradigmát operacionalizálni tudnák. Ezért van szükség regionális kutatási ismeretekre.
Azok a régiók lesznek versenyképesek, ahol ez az ismeret megvan, ahol már készülnek az új fejlesztési stratégiák kidolgozására, ahol megfogalmazzák a feladatokat, az erőforrásokat alaposan felmérik, és ahhoz próbálják az uniós forrásokat társfinanszírozásként megszerezni” – tette hozzá.
A versenyképes Székelyföldhöz jó esély egy regionális tudományokban jártasságot szerzett fiatal kutatógárda megjelenése is – hangsúlyozta. Ezek a kutatók fokozattal rendelkeznek, ismerik az uniós regionális fejlődés sajátosságait, az EU strukturális politikájának jellemzőit. Ám ezek az ismeretek elszigetelten vannak jelen, nincsenek meg azok a hidak, amelyek ezeket az ismereteket átadnák a döntéshozó köröknek.
„Új kutatási programokat kellene indítani, és az irányok megfogalmazásában a helyi szereplők véleményét is ki kell kérni. Mondják meg, melyek azok a feladatok, amelyekben igénylik a tudomány állásfoglalását. Másfelől a politikai szereplők befogadóképességét is kéne erősíteni” – mondta. A tudomány nem képes mérlegelni olyan tényezőket, ami a politika feladata, az érdekharmonizáció nem a tudomány dolga. Ám a politikusoknak mérlegelniük kellene a tudomány érveit, több szakértőt meghallgatniuk, és utána dönteniük a sarkalatos kérdésekben.
A kisebbségkutató intézet székelyföldi „terjeszkedésének” egyébként nem ez az első momentuma, a kolozsvári műhely többször működött már együtt székelyföldi önkormányzatokkal, főleg Hargita megyében.
A fiókintézmény égisze alatt évente 3-4 Székelyfölddel kapcsolatos kötet publikálását tervezik, javarészt PhD dolgozatokra alapozva. A kötetekért felelős szerkesztőbizottság tagjai: Benedek József, Horváth Gyula és Lőrincz D. József. Az árkosi konferencián is bemutatott dolgozatok többek közt a humántőke-beruházás és migráció kérdéseit, a székelyföldi turizmus fejlesztési lehetőségeit, a pénzügyi szektor hatását a székelyföldi gazdasági helyzetre vagy Székelyföld területi megközelíthetőségének (út, vasút, reptér stb.) hatásvizsgálatát tematizálták.
Tamás Sándor: gyakorlati eredmények kellenek
„Szükség van egy olyan helyre, ahol a Székelyföldről szóló tanulmányok összegyűlnek. Ettől az irodától azt várjuk el, hogy megerősítse a régiót érintő kutatói munkát, valamint az autonómia és a nyelvi jogok terén olyan műhelyként működjön, amely az Európai Unióban elfogadott és működő kisebbségi struktúrák honosításához szolgáltathat alapot. Olyan gyakorlati eredményekhez kell vezessen ez a munka, mint amilyent Brüsszelben lehet megtapasztalni: konkrét példaként, ott egy gyógyszeres doboz feliratozása három nyelven történik, míg nálunk csupán egy nyelven” - mondta az árkosi konferencia megnyitóján Tamás Sándor megyei tanácselnök. (közlemény)
Transindex