Nyelvhasználati performansz a háromszéki „Megyeinfón”
Nyelvhasználati pert nyert a háromszéki önkormányzat a Dan Tanasă által képviselt egyesülettel szemben.
A Kovászna megyei közgyűlés elnöke, Tamás Sándor a csütörtöki tanácsülést követő „Megyeinfón” letakart magyar és angol feliratokkal érzékeltette, hogy milyen lenne az élet a térségben, ha Dan Tanasă elképzelései érvényesülnének. Bejelentette, hogy a brassói táblabíróság jogerős ítélete értelmében az önkormányzat és a megyei tanácselnök hivatalos levelezésében és a közérdekű feliratokon a román mellett használhatja a magyar és angol nyelvet.
Tamás Sándor felidézte, hogy 2013-ban Dumitru Marinescu akkori prefektus felszólította Kovászna megye tanácsát és a tanácselnököt, hogy hivatalos levelezésében a fejléces papíron ne használja a magyar és angol nyelvet, álláspontja szerint csak román nyelvűek lehetnek a fejléces dokumentumok.
A prefektus átiratára a háromszéki önkormányzat nem válaszolt, mondta Tamás Sándor, aki szerint ezt követően a Dan Tanasă által vezetett egyesület pert indított a háromnyelvű fejléces papírok és közérdekű feliratok használata ellen. A Kovászna megyei törvényszék ugyan alapfokon arra kötelezte az önkormányzatot, hogy csak román nyelvű fejléces dokumentumot használjon, de a fellebbezést követően a brassói Táblabíróság jogerősen az önkormányzat javára döntött.
amás Sándor a csütörtöki „Megyeinfón” levette a fehér papírt, amivel letakarták a magyar és angol feliratokat és rámutatott, hogy ritka ez a győzelem. Újságírói kérdésre válaszolva a tanácselnök elmondta: az elmúlt négy évben a háromszéki prefektúra nyelv és szimbólumhasználati ügyekben mintegy 120 pert indított a megyei tanács és háromszéki települések önkormányzatai ellen. Ezen perek mintegy 90 százalékát az önkormányzatok elveszítik, mondta Tamás Sándor, aki szerint azt tapasztalják, hogy már nem államigazgatási eszközökkel, hanem bírósági úton próbálják korlátozni a nyelv és szimbólum használatot.
Kovács Zsolt maszol.ro

Tamás Sándor: az új kormány prioritásként kell kezelje a decentralizációt
A decentralizáció kell legyen az új kormány legfontosabb célkitűzése – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. A választásokat és a kormányalakítást értékelve kifejtette, a győztes Szociáldemokrata Pártnak (PSD) is érdeke a decentralizálás, ezt különben kockázat nélkül megteheti, hiszen „bepirosodott az ország, nemcsak a parlamentben van kényelmes többségük”.
A decentralizáció kell legyen az új kormány legfontosabb célkitűzése – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. A választásokat és a kormányalakítást értékelve kifejtette, a győztes Szociáldemokrata Pártnak (PSD) is érdeke a decentralizálás, ezt különben kockázat nélkül megteheti, hiszen „bepirosodott az ország, nemcsak a parlamentben van kényelmes többségük”. A háromszéki politikus emlékeztetett, a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) egyezményébe is belefoglalták a decentralizálást célkitűzésként. „Az RMDSZ meghallgatta, amit az emberek mondtak, nem léptünk kormányra a szociáldemokratákkal, de igyekszünk megoldani a problémákat. A parlamenti együttműködés kétoldalú, a kormánykoalíciónak is szüksége van az RMDSZ-re, hiszen a többségük törékeny. Nekünk ebből a legtöbbet kell kihozni, és a közösség számára néhány fontos döntést el kell fogadtatni” – szögezte le Tamás Sándor.
A tanácselnök elmondta továbbá, az RMDSZ-nek nagy elvárásai vannak Liviu Dragnea pártelnökkel és Sevil Shhaideh kormányfőjelölttel szemben, hiszen mindketten ismerik az önkormányzatok működését: Shhaideh fejlesztési igazgató volt Konstancán, Dragnea pedig a Teleorman megyei tanács elnöke volt, és különben már korábban is kezdeményezte a decentralizációt. A régiósítással kapcsolatban Tamás úgy fogalmazott: „aki időt nyer, életet nyer, ezt a 98 év alatt többször megtapasztalhattuk”. Rámutatott, az RMDSZ kétszer is megakadályozta a romániai magyarság számára kedvezőtlen régiósítást, most pedig úgy érzi, le fog lassulni ez a folyamat. A háromszéki politikus ugyanakkor úgy értékelte, a Szociáldemokrata Párt politikailag okos döntést hozott Sevil Shhaideh jelölésével, aki szerinte szakmailag felkészült kormányfő lesz. Tamás Sándor egyébként személyesen ismeri a kormányfőjelöltet.
Bíró Blanka | Krónika (Kolozsvár)

Centenáriumi rendezvények háromszéki módra
Kovászna Megye Tanácsa legutóbbi ülésén elfogadta az 1918. december 1-jei „nagy egyesülés” és az első világháború befejezése századik évfordulójához kapcsolódó, a következő két évben zajló rendezvénysorozatának kerettervét.
A közgyűlés egyöntetű szavazattal fogadta el a határozattervezetet. Tamás Sándor tanácselnök újságíróknak kifejtette: amúgy is minden évben a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat finanszírozza a december 1-jei rendezvényeket, s ha már ez így van, alkalmazkodnak a centenáriumi előkészületek programjához. Különben a kormány által e célra létrehozott testület már érdeklődött, és kért egy megyei programelőzetest. Az elnök hangsúlyozta, oda fognak figyelni, merthogy nekünk is közünk van az első világháborúhoz, nekünk is részünk volt benne, Háromszéken jelentős események történtek 1916 és 1918 között. Ezeket kell felidézni, ezekről kell megemlékezni, és ezeket kell megjelölni. Időt és anyagi támogatást szánnak arra, hogy felújítsák első és második világháborús emlékműveinket, minden településen van legalább egy ilyen. 
A megemlékezések tulajdonképpen már megkezdődtek. Ősszel Zalánpatakon első és második világháborús, valamint 1848–49-es hősökre emlékeztek. Továbbá Márton Áron püspökre, hiszen ő Ojtozban volt katona, aztán Kézdivásárhelyen Kratochvil Károlyra, a Székely Hadosztály parancsnokára.  A Székely Hadosztály kérdését hangsúlyosabban fogják kezelni, mondotta Tamás Sándor, jelezve, hogy öt évvel ezelőtt Kovászna és a magyarországi Fejér megye támogatásával könyv jelent meg a hadosztályról. Sok mindenre lehet számítani a következő két évben. Kiadványokat, konferenciákat terveznek, Románia egyesülés utáni címerével foglalkozó kötetet adnak ki és konferenciát szerveznek a témában, mert mi itt tudjuk, hogy Románia címerét háromszéki heraldikus, Keöpeczi Sebestyén József alkotta, de a nagyközönség ezt a tényt nem ismeri.
Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem „fintorogni”, dolgozni kell
„A parlamenti többséggel kapcsolatban nincs, amit fintorogni, tudomásul kell venni és dolgozni kell” – állapította meg Tamás Sándor. A megyei tanács elnöke a Megyeinfó második kiadásán beszélt az eredményes parlamenti munka esélyeiről. „A 47 százalékos szociáldemokrata párti (PSD) fölény, amihez még hozzávehetjük a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) 6 százalékát, demokratikus és tiszta választások eredménye, csalásról, rendellenességről szó sem lehet – véli Tamás Sándor. – Az emberek azt mondták, hogy ne menjünk kormányra a PSD-vel, de oldjuk meg a gondokat. Ezt tettük: nem álltunk be a kormányba, de kötöttünk egy parlamenti együttműködési megállapodást a PSD–ALDE koalícióval, hiszen nekik az 53 százalékos törékeny többségükhöz szükségük van az RMDSZ-re, mint ahogy nekünk is szükségünk van, hogy kezdeményezéseinket a többség támogassa” – vezette le az egyezség logikáját a megyei tanács elnöke. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Erdélyi magyar tanácselnökök Nagyváradon
Az észak-erdélyi autópálya és a decentralizáció – ezek azok a szavak, melyek a legtöbbször hangzottak el csütörtök délután azon a sajtótájékoztatón, melyet az RMDSZ váradi székházában tartott az egy önkormányzati tanácskozáson résztvevő öt magyar tanácselnök.
Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke történelminek nevezte, hogy Nagyváradon ilyen felállásban tanácskozik az erdélyi öt magyar tanácselnök, melyhez természetesen az a kedvező politikai kontextus is kellett, hogy hosszú idő elteltével ismét öt megye RMDSZ-es vezetésű. Megjegyezte: ez az összeállítású csapat tulajdonképpen a harmadik legerősebb Romániában, hiszen csak a PSD-nek és a PNL-nek van több tanácselnöke. Sok minden közös az öt megye esetében, és természetesen vannak sajátos kihívások is, de a lényeg, hogy lehet egymástól tanulni, illetve megosztani a tapasztalatokat. Vannak olyan projektek, melyek a Székelyföldön kezdődtek, de érdemes ezeket a Partiumban is gyakorlatba ültetni, és ez fordítva is igaz – tette hozzá.
„Recentralizáció”
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke megjegyezte, hogy tulajdonképpen hazajött Váradra, hiszen másfél évig, 1995–96-ban itt dolgozott. Ettől kezdve datálódik a barátsága Pásztor Sándorral, akivel már akkor közösen gondolkodtak politikai kérdésekben, és a sors most úgy hozta, hogy mindketten fontos döntéshozó pozícióba kerültek. Hangsúlyozta: a decentralizáció valóban autonómiát kellene jelentsen, de naponta azt kell tapasztalja, hogy hatékonyabban és jobban is tudna dolgozni, ha nem tenne keresztbe az állam központosító törekvése. Úgy fogalmazott: néhány éve „recentralizáció” folyik, és csak remélni tudja, hogy az új kontextusban a parlamenti többség visszatér a decentralizáció elvéhez, mely utoljára akkor valósult meg, amikor még Cseke Attila volt az egészségügyi miniszter. Ennek látszik is a hozadéka, hiszen a gazdasági és strukturális problémákat sokkal jobban és hatékonyabban lehet orvosolni, kezelni, ha a döntéshozatal helyi szintű.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke diákvezetőként került kapcsolatba Váraddal. Véleménye szerint az ifjúsági területen kifejtett tevékenység jó lehetőséget biztosít a folyamatos megújulásra az RMDSZ-ben, ezt bizonyítja, hogy kinőtt egy olyan generáció, mely nem csupán a pálya széléről kiabál be. Hangsúlyozta: ki kell használni azt a szerencsés konstellációt, hogy egy időben öt erdélyi megye élén is RMDSZ-es politikus áll, és összefogással odafigyelni jobban olyan fajsúlyos problémák megoldására, mint például a vidékfejlesztés, a fiatalok itthon marasztalása vagy hazahívása, a vállalkozások támogatása, olyan perspektívák kínálása az ifjaknak, hogy a szülőföldjükön képzeljék el a boldogulásukat. Arról is beszélt: Pásztor Sándortól valószínűleg átveszi a korszerű távolsági tömegközlekedéssel kapcsolatos ötletet, a maga részéről pedig a vidékfejlesztéssel kapcsolatos hasznos információkkal szolgálhat.
Összefogás
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke felelevenítette, hogy az RMDSZ már 2009-ben benyújtott egy törvénytervezetet a régiók átszervezésével kapcsolatosan, mely figyelembe veszi a megyék kulturális, történelmi és gazdasági sajátosságait, hagyományait. Kijelentette: össze kell fogni, közösen kell fellépni azért, hogy az utóbbi évek területfejlesztési koncepcióját gondolja át a kormány úgy, hogy a kisebb vagy magyarok lakta megyék ne kerüljenek hátrányba.
Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke zsákmegyének nevezte Szatmárt, még az a szerencse, mondta, hogy részt vehet uniós, határ menti projektekben, vélte. Arra hívta fel a figyelmet: az Érmellék közös alkotórésze Szatmár és Bihar megyének, és ki kell használni az ebben rejlő lehetőséget. Ő is sürgette az észak-erdélyi autópálya megépítését, és „dekoncentrációnak” nevezte azt, ami jelenleg zajlik Romániában.
Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke kifejtette: csatlakozik hozzájuk Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Szatmárnémeti, Sárpatak és Erdőszentgyörgy polgármestere is. Ma a szalárdi, a hegyközszentimrei és a bihardiószegi önkormányzatokat látogatják meg, holnap pedig a Szatmár-Szabolcs-Bereg megyei Napkor településen tanácskoznak. Ő is azt nyomatékosította: ki kell használni, hogy olyan magyar emberek vezetnek öt erdélyi megyét, akik régóta ismerik egymást, és ugyanazon korosztályhoz tartoznak azzal a céllal, hogy minél több projektet generáljanak és valósítsanak, eljusson a hangjuk Bukarest és Budapest irányába is.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Élettel teli gyűjtemények (Csernátoni Haszmann Pál Múzeum)
Tartalmas éve volt a csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak tavaly is: kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások, olvasó- és kézművestábor, alkotótáborok, könyvbemutatók és koncertek, illetve a legvisszhangosabb rendezvény, a Csernátoni Burrogtató újabb kiadása színesítette a nagyszámú érdeklődőt vonzó kulturális kínálatot. A tavalyi programokról és az idei tervekről kérdeztük D. Haszmann Orsolya muzeológust.
A tervek szerint pályázatok révén folyamatosan korszerűsítik az állandó kiállításokat, a többnyelvű eligazító pannókkal is. Nyár elejére a technikatörténeti kiállítás értékes gyűjteménye kerül új polcokra, anyagi hátterét az anyaintézmény, a sepsiszentgyörgyiSzékely Nemzeti Múzeum biztosítja, szakmai kivitelezése a munkatársakkal történik. Szintén az anyaintézmény és a fenntartó, Kovászna Megye Tanácsának támogatásával készül el a gépszín újracserepezése, padlásterének lepadolása, így a raktározott múzeumi anyag egy részét szakszerűen el lehet helyezni. Az állagmegőrzés idén a bélafalvi székely ház újrazsindelyezésével folytatódik – világított rá D. Haszmann Orsolya az átfogóbb munkálatokra, majd az intézmény tárlatairól szólt.– Tavaly hat időszakos kiállításunk volt, köztük a 147. Erdészeti Vándorgyűlés tiszteletére Haszmann Pál és Haszmann József irányításával összeállított, az erdőgazdálkodással és erdőkiéléssel kapcsolatos vagy a 25. alkalommal megszervezett Fábián Zoltán Olvasótáborhoz kapcsolódó, Petres László lujzikalagori magyartanár csángóviselet-gyűjteményéből nyílt kiállítás. A pécsi Határokon Túli Magyarságért Alapítvánnyal közös KaPoCs, amely összeköt – Élő népművészet a Kárpát-medencében program keretében nyílt meg az Isten veletek és velem című időszakos kiállítás, amely a múzeum első világháborús tárlatához „épült hozzá”, hétköznapi hősök és sorsok kiemelésével jelezve, hogyan élték meg katonák és szeretteik a hosszú háborús éveket. Ugyancsak a pécsi alapítvány hozta el a Szakrális értékeink a Kárpát-medencében című fotókiállítását. A Csernátoni Burrogtató idején a Kovászna Megyei Művelődési Központ népi mesterségeket bemutató pannói voltak megtekinthetők. Idén a múzeum gyűjteményéből rendezett négy időszakos kiállítással készülünk.2016-ban hat koncertet, tíz könyvbemutatót tartottak a múzeumban, ezek sorát folytatják már januárban. A Bod Péter Megyei Könyvtárral partnerségben ötödik éve szerveznek olvasó- és kézművestábort, amelyet háromszéki V–VIII. osztályos diákoknak szánt vetélkedő előz meg. Ugyancsak a könyvtár és az egyesület közös programja a Sebő Együttes, Jordán Tamás és Fűzfa Balázs Erdély-körútja. Tavaly hagyományteremtő szándékkal dizájntábornak is otthont adott a múzeum, amelynek házigazdája, társszervezője Damokos Csaba dizájner. Emellett tavasztól késő őszig fafaragó, bútorfestő táborokat tartanak.Az intézmény múzeumpedagógiai tevékenysége a naptári év egészét átfogja, nagyszámú érdeklődő vesz részt a foglalkozásokon, amelyeket előzetes bejelentkezéssel igényelni is lehet a múzeumlátogatás mellé.
A fiatalokhoz úgy tud közel kerülni egy gyűjtemény, ha az a gyors végigtekintésen túl elidőzésre, odafigyelésre és – reméljük – gondolkodásra is készteti őket – mondta el a muzeológus. – Idén a Maszkások farsangi foglalkozással kezdenek (február 20–28. között), március 11-én nemzeti ünnepünkre hangoló családos tevékenységgel, április 8–14. között pedig a több évtizedes hagyományra visszatekintő húsvéti tojásírással várják az érdeklődőket. Május 15. és június 19. között a múzeum is kapcsolódik a rendhagyó tanítási programhoz iskolásoknak szánt múzeumpedagógiai tevékenységekkel. Június elsején idén is múzeumkerti gyermeknap, helyi iskolák, óvodák, a Pántlika néptánccsoport közreműködésével.A Csernátoni Burrogtató is ötödik kiadásához érkezik, erre szeptember harmadik hétvégéjén kerül sor, magyarországi és itthoni partnerekkel. Évről évre örvendetesen egyre több helybeli és környékbeli gépészember kapcsolódik be, hozza el traktorját, motorját. Tavaly a Petrovits-műhelyből származó Langen & Wolf Otto-motor restaurálása valósult meg, idén egy másik értékes darab, a brassói Brüder Schiel Gépgyárban készült Corona-motor felújítása zajlik a többi munkálat mellett.
A múzeum időszakos kiadványát, a Csernátoni Füzeteket a Haszmann Pál Közművelődési Egyesület adja ki, 2013 óta az anyaintézmény támogatásával. Tavaly a 67. lapszáma jelent meg. Jelentős fórum, általa a látogatók megismerhetik többek között a múzeum tevékenységeit, programjait, a gyűjtemény érdekes darabjait. Az intézmény munkatársai bekapcsolódnak a községben vagy a környéken szervezett programokba is, mint például az Ika-vári néptánctalálkozó, előadásokkal vagy kézműves műhelyekkel a Székelyföld Napok rendezvénysorozatába, vagy éppen a háromszéki turisztikai napok rendezvényeibe, de szakmai fórumokon is részt vesznek, ilyen volt tavaly többek közt a Sapientia EMTE sepsiszentgyörgyi fiókintézményében lezajlott, Az erdélyi agrárium – kihívások és lehetőségek a harmadik évezred küszöbén című konferencia, ahol szakmai körben mutatták be a múzeum mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjteményét.
A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület kezdeményezésére tavaly lezajlott szakmai zsűrizés és közönségszavazás nyomán a Damokos-kúria, valamint a múzeum és gyűjteménye is bekerült Háromszék hét csodája közé.
Kis túlzással elmondható: a múzeum sokrétű gyűjteménye szinte naponta gyarapodik egy-egy tárggyal, írott dokumentummal.
– A teljesség igénye nélkül jelzek néhány, a Székely Nemzeti Múzeum által megvásárolt tárgyat vagy gyűjteményt, mint a kézdivásárhelyi néhai Papp Ernő gyűjteménye, amely vetítőgépeket, korabeli filmplakátokat tartalmaz, és szépen dokumentálja a vidéki filmvetítés 1950 és 1989 közötti időszakát. De említhetek egy Perl és Társa által a felvidéki Vágszereden gyártott vetőgépet vagy az Esztelnekről megvásárolt Nicholson gőzkazánt, mely minden bizonnyal az utolsó gőzgép, amelyet vidékünkön begyűjthettünk. Adományokkal vagy egyesületünk által megvásárolt tárgyakkal, dokumentumokkal is gyarapodott a múzeum fotótára, szőttesanyaga, néprajzi eszköz-, tárgykészlete, a tűzoltófecskendők sora, illetve a mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjtemény is – összegzett D. Haszmann Orsolya.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fizetésemelés, de miből? (Gondban az önkormányzatok)
A január első napjaiban tisztségébe lépett új kormány első intézkedéseinek egyike a helyi közigazgatásban, valamint az intézményekben dolgozók bérének emelésére vonatkozott, január 6-ai ülésén a kabinet sürgősségi rendelet formájában február elsejétől húsz százalékkal növelte a közalkalmazottak bérét, és ugyanakkor döntöttek arról, hogy a következő hónaptól ötven százalékkal nagyobb fizetést kapnak az „előadás-szervező közintézményekben dolgozó művészek és műszaki személyzet”. Háromszéken mindkét intézkedés az önkormányzatok költségvetését terheli, a megyei tanácsnál, a négy magyar város és néhány község vezetőjénél érdeklődtünk arról: mekkora terhet ró rájuk az SZDP-s választási ígéret gyors valóra váltása, lesz-e fedezetük a megemelt fizetésekre.
Több mint tízmillió lejes többletkiadás
Kovászna Megye Tanácsa és a fenntartásában levő intézmények tavalyi költségvetésében a személyi kiadások összesen 30,6 millió lejt tettek ki. A mostani fizetésemelésekkel ez a tétel ebben az évben 40,97 millió lejre növekszik – közölte érdeklődésünkre Henning László, a megyei tanács alelnöke. Ez nem tartalmazza a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház bérköltségeit, ugyanis azt az egészségbiztosító pénztártól kapja.Az alelnök néhány példával is szolgált. A Háromszék Táncegyüttes esetében, ahol ötvenszázalékos a fizetésemelés, a tavalyi 1,3 millióról idén 1,98 millió lejre emelkedik a béralap. A hidvégi idősek otthonánál, ahol a kórházakra érvényes emelést alkalmazzák, 0,94 millióról 1,6 millióra nő.
A kiszámolt többletkiadás jelentős összeg, közel 10,4 millió lejt tesz ki. De ez nem fedi teljes mértékben a valóságot, mert közvetett költségek is lesznek. Így például a kórház esetében az egészségbiztosítótól kapott összegnek egyre nagyobb hányadát teszi ki a bérköltség, ez mostanra 87–88 százalékra emelkedett, ezért a megyeházának kell biztosítania bizonyos dologi kiadásokat, beruházási költségeket. Ezért a kórházi béremelés is, közvetve bár, de befolyásolja a megyei költségvetést.
Sepsiszentgyörgyön még számolnak
Közel egy hete, múlt pénteken kérte Sepsiszentgyörgy polgármestere azon számítások elvégzését, amelyekből kiderülne, hogy a kormány által megemelt bérek összesen mennyivel terhelik meg a város költségvetését, de egyelőre még nincs eredmény. Talán azért, mert túl sok az ismeretlen tényező – véli Antal Árpád, és sorol is néhányat: a különböző intézkedések hiányosságai, ellentmondásai, a szövegek többféle értelmezhetősége miatt azt sem tudni pontosan, hogy a hivatalnokoknak járó húsz- és a színházi alkalmazottaknak járó ötvenszázalékos béremelést a jelenlegi vagy a megemelt minimálbérre érti a kormány, és ez a végeredmény szempontjából egyáltalán nem mindegy. Pedig fontos lenne tudni, mert ettől is függ, hogy milyen, mekkora beruházásokat terveznek az idén. Az elöljáró azt is elmondta: noha a megyeszékhelyen sokkal több béremelést kell kiszámolni, mint egy kisebb településen, erre sincs több emberük, egy személyre hárul az egész feladat.
Száztíz barótit érint
A baróti polgármesteri hivatal a húszszázalékos fizetésemeléssel járó kiadásokat februárban biztosítani tudja. Lázár-Kiss Barna András polgármester azt reméli, az új költségvetés már márciusban elkészül, s abban akkora többlet szerepel majd, hogy a fizetésalap biztosítása érdekében nem kell máshonnan elvenniük.
Elvileg a kórház, az általános és középiskola is a polgármesteri hivatalnak alárendelt intézmény, de az ott dolgozók fizetését eddig is az egészségügyi pénztárral való szerződésből, illetve az oktatási minisztériumtól kapták, azaz az ő esetükben a törvénymódosítás nem ró pluszfeladatot az önkormányzatra. Az intézkedés a hivatalnál, a bölcsődénél dolgozókat, a város által fizetett beteggondozókat, s még néhány hónapig – míg a város új vállalata, az Er-Aqua Rt. veszi át a feladat ellátását – a vízszolgáltató alkalmazottjait, azaz bő száztíz embert érint. „A törvény egyértelmű, februártól mindenki megkapja a húsz százalékkal magasabb fizetést. Személy szerint abban reménykedem, hogy az új költségvetés mielőbb elkészült, és lesz elég mozgásterünk, hogy ezt a többletet ne máshonnan – legfőképp a beruházásoktól – kelljen elvennünk” – nyilatkozta a városvezető.
Orbaiszéken nem lesz gond
Nem okoz gondot az orbaiszéki polgármesteri hivataloknak a kormány által megszabott fizetésemelések folyósítása. Sem Kovásznán, sem Zágonban nem tartják tehernek a fizetésemelést, annak ellenére, hogy még semmit nem tudni az állami költségvetés tételeiről.A kovásznai városháza gazdasági igazgatója, Bagoly Zsolt érdeklődésünkre elmondta: a hivatal alkalmazottjainak fizetését saját bevételeikből biztosítják. Szó sem lehet arról, hogy gondok merüljenek fel. A törvény is azt írja elő, hogy a fizetések juttatásának prioritást kell élvezniük, bármilyen beruházás csak a fizetésalap elkülönítése után valósítható meg – szögezte le az igazgató. A tanügyi és egészségügyi alkalmazottak fizetését az állami költségvetésből leosztott pénzekből fizetik. Erről még korai beszélni, hiszen egyelőre semmit nem lehet tudni az idei büdzséről – mondta Bagoly Zsolt.
Ha a kormány fizetésemelést rendelt el, ahhoz a szükséges pénzt is nyújtaniuk kell. A tanács által fizetett bérek egy részét állami költségvetésből biztosítják, tehát több pénzt kell kiutalniuk, ez a kormány kötelessége. Költségvetés azonban egyelőre nincs, pedig számos beruházást, javítást tervbe vettek a községben, azonban még nem tudják, milyen pénzekből gazdálkodhatnak – értékelte Kis József zágoni polgármester. Hozzátette: ha a választási ígéreteket betartják, nem lesz baj.
Kézdivásárhelyen is nőnek a fizetések
Február elsejétől a kézdivásárhelyi városháza alkalmazottjainak a fizetése húsz százalékkal nő – tudtuk meg Bokor Tibor polgármestertől –, ami azt jelenti, hogy a növekedést márciusban érzik majd meg, és kivételt képez a polgármester, alpolgármester és az összes önkormányzati képviselő, akiknek a fizetése nem módosul. A Kézdivásárhelyi Színházat a Vigadó Kulturális Alapítvány működteti, rájuk nem vonatkozik az ötvenszázalékos fizetésemelés, de amúgy sincsenek főállásban színművészek – hangsúlyozta az elöljáró. Arra a kérdésünkre, hogy a városházán a polgármesteré-e a legnagyobb fizetés, Bokor Tibor válasza nemleges volt, Zátyi András jegyző fizetése nagyobb, és véleménye szerint a helyi rendőrség főnöke is többet fog kapni, mint ő.
Szekeres Attila, Demeter J. Ildikó, Hecser László, Bokor Gábor, Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A „második” Bem tábornok (Kratochvil Károly emlékezete)
Kevésen múlott, hogy Kratochvil Károly altábornagy, a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred, majd a Székely Hadosztály parancsnoka, aki tetteiben és jellemében is csak követendő példa lehet, nem vált a méltatlanul elfeledett hősök egyikévé – hangzott el csütörtökön a Doberdó hőse – Kratochvil Károly altábornagy, a sokoldalú hazafi című vándorkiállítás megnyitóján a Székely Nemzeti Múzeumban. A viszonylag gazdag tárgyi emlékekkel is „színesített” tárlat másfél hónapig látható. 
A vándorkiállítás, melyet Kratochvil Károly altábornagy halálának hetvenedik évfordulója alkalmából a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet hívott életre, egy megemlékezés-sorozat része. A 2016 második felében meghirdetett rendezvény részeként – amint az a megnyitón is elhangzott – egyebek mellett a doberdói fennsíkon egy emléktáblát is felavattak az ott elesett magyar honvédek, illetve a velük szemben álló olasz katonák hősies, becsületes kiállását megtisztelendő.A kiállítás az altábornagy, valamint pár katonájának életútját, pályafutását szövegben és fényképeken ismertető molinókból, az első világháború frontvonalának véres hétköznapjait idéző tárgyi emlékeiből áll össze.
Kratochvil Károly „töretlen és hiteles hazafiúi életpályáját”, tetteinek máig érvényes üzenetét Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Lukács Bence Ákos, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja, valamint Fráter Olivér, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese idézte fel, és méltatta. Magáról a tárlatról  Horváth Csaba ezredes, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet parancsnok-helyettese, illetve Kecse Gabriella, a nagyváradi Tanoda Egyesület elnöke szólt. 
Tamás Sándor úgy vélte, noha a nagy elődök életútjából, cselekedeteiből a most élők is erőt meríthetnek, mégis sokszor nem bánunk jól emlékükkel, és Kratochvil Károlyra ez kifejezetten igaz. Lukács Bence Ákos Kratochvil Károly emberi és parancsnoki nagyságát tükrözendő, az egyik bakájának szavait hívta segítségül, melyek szerint „ha 1919-ben olyan politikusaink lettek volna, mint amilyen katona ő volt, másként alakul a magyar történelem”. Hozzátette: a kiállításmegnyitó jelképes hazatérés az altábornagy számára, aki gyerekkora meghatározó részét Brassóban töltötte, később, a fegyverletételt és a békediktátumot követően ott is raboskodott. Fráter Olivér szerint az eredetileg brünni születésű Kratochvil egy második Bem tábornoka volt Erdélynek és Magyarországnak.
„Mi, katonák mindig jelképeket keresünk, általában olyan vezetőket, tiszteket, akik jobbak voltak az átlagnál, Kratochvil Károlyról elmondható, ő sokkal jobb volt, mint a többiek. A parancsnok mindig kér, követel a beosztottaktól, de a feltételek biztosítása viszont el szokott maradni. Kratochvil Károly volt az a parancsnok, aki ezeket a feltételeket minden körülmények között biztosítani tudta: meghallgatta katonáit, nem bújt ki a feladatok alól, őszinte volt velük, igyekezett gondoskodni róluk, ezáltal olyan légkört tudott teremteni, hogy katonái megbíztak benne” – mutatott rá Dr. Horváth Csaba. Kecse Gabriella az általuk rendelkezésre bocsátott tárlat tárgyi emlékei kapcsán fejtette ki: ezek máig hordozzák egykori tulajdonosaik emlékét, az egyszerű legényekét, akik idegen parancsra, idegen földön vérüket adták egy eszméért.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az SZNT nem adja fel
Európai polgári kezdeményezés
Újabb írásbeli fordulót kér a Székely Nemzeti Tanács az Európai Unió Bíróságától azon perben, amelyet az Európai Bizottság ellen indítottak, miután ez utóbbi testület elutasította polgári kezdeményezésük bejegyzését. Izsák Balázs SZNT-elnök úgy vélekedett: miközben Romániában pereket nyernek a hatóságok ellen, ami annak a jele, hogy a hazai igazságszolgáltatás európaibb lett, a brüsszeli intézmények ezzel szemben balkanizálódnak.
Mint ismert, az SZNT 2013-ban akart élni az európai polgári kezdeményezés lehetőségével. A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezésüket székelyföldi, magyarországi, felvidéki, katalóniai, baszkföldi, svédországi, ausztriai, hollandiai, belgiumi és németországi polgárok nyújtották be. Lényege, hogy az Európai Unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg a szomszédos térségektől. Az Európai Bizottság azonban elutasította a kezdeményezés bejegyzését arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre a nemzeti kisebbségeket érintő ügyekben. Ezt az érvelést azonban Izsák Balázsék nem fogadták el, és pert indítottak az Európai Bizottság ellen.A perbe beszállt Görögország, Szlovákia és Románia az Európai Bizottság oldalán, illetve Magyarország és Kovászna Megye Tanácsa az SZNT mellett. Az Európai Bíróság tavaly az Európai Bizottság számára kedvező döntést hozott – ezt azonban megfellebbezte az SZNT, és erre a beadványukra az Európai Bíróság nemrégiben küldte ki az érintett feleknek a per résztvevőinek válaszát. A vaskos, majdnem 600 oldalas iratcsomó tartalmazza a perben részt vevő felek álláspontját – Izsák Balázs azonban úgy véli, az Európai Bizottság, Szlovákia és Románia érvelésében sok a csúsztatás, ferdítés, valótlanság, ezért újabb írásbeli fordulót kértek, hogy mindezeket cáfolhassák. Az Európai Bíróság vagy elfogadja kérelmüket, és akkor lehetőség lesz mindezeket kifejteni, vagy elutasítja, és ítéletet hoz az ügyben – ismertette a fejleményeket pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs.Azt is elmondta: Romániában rendre nyernek pereket állami hatóságok, intézmények ellen, ami azt bizonyítja, hogy a hazai igazságszolgáltatás európaibbá lett, a brüsszeli intézmények esetében ennek fordítottja az igaz, mintha azok balkanizálódnának. Mindenesetre azt tervezi, hogy az eljárás végén a per teljes anyagát elérhetővé teszi a nyilvánosság számára
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Összefog az RMDSZ és az MPP a kommandói iskoláért
Közös döntéssel támogatják a kommandói új iskola építését, döntötték el az RMDSZ és az MPP Kovászna Megye Tanácsa keretében működő frakciói. A két magyar párt a megye idei költségvetését is közösen tervezi, kiemelten támogatva a turisztikai jellegű beruházásokat, ugyanakkor hangsúlyosan odafigyelnek a megyei utak korszerűsítésének folytatására.
Az RMDSZ és MPP frakció idei első tanácskozásán kielemezték az elmúlt év megvalósításait, és meghatározták azokat a feladatokat, melyek prioritást élveznek. Tamás Sándor, tanácselnök az RMDSZ megyei szervezetének elnöke emlékeztetett, hogy 2015 májusában határozta el a két politikai szervezet, hogy együttműködik az önkormányzati munkában és az erdélyi magyar politikában.„Akkor sokan voltak, akik nem nézték jó szemmel ezt a lépést, sok negatív kritika ért minket mind az RMDSZ, mind az MPP tagságának részéről, de világos volt, hogy összefogás nélkül nem lehetett volna eredményeket elérni sem közigazgatási, sem politikai szinten”- mondta az elnök.Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, az MPP megyei elnöke kifejtette, azok is pozitívan ítélik már meg az összefogást, akik a legkeményebben ellenezték.
Kovács Zsolt
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

Újabb zászlóvita a megyeházán
Kovászna Megye Tanácsának tegnapi soros ülésén vitába torkollott annak a határozattervezetnek a megtárgyalása, mely öt zászlót tartalmazó adomány elfogadásáról szólt. A zászlókat Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő még a választások előtt, megyeitanács-tagként adományozta a megyeházának.
Kulcsár-Terza József a novemberi soros ülésen adományozott öt zászlót a megyeházának a tanácsteremben való kiállításra, minekutána korábbi adományát, a székely zászlót a prefektus keresete nyomán a román igazságszolgáltatás alapfokon törvénytelennek ítélte. A Magyar Polgári Párt tanácsosa az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Izrael, Magyarország és Székelyföld zászlaját helyezte el egy szintén általa hozott állványon. Elmondta, Románia legfontosabb stratégiai partnerének számító, az etnikai sokszínűséget és a jogegyenlőséget értéknek tekintő Egyesült Államok iránti elismerés és bizalom jeleként hozta az amerikai zászlót. Németországét annak okán, hogy Romániában a 20. században az etnikai sokszínűséget erősítő németek száma drasztikusan megcsappant. Izraelét, mert a kommunista hatóságok egyfajta újkori emberkereskedelem keretében közel százötvenezer zsidó polgártársunkat távolították el Romániából. Annak reményében, hogy mi, magyarok nem fogunk elveszni, és megmaradunk szülőföldünkön, elhelyezte Magyarország zászlaját. Végül Székelyföld zászlaját, mivel egyesek azt tartják, hogy székelyek nincsenek. Kulcsár-Terza József a zászlókat a demokrácia jelének nevezte, majd az adománylevelet átadta a kollégáknak, kinek-kinek saját anyanyelvén.A tegnapi ülésen Tamás Sándor tanácselnök ismertette a két jelenlegi MPP-s tanácstag, Pethő István és Lukács László által benyújtott, az adomány elfogadásáról szóló határozattervezetet. Sabin Calinic szociáldemokrata képviselő feltette a kérdést, miért pont ezeket a zászlókat helyezték el, miért nem az összes európai uniós államét? Florentina Teacă szociáldemokrata tanácstag úgy vélte, a zászlók kitűzése törvénytelen, mivel idegen állam zászlaját csupán a Romániáéval együtt és csak különleges alkalmakkor szabad kitűzni. Cătălin-George Morar szintén szociáldemokrata tanácstag azon akadt fenn, hogy miért egyedül Kulcsár döntötte el, milyen zászlók kerüljenek a tanácsterembe.
Tamás Sándor közölte, érti ő, hogy mi a felszólalók tulajdonképpeni baja, s felelevenítette, hogy 2012 óta a prefektusok több mint száz pert indítottak a megyében anyanyelv- és jelképhasználat okán. Például a megyeháza háromnyelvű fejléce miatt, mely pert végül a felperes elveszítette a táblabíróságon. Vagy Sepsibodok községet azért perelte, hogy egy erdei utat jelző tábla miért nem úgy jelenik meg, hogy felül a román, alatta a magyar szöveg, hanem balra a románt és jobbra a magyart helyezték. Ez a legnagyobb gondja a román kormány megyei képviselőjének – tette hozzá. Az elnök kifejtette, a kettős mérce zavarja. Miért van az, hogy Gura Humorului városában ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással, miniszterek jelenlétében felvonhatják Bukovina lobogóját, vagy Neamţ várán ott leng Moldva zászlaja, és mindeközben a székely zászlót tiltják!? S feltette a kérdést: közigazgatási szempontból mi a különbség Bukovina és Székelyföld között? Florentina Teacă azt válaszolta: az, hogy Bukovina román tartomány, ott románok élnek és ott nem kétnyelvűek a tanácsülések. Cătălin-George Morar szerint az a baj, hogy a székely zászló nem tartalmaz román jelképeket. Sabin Calinic is azt kifogásolta, hogy például a megyecímer nem tartalmaz legalább egy román szimbólumot, azt a magyar többség lenyomta a torkukon, miközben az egy letűnt állam jelképeit vette át. Tamás Sándor igyekezett megmagyarázni, hogy ugyanazt a megyecímert fogadta el a román hatalom királyi rendelettel 1928-ban, és Románia címerét magyar ember, Keöpeczi Sebestyén József tervezte, s még folytatta volna. De Sabin Calinic kifakadt, azért a többségnek más nemzetiségek igényeire is kellene figyelnie. Éppen ez az, mondotta Tamás Sándor, nézzük országos szinten, mit ígértek, és mit tartottak vagy nem tartottak be!
Aztán a parttalannak ígérkező vitát azzal rekesztette be az elnök, hogy szavazásra bocsátotta a zászlóadományt elfogadó tervezetet. A magyar tanácstagok igennel szavaztak, a románok közül öten ellene, a korábbi legvehemensebb ellenző, Florentina Teacă tartózkodott.
 Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megyeinfó: Kiteljesíteni a kulturális erőteret
Beszélgetés TAMÁS SÁNDORRAL, Kovászna Megye Tanácsának elnökével. A megyei utak korszerűsítése, az egészségügy fejlesztése, valamint a szövetkezeti társulások támogatása mellett egy szellemi erőtér kialakítását kezeli prioritásként a megyei önkormányzat az előttünk álló időszakban – egyebek mellett ez derült ki a Kovászna Megye Tanácsának elnökével, Tamás Sándorral folytatott beszélgetésből.
– A megyei önkormányzat több jelentős eredményt hozó évet zárt decemberben. Általánosan milyennek értékeli 2016-ot?
– Annak ellenére, hogy kissé „zavaros” volt különböző választások, nagypolitikai fordulatok miatt, valamint az állam represszív intézményei részéről sok településen – Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Kolozsváron – nagyon komoly akciók zajlottak a magyar közösség, illetve vezetői ellen, a fejlődés nem állt meg. Kétségtelen, hogy „békeidőkben” jelentősebb eredményeket lehet elérni, lásd a 2015-ös évet, amikor csúcsra sikerült járatni a megyei önkormányzat működését. Azt folytattuk a tavalyi évben. Nehéz értékelni hónapok vagy akár egy év távlatában, mivel több megvalósítás valójában egy hosszabb folyamat végét jelenti, például az út-, híd-, kórházépítés esetében. Utóbbi Az egészségügy talpra állítása jelszó alatt nyitott fejlesztési fejezetünk nagy lépése volt. Gyakorlatilag tíz év építőtelepi állapot után tartunk ott, hogy a megyei sürgősségi kórház épületének korszerűsítése lezárult, és havonta újabb és újabb, minden tekintetben az aktuális elvárásoknak megfelelő osztályt mutathatunk meg a közösségnek és adhatunk át használatra. Az elmúlt év nagy eredményei közé sorolható a Középajtát Apácával összekötő betonhíd felépítése is. 
Amit a legnagyobb megvalósításnak tekintek, az nem a vas és a beton, nem a fizikai építkezés körébe tartozik, hanem egy olyan közösségszervezési tevékenység, amelynek konkrét gazdasági haszna van: a Kézdi Lacto Tejfelvásárló és Értékesítő Szövetkezet létrehozása. Ezért elsősorban a gazdákat illeti köszönet, viszont néhányan a háttérben – mondhatni szürke eminenciásként – támogattuk kapcsolatrendszerrel és anyagi téren is a kezdeményezést. A kényszer is szülte ezt a megvalósítást, egy nagyfelvásárló egyik napról a másikra felmondta a nyersanyag átvételét. A szövetkezet létrehozásával mintegy kétszáz felső-háromszéki gazdának biztosítottuk a jövőjét. Mindig azon az állásponton voltunk, hogy egy közösséget nem vassal és betonnal lehet építeni, hanem szolidaritással, jó projektekkel, amelyeknek gazdasági haszna is van. Ez nem azt jelenti, hogy a fejlesztési kérdések ne bírnának fontossággal, hiszen mindannyian jobb körülmények között szeretünk élni. Az ilyen, erős helyi identitással is erősített kezdeményezéseket – hiszen az elsők a székelykeresztúriak voltak ebben, majd a csíkszépvíziek, illetve kisebb kapacitással Illyefalván is hasonló történik – szeretnénk kiszélesíteni a megyében az idei évben. Célunk ugyanakkor, hogy a szövetkezeti szinten történő összefogás a minőségbiztosítás mentén is megtörténjen. Mai napig az, hogy valamire azt mondják, székely termék, egyfajta biztosíték is a minőségre, és ezt szeretnénk megőrizni, illetve javítani. Emellett egy közös márka létrehozásában is gondolkodunk.
– A negatívumokról is szólnunk kell, melyek voltak azok?– A legnagyobb problémát a közbeszerzési előírások jelentik. Ötleteink vannak, anyagi fedezettel is rendelkezünk, viszont az egész közbeszerzési rendszer egyrészt lassítja egy beruházás megvalósítását, másrészt a legolcsóbb ajánlat elfogadásának kötelezettsége miatt rengeteg fejfájást okoz. Volt rá példa, hogy egy munkálatot az eredetileg meghirdetett ár feléért kellett odaítélni a kivitelezőnek, majd ezt követően mindenkinek azon főtt a feje, hogy sikerül-e  befejezni, illetve minőségileg silányabb lesz-e a végeredmény. Ez ellen mi nem tudunk tenni, ez országos rendszer, az viszont kétségtelen, hogy jobban tudnánk gazdálkodni, ha szélesebb körű lenne az önrendelkezés. Erre nézve egy pozitív példa, hogy 2010-ben, Cseke Attila minisztersége idején valós decentralizáció történt az egészségügyben. Kijelenthetjük: Háromszéken a megyei önkormányzat és a megyei sürgősségi kórház vezetősége jobb gazdái az intézménynek, mint amilyen az állam volt.
– Térjünk át a 2017-es évre. Milyen elképzelésekkel vág neki a megyei önkormányzat?
– Vannak hosszú és rövid távú terveink is, de jóslásokba nem szeretnék bocsátkozni. Sajnos, tisztában vagyunk azzal, hogy ebben az országban 98 éve nem működnek normálisan a dolgok, így terveinket sokszor fölülírják a mindennapok. Nagyívű megvalósításokon vagyunk túl, de ezek egy része további munkát igényel: ide tartozik a megyei utak korszerűsítése, de említhetjük a lécfalvi integrált hulladékkezelőt is, amelynek működtetését meg kell oldanunk. A megyei utakat illetően  folytatjuk a beruházásokat, így június 30-ig befejezzük az Illyefalva–Brassó megye határa között húzódó közel kilenc kilométeres út felújítását, elindítjuk a közbeszerzési eljárást a Nagyborosnyó–Nagypatak–Bodzaforduló szakasz korszerűsítésére – erre a közelmúltban írtunk alá egy 20 millió lejes támogatási szerződést a fejlesztési minisztériummal. Szintén az idén elindítandó tervek közé tartozik a Maksa–Lécfalva–Cófalva közötti útszakasz rendbetétele. Ennek hosszú pereskedés után tudunk nekilátni. Nagy kérdés a hulladékkezelő telepünk beindítása. Tudjuk, hogy az országban harminc ilyen létesítményt építettek meg, ezek közül egy sem működik. Ez nagyon furcsa helyzet, a lehetőségeket nagyon bekorlátozták a működtetés odaítélése terén, de úgy látom, az egészet előbb-utóbb sikerül kiegyenesíteni.Beszélnünk kell a kommandói iskoláról. Amennyiben ebben az országban rendesen működne minden, kijelenthetném: tartani tudjuk a határidőket, és év végéig meg is valósítjuk, s a sajnálatos esemény után, hogy leégett a régi iskola, új tanoda születik. Mi azon leszünk, hogy ez megvalósuljon. Itt megemlíteném, hogy lezárult a közbeszerzése annak a beruházásnak, amely révén a megyei önkormányzat háromcsillagos – télen, nyáron használható – központot épít Kommandón. Ez is ezen a területen kap helyet. 
– Létezik-e prioritásként megfogalmazható célkitűzés?
– Amit én a legfontosabb célkitűzésnek látok: tovább fejleszteni Székelyföldön a kulturális, szellemi erőteret, mivel ha nincs erős és összeforrott kulturális közösség, amely otthon érzi magát itthon, kinek építjük az utat, hidat, kórházat? Ennek szükségességét egyrészt az adja, hogy világossá vált: tovább erősödik egyfajta román nacionalizmus Románia fennállásának századik évfordulója kapcsán. A kapcsolódó ünnepségek már elkezdődtek, és ez csúcsosodni fog, nekünk pedig kötelességünk kimondani, hogy amennyiben hátat fordítunk, le fognak taposni, éppen ezért kell szembefordulnunk. Tisztességesen el kell mondani, hogy közel száz évvel ezelőtt mit ígértek, és ennek mi az aktualitása, még akkor is, ha vad reakciókat szül Bukarestben. Emellett fel kell mutatni mindazt, amit a magyarok tettek Románia érdekében az elmúlt száz évben, azaz egy erős pozitív üzenetet. Az érdekünk az, hogy megtaláljuk a tisztességes problémamegoldás útját a románsággal – száz év konfliktus után –, mivel mi is ezen országban élünk, még akkor is, ha ez egyeseknek nem tetszik. És ehhez azon bukaresti, létező irányzathoz kell ösvényt vernünk, amely hasonlóan vélekedik.
– Önkormányzatként mekkora a mozgástér ennek az üzenetnek a megfogalmazásában?
– Rendelkezünk kulturális intézményekkel, és kulturális feladataink is vannak. Ennek kapcsán említettem a kulturális erőtér kiteljesítését. Ne feledjük, az elmúlt száz évben sikeresen irtották az erdélyi magyar kulturális műhelyeket, központokat, kapcsolatrendszereket, mecénásokat. Most feladatunk, hogy megerősítsük azokat a még létező szellemi műhelyeket, kulturális központokat, embereket, akik szellemi hátországot jelentenek. Elvékonyodott a kapcsolatrendszer a politikum és az erdélyi szellemi elit között. Meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyekkel a kapcsolatrendszert újra tudjuk építeni, illetve a szellemi elithez tartozó fiatalokat megszólíthatjuk.
– A szellemi erőtér fejlesztésének jó eszköze lehet a Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó Gyárfás Jenő Képtár, de említhetnénk a kézdivásárhelyi egykori katonanevelde épületét is, noha ott elsősorban a városi önkormányzat léphet...
– A nehezebb a képtár esete, két évbe telt, amíg visszakerült a megye vagyonkezelésébe, megtörtént a szakmai felmérés is, rendelkezünk a szükséges forrásokkal, következik a közbeszerzés. A felújítást be fogjuk fejezni. Az egykori katonaneveldét illetően: felújítására a városi önkormányzat pályázott a Regionális Operatív Program keretében. Elviekben rendben lenne minden, még nem dobták vissza a pályázatot. Rossz tapasztalataink ott is vannak. Igyekszünk odafigyelni, vigyázni, hogy mások lehetőleg ne gáncsolják el a jó pályázatainkat. A helyi önkormányzatokat egyébként eddig is igyekeztünk segíteni a nagyobb ívű elképzeléseik megvalósításában. A legfrissebb ilyen terv, hogy létrehozzuk a Székely Határőrség Múzeumát.
(Fizetett hirdetés)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lépnek, hogy magyarul is felírható legyen az üvegre, hogy pálinka
Magyarország kormányának, és vezető politikusainak segítségét kéri a háromszéki önkormányzat, hogy az erdélyi, székelyföldi magyar pálinkafőzők felírhassák a termékeik címkéjére anyanyelvükön, hogy pálinka.
Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke csütörtökön jelentette be, hogy személyesen tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel, akkor megígérték, hogy megoldást találnak arra, hogy Erdélyben is használhassák a pálinka megnevezést.
A háromszéki politikus, különben a Krónika cikkéből olvasott fel bekezdéseket, hogy ismertesse a kialakult helyzetet, vagyis, hogy bár a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis cég pálinkái sorra nyerik a rangos díjakat, mégsem írhatják fel az európai uniós eredetvédelem miatt a címkére, hogy pálinka, csak annak a román megfelelőjét a pălincă kifejezést használhatják.
Tamás Sándor elmondta, egyeztetett a Hargita és Maros megyei tanácselnökökkel is, a napokban pedig hivatalos levélben fordulnak Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökéhez, Semjén Zsolt miniszterelnök- helyetteshez, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárhoz, Zákonyi Botond nagykövethez és Zsigmond Barna mandátuma utolsó napjait töltő főkonzulhoz, kérve, hogy úgy módosítsák a 2008/73-as pálinkatörvényt, hogy az erdélyiek is használhassák a pálinka megnevezést, ne csak az Ausztria négy tartományában készült párlatra lehessen felírni magyarul, hogy pálinka.
„Mi is szeretjük a pálinkát, ezer éve főzzük, és bebizonyosodott, hogy minőséget készítünk” – mondta a politikus, hangsúlyozva, hogy a kezdeményezés az Erdélyi Pálinka Lovagrendé, de ők támogatják, ahogy tudják. Hozzátette, hogy javasolni fogja, vegyék fel a székelyföldi pálinkafőzést a Székelyföldi Értéktárba.
Egyébként a Norvég Alap támogatásával dokumentáció, kisfilm is készült a folyamatról. Mint arra többször is felhívtuk a figyelmet, az erdélyi magyar pálinkafőzők már rég harcolnak, hogy felírhassák anyanyelvükön is a címkére a pálinka megnevezést, ám ez az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt csak Magyarországon és Ausztria négy tartományában lehetséges. Dezső Tibor a sepsiszentgyörgyi többszörösen díjazott pálinkárium társtulajdonosa hangsúlyozta, ez elsősorban elvi és érzelmi kérdés.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Vita az iskolaátszervezésről
Éles vitát váltott ki a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola Puskás Tivadar-iskolába való beolvasztása Kovászna Megye Tanácsának csütörtöki soros ülésén. 
A témát az utolsó napirendi pontnál, a különféléknél vetette fel Fazakas Péter, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselője. Jelezte, tudja, hogy nem a megyei tanács hatáskörébe tartozik az ügy, de úgy ítéli meg, érdekli a közösséget. Sajnálatos eset történt Sepsiszentgyörgyön, mondta, hozzátéve, magyar többségű tanács megszüntetett egy magyar iskolát, beolvasztva azt egy másikba. Ilyent elképzelhetetlennek tartott eddig. Az iskola új igazgatója úgy sejti, az igazi ok nem a tanulók számának fogyása. Fazakas Péter feltette a kérdést: Vajon nem azért van ez, mert az igazgató az egyetlen, akit nem sikerült az RMDSZ-nek a zászlaja alá hajtania? Hiszen ezelőtt három héttel még versenyvizsgát hirdettek az igazgatói tisztségre, most meg felszámolják az iskolát.Tamás Sándor tanácselnök, egyben az RMDSZ háromszéki elnöke közölte, nem tudta, hogy az igazgató nem RMDSZ-tag, s hozzátette, a szervezet hozzájárulását adta, hogy Komán László versenyvizsgázhasson. Itt a baj! – szólt közbe indulatosan Balázs Attila tanácstag, az EMNP megyei elnöke. A képviselő többször is indulatosan közbeszólt, az elnök figyelmeztette, akkor beszéljen, ha szót kap. Balázs Attila kifakadásában támadta az RMDSZ-t, a szövetség két tanácstagját, Keresztély Irma volt és Kiss Imre jelenlegi főtanfelügyelőt.Keresztély Irma elmondta, Sepsiszentgyörgy önkormányzata elektronikus közbeszerzés útján hatástanulmányt rendelt a helyzet orvoslására. Ő egyéni vállalkozóként jelentkezett, szerződést kötöttek, és elkezdték a munkát. Szakember társaival közösen feltérképezték, hogyan alakult a városban a gyereklétszám, ezt lebontották iskolák szintjére, az oktatás nyelvére is. Végül javaslatokat fogalmaztak meg az azonosított gondok orvoslására. A csapat négy gyakorlati javaslatot nyújtott be, mindeniknek voltak pró és kontra érvei, ezeket is leírták. Egyik változat szerint minden iskolát egyesíteni kell, a második szerint két-két iskolát, a harmadik szerint városi konzorciumot kellene létrehozni, a negyedikben partnerségi szerződéssel lehet a problémát átívelni. 
Kiss Imre közölte, pártállástól függetlenül Komán László nyerte meg az igazgatói versenyvizsgát, a  politikai színezet nem számított. Felelevenítette a tanoda történetét: az Olt textilipari és a Perspektíva szakközépiskola összevonásával jött létre a Kós Károly szakközépiskola, tizennyolc évig volt igazgatója, ismeri a helyzetét. Az évek során a tanulók létszáma csökkent, míg 2002-ben 960 tanuló járt az iskolába, jelenleg 380-an vannak. Közel 12 ezer négyzetméteres felületével a megye legnagyobb oktatási intézménye, ez nem tartható fenn, gondoljunk csak a fűtésre – mondta Kiss Imre. Az átszervezésről való döntést a helyi tanács hozta meg, a tanfelügyelőség láttamozza. Az iskolának nem lesz jogi személyisége, de nem számoltak fel egyetlen osztályt sem – tette hozzá.Végezetül a tanácselnök elmondta, nem lehet felkészületlenül, indulatokkal vitázni.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kapcsolat a szórvány és Székelyföld között
Megyék közti kulturális együttműködésről egyeztettek a hétvégén a háromszéki Árkoson.
Az Összetartozunk székely- szórvány program már hetedik éve működik, eddig több száz programot szerveztek, és ennek keretében egyeztettek a hétvégén Kovászna Megye Tanácsának szervezésében a háromszéki, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyei programfelelősök.
A múlt évben tovább bővült a partnerség, megszervezték az első Fogarasi Magyar Napokat, egy olyan településen, ahol a kilencvenes évek elején még 126-an tanultak magyarul, most viszont már nem létezik magyar anyanyelvi oktatás – számolt be Grüman Róbert Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Elmondta, 1910-ben még nem számított szórványnak Fogaras, hatezer lakosából négyezer volt magyar, mára viszont jóformán teljesen felszívódott az alig száz éve még erős közösség, a 45 ezer lakosból alig ezer magyar.
Kun-Gazda Kinga-Viola, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusa arról beszélt, hogy az együttműködés keretében a Kovászna megyei minta alapján hatékonyabbá szeretnék tenni a Hunyad Megyei Értéktár Bizottság tevékenységét, dokumentálva és széles körben ismertetve Hunyad megye kiemelkedő értékeit.
A szórványmegyékben nagy igény van a néptánc-oktatásra, Kovászna megye szakmai támogatást nyújt, kiképezik vagy fejlesztik azokat a közösségi vezetőket, akik a néptánc- csoportok irányítását felvállalják – mondta Kiss Csilla a szórványprogram háromszéki koordinátora. Eldöntötték, hogy szeptemberben Háromszéken bemutatják a szórványmegyék kulturális értékeit.
Bíró Blanka

Székelyhon.ro

Folytatódik a Székely–Szórvány partnerség
Ismertetni a szórványvidékek kulturális értékeit!
Hunyad megyéből kéttagú küldöttség vett részt a hétvégén a Székely Szórvány partnerség első idei egyeztető találkozóján, a háromszéki Árkoson.
A tömbvidék és a szórványközösségek együttműködését szorgalmazó, RMDSZ által kezdeményezett program ezelőtt hét esztendővel indult, és gyümölcseként több száz olyan kulturális esemény említhető, mely nagyban hozzájárult az erdélyi magyar identitás erősítéséhez.
A Kovászna Megyei Tanács által szervezett hétvégi konferenciának az Árkosi Felnőttoktatási Központ adott otthont, ahol Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyék magyar közösségeinek képviselői egyeztettek a háromszékiekkel az idei közös kulturális programokról
A találkozó alkalmával, Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke megerősítette: A székely–szórvány program valódi közösségépítő, identitáserősítő partnerség, amelyet Kovászna Megye Tanácsa a továbbiakban is prioritásként kezel.
A partnerségben már hagyománnyal rendelkező szórványmegyék mellett első ízben képviseltette magát az egyeztetésen Máramaros megye magyar közössége. Tavaly Fogaras jelentette az új színfoltot a székely-szórvány együttműködésben, melynek köszönhetően sikerült megszervezni az első Fogarasi Magar Napokat, egy olyan településen, ahol száz év alatt 2 százalékra csökkent a hajdan többségi magyar lakosság aránya. A partnerség keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően azonban feléledt a kultúrélet Fogarason.
Kiss Csilla, a Kovászna Megyei Tanács szórványfelelőse elmondta: a háromszékiek idén is felvállalják a szórványbeli közösségek művelődési életének támogatását, és a feltérképezett igényeknek megfelelően különös figyelmet kívánnak fordítani a néptáncoktatásra, elsősorban a helyi közösségszervezők ilyen irányú képzésére.
Hunyad megyét Kun-Gazda Gergely és Kun-Gazda Kinga képviselte a találkozón. Utóbbi, a megyei Nőszervezet elnökeként, illetve a Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusaként elmondta: A több éve működő partnerségben a résztvevő felek egyaránt nyertesek szellemiekben. Az együttműködés keretében ebben az évben még hatékonyabbá szeretnénk tenni a Kovászna megyei minta alapján a Hunyad Megyei Értéktár Bizottságnak a tevékenységét, amelynek célja a Hunyad megyei kiemelkedő értékek dokumentálása és széles körű ismertetése, azok éltetése, népszerűsítése és hasznosítása. Ennek értelmében szeptemberben Háromszéken sor kerül a szórvány megyék kulturális értékeinek bemutatására, ezzel is hozzájárulva a partnerség erősítéséhez.
Ami pedig a kapcsolat Hunyad megyei vetületét illeti, a háromszéki megbeszélés értelmében a helyi magyar közösségek idén is vendégül láthatnak majd háromszéki néptáncegyütteseket, kórusokat, színtársulatokat és kézműveseket. Az erre vonatkozó helyi egyeztetésre e héten kerül sor – tájékoztatott az árkosi találkozót követően Kun-Gazda Kinga Viola.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Folytatódik a szórványprogram
Hetedik éve tart az Összetartozunk: Székelyföld–Szórvány Partnerségi Program, mely a szórványban élő magyarság felkarolását célozza. Időközben a program bővült, mára már felöleli a Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyében élő magyar szórványközösségeket. A hétvégén Kovászna Megye Tanácsának szervezésében az Árkosi Felnőttoktatási Központban egyeztettek a programfelelősök.
Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban több száz programot szerveztek a partnerség jegyében. A legújabb nagy horderejű megvalósítás az első Fogarasi Magyar Napok tavalyi megszervezése. 1910-ben Fogaras hatezer lakosából négyezer magyar volt, s csak kétezer román, mára viszont jóformán teljesen felszívódott az alig száz éve még erős közösség, a 45 ezer lakosból alig ezer magyar. A kilencvenes évek elején még 126-an tanultak magyarul, mára viszont már nem létezik magyar anyanyelvi oktatás. A múlt évi sikerre építkezve, idén májusban újra megszervezik a programot – közölte a megyeháza sajtóirodája. Kun-Gazda Kinga, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusa elmondta, az együttműködés részeként ebben az évben még hatékonyabbá szeretnénk tenni a Kovászna megyei minta alapján a Hunyad Megyei Értéktár Bizottság tevékenységét, amelynek célja a Hunyad megyei kiemelkedő értékek dokumentálása és széles körű ismertetése, azok éltetése, népszerűsítése és hasznosítása. Kiss Csilla Emese, Kovászna Megye Tanácsának munkatársa, a szórványprogram koordinátora tapasztalata szerint a szórványközösségekben nagy az igény a néptáncoktatásra, ennek érdekében szakmai támogatást nyújtanak oktatók képzésére. Grüman Róbert alelnök biztosította a feleket arról, hogy Kovászna Megye Tanácsa nagy fontosságot szentel a közösségépítő, identitáserősítő partnerségnek, és támogatásukkal több kulturális rendezvényre kerül sor az év végéig a szórványközösségekben. Az együttműködés eredményeképpen szeptemberben Háromszéken bemutatják a szórványközösségek kulturális értékeit.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

UNESCO-várólistára javasolták a székely kaput
Az UNESCO-várólistára javasolta a székely kaput az RMDSZ, a dokumentáció benyújtása óta azonban nem született döntés ebben a kérdésben. A szövetség szerint a teljes folyamatot újra kellene kezdeni.
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) várólistájára javasolta a székely kaput az RMDSZ. Hegedüs Csilla, a szövetség kultúráért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, ezzel a lépéssel szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy Romániában az erdélyi magyarság kiemelkedő kulturális, szellemi értékekkel rendelkezik.
A szövetség politikusától megtudtuk, az elmúlt év végén a szakértői kormány „suttyomban” eldöntötte, hogy változtat a várólistán: a művelődési minisztérium feltett a honlapjára egy erre vonatkozó hírt, amely szerint december végéig fogadnak újabb javaslatokat. Hegedüs Csilla rámutatott, a javaslatok benyújtásának határideje előtt négy nappal tudták meg, hogy a kormány módosítani akarja ezt a listát, és utolsó percben küldték el a székely kapura vonatkozó kész dokumentációt a kulturális örökségvédelmi hivatalnak. A politikus azonban úgy tudja, ebben a kérdésben azóta sem történt előrelépés, az újabb lista nem készült el.
Kérdésünkre elmondta továbbá, a várólista azt tartalmazza, amiről a kormány, a kulturális minisztérium vezetői úgy vélik, hogy különleges értéke miatt helye van az UNESCO világörökség-lajstromában, és amiről záros határidőn belül el is készítik a dokumentációt, hogy a világörökség részévé válhasson.
„Újra kellene kezdeni a teljes folyamatot”
„A jelenlegi romániai várólista is egy saláta – fogalmazott Hegedüs Csilla. – Sokan sok mindent javasoltak a módosítás bejelentése után. Ezután következik a konzultáció, majd el kell döntsék, hogy a javaslatok közül mi az, amit felvesznek, és mit nem. Bármennyire fontos ez a kérdés, az ország és a kormány ebben a pillanatban ezt nem kezeli prioritásként.” A szövetség politikusa úgy véli, az egész folyamatot újra kellene kezdeni, s széles körű konzultáció kellene megelőzze már a javaslatok beküldését is. A kulturális minisztérium országos műemlékbizottságának és az országos szellemiörökség-bizottságnak csak ezt követően kellene eldöntenie, hogy mi kerüljön fel a várólistára – tette hozzá.
Hegedüs Csilla leszögezte: a szövetség folyamatosan lobbizni fog majd a székely kapuért.  A dokumentáció összeállításában egyébként a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzszakértői is segítettek – mondta el lapunknak Vargha Mihály múzeumigazgató. Hangsúlyozta, az anyagban nem arra törekedtek, hogy felsorolják a fellelhető székely kapukat, de tucatnyi példával illusztrálták, hogy mekkora kulturális és szellemi értéket jelentenek. Elmondta továbbá, azért, hogy még jobban ráirányítsák a figyelmet az erdélyi építészet, épített örökség szimbolikus elemére, a székely kapura, március 3-án a múzeum bemutatja Balassa M. Iván A székely kapu című kötetét, és konferenciát is szerveznek ebben a témában.
Mentik a népművészeti értéket
Hargita és Kovászna megyében egyébként már több éve elkezdődött a székely kapuk megmentésére irányuló program. Kovács Piroska elhunyt máréfalvi néprajzkutató Europa Nostra Nagydíjat is kapott a székely kapuk mentéséért, népszerűsítéséért. Hargita megyében a program 2009-ben kezdődött, amikor a megyei önkormányzat betársult a Kőlik Egyesület munkájába, hogy megyei szintre terjeszthesse Kovács Piroska több évtizedes munkáját, megmentve az értékes székely kapukat.
A megyében működő múzeumok néprajzosai, illetve hagyományőrző egyesületek bevonásával indították el a megye székely kapuinak a felleltározását. 2009 óta a megyei önkormányzat restaurálási tervek elkészítését is finanszírozta műemlékvédelmi közszolgálata révén, ugyanakkor számos népművészeti remekművet sikerült megmenteni a pusztulástól. Kovászna megyében pedig a Kovászna Megyei Tanács fenntartásában működő Székely Nemzeti Múzeum megbízásából tucatnyi székely kaput restauráltak. Vargha Mihály igazgató úgy vélekedett, ebben a kérdésben nagy a felelőssége a falusi értelmiségnek, akiknek feladata lenne, hogy a falu vezetőségével együttműködve segítsenek az értékmentésben.
Amint arról beszámoltunk, az UNESCO közgyűlése tavaly decemberben nem sorolta a védett szellemi kulturális örökségek listájára a csíksomlyói búcsút. A búcsút Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kulturális minisztersége idején, 2011-ben terjesztették fel az örökségi listára. Kelemen egyébként a döntés kapcsán úgy nyilatkozott, a minisztérium képviselői nemcsak hogy nem tartották fenn a kezdeményezést, hanem még meg is köszönték az elutasítást az említett UNESCO-közgyűlésen, semmibe véve közel száz szakember munkáját és az erdélyi magyarság óhaját. A művelődési minisztérium közölte, a dokumentáció kiegészítésre szorul, de nincs szó arról, hogy végleg lemondtak a projektről.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Intézmény van születőben
Korszerű látványraktár kialakítását tervezik 
Kovászna Megye Tanácsa 2012 októberében szavazta meg az Erdélyi Művészeti Központ (EMÜK) létrehozását, mely 2014 májusában vette birtokba Sepsiszentgyörgyön a felújított egykori postaépületet. Az intézményt azzal a céllal hozták létre, hogy összegyűjtse, megőrizze és bemutassa az 1945 utáni erdélyi magyar modern, valamint kortárs képzőművészeti alkotásokat, különös tekintettel azokra a hagyatékokra, amelyeket szétforgácsolás vagy elkallódás fenyeget. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténészt, az EMÜK vezetőjét a vállalt célok megvalósításáról, tervekről kérdeztük, és az intézmény múlt évi tevékenységeit idéztük fel.
– Mára kikristályosodott az a szerep és feladat, melyet az EMÜK-nek szántak, ezért arra kérem, hogy fogalmazza ezt meg.
– Már a két világháború között felvetődött egy erdélyi képzőművészeti múzeum létrehozásának a gondolata, azonban a körülmények csak az elmúlt években tették lehetővé, hogy Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Kovászna Megye Tanácsa és az anyaország támogatásával hozzálássunk a megvalósításához. E folyamat elindítója és mozgatórugója Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész volt, azonban ilyen irányú törekvését az erdélyi magyar képzőművész-társadalom egésze felkarolta. A múzeumnak intézményes keretet ugyan még nem sikerült biztosítani, viszont létrejöttének a megalapozása, és az ide vezető program végrehajtása évek óta sikeresen zajlik egy civil egyesületen keresztül. 
– Mit tudtak mostanig megvalósítani? 
– Rendelkezésünkre bocsátották ezt a korszerű kiállítótermekkel, megfelelő raktárhelyiségekkel és irodákkal ellátott épületet, melyben egymás után nyílnak az általunk szervezett tárlatok, és folyamatosan bővül a gyűjteményünk, valamint a munkatársaink köre. 
– Működésük szempontjából milyen volt a mögöttünk hagyott esztendő? 
– Sikeresnek ítélem, ugyanis a kitűzött céljainkat meg tudtuk valósítani. Tizenöt kiállítást szerveztünk, melyből tizenegyhez katalógust is tudtunk csatolni, illetve 54 nagy értékű műtárgy került be a gyűjteményünkbe. Ez utóbbiakat a nálunk kiállító művészek, vagy a hagyatékaik őrzői adományozták. Kiemelkedő esemény volt továbbá a Székelyföldi Grafikai Biennále, és Székelyudvarhelyen bemutattuk az eddig összegyűlt műalkotásainkat, illetve néhányat a birtokunkba csak ezután kerülők közül is. 
– Mi az, amire büszke az elmúlt év rendezvényei közül?
– A még mindig látogatható Jakobovits-kiállítás, melyet nem véletlenül rendeztünk be a földszinti és emeleti termekbe is. Azon kívül ugyanis, hogy amint már említettem, ő a leendő Erdélyi Képzőművészeti Múzeum szellemi szülőatyja, de kiemelkedő kortárs művészeink egyike is. Egy olyan alkotó, akinek életműve, bár helyi sajátosságokkal tűzdelt, nemzetközi viszonylatban is bemutatható. Ugyanakkor megelégedéssel tölt el növekvő hírnevünk is, melynek hozadéka a minket felkereső művészek vagy örököseik, illetve a hozzánk látogatók számának állandó gyarapodásában is lemérhető. 
– Maradtak megvalósítatlan célkitűzések?
– Igen, éspedig egy olyan korszerű, úgynevezett látványraktár kialakítása, melyben a művek gördíthető falakon vannak elhelyezve, és így a szakmai érdeklődőknek könnyedén megmutathatók.
– A Lábas Házban található felületekkel bővült a kiállítóterük. Ennek milyen hatása van a működésükre?
– Itt a még be nem érkezett, de ígéretes művészek alkotásait tervezzük bemutatni. 
– Melyek az idei tervek és célkitűzések?
– Megközelítőleg 20 kiállítást tervezünk, melyből tízhez katalógust, a közönségszervezés terén pedig aktívabbá szeretnénk válni, és főleg a diákok köréből még több látogatót bevonzani. Éppen ezért ez úton is arra biztatjuk az érdeklődőket, hogy keressenek fel minket, hiszen ezt ingyenesen megtehetik.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Tamás Sándor: furcsa esetekből tényleg nem volt hiány a megyei önkormányzatnál
Az elmúlt négy évben 104 nyelv- és szimbólumhasználati ügyben léptek fel Kovászna megye önkormányzatai ellen a megye prefektusai. A kormány helyi képviselőinek a fellépéseiről Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke tartott szerdán sajtótájékoztatót Sepsiszentgyörgyön. A politikus cáfolta Sebastian Cucu prefektus január végi állítását, amely szerint csupán 38 ilyen eset lenne. Tamás szerint a kormány helyi képviselőjének a számítása "páratlan, de nem hibátlan". Tamás Sándor elmondta, összesen 98 iratcsomót sikerült azonosítani, amelyek 104 esetet tartalmaznak (olyan iratcsomók is vannak, amelyekben több esetet kifogásol a prefektus), de hozzátette: lehet, hogy nem teljes a lista. A tanácselnök rámutatott: „2012-2016 közt, ahogy mi számoltuk, hiszen mi járunk a bíróságra, összesen 104 esetben volt, hogy a prefektus valamit megtámadott. Összesen 96 iratcsomó van, 2 büntetési jegyzőkönyvvel, 44 felszólítással, 50 bírósági üggyel. Persze volt olyan helyzet, amikor az észrevétel jogos volt, olyankor módosítottunk határozatainkon.” Mindezek mellett, csupán Dan Tănasă leveleiből tekintélyes méretű dosszié gyűlt össze – a vastag, 190 levelet tartalmazó gyűjteményt Tamás Sándor be is mutatta a sajtó képviselőinek, hozzátéve, hogy furcsa esetekből tényleg nem volt hiány a megyei önkormányzatnál. Ilyen volt, amikor a Filon Aurel, a Călărași megyében levő Sărulești Gară településről a Székely Nemzeti Múzeum által rendezett Gomba Nap plakátjait kifogásolta, mivel azok külön készültek román, illetve magyar nyelven. „Az országban minden probléma meg volt már oldva akkor is, amikor a kökösi önkéntes tűzoltók szertáránál az egymás mellett elhelyezett magyar és a román felirat esetében merült fel probléma, nevezetesen fontosabb lett volna, hogy a román a magyar fölé kerüljön. Vannak közérdekű dolgok, hiába” – fogalmazott ironikusan az elnök. Tamás Sándor hangsúlyozta: azt szeretné, hogy a mindenkori prefektus hozzájáruljon a megye ügyeihez, ne legyen közömbös azokkal szemben. „Ahhoz képest, hogy több prefektusunk volt Kovászna városából, például az arrafelé vezető országút felújításáért egyikük sem lobbizott, holott ráférne a javítás. Ha már itt tartunk, van jó hírem is: az Országutakat Kezelő Társaság, a CNADR számára jóváhagytak 200 000 lejt tervezésre, illetve 8,5 milliót kivitelezésre: ezt a Bükszád, Bálványos, Torja szakaszra fordítják, a munkálatok még idén megkezdődnek. Ilyen ügyekben várnánk a prefektusok együttműködését” - mondta. (mti, közlemény)
Transindex.ro

A prefektusok a fejlődés kerékkötői
Ahelyett, hogy a térség fejlesztésében lenne partnere a megyei és helyi önkormányzatoknak, a prefektúra pereket zúdít a nyakukba. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján Sebastian Cucu kormánymegbízottnak egy korábbi nyilatkozatára reagált. Idézte Codrin Munteanu korábbi prefektust, miszerint az a feladatuk, hogy a kézifék szerepét töltsék be a helyi közigazgatásban.
Tamás Sándor a megyei tanács januári soros ülésén kitört zászlóvita során említette, hogy 2012 óta a prefektusok több mint száz eljárást indítottak a megyében anyanyelv- és jelképhasználat okán. Sebastian Cucu évértékelőjén erre reagálva közölte, nem tudja, az elnök honnan vette a számot, mert adataik szerint csupán 38 ilyen bírósági eljárás volt, és ezek közül csak ötben érintett a megyei önkormányzat. Tamás Sándor most viszontreagált: „a prefektus matekje páratlan, de nem hibátlan”. Kifejtette, 2012 és 2016 között 104 esetről van szó, ezek 96 iratcsomót jelentenek. Ezekből 2 büntető jegyzőkönyv, 44 felszólítás és 50 bírósági ügy. És ezeken kívül ott van a hivatásos feljelentő, aki 16 pert indított. A Dan Tanasă megyeházának címzett 190 beadványából összeállított iratcsomót felmutatta az elnök.
A felszólításokból többnyire bírósági eljárás következett. Arra is volt példa, hogy a felszólítás a bírósági idézéssel egy napon érkezett meg. Sok esetben a felszólítás is elmaradt, a Kovászna Megyei Törvényszék idézéséből tudták meg, hogy keresetet nyújtott be az éppen aktuális prefektus. A jóindulat hiányáról árulkodik az említett 50 bírsági ügy, mely a megye közigazgatási egységeire vonatkozik. Kovászna Megye Tanácsát hét felszólítás és tíz bírósági kereset érinti, pontosított az elnök, aki idézett egyes esetekből.
Néhai Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármester ellen azért indítottak eljárást, mert nem viselte a kék-sárga-piros keretszalagot a Kőrösi Csoma Sándor Líceum fennállásának 55 éves évfordulóján. Olyan kereset is volt, hogy kötelezzék az alperes önkormányzatot Sepsibodok község bejáratánál felállított „kézműves” helységnévtábla kicserélésére. A községben a hivatalos bejárati tábla – fent Bodoc, alatta Sepsibodok – mögött, a hídon túl állítottak egy köszöntő táblát: Isten hozott Bodokon/Bine aţi venit în Bodoc felirattal. Egy másik keresetben a kökösi önkéntes tűzoltó-alakulat székházának feliratába kötöttek bele, nem tetszett, hogy a román és a magyar szöveg egymás mellett van, kérték, hogy a románt a magyar fölé helyezzék. Az elnök kedvence az, amikor a megyeháza iratainak háromnyelvű fejlécét kifogásolták. Két prefektus is felszólítást küldött, végül beperelte Dan Tanasă, ám elveszítette a pert a táblabíróságon. Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét tízezer lejre bírságolták, mert nem voltak megelégedve a visszaszolgáltatás ütemével. Tamás Sándor hozzátette, Romániában nem itt kellene keresni a visszaszolgáltatás lassúságát, hanem egész más helyen, mint az elmúlt időszak bizonyította. S ezt az esetet nem is számolták bele a közölt adatba. Azt viszont igen, hogy Bokor Tibort, Kézdivásárhely polgármesterét ötezer lejre bírságolták, mert 2014-ben Románia nemzeti ünnepén „nem volt elég zászló kitűzve”.
Az elnök elmesélte, egy Aurel Filon nevű állampolgár a Călăraş megyei Săruleşti Gară nevű településről észrevette és kifogásolta, hogy Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat által támogatott, a László Kálmán Gombászegyesület által a Székely Nemzeti Múzeumban szervezett Gombanap plakátja nem kétnyelvű, hanem külön volt magyar és külön román nyelvű plakát. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult. Érdekes módon, szóról szóra ugyanazt a beadványt, ugyanazokkal a hibákkal, elírásokkal nyújtotta be a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is ebben a kérdésben.
Tamás Sándor ironikusan kifakadt: az országban minden probléma meg volt oldva, már csak a kökösi önkéntes tűzoltók tábláján levő sorrend és a megyeháza fejlécének kérdése maradt. Az a gond, hogy amíg az önkormányzatok konkrét gondok megoldásával foglalkoznak, a prefektusoknak – amint azt Codrin Munteanu megfogalmazta az akkori belügyminiszter jelenlétében – a helyi közigazgatás kézifékének szerepét kell betölteniük, mondotta Tamás Sándor. Hozzátette, sajnos nagyon sokszor igaz is, hogy a prefektusok Székelyföldön kézifékként működnek. 2012 óta Codrin Munteanu, Dumitru Marinescu, Marius Popică és Sebastian Cucu volt prefektus. A legtöbb támadás – 44 eset – a legrövidebb ideig regnáló Marius Popică idejében született. A kormánymegbízottak többségéről elmondható, hogy egy gyufásdoboznyi fejlesztési értéket nem hoztak a megyébe.
Szekeres Attila
Háromszék
Erdély.ma

A megyeháza átvállalja (Otthoni beteggondozás)
„A kormány cserben hagyja, mi támogatjuk az otthoni beteggondozást: a megyei tanács megduplázza az általa létrehozott szociális pályázati alapot, hogy megmentse a Diakónia és Caritas létfontosságú munkáját, miután a munkaügyi minisztérium egyik napról a másikra megvonta a támogatást a szociális szolgáltatást végző civil szervezetektől” – jelentette be Tamás Sándor, a megye tanács elnöke tegnap azt követően, hogy az érintett civil szervezetek képviselőivel egyeztetett.
A megyeháza sajtóirodája által kiadott közlemény tudatja: Kovászna megye önkormányzata idén 800 ezer lejre emeli az eddigi 400 ezer lejes szociális pályázati keretet, amelyből az említett szervezetek folytatni tudják otthoni betegápolói tevékenységüket. A szociális szolgáltatásokat végző szervezetek a megyei költségvetés elfogadása után nyújthatják be pályázatukat.  „A kormány cserben hagyta a Diakónia Keresztyén Alapítványt és a Gyulafehérvári Caritast, a megyei önkormányzat most is átvállal olyan feladatokat az államtól, amelyeket országosan is kellene finanszírozni. Mi nem engedjük el a rászorulók kezét, fontos számunkra, hogy Háromszéken az idősek és a hátrányos helyzetűek a megfelelő ellátásban részesüljenek, éppen ezért támogatjuk kiemelten a szociális ellátásban részt vevő civil szervezetek tevékenységét” – fogalmazott Tamás Sándor. 
Makkai Péter, a Diakónia Keresztyén Alapítvány által működtetett Írisz Ház igazgatója azt nyilatkozta: nincsenek szavak az ilyen helyzetre, hiszen magyarázatot sem kaptak arra, hogy a munkaügyi minisztérium miért vonta meg a szociális szolgáltatások támogatását. Hatalmas hiányt jelent az otthoni gondozóktól elvett összeg, amely a Háromszéken működő Diakónia teljes költségvetésének közel felét jelenti. „Ez az alap azoknak biztosít munkát, akik nap mint nap felkeresnek a megyében olyan mozgássérült, ágyban fekvő vagy egyedül élő idős embereket, akikről nincs, aki gondoskodjon: ha kell, gyógyszert visznek, tüzet gyújtanak, takarítanak, azzal segítenek, amire szükség van” – magyarázta Makkai Péter, aki szerint a kormány most is azt hangoztatja, hogy emeli a szociális juttatásokat, de tulajdonképpen elvágja az ígért összeget, és erre nincs logikus magyarázat.
Az otthoni beteggondozásra kiemelten figyel a megyei tanács, hiszen az elmúlt években Háromszéken több mint 80 településen mintegy 1300 személyhez jutottak el rendszeresen a szervezet munkatársai. A két szociális alapítvány székelyföldi szervezetei annak ellenére is folytatják tevékenységüket, hogy a munkaügyi minisztérium évről évre kevesebb állami támogatást nyújt számukra. Ezért fontos, hogy évről évre nő a megyei önkormányzat által biztosított támogatás. 
(demeter)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A jövő a mai magyaroktól függ
Születésének 460. évfordulóján színvonalas ünnepségsorozattal tisztelgett Nyárádszereda Bocskai István emléke előtt, akit a székelyek ebben a kisvárosban választottak fejedelmükké1605. február 21-én.
A fejedelem nevét viselő gimnáziumba pénteken a megye más iskoláiból is érkeztek diákok történelmi és sportvetélkedőkre, szombaton délelőtt a művelődési házban Mihály Eszter nyárádszentsimoni művész hagyományos középkori technikával, magyar és keleti rokon népek mintáival díszített nemez- és kelmekiállítását tekinthették meg az érdeklődők, majd a középiskolások irodalmi és zenés hitvallására került sor.
Sárándi Tamás történész a második bécsi döntést követő, 1940 őszén sorra kerülő magyar katonai bevonulást és erdélyi közigazgatási átvétel időszakát mutatta be a Levezényelt visszacsatolás című kötetével, míg Kovászna Megye Tanácsának elnöke régi erdélyi térképgyűjteménnyel érkezett, illetve Petelei Klára Descriptio Transilvaniae című, 57 szerző 85 térképével illusztrált könyvét ismertette a közönséggel.
Délután a házigazda Tóth Sándor polgármester mutatta be Nyárádszeredát, mint kistérségi központot, majd Buksa Ferenc rigmányi lelkész a tizenkét éve folytatott, főleg a Nyárádmentét felölelő családfakutatásairól tartott előadást, este pedig a Bekecs néptáncegyüttes mutatta be az Esszencia című erdélyi folklórműsorát a művelődési házban.
Pénteken este díszülést tartott a városi tanács, amelynek keretében az önkormányzat díjazta azokat a kisdiákokat és pedagógusaikat, akik a 2015–2016-os tanévben kiváló eredményeket értek el megyei szinten. Az óvodások mesemondó versenyén elért első helyezésért Kiss Adrien, az óvodásoknak szervezett Kiskurutty Játéktanoda versenyén elért első helyért Kiss Adrien, Csiszér Tibor, László Gergő, Varga Zselyke kapott elismerést, a kisiskolásoknak szervezett mesemondó verseny első helyezéséért Török Ivett, a kisikolásoknak szervezett Kurutty általános műveltségi vetélkedőn elért első helyezésért Török Ivett, Csipán Réka, Kátai Zsanett és László Boglárka kapott oklevelet, továbbá a győzteseket felkészítő pedagógusok is: Balogh Judit és Kádár Ilona óvónők, Kátai Judit tanítónő.
A rendezvénysorozat vasárnap délelőtt a főtéri református templomban ünnepi istentisztelettel folytatódott, amelynek keretében a Bocskai Dalkar műsorral tisztelgett a fejedelem emléke előtt. Az ünnepség díszvendége, dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának üdvözletét is hozta, és arra kereste a választ, hogy megtartottuk-e Bocskai testamentumát, „a szép egyezséget, atyafiúi szeretetet”.
2010-ben közjogi nemzetegyesítésre került sor, mára 920 ezer határon kívüli magyar kapott magyar állampolgárságot. De „egyezség” van az erdélyi és magyarországiak között abban is, ami az önigazgatást, autonómiát illeti, hogy egy közösség szabadon dönthesse el, mikor milyen zászlót tesz ki és hová, hogy gyerekét milyen iskolában taníttatja, identitását hogyan őrzi, használja. Az, hogy 2105-ben Nyárádszeredában, a Nyárád völgyében lesz-e magyar szó, és táncolják-e székely táncainkat, az a mai magyaroktól függ – hangsúlyozta a politikus.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

Tíz csapat a döntőben (Jancsó Benedek Történelmi Emlékverseny)
A sepsiszentgyörgyi vártemplom és Sepsiillyefalva ostrománál közel kilencszáz fő esett el az 1658–1661 közötti tatárjárás idején, és ugyanekkor a támadók felgyújtották a csíksomlyói templomot, de a Szűz Mária-kegyszobor sértetlen maradt – tudtuk meg a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum hetedik osztályos diákjainak pályamunkájából, amellyel a hét végi értékelőn bejutottak az első tíz csapat közé a Jancsó Benedek Történelmi Emlékversenyen.
A helytörténeti témákat feldolgozó, jeles személyiségeket bemutató, történelmi eseményeket ismertető háromfőnyi diákcsapatok kisfilmekkel, vetített képes prezentációkkal jelentkeztek a szombati sepsiszentgyörgyi fordulóra, a tizenöt csapatból tízet választott ki az Egyed Ákos történész, akadémikus elnökletével értékelő bizottság. A továbbjutó baróti, csernátoni, gelencei, kézdiszentléleki, kézdivásárhelyi, lemhényi, mikóújfalusi, sepsiszentgyörgyi és torjai csapatoknak a március 25-i gelencei döntőn a székelységhez kapcsolódó történelmi, irodalmi, építészeti, földrajzi, népi kultúra témában kell feladatokat megoldaniuk.  Az emlékversenyt a magyarországi Jancsó Alapítvány és Kovászna Megye Tanácsa szervezte a Bethlen Gábor Alap támogatásával. Jancsó Antal, az alapítvány kuratóriumának elnöke lapunknak elmondta, a döntőre várják azokat a csapatokat és felkészítőiket is, akik nem jutottak be a tíz közé. A versenyt jövőben is megrendezik, szeretnék egész Székelyföldre kiterjeszteni a felhívást – közölte Jancsó Antal.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Március 15.-e munkaszüneti nap Romániában?
Törvénytervezetet nyújt be a parlamentbe, hogy március 15-ét, a világ magyarságának ünnepét, hivatalos munkaszüneti napnak nyilvánítsák - jelentette be szerdai sajtóértekezletén Kulcsár Terza József parlamenti képviselő. 
„Mi, magyarok vagyunk a legnagyobb romániai kisebbség. Mi tiszteletben tartjuk a román nemzeti ünnepet, de azt szeretnénk, hogy március 15-e, a mi nemzeti ünnepünk, munkaszüneti nap legyen a magyarok számára, hogy méltó módon részt vehessenek az ünnepségeken. (...) Ez ügyben törvénytervezetet nyújtunk be a parlamentben” – nyilatkozta Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke. 
Néhány évvel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal és a Kovászna megyei tanács belefoglalta az alkalmazottak kollektív munkaszerződésébe, hogy március 15-én szabadnapot kaphatnak. „Ez egy úttörő kezdeményezés, mert Székelyföldön ez volt az első olyan dokumentum, amely kibővítette a hivatalos szabadnapok sorát. Véleményem szerint előrelépés az, hogy március 15-e Székelyföldön lett először munkaszüneti nap” – nyilatkozta akkor Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. 
maszol.ro

Felhívás helyi értéktárak létrehozására (Megyeinfó)
Minden közösségnek vannak értékei, amelyeket nemcsak meg kell őrizni, de másokkal is meg kell ismertetni, használni kell őket, élni kell velük, hogy a jövő nemzedékek számára is hozzáférhetők maradjanak.
Ezzel a céllal fogadták el a hungarikumokról szóló törvényt, amely szerint külhoni értéktárak is alakulhatnak. Kovászna Megye Tanácsa 2016. április 26-án hozta létre a megyei értéktárat és megyei értéktár bizottságot, amely összesíti a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatait, azonosítja a megye területén fellelhető nemzeti értékeket, dönt a megyei értéktárba bekerülő nemzeti értékekről, és nyilvántartás céljából elküldi azt a Székelyföldi és az Erdélyi Értéktárnak. A megyében már alakultak települési értéktárak is: 2016-ban Kisbacon hozta létre saját települési értéktárát és részt vett az Értékőrök programban. 2017 februárjában Csernátonban is megalakult a helyi települési értéktár. A megyei bizottság értékeit vigyázó települések jelentkezését várja, további információk awww.repertorium.ro honlapon, melynek javaslattétel ablakában minden szükséges információ elérhető egy háromszéki érték felterjesztéséhez.
(A Megyeinfó Kovászna Megye Tanácsának fizetett tájékoztatója)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely vagy román jelképek?
Ismét elkezdték számon kérni a román jelképek hiányát a székelyföldi közigazgatási egységek címereiből, zászlóiból. Nemcsak a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának minapi beadványáról van szó, vagy korábban megfogalmazott sirámairól, hanem Kovászna Megye Tanácsának januári soros ülésén is szóba került a téma. Egyszóval, nem győzik eleget sérelmezni, hogy – mint fogalmaznak – nincsenek román szimbólumok az „úgynevezett székelyföldi” jelképekben, pedig a terület itt található, Románia szívében. Olyan képtelenség is elhangzott, hogy Kovászna megye mai címere tulajdonképpen az egykori Osztrák–Magyar Monarchia korona nélküli jelképe, vagy hogy a Magyar Királyság egyszerűsített címere.
De mi lenne egy román jelkép? – szögeztük neki a kérdést egyik hangoskodónak. Nem is tudom… – jött a válasz, aztán néhány másodpercnyi kínos csönd és némi fejvakargatás után nagyon halkan: hát, azt hiszem, szóval, vagyis a juhászat… az ősi román mesterség, például. Nos, a juhokkal már megjártuk. Egy jegyzetben már pedzettük a témát, aztán egy nagy „hazafi” olyanokat írt blogján, hogy a jegyzetíró nacionalista, sovén, románellenes, a nemzetet lenéző, semmibe vevő stb. Ezt többször megismételte, s egyes román lapok is átvették. De hát mégis, mi lenne egy román jelkép? Nézzünk csak körül a Kárpátokon túl, az úgymond igazi román városok, megyék címerei között. Vegyük mindjárt a legrománabb nevű települést, a Neamț megyei Roman (Románvásár) várost. Vörös pajzsában egyetlen vaddisznófejet láthatunk. Mi ebben a román? – tehetjük fel a kérdést. Semmi, de a címer nagyszerű, mivel egyszerű, és a település régi címerét újította fel. Vagy lássuk Călărași városát. Címerében egy lovas. Milyen lovas? Román? Mitől? Egyszerűen beszélő címer, hiszen a város nevének jelentését mutatja fel képi formában. Dâmbovița megye címerében egy őz, Gorj megyéében egy szarvas látható. Mi ezekben a román specifikum? Vagy lássuk csak a nap és holdsarló alkotta párost! Mindenki tudja, hogy a nap és hold a székelyek jelképe, 1659-ben az erdélyi országgyűlés törvénybe is foglalta ezt a tényt. De nem sajátíthatjuk ki az égitesteket. Amikor székely szimbólumként használjuk, akkor székely jelkép a páros, de máskor általános címerkép. Rögtön látni fogjuk, hogy még mennyire! Nézzük csak Slatina városát. Ott található Havasalföldön, igazán nem mondhatja senki, hogy székely vagy magyar. Lássuk címerét. Aki teheti, az interneten írja be a képkeresőbe: „stema Slatina”. Meg fog lepődni: az oldal tele lesz a város címerével, melyben kék alapon virít a bástyát közrevevő arany nap és holdsarló. De a nap és hold párosa ott látható számtalan román templomban, moldvai és havasalföldi sírköveken is, és egyik helyen sem székely jelképként formázták meg, hanem égitestekként, a nap és éjszaka szimbólumaként. Mivel a nap mindenkire ragyog: Sol omnibus lucet.
A címer és a zászló jelkép, megkülönböztet és egyéniesít. Ne keressük a kákán a csomót! Ne keressük azokban a román jelképeket, hiszen a közigazgatási címer és zászló egy település vagy megye egészét jelképezi, nem nemzetiségi statisztika, nem arra való, hogy mutassa, hol hány százalékban élnek románok vagy magyarok. A címertan hagyományokon alapuló középkori eredetű tudomány – hagyni kell, hogy szakemberek műveljék.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Barót csapata győzött (Jancsó Benedek Történelmi Emlékverseny)
Baróti diákok csapata nyerte meg a Jancsó Benedek Történelmi Emlékverseny döntőjét, amelyet szombaton tartottak Gelencén, a nagy székely tudós szülőfalujában. Az első alkalommal megszervezett kétfordulós vetélkedőt 7–8. osztályos háromszéki tanulók számára hirdették meg.
A végső megmérettetésre tíz csapat jutott tovább: a kézdiszentléleki Apor István-iskola, a lemhényi Bem József-iskola, a csernátoni Bod Péter-iskola, a mikóújfalusi Fejér Ákos-iskola, a baróti Gaál Mózes-iskola, a gelencei Jancsó Benedek-iskola, a torjai Kicsi Antal-iskola, a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes- és Petőfi Sándor-iskola, valamint a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum, a megyeközpont csapata azonban betegség miatt nem jelent meg a döntőn. A rangos vetélkedő zsűrijének elnöke Egyed Ákos történész, akadémikus volt. A zsűriben Ivácson László, a Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője, Egyed Emese kolozsvári egyetemi tanár, Farkas Ferenc történelemtanár, a kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója, Jancsó Norbert, a Jancsó Alapítvány kurátora, Várallyay Réka és Jánó Mihály művészettörténészek vettek részt. A csapatok regisztrálása után a résztvevők az iskola udvarán felállított Jancsó Benedek-szobor elé vonultak, ahol a magyar himnusz eléneklése után megkoszorúzták a mellszobrot, Petrovits István alkotását. A verseny a Bodor György Művelődési Otthon nagytermében zajlott. Örömmel biztosítottak a versenynek otthont, hiszen Gelencén fontosnak tartják az iskola névadója, Jancsó Benedek emlékének ápolását, szellemiségének továbbvitelét – fogalmazott Kovács Zsuzsanna, a gelencei Jancsó Benedek-iskola igazgatója. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében támogatásáról biztosította a Jancsó Alapítványt, ugyanis a megyei önkormányzat kiemelt feladatának tartja a székely identitáserősítő kezdeményezéseket. Szellemi lámpásokra van szükség – mondta Jancsó Antal, a Jancsó Alapítvány kuratóriumi elnöke, reményét fejezve ki, hogy a diákok mindegyike gazdagodott a felkészülés során. Egyed Ákos történész-akadémikus értékelése szerint felkészült csapatok jelentkeztek a felhívásra, és arra ösztönözte a fiatalokat, hogy mélyüljenek el még jobban ebben a témában. Reményét fejezte ki, hogy az elsajátított ismeretek segítik megőrizni székely identitásukat. A versenyt a baróti Gaál Mózes-iskola csapata nyerte, második helyezett a csernátoni Bod Péter-iskola, harmadik helyezett a kézdiszentléleki Apor István-iskola csapata lett. Különdíjban részesültek a mikóújfalusi Fejér Ákos-iskola tanulói ötletes kisfilmjükért, amelynek alapját egy, a településüket bemutató játékos vers képezte. A vetélkedőn jelen levő Jancsó Antal alapítványi elnök azt is elárulta, hogy a történelmi vetélkedőt ezentúl minden esztendőben megszervezik, kiterjesztik a másik két székely megyére is, majd távlatilag Erdélyre, illetve az egész Kárpát-medencére.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar intézményvezetőt váltottak le (Politikai tisztogatást kiált az RMDSZ)
Felháborodásának adott hangot szerdán Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának és az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke annak kapcsán, hogy a mezőgazdasági miniszter aznap különösebb indoklás nélkül felmentette tisztségéből Szakál Andrást, a vidéki beruházások támogatásáért felelős ügynökség vezetőjét.
A megyei képviselő-testület vezetője szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt berkeiben született döntésről van szó, amely nagy valószínűséggel Horia Grama háromszéki szociáldemokrata politikus „érdeme”. Tamás Sándor szerint kár, hogy politikai megfontolásokból egy igencsak rátermett, hozzáértő szakembert korábban már alkalmatlannak bizonyult vezetőre váltanak le csak azért, hogy az SZDP megyei számításai bejöjjenek. Szakál András rátermettségét bizonyítandó Tamás Sándor elmondta: Kovászna megye élen jár a vidékfejlesztési pályázatoknál, a hegyvidéki agrártevékenységet, fejlesztéseket támogató programra az összesen benyújtott negyven kérelem fele Háromszékről érkezett. Ez az eredmény csak úgy volt lehetséges, hogy Szakál András és az által vezetett intézmény tevékenyen részt vett a népszerűsítésben, a pályázatok előkészítésében, benyújtásában. Az RMDSZ politikusa rámutatott: szakmai és politikai szinten mindent megtesznek azért, hogy Szakál András visszanyerje tisztségét, mivel egy jó szakemberről van szó. A kormánykoalícióval kötött megállapodásra alapozva értesítik a szaktárcavezetőt és a kormányfőt a helyzetről. Tamás Sándor szerint feltételezhető, hogy Petre Daea miniszter úgy írta alá a felmentésről szóló határozatot, hogy nem ismerte a helyi viszonyokat, állapotokat, ezért alaposan tájékoztatni fogják.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ahol még a turistajelzések sem lehetnek többnyelvűek
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) háromszéki szervezete idén ünnepli megalakulásának 125. évfordulóját. A jubileumi közgyűlést hétfőn este tartották, a könyvtár, vagyis az egykori Megyeháza nagytermében, ahol épp 125 évvel ezelőtt, 1892. április 3-án Potsa József Háromszék megye főispánjának kezdeményezésére megalakult az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület Háromszék megyei osztálya.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az ülésen megígérte, segítenek megoldani a háromszéki EKE-székház gondját, és tájékoztatta a résztvevőket, hogy elkezdődött az egyeztetés a bodoki önkormányzattal és közbirtokossággal, hogy a hetven évvel ezelőtt a Bodoki-havasokra tervezett menedékházat vagy kilátót megépítsék. Az ülésen Kovács Lehel, az EKE országos elnöke arról számolt be, tizenhárom megyei önkormányzathoz fordultak beadvánnyal, hogy többnyelvű turistajelzéseket helyezzenek ki, és két helyről kaptak választ: Arad megye elutasította a kérést, a Kolozs megyeiek minisztériumi szakvéleményt kértek. Ma tehát csak Hargita és Kovászna megyében vannak többnyelvű turistajelzések, elszórtan még Maros és Bihar megyében.
Dukrét Lajos, az EKE háromszéki elnöke elmondta, az 1990 utáni újraalakulás óta több mint kétezer kilométernyi turistautat festettek újra és jelöltek ki, pár éve pedig kezdeményezték a kisgyermekes családokhoz szóló kisbakancsos mozgalmat, hogy ezzel is biztosítsák a természetjárók szervezetének utánpótlását. Az EKE 26. vándortáborát idén a háromszéki Rétyi Nyírben szervezik július 25–30. között, ez idő alatt harminc túrát és számos kulturális programot szerveznek. A táborba mintegy 1300 vendéget várnak.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro