Háromszéken folyamatosan nő a munkanélküliség, a jelenség aggasztó – közölte sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Januárban a megyében a munka­nélküliség 8,3 százalékos volt, március végén már közel 9 százalékos. /Közben az országos átlag csökkenőben van, jelenleg 6,2 százalék/. /(mózes): Súlyosbodik a helyzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

Foglalkoztatási szolgáltatások és interaktív álláslehetőségek révén próbálja szülőhelyükön marasztalni a háromszéki fiatalokat a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság, a megyei munkaerő-ügynökség, valamint a kolozsvári E-Meló Munkaközvetítő Hálózat. A három intézmény közösen szervez állásbörzét június végén. /Domokos Péter: Háromszéki állásbörze fiataloknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Ellenérzést váltott ki Vlastimir Isacovici, a sepsiszentgyörgyi Olt Textilgyár igazgatója elképzelése, hogy a vállalathoz száz kínai vendégmunkásnőt hozna dolgozni. Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal vezetője kifejtette, itt is van elég munkanélküli. Puskás Bálint szenátusi interpellációban hívja fel a figyelmet a textilgyárak vezetőinek kezdeményezésére. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a romániai gyárak olcsó kínai munkaerőt hozzanak be, mikor itthon jelentős a munkanélküliség és szakember is van bőven. Puskás Bálint jövő hét elején a miniszterelnökhöz intézett parlamenti felszólalásában azt kéri majd, ne adjon a kormány munkavállalási engedélyt a kínai textilmunkásoknak. /Mózes László: Kínaiakat hívnak dolgozni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

Jövő év január 31-én bezárják az erdővidéki szénbányászat még működő utolsó fejtését, emiatt 250 személy marad munka nélkül, tájékoztatott Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerő Ügynökség vezetője. A jövedelmező bánya felszámolását, illetve a tömeges elbocsátást a ploiesti-i székhelyű Országos Bányatársaság rendelte el. Fehér Zoltán, az erdővidéki bánya igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy a bezárás után magánosítják a bányát, és az új tulajdonos újraindítja a kitermelést. Az igazgató szerint az erdővidéki bányából még 10 évig lehetne szenet termelni. „Vannak szerződéseink, jövedelmező a bánya. Idén 250 ezer tonna szenet termeltünk ki”– mondta Fehér Zoltán. /Kovács Zsolt: Jövedelmező, mégis bezárják a bányát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Úgynevezett alvóvárossá, a mindössze 30 kilométerre fekvő Brassó külvárosává válhat a közeljövőben Sepsiszentgyörgy – vetette fel Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő Ügynökség igazgatója. Kelemen Tibor szerint kijelentését igazolni látszik a tapasztalat is, hiszen egyre több a Brassó megyei rendszámot viselő autó a parkolókban, félóránként pedig zsúfolva járnak a maxitaxik a két város között. Egyre több brassói vásárol vagy épít Sepsiszentgyörgyön és környékén ingatlant, vonzza őket, hogy alacsonyabbak az árak, kisvárosi a csend és a nyugalom, jó a közbiztonság. A brassóiak Sepsiszentgyörgyre költöznek, ahol a Cenk alatti városban eladott lakásuk értékének feléért vehetnek nagyobb, jobb állapotban levő ingatlant. Brassóból többnyire román lakosok költöznek át Sepsiszentgyörgyre, ez felboríthatja a régió etnikai összetételét. Ugyanakkor sok sepsiszentgyörgyi szakember Brassóban talált magának munkahelyet, növelve az ingázók táborát. Megbeszélést tartottak Sepsiszentgyörgyön minderről. Megállapították, Kovászna megyének az ipari fejlesztés helyett a környezetbarát ágazatokat kellene előnyben részesítenie. Informatikai, tanácsadói, tervezőcégeket kell a régióba telepíteni, fejleszteni a turizmust, kihasználni a természeti adottságokat és gyógyfürdőket kialakítani. Hasonló megoldási lehetőséget vázolt Demeter János a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki már évekkel ezelőtt figyelmeztetett erre. Demeter becslése szerint a sepsiszentgyörgyi ingatlanok mintegy 3 százalékát vásárolták fel a Brassó megyéből beköltözők. Az utóbbi években pozitív változások is történtek, idén több mint száz, külföldi tőkével működő céget jegyeztek be Sepsiszentgyörgyön. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke szerint ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy ne legyen Brassó külvárosa, olyan tervet kell kidolgozni, amely a várost és annak 12 kilométeres körzetét fejlesztené. A nagyszabású tervet német és osztrák tanácsadó cégek segítségével készítik el, a szükséges pénzt uniós forrásokból szerzik meg. A 80 ezer lakosú, 12 kilométeres körzet fejlesztése érdekében a Kovászna Megyei Tanács egy közhasznú társaságba tömörítené Sepsiszentgyörgyöt, Árkost, Kőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Kököst, Illyefalvát és Előpatakot. /Kovács Zsolt: Bekebelezhető kisvárosok? = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Háromszék munkaképes lakosságát 93 100 főre becsülik, 52 000 munkakönyves alkalmazottról tudnak, de az állástalanokat, illetve az egyetemi hallgatókat is figyelembe véve, harmincezer ember foglalkoztatottságáról nincs információjuk – közölte Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Szerinte ennyien nem dolgozhatnak mezőgazdaságban, a külföldön tevékenykedőkről is kevés a hivatalos adat. /Mózes László: Miből élnek harmincezren? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

A gazdasági világválság megállíthatatlanul begyűrűzik Romániába is – véli Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója, szerinte a válság miatt a jövő esztendőben országos szinten megháromszorozódik a munkanélküliek száma. Jelenleg az országban több mint 300 ezer állástalant tartanak hivatalosan nyilván, jövőre számuk elérheti az egymilliót. Munkanélküli segélyre azok jogosultak, akik az igénylés előtti két év során legalább 12 hónapot dolgoztak, az sem gond, ha megszakításokkal. A munkanélküli segélyt csak az igényelheti, akinek semmiféle jövedelmi forrása sincs, vagy a más forrásokból származó jövedelme kevesebb, mint a munkanélküli-segély. A külföldről hazatelepedtek, ha igazolni tudják, hogy a határon túl törvényesen dolgoztak, szintén részesülhetnek a segélyben. A segély folyósításának időtartama változó: hat hónapig kapják a frissen végzettek és akik öt évnél kevesebbet dolgoztak, kilenc hónapig, akiknek öt és tíz év közötti a ledolgozott munkaidejük, és tizenkét hónapig, akik több mint tíz évet dolgoztak. A munkanélküli köteles havonta megjelenni a munkaerő-elhelyező ügynökségen és köteles részt venni az átképző tanfolyamokon. /Bíró Blanka: Egymillióan maradnak munka nélkül? = Krónika (Kolozsvár), nov. 25.

Erdély sereghajtója a foglalkoztatottság tekintetében Kovászna megye, ahol decemberben 7,2 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, jelentette ki Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója. Kovászna megyében – ahol a cégek java része kisvállalkozás – ebben a hónapban 527 személyt bocsátottak el, és 97-et alkalmaztak. Kovászna megyében 91 ezer munkaképes személy van, akikből mintegy 50 ezernek van munkakönyves állása, a többiek vagy mezőgazdasággal foglalkoznak, vagy külföldön vállaltak munkát – mondta el Kelemen Tibor. – Kolozs megyében is megnőtt a munkanélküliek száma. A Hargita megyei munkanélküliek száma 0,1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest novemberben. Jövő év január 1-jétől 600 lejre emelkedik a bruttó minimálbér, és 2010 januárjától elérheti a 870 lejt is, ha Románia sikeresen átesik a gazdasági válságon. /Kovács Zsolt, Horváth István, Varga Melinda: Háromszék a sereghajtó. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Különösebben nem aggódnak a megyei közintézményeknél dolgozó magyar igazgatók az RMDSZ ellenzékbe vonulása miatt, mert versenyvizsgával foglalták el tisztségüket, így politikai okokból nem távolíthatók el. „Egyelőre nem tágítunk” – mondta Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő egyelőre nem érzi, hogy veszélyben forogna állása. Több mint egy évtizede áll a Kovászna megyei tanfelügyelőség élén, leváltását már a PSD-kormány idejében szorgalmazták a helyi román politikusok. Borúsabbnak látja a jövőt Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója. „Egyelőre ugyan nincsenek leváltásokra utaló jelek, de mivel a munkaügyi minisztériumnak megváltoztatták a nevét, a jövőben bármi lehetséges” – mondta. Szatmár megyében a szociáldemokraták már a helyhatósági választásokat követően nyílt jelét adták annak, hogy bosszút állnak az RMDSZ-en, amiért az úgymond kiszorította őket a hatalomból. Jogos az RMDSZ aggodalma, szögezte le Borbély László képviselő. Kelemen Hunor ügyvezető elnök kilátásba helyezte, hogy szükség esetén polgári engedetlenséghez folyamodnak, de Borbély László szerint nincs nagy sikerük az ilyen kezdeményezéseknek. /Bizakodnak a magyar igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Kisebb mértékben, de folyamatosan nő Háromszéken munkanélküliség, márciusban a megyében a munkanélküliség elérte a 8,34 százalékot, közölte Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. /Mózes László: Növekszik a munkanélküliség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Miután a menesztésüket lehetővé tévő sürgősségi rendelet nyomán sorra kapták meg az elbocsátó leveleket az úgynevezett dekoncentrált állami intézmények vezetői, a kormányintézkedés hatalmas felháborodást keltett az ellenzék soraiban, ezért Radu Berceanu szállításügyi miniszter, a Demokrata–Liberális Párt alelnöke már nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy felülvizsgálják a szóban forgó jogszabályt. A kormányrendelet Székelyföldön is éreztette hatását. A 38 Kovászna megyei dekoncentrált intézmény igazgatói megkapták az elbocsátásukról szóló értesítőket. Elbocsátó értesítőt kapott Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvos, akinek helyébe várhatóan a Demokrata-Liberális Párt nevesíti igazgatót, hasonló módon Deme Judit, aki ideiglenesen tölti be az Egészségügyi Hatóság igazgatói tisztségét. A Munkaerő Ügynökség vezetőjét, Kelemen Tibort is elbocsátották. /Visszatáncol a kormány? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Pár perces meghallgatásán jobbnak találtatott a koalíciós pártok ajánlásával rendelkező ellenjelölt, mint a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalt tizenegy éve irányító Kelemen Tibor. Az állás nélkül maradó igazgató bepereli a kormányt. A bukaresti meghallgatásról Kelemen Tibor elmondta, Dorel Lungu és Nicolae Ciotlos három-négy perc alatt vázolták elképzeléseiket. Kelemen több mint háromnegyed óra alatt fejtette ki, hogy csapatával együtt mit tettek az elmúlt időszakban, melyek lennének további lépései, de alulmaradt a megmérettetésen. /Mózes László: Kelemen Tibor bepereli a kormányt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

11 év után leváltották Kelemen Tibort, a Kovászna megyei Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökség igazgatóját, két helyettesével együtt. Kelemen bejelentette: beperelte a kormányt, mivel alkotmányellenesnek tartja a kormányhatározatot, amely alapján menesztették. Kifogásolta, hogy a versenyvizsgán nem vették figyelembe a 11 éves szakmai tapasztalatát. /Kovács Zsolt, Moldován Árpád Zsolt: Munkanélküli lett a munkaügyi igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Székelyföldi állástalanság
Ugyan Hargita megyében közel hét éve nem volt annyi munkanélküli, mint a 2009. december 31-én regisztrált adat, éppen a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségnek (AJOFM) kell megküzdenie a munkaerőhiánnyal.
Tiberiu Pănescu, az intézmény vezetője tegnap úgy nyilatkozott, közel egyharmadával kevesebben dolgoznak jelen pillanatban az intézményben, mint ahány személyre szükség lenne, ám az alkalmazásokat tiltja a közalkalmazottakra vonatkozó igen szigorú szabályozás. „Munkaerőhiány van, de muszáj így boldogulnunk. Megértem, hogy költségvetési megszorításokra van szükség. Most a lényeg az, hogy ügyfeleink igényeit ki tudjuk elégíteni, hogy a továbbiakban is bízzanak az intézményben” – részletezte Pănescu.
Hozzátette: gondot jelent viszont az, hogy a klienseknek többet kell várniuk, mint korábban, mert kevés ember nem tud az elvárt ütemben dolgozni. Ugyanakkor az ügynökségi igazgató arra is kitért, hogy mintegy 300 ezer lejre rúgó adósságaik vannak, aminek tetemes hányadát a különböző számlafizetési elmaradások teszik ki, de maradtak el támogatás-kifizetéssel is. Pănescu szerint azonban ez az összeg nem vészes, hisz a kiadásaik általában éves szinten 5 millió lejre rúgnak. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy még január folyamán kiutalják számukra a szükséges pénzösszegeket. December 31-én 15 125 munkanélkülit tartottak nyilván Hargita megyében, a gazdasági mutató 2003 óta nem volt ilyen magas.
Kovászna megyében 2002 végén mértek utoljára olyan magas munkanélküliségi rátát, mint a jelenlegi. Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója tegnap úgy nyilatkozott, az állástalanok száma elérte a 11 ezret, ami 11,1 százalékos munkanélküliséget jelent. A lavina pedig nem áll meg, a munkaerő-elhelyező ügynökség rendelkezésére bocsátott információk szerint az év elején folytatódnak az elbocsátások, főként az építőipari és szállítási vállalkozások terveznek létszámleépítést. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ- PDL: közeledő álláspontok
Több erdélyi és partiumi megyében is megállapodott az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) megyei szervezete a minisztériumoknak alárendelt megyei igazgatóságok vezetői tisztségének elosztásáról, míg egyes régiókban a héten is folytatódnak a tárgyalások a két kormánypárt között.
A koalíciós szerződést a hétvégén csupán Hunyad megyében sikerült aláírni, de Bihar és Temes megyében is megegyeztek a felek. Szatmár, Hargita, Maros és Kolozs megyében a héten újabb találkozókra kerül sor.
Bihar megyében negyvenháromból tizenegy közintézmény vezetését alkudta ki magának a szövetség – jelentették be a két párt képviselői pénteki közös sajtótájékoztatójukon. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, illetve Traian Abrudan megyei PDL-alelnök elmondta: a tisztségek elosztásakor a magyar lakosság arányát, illetve a minisztériumok vezetőinek hovatartozását is figyelembe vették.
A két párt nem posztokat, hanem felelősségeket osztott el – szögezte le Szabó Ödön. A tájékoztatón nem hangzott el konkrétan, hogy a közművelődési igazgatóság éléről menesztenék a PDL-s Mircea Bradut, a „felelősség” azonban a miniszter politikai színezetének megfelelően az RMDSZ-nek jut. Három másik esetben valószínűleg igazgatóváltásra kerül sor: a fogyasztóvédelmi hivatal, az ifjúsági igazgatóság, illetve a Körösök Vízügyi Igazgatóság is az RMDSZ hatáskörébe kerülhet, bár jelenleg PDL-s igazgatók vezetik.
Szabó Ödön szerint „morális jogorvoslatot” kell szolgáltatniuk a tavaly politikai alapon leváltott RMDSZ-es vezetőknek is. Az egészségügyi tárcának azonban hiába van magyar minisztere a Bihar megyei Cseke Attila személyében, a PDL ragaszkodott embere, Marius Pîrcioaga megtartásához a megyei hatóság élén, így az egészségbiztosítási pénztár megyei fiókja lehet a szövetségé.
Mint ismeretes, az RMDSZ jelenleg mind a nagyváradi, mind a Bihar megyei önkormányzatban a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) működik együtt. Szabó szerint a kormány öszszetételétől függetlenül úgy tűnik, a megyei tanácsban nem működik a koalíció, a váradi tanácsban viszont igen, így előfordulhat, hogy a szövetség a közeljövőben két különböző párttal alkot majd koalíciót a két döntéshozó testületben.
Aláírták a koalíciós szerződést Hunyad megyében
Hunyad megyében szombaton írta alá az együttműködési szerződést a két párt megyei elnöke, Winkler Gyula és Tiberiu Iacob-Ridzi. Ennek megfelelően az RMDSZ által támogatott magyar vezetőt neveznek ki az építkezéseket ellenőrző megyei igazgatóság és a megyei vízgazdálkodási vállalat élére, ugyanakkor magyar aligazgatója lesz a megyei tanfelügyelőségnek, a pénzügyi, ifjúsági, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóságnak.
A protokollum szerint a felek vállalják, hogy életbe léptetik Hunyad megyében a kormány politikáját, támogatják egymás képviselőit a megyei és a kormánynak alárendelt közintézményekben. A dokumentumban külön szerepel, hogy a PDL támogatja a Hunyad megyei magyar közösség törekvéseit, különösképpen az anyanyelvű oktatás megerősítésére, a hagyományok és a kultúra megőrzésére vonatkozóan, miközben a szövetség a PDL projektjeit próbálja elősegíteni. Az együttműködés érdekében a két párt Megyei Egyeztető Tanácsot hozott létre, a tíztagú testületbe ötöt az RMDSZ, ugyanennyit a PDL delegált.
Megegyeztek az igazgatói tisztségek elosztásáról Temes megyében is, az egyezményt azonban csak a héten írják alá. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök azonban pénteken úgy nyilatkozott, nincs megelégedve az eredménnyel, ugyanis a PDL csupán egyetlen igazgatói és hat helyettesi tisztséget engedett át a szövetségnek.
Utóbbiakat a tanfelügyelőségen, az állat-egészségügyi, a mezőgazdasági, a területi munkaügyi felügyelőségen, a megyei mukaerőelosztó ügynökségen és az egészségbiztosító pénztárnál tölthetik be az RMDSZ jelöltjei. Halász kifejtette, örült volna, ha több igazgatói széket mondhatnak magukénak, de betartották az etnikai számarány elvét, és a megyében csupán a lakosság 7,47 százaléka magyar nemzetiségű.
Keresik az igazgatókat Háromszéken
Háromszéken az igazgatói tisztségek 65 százalékát szerezte meg az RMDSZ. A szövetség 24 intézmény élére jelölhet igazgatót, míg a megyében összesen 35 intézményben 102 igazgatói és aligazgatói tisztséget oszt el egymás között a két kormánypárt. Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke szerint az igazgatók kinevezésekor a szakmai felkészültséget tartják szem előtt, így annak a jelöltnek van nagyobb esélye, akit a szakmai szervezetek is támogatnak. Az RMDSZ adatbázisában száz szakember önéletrajza szerepel.
A jelöltek egy részével az elmúlt héten találkoztak, a meghallgatások a héten folytatódnak. Első körben a jelenleg is tisztségben levő igazgatókkal tárgyaltak, akik valószínűleg továbbra is megtartják széküket. Keresztély Irma főtanfelügyelő, Sikó Barabási Sándor főállatorvos, Deme Judit egészségügyi igazgató továbbra is tisztségben marad.
Mild Zoltán építészeti főfelügyelővel még nem egyeztettek, de híresztelések szerint megőrizheti állását. Visszahelyezik tisztségébe ugyanakkor a munkaerő-elhelyező ügynökségtől egy évvel ezelőtt leváltott Kelemen Tibort, az ifjúsági igazgatóságtól menesztett Tishler Ferencet, míg a levéltár élére Csáki Árpád történészt javasolják.
Szatmár: akadozó egyeztetések
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete a hétvégén másodszor ült le tárgyalni a PDL-vel, azonban Kereskényi Gábor, a szövetség szatmárnémeti elnöke szerint egyelőre nem született eredmény. „Tulajdonképpen ez volt az első komolyabb egyeztetés. Most került szóba először mindkét fél álláspontja, de egyelőre mindenki ragaszkodik a saját elképzeléseihez” – közölte a Krónikával Kereskényi, aki szerint az RMDSZ a magyarság számarányával megegyező számú igazgatói tisztséget szeretne.
„Ragaszkodunk hozzá, hogy a 31 intézmény vezetői székéből 11-et mi kapjunk meg. Ahol nem lesz magyar vezető, ott helyetteseket szeretnénk” – mondta. Az egyeztetést ma délután folytatja a két párt megyei szervezete. „A koalíciós partner meg szeretné kapni Szatmárnémeti egyik alpolgármesteri székét, és a megyei tanács két alelnöki tisztségére is pályázik. Városi szinten nehezen tudunk együttműködni, de a tisztségek elosztásának semmi köze ehhez” – tette hozzá Kereskényi, aki szerint nem zárkóznak el az együttműködéstől, és a jegyességből hosszútávon akár házasság is lehet.
Szatmár megyében jelenleg egyetlen igazgatóságot, a vidékfejlesztési és halászati kifizetési ügynökséget vezeti magyar politikus, és négy intézményben van RMDSZ-es helyettes.
Folytatódnak az egyeztetések a héten a két kormánypárt között Hargita, Maros és Kolozs megyében is, miután az eddigi tárgyalások során nem sikerült közös nevezőre jutniuk a feleknek.
Bíró Blanka, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Magyarul sokba kerül?
A nemzeti kisebbségek nyelvén is megszervezhető a felnőttek szakmai képzése Romániában – a vonatkozó kormányhatározatot módosító törvény márciusban jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A munkaerő-foglalkoztatási hivatal által szervezett szakmai tanfolyamok román nyelven zajlanak, anyanyelven történő képzésre eddig nem érkezett igény, az új lehetőségről pedig vélhetően nem értesültek az érdekeltek.
Az anyanyelven történő oktatás igényét írásban kell jelezni a szolgáltatóknál. A magyar nyelvű képzés csak abban az esetben valósulhat meg, ha a nyilvántartott szolgáltatók erre külön engedélyért folyamodnak – az oktatási programra megfelelő szakembert kell találni, a tananyagot le kell fordítani.
A Magyarországról átvett tananyag nem használható, mert ott a felnőttképzésnek más a struktúrája – nyilatkozta érdeklődésünkre Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal vezetője, aki úgy véli: a szolgáltatók csak abban az esetben élnek majd a törvény biztosította lehetőséggel, ha lesz érdeklődő az anyanyelvű tanfolyamok iránt. Ezek en­gedélyeztetése ugyanis meglehetősen költséges folyamat, s ha a román mellett például magyarul is lebonyolítana egy-egy képzést a szolgáltató, az kétszer nagyobb kiadást jelent számára. "Az engedélyeztetésnek a mesterségre kellene vonatkoznia, nem pedig arra, hogy milyen nyelven zajlik a képzés" – fogalmazott a szakember. Kelemen Tibor ugyanakkor elmondta: az új módosítás kezdeményezői sem hívták fel kellőképpen a szakhivatalok figyelmét az új lehetőségre.
A Háromszéken hagyományosnak számító foglalkozási ágazatokban ese­tenként hiányos a felnőttek szakmai képzésének palettája: ilyen a fafaragás vagy az idegenfogalom is. A munkaügyi igazgató által említett másik példa, hogy a mikóújfalusi kőfaragó tanfolyamot egy ploieşti-i szakcég bevonásával szervezték meg (sem Háromszéken, sem a környező megyékben nem találtak ebben a szakmában képzőt), bár valószínű, hogy nagy lett volna az igény a magyar nyelvűre. Az elméleti oktatásért és a gyakorlati képzésért ugyan magyar szakemberek feleltek, a tanfolyam hivatalos nyelve azonban román volt, így a vizsgáztatás is ezen a nyelven történt.
Gondot jelent az is, hogy a képzéseket megelőző különböző tesztek is román nyelvűek, sok jelentkezőnek fejtörést okoz a szakkifejezések értelmezése (pél­dául a pszichológiai teszteknél), így elő­fordulhat, hogy esetenként a jelent­kezőről alkotott kép sem tükrözi a valóságot – vázolta Kelemen Tibor.
Demeter Virág Katalin. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kétnyelvű feliratok Sepsiszentgyörgyön: nem mindegy az elhelyezés
Magyarok és románok is bepanaszolták a Kovászna megyei prefektusnál a magyar nyelvű feliratok miatt a sepsiszentgyörgyi munkaerő-ügynökséget – közölte szerdán az MTI-vel Kelemen Tibor, a hivatal igazgatója.
Kelemen elismerte, hogy az általa vezetett hivatal épületéről valóban hiányzott a magyar nyelvű felirat, amelyet a közigazgatási törvény értelmében ki kell függeszteni minden olyan település közintézményein, amelyben valamely kisebbség – ez esetben a magyarság – teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát. A hiányosság ellen tavaly októberben egy magyar fiatalember emelt panaszt a prefektusnál, és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.
Miután kifüggesztették a magyar nyelvű feliratokat, múlt hónapban újabb feljelentetés érkezett az intézmény ellen a prefektusi hivatalba, ezúttal egy román nemzetiségű polgár részéről, aki a táblák elhelyezési módját kifogásolta. Kelemen ugyanis a magyar feliratokat a román nyelvűek mellé szereltette, mert ott volt hely. Ez azonban szabálytalannak bizonyult: a törvény szerint a kétnyelvű feliratozásnál a táblákat egymás alá kell helyezni oly módon, hogy a román nyelvű legyen felül. Az igazgató ismét beismerte tévedését, és saját költségén kijavíttatta a hibát.
„A meglévő táblákat nem akartam tönkretenni: könnyebb volt számomra egymás mellé helyezni. De tény, ami tény, a törvényben nem így van. Ezeket saját zsebből kell állni, semmilyen számvevőszék nem fogja elismerni, hogy ezek jogos kifizetések. Én vagyok az igazgató: engem azért fizetnek, hogy igazgassak, ezért most ezt kiigazítottam a saját zsebemből" – összegezte a történteket a munkaerő-ügynökség vezetője.
Kelemen Tibor szerint mind a magyar, mind a román feljelentés több intézményt vett célba Sepsiszentgyörgyön, ahol egy évtizeddel az anyanyelv-használati szabályozás életbe lépése után sem zökkenőmentes a hivatali kétnyelvűség.
MTI. Erdély.ma

Másfél évtizede a munkanélküliek szolgálatában
Immár 15 éve szolgálja az állampolgárokat a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség. Az elmúlt másfél évtized munkáját az intézményvezető, Kelemen Tibor értékelte.
Kelemen Tibor, az ügynökség igazgatója kedden délelőtt sajtóértekezleten fejtette ki az elmúlt évek tevékenységét. Elmondta: bár az intézmény nem új keletű, megvalósításaik eredményesek voltak. A kezdeti nehézségeket és átszervezéseket követően, olyan problémákkal is szembesültek, mint a nagy múltú gyárak bezárása illetve tömeges elbocsátások a megyében. Ebben az időszakban Sepsiszentgyörgyön nagyon sok ember vesztette el addig biztosnak vélt munkahelyét, intézmények, vállalkozások szűntek meg, átszervezések történtek, és ezek velejárója minden esetben a leépítés volt – magyarázta az igazgató.
Kelemen szerint az intézmény sokat fejlődött az évek során, hiszen olyan lehetőségekkel találkoztak, amelyeket a saját adottságaik révén használtak ki, legyen szó európai vagy helyi forrásokról. Ugyanakkor megismerték az emberek problémáit és a vállalkozói szféra nehézségeit is. „Számunkra fontos megismerni azt, hogy mit jelent munkanélkülinek lenni és milyen módon lehet ezt a munkanélküliséget kezelni és nem utolsó sorban fontos egy olyan kapcsolatot kiépíteni a vállalkozókkal, azokkal az érdekelt felekkel, intézményekkel, közintézményekkel és magánszférával, ami valójában élteti ezt az intézményt” – mondta Kelemen Tibor.
A számadatok szerint a munkanélküliség 2002-ben volt a legnagyobb a térségben, akkor 10,93 százalékon állt a mutató, a legalacsonyabb érték pedig 2007-ben volt, 6,19 százalékos évi átlaggal. Az ügynökség tevékenységét 45 ezer munkanélküli használta ki az elmúlt másfél évtizedben, akik különböző szakmai képzésen, tanácsadáson, fórumokon fordultak meg, és végeztek el valamilyen kurzust. Az átképzésben nagyon fontos, szerepe van a munkaügynek, hiszen ezáltal új lehetőségek nyíltak meg a munkanélküliek előtt.
Tumoc Gabriella Silvia, virágkötő és virágüzlet vezető, a sajtótájékoztató meghívottja, a képzésekkel kapcsolatosan kifejtette, olyan segítséget nyújt az intézmény a programokkal, melyek révén szakmához juthatnak az emberek. Mint mondta, sajnálatos, hogy a szakoktatás megszűnt az iskolákban, bár sokan igényelnék a különböző mesterségek megtanulását és alkalmazását a mindennapokban.
A munkanélküliségi arány jelenleg 6,98 százalék Kovászna megyében, ami 6410 állástalant jelent. A következő hetekben újabb elbocsátások várhatók. Ugyanakkor az alkalmazások száma is növekvőben van.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro

A friss végzősökön vitatkozik Édler és Kelemen
Megfelelő tájékoztatás hiányában több mint 600 ezer lejtől estek el a friss végzősöket foglalkoztató háromszéki cégek Édler András szerint.
A Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke szerdán arról tájékoztatott, hogy adatokat kértek a megyei Munkaerő-ügynökségtől és elemezték az intézmény tevékenységét. Kiderült, hogy a munkaadók nem voltak kellően tájékoztatva a jogaikról, és ezért jelentős pénzösszegektől maradtak el.
A közgazdász szerint a 2002-es évi 76-ös törvény értelmében a friss végzősöket alkalmazó és a kötelező három éven túl további két évig alkalmazásukban tartó munkaadók erre az időszakra visszakérhetik az államtól a vállalkozásukra eső járulékokat, így a bruttó bér mintegy harminc százalékát spórolhatják meg.
Édler András felhívta a figyelmet, hogy Kovászna megyében, a 2008-2013 között mindössze egy cég élt ezzel a lehetőséggel. A Kovászna Megyei Munkaerő-ügynökség adatai szerint 2008-ban Háromszéken 226 frissen végett fiatal került alkalmazásba, míg egy évvel később 34 fiatalt foglalkoztattak a havi 500 - 750 lej közti támogatásért cserébe. A kötelező három éves foglalkoztatási periódus leteltével az érintettek után 2012-ben illetve 2013-ban összesen 612.360 lej járulékot igényelhettek volna vissza az alkalmazóik a kamaraelnök szerint.
Kelemen Tibor tévesnek tartja Édler számításait. A Kovászna Megyei Munkaerő-ügynökség vezetője kifejtette: a kamaraelnök számítása egyoldalú, hiszen nincsenek arról adatok, hogy hány fiatal maradt meg munkahelyén a negyedik vagy ötödik évben. Az is gyakran előfordult – mondta az igazgató -, hogy a fiatal már első években önként felmondott, így az alkalmazójának nem kellett visszafizetnie az addig kapott támogatást.
Kelemen Tibor visszautasítja azt is, hogy a cégvezetők nincsenek kellőképpen tájékoztatva, hiszen elmondása szerint havonta jelentéseket kell készíteniük, és így folyamatosan tájékoztatják őket lehetőségeiről, másrészt pedig a cégek könyvelőinek is fel kellene hívniuk figyelmüket a jogaikra. Az ügynökség vezetője szerint a járulékok visszaigénylése bürokratikus eljárás, az összegek pedig nem túl nagyok, ezért egyesek nem vállalják a hosszas utánajárást.
Kovács Zsolt
maszol.ro,

Tömeges elbocsátások várhatók
Csökkent a munkanélküliség az elmúlt hónapban, ha nem is látványosan – mondta Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetője havi sajtóértekezletén. Ugyanakkor a megyében tömeges elbocsátásokra kell számítani.
Háromszéken jelenleg 5885 munkanélküli személy van a nyilvántartásban, a mutató 6,44százalék, ami azt jelenti, hogy 0,13 százalékkal csökkent az állástalanok aránya augusztusban. A munkanélküliek közül 2659 női személy, számuk szintén alacsonyabb ebben a hónapban. Az összmunkanélküliek 27 százaléka, azaz 1605 személy részesült állami segélyben, de ebből 733 személy most végezte a középiskolai tanulmányait, 105-en pedig egyetemet végeztek – magyarázta az igazgató. Azok az állástalanok, akik nem kapnak munkanélküli segélyt, alacsony képzettségűek, és csupán szociális segélyben részesülnek. A szakvégzettségi hiánya is nagy hátrány a munkaerő-piacon – magyarázta az igazgató, ugyanis 71 százalék az alacsony végzettségűek aránya a megyében.
Az elmúlt hetekben 736 munkanélkülinek sikerült alkalmazásba állni, a legtöbben a Dália virágkertészetben kaptak munkát, de a Covalact tejgyár, a Valkes kábelgyár is alkalmazott munkásokat. Ebben a hónapban tömeges elbocsátások is lesznek – tájékoztatott Kelemen Tibor, a kovásznai Prim Zs & A fagylaltgyártól 40 személyt küldenek el, de a nemrégiben leégett fűrészteptől is elküldenek embereket. A fagylaltgyártól a szezon végén küldik el a munkásokat, akiket csak időszakosan alkalmaztak, a fűrésztelepen pedig a baleset miatt kell megszorításokat alkalmazni.
Bús Ildikó, Székelyhon.ro

Sikeres a felnőttoktatás Háromszéken – Feladja kovásznai üzemét a Pepsi
Felnőtt romákat ültettek iskolapadba Háromszéken – abban bíznak, hogy ezáltal a gyermekeiket is arra sarkallják, hogy folytassák tanulmányaikat.
Minderről keddi sajtótájékoztatóján értekezett Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője (képünkön).
Hetven roma tanulta ki Háromszéken a takarítói mesterséget, az európai uniós forrásokból finanszírozott projekt végén le is vizsgáztak, s hamarosan oklevelet és 300 lej javadalmazást kapnak a képzésért. Az igazgató elmondta, például a bölönpataki romák gyakorlati vizsgája abból állt, hogy kitakarították a közösségi házukat, saját készítésű seprűket használtak, és a lábtörlőket is ők kötötték.
Kelemen szerint továbbra is kevés az esély, hogy munkát találjanak, de legalább a tanulással jó példát mutattak a gyerekeiknek. Az igazgató ugyanakkor úgy véli, további tanfolyamokat kell szervezni a romáknak, hagyományos, kézműves mesterségeket kell tanítani nekik, például kosárfonást, seprűkötést.
Kovászna megye egyébként országos viszonylatban első helyen áll a felnőttképzés tekintetében, a falvakon is szerveznek tanfolyamokat – a napokban Zágonban és Kommandón indultak szakács- és pincérkurzusok, de képeznek építőipari szakmunkásokat, kereskedelmi dolgozókat, vállalkozói ismeretekre, számítógép-használatra és idegen nyelvekre tanítják a munkanélkülieket.
Kelemen Tibor kedden egyúttal arról is beszámolt, hogy Bodzafordulón és környékén olasz nyelv tanfolyamot akartak indítani, tudva, hogy sokan dolgoznak Olaszországban, ám kiderült ott már telített a munkaerőpiac, inkább Ausztriában és Németországban a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban van kínálat, ezért szívesebben tanulnának németül.
A munkaügyi szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy már itthon is hiányszakmák kezdtek lenni, amiket külföldön keresnek – tehát egyre nagyobb az igény az építőipari szakmunkások, a számítógép-kezelők, az egészségügyi asszisztensek, az autóvezetők, a pincérek, a szakácsok, valamint a mezőgazdasági szakképzetlen munkások iránt.
Elmegy a Pepsi Kovásznáról
A keddi sajtótájékoztatón azt is megtudtuk, hogy május elsejétől bezár Kovásznán a Vitarom Impex Kft. által működtetett Pepsi-palackozó üzem. Mint Kelemen Tibor kifejtette, négy alkalmazottnak már március végén felbontják a munkaszerződését, további 65 kovásznai májustól marad állás nélkül. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője úgy tudja, a belső szabályzat értelmében az elbocsátott alkalmazottak végkielégítést kapnak.
A vállalat vezetői azzal indokolják az átszervezést, hogy tíz év alatt sem sikerült nyereségessé tenni a vállalkozást. Bukarestben olcsóbb lett volna az üdítő palackozása, ám amikor munkapontot létesítettek Kovásznán, abban bíztak, hogy fel tudják használni a természetes ásványvizet.
Az erős, jellegzetes ízű borvizet azonban nem tudták az üdítőhöz keverni, az ásványvíz-palackozással pedig nem tudták felvenni a versenyt, az árakat nagyon alacsonyan tartó konkurenciával, így a Valea Izvoarelor néven piacra dobott borvizük nem bizonyult sikertörténetnek. A kovásznai üzemben jelenleg három váltásban dolgoznak, a gyárat 2004-ben létesítették, akkor hétmillió dolláros befektetésről beszéltek.
A civilek perelnek, a Schweighofer dolgozik
Újabb döntés született a civilek kontra Schweighofer fűrészüzem ügyében: a bíróság nem függeszti fel a Kovászna megyei önkormányzat által 2013-ban kiállított építkezési engedélyt. Amint arról beszámoltunk, a bukaresti Bankwatch Románia Egyesület és a fogarasi Neuer Weg Egyesület bíróságon kérte az építkezési engedély felfüggesztését, azonban februárban a bukaresti törvényszék, majd márciusban a bukaresti táblabíróság sem adott helyet a kérésüknek. Áprilisban újabb tárgyalásra kerül sor, akkor már az engedély visszavonásáról.
Tavaly a területrendezési terv visszavonásáért is pert indítottak, a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. Közben a rétyi üzemben gőzerővel folyik az építkezés, sőt már a termelés is megkezdődött. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, jelenleg mintegy négyszázan dolgoznak a telepen, közülük 300-an az építkezésben, ám százan már a gyár alkalmazottai.
A tervek szerint mintegy hatszáz személyt foglalkoztatnak majd – van honnan válogatniuk, hiszen közel ezer önéletrajzot nyújtottak már be a meghirdetett állásokra pályázók. A gyár beindításakor egyébként nem lesz szalagvágás, elsőrönk-feldolgozás, a termelést fokozatosan indítják be – tájékoztatták az üzem vezetői Kelemen Tibort.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Jól fizető állásokat hiányolnak Szentgyörgyön
Öt évvel ezelőtt az jelentett gondot Sepsiszentgyörgyön, hogy nem volt elég munkahely, jelenleg pedig inkább az, hogy nincsenek jól fizetett állások – fogalmazta meg csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. A székelyföldi város polgármestere kifejtette, az év közepére olyan szakaszba ér a szépmezői ipari park kiépítése, hogy már telkekre lebontva tudnak egyeztetni a potenciális befektetőkkel.
Érdeklődők máris vannak, az önkormányzat stratégiája pedig az, hogy nem egy nagycégnek, hanem 8-10 kisebb beruházónak adna helyet. „Most eljutottunk oda, hogy vannak állások a városban, csak a svéd Autoliv kormánykerekeket gyártó vállalat 1700 személyt foglalkoztat. Inkább az a cél, hogy jobban megfizetett munkahelyek létesüljenek” – fogalmazta meg az elöljáró.
Szerinte a nagycégek esetében előfordulhat, hogy egyeztetnek egymás között a bérekről, a kisebbek viszont általában nem szalagmunkát, ezért jobb javadalmazást kínálnak. „Azért is kockázatos a nagycég, mert ha valami történik a vállalattal, elmegy, bezár, egyszerre 500–600 ember kerül az utcára, és ugyanennyi család megélhetése kerül veszélybe, míg 70-80 munkahelyet könnyebb pótolni” – vallja a polgármester.
Nem olyan könnyű azonban a kisebbeknek nagy fizetéseket biztosítani. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője például arra hívja fel a figyelmet, hogy a háromszéki kis- és közepes vállalkozások vezetői arra panaszkodnak, hogy nem tudják bevállalni a minimálbér-növekedést.
„Ha a tervek szerint júliustól legkevesebb bruttó 1050 lejre nő a minimálbér, átszervezésekre lehet számítani, a vállalkozók kénytelenek lesznek csökkenteni az alkalmazottak számát, hogy elkerüljék a csődöt” – kongatta meg Kelemen a vészharangot. Az igazgató szerint egyébként már most is gondot jelent a bérek biztosítása, ám ha a fizetésalapot növelni kell, akkor terjeszkedniük kellene, új piacokra betörni, de erre kevés esélyt látnak.
„A multinacionális cégeket nem zavarja a kötelező béremelkedés, és a külföldi piacra dolgozó kisebb számítástechnikai cégek is biztosítani tudják az emelt fizetéseket, ám a többiek aggódnak” – mutatott rá Kelemen. A szakember egyúttal arra is kitért, hogy az elmúlt év végéhez viszonyítva enyhén növekedett a háromszéki átlagbér, a bruttó havi 1350 lejről 1482 lejre, ez a minimálbér emelkedésével is magyarázható, hiszen januártól ez 950 lej lett, és a Kovászna megyei munkavállalók jelentős része a törvény által megszabott legkevesebb fizetésért dolgozik.
Kelemen ugyanakkor egy jó hírrel is szolgált: újabb befektető érdeklődött az ügynökségnél: gyógyszercsomagoló kisüzemet létesítenének, és 50 személyt alkalmaznának.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Otthagyják biztos állásaikat
Egyre több háromszéki vállal idénymunkát külföldön
A háromszéki szakképzetlenek tömegesen utaznak külföldre, mezőgazdasági idénymunkákra, hívja fel a figyelmet Kelemen Tibor. A Kovászna megyei Munkaerő Elhelyezési Ügynökség (AJOFM) igazgatója szerint a tavaszi időszakban megnő a munkaerő-vándorlás, csökken a hivatalos munkanélküliségi mutató.
Ennek egyszerű a magyarázata, hiszen a háromszéki szakképzetlenek, valamint munkanélküliek is tudják, ha a nyugati országokban vállalnak mezőgazdasági idénymunkákat, akkor két–három hónap alatt többet keresnek, mint itthon egész évben. Ennek egyetlen pozitív gazdasági hozadéka, hogy ezek a munkások hazatérnek, és itthon költik el az összegyűjtött pénzüket.
Kelemen Tibor szerint a fizetések közti különbség erős motiváció, és gyakorivá vált az is, hogy jó szakemberek, egyik napról a másikra otthagyják biztos munkahelyeiket, hogy néhány hónapig külföldön dolgozzanak. Ez esetben viszont hazatérve nagy eséllyel újra alkalmazzák őket, vagy más cégeknél találnak állást. Ezek a személyek nem kerülnek be a munkanélküliek jegyzékébe, hiszen közös megegyezéssel távoznak a cégtől, vagy maguktól felmondanak, tehát nincs joguk állami támogatásra.
A Kovászna Megyei Munkaerő Elhelyezési Ügynökség vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy hosszú távon káros hatásai vannak a nyári külföldi munkavállalás gyakorlatának, mert a nyugati országokba távozó szülők itthon hagyják gyerekeiket, akik ezt a mintát tanulják meg, és esetükben is bevett szokás lesz, hogy nyáron külföldön, télen itthon dolgoznak, ami a nyugdíjrendszer összeomlásához is vezethet.
Kelemen szerint a mezőgazdasági idénymunkásokat befogadó államok nem is ellenőrzik azt, hogy az országba érkezők törvényesen vállalnak-e munkát, csak megnyitják a kapukat a szezonmunkások előtt, hiszen nélkülük nem lenne, aki dolgozzon a mezőkön. A rendszer úgy működik, aki már a korábbi években bevált, azt visszavárja külföldi munkaadója, de sok esetben viszik magukkal ismerőseiket is, magyarázta a háromszéki munkaügyi szakember, aki úgy látja, amint a mezőgazdasági szezon véget ér, a befogadó államnak nincs gondja ezekkel az emberekkel, hiszen többségük hazatér.
Kelemen rámutatott, hogy már áprilisban csökkent a háromszéki állástalanok száma, a hivatalos munkanélküliségi mutató 5,98 százalékos. Ez szerint 5372 állástalant tartanak nyilván megyénkben, akik közül mindössze 864-en jogosultak segélyre, a többiek már nem kapnak támogatást. Az elmúlt hónapban 392 személyt alkalmaztak a háromszéki cégek, ezzel szemben 600-an léptek ki a rendszerből, nagy részük külföldön vállal idénymunkát.
Kovács Zsolt
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Második esély: közel négyszáz személyt integráltak vissza az oktatásba Háromszéken
Véget ért a Második esély elnevezésű program Háromszéken, amelynek kezdeti célját háromszázötven személy oktatásba való (vissza)integrálása képezte, hogy legalább az elemi iskolát elvégezzék. A képzés a POSDRU/162/2.2/S/141074 Reintegrációt elősegítő nevelési-oktatási szolgáltatások – SCoR nevezetű projekt keretében zajlott, amelynek kezdeményezője a Junior Business Club, további partnerei pedig a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség, Neamț Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség, Botoșani Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség, Arted Egyesület, Kovászna Megyei Tanfelügyelőség és a Vrancea Megyei Tanfelügyelőség. A képzés keretén belül zajló oktatásban – amely alkalmával a kötelező oktatást be nem fejezett személyek iskolai felzárkózását igyekeztek elősegíteni – Kovászna megyében a tervezett számnál több, összesen 487 személy vett részt februártól. A megyei iskolák és önkormányzatok közreműködésével a települések, továbbá a jelentkezők kiválasztásával a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség foglalkozott. Így Kovászna megye 10 településén indultak idén osztályok a beiskolázási kort legkevesebb 4 évvel meghaladott diákok és felnőttek számára, akik nem rendelkeztek a kötelező 4 befejezett osztállyal. Az oktatásban résztvevők kora nagyon változó volt, nem ritkán a szülő és gyermeke együtt ültek az iskolapadban. A program sikerességét bizonyítja, hogy 386 személy végezte el a képzést a beiratkozott 487 személyből. A sepsikőröspataki Kálnoky Ludmilla Általános Iskolában 16 személy, a Hídvégi Általános Iskolában 26, Nyáraspataki Általános Iskolában 24, a Sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskolában 56, a bölönpataki Bölöni Farkas Sándor Általános Iskolában 21 személy szerzett képesítést. A megyeszékhelyi Néri Szent Fülöp Általános Iskolában 33, a bodoki Henter Károly Általános Iskolában 17, a nagyborosnyói Bartha Károly Általános Iskolában 51, az árapataki Romulus Cioflec Általános Iskolában 38, a sepsiszentgyörgyi Ady Endre Általános Iskolában 59, az uzoni Tatrangi Sándor Általános Iskolában 26 és a bodzafordulói Mihail Sadoveanu Általános Iskolában 19 tanuló fejezte be sikeresen az alapfokú képzést. A projektben harmincnyolc háromszéki tanár vett részt, az oktatás pedig nappali tagozaton folyt, naponta négy-öt tanórával. A résztvevők a 80 napos (16 hetet felölelő) képzés alatt elsajátíthatták az olvasás, írás és számolás alapjait, de ugyanakkor a kerettantervben szereplő tantárgyak specifikus kompetenciák kialakítását is megcélozták, amelyek a társadalmi együttélés, integráció valamint a munkaerőpiacon való elhelyezkedést igyekeztek elősegíteni. Ugyanakkor a választható tantárgyak változatos skálája a saját hagyományokkal, mesterségekkel való ismerkedést, valamint a történelmi és földrajzi, de ugyanakkor idegen nyelvi és számítógép-kezelői alapismeretek elsajátítását is lehetővé tette. Kovászna megyében az 5 hónapig tartó Második Esély program révén közel négyszáz személyt sikerült visszaintegrálni az oktatásba, a tanulók képességeihez és tudásához igazított ütemtervvel, esélyt adva ezáltal az érintetteknek az egyéni fejlődésre és szemléletváltásra. Ugyanakkor a program hosszú távú hozadékai között említhetjük, hogy ezek a hátrányos helyzetű személyek több mint fél évig ismét visszatértek s állandó kapcsolatban álltak az iskolával, egyesek közülük motiváló táborokban vettek részt a Neamț megyei Durăuban, s nőtt esetükben a tanulás értékébe vetett hit, ami a saját gyermekeik beiskolázása és taníttatása területén lehet gyümölcsöző. (közlemény)
Transindex.ro

Kelemen szkeptikus
15 ezer lejt fizetnek a letelepedőknek 
Megérkezett az alkalmazás módszertana azokhoz az új támogatási formákhoz, amellyel a foglalkoztatás növelését, a munkaerőpiac felpezsdítését célozta meg a technokrata kormány – számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója.
A kormányrendelet december 3-tól lépett érvénybe, és jelentős összegeket hagy jóvá a munkavállalók ingázására, támogatja a munkahely érdekében történő költözést és a nyugdíj előtt állókat, 45 éven felülieket vagy friss végzősöket alkalmazó vállalkozókat. 
Annak ellenére, hogy a jelenlegi munkaügyi miniszter szilárdan kitart amellett, hogy a költségvetés rendelkezik a fenti intézkedésekhez szükséges pénzalapokkal, belső és uniós forrásokból, Kelemen Tibor szkeptikus, ugyanis a szeptemberi költségvetés-kiigazításkor is lefaragták a hivatal büdzséjéből.
Az Országos Mobilitási Terv keretében 15 ezer lejt fizetnek azoknak a letelepedéshez, akik 50 kilométernél messzebb költöznek jelenlegi lakhelyüktől azért, hogy munkát találjanak, mondta el. Megszorításként azonban csak a megye egyes helységei szerepelnek azon a listán, ahol a foglalkoztatás nagyon gyenge, tehát vagy el kell menni onnan, vagy oda kell költözni ahhoz, hogy megkaphassa az illető ezt a pénzösszeget. Ezek a helyiségek Bacon, Bölön, Nagyborosnyó, Bardoc, Barátos, Bereck, Dálnok, Esztelnek, Gelence, Hidvég, Ozsdola, Maksa és Zágon. Illene ott lenni Bodzafordulónak is, Kovásznának, Barótnak, de Vargyas, Olasztelek, Felsőrákos helyzete is indokolná – értékelte az igazgató, aki lehetségesnek látja a további tárgyalásokat ez ügyben, de az új minisztertől is sok minden függ majd. 
Bodor Tünde Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Falura vinnék a szakképzést, csak a diákok szakmát tanuljanak
Vidéken kellene hároméves szakiskolai osztályt indítani, megszólítani azokat a fiatalokat, akik a nyolcadik osztály befejezése után abbahagyják a tanulmányaikat, nem járnak be a városi tanintézetekbe – fogalmazódott meg egy szakoktatás jövőjéről szóló háromszéki megbeszélésen.
Az érintett intézményvezetők jó ötletnek tartják a falusi szakiskolai osztály létrehozását, ám meglátásuk szerint körültekintő elemzésre, felmérésekre van szükség, mielőtt valóban lépnek.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő megkeresésünkre kifejtette, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna és Bodzaforduló körzetében tíz kilométeres távolságból ingáznak a diákok, ezekben a falvakban nincs értelme szakiskolai osztályt létrehozni, viszont Előpatak, Bölön, Árapatak fiataljai talán megtöltenének egy-két osztályt a falusi iskolában. A kivitelezés nem egyszerű, hiszen a tanárokat utaztatni kell, meg kell oldani a gyakorlati képzést, ha a faluban nem működik szakcég, akkor a diákok mégiscsak be kell járjanak a városba – részletezte a nehézségeket a főtanfelügyelő, aki szerint ezeket az akadályokat le lehet küzdeni, ám a legnagyobb gond, hogy kiszámíthatatlan ezeknek a fiataloknak a kitartása. Aki eltökélt, hogy tanulni fog, bejár a városba, de még közülük is sokan egy év után kimaradnak – mondta Kiss Imre.
A főtanfelügyelő felidézte, voltak próbálkozások, hogy bentlakásban tartsák a vidéki roma fiatalokat, de onnan is kimaradtak, noha a szakiskolában a havi 200 lejes állami ösztöndíjat is kapják. Hargita megyében jól működik a korondi szakközépiskola, tehát van jó példa, ám Kovászna megye sokkal kisebb, ezért a helyi viszonyokra kell szabni az iskolahálózatot – szögezte le Kiss Imre.
A helyi igényekhez kell alakítani a szakoktatást, így vidéken olyan szakmákat kell tanítani, melyek valóban érdeklik a fiatalokat, és munkát is találnak, ha befejezik az iskolát – mondta Kelemen Tibor. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség igazgatója felidézte, a falusi szakiskolának van múltja Háromszéken, hiszen korábban Körőspatakon fafeldolgozást tanulhattak a fiatalok, míg Nagybaconban mezőgazdasági szakközépiskola működött.
Sikó Imre, Bölön polgármestere lapunknak elmondta, szerinte életképes lenne a vidéki szakképzés, hiszen az önkormányzat a szociális központban rendszeresen szervez különböző tanfolyamokat, és ezekre mindig túljelentkezés van. A képzéseken tanultakat, illetve az ott szerzett oklevelet a munkaerőpiacon is hasznosítani tudják a bölöni fiatalok – mondta az elöljáró. Sikó Imre hangsúlyozta, lehetőségeik szerint támogatnák a tanintézetet, akár termeket is biztosítanak.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Munkanélküli segély nélkül maradtak, mert visszautasították az állásajánlatot
Több mint háromszáz Kovászna megyei lakos maradt munkanélküli segély nélkül, mert visszautasították a munkaerő-elhelyező ügynökség által felajánlott állásokat.
„314 személy van, akik elutasították az állásokat, és megvontuk tőlük a munkanélküli segélyt” – idézi az Agerpres hírügynökség Kelemen Tibort, az intézmény vezetőjét, hozzátéve, hogy egyesek nemcsak hogy elutasították a számukra felajánlott munkahelyeket, hanem meg sem jelentek az ügynökség által szervezett állásbörzéken. Múlt hónapban a sepsiszentgyörgyi állásbörzén 43 vállalkozás 564 munkahelyet kínált különböző szakterületeken, az eseményen azonban csupán 528 munkanélküli és álláskereső személy vett részt, miközben a hivatalos számadatok szerint a munkanélküliek száma sokkal magasabb. Április végén Kovászna megyében 4,20 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke volt ez, amikor 3709 személy szerepelt munkanélküliként, és 513-an részesültek munkanélküli segélyben. A legtöbb munkanélküli Sepsiszentgyörgyön van, 1445 személy, Baróton 900, Kovásznán 558, Kézdivásárhelyen 547, Bodzafordulón pedig 259 személynek nincs munkahelye. A háromszéki munkaerő-elhelyező ügynökség jövő hónapban Barót környékén szervezi meg a következő állásbörzét.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Ne adjátok olcsón magatokat!
Ballagó egyetemisták
Összesen 87 végzős hallgató ballagott el tegnap a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A vállalatgazdasági szakon 53-an, a közigazgatáson 21-en, a környezettudományi szakon 14-en végeztek, idén 17 mesterképzőst is kicsengettek.
Cziprián-Kovács Loránd főigazgató kissé szarkasztikus, de oldott hangnemben vezényelte le az ünnepséget, amelyben szóhoz jutottak a közgazdaság és környezettudomány karok vezetői, dr. Fosztó Mónika és dr. Bartalis Ildikó, a három szakot képviselő búcsúzó diákok és a meghívottak, Fazakas József volt igazgató és Kelemen Tibor, a Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója. Fosztó Mónika az egyetemre jellemző meghitt, más egyetemekénél jobb tanár–diák kapcsolatot értékelte, Fazakas József pedig azt javasolta az élethosszig való tanulást gyakorló végzősöknek, akik huszonévestől ötvenesekig minden korosztályt képviseltek, hogy „ne adjátok olcsón magatokat, gyémántok vagytok!”
Cziprián-Kovács Loránd elmondta, a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozat idén októberben egy nagyszabású konferenciával ünnepeli meg fennállásának huszadik évét.
Bodor Tünde Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

25 év alatt
A kormány által kezdeményezett nagysikerű gyakornoki (internship) programot Háromszékre is kiterjesztették, tájékoztatott Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerőelhelyezési Ügynökség vezetője. Elmondta, Háromszéken összesen kilenc helyre lehet pályázni, hat intézményben. Egy-egy fiatalt fogadna a tanfelügyelőség, a fogyasztóvédelem, valamint az ifjúsági és sportigazgatóság, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), a Munkaerő Elhelyezési Ügynökség, valamint a telekkönyvi hivatal két-két személyt. A programba 25 év alatti egyetemisták vagy idén diplomázott fiatalok kapcsolódhatnak be, és napi hat órát dolgozhatnak, hogy betekintést nyerjenek a közintézmény tevékenységébe. Fizetést nem kapnak, viszont szakmai gyakorlatra tehetnek szert, ami megkönnyítheti elhelyezkedésüket, és ajánlólevelet is kapnak az intézménytől. Jelentkezni augusztus 6-ig lehet. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)