Zűrzavar az intézmények élén
Továbbra sem tisztázódott a dekoncentrált intézmények vezetőinek helyzete. Bár a két kormánypárt, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) az év elején valamennyi erdélyi megyében megállapodott abban, hogy melyik politikai alakulat képviselői kerülnek a kormánynak alárendelt megyei intézmények élére, kinevezésük csak részben történt meg.
A folyamatot az gátolja, hogy számos, még a Tăriceanu-kormány által kinevezett, majd az előző Boc-kabinet által leváltott igazgató bíróságon támadta meg a döntést, és az igazságszolgáltatás visszahelyezte őket tisztségükbe.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök lapunknak elmondta, arra törekednek, hogy minél több intézmény élére nevezzék ki az RMDSZ által jelölt szakembert. Háromszéken ugyanis a kormánypártok osztozkodása után csupán néhány jelölt kapott hivatalos kinevezést. Például a környezetvédelmi őrség élére egy év után visszakerült a régi magyar igazgató, miután a szociáldemokraták és a PDL alkotta nagykoalíció által kinevezett politikus már januárban lemondott.
A megyei egészségbiztosítási pénztár vezetői tisztségére kiírták a versenyvizsgát, amelyet az RMDSZ jelöltje fellebbezés után nyert meg. A vízügyi hatóságnál nyugdíjba vonult az igazgató, így kapott szabad utat a magyar jelölt. A tanfelügyelőségen is visszakapta korábbi tisztségét Keresztély Irma.
Maros megyében az RMDSZ igazgatójelöltjei közül eddig egyetlen személy foglalhatta el a tisztséget. Morent Ilona, a megyei nyugdíjpénztár igazgatója azonban a PDL–PSD-koalíció idején is vezetői tisztséget töltött be.
Akkor Dorin Florea vásárhelyi polgármester, megyei PDL-elnök eleget téve a nyugdíjasok kérésének, a pártjának leosztott helyet átengedte a nagy tapasztalattal és empátiával rendelkező Morent Ilonának. Nem sikerült megszereznie azonban a beígért igazgatói tisztséget Dénes Irénkének a közpénzügyi hivatal élén. Az intézményvezetői székben jelenleg a korábbi igazgatóhelyettes, Alexandru Iclănzan ül, aki a PSD-s Andrei Moscviciovot váltotta, utóbbi azonban menesztése miatt az igazságszolgáltatáshoz fordult.
Bíróság kontra politikum
Azért nem neveztek ki valamennyi magyar igazgatójelöltet, mert az alkotmánybíróság az év elején alkotmányellenesnek nyilvánította és érvénytelenítette azt a kormányhatározatot, amellyel az előző Boc-kormány lecserélte elődje, az RMDSZ és Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Tăriceanu-kabinet által kinevezett igazgatókat. Tamás Sándor elmondta, bár több intézményben az alkotmánybírósági döntés alapján ideiglenesen visszahelyezték a tavaly menesztett igazgatót, ki kell írni a versenyvizsgát a tisztségek végleges betöltésére.
Egyébként több, a Tăriceanu-kormány idején kinevezett igazgató beperelte a kormányt leváltása miatt, és a bíróság jogerős ítéletében a javukra döntött. Az igazságszolgáltatás határozata nyomán számos megyében teljes káosz alakult ki a közintézmények élén, Máramaros megyében például nemrég három alprefektus volt a két tisztségre, míg Kolozs megyében egyenesen négy személy vallotta magáénak a kormánymegbízott-helyettesi széket, ami nemcsak az intézmény megítélésére, hanem annak költségvetésére is negatívan hatott. Mivel a kormány továbbra is politikai alapon nevezi ki a neki alárendelt intézmények vezetőit, Brassó megyében alig több mint egy év leforgása alatt négy prefektus és hat alprefektus váltotta egymást.
Kovászna megyében bírósági ítélet alapján eddig csak az adóügyi hivatal, illetve a pénzügyőrség egykori vezetőjét helyezték vissza tisztségébe, tájékoztatott korábban György Ervin prefektus. Elmondta, semmilyen utasítást nem kapott a kormánytól arra vonatkozóan, hogy mi lesz a sorsa az időközben kinevezett igazgatóknak. György Ervin – aki szintén az RMDSZ kormányra kerülésével kaphatta vissza székét – egyébként már korábban felhívta a figyelmet a közintézmények élén uralkodó jogilag tisztázatlan helyzetre.
Megoldás: a decentralizáció
Tamás Sándor a Krónikának elmondta, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy megvalósuljon az etnikai arányosság elve, de egyszerre csak egy problémát lehet megoldani. Jelenleg az a prioritás, hogy az RMDSZ által javasolt szakemberek részt vehessenek a versenyvizsgán. A tanácselnök szerint a térség lakossági összetételét csak úgy lehet az intézmények élén is érvényesíteni, ha megvalósul a régóta beígért decentralizáció. A mezőgazdasági igazgatóság már átkerült a megyei önkormányzathoz, következik az árkosi művelődési központ, s az ifjúsági igazgatóság, mondta az elöljáró.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a decentralizáció mellett a PDL-vel kötött megyei szintű egyezmény révén látja biztosítottnak a magyar igazgatók jövőjét. Valójában a Hargita megyei románsággal kötöttek paktumot, amelyben vállalták, hogy az RMDSZ kevesebb igazgatói tisztséget kap, ha a jövőben is biztosítják az etnikai arányosság elvét, fejtette ki a Krónikának az elöljáró. A valódi megoldás azonban szerinte is a decentralizáció, hisz a sok bukaresti hivatalnok csak a bürokráciát és az adminisztrációs költségeket növeli, mutatott rá. „Sokkal hatékonyabban működhetnének az intézmények, ha a lakosság által megválasztott megyei önkormányzatnak és elnökének lennének alárendelve, és nem egy fővárosi vezetőnek, akinek naponta jelentéseket kell írni, holott soha nem járt a térségben” – összegzett Borboly
Krónika (Kolozsvár)

Schweighofer: a környezetvédelem félreseperte a civilek tiltakozását
Nem veszi figyelembe a rétyi fafeldolgozó üzem ellen tiltakozó több mint ezer elektronikus levelet a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal. Válasz nélkül lezárják azokat a beadványokat, melyeken nincs azonosító elem, így lakcím vagy telefonszám, mondta sajtótájékoztatón Gheorghe Neagu a hivatal igazgatója, miközben bemutatta a több vaskos dossziét, amelyekbe lefűzték a kinyomtatott tiltakozó leveleket.
Amint arról beszámoltunk, a Greenpeace természetvédelmi és környezetvédelmi szervezet romániai aktivistái fogalmazták meg a tiltakozó levelet, amelyet a honlapjukról lehetett a hivatal elektronikus postaládájába továbbítani, a tiltakozók a teljes nevüket és az email-címüket kellett megadják. A Greenpeace felhívására már első nap, vagyis december 12-én több százan válaszoltak, a rengeteg levéllel nem tudott megbirkózni a hivatal szervere, a rendszer több órára lebénult.
Gheorghe Neagu hangsúlyozta, ez egy megpróbáltatás volt számukra, amelyet megoldottak, és leszögezte a Holzindustrie Schweighofer ügyében sem a politikum, sem a gazdasági szféra részéről nem érkezett nyomás. Ugyanakkor a környezetvédelmi hivatal zöld utat adott az osztrák befektető a rétyi fafeldolgozó gyárának megépítésére. Ennek birtokában, több más véleményezéssel együtt kérheti Kovászna Megye Tanácsától az építkezési engedélyt, magyarázta Gheorghe Neagu. A környezetvédelmi hivatal igazgatója hozzátette, amikor az üzem megépül, kell kérjék a környezetvédelmi hivataltól a működési engedélyt.
Az igazgató felidézte, hogy április óta tart az engedélyeztetési folyamat, azóta több hatóság különböző elvárásokat fogalmazott meg, feltételeket szabott, például a Vízügy kérte a gyár területén átfolyó Besenyő patak szabályozását. Áprilistól augusztusig több hirdetés jelent meg ebben a témában a helyi és a központi újságokban, és nem tiltakozott senki. A közmeghallgatás előtt iktattak 68 hozzászólást, ám a rétyi közmeghallgatáson a 147 résztvevő többsége támogatta a projektet, idézte fel Neagu.
Az igazgató szerint, nem indulhatnak ki abból az engedélyeztetés során, hogy valaki törvénytelenséget követhet el, például engedély nélkül vágatja ki az erdőket: ha a törvényes feltételeket teljesíti, ki kell adják a pozitív véleményezést. Felidézte, hogy egyik kollégájuk egy lakossági panasz nyomán visszavont egy engedélyt, a cég perelt és nyert, a hivatal munkatársa azóta is törleszti a kártérítést.
Amint arról beszámoltunk, a civil környezetvédők, társadalmi csoportosulások szerint, mivel a Rétyre tervezett fafeldolgozó üzem évi 1.000.000 fát dolgoz fel, jelentősen hozzájárul az erdőirtáshoz, ezért követelik, a környezeti hatásvizsgálatot az engedélyek kiadása előtt.
Kovács Zsolt
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Rétyi fűrésztelep – Kezdődhet az építkezés
Hozzáláthat háromszéki beruházásának megépítéséhez az osztrák Holzindustrie Schweighofer (HS) cégcsoport, miután megszerezte az ehhez szükséges engedélyt.
A Rétyen létesítendő fűrésztelep építkezési engedélyét december 24-én állította ki a megyei önkormányzat – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Dálnoki Lajos polgármester. „A helyi önkormányzatnál e hét elején iktattuk a kiközölt dokumentumot, tudomásul vettük az engedélyeztetést” – fűzte hozzá.
Mint arról korábban beszámoltunk, a HS-cégcsoport előző év decemberében állította össze és nyújtotta be a megyeházához az építkezési engedély megszerzését célzó műszaki dokumentációt, kiegészítő jóváhagyásokat.
Gerald Schweighofer cégtulajdonos tavaly március végén jelentette be Sepsiszentgyörgyön, hogy 150 millió eurós befektetést eszközöl Háromszéken, szászsebesi, radóci, szeretvásári és kománfalvi gyáraik után következő üzemüket Rétyen építik meg. Terveik szerint legújabb telephelyükön hatszázötven munkahelyet létesítenek, az új üzem éves feldolgozó kapacitása 800 ezer köbméter rönkfa, az itt termelt fűrészáru nyolcvan százalékát főként ázsiai piacokon, illetve Japánban értékesítik majd.
Bejelentése óta az osztrák beruházás kapcsán helyi, hazai, illetve nemzetközi civil- és természetvédelmi szervezetek fogalmazták meg aggályaikat. Az óriás fűrésztelep megépítését főként az elfogadhatatlan mértékű természetromboló hatás okán tartják nemkívánatosnak a zöldek, az előző hónapokban pedig civil mozgalmi és jogi eszközök bevetésével próbálták megakadályozni a HS betelepedését Háromszékre.
A Zöld Székelyföld Egyesület és Zöld Erdély Egyesület egyik tavalyi közleményében rámutatott: a rétyi fűrészüzem faigénye az országosan jelenleg kitermelt famennyiség öt százaléka, s egy ilyen mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnöveli az erdőkitermelést a régióban. A sepsiszentgyörgyi Indigó csoport megyei szintű lakossági konzultációt szorgalmazott. Nyilvános közmeghallgatást sürgetett a beruházás hatástanulmányáról a Greenpeace is, mely tiltakozásra buzdította a polgárokat, továbbá a megyei környezetvédelmi hivatal vezetőjének lemondását kérte hivatali mulasztás, szakmaiatlanság, illetve ellentmondásos nyilatkozatai okán.
Demeter Virág Katalin

Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Furcsaságok a rétyi fűrészüzem körül
Épül az óriásfűrészüzem Rétyen, mivel a háromszéki beruházás zöld utat kapott. Szakmailag és a romániai törvények szerint is minden rendben van a Holzindustrie Schweighofer cégcsoport nagykapacitású fafeldolgozója körül. A felelősség is megoszlik annyi felé, ahány szakmai jóváhagyást beszerzett.
A témával kapcsolatosan Oláh Gál Elvira a Kossuth Rádió számára készített riportot. A mikrofon előtt előbb Toró Attila, az Indigo csoport vezetője szólalt meg, aki elmagyarázta, hogy vizsgálataik alapján kiderült: nem olyan fényes az a lehetőség, amit a helyiek számára szán a beruházó, mert ahol működnek a vállalat fűrészüzemei ott az erdőket letarolták, az utak károsodtak.
Az Indigo csoport vezetője elpanaszolta, hogy Kovászna Megye Tanácsa petíciójuk egyetlen pontjára sem válaszolt, a Környezetvédelmi Hivatal pedig sorra állította ki az üzem beindításához szükséges engedélyeket. A környezeti hatástanulmányt három egymástól független civilszervezet elemezte, és ezek rámutattak, hogy a Környezetvédelmi Hivatal hatástanulmánya meghamisítja a valóságot, de a leadott óvásokat visszautasították – magyarázta Toró Attila. Hozzáfűzte: az is furcsa, hogy a 2013 december 24-én kiadott építkezési engedélyről a közvéleményt csak 2014 január 9-én értesítették.
Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke röviden nyilatkozott: romániai törvények szerint a beruházó minden szakmai jóváhagyást megszerzett, a megyei tanács építkezési autonómiája eddig tartott. Tamás szerint nincsen olyan jogi, vagy közigazgatási érv, ami a szakhatóságok engedélyezése után megakadályozhatná egy építkezési engedély kiadását.
Réty polgármestere, Dálnoki Lajos elégedett, és azt reméli, hogy a település fellendülését hozza a beruházó. 650 munkahelyről van szó, a község jövedelme az adók által megemelkedik, ez a cég önzetlenül segít a szociális problémákon, máris naponta 50 gyermek részesül ingyenes délutáni oktatásban, amit ők finanszíroznak, februárban pedig 50 ezer lej ösztöndíjat osztanak ki – érvelt a polgármester. Dálnoki elismerte, hogy hatalmas mennyiségű fa termelődik majd ki, de ő mégis derűlátó, mert azt mondja: „ha az erdészek ügyesek, akkor a kitermelt mennyiség az újraültetések során megújul.”
Kossuth Rádió
Erdély.ma,

Néma tiltakozó akció a Schweighofer üzeme ellen
Kétszáz környezetért aggódó civil gyűlt össze szerda délután a Kovászna megyei önkormányzat székháza elé, hogy tiltakozzon a rétyi Schweighofer fűrészüzem engedélyeztetése ellen. A beruházást ellenző Indigó csoport nevű társadalmi szerveződés felhívására Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Barótról és Csíkszeredából érkeztek résztvevők a több órás néma tiltakozó akcióra. A szervezők korábban felkérték a tiltakozókat, hogy semmilyen szimbólumot, jelképet ne vigyenek magukkal. Ez így is történt, érkezésükkor a tiltakozók átvették a szervezők által biztosított táblákat, amelyeken többek között „Állítsátok meg Székelyföld letarolását!” „Döntés a közösség ellen egyenlő árulás” „Követeljük az építkezési engedély visszavonását” feliratú táblákat tartottak magasba, illetve sötétedéskor mécseseket, fáklyákat gyújtottak.
Toró Attila a tiltakozás kezdeményezője a Sláger Rádiónak elmondta: a megmozdulással azt szerették volna bizonyítani, hogy közösségi támogatottsága van a rétyi fűrészüzem megvalósítása elleni tiltakozásnak. Emlékeztetett, hogy korábban több mint 7000 aláírást gyűjtöttek a beruházást ellenzőktől, de ezeket az engedélyezés során nem vették figyelembe.
Az Indigó csoport képviselője leszögezte: megmozdulásuk nem az osztrák beruházó ellen irányul, hanem azért aggódnak, mert szerintük a gyár súlyosan veszélyezteti a környezetét, tevékenysége erdőirtáshoz vezethet, csődbe viszi a térség faipari kisvállalkozásait, illetve veszélyezteti a közeli Rétyi-nyír természetvédelmi területet és rossz hatással lesz a turizmusra. Toró Attila hozzátette: amennyiben nem sikerül megállítani a rétyi fűrészüzem megvalósítását, folyamatosan monitorizálják és dokumentálják majd annak építkezési fázisait, majd tevékenységét is, és minden olyan esetet közzé tesznek, amikor emiatt sérül a környezet.
A tanácsülés keretében szó esett a Holzindustrie Schweighofer rétyi beruházásáról is. Tamás Sándor felszólalásában leszögezte: „Nem létezik olyan törvényes követelmény, amelynek a külföldi beruházó ne tett volna eleget. Több mint 40 szakmai engedélyre van szükség az üzem felépítéséhez, a Schweighofer pedig beszerezte ezeket. A beruházást a helyi közösség is akarja, mindenki emlékszik arra, hogy a tavaly nyáron rendezett közmeghallgatásokon egy kérdést tettek fel a rétyi emberek, mégpedig azt, hogy mikor lehet alkalmazásért jelentkezni. Munkahelyekre van szükség a megyében – ha valamilyen mondvacsinált okkal megtagadtuk volna az építkezési engedély megadását, akkor azt értük volna el, hogy a faipari cég jogi úton érvényesítette volna velünk szemben az igazát, és megtagadtuk volna a munkalehetőséget olyan emberektől, akik kenyeret akarnak családjuk asztalára tenni."
Ugyancsak a tüntetést megelőzően érkezett egy közlemény a háromszéki sajtóhoz, amelyben András Nagy Róbert a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója arról tájékoztat, hogy az osztrák Gerald Schweighofer, a Holzindustrie Schweighofer cég tulajdonosa, Olosz Gergely javaslatára adott 223.770 lejes támogatást a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórháznak. A közlemény szerint ez az adomány lehetővé teszi, hogy felújítsák a gyermek fertőzőbetegségek osztályát, mely évente több mint 1.000 beteg gyermeket lát el Kovászna megye területéről.
Egyébként a rétyi beruházás elleni akcióba hangsúlyosan beszállt a Greenpeace természetvédelmi szervezet is, amely korábban interneten gyűjtött aláírást a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal vezetőjének menesztése érdekében. Mivel ezt az akciót az érintett intézmény félresöpörte, a Greenpeace szerdán, a sepsiszentgyörgyi tüntetés előtt a Környezetvédelmi Minisztériumhoz fordult, és azt kérte váltsák le Gheorghe Neagu igazgatót, aki szerint évi egy millió fa kivágása nincs hatása a környezetre. Kovács Zsolt
Szöveg és fotók forrása: slagerradio.ro
Erdély.ma,

Vita helyett műszaki adathalmaz (Közmeghallgatás Rétyen)
A Réty határában lévő fűrészüzem energiaellátásával kapcsolatosan tartottak tegnap délután közmeghallgatást a község kultúrotthonában. A rendezvényen egy tervezett hőerőmű műszaki adatait ismertették, ezzel kapcsolatosan a jelenlevők nem tettek fel egyetlen kérdést sem, újságírók hozzászólása mellett egyedül a sepsiszentgyörgyi Toró Attila fogalmazott kritikusan, arra kérve a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal illetékeseit, semmilyen működési engedélyt ne adjanak ki addig, ameddig nem születik végleges ítélet a fafeldolgozót érintő bírósági eljárásokban.
A délután négy órára hirdetett közmeghallgatás témája a fafeldolgozó területére tervezett, „zöld energiát” termelő létesítmény bemutatása, az azzal kapcsolatos esetleges felvetések megtárgyalása volt. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivataltól a radóci székhelyű Bioelectrica Transilvaniei Kft. január 14-én kért jóváhagyást, az engedélyeztetési folyamat részeként tartották a tegnapi rendezvényt, amelyre eleinte a terem mintegy félig telt meg érdeklődőkkel, becslések szerint száznál kevesebb hallgatóval. Gheorghe Neagu, a környezetvédelmi hivatal igazgatója bevezetőként elmondta, az általa vezetett intézmény bekérte az összes vonatkozó dokumentumot, azok értékelése alapján folytatják majd az engedélyezési eljárást.
Az intézmény munkatársa, Luminiţa Bălălău az eddigi lépéseket ismertette, mondván, hogy a folyamatba a Holzindustrie Schweighofer mellett igénylőként bekapcsolódott a Bioelectrica Transilvaniei is, ez utóbbi kérését pedig több lépésben elemzik, a közmeghallgatáson a benyújtott iratcsomóval kapcsolatosan várnak észrevételeket.
A dokumentációt összeállító Petráss István alig kezdte ismertetni a tervezett hőerőmű műszaki adatait, egy helybeli hozzászóló azt kérte, beszéljen magyarul is, mert a rétyi résztvevők többsége magyar, így két nyelven folytatta ismertetőjét. A Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének területén létesítendő, 60 megawattos teljesítményű, biomasszával működő hőerőmű paramétereit Petráss mintegy másfél órán át részletezte, bemutatójának végére a teremben ülők száma alaposan megcsappant. A majdani energiatermelés témakörében elhangzottak lényege, hogy a befektető a legjobb technológiákat ígéri, a zajra, vízre, levegőre vonatkozó becsült adatok pedig minden esetben a megengedett határértékek alattiak. A hőerőmű, illetve fafeldolgozó esetleges légszennyezését egy 25 kilométer oldalú, négyzet alakú területen modellezték, de megvizsgálták a termelés során keletkezett hulladék kérdését is. A megyei tanács kérésére ugyanakkor a Rétyi Nyír, illetve a Bodok–Barót-hegység természetvédelmi területeken is vizsgálják majd a levegő minőségét. Az ismertetőt követő kérdésfelvetésében Toró Attila újólag javasolta, pontosabban követelte, hogy a rétyi fafeldolgozó egységre vonatkozó végleges bírósági ítéletek megszületéséig a környezetvédelmi hivatal ne bocsásson ki újabb engedélyt. Mint mondta, az említett huszonöt kilométeres körzet indokolná, hogy megkérdezzék a sepsiszentgyörgyieket is, hiszen a megyeszékhely teljes lakossága érintett a levegő minőségének ügyében. Gheorghe Neagu válaszában leszögezte, törvényesen járnak el, a közmeghallgatást a befektetésnek otthont adó községközpontban szervezik, az erdőket pedig szerinte a hegy lábánál kell védelmezni. Toró azt is kifogásolta, miként működhet környezetvédelmi engedély nélkül a fűrészüzem, mire Neagu azt válaszolta, ez nem tartozik hatáskörükbe, ezt a környezetvédelmi őrségnek kell megvizsgálnia, de ő úgy tudja, a fűrészüzemben nem termelnek, hanem a berendezés műszaki vizsgálatát végzik. Leszögezte: az engedélyeztetési folyamat törvényes mederben zajlik, a hőerőmű engedélyeztetése különben még két és fél, három hónapig elhúzódik, ám ha minden dokumentumot rendben találnak, a környezetvédelmi hivatalnak nincs oka arra, hogy ne hagyja jóvá azt. Kérdéseket fogalmazott meg a sepsiszentgyörgyi Observatorul de Covasna napilap tudósítója is, válaszai után Gheorghe Neagu megjegyezte, máskor jöjjenek felkészültebben az újságírók, fogalmazzanak lényegre törően. Luminiţa Bălălău hozzáfűzte, elvárták volna, hogy a civil szervezetek képviselői olyan műszaki felvetésekkel jelentkezzenek a közmeghallgatáson, amelyek segítségével módosítások is eszközölhetőek.
Ezután berekesztették a rendezvényt, ám az érdeklődők legalább fele már korábban elhagyta a termet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)