A legrangosabb magyar állatorvosi díjat, a dr. Hutyra Ferenc Emlékérmet vehette át november 20-án Kecskeméten dr. Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság igazgató főállatorvosa. Eddig csak öt magyarországi akadémikus állatorvos professzor kapta meg. Egyetlen kivétel volt, 2006-ban dr. Wilhelm Dieckmann német professzornak adományozták. November 25–27-e között Visegrádon tizennégy ország 320 delegátusa jelenlétében zajlott a Kárpátok-Eurorégió Élelmiszerlánc Konferencia. A rendezvényen nemcsak a hatóságok, de a termelők, feldolgozók, forgalmazók, tudományos szakemberek, jogászok és nem utolsósorban fogyasztók vettek részt. Először sikerült az élelmiszerlánc minden egyes résztvevőjét egy asztalhoz ültetni. Az új szemlélet szerint együtt kell kidolgozni egy olyan stratégiát, amely mind a termelőt, mind pedig a feldolgozót segíti, hogy a piacra megfelelő, biztonságos élelmiszert tudjon előállítani. . /Ferencz Csaba: Nemzetközi elismerés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

Háromszéken csak hat magyar intézményvezető marad tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit, a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állategészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. Az igazgatói leváltások kapcsán Tamás Sándor megyei tanácselnök elmondta: „ilyen méretű tisztogatás még soha nem történt, gyakorlatilag oda jutottunk vissza, ahonnan húsz éve elindultunk”. /Kovács Zsolt: Háromszéken hatan élik túl a hivatalok „magyartalanítását”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Két-három tisztségben maradt magyar intézményvezető is jelezte, hogy belépne a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L) állította sajtótájékoztatóján a párt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke. Dan Suciu kifejtette: több magyar igazgató jelezte, hogy belépne a pártba. Hozzátette: a párttagságot senki számára nem tették kötelezővé, így a 2-3 magyar igazgató önszántából jelentkezett. Háromszéken csak hat magyar intézményvezető maradt tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állat-egészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság vezetője, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. /Pártot váltanak a tisztségben maradt magyar igazgatók? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Nehéz dolga van annak, aki magyarul szeretne tájékozódni a különböző állami hivatalok, megyei igazgatóságok, kirendeltségek honlapjain. A honlapokon kevés kivétellel, csak román nyelven, esetleg angolul szerepelnek a közhasznú, közérdekű információk. Még a nagyon kevés, magyar irányítás alatt álló intézmény közül is csak kettő vette a fáradságot Háromszéken, hogy magyar nyelven is elkészítse weblapját: a megyei közegészségügyi igazgatóság és az állategészségügyi igazgatóság. Háromszéket 75 százalékban magyarok lakják, tanügyi kérdésekben csak románul tájékozódhatnak a tanárok, szülők, diákok, pedig a tanfelügyelőségnek hosszú évek óta magyar a vezetője, Keresztély Irma. Nincs magyar nyelvű honlapja a megyei tanácsnak sem, állítólag készül. Botrányt kavart a csendőrség félresikerült, nyelvgyalázó fordítási próbálkozása, ők legalább megkísérelték a magyar tájékoztatást. Bár természetes lenne, a bukaresti minisztériumok, hivatalok honlapjain egyetlen magyar szó sincs. Többnyire van angol fordítás, némelyiknél németül és franciául is megtalálhatóak a legfontosabb adatok, de az ország lakosságának 7 százalékát kitevő magyarság anyanyelvén nem olvashat közérdekű információkat. Nem volt másképp tavaly, tavalyelőtt sem, amikor magyar miniszterek irányítottak egy-egy tárcát, és magyar hivatalnokok tömege lepte el a bukaresti közintézményeket. /Farkas Réka: Tájékozódjunk magyarul? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

Harc a magyar intézményvezetőkért
Évek óta zajlik az intézményvezetői helyek fölötti marakodás, ám mai napig nem tisztázódott egyértelműen: gyakorlatilag hány, úgynevezett dekoncentrált hivatalról döntenek az éppen aktuális kormánypártok megyei vezetői. Az osztozkodási listán általában 39, a prefektúra honlapján 43 szerepel, a különbség a négy katonai jellegű intézmény — rendőrség, csendőrség, katonaság, készenléti felügyelőség — miatt adódik, ezek vezetőiről nem helyben döntenek.
Jelen pillanatban 19 helyen a demokrata-liberálisok által jelölt vezető áll, 18 intézmény élére a szociáldemokraták nevesítettek igazgatót egy évvel ezelőtt. Korábban, a liberális—RMDSZ kormányzás idején 18 magyar és 19 román vezető volt funkcióban, a tavaly év eleji „nagytakarítás" után alig néhány magyar maradhatott a helyén: Keresztély Irma a megyei tanfelügyelőségen, Deme Judit az egészségügyi igazgatóságon, Mild Zoltán az építészeti felügyelőségen, Sikó Barabási Sándor, az állat-egészségügyi hivatalban, Puskás Zoltán a konkurenciahivatal élén és Bartók Botond, akit több éve az SZDP jelölt művelődési főfelügyelőnek. A kormánybiztosi hivatal honlapjáról kiderül, néhány kevésbé jelentős poszton, például a gépjármű-nyilvántartási hivatal (RAR), illetve az életjáradék-iroda vagy a talajjavító hatóság megyei kirendeltségeinek élén is magyar szakember szerepel.
A demokrata-liberálisok és az RMDSZ közötti osztozkodást az elmúlt napokban, hetekben a nulláról kezdték, a szövetségnek nem az SZDP távozása után üresen maradt posztokkal kell beérnie, hanem elemzik az összes intézmény helyzetét. Az RMDSZ célkitűzése, hogy az egy évvel ezelőtti 18 helynél többet szerezzen meg, Tamás Sándor megyei elnök szerint erre most nagy esély mutatkozik, de hosszú távon törvény segítségével kívánják az etnikai arányosságot érvényesíteni a kormánynak alárendelt intézmények élén. Hivatalokról, személyek nevéről egyelőre sem a román, sem a magyar fél nem nyilatkozik, a megkérdezettek csak annyit árultak el: lesznek nagy meglepetések.
Az elmúlt tíz évben a RMDSZ-nek még az ötvenszázalékos magyar arányt sem sikerült elérnie a kormánynak alárendelt intézmények élén. 2001-ben 60 százalék volt a románok aránya, 2008 decemberében pedig 54 százalék, jelenleg a hivatalok élén álló vezetők alig 23 százaléka magyar.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Meghallgatja jelöltjeit az RMDSZ
Nyolc eljövendő magyar intézményvezetőt hallgatott meg tegnap reggel az RMDSZ megyei egyeztetőtanácsa, és egyöntetű döntés született.
Támogatják, hogy helyén maradjon Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit egészségügyi igazgató és Sikó Barabási Sándor állat-egészségügyi igazgató — nyilatkozta Tamás Sándor, a szövetség megyei elnöke. Zöld utat kapott Tischler Ferenc is, újra ő lehet az ifjúsági igazgató, és elfogadták, hogy Könczei Csaba legyen a mezőgazdasági igazgatóság vezérigazgatója, ifjabb Orbán Miklós ugyanott igazgatói székhez jut, Grüman Róbertet aligazgatónak nevezik ki a munkaügyi felügyelőségen, és Csáki Árpád történész elnyeri a megyei levéltár vezetését. Ennek kapcsán Tamás Sándor elmondta, hogy az országos egyeztetés során az RMDSZ megkapta az Országos Levéltár irányítását, ám nem árulta el, ki lesz a belügyminisztériumnak alárendelt intézmény vezetője. A megyéből két fiatal szakember jutott eddig kiemelt tisztséghez Bukarestben: Para Loránd a környezetvédelmi minisztérium főtitkárhelyettese lesz, Olosz Szabolcs pedig folytatja a tanácsosi munkát a területfejlesztési és turisztikai tárcánál.
A megyei intézményvezetők meghallgatása a következő hét első napjaiban folytatódik, az RMDSZ vezetői bíznak benne, hogy hét közepére teljes lesz a névsor. Megismételték: kiemelten figyelnek azokra az elvekre, melyekről tavaly egyeztettek, az etnikai arányosság mellett a szakmaiság kiemelt szempont, az nyerhet el igazgatói, aligazgatói széket, akit támogatnak a szakmai civil szervezetek is.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Kovászna megyei intézmények 90%-ban csak románul tájékoztatnak honlapjaikon
Elismerő oklevéllel „jutalmazza” a Civilek Háromszékért Szövetség a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséget, amely a legjobb eredményt érte el a 2011 óta folyó figyelemfelkeltő nyelvi akciójukon. A megfigyelés célja az volt, hogy felmérjék, a helyi állami intézmények milyen mértékben tartják be, vagy egyáltalán betartják-e az anyanyelv-használati jogok érvényesítését az Európai Charta szellemében, a hivatalos adminisztrációban és az ügyfélszolgálatban egyaránt. A megfigyelésre a szövetség nyolc intézményt választott ki: Kovászna Megyei Tanfelügyelőség, Kovászna Megyei Prefektúra, Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal, Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság, Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség, Útlevélkibocsájtó és Nyilvántartó Hivatal, Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság és Kovászna Megyei Kataszteri Hivatal. Az első szakaszban internetes felületen lehetett szavazni a magyar nyelv használatára vonatkozóan a fenti intézményekben. A szervezet a szavazás eredményét azonban - tekintettel a leadott szavazatok alacsony számára - nem tartotta megalapozottnak, így az akció folytatódott egy második szakasszal, amelyre 2012-ben került sor. Ebben a szakaszban önkéntesek segítségével folyt a felmérés az intézmények székhelyén, ahol kilenc szempontot vizsgáltak meg. Ezek a szempontok arra irányultak, hogy milyen mértékben van jelen a kétnyelvűség a vizsgált intézményekben, és mennyire gyakorlat a magyar nyelv használata a hivatalos ügyintézésben és a tájékoztatásban. Minden esetben sorrendiségben az első a román nyelv használata, azután a magyar - ott, ahol alkalmazzák; a honlapokon az esetek 90%-ában csak román nyelvű tájékoztatás van, egyetlen vizsgált intézményben alkalmazzák a kétnyelvű kommunikációt a hivatalos közlésekben, különben csak román vagy alkalmanként magyar nyelven folyik a tájékoztatás; a hivatalos dokumentumok kizárólag román nyelvűek, és a vizsgált közintézmények alkalmazottjainak magyar nyelvtudása legtöbb esetben hiányos. A kétnyelvűség leginkább a hirdetőtáblák és az intézmények névtáblája szintjén valósul meg, a gyakorlati alkalmazásban annál kevésbé - állítja a jelentés. A szövetség a későbbiekben is tervez hasonló akciókat. (közlemény)
Transindex.ro

Háromszéki közintézményeket marasztalt el a diszkriminációellenes tanács
Magyar nyelvű névtáblák elhelyezésére, valamint a közérdekű információk magyar nyelven való közzétételére kötelezett az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) összesen 18 háromszéki állami intézményt egy feljelentés nyomán. A CNCD augusztusi határozatában megállapítja, hogy a bepanaszolt intézmények diszkriminálják a magyar lakosságot, mivel csak román nyelven tesznek hozzáférhetővé közérdekű információkat. Az elmarasztalt intézmények között rendőrségek, bíróságok, ügyészségek és a Kovászna megyei prefektúra is szerepel.
A diszkriminációellenes tanácshoz forduló személy – egy neve elhallgatását kérő sepsiszentgyörgyi férfi – több tucat sepsiszentgyörgyi és Kovászna megyei közintézményt panaszolt be amiatt, hogy székházukon csak román nyelvű névtábla látható, vagy hogy közérdekű információkat egyáltalán nem, vagy csak részben tesznek hozzáférhetővé magyar nyelven.
A CNCD augusztus eleji határozatában – amelyet a panasztevő férfi szerkesztőségünkbe is eljuttatott – megállapítja, hogy diszkriminációt követ el többek között a Kovászna Megyei Törvényszék Ügyészsége, a Sepsiszentgyörgyi Bíróság Ügyészsége, a Kovászna Megyei Rendőrség, a Sepsiszentgyörgyi Városi Rendőrség, a Kovászna Megyei Csendőrség, az Állami Levéltár Kovászna Megyei Igazgatósága, a Számvevőszék, a Kovászna Megyei Vámhivatal, a Prefektúra, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság, a Megyei Nyugdíjügynökség, vagy a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal.
A CNCD határozata a 137/2000-es kormányrendeletre hivatkozik, amely szerint diszkriminációnak minősül minden megkülönböztetés, kirekesztés, ami faj, nemzetiség, etnikum, nyelv, vallás, társadalmi osztály, meggyőződés, nem, nemi irányultság, kor, fogyatékosság, nem fertőző krónikus betegség, HIV fertőzés vagy hátrányos helyzetű csoporthoz való tartozás alapján történik. Ezen kívül szintén diszkriminációnak minősül minden megnyilvánulás, ami az emberi jogok és szabadságok korlátozására irányul.
A helyi közigazgatásról szóló, kiegészített és újraközölt 215/2001-es törvény 19. cikkelye egyébként kimondja, hogy „azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbségekhez tartozik, a helyi közigazgatási hatóságoknak, alárendelt közintézményeiknek, valamint a dekoncentrált közszolgálatoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát is a velük fenntartott kapcsolatokban, az Alkotmány, a jelen törvény és a Románia által részes félként aláírt nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően.”
Krónika (Kolozsvár)

Világszervezeti alelnök Háromszékről
A Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnökéül választották dr. Sikó-Barabási Sándort, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatal főállatorvosát Budapesten január 16-án.
A szakmai világszervezet elnöke dr. Szieberth István, a magyar vidékfejlesztési minisztérium főtanácsosa, első alelnöke dr. Sótonyi Péter, a budapesti állatorvos-tudományi egyetem dékánja, második alelnöke pedig dr. Sikó-Barabási Sándor. A magyar állatorvosok világszervezete mintegy 800 tagot számlál a Kárpát-medence területéről, az Amerikai Egyesült Államokból, Ázsia és a Közel-Kelet országaiból. A szervezet céljai között szerepel kapcsolatrendszer létrehozása és működtetése, a magyar állatorvosi hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése, a magyar szaknyelv ápolása, az állatorvosok társadalmi helyzetének, megbecsülésének javítása, érdekeinek védelme, szakmai továbbképzése, tapasztalatcserék, tudományos és gyakorlati munkák előmozdítása is. (demeter) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az EB dönt az intézkedésekről (Sertéspestis Szatmár megyében)
Fokozott riadókészültségben van az állategészségügyi hatóság, miután Szatmár megyében több gazdaságban is afrikai sertéspestissel fertőzött disznókat találtak. A betegséget egy elsődleges és egy másodlagos gócpontban is azonosították. Az eddigi vizsgálatok során felmerült a lehetősége, hogy a betegség vírusa Ukrajnából származó, fertőzött állati eredetű termékekkel került az országba – tudtuk meg dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvostól.
Az esetet követően az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság elrendelte a betegségek leküzdésére létesített, a prefektusok irányítása alatt működő helyi központok aktualizálását. Ugyanakkor életbe lépett az afrikai sertéspestis terjedésének és megelőzését célzó akcióterv, amelynek értelmében többek között biztosítani kell a fertőtlenítőszereket, a védőfelszerelést és a laboratóriumi diagnosztikához szükséges készletek indokolt mennyiségét. Az állategészségügyi hatóságok vezetői és személyzete szabadságolását felfüggesztették. A Kovászna Megyei Állategészségügyi igazgatóság a kormánybiztosi hivatalt, a Sürgősségi Esetek Felügyelőségét, a megyei tanácsot, a rendőrséget, az erdőfelügyelőséget is értesítette a szükséghelyzetről. Szatmár megyében – az országos és uniós előírások értelmében – próbákat gyűjtöttek a laboratóriumi vizsgálatokhoz, korlátozták az állatok mozgását az érintett farmokon, a fertőzött állatokat elpusztították, a hét tetemet elégették. A két gazdaságban fertőtlenítették a sertések szálláshelyeit, környezetüket, az oda vezető utakat, a műveletben használt gépeket is. Az országos állategészségügyi hatóság az esetről értesítette az érintett országos és uniós hatóságokat, az Állategészségügyi Világszervezetet is. Az Európai Bizottság (EB) határozatot fog hozni a Románia által betartandó intézkedésekről, ezek időtartamáról.
Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Huszonöt éves a LAM Alapítvány
Megváltoztatta a szemléletet
Nemzetközi tudományos értekezlettel ünnepelte 25. születésnapját a LAM Alapítvány. Az illyefalvi konferencia-központban tartott eseményt ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg, aki negyedévszázaddal ezelőtt, fiatal illyefalvi lelkészként lerakta az intézmény alapjait.
Jó érzés kimondani, hogy a LAM Alapítvány 25 éves – fogalmazott a püspök, aki felidézte: óriási lelkesedéssel fogadták az 1989-es eseményeket.
– Nem szégyellem azokat a lelkes és bizakodó pillanatokat, amelyeket a 90-es évek eleje jelentett számunkra. Akkor azt hittem, hogy mindent meg lehet változtatni és minden megváltoztatható. A LAM megjelenése ebből fakadt. Mint felelős értelmiségi, aki nemcsak a lélekért, hanem az egész emberért felelősséget érzett, arra gondoltam, hogy meg kell változtatni az itt élő földműves emberek életét – mondta megnyitóbeszédében Kató Béla.
Kifejtette: hamar rájött, nem lehet „segélyekre berendezkedni, mert „dolgos székely népünk nem csinált semmit, csak a segélyeket kezdte várni”. Indítványozta, ne segélyt, hanem olyan eszközöket adjanak, amiből megélhetnek az emberek.
– Természetesen semennyi pénz, semmilyen támogatás nem lett volna elég, ha nem sikerült volna elhitetni a fiatalokkal, hogy az ő életük is megváltozhat, de dolgozni kell – jelentette ki Kató Béla, aki hozzátette: akkor sem volt könnyű, de most sem az, hiszen újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie annak a fiatal csapatnak, amely átvette az alapítvány irányítását.
„A reformáció 500 évének csak az 5 százalékánál tartunk, de jó úton haladunk”, állapította meg Ungvári Éva, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatótanácsának elnöke.
– Nagyon sok olyan embert ismerek, akik a LAM segítségével Svájcban dolgoztak, támogatást kaptak, itthon vállalkozást alapítottak, s azt sikerre vitték – mondta Tamás Sándor. – Valamennyiükben az a közös, hogy szemléletváltáson estek át, és egy ilyen szemléletváltásra lenne szükség egész Székelyföldön – mutatott rá Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Az agrártudományi panelben az Illyefalváról elszármazott dr. Bardócz Zsuzsanna, a táplálkozástudományok nyugalmazott professzora meglehetősen borús képet festett a jövőről A Föld állapota és az egészséges élelmiszerek című előadásában.
Dr. Márai Géza, a Szent István Egyetem címzetes docense azzal indokolta, hogy az európai uniós csatlakozás után nem csökkent a kontinens keleti és nyugati fele közötti különbség, hogy létezett volna egy „háttéralku”, amely szerint keletnek a szerepe a nyersanyagtermelésben merül ki, a nagy hozzáadott értékű feldolgozó ipar a nyugat kiváltsága maradt.
Dr. Ratkos József mérnöktanár, az Ökológiai Termék Előállítók Klaszterének elnöke szerint akkor lehetünk sikeresek, ha megvizsgáljuk, hogy eddig „mit nem csináltunk igazán jól”.
Messze a legjobb előadást dr. Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője tartotta. Egészséges és biztonságosa élelmiszerek? című prezentációjára visszatérünk.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)