Elnapolt bírósági döntés (Kós Károly szakközépiskola)
Érdemi meghallgatások nélkül kezdődött kedden a Kós Károly-iskola ügyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által kezdeményezett per sepsiszentgyörgyi tárgyalása. Az EMNP azt kérte a bíróságtól, kötelezze a sepsiszentgyörgyi tanácsot, vonja vissza az iskola önállóságát megsemmisítő határozatát, ám párhuzamosan Brassóban a táblabíróságon is zajlik egy per (a határozat felfüggesztéséről szóló érdemi döntésig), így arra hivatkozva, hogy a szükséges dokumentumok ott vannak, a sepsiszentgyörgyi bíró elnapolta az ülést. Kedden a sepsiszentgyörgyi bíróságnak a tanúkat kellett volna meghallgatnia, akik jelen is voltak a szaktanfelügyelő kivételével – mondta el Bálint József helyi pártelnök. A szakoktatásért felelős tanfelügyelő is ott akart lenni, de főnökei terepre küldték – ismertette. Megkéstek a perek, főleg a brassói, hisz csak a tanév megkezdése után, leghamarabb szeptember 21-én születhet ítélet – derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón. Ugyanakkor kérdésünkre hozzáfűzte, az iskola, a diákok, tanárok életét nem befolyásolja a döntés, a befogadó Puskás Tivadar Szakközépiskolában úgy alakították ki az egybeolvasztás utáni felépítést, hogy könnyű legyen a válás, ha a Kós Károly-iskola visszanyeri önálló jogi státusát. Eddigi iskolaépületükre nem tartanak igényt, az osztályok maradnak ott, ahol hétfőtől működnek – hangsúlyozta Bálint József. Megismételte korábbi álláspontját: egy magyar többségű önkormányzatnak egyetlen tanintézmény felszámolását sem szabadna jóváhagynia, „ma nincs rá szükség, de jövőben lehet”, hisz jól láthatjuk, miként próbál a román többség magyar iskolákat ellehetetleníteni. „Meg kell védenünk iskoláinkat minden esetben” – hangsúlyozta Bálint József. A sepsiszentgyörgyi tanács januárban döntött arról, hogy egybeolvasztja a Kós Károly-iskolát a Puskás Tivadar Szakiskolával, és így az előbbi elveszíti önálló jogi státusát. A Kós munkaközössége, diákjai az épületről hajlandóak lemondani, de önállóságukat megőriznék. Hasonlóan vélekedik az EMNP helyi szervezete, mely áprilisban fordult bírósághoz, a vonatkozó két önkormányzati határozat megsemmisítését, illetve azok alkalmazásának a per ideje alatti felfüggesztését kérték.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Október 20-án folytatódik az iskolaper
A tanfelügyelőség is belép
A Kovászna megyei törvényszéken elkezdődött a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola ügyének alapfokú tárgyalása, számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei elnöke.
Bálint József elmondta, a szeptember 5-i tárgyaláson a tanúk meghallgatása lett volna soron, és egy kivételével mindenki megjelent, de végül nem került rá sor, mert a per iratai nem kerültek vissza a sepsiszentgyörgyi bíróságra a brassói táblabíróságtól. Az EMNP megyei elnöke azt is közölte, hogy időközben a megyei tanfelügyelőség is kérte a perbe való belépését a helyi tanács oldalán, és ezt a bíróság el is fogadta. Az ügy tárgyalása október 20-án folytatódik.
– Bármint nézzük is, az RMDSZ-vezette sepsiszentgyörgyi tanács éppen bezárt egy magyar iskolát – ismételte meg Bálint, aki felelevenítette, hogy bíróságon próbálták megakadályozni „ezt a gazságot”, de nem sikerült, az első tárgyalást szeptember 5-én már meg is volt. Külön eljárásban próbálták elérni azt, hogy a per lezárásáig függesszék fel a vonatkozó határozatot. Alapfokon vesztettek, a brassói fellebbezésükben szeptember 21-re tűztek ki tárgyalási fordulót.
– A brassói táblabíróság, még Romániában is szokatlan módon, arról fog dönteni szeptember 21-én, hogy miként kellett volna kezdeni az iskolát szeptember 1-jén – részletezte Bálint József. Ugyanakkor értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőség is belépett a perbe a városi tanács oldalán, mert – mint mondta – Kiss Imre jelenlegi főtanfelügyelő érdemei közé sorolható, hogy amíg a Kós Károly Iskolaközpont igazgatója volt, megpróbált tenni az intézményért, átszervezte, új osztályokat indított. Igaz, „erősen mérsékelt sikerrel”, hisz igazgatása alatt több mint 40 százalékkal csökkent a beiskolázott gyerekek száma, olyan körülmények között, hogy a vállalkozók „kapva kapnak” minden szakemberen, aki ott végzett. Bálint szerint abból is látszik, hogy „ki melyik oldalon áll”, hogy ki milyen tanúkat hívott. Míg az EMNP-nek az iskola volt tanárai, diákjai, szülői bizottsági tagjai a tanúik, akik „belülről ismerik” a helyzetet, a városi tanács az iskolahálózat „főhóhérát”, Keresztély Irma volt főtanfelügyelőt kérte be tanúnak, „aki 30 ezer lejt kaszált azzal a statisztikával, amely tanulmány néven az átszervezés alapjául szolgált” és Kiss Imrét, aki „büszkén lépdel elődje nyomában”.
Ott vagyunk, mint a középkorban, ahol lefejezték a rossz hírt hozó hírnököt – reagált megkeresésünkre Keresztély Irma.
– Mi, két egyetemi tanárral, elvégeztünk egy tanulmányt, amelyben feltártuk a fogyó gyereklétszám következményeit. Nem tehettünk hozzá egy-két nullást csak azért, hogy némely politikusnak tessék. Megfogalmaztunk négy javaslatot, ebből egyiket elfogadta a tanács – összegezte Keresztély Irma.
Kiss Imre főtanfelügyelő leszögezte: fontos, hogy megjelenjen a tanfelügyelőség álláspontja, hisz az intézménynek semmilyen hatásköre nincs arra, hogy meghatározza, hogy hol milyen iskola legyen, ez a városi tanács kizárólagos jogköre. A tanfelügyelőségnek az a kötelessége, hogy beiskolázást adjon azokra az intézményekre, amelyekről döntést hozott a helyi tanács. A főtanfelügyelő felhívta a figyelmet arra, hogy a Kós Károly-iskola osztályai, szakjai tovább élnek a Puskás Tivadar Líceumban.
Kiss Edit, Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az első fecskék már kezdtek (Duális képzés)
Későbbi munkatársakat kívánnak nevelni, kóstolót adni a fegyelmezett munkából, és aki a hároméves képzés után elhagyja a gyárat, az sem megy el üres kézzel, hisz megtanul egy szakmát, amivel érvényesülhet – összegezhető Keresztes Zoltán, a sepsiszentgyörgyi LRO nadrággyár tulajdonosának tájékoztatója, amit tegnap délután a gyárban tartott a cégében gyakorlatozó diákok, szüleik és a duális képzésben együttműködő partneriskola képviselőinek jelenlétében.
Háromszéken egyedül a Kós Károly Szakközépiskola hirdetett meg duális szakoktatási osztályokat a kilencedikes felvételin, jelentkezők hiányában az első szakaszban úgy tűnt, egyetlen osztály sem jön létre. Időközben az iskolát a helyi önkormányzat besorolta a Puskás Tivadar Szakközépiskolába, az őszi felvételin a meghirdetett négy szakból háromra volt elegendő jelentkező, egyesek tudatosan választották ezt az oktatási formát, mások csak ide jutottak be. Az LRO a huszonhármas létszámú textil- és bőripari osztályt fogadta be, a Bertis cég a tizenhárom diákkal indult húsipari szakos csoportot és az Alex cég a tizenöt asztalosjelöltet. Az ács szakmában nem volt elegendő jelentkező. A gyakorlat egyelőre csak az LRO nadrággyárnál indult be, a diákok egyenesen a termelésben tanulják a szakmát. Keresztes Zoltán elmondta, aki nem mer, nem nyer alapon vágtak bele a képzésbe, s bár tudatában vannak annak, hogy tanoncaik nem mind fejezik be az iskolát, egyesek lemorzsolódnak, mások a három év után más munkahelyet választanak, de bíznak abban, hogy aki megszereti a szakmát és képességei is megfelelőek, náluk marad. Senkit nem kötelezhetnek, hogy az oktatás befejeztével a gyárban dolgozzék, és nem is garantálják a munkahelyet, de tekintve, hogy jelenleg a textiliparban is, mint mindenütt, óriási a munkaerőhiány, tárt karokkal várják a szakképzett munkásokat. Törvény szabályozza, hogy a kétszáz lejes havi állami ösztöndíjjal legalább egyenlő értékű ösztöndíjat biztosítsanak, ezt meg is teszik, de szigorúak a szabályaik, igazolatlan hiányzás esetén megvonhatják az adott hónapra. A diákoknak be kell tartaniuk a gyár belső rendszabályát, ebben nem különböznek az alkalmazottaktól, a tizenhat éven felüliek pedig a vakációban vállalhatnak munkát a gyárban, amit a teljesítmény függvényében javadalmaznak – mondta a gyártulajdonos. A duális képzésben a tanulmányi vonal megegyezik a hagyományos szakiskolával, a gyakorlati óraszám is ugyanaz, csupán a fegyelmi elvárások szigorúbbak, és a lehetőség is nagyobb arra, hogy az oktatás végeztével a fiatal álláshoz jusson – hangsúlyozta Demeter Dávid és Komán László, a Puskás Tivadar Szakközépiskola igazgatója és aligazgatója. Elmondták, a kiskorú diákokat a szülők képviselik a cég–iskola–önkormányzat hármasa által kötött szerződésben, amelyben a vállalkozó szabja meg saját feltételeit a törvényes keretek között. Felmerült a diákok munkabaleset-biztosításának kérdése is, az LRO keresi erre a megoldást, azt ellenben Keresztes Zoltán kihangsúlyozta, a tanulóknak maguknak kell vigyázniuk arra, hogy amihez nem értenek, ahhoz ne nyúljanak. Demeter Dávid iskolaigazgató bizakodó, lapunknak azt mondta: ha az első duális képzésű diákok bebizonyítják, hogy az itt tanultakkal tudnak majd boldogulni a munkaerőpiacon, sikerként lehet elkönyvelni a történetet, és más cégek és iskolák is kedvet kaphatnak az oktatás eme formájához.
A jelen lévő szülők közül egyesek szeretnék, ha a nadrággyár már most vállalná, hogy három év múlva alkalmazza gyermeküket, mások éppen az ellenkezőjéről akartak megbizonyosodni, hogy nem kell visszafizetni az ösztöndíjat, ha a végzős nem akar elhelyezkedni a gyárban. Van, aki tudatosan választotta ezt az osztályt, de legtöbben véletlenül pottyantak ide, mert máshol már beteltek a helyek.
Keresztes Zoltán azt mondta, mindegy, hogy ki milyen okból került ebbe az osztályba, ők azon lesznek, hogy mindenkit megtanítsanak a szakmára, és bíznak abban, hogy a befektetett pénz és energia megtérül jól képzett alkalmazottak formájában.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Végéhez közeledik az egyik iskolaper
Jövő héten ítélet
Rövid, de érdemi tárgyalásra került sor tegnap a Brassói Ítélőtáblán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által a Kós Károly Líceum ügyében indított perben. A testület meghallgatta a feleket, ítéletet október 12-én hirdet.
Ezúttal „kegyeskedtek” megjelenni az alperes ügyvédei is (legutóbb azért halasztottak, mert a perbe belépő tanfelügyelőség nem küldött képviselőt a tárgyalásra) – mondta el Bálint József. – Ügyvédünk fenntartotta álláspontunkat, hogy nem indokolt bezárni az iskolát, hisz ebben az évben is több mint 300 diákja van, hogy ezeket bezsúfolták egy másik iskolába, ahol friss levegőt Facebookon kapnak, hogy a megoldás rossz és törvénytelen. Törvénytelen, hisz a jogszabályok szerint ki kellett volna kérni az érdekelt gazdasági szféra és a szülők véleményét (ezután még mindig azt tehettek volna, amit akarnak, de formailag meg kellett volna őket kérdezni), és hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A tanfelügyelőség és a helyi tanács ügyvédei elmondták, kevés a gyerek, és ez így van a legjobban, minden szépen meg van oldva, nem kell változtatni semmit – részletezte az EMNP megyei elnöke.
Bálint abban bízik, hogy az ítélőtábla belátja, itt a tanács visszaélt a hatalmával, és elrendeli, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot.
Amint ismeretes, miután nem tudta megakadályozni, hogy a tanács összevonja a Kós Károly Líceumot a Puskás Tivadar Líceummal, az EMNP bíróságon támadta meg a tanácshatározatot, ezt alapfokon Sepsiszentgyörgyön tárgyalják. Ezen kívül egy per a Brassói Táblabíróságon is folyik, amiben az EMNP azt kérte, hogy amíg alapfokon nem döntenek, függeszszék fel a tanács határozatát. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nem függesztik fel a határozatot
Döntött a táblabíróság
A brassói táblabíróság úgy döntött tegnap, nem függeszti fel a sepsiszentgyörgyi helyi tanács azon határozatát, amely a Kós Károly és a Puskás Tivadar szakközépiskolák összevonásáról rendelkezik. Az ítélőtábla ezzel elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vonatkozó keresetét.
Az EMNP azért kérte a tanácshatározat felfüggesztését, mert ugyanebben az ügyben a sepsiszentgyörgyi bíróságon is folyik egy alapfokú per. Ha ebben az EMNP-nek adnak igazat, akkor vissza kell majd az iskolákat az eredeti formájukba szervezni. Az EMNP meglátása szerint szerencsésebb lett volna, ha minden marad a régiben, s csak azután „rúgják fel az iskolarendszert”, hogy ennek jogosságát a bíróság is megállapítja.
– A brassói bíróság ítéletét elfogadjuk, mást nem tehetünk. Továbbra sem világos, hogy miért nem lehetett ezt a döntést a tanév kezdete előtt meghozni, mert most már szinte nem is dönthettek volna másképp – mondta el megkeresésünkre Bálint József.
Az EMNP Kovászna megyei elnöke szerint „van esély”, hogy alapfokon nyernek, hisz a két iskolát összevonó tanácshatározat „sebtében összedobott” döntés volt, amely a törvény által előírt procedúrának több pontját figyelmen kívül hagyta. Az alapfokú tárgyalásra október 20-án kerül sor, miután az ügy aktáit hazaszállítják Brassóból. Mint ismeretes, miután nem tudta megakadályozni, hogy a tanács összevonja a Kós Károly Líceumot a Puskás Tivadar Líceummal, az EMNP bíróságon támadta meg a tanácshatározatot, ezt alapfokon Sepsiszentgyörgyön tárgyalják. Ezen kívül egy per a Brassói Táblabíróságon is folyt, amiben az EMNP azt kérte, hogy amíg alapfokon nem döntenek, függesszék fel a tanács határozatát. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Húsz önálló oktatási intézmény
Kós Károly nélkül
Sepsiszentgyörgy tanácsa rendkívüli ülésén hagyta jóvá a megyeszékhely iskolahálózati tervét a 2018–2019-es tanévre. A testület magyar ellenzéki pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői tartózkodtak a szavazásnál.
Az EMNP nem akarta elutasítani a tervezetet, mert „nagyjából jó”, de elfogadni sem tudta, mert az a jelenlegi állapotot konzerválja, amelyben a Kós Károly Iskolaközpont nem önálló intézmény. – Ha mi a bíróságon azért perelünk, hogy ismét önálló intézmény legyen a Kós Károly Iskolaközpont, akkor nem támogathattunk egy olyan tervezetet, amelyben ez továbbra is a Puskás Tivadar Líceum alárendeltségébe tartozik – magyarázta Bálint József. Az EMNP megyei elnöke változatlanul abban bízik, hogy a bíróság megsemmisíti a helyi tanács határozatát, amellyel – „a törvényes procedúra áthágásával” – 2017. szeptember 1-jétől megszüntette a Kós Károly Iskolaközpontot.
Az elfogadott iskolahálózat húsz jogi személyiséggel rendelkező tanintézményt jelent. Ebből négy óvoda: Benedek Elek, Csipike, Gulliver, Hófehérke; öt gimnázium: Ady Endre, Gödri Ferenc, Néri Szent Fülöp, Nicolae Colan és Váradi József; nyolc líceum: Plugor Sándor, Református Kollégium, Mikes Kelemen, Székely Mikó, Mihai Viteazul, Puskás Tivadar, Berde Áron és Constantin Brâncuşi. Önálló intézményként működik még a sportiskola, a Gyerekek Palotája és a Tehetséggondozó Központ. Két bölcsőde, tíz óvoda és három iskola ezen intézmények alárendeltségébe tartozik. A kormány vonatkozó rendeletének megfelelően a helyi tanácsoknak december 12-ig kell jóváhagyniuk az iskolahálózatokat, amelyekre a tanfelügyelőség dolgozza ki a beiskolázási tervet. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)