"Az RMDSZ Operatív Tanácsa delegálta a Hungária Televízió Közalapítvány (Duna TV) kuratóriumának erdélyi tagjait, a következő személyeket: dr. Benkő Samu történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke; Gálfalvi György író, a Látó helyettes főszerkesztője; Kántor Lajos író, a Korunk főszerkesztője; Vetési László lelkész, közíró. Hárman közülük - Benkő Samu, Gálfalvi György és Vetési László - az elmúlt négy évben is benne voltak a kuratóriumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 6. - 1696. sz./"

A Nemzeti Kulturális Alapprogram Folyóiratkiadási Szakmai Kollégiuma április 7-én sajtótájékoztatón ismertette a 2000. évi nyertes pályázatokat, a megítélt összegeket, illetve a döntések főbb indokait. Összesen 191 millió forintot osztottak szét, 105 igénylőnek. Az idén első alkalommal határon túli folyóiratokat is támogattak. A 19 határon túli pályázó összesen 13,8 millió forinthoz jutott, ebből hét erdélyi kiadvány (Látó, LKKT, Székelyföld, Erdélyi Múzeum, Firka, Korunk, Múzeumi Füzetek) összesen 5,45 millió forintnyi támogatásban részesül. /Nyílnak a határon túliak számára a magyar intézmények! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ LKKT: Láthatatlan Kollégium /Kolozsvár/ tervezett elméleti folyóirata.

A különböző nemzetiségek kulturális hagyományainak kölcsönös megismerése jegyében indított rendezvénysorozatot az Interetnikus Párbeszéd Csoport. Ápr. 18-án Kolozsváron megtartott első ünnepi összejövetelen a szervezők, képzőművészeti kiállítással és kamarazene-műsorral egybekötve, a neves költő és műfordító Ritoók János emlékét idézték. Kántor Lajos főszerkesztő románul és magyarul beszélt az egykori kolléga és barát, a magyarul, németül és románul egyaránt jól beszélő és író, brassói születésű Ritoók Jánosról, aki a Korunk legjobb időszakában, a hetvenes években volt a lap főtitkára. Ritoók János A Kozmikus szerelem című verseskötet és a Kettős tükör című, a magyar-német kulturális kapcsolatokat elemző tanulmánykötet szerzője. Nevéhez fűződik az a válogatás is, amelyet a romániai kis nemzetiségek népköltészetéből állított össze. Ritoók János életműve, a valódi multikulturalitás mintapéldája, rövidre szabott élete dacára is értékes és teljes. /(németh): A legjobb politika a kultúra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Ritoók János /1935-1981/

Kolozsváron ápr. 19-én újabb összejövetelt tartott a Baldóver Irodalmi Kör, melyen bemutatták Balázs K. Attila ifjú költőt. /Boné Ferenc: Baldover Irodalmi Kör. Korunk költője. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

A Korunk legutóbbi száma arra kereste a választ, hogy a magyar kutatók - szép számmal Erdélyből elszármazottak is - miként járultak hozzá a természet- és élettudományi kutatásokhoz, e tudományok fejlődéséhez? A Magyar Tudományos Akadémia több tagja segített a válaszadásban: Benkő Samu (Kolozsvár), Berényi Dénes (Debrecen), Bodor Miklós (Egyesült Államok), Klein György (Stockholm), Uray Zoltán (Kolozsvár). Azok az erdélyi fiatalok, akik a rendszerváltás után indultak kutatói pályájukon, szintén szerepeltek a folyóiratban, egy részük nyugatról jelentkezett (ifj. Buchwald Péter, Péntek Áron, Toroczkai Zoltán), mások Kolozsvárról (Fodorpataki László, Kósa Ferenc, Macalik Kunigunda, Markó Bálint, Újvárosi Lujza), Marosvásárhelyről (Simon Emese). A jelenleg Stockholmban élő Imreh Sz. István egykori kolozsvári és mostani stockholmi laboratóriumát mutatta be, felesége, Imreh Piroska a Karolinska Egyetem Tumorbiológiai Intézetének kutatója. /A Korunk természettudományi számából. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

A Korunk legutóbbi lapszámát az internetnek szentelte. Ez az a hely, ahol a vizualitás térhódításával, a virtualitás diszkrét bájával, a cyberglóbusz földrajzával, történelmével, művészetével, filozófiájával kapcsolatos kérdések mindegyikére kimerítő válaszokat kaphat a tisztelt szörföző. Az internet makacsul ellenáll az értelmezési kísérleteknek. Avagy hogyan értelmezendő a hatékonyság határa? Lászlóffy Aladár optimistán azt állítja, létezik Internet nélküli ember. Az internet "teljesen megváltoztatta az életem(tünk)" - véli Almási Miklós. Miért? Azért, mert "új osztálykülönbségek születtek: egyre jobban elválik egymástól az, akinek van (számítógépe, angoltudása, hozzáférési lehetősége), és az, akinek nincs (és fogalma sincs arról, mi az). A két csoport anyagi-szellemi státusa, életformája egyre jobban széttart: akiknek nincs, leszakadnak, előbb csak ezt-azt nem tudnak, aztán gettóba záródnak." Szép új világ! Kulturális értelemben az internet robbanásszerűen változtatta meg az évszázados hagyományokat: a könyvkultúrát felváltja a netkultúra. Kőrösi Csoma Sándor CD-ROM-ra kerül, gyermekeinknek esti helyett cyber-mesét mondunk. Moszkvából Silicon Valley-be költöztették az internacionalizmus (ma globalizmus) Mekkáját, Pravda helyett Wired lobog a világpolgár kezében. Egyébként is: ki a csoda William Butler Yeats? Rajta van a hálón? Ha nincs, akkor nem létezik. - A lap képanyaga a Rave Webmuseum of Cyberart művészeitől származik. /Az Internetről - Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Elhunyt kolozsvári otthonában Gáll Ernő /Nagyvárad, 1917. ápr. 4. - Kolozsvár, 2000. máj. 17./ 83 éves akadémikus, szerkesztő, szociológus és filozófus. Kolozsvárott tanult jogot és filozófiát. A negyvenes években a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolták. 1945-1949 között az Igazság című napilap főszerkesztője, 1949-1952 között az Utunk című hetilap felelős szerkesztője volt. 1949-től a kolozsvári Bolyai, majd 1959-től a Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára volt. 1952 és 1957 között a Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesi tisztét töltötte be. 1957-től 1984-ig főszerkesztője volt a Korunknak. Tagja volt a román Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának. A Román Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. 1996-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll-díjával és a Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki. Eszméihez, életútjához hű maradva, a térség egyik legjobb nemzetiségiszociológusává nőtte ki magát. /Elhunyt Gáll Ernő kolozsvári akadémikus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Szilágyi Júlia nekrológjában hangsúlyozta, hogy Gáll Ernő baloldali gondolkodású volt és vállalta a múltját, nem tagadott meg semmit. /Szilágyi Júlia: Búcsú Gáll Ernőtől (1917-2000). Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Aniszi Kálmán Budapestre áttelepült erdélyi író legújabb könyve Mintha már virradna címen jelent meg. A vele készült interjúban életéről vallott. A Bihar megyei Nagykakucson /régebbi nevén: régente Magyarkakucs/ született 1939 októberében. A századfordulón mindössze néhány román család élt a faluban, mára a lakosság fele román. Tíz éve nincs magyar nyelvű oktatás a faluban, a református lelkipásztor fogja össze a helybéli magyarságot. Nagyváradon lett szakmunkás, a városban dolgozott, közben esti líceumba járt. A város akkor még zömmel magyar volt. Tuduka Oszkár tanára ismertette meg vele a magyar irodalmat. Aniszi Kálmán esti úton elvégezte az egyetemet. A kolozsvári Igazsághoz került, emellett a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán filozófiát, filozófiatörténetet és esztétikát tanított. Közel egy évig két lovon ültem egyszerre: újságot írtam és tanítottam. Aztán 1971 őszén többször berendelték a megyei pártbizottsághoz, felszólították, hogy legyen a Művelődési és Művészetügyi Osztály munkatársa. Hat hónapi győzködés után határozottan kijelentette: nem vállalom. Egyszercsak kocsit küldtek érte a szerkesztőségbe, bevitték a megyei pártbizottságra, ahol bemutatták, mint új kollégát. Évek múlva tudta meg, hogy Rácz Győző egyetemi tanár maga szemelte ki és ajánlotta be maga helyett Aniszit, mert a felső pártvezetés meg őt jelölte ki a Korunk főszerkesztői székébe Gáll Ernő helyett, aki nem volt hajlandó nemtelen kompromisszumokra. Az ott eltöltött néhány év Aniszi életének legnehezebb időszaka volt. Az Utunk, a Korunk, a magyar színház és opera ideológiai irányítása tartozott hozzá. A cenzorok elolvasták a megjelenés előtt álló említett lapok kefelevonatait, majd észrevételeikkel jelentkeztek Aniszinál. Úgy emlékszik vissza, hogy vitázott a cenzorokkal és több kéziratot megmentett. Végül felmentették tisztségéből. A Képzőművészeti Főiskolán tanított, ahol 1985-ben végleg megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Átmentem a Korunk folyóirathoz, ahol a filozófia rovatot szerkesztette. - Aniszi hangsúlyozta, hogy a románok nem hagytak fel románosítási tervükkel. "Miután a határ menti és a belsőbb sávokat elözönlötték, felhígítva a magyar lakosságot, most a Székelyföldet készülnek megszállni." Aniszi Magyarországra költözve a Zrínyi Kiadó felelős szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Egy időben filozófiatörténetet tanított Miskolcon, a Bölcsészeti Egyesületnél. Úgy érzi, hogy fel kell hogy dolgozza mindazt, amit átélt. "Budapesten élek, de lélekben Váradon, Kolozsvárt, Erdélyben vagyok otthon." Főleg az erdélyi magyarság sorsproblémái foglalkoztatják, össznemzetben gondolkodik. /Gittai István: "Össznemzetben gondolkodom, érzek" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./

Megjelent Balogh Edgár utolsó könyve, számadása /Számadásom, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/. Cselekedeteinek gyakori ellentmondásossága mutatta, hogy sokszor nehéz volt döntenie, "saját - kétségtelenül jó szándékú - eszméit avagy a pártfegyelem diktálta parancsokat helyezze előtérbe." - állapította meg Gagyi Balla István. Emlékezését az 1956-os évtől kezdte. - B. E. nem írt az 1956 utáni hazai megtorló intézkedésekről, Dávid Gyulán kívül senkit sem említett. "Örömmel konstatálja viszont a pártnak a nemzeti kérdésben tett jószolgálati engedményeit, mint pl. a NYIRK, a Korunk, az Ifjúmunkás című kiadványok megjelenését." - ismertette az emlékiratot Gagyi Balla István. Az induló Korunk főszerkesztőjének Gáll Ernőt, főszerkesztő-helyettesévé B. E.-t nevezték ki. B. E. szerint Gáll Ernőre a választás a "szabadelvűségére" való tekintettel esett, rá pedig azért, mert legalább illegalista, meggyőződéses kommunista, "narodnyik", "nacionalista". - Ez kevéssé hihető, hiszen 1956 végén tombolt a nacionalizmus elleni harc. A Korunk új évfolyamában megjelent írások is rácáfolnak a B.E.-féle beállításra, például az Erdélyi válasz Bécsbe című írásában kifejtette, hogy a szocialista Romániánál számukra jobb hely el sem képzelhető. Mindezt le kell írni, nem azért, hogy "...aki akkoriban kivonult és a páholyból nézte a gladiátorjátékot, most jön és belerúg a döglött oroszlánba" - ahogyan értelmezte valaki nemrégen egy TV-műsorban, hanem azért, mert ezek a magyarázatok az igazságnak csak egyik oldalát mutatják be. - Az előszót író Kántor Lajos szerint "...hogy történelmi személyiség szól e lapokon, nemigen lehet kétségbe vonni". "Nos, történelmi személyiségtől elvárható lett volna, hogy századunk legnagyobb forradalmának erdélyi visszhangjairól sokkal átfogóbb képet adjon." - tette hozzá Gagyi Balla István. /Gagyi Balla István: Balogh Edgár számadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A Korunk júniusi száma a populáris kultúrával - krimi, western, rajzfilm, bestsellerek és sikerfilmek - foglalkozik. A lapszámban olyan művekről is szó van, amelyek egyaránt sikeresnek számítanak a nagyközönség és a szakma számára. Závada Pál Jadviga párnája című regénye például három év alatt a kilencedik kiadásnál tart, és idén bemutatták a regény filmváltozatát is. /Korunk, 2000. június. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

A román Kisebbségvédelmi Hivatal mellett működő kisebbségi tanács minden évben támogatást nyújt a 17 parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségnek. Ebből bizonyos összeget sajtótámogatásra szánnak. A támogatásokat a kisebbségek valamely civil szervezete - a magyarság esetében az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) osztja szét. Az EMKE sajtókuratóriuma összeült, hogy elbírálja a beérkezett pályázatokat. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy elsősorban azokat a kiadványokat támogatják, amelyek nem tudják önmagukat fenntartani, ugyanakkor fontos közösségi érdeket szolgálnak. Több folyóirat is kapott támogatást, ezeknek a skálája a diáklapoktól a művelődési lapokig, az ifjúsági lapoktól a tudományos ismeretterjesztő kiadványokig terjed. Többek között a Korunk, a Hét, a Napsugár két kiadványa, több diáklap, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének lapja, az Erdélyi Múzeum Egyesület, illetve az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadványai. A megítélt támogatások összege több száz millióra rúg. /Mintegy száz lap kapott támogatást. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat júliusi számának témája: Történelem - anyanyelv - írásbeliség. A szerzők között van Ormos Mária, Poszler György, K. Lengyel Zsolt, Kibédi Varga Áron. /Történelem - anyanyelv - írásbeliség - a júliusi Korunkban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Gyergyószárhegyen 1980-ban és idén volt írótábor. Akkor, 1980-ban megjelentek a kiváló fordítók, Beke Györgytől Veress Zoltánig, Bodor Páltól Lőrinczi Lászlóig. A Korunk és A Hét (illetve hát Kántor Lajos és Huszár Sándor) hozta a két nap jegyzőkönyv-pontos anyagát. A 2000 nyarán összehívott találkozón az egyik szent öreg kijelentette: most is mindent fognak tudni, mint nyócvanban, most is itt vannak! Ez a posztfélelem, ez az értelmiség nagyjainál valódi félelem, írta Oláh István. - Ott volt Domokos Géza, aki hisz az irodalomban (közösségalakítás és - megtartás, népszolgálat). Zöld Lajos a romániai/erdélyi magyar irodalom 1980-2000 közötti helyzetére hangolt újbóli találkozó gazdája. - Kivonjuk Domokos Gézát, mi marad a Kriterionból? Ugyanaz a törvény alakítja Zöld Lajos életét is, illetve az ő Kriterionját, Szárhegyet. Vida Gábor mondta: Erdély az a hely, ahol nem kell groteszk és abszurd dolgaimat magyarázni, mert azok itt magától értetődő dolgok. /Oláh István: Gyergyószárhegyi aritmetika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

"A Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke által vezetett A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága az idén először rendezi meg Magyarország határain kívül - Marosvásárhelyen - a sorban kilencedik Anyanyelvi Konferenciát. Aug. 11-én a Kultúrpalotában megkezdődött a nagyszabású, négynapos rendezvény, melyre az Egyesült Állomokból és sok más államból, főként az anyaországból, valamint Erdélyből több mint kétszáz vendég érkezett a városba. A megnyitón a résztvevőket a Pomogáts Béla üdvözli. Előzetes tervek szerint köszöntő beszédet mond Sütő András író. Az előadók között van Szarka László magyarországi történész; Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor; Papp László mérnök, aki az USA-ból érkezett. A korreferátumok szerzői: Nagy Károly (USA), Komlós Attila (a Konferencia ügyvezető elnöke), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Gömöri György (Nagy Britannia), Tverdota György (Magyarország), Várdy Béla (USA), Gál Sándor (Szlovákia - Kassa), Galambos Ferenc Iréneusz (Ausztria). Aug. 12-én a Konferencia szekcióülésekben folytatja munkálatait. Témák: anyanyelv - mint emberi jog, a szekciót Bodó Barna szociológus vezeti. Az egyházi szekció, hungarológiai szekció, könyvkiadási szekció, irodalmi szekció, kulturális és egyesületi szekció, pedagógiai szekció, sajtó szekció keretében várhatóan gyümölcsöző vita alakul majd ki. A résztvevők aug. 13-án székelyföldi kirándulást tesznek, felkeresik a gyergyószárhegyi kastélyt, a korondi fazekasvásárt, és az erdélyi kultúra több más helyszínét, például az egykori Helikon találkozók otthonát, a marosvécsi Kemény-kastélyt. Aug. 14-én a Konferencia tisztújítással zárul. Még el sem kezdődött a konferencia, a helyi román sajtóban máris heves támadás érte azt és főként elnökét, Pomogáts Bélát. A Recurs című lap szerint egyáltalán nem tesz jót a város hangulatának, hogy a korábbi etnikumközi feszültségek helyszínén rendezik a tanácskozást. /Máthé Éva: IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

Aug. 14-én Marosvásárhelyen befejeződött a IX. Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának közgyűlése. Pomogáts Béla leköszönő elnök kifejtette, hogy az egyetemes magyarság szolidaritásának erősítését, illetve a szórványban élő magyarság támogatását tekintették eddig is fő céljaiknak, és ezután is erre összpontosítanak. Megőrizték pártsemlegességüket. A Társaság több kormánytámogatást kapott, mint korábban, ezért ingatlant vásárolhatott Budapesten, ahol új székházat rendezett be a Rákóczi úton. Pomogáts Béla elmondta, idén az uniós csatlakozásról volt szó, arról, hogy ez milyen gondokat okozhat a magyar nemzet egységesülése szempontjából, ha országaink nem egy időben válnak az unió tagjaivá. Pomogáts aggodalmát fejezte ki a magyar nyelv romlásával kapcsolatban, főként a televízióműsorok nyelvezetének elsekélyesedése aggasztja. A mostani tanácskozáson a szekciókban olyan jó javaslatok születtek, melyek közül egyeseket az Országgyűlés elé terjesztenek, és törvényjavaslat is lehet belőlük. A következő öt évre szintén Pomogáts Béla lesz az elnök és Komlós Attila az ügyvezető elnök. Heves vita előzte meg a négy társelnök megválasztását. A szavazás eredményeként nem került be a vezetőségbe Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, helyette Péntek János professzor lett a romániai társelnök. A másik három társelnök: Nagy Károly az USA-ból, Fazekas Tiborc Németországból és Gál Sándor Szlovákiából. Az elnökség további tagjai: Balázs Géza - Magyarország, Dupka György - Ukrajna, Gömöri György - Anglia. /(Máthé Éva): Véget ért a IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Reményik Sándor születésének 110. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek záróakkordjára szept. 1-jén Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban került sor. A kiállításon Reményik-ereklyék, -kéziratok, 1918-1941 között megjelent művei, kiállított fényképek és levelezésének egy része várta az érdeklődőket. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Reményik Sándor életéről és munkásságáról beszélt. - Az eltűnt Kolozsvárt visszahozni csak úgy lehet, ha a múltat minél teljesebben birtokba vesszük. Ahhoz, hogy egy ilyen gazdag életművet meg lehessen őrizni, egy irodalmi múzeumra lenne szükség, ahol az ilyenszerű dokumentumok biztonságban lennének - mondta többek között. /Vasvári Szabó Márta: A visszanyert fény jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat nyilatkozatban utasította vissza Kuszálik Péter állítását, aki a Krónika augusztus 31-i számában másodszor panaszolta fel, hogy a Korunk nem fizette meg munkáját, annak ellenére, hogy egymillió forintot kapott honoráriumok kifizetésére. Valójában a Korunk kért, de még nem kapott egymillió forintot. Az összeg nyolcvan százaléka nyomdai költségekre fordítandó /ami csak részben fedezi a folyóirat nyomdai tartozását. /A Korunk nyilatkozata képé-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

"Kettős ünnepet ül a szept. 19-én kezdődő társadalomtudományi szeminárium alkalmával a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja: húsz éve folyik Csíkszeredában informális keretek között társadalomkutatói csoportmunka és tizedik születésnapját ünnepli a Kommunikációs Antropológia Munkacsoport, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja elődje. A csoportmunkáról, a kezdetről számolt be Biró A. Zoltán, az intézet vezető munkatársa. Szerencsés véletlen folytán többen kerültek frissen végzett magyar szakos tanárok Csíkszeredába a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején. Akkor már itt tanítottak Túros Endre, Kósa-Szánthó Vilma, Demény István Pál, és itt dolgozott már Oláh Sándor. 1970-ben az iskola és a magyar nyelv és irodalom tanítása helyzetéről szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amelyre felfigyelt a Korunk című folyóirat is. E társaság tagja volt Borbély Ernő is. Biró A. Zoltán elmondta, hogy 1979-ben indult Bukarestben A Hét hetilap mellékleteként a TETT, ennek volt egy kommunikációs száma, amit jórészt csoportjuk tagjai jegyeztek. Sokszor szerepeltek a TETT egy-egy tematikus számában. Először Etnológia Kör néven működtek, míg be nem tiltották. 1984-től már csak az esti összejárások maradtak. 1985-től már nem volt lehetséges a nyilvános találkozás, beszélgetés. A csoport most már teljesen informálisan, "repülő egyetemként" működik tovább. Tagjai: Bara Katalin, Biró Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Irén, Oláh Sándor, Túros Endre, valamint Magyari Nándor László és Magyari Vincze Enikő. - A munkacsoport tagjai egyre többet közölnek A Hétben és a TETT-ben. 1989-ben megjelent az Embertől emberig, a munkacsoport tagjai által írott és szerkesztett TETT-szám. 1987-ben megjelent az első közös tanulmánygyűjtemény: Néphagyományok új környezetben (Tanulmányok a folklorizmus-kutatás köréből), a Kriterion Könyvkiadónál, 1989-ben pedig az Albatros Könyvkiadónál a második közös tanulmánygyűjtemény: "Hát ide figyelj, édes fiam..." (Esszék az ifjúságkutatás köréből). 1989-ben jöttek a Kommunikációs Antropológia Füzetek. 1990 februárjában bejegyeztették hivatalosan a KAM-ot. Kiadták az Átmenetek (a mindennapi élet antropológiája) című, negyedévenként megjelenő társadalomtudományi folyóiratot és létrehozták a dokumentációs központot. Két különálló csoportot képeztek. Az egyiket a tényleges kutatómunkát végző munkatársak alkotják, emellett van a pártoló tagok csoportja. Társadalomkutatói munkát végzik heten, ebből öten élnek Csíkszeredában: Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Sándor Túros Endre és Biró A. Zoltán, a csoport tagja még Rostás Zoltán és Lőrincz József. Az intézményépítés a Soros Alapítvány és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával kezdődött. A támogatás a szükséges összeg 10%-át képezte, a többit a sikerrel megpályázott kutatási programokból teremtették elő. Jelen pillanatban három nagy munkája van az intézetnek: 1. Székelyföld hétköznapi világának feltérképezése kulturális antropológiai elemzések révén; 2. a romániai magyar társadalom, elit és intézményrendszer elemzése; 3. a regionális fejlesztést megalapozó adatbázisok készítése, fejlesztési programok készítése, a politikai döntéseket megalapozó helyzetelemzések, helyzetértékelések készítése. - Külön kell szólni a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadóval közösen megvalósított könyvkiadási projektről. A Helyzet-könyvek 10. kötetét most mutatják be: Miénk a tér? Szimbolikus térhasználat a székelyföldi régióban. - Munkájuk része az oktatás. Évi rendszerességgel tartanak féléves előadásokat különböző magyarországi egyetemeken. - Jelenleg nemzetközi projektekben vesznek részt: összehasonlító szociológiai vizsgálatot végeznek egy magyarországi régió és a csíki régió között. Szintén nemzetközi projekt a helyi identitás és a magyarságtudat helyzete alakulásának vizsgálata. /Sarány István: Társadalomismeret. Húszéves társadalomkutatói munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./"

Szept. 23-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesüzletben bemutatták a fiatal kolozsvári újságíró, szerkesztő, Szabó Tünde: Derrida és a kérdés /Yoyo Only Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét. Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője hangsúlyozta a társadalomnak az ilyen tárgyú filozófiai írások iránti nagyfokú fogadókészségét. Szabó Tünde a jelenkor egyik legnagyobb filozófusát, a francia Jacques Derridát mutatta be. /Vasvári-Szabó Márta: A kérdés mint üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A nyugati és közép-európai egyetemstratégiáknak szentelte szeptemberi számát a Korunk (Kolozsvár). "Ha az a célunk, hogy - tudásban és műveltségben - ott tartsunk, ahol mások tartanak, ha hozzájuk hasonlóan kívánunk foglalkozni jövőnk tervezésével, akkor számolnunk kell azzal, ahogyan ők a jelenleg működtetett - általunk áhított - eszközök birtokában elégedetlenek és nyugtalanok" - írta Horváth Andor a lapszám bevezetőjében. Ezekről az elégedetlenségekről, nyugtalanságról írnak a folyóiratban Jacques Derrida, Claude Karnoouh, Sorin Antohi, Szabó Mátyás, Selinger Sándor és mások. A lapszámban olvasható még Füzi László Németh Lászlóról írott esszéje, illetve Stefan Borbély és Kallós Miklós elemzései a holokausztról és következményeiről. /Egyetemstratégiák, egyetemkritikák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

"Bíró Béla nemrégiben megjelent politológiai esszékötete /Kossuth-paradoxon; Komp-press, Kolozsvár, 2000/ a szerző 1991-99 között írt kisebbségtörténeti jellegű esszéinek, tanulmányainak, publicisztikáinak, egy részét tartalmazza. A kötet egyik írásában /Nagy magyar paradoxon, 1997/ kifejtette: ″A romániai magyarok körében Csoóri Sándor a legnépszerűbb magyar értelmiségi, s nem a Duna tévének köszönhetően. A közvéleményt uraló regionális heti- és napilapok azt sugallják, hogy a romániai magyarság sorsa igazából csupán Csoórit és körét, illetve a nyíltan nacionalista vagy soviniszta Csurkát, Torgyánt és társaikat foglalkoztatja. A bukaresti A Hét vagy a kolozsvári Korunk kis szigetecskék a konzervatív beállítottság tengerében.″ /Szabó Csaba: Hullámok közt a Kossuth-paradoxon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

Kolozsváron dec. 8-9-én megrendezték a III. Erdélyi Tudományos Diákkonferenciát. Évről évre növekszik az érdeklődés. Tavaly például 120, idén 221 dolgozatot mutattak be. Az anyagi hátteret az Illyés Közalapítvány, Magyarország Oktatásügyi Minisztériuma, a Román Tanügyminisztérium, az Országos Tudományos Technikai és Innovációs Ügynökség, a Korunk és a Krónika biztosította. Gál-Borus László főszervező elmondta, hogy a megnyitón Andrei Marga tanügyminiszteri, és nem rektori minőségében szólt a rendezvény résztvevőihez, a konferencia fővédnöke volt Kása Zoltán, az egyetem prorektora, Kötő József, az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára, és Pokorni Zoltán. Idén 26 szekciót hirdettek meg, 24-re érkeztek pályamunkák. Az elbírálási feltételek nagyjából megegyezőek a Magyar Országos Diákkonferencia követelményeivel, így a legjobbak továbbmennek a Magyarországon kétévente megrendezett TDK-ra. /Burus János Botond: EtűDöK. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

A Korunk /Kolozsvár/ decemberi száma többek között a karácsony ünnepével, Pannonhalma jelentőségével, a múlt magyar filozófusaival foglalkozott. Nagy Mihály Zoltán-Vincze Gábor tanulmányának címe: Kolozsvár a román ″kiugrástól″ Észak-Erdély ″másodszori felszabadulásáig″. /A Korunk decemberi számából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

"Mózsi Ferenc huszonhárom éve Chicagóban élő költőt látta vendégül jan. 15-én Kolozsváron a Korunk szerkesztősége. Chicagóban 40-50 ezer magyar él, önazonosságtudatukat tizenöt magyar klub, katolikus templom, táncházmozgalom, több évtizede működő cserkészcsapat próbálja éltetni. Az amerikai magyarok, immár huszonhét esztendeje, az Ohio állambeli Reménység-tó partján tartják nyári találkozójukat. Az utóbbi időben azonban lemorzsolódás, érdektelenség jelei mutatkoznak. Mózsi Ferenc 1980-tól tavalyig adta ki a hosszú ideig Chicagóban és Budapesten szerkesztett Szivárvány folyóiratot, melynek 54 száma jelent meg. Az irodalmi folyóirat kétszer is elnyerte az amerikai művészeti akadémia támogatását. Azonban a munkatársak megritkultak, végül a veszteségessé váló folyóirat megszűnt. A találkozó végén Mózsi Ferenc három versét olvasta fel. /Ördög I. Béla: Szivárvány Chicagótól Kolozsvárig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"Gyergyószentmiklós városi könyvtárának jelenlegi könyvállománya összesen 90 032 kötet, tájékoztatott Csergő Kálmán igazgató. A téka 2000-ben 1662 könyvvel gyarapodott. Az elmúlt évben 4 481 olvasó összesen 133 680 könyvet kölcsönzött ki a könyvtárból, ebből 103 958 magyar nyelvű és 29 722 román nyelvű kötet. A könyvtár a hazai magyar nyelvű újságok és folyóiratok közül előfizet a Romániai Magyar Szóra, az Erdélyi Naplóra, A Hétre, a Helikonra, a Látóra, a Korunkra, a Közoktatásra, a Hargita Népére és a két helyi hetilapra, ezekből kollekciót is őriz, melyek megtalálhatók az olvasóteremben. Az olvasótermet összesen 34 783-an vették igénybe tavaly. /Könyvtár az ezredfordulón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"

"A Korunk Holnap-honlap című idei első számát a folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos jan. 26-án mutatta be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Ugyanitt tekinthető meg a Korunk 1990-2000 közötti számaiból rendezett, vásárlással egybekötött kiállítás is. Készítette Tettamanti Béla. /Korunk: Holnap-honlap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Febr. 1-jén Kolozsváron a Duna Televízió vezetői beszélgettek a megjelentekkel az intézmény arculatváltoztatási kampányáról. Pekár István elnök bejelentette, hogy idén augusztus 20-tól a Duna tv adása az észak-amerikai földrészen is vehető lesz. Az általunk látott műsorból Amerika hatórás, angol nyelven feliratozott változatot lát majd, mert bár ott másfél milliónál többen vallják magyarnak magukat, a nyelvet legfeljebb kétszázezren beszélik. Erre idén 800, jövőre 400 millió forintot kapnak a magyar költségvetésből. Ezzel párhuzamosan a Duna tv-t a Kárpát-medence hírtelevíziójává kívánják változtatni. A Duna tv, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió ugyanakkor 3-400 millió forintos hozzájárulással kárpát-medencei hírügynökséget hoz létre. - Bayer Zsolt közművelődési igazgatóhelyettes arról szólt, hogy a fiatalok irányába kívánnak nyitni, de nem hajlandók a kereskedelmi tévék stílusát átvenni. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a Kalendáriumot unalmasnak tartja. Mózes Árpád evangélikus püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna Televíziónak nem csupán a nemzeti, de az erkölcsi nevelés is kötelessége. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Beszélgetés a Dunáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"Kulcsok Kolozsvárhoz címmel album alakú, tartalmilag gazdag könyv jelent meg a Korunk Baráti Társaság és a szegedi Mozaik Kiadó közös kiadásában. A Kulcsok Kolozsvárhoz - A föl nem adható város természetesen nem kíván versenyre kelni a Magvető Könyvkiadó 1987-es (Bálint István János gondozta) kétkötetes, történelmi antológiájával, a Kincses Kolozsvárral. /Kulcsok Kolozsvárhoz A föl nem adható város. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"

"Febr. 16-án ünnepelték Kolozsváron a 75 éves Korunk folyóiratot. Az előadássorozat úgy értékelte a Korunknak a romániai magyar művelődési életben betöltött szerepét, hogy nem próbálta "tisztára mosni" annak megkérdőjelezett szakaszait sem. Csép Sándor a MÚRE elnöke a szervezet nevében érdemoklevéllel és emlékplakettel tüntette ki a Korunkat. Kántor Lajos főszerkesztő tartotta a megnyitó beszédet. Az előadássorozatot Gálfalvi Zsolt A Hét főszerkesztője nyitotta meg, Lapszerkesztés tegnap és ma című eszmefuttatásával. Szeles Klára szegedi irodalomtörténész a Korunk szerepvállalását értékelte egy új irodalmi nemzedék útnak indításában. Vetési László előadása, az egyház és közösség, a lelkészek és a Korunk II. folyamának a viszonyát elemezte. Kötő József a Korunk és a romániai magyar színi mozgalom kapcsolatáról beszélt, Pillich László pedig a Korunk műhelyből induló etnográfiai-szociográfiai mozgalomról. Az előadásokat a Korunk plakátkiállítás megnyitója követte. Markó Béla kiemelte a 75 éves folytonosság fontosságát. A megemlékezést aukció zárta. /Gál Mária: Körön belül - 75 éves a Korunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Febr. 22-én Kolozsváron, a Bánffy-palotában tartották az Apostrof és a Korunk Román-magyar kulturális kapcsolatrendszer címet viselő előadássorozatát. Ez alkalommal a szervezők a regényíró Deák Tamás /1928-1986/ esztétikáját és stílusát választották témául. A Kolozsváron élt és alkotott, majd Magyarországra áttelepült Deák Tamás öt nyelvből fordított, kiváló esszéista volt. /Ö. I. B.: Fegyelmezett, elegáns, szabadságra termett író volt Deák Tamás méltatása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"